Diplomás Pályakövető Rendszer Pályakövető vizsgálat a végzettek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen július

Diplomás Pályakövető Rendszer Pályakövető vizsgálat a végzettek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2016. július Készítette: Dr. Varga András Oktatási Iroda DPR- referens

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. A kutatás módszertana... 3 1.1. A kérdőív összeállítása... 3 1.2. Feldolgozás és elemzés... 3 2. A kutatás eredményei... 4 2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele... 4 2.2. Családi háttér... 8 2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez... 10 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai... 10 2.3.2. Az egyetemi tanulmányok... 11 2.3.3. Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések... 14 2.4. Nemzetközi tapasztalatok... 16 2.4.1. Nyelvismeret... 16 2.4.2. Tanulmányok alatti külföldi jelenlét... 17 2.5. Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat... 18 2.6. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába... 19 2.6.1. Munkaerő-piaci életút... 22 2.6.2. Külföldi tapasztalatok... 23 2.7. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet... 24 2.7.1. Elégedettség... 26 3. A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei... 29

Bevezetés A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára fontos a végzett hallgatóinak visszajelzése a tanulmányi évekre vonatkozóan. Ennek érdekében most már hagyományosnak nevezhető kérdőíves vizsgálatot folytat, melynek célja megismerni az Egyetemen abszolutóriumot szerzett hallgatók véleményét, tapasztalataikat és motivációikat. Az intézményi DPR lebonyolítását az Oktatási Iroda koordinálta. Az előkészületekben, a kérdőíves online adatfelvételben és a tanulmányírásban segítségemre volt a Központi Tanulmányi Hivatal (KTH- Dávid Márk). 1. A kutatás módszertana 2016. május 05-től június 12-ig online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és annak jogelőd intézményeiben 2011-ben, 2013-ban, 2015-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók körében a felsőoktatási jogszabályok előírásának megfelelően. A vizsgálat online standard kérdőíves adatfelvétellel történt az UniPoll kérdőívszerkesztő rendszerén keresztül. 1.1. A kérdőív összeállítása A 2016. évi pályakövetési vizsgálatban a központi kérdőívblokk (országos) került lekérdezése, amelyet az Oktatási Hivatal bocsátott rendelkezésünkre, és amelyben kötelező kérdéskörök szerepelnek. A kérdések túlnyomórészt strukturált jellegűek voltak (Likert- skála típusúak), kis számban fordultak elő strukturálatlan kérdések. A válaszadói hajlandóság növelése érdekében egy levelet mellékeltünk volt hallgatóinknak a kérdőív linkje mellé, illetve a kutatás folyamán heti rendszerességgel küldtünk emlékeztető e-maileket is. Ugyanezen célt szolgálta, hogy nyereményjátékot is hirdettünk a válaszadók körében. 1.2. Feldolgozás és elemzés A kérdőívek feldolgozását és elemzését az SPSS matematikai statisztikai program segítségével végeztük el. A jobb szemléltetés érdekében az adatokat százalékos eloszlásuk alapján mutatjuk. A terjedelmi korlátok miatt a tanulmányban csak a legfontosabbnak ítélt itemek ábrázolása található meg. Az NKE karainak és Intézeteinek meghatározásakor és a jobb érthetőség miatt az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: 1 1 Az elemzés alá vont időszak alatt folyamatos szervezeti megújulás volt. A könnyebb kezelhetőség illetve az adatok elemszámának nagysága miatt az Intézetek közül a Katasztrófavédelmi Intézet került külön elemzési egységbe.

NKE RTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (jogelőd intézmény:rendőrtiszti Főiskola) NKE KTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar (jogelőd intézmény:budapesti Corvinus Egyetem- Közigazgatástudományi Kar) NKE HHK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (jogelőd intézmény:zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) NKE NETK- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar NKE KVI- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet 2. A kutatás eredményei A kutatások az alábbi területekre fókuszáltak: Alapadatok, a minta összetétele Egykori, jelenlegi tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka világához Jelenlegi munkaerő-piaci státusz 2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele A kutatási folyamat elején a legelső feladat az alapsokaság meghatározása volt. Az online adatfelmérés sajátossága, hogy a kutatásban részt vevő populáció minden tagjának létező és valós e-mail címmel kell rendelkeznie, amely alapvetően meghatározta azt is, hogy mekkora a kutatásban részt vevő alapsokaság. Mindezek ismeretében a kutatás időpontjában az egyetem jogelőd intézményeiben abszolutóriumot szerzett e-mail címmel rendelkező hallgatók létszáma 5206 fő. Számukra elküldtük a kutatás alapját képező kérdőívet. Ennek alapján a 2016. évi pályakövető vizsgálatban az alapsokaságot 5206 főben állapítottuk meg. 1. táblázat. A vizsgálat reprezentativitása 2011 2013 2015 összes végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) RTK 15 14 93,3% 197 43 21,8% 485 51 10,5% 697 108 15,5% KTK 526 34 6,4% 601 75 12,4% 650 124 19,1% 1777 233 13,1% HHK 744 56 7,5% 795 89 11,2% 475 40 8,4% 2014 185 9,1% NETK - - - - - - 58 16 27,6% 58 16 27,6% KVI - - - 410 26 6,3% 250 17 6,8% 660 43 6,5% ÖSSz: 1285 104 8,1% 2003 233 13% 1918 248 12,9% 5206 585 11,23%

Az alappopuláció és a minta kialakítása több ponton is nehézségekbe ütközött. Egyrészt az on-line elérhetőséget lehetővé tevő e-mail címek részleges hiánya, másrészt a válaszadói hajlandóság alacsony volumene miatt. A válaszadói hajlandóság alacsony foka várható eredmény volt, hiszen egyrészt erre utaltak az előző évek hasonló vizsgálatai is (2012-ben 488 fő, 2013-ban 400 fő, 2014-ben 451 fő, 2015-ben 416 fő), az e-mail címek hiánya, valamint a folyamatos átszervezés miatt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez való identifikáció a jogelőd intézményekben abszolutóriumot szerzett hallgatók körében nagy valószínűséggel még nem teljesen történt meg. A tavalyi eredményekhez képest karonként és intézményi szinten is növekedés tapasztalható, a válaszadási hajlandóság a 10%-os határ fölé kúszott. Ezek együttes eredményeként a kutatás elsősorban annak a populációnak az eredményeit teszi értelmezhetővé, akik ténylegesen részt vettek a vizsgálatban (tehát visszaküldték a kérdőíveket). 1.ábra. A 2012-2016 évek közötti mintaeloszlás karonként 350 300 250 200 150 100 50 0 327 233 227 199 208 185 156 158 142 138 108 79 5057 43 5 16 NKE RTK NKE KTK NKE HHK NKE NETK NKE KVI 2012 2013 2014 2015 2016 Az egyes Karok/Intézetek volt hallgatóinak kutatásban való részvétele hozzávetőlegese tükrözi azt, hogy mennyien szereztek abszolutóriumot az adott képzési területen (1. ábra). Az RTK és a KTK hallgatóinak részvétele egyre magasabb számokat mutat, amely azzal is magyarázható, hogy ezeken a képzési területeken mind nagyobb számú hallgató szerzett abszolutóriumot. Ezzel ellentétes utat jár be a HHK volt hallgatóinak részvételi száma. A rendszerben új elemként jelentek meg a NETK és a KVI volt hallgatói. A reprezentatív súlyozást követően a válaszadók Karonkénti/Intézetenkénti eloszlása megegyezik a hallgatói alapsokaság megoszlásával(2. ábra). A nemek szerinti reprezentativitást nem sikerült produkálni a hiányosan kitöltött kérdőívek nagy száma miatt. Ezért a nemek szerinti kategorizálás csak a kutatásban részt vett populációra érvényes eredményekhez vezet, azokat kiterjeszteni nem lehetséges.

2.ábra. A végzettek karok szerinti megoszlása n=584 4,20% 1,20% 14,70% 42,40% 37,40% NKE RTK NKE KTK NKE HHK NKE NETK NKE KVI 3.ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása (Karok/Intézetek szerint) n=380 NKE KVI 68,80% 31,20% NKE NETK 33,30% 66,70% NKE HHK 63,90% 36,10% NKE RTK 60,30% 39,70% NKE KTK 40,50% 59,50% Férfi Nő A HHK az RTK valamint a KVI végzettjei között közel kétszeres férfi többség tapasztalható, ugyanakkor a KTK-n és a NETK- n belül a női hallgatók többsége jellemző hasonló mértékben (3. ábra). A vizsgált időszak végzetthallgatóit tekintve a mintában a férfiak kerültek valamivel nagyobb arányba (54,2%).

4.ábra. A végzettek finanszírozási forma szerinti megoszlása (karok szerint) n=567 NKE KVI 13,00% 87,00% NKE NETK 16,70% 83,30% NKE HHK 34,30% 64,00% 1,70% NKE KTK 55,80% 37,20% 7,00% NKE RTK 73,80% 23,80% 2,40% Államilag támogatott Költségtérítéses Több finanszírozási formában is Az egyes karokon tapasztalható finanszírozási formák tendenciái is megfelelnek az aktív hallgatók hasonló összevetésének, igaz, némi hangsúlyeltolódások tapasztalhatók (4. ábra). Az adott időszakban végzettek közül az RTK hallgatói voltak legnagyobb arányban az államilag támogatott kategóriában (73,8%), ez valamivel kisebb a KTK-n (55,8%). Az újonnan elemzésre kerülő szervezeti egységek hallgatói túlnyomórészt költségtérítéses formában szereztek abszolutóriumot az Egyetemen. 5.ábra. A végzett hallgatók életkora kategorizálva (karok szerint) n=377 NKE KVI 28,80% 19,20% 43,20% 8,80% NKE HHK 28,10% 31,00% 23,70% 17,20% NKE KTK 42,50% 17% 30,60% 10% NKE RTK 37,80% 20,50% 35,90% 5,80% 22-27 éves 28-33 éves 33-45 éves 46 év feletti

A végzett hallgatók korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők között a KTK hallgatói állományában volt a legnagyobb a fiatalabb korosztályok aránya (5. ábra). A HHK rendelkezett a legnagyobb arányban a 46évnél idősebb korosztállyal. 2 2.2. Családi háttér A szülők iskolai végzettségével kapcsolatosan az eredmények a magyar társadalomból általánosan ismert tendenciákat erősítették meg (6.ábra). Az apák esetében ez azt jelenti, hogy a középiskolai tanulmányaik alatt inkább szakmunkásképzőt (32,5%) végeztek, felsőoktatás esetében pedig hasonló az egyetemi (13,6%) és főiskolai (12,6%) végzettség aránya. Az anyák esetében magasabb a nyolc általános (12,6%) végzettséggel rendelkezők aránya, mint a férfiak esetében. Középiskolai végzettségük közel egyenlő arányban oszlik meg a szakmunkásképző (18,9%), szakközépiskola (19,7%) és gimnázium (17,3%) között. Felsőoktatás esetén a főiskolai végzettség (20,2%) még uralkodó az egyetemmel (10,5%) szemben. 6.ábra. Szülők iskolai végzettsége a végzettek 14 éves korában n=381 2,1% 0,5% 13,6% 10,5% 12,6% 20,2% 6,6% 26,8% 17,3% 19,7% nem tudja, nem ismerte, nem élt egyetem főiskola gimnázium 32,5% 18,9% szakközépiskola, technikum 5,8% Édesapa 12,6% Édesanya szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) legfeljebb 8 általános 2 A NETK volt hallgatói a születési évre vonatkozó adatszolgáltatással nem éltek, ezért az ő eredményeik nem kerülhettek fel a diagramra.

7.ábra. A család anyagi helyzete a válaszolók 14 éves korában (karok szerint) n=372 NKE KVI 5,90% 17,60% 47,10% 23,50% 5,90% NKE NETK 75,00% NKE HHK 2,60% 23,20% 53,00% 15,20% 6,00% NKE KTK 4,90% 24,60% 45,10% 21,10% 4,20% NKE RTK 3,40% 15,50% 46,60% 29,30% 5,20% Az átlagosnál sokkal jobb Az átlagosnál valamivel jobb Nagyjából átlagos Az átlagosnál valamivel rosszabb Az átlagosnál sokkal rosszabb A család anyagi helyzetének megítélésében lényegi eltérések nem figyelhetőek meg. Az eredmények nem szignifikánsak, az Egyetem egyes Karainak/Intézeteinek hallgatói minden társadalmi csoportot képviselnek. 8.ábra. Hivatalos családi állapota jelenleg n=380 3% 34% 36% Egyedülálló Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas 27% Elvált A családi állapot vizsgálatánál megfigyelhető, hogy a házas és az egyedülálló kategória csaknem kiegyenlíti egymást (8. ábra). A Karok/Intézetek közötti eloszlásokat leginkább a korösszetétel befolyásolhatja, hiszen a fiatalabb végzettekkel rendelkező Karok/Intézetek volt hallgatói még nagyobb valószínűséggel egyedülállóak (9. ábra).

9.ábra.Hivatalos családi állapota jelenleg (karok szerint) n=380 NKE KVI 31,20% 18,80% 43,80% 6,20% NKE NETK 50,00% NKE HHK 33,80% 27,30% 37,70% 0,60% NKE KTK 40,10% 26,50% 27,90% 5,40% NKE RTK 36,20% 25,90% 36,20% 1,70% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egyedülálló Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas Elvált 2. 3. Kapcsolódás az egyetemhez Az intézményhez való kapcsolódás esetében az időbeliség elvét betartva értékeltük a kérdőív válaszaiból nyerhető eredményeket. Ennek érdekében vizsgáltuk a korábbi végzettségekre, az elvégzett tanulmányokra illetve a jövőbeli elképzelésekre vonatkozó információkat. 2.3.1. Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai 10.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (kari bontás) n=374 NKE KVI NKE NETK NKE HHK 35,30% 5,90% 11,80% 41,20% 5,90% 50,00% 46,80% 5,20% 9,70% 37,70% 0,60% gimnázium hagyományos 4 osztályos gimnázium 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola NKE KTK 34,50% 14,80% 12,00% 34,50% 4,20% egyéb NKE RTK 49,20% 8,80% 8,80% 29,80% 3,50%

Mindhárom kar esetében jellemző, hogy a gimnáziumi képzések és szakközépiskola uralja a középfokú végzettséget, némi hangsúlyeltolódással (10. ábra). Jelentősnek mondható a KVI végzettjei között a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (41,2%). Minimális nemek szerinti eltérés kimutatható:a nők nagyobb hányada szerzett 6 vagy 8 osztályos középiskolában érettségit, a férfiak a szakközépiskolában voltak túlsúlyban. 11.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (nemek szerint) n=382 Nő 45,20% 13,60% 13,10% 26,40% 1,70% Férfi 39,20% 4,90% 7,80% 44,70% 3,40% gimnázium hagyományos 4 osztályos gimnázium 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola egyéb 2.3.2. Az egyetemi tanulmányok 12.ábra. A végzettek átlagos tanulmányi eredményei (kari bontás n=569 NKE KVI 21,70% 43,50% 34,80% NKE NETK 80,00% 20,00% NKE HHK 13,20% 57,70% 29,00% NKE KTK 25,30% 58,10% 15,70% NKE RTK 15,70% 66,30% 18,10% Közepes Jó jeles A végzettek eredményei alapján megállapítható, hogy a hallgatók nagy része jó vagy jeles tanulmányi átlaggal szerezte meg a diplomáját (12. ábra). Mindez arra enged

következtetni, hogy megállapíthatjuk: az Egyetemről jól felkészülten, elméleti és gyakorlati, használható tudásanyaggal kerültek ki a hallgatók a munkaerő-piacra. Az alábbi ábrák összefoglalóan, karonként mutatják, hogy mennyi idő telik el a szak megkezdése és az abszolutórium megszerzése között (13-15. ábra). 3 13.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (RTK) n=77 1% 5% 13% 82% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 14.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (KTK) n=210 17% 5% 8% 19% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 51% 7-8 félév 9-10 félév 3 A NETK (6 fő) és a KVI (23 fő) részéről kevés válasz érkezett erre a kérdésre, ezért az alacsony elemszámok miatt nem kerültek kördiagram formájában megjelenítésre

15.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (HHK) n=226 9% 6% 20% 2 félév 40% 25% 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 16.ábra. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? (karok szerint) n=553 35,00% 21,50% 29,20% 14,30% 37,50% Nem 65,00% 78,50% 70,80% 85,70% 62,50% Igen NKE RTK NKE KTK NKE HHK NKE NETK NKE KVI Az abszolutórium megszerzése még nem jelenti automatikusan azt, hogy az illető le is diplomázik (16. ábra). A vizsgált időszak minden negyedik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (27,3%), amely valamennyi javulást jelent az előző évi kutatás hasonló eredményéhez képest (32,1%). Ez az arány a KVI hallgatói között a legmagasabb (37,5%). Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. A későbbiekben a diplomaszerzés aránya javul, de még így is magas azok száma, akik abszolváltak, de a diplomát még nem vehették kezükbe (17. ábra). Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhez szükségesek.

17.ábra. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? (karok szerint) n=148 NKE KVI 22,20% 33,30% 11,10% 33,30% NKE HHK 6,20% 16,90% 16,90% 10,80% 6,20% 43,10% NKE KTK 2,30% 18,20% 22,70% 6,80% 4,50% 45,50% NKE RTK 3,40% 13,80% 27,60% 6,90% 6,90% 41,40% 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap 13-24 hónap 2 évnél több idő alatt Még nem szereztem meg A válaszolók feleleteiből kitűnik, hogy addig, amíg nem rendelkeztek diplomával, aktív részeseivé váltak a munkaerő-piacnak, és kissé vagy egyáltalán nem érezték hátrányát a diploma hiányának. 2.3.3. Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók 33,3%-a rendelkezett (18. ábra). A tanulmányai megkezdése óta (közben vagy utána) minden kilencedik hallgató (11,9%) szerzett felsőfokú végzettséget. 18.ábra. Egyetemet megelőző és követő felsőfokú tanulmányok jellemzői 33,30% 11,90% Rendelkezett felsőfokú A megkeresés alapjául végzettséggel a szolgáló képzés megkeresés alapjául megkezdése óta (közben, szolgáló képzés vagy utána) szerzett megkezdésekor egyéb felsőfokú végzettséget

A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak közel ötöde (21,9%) a diákhitelből teremtette elő (19. ábra). Kiugróan magas értéket produkált a NETK hallgatóinak eloszlása (42,9%), míg a többi Kar/Intézet esetében kiegyensúlyozottabbak az eloszlások. 19. ábra. Tanulmányai alatt igénybe vett-e diákhitelt? n=525 82,90% 80,00% 75,30% 57,10% 78,30% Nem Igen 17,10% 20,00% 24,70% 42,90% 21,70% NKE RTK NKE KTK NKE HHK NKE NETK NKE KVI 20.ábra. A végzettek továbbtanulási elképzelései (képzések szerint) n=584 Egységes osztatlan képzés 37,20% 1,50% 6,20% 55,20% Doktori Phd képzés 35,40% 8,00% 4,70% 52,00% Szakirányú továbbképzés 38,40% 6,80% 4,40% 50,40% Mesterképzés 30,50% 14,60% 10,30% 44,60% Alapképzés 39,00% 1,00% 8,50% 51,50% Felsőoktatási szakképzés 35,70% 5,80% 8,50% 50,00% Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék továbbtanulni A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban a mesterképzés szerepel (14,6%), és azt a NKE valamelyik karán képzeli el nagy részük (20. ábra). A doktori képzés a második legnépszerűbb továbbtanulási lehetőség (8%), amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban. A szakirányú továbbképzésen már közelít egymáshoz a saját illetve másik felsőoktatási intézményben való tanulási hajlandóság (6,8%- 4,4%). Karok szerint saját egyetemen a felsőoktatási szakképzésben a KTK, mesterképzésben az RTK, doktori képzésben a HHK hallgatói vennének legszívesebben részt.

2.4. Nemzetközi tapasztalatok 2.4.1. Nyelvismeret 21.ábra. Az angol nyelv ismerete (karok szerint) n=438 NKE KVI 9,50% 19,00% 14,30% 42,90% 14,30% NKE NETK 75,00% NKE HHK 4,70% 15,30% 24,20% 25,30% 30,50% NKE KTK 8,90% 14,60% 21,70% 29,30% 25,50% NKE RTK 7,60% 18,20% 25,80% 33,30% 15,20% Nem ismeri Kicsit ismeri Ismeri Jól ismeri Nagyon jól ismeri Nyelvismeret tekintetében a vizsgált populációban az angol nyelv ismerete a legjellemzőbb, a karok közötti összehasonlítást alapul véve a HHK végzett hallgatói (30,5%) azok, akik a leginkább birtokában vannak az angolnak. 4 (21. ábra)legkevésbé a KVI és az RTK végzettjei mondhatják el magukról, hogy magabiztos nyelvhasználók, hiszen itt mindössze 14,3%- 15,2% gondolta magáról azt, hogy nagyon jól ismeri ezt a nyelvet. 22.ábra. Hallgatók nyelvismeret hiánya az alábbi nyelvek vonatkozásában (2013-2016) 88,5% 89,0% 82,6% 95,7% 84,5% 82,0% 75,1% 71,0% 66,5% 62,7% 66,6% 51,4% 62,2% 62,7% 54,2% 59,3% 35,7% 29,6% 28,6% 27,8% 9,7% 6,7% 6,8% 7,0% 2013 2014 2015 2016 Olasz Francia Spanyol Orosz Német Angol A tavalyi felméréshez képest a tendenciák ugyanazok maradtak,lényegi eltérés nem figyelhető meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az angol kivételével csökken azok aránya, akik egyáltalán nem ismerik az adott nyelvet (22. ábra).az angol után a német nyelvet ismerik 4 a NETK eredménye az alacsony elemszám miatt nem mérvadó, csak tájékoztató jellegű

legtöbben, hiszen csak minden negyedik hallgató felelte azt, hogy egyáltalán nem ismeri ezt a nyelvet. Ezt követően egy nagy ugrás tapasztalható, és az aktív állománytól eltérő nyelvpreferencia alakul ki, az orosz nyelv előretörésével (az orosz nyelv előző korszakok kötelező oktatása miatt). 2.4.2. Tanulmányok alatti külföldi jelenlét 23.ábra. A végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? n=442 8% 92% Igen Nem A külföldi tanulás ebben a korosztályban még nem volt a legnépszerűbb forma, illetve a lehetőségek is korlátozottabbak voltak:a végzettek 7%-a mondhatja el magáról, hogy külföldön is tanult (23. ábra). A külföldi tanulmányokkal rendelkező végzett hallgatók közel fele egy hónapnál kevesebb időt töltött idegen országban, az ennél hosszabb időszakot felölelő tanulmányok leggyakoribb ideje 6 hónap volt. 24.ábra. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? n=40 Tempus/Erasmus ösztöndíj 8% 15% 28% A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 38% 5% 9% Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Saját/családi finanszírozás Párhuzamos külföldi munkavállalás Egyéb A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formájaa saját, családi finanszírozás volt, emellett még kiemelt jelentőségű volt a Tempus/Erasmus ösztöndíj (28%) illetve az egyéb finanszírozás (15%) (24.ábra). Az országok közül számos európai ország neve szerepel (jellemzően Anglia, Németország), de néhány tengerentúli területet is megneveztek: USA, Kanada.

2.5. Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat 25.ábra. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? n=437 24,40% Igen Nem 75,60% A végzett hallgatók több mint háromnegyede (75,6%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton (25. ábra). Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 42,1%-ukat alkalmazták is. 26.ábra. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? (karok szerint) n=327 59,60% 65,80% 69,60% 80% 83,30% 40,40% NKE RTK 34,20% NKE KTK 30,40% NKE HHK 20% NKE NETK 16,70% NKE KVI Igen Nem Nem Igen A karok szerinti megközelítés jelentős különbségre hívja fel a figyelmet, amely a képzések eltérő szerkezetéből fakad (26. ábra).

27.ábra. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) n=420 64% 55% 12% végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? végzett-e nem szakmai munkát? dolgozott-e külföldön? A végzett hallgatók felsőoktatási tanulmányaik során aktívan bekapcsolódtak a munka világába is, hiszen kétharmaduk végzett szakmai munkát (64%), illetve közel hasonló arányban (55%) válaszolták azt, hogy a szakmájukhoz szorosan nem kötődő területen vállaltak munkát az egyetem ideje alatt (27. ábra). Jelentősnek nevezhető az, hogy minden nyolcadik (12%) volt hallgató külföldön is dolgozott. A változóra legnagyobb hatással a tagozat volt: a levelezős hallgatók nagyobb arányban vállaltak szakmai munkát tanulmányaik alatt, mint a nappalisok. 2.6. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Napjainkra általánossá vált, hogy az egyetemi hallgatók tanulmányaik mellett rendszeresen vállalnak állandó vagy alkalmi munkát. Ez a tendencia már a vizsgált populációt is érintette, hiszen jellemzően inkább főfoglalkozású dolgozónak tekintették magukat a hallgatók és csak másodsorban diáknak (28. ábra). 28. ábra. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? (karok szerint) n=426 Főfoglalkozású diáknak (aki dolgozik is) Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 16,70% 56,20% 60,10% 59,80% 73,70% 83,30% 43,80% 39,90% 40,20% 26,30% NKE RTK NKE KTK NKE HHK NKE NETK NKE KVI

A fenti eredményre magyarázattal szolgálhat az a tény, hogy a hallgatók közel kétharmada az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal (29. ábra). Mindhárom Kar és Intézet hallgatói nagyon magas arányban tekintették magukat inkább főfoglalkozású dolgozónak is, akik a munka mellett tanulnak, amely megteremthette számukra annak a lehetőségét, hogy a szakmai jártasságuknak megfelelő munkakörökben helyezkedjenek el. Amennyiben a munkáltató profilja szervesen kapcsolódott a tanult ismeretekhez (RTK esetében rendőrség, KTK esetében államigazgatás, közigazgatás, HHK esetében honvédség, KVI esetében a katasztrófavédelem).a hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke, illetve az előzetes szakmai tapasztalat is az elhelyezkedésben (30. ábra). 29.ábra. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? (karok szerint) n=4127 Igen Nem 39,70% 39,70% 36,40% 26,30% 80,00% 60,30% 60,30% 63,60% 73,70% 20,00% NKE RTK NKE KTK NKE HHK NKE NETK NKE KVI 30.ábra. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? n=260 Egyéb; 15% Álláshirdetésre jelentkezett; 13% Egyéb személyes ismeretség révén; 17% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát; 32% Korábbi munkakapcsolat révén; 11% Tanári ajánlás révén; 7% Gyakorlati helyén alkalmazták; 1% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóké nt kezdte; 1%

31.ábra. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? (karok szerint) n=262 NKE KVI 23,10% 53,80% 15,40% 7,70% Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete NKE HHK 18,60% 58,40% 13,30% 9,70% A saját és a kapcsolódó szakterületek NKE KTK 22,10% 54,70% 15,80% 6,30% Egy egészen más szakterület NKE RTK 27,50% 57,50% 10,00% 5,00% Bármilyen szakterület Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (27,5%),a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a HHK hallgatók helyezkedtek el (58,4%), a legkevésbé pedig a KTK hallgatói ragaszkodtak szigorúan véve a saját szakterületükhöz (31. ábra). Ugyanakkor a különbségek csak árnyalatnyiak és nem szignifikánsak. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (91,4%), határozott idejű volt 6,7%, míg 2% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt. 32.ábra. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? n=424 Igen 7% 5% 31% Nem, mert már akkor is dolgoztam 57% Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmány okat kezdtem Egyéb

A volt hallgatók közel kétharmada (57%) már a végzés idején is rendelkezett munkahellyel, így számukra a tanulásból a munkába való átmenet különösebb zökkenők nélkül zajlott le (32. ábra). A többiek kisebb része tovább tanult, míg nagyobb hányaduk munkát keresett. A frissen végzettek munkakeresésére jellemző, hogy a leggyakoribb válasz az volt, hogy egy munkáltatónál próbálkoztak (módusz=1), de ennél sokkal nagyobb szórás mutatkozik (medián=8). A legtöbben azt nyilatkozták, hogy egy alkalommal hívták be őket állásinterjúra (módusz=1), de az átlag ebben az esetben is magasabb (1,53 alkalom). 33.ábra. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? (azok között, akik nem rögtön helyezkedtek el) n=128 46% 18% 36% Azonnal, egy hónapon belül találtam Keresés után találtam Még nem találtam Az abszolutórium után nem azonnal elhelyezkedő hallgatók ötöde (18%) továbbra is munkát keres, míg a többieknek rövidtávon sikerült érvényre juttatni tanulmányait, szakmai tapasztalatait a munkaerő-piacon (33. ábra).hetedük (15,4%) egy hónapon belül, míg nagyobb részük 2-3 hónapi keresést követően tudott elhelyezkedni. 2.6.1. Munkaerő-piaci életút A diploma megszerzését követően a hallgatók csaknem kétharmadának (62,6%) egy főállású munkahelye volt. 18,7 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, mígvalamennyivel kevesebben (10,8%) mondták azt, hogy egy sem. Munkanélküli a volt hallgatók csupán hatoda volt (17,5%) (34. ábra). A munkanélküliségben leginkább érintettek a HHK (18,3%) és a KTK (19,7%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerő- piacnak (9.7%), hiszen közülük csak minden tízedik említette, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében.

34.ábra. A diploma megszerzése óta volt-e munkanélküli? (karok szerint) n=416 90,30% 80,30% 81,70% 82,40% Igen 9,70% 19,70% 18,30% 17,60% Nem Nem NKE RTK NKE KTK NKE HHK NKE KVI Igen A munkanélküli időszakok száma döntően egy (66%) vagy 2 alkalom (24%), időtartamuk változatos, átlagban 7 hónap. A legtöbbször említett munkanélküli időszak 4 hónap volt, ez arra enged következtetni, hogy a munkaerő-piacról kiszorult volt hallgatóink viszonylag gyorsan érvényesíteni tudják tudásukat, így közöttük a tartós munkanélküliség kialakulása ritka. 2.6.2. Külföldi tapasztalatok A diploma megszerzését követően a volt hallgatók 4,1%-a tanult külföldön, valamivel nagyobb arányban (5,8%) dolgoztak külföldön, vagy jelenleg is idegen országban vállalnak munkát. Ezek a külföldi munkavállalások döntően 1-2 alkalmat jelentenek, ugyanakkor nagymértékű szórás jelentkezik az időtartamát illetően. Leggyakoribb az egy hónap, de elérheti akár a 48 hónapot is. A válaszolók közel harmada (60,5%) szerint ez a munka szervesen vagy részben kapcsolódik a felsőfokú végzettségéhez. A végzettek ötöde (20,8%) tervez a következő öt évben külföldi munkavállalást, és további 25,6 % gondolkozik rajta, de még nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben.

2.7. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 35.ábra. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? n=412 Alkalmazott 1% 1% 2% 5% 2% 1% Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó Vállalkozó Munkanélküli 88% Nappalis diák GYES-en, GYED-en (GYET-en) van Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (88%), mindössze 2 % munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának (35. ábra).alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (53%) (36. ábra). 36.ábra. Alkalmazottként milyen beosztásban dolgozik? n=362 2% Felsővezető 15% 17% Középvezető 13% Alsóvezető 53% Beosztott diplomás Beosztott, nem diplomás foglalkozás

A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 93,4%-a rendelkezett munkahellyel, 2 százalék mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 4,6% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. A munkavállalók többsége (90,6%)állandó jellegű és határozatlan idejű, 8,6%-a határozott idejű, és 1 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 37.ábra. Jelenlegi munkahelyén a jogviszonya? n=382 NKE KVI NKE NETK NKE HHK 62,50% 59,60% 75,00% 12,50% 5,60% 34,80% Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja NKE KTK 76,70% 2,10% 21,20% Más helyen dolgozik NKE RTK 70,90% 5,50% 23,60% Az RTK (70,9%) és a KTK (76,7%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 59,6% (37. ábra). Legnagyobb arányban a HHK végzettjeire jellemző, hogynem köztisztviselő és nem is állami vállalat alkalmazottja (34,8%). 38.ábra. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? (karok szerint) n=381 NKE KVI 18,80% 18,80% 12,50% NKE NETK 33,30% 33,30% 33,30% NKE HHK 14,20% 19,10% 36,40% 21,60% 8,60% NKE KTK 18,10% 18,80% 21,50% 16,70% NKE RTK 14,30% 16,10% 35,70% 23,20% 10,70% Egyáltalán nem Kevéssé Közepes mértékben Nagymértékben Teljes mértékben

Az egyes Karok/Intézetek végzett hallgatói között egyenletes az eloszlás a tekintetben, hogy milyen mértékben használják vagy szorítják háttérbe az Egyetemen megszerzett készségeiket, képességeiket a jelenlegi munkájukkal kapcsolatban. (38. ábra) A végzettek karonkénti átlagkeresetésről valamint a mellékállásból befolyó bevallott átlagjövedelemről az alábbi táblázat tájékoztat (2. táblázat). 2.táblázat. Jövedelmek fő és mellékállásban karok szerint Kar Főállás jövedelem (forintban) Mellékállás jövedelem (forintban) Középértékek Átlag Medián Módusz Átlag Medián Módusz RTK 206000 201000 200000 76000 31000 - KTK 209000 200000 200000 48000 40000 80000 HHK 256000 240000 250000 34500 22000 - NETK 317000 188000 145000 51000 29000 - KVI 249000 231000 300000 85000 - - 2.7.1. Elégedettség Egy munkavállaló hosszú távú motivációjának fenntartásához számos tényező szükséges. Az alábbi táblázatokban Karok/Intézet szerinti bontás alapján részletezzük a végzettek jelenlegi főállású munkájával kapcsolatos válaszaik eloszlásait. 39.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (KTK) a munka összességét tekintve 5,00% 14,40% 61,20% 19,40% a munka tárgyi körülményei 5,80% 24,50% 43,90% 25,90% a munka személyi körülményei 4,30% 17,40% 44,20% 34,10% jövedelem, juttatások 13,00% 23,90% 45,70% 17,40% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 8,00% 30,70% 40,10% 21,20% szakmai előmenetel 10,10% 23,90% 42,00% 23,90% a munka szakmai, tartalmi része 6,60% 8,80% 44,50% 40,10% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett

40.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (RTK) a munka összességét tekintve 3,80% 13,20% 67,90% 15,10% a munka tárgyi körülményei 11,30% 26,40% 47,20% 15,10% a munka személyi körülményei 11,30% 15,10% 47,20% 26,40% jövedelem, juttatások 11,10% 24,10% 48,10% 16,70% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 13,50% 26,90% 42,30% 17,30% szakmai előmenetel 9,40% 35,80% 39,60% 15,10% a munka szakmai, tartalmi része 9,40% 11,30% 43,40% 35,80% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 41.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (HHK) a munka összességét tekintve 3,50% 13,30% 55,90% 27,30% a munka tárgyi körülményei 8,40% 25,20% 33,60% 32,90% a munka személyi körülményei 7,60% 16,00% 43,80% 32,60% jövedelem, juttatások 8,40% 22,40% 42,00% 27,30% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 11,20% 25,20% 32,90% 30,80% szakmai előmenetel 11,10% 23,60% 41,00% 24,30% a munka szakmai, tartalmi része 4,90% 9,20% 52,10% 33,80% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett

42. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (NETK) a munka összességét tekintve 33,30% 66,70% a munka tárgyi körülményei 50,00% a munka személyi körülményei jövedelem, juttatások 50,00% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 66,70% 33,30% szakmai előmenetel 50,00% a munka szakmai, tartalmi része 33,30% 33,30% 33,30% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 43. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (KVI) a munka összességét tekintve 7,10% 14,30% 64,30% 14,30% a munka tárgyi körülményei 7,10% 42,90% 35,70% 14,30% a munka személyi körülményei 7,10% 21,40% 57,10% 14,30% jövedelem, juttatások 14,30% 21,40% 42,90% 21,40% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 6,70% 26,70% 33,30% 33,30% szakmai előmenetel 21,40% 14,30% 42,90% 21,40% a munka szakmai, tartalmi része 14,30% 50,00% 35,70% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett

3. A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei A DPR pályakövető vizsgálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy felmérjük: végzett hallgatóink milyen készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek. Véleményeik alapján betekintést kapunk a továbbtanulási terveikről, szakmai tapasztalatukról, a munka világával való kapcsolatukról, a munkaerő-piacon történő sikeres részvételükről. A kérdőívek feldolgozása után kapott eredmények és adatok elemzése hasznos információt szolgáltat azoknak a csoportoknak, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatba kerülnek. A 2016-os pályakövetési kutatás főbb eredményei: 1. Az online felmérés során, intézményi szinten sikerült teljesíteni a 10%-os válaszadási arányt (1. táblázat). 2. Az alapsokaság meghatározása felveti a hallgatók e-mailes adatbázisának folyamatos felülvizsgálatát. 3. A kutatás az egyetem és jogelőd intézményeinek 2011-ben, 2013-ban és 2015- ben abszolutóriumot szerzett nappali és levelező tagozatos, főiskolai, egyetemi alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatóira terjedt ki. 4. A kutatásban új elemzési egységként jelent meg a NETK és a KVI. 5. A válaszadási hajlandóság anetk esetében volt a legmagasabb. 6. Intézményi szinten a férfihallgatók többségben vannak, de a KTK-n és a NETKn hagyományosan a női hallgatók aránya magasabb. 7. A vizsgált időszak minden negyedik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (27,3%). Ez az arány az KVI hallgatói között a legmagasabb, 37,5%. Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg (16. ábra). 8. Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhet szükségesek (17. ábra). 9. Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók33,3%-a rendelkezett. 10. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben vagy utána) a hallgatók 11,9%-a szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, döntően alap- vagy mesterképzési formában (18. ábra). 11. A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak ötöde (21,9%) a diákhitelből teremtette elő. 12. A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban a mesterképzés szerepel, és azt a NKE valamelyik karán képzeli el nagy részük. A Doktori képzés a második legnépszerűbb továbbtanulási lehetőség, amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban, majd a szakirányú továbbképzés, ahol már kiegyenlítődik a saját illetve másik felsőoktatási intézményben való tanulási hajlandóság (20. ábra). 13. A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formája a saját, családi forma (38%), valamint a Tempus/Erasmus ösztöndíj (28%). (24. ábra). 14. A végzett hallgatók háromnegyede (75,6%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton. Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 42,1%-ukat alkalmazták is.

15. A munkába állás folyamatában a hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke illetve az előzetes szakmai tapasztalat is az elhelyezkedésben (30. ábra). 16. Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (27,5%),a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a HHK hallgatók helyezkedtek el (58,4%), a legkevésbé a KTK hallgatói ragaszkodtak szigorúan véve a saját szakterületükhöz. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (91,4%), határozott idejű volt 6,7%, míg 2% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt. 17. A diploma megszerzését követően a hallgatók több mint kétharmadának (62,6%) egy főállású munkahelye volt. Közel 19 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, míg közel ugyanennyien (10,8%) mondták azt, hogy egy sem. 18. Munkanélküli a volt hallgatók csupán hatoda volt (17,5%). A munkanélküliségben érintettek a HHK (18,3%) és a KTK (19,7%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerő- piacnak (9.7%), hiszen közülük csak minden tízedik említette, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében. 19. A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (88%), mindössze 2 % munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának. Alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (53%). 20. A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 93,4%-a rendelkezett munkahellyel,2% mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 4,6% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. 21. A munkavállalók többsége (90,6% )állandó jellegű és határozatlan idejű, 8,6%- határozott idejű és 1 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 22. Az RTK (70,9%) és a KTK (76,7%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 59,6%(37. ábra).