Diplomás Pályakövető Rendszer Pályakövető vizsgálat a végzettek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen augusztus

Átírás

1 Diplomás Pályakövető Rendszer Pályakövető vizsgálat a végzettek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen augusztus Készítette: Dr. Varga András Oktatási Iroda DPR- referens

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A kutatás módszertana A kérdőív összeállítása Feldolgozás és elemzés A kutatás eredményei Az alapsokaság és a minta összetétele Családi háttér Kapcsolódás az egyetemhez Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai Az egyetemi tanulmányok Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések Nemzetközi tapasztalatok Nyelvismeret Tanulmányok alatti külföldi jelenlét Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Munkaerő-piaci életút Külföldi tapasztalatok Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet Elégedettség A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei... 28

3 Bevezetés A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára fontos a végzett hallgatóinak visszajelzése a tanulmányi évekre vonatkozóan. Ennek érdekében most már hagyományosnak nevezhető kérdőíves vizsgálatot folytat, melynek célja megismerni az Egyetemen abszolutóriumot szerzett hallgatók véleményét, tapasztalataikat és motivációikat. Az intézményi DPR lebonyolítását az Oktatási Iroda koordinálta. Az előkészületekben, a kérdőíves online adatfelvételben és a tanulmányírásban segítségemre volt a Központi Tanulmányi Iroda (KTI - Dávid Márk). 1. A kutatás módszertana május 10-től június 6-ig online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2012-ben, 2014-ben, 2016-ban abszolutóriumot szerzett hallgatók körében a felsőoktatási jogszabályok előírásának megfelelően. A vizsgálat online standard kérdőíves adatfelvétellel történt az UniPoll kérdőívszerkesztő rendszerén keresztül, az anonimitás biztosításával A kérdőív összeállítása A évi pályakövetési vizsgálatban a központi kérdőívblokk (országos) került lekérdezése, amelyet az Oktatási Hivatal bocsátott rendelkezésünkre, és amelyben kötelező kérdéskörök szerepelnek. A kérdések túlnyomórészt strukturált jellegűek voltak (Likert- skála típusúak), kis számban fordultak elő strukturálatlan kérdések. A válaszadói hajlandóság növelése érdekében egy levelet mellékeltünk volt hallgatóinknak a kérdőív linkje mellé, illetve a kutatás folyamán heti rendszerességgel küldtünk emlékeztető eket is Feldolgozás és elemzés A kérdőívek feldolgozását és elemzését az SPSS matematikai statisztikai program segítségével végeztük el. A jobb szemléltetés érdekében az adatokat százalékos eloszlásuk alapján mutatjuk. A terjedelmi korlátok miatt a tanulmányban csak a legfontosabbnak ítélt itemek ábrázolása található meg.

4 Az NKE karainak és Intézeteinek meghatározásakor és a jobb érthetőség miatt az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: 1 NKE RTK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar NKE ÁKK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar (Jogelőd a NKE Közigazgatás Tudományi Kar) NKE HHK - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar NKE VTKI- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképzési Intézet NKE KVI- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet 2. A kutatás eredményei A kutatások az alábbi területekre fókuszáltak: Alapadatok, a minta összetétele Egykori, jelenlegi tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka világához Jelenlegi munkaerő-piaci státusz 2.1. Az alapsokaság és a minta összetétele A kutatási folyamat elején a legelső feladat az alapsokaság meghatározása volt. Az online adatfelmérés sajátossága, hogy a kutatásban részt vevő populáció minden tagjának létező és valós címmel kell rendelkeznie, amely alapvetően meghatározta azt is, hogy mekkora a kutatásban részt vevő alapsokaság. Mindezek ismeretében a kutatás időpontjában az egyetem jogelőd intézményeiben abszolutóriumot szerzett címmel rendelkező hallgatók létszáma 5156 fő. Számukra elküldtük a kutatás alapját képező kérdőívet. Ennek alapján a évi pályakövető vizsgálatban az alapsokaságot 5156 főben állapítottuk meg. 1. táblázat. A vizsgálat reprezentativitása összes végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) végzettek (fő) kitöltők (fő) Arány (%) RTK ,8% ,5% ,7% ,2% ÁKK ,5% ,8% ,8% ,1% HHK ,6% ,9% ,7% ,3% VTKI ,6% ,5% ,8% KVI ,1% ,2% ÖSSz: ,1% ,6% ,3% ,3% Az alappopuláció és a minta kialakítása több ponton is nehézségekbe ütközött. Egyrészt az on-line elérhetőséget lehetővé tevő címek részleges hiánya, másrészt a válaszadói hajlandóság alacsony volumene miatt. A válaszadói hajlandóság alacsony foka várható eredmény volt, hiszen egyrészt erre utaltak az előző évek hasonló vizsgálatai is 1 Az elemzés alá vont időszak alatt folyamatos szervezeti megújulás volt. A könnyebb kezelhetőség illetve az adatok elemszámának nagysága miatt a Karok közül a NETK (5 fő töltötte ki a kérdőívet), az Intézetek közül a Nemzetbiztonsági Intézet (6 fő töltötte ki a kérdőívet) nem került az elemzésbe.

5 (2012-ben 488 fő, 2013-ban 400 fő, 2014-ben 451 fő, 2015-ben 416 fő 2016-ban 585 fő), az címek hiánya, valamint a folyamatos átszervezés miatt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez való identifikáció a jogelőd intézményekben abszolutóriumot szerzett hallgatók körében nagy valószínűséggel még nem teljesen történt meg. A tavalyi eredményekhez képest karonként és intézményi szinten is növekedés tapasztalható, a válaszadási hajlandóság a 10%-os határ fölé kúszott. Ezek együttes eredményeként a kutatás elsősorban annak a populációnak az eredményeit teszi értelmezhetővé, akik ténylegesen részt vettek a vizsgálatban (tehát visszaküldték a kérdőíveket). 1.ábra. A évek közötti mintaeloszlás karonként NKE RTK NKE ÁKK NKE HHK NKE NETK NKE KVI NKE VTKI Az egyes Karok/Intézetek volt hallgatóinak kutatásban való részvétele nem feltétlenül tükrözi azt, hogy mennyien szereztek abszolutóriumot az adott képzési területen (1. ábra). Az RTK és az ÁKK hallgatóinak részvétele egyre magasabb számokat mutat, amely azzal is magyarázható, hogy ezeken a képzési területeken mind nagyobb számú hallgató szerzett abszolutóriumot. Ezzel ellentétes utat jár be a HHK volt hallgatóinak részvételi száma. A rendszerben új elemként jelentek meg a VTKI volt hallgatói. A reprezentatív súlyozást követően a válaszadók Karonkénti/Intézetenkénti eloszlása megegyezik a hallgatói alapsokaság megoszlásával (2. ábra). A nemek szerinti reprezentativitást nem sikerült produkálni a hiányosan kitöltött kérdőívek nagy száma miatt. Ezért a nemek szerinti kategorizálás csak a kutatásban részt vett populációra érvényes eredményekhez vezet, azokat kiterjeszteni nem lehetséges. 2.ábra. A végzettek Karok/Intézetek szerinti megoszlása n=696 2% 21% 16% 15% 46% RTK ÁKK HHK VTKI KVI

6 3.ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása (Karok/Intézetek szerint) n=537 18,2% 30,8% 20,3% 81,8% 71,4% 72,7% 69,2% 79,7% nő férfi 28,6% 27,3% NKE KVI NKE VTKI NKE ÁKK NKE RTK NKE HHK A HHK az RTK valamint a KVI végzettjei között férfi többség tapasztalható, ugyanakkor az ÁKK-n és a VTKI- n belül a női hallgatók többsége jellemző hasonló mértékben (3. ábra). A vizsgált időszak végzett hallgatóit tekintve a mintában a nők kerültek valamivel nagyobb arányba (54,7%). 4.ábra. A végzettek finanszírozási forma szerinti megoszlása (Karok/Intézetek szerint) n=679 NKE HHK 50,9% 46,5% 2,6% NKE RTK 81,3% 17,9% 0,8% NKE ÁKK 65,8% 31,8% 2,4% NKE VTKI 61,3% 32,3% 6,5% NKE KVI 44,1% 55,9% Államilag támogatott Költségtérítéses Több finanszírozási formában is Az egyes karokon tapasztalható finanszírozási formák tendenciái is megfelelnek az aktív hallgatók hasonló összevetésének, igaz, némi hangsúlyeltolódások tapasztalhatók (4. ábra). Az adott időszakban végzettek közül az RTK hallgatói voltak legnagyobb arányban az államilag támogatott kategóriában (81,3%), ez valamivel kisebb a ÁKK-n (65,8%).

7 5.ábra. A végzett hallgatók életkora kategorizálva (Karok/Intézetek szerint) n=499 NKE KVI 19% 33% 33% 14% NKE VTKI 5% 15% 60% 20% NKE HHK 34% 31% 29% 6% NKE ÁKK 32% 16% 24% 28% NKE RTK 14% 15% 57% 13% 0% 20% 40% 60% 80% 100% éves éves éves 46 év feletti A végzett hallgatók korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők között a HHK hallgatói állományában volt a legnagyobb a fiatalabb korosztályok aránya (5. ábra). Az ÁKK rendelkezett a legnagyobb arányban a 46 évnél idősebb korosztállyal Családi háttér A szülők iskolai végzettségével kapcsolatosan az eredmények ismert tendenciákat erősítették meg (6. ábra). Az apák esetében ez azt jelenti, hogy a középiskolai tanulmányaik alatt inkább szakmunkásképzőt (33,4%) végeztek, felsőoktatás esetében pedig közel hasonló az egyetemi (12,3%) és főiskolai (10%) végzettség aránya. Az anyák esetében magasabb a nyolc általános (17,4%) végzettséggel rendelkezők aránya, mint a férfiak esetében. Középiskolai végzettségük közel egyenlő arányban oszlik meg a szakmunkásképző (20,5%), szakközépiskola (19,7%) és gimnázium (17%) között. Felsőoktatás esetén a főiskolai végzettség (17,4%) még uralkodó az egyetemmel (7,4%) szemben. 6.ábra. Szülők iskolai végzettsége a végzettek 14 éves korában n=512 1,2% 0,6% 12,3% 7,4% 10,0% 17,4% 7,2% 17,0% 26,0% 19,7% 33,4% 20,5% 10,0% 17,4% nem tudja, nem ismerte, nem élt egyetem főiskola gimnázium szakközépiskola, technikum szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) legfeljebb 8 általános Édesapa Édesanya 2 A NETK volt hallgatói a születési évre vonatkozó adatszolgáltatással nem éltek, ezért az ő eredményeik nem kerülhettek fel a diagramra.

8 7.ábra. A család anyagi helyzete a válaszolók 14 éves korában (Karok/Intézetek szerint) n=509 NKE HHK 5,5% 20,5% 47,9% 20,5% 5,5% NKE RTK 2,0% 14,0% 54,0% 23,0% 7,0% NKE ÁKK 2,4% 18,4% 50,7% 24,5% 4,1% NKE VTKI 19,0% 57,1% 19,0% 4,8% NKE KVI 4,8% 14,3% 61,9% 19,0% Az átlagosnál sokkal jobb Az átlagosnál valamivel jobb Nagyjából átlagos Az átlagosnál valamivel rosszabb Az átlagosnál sokkal rosszabb A család anyagi helyzetének megítélésében lényegi eltérések nem figyelhetőek meg. Az eredmények nem szignifikánsak, az Egyetem egyes Karainak/Intézeteinek hallgatói minden társadalmi csoportot képviselnek. 8.ábra. Hivatalos családi állapota jelenleg n=520 41,7% 6,3% 1,0% 29,8% Egyedülálló Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas 21,2% Elvált Özvegy A családi állapot vizsgálatánál megfigyelhető, hogy párkapcsolatban él a hallgatók kétharmada (62,9%)(8. ábra). A Karok/Intézetek közötti eloszlásokat leginkább a korösszetétel befolyásolhatja, hiszen a fiatalabb végzettekkel rendelkező Karok/Intézetek volt hallgatói még nagyobb valószínűséggel egyedülállóak (9. ábra).

9 9.ábra.Hivatalos családi állapota jelenleg (Karok/Intézetek szerint) n=520 NKE HHK 41,1% 30,1% 28,8% NKE RTK 17,3% 26,0% 51,0% 5,8% NKE ÁKK 32,8% 16,9% 40,4% 8,3% 1,7% NKE VTKI 15,8% 10,5% 68,4% 5,3% NKE KVI 22,7% 36,4% 36,4% 4,5% Egyedülálló Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él Házas Elvált Özvegy Kapcsolódás az egyetemhez Az intézményhez való kapcsolódás esetében az időbeliség elvét betartva értékeltük a kérdőív válaszaiból nyerhető eredményeket. Ennek érdekében vizsgáltuk a korábbi végzettségekre, az elvégzett tanulmányokra illetve a jövőbeli elképzelésekre vonatkozó információkat Az egyetemet megelőző időszak tanulmányai 10.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (Karok/Intézetek szerint) n=517 NKE HHK NKE RTK 41,9% 34,3% 9,5% 4,9% 2,9% 13,5% 33,8% 57,8% 1,4% gimnázium hagyományos 4 osztályos gimnázium 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel NKE ÁKK 40,8% 9,7% 10,7% 36,1% 2,7% 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola NKE VTKI 57,1% 9,5% 33,3% egyéb NKE KVI 19,0% 4,8% 14,3% 52,4% 9,5%

10 A Karok, Intézetek esetében jellemző, hogy a gimnáziumi képzések és szakközépiskola uralja a középfokú végzettséget, némi hangsúlyeltolódással (10. ábra). Jelentősnek mondható az RTK és a KVI végzettjei között a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (57,8-52,4%). Minimális nemek szerinti eltérés kimutatható: a nők nagyobb hányada szerzett hagyományos 4 osztályos középiskolában érettségit, a férfiak a szakközépiskolában voltak túlsúlyban. 11.ábra. A végzettek középiskolájának típusa (nemek szerint) n=517 Nő 42,00% 8,90% 10,00% 37,70% 1,40% Férfi 36,20% 6,40% 10,20% 44,30% 3,00% gimnázium hagyományos 4 osztályos gimnázium 5 osztályos, idegen nyelvi előkészítő évvel 6, 8 osztályos középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola egyéb Az egyetemi tanulmányok 12.ábra. A végzettek átlagos tanulmányi eredményei (Karok/Intézetek szerint) n=679 NKE HHK 10,5% 50,0% 39,5% NKE RTK 1% 18,7% 57,7% 22,8% Elégséges NKE ÁKK 1,1% 28,9% 52,0% 18,0% Közepes Jó NKE VTKI 3,2% 48,4% 48,4% jeles NKE KVI 11,8% 67,6% 20,6% A végzettek eredményei alapján megállapítható, hogy a hallgatók nagy része jó vagy jeles tanulmányi átlaggal szerezte meg a diplomáját (12. ábra). Mindez arra enged

11 következtetni, hogy megállapíthatjuk: az Egyetemről jól felkészülten, elméleti és gyakorlati, használható tudásanyaggal kerültek ki a hallgatók a munkaerő-piacra. Az alábbi ábrák összefoglalóan, karonként mutatják, hogy mennyi idő telik el a szak megkezdése és az abszolutórium megszerzése között ( ábra). 13.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (KVI) n=34 6% 85% 9% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 14.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? 5% (VTKI) n=29 17% 78% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 7-8 félév 9-10 félév 15.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (ÁKK) n=367 1% 11% 8% 18% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 62% 7-8 félév 9-10 félév

12 16.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (RTK) n=117 2% 15% 32% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 51% 7-8 félév 9-10 félév 17.ábra. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (HHK) n=102 2% 39% 12% 14% 2 félév 3-4 félév 5-6 félév 33% 7-8 félév 9-10 félév 18.ábra. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? (Karok/Intézetek szerint) n=663 29,4% 28,3% 10,3% 10,2% 8,3% 70,6% 71,7% 89,7% 89,8% 91,7% Nem Igen NKE KVI NKE RTK NKE VTKI NKE HHK NKE ÁKK

13 Az abszolutórium megszerzése még nem jelenti automatikusan azt, hogy az illető le is diplomázik (18. ábra). A vizsgált időszak minden negyedik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (13,4%), amely nagy javulást jelent az előző évi kutatás hasonló eredményéhez képest (27,3%). Ez az arány a KVI hallgatói között a legmagasabb (29,4%). Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. A későbbiekben a diplomaszerzés aránya javul, de még így is magas azok száma, akik abszolváltak, de a diplomát még nem vehették kezükbe. Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhez szükségesek. (19. ábra) 19.ábra. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? (karok szerint) n=88 4% 43% 3% 11% 14% 26% 1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap hónap 2 évnél több idő alatt Még nem szereztem meg A válaszolók feleleteiből kitűnik, hogy addig, amíg nem rendelkeztek diplomával, aktív részeseivé váltak a munkaerő-piacnak, és kissé vagy egyáltalán nem érezték hátrányát a diploma hiányának Jelenlegi képzésekre, tanulmányokra vonatkozó kérdések Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók 38,4%-a rendelkezett (20. ábra). A tanulmányai megkezdése óta (közben vagy utána) minden nyolcadik hallgató (14,2%) szerzett felsőfokú végzettséget. 20.ábra. Egyetemet megelőző és követő felsőfokú tanulmányok jellemzői n=635 38,4% 14,2% Rendelkezett felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett egyéb felsőfokú végzettséget

14 A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak közel tizede (11,9%) a diákhitelből teremtette elő. Az átlagosnál többen éltek ezzel a lehetőséggel a HHK, és a KVI hallgatói (21. ábra). A tanulók döntő része (85,9%) a szabad felhasználású diákhitel 1 konstrukciót részesítették előnyben. 21. ábra. Tanulmányai alatt igénybe vett-e diákhitelt? Karok, Intézetek szerint) n=648 91,5% 88,6% 81,0% 80,6% 100,0% Nem Igen 8,5% 11,4% 19,0% 19,4% NKE RTK NKE ÁKK NKE HHK NKE KVI NKE VTKI 22.ábra. A végzettek továbbtanulási elképzelései (képzések szerint) n=696 Egységes osztatlan képzés 26,1% 2,9% 6,0% 64,9% Doktori Phd képzés 25,1% 6,8% 4,5% 63,6% Szakirányú továbbképzés 25,1% 6,9% 4,7% 63,2% Mesterképzés 20,7% 11,8% 7,9% 59,6% Nem válaszolt Igen, a kérdőív alapjául szolgáló intézményben Igen, más felsőoktatási intézményben Nem szeretnék továbbtanulni A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban a mesterképzés szerepel (11,8%), és azt a NKE valamelyik karán képzeli el nagy részük (22. ábra). A doktori képzés is népszerű továbbtanulási lehetőség (6,8%), amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban. A szakirányú továbbképzésen szintén a saját egyetem képzéseit preferálják inkább a volt hallgatók. Az Egyetemen működő Alumni /öregdiák/ szervezetről a megkérdezettek mintegy harmada (60,3%) tudott, viszont csak kis részük tagja is ennek a kezdeményezésnek (6,8%). A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az EKM célja, hogy az Egyetemen meglévő társhivatások képviselői megismerjék egymás hivatásának alapjait, ezzel átjárhatóságot biztosítva az egyes életpályák között. Kérdéseink ezzel kapcsolatban arra irányultak, hogy ezt hogyan ítélik meg a volt hallgatók, a néhány évi munkatapasztalataik függvényében. ( ábra) A válaszokból kitűnik, hogy a volt hallgatók fontosnak ítélték meg, hogy az egyes közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság biztosított legyen

15 (60%), hogy a társhivatásokról ismeretekkel rendelkezzenek (51%). Az EKM tantárgyai döntő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a társhivatások képviselőit más szemléletben lássák a végzettek. 23. ábra. Jelenlegi munkaköri tapasztalatai alapján fontosnak ítéli azt, hogy az egyes közszolgálati életpályák között az átjárhatóság biztosított legyen? n=251 26% 8% 8% egyáltalán nem nem 24% is-is 34% igen egyértelműen igen 24. ábra. Jelenlegi munkaköri tapasztalatai alapján Ön szerint mennyire fontos, hogy a közszolgálat különböző társhivatásairól ismeretekkel rendelkezzen? n=251 21% 8% 8% egyáltalán nem 31% 32% nem is-is igen egyértelműen igen 25. ábra. A jelenlegi munkájához kapcsolódó, más szervezetekkel történő együttműködés során megítélése szerint tudja hasznosítani azon EKM tantárgyak tudásanyagát, melyek közvetlenül nem kapcsolódtak az Ön által végzett képzéshez? n=251 27% 9% 14% 15% egyáltalán nem nem is-is 35% igen egyértelműen igen

16 26. ábra. Elősegítették az EKM tantárgyai, hogy a közszolgálatot, illetve a közszolgálat különböző társhivatásait más szemléletben lássa? n=251 32% 13% 9% 14% egyáltalán nem nem is-is 32% igen egyértelműen igen 2.4. Nemzetközi tapasztalatok Nyelvismeret 27.ábra. Az angol nyelv ismerete (Karok/Intézetek szerint) n=596 NKE HHK 6,1% 1,0% 13,1% 43,4% 35,4% NKE RTK 11,0% 26,6% 29,4% 21,1% 11,9% NKE ÁKK 17,3% 17,0% 23,8% 25,3% 16,7% NKE VTKI 7,7% 19,2% 46,2% 11,5% 15,4% NKE KVI 11,5% 15,4% 30,8% 38,5% 3,8% Nem ismeri Kicsit ismeri Ismeri Jól ismeri Nagyon jól ismeri Nyelvismeret tekintetében a vizsgált populációban az angol nyelv ismerete a legjellemzőbb, a karok közötti összehasonlítást alapul véve a HHK végzett hallgatói (35,4%) azok, akik a leginkább birtokában vannak az angolnak. (27. ábra) Legkevésbé a VTKI és az RTK végzettjei mondhatják el magukról, hogy magabiztos nyelvhasználók, hiszen itt mindössze 26,9%- 33% gondolta magáról azt, hogy jól ismeri ezt a nyelvet.

17 28.ábra. Hallgatók nyelvismeret hiánya az alábbi nyelvek vonatkozásában ( ) 89% 89% 83% 85% 77% 74% 63% 62% 63% 59% 96% 79% 82% 75% 71% 67% 62% 67% 51% 54% 30% 36% 28% 34% 29% 10% 13% 7% 7% 7% Olasz Francia Spanyol Orosz Német Angol A tavalyi felméréshez képest a tendenciák ugyanazok maradtak, lényegi eltérés nem figyelhető meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az angol kivételével csökken azok aránya, akik egyáltalán nem ismerik az adott nyelvet (28. ábra). Az angol után a német nyelvet ismerik legtöbben, hiszen csak minden harmadik hallgató felelte azt, hogy egyáltalán nem ismeri ezt a nyelvet. Ezt követően egy nagy ugrás tapasztalható, és az aktív állománytól eltérő nyelvpreferencia alakul ki, az orosz nyelv továbbra is őrzi harmadik helyét (az orosz nyelv előző korszakok kötelező oktatása miatt) Tanulmányok alatti külföldi jelenlét 29.ábra. A végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? n=617 7% 93% Igen Nem A külföldi tanulás ebben a korosztályban még nem volt a legnépszerűbb forma, illetve a lehetőségek is korlátozottabbak voltak: a végzettek 7%-a mondhatja el magáról, hogy külföldön is tanult (29. ábra). A külföldi tanulmányokkal rendelkező végzett hallgatók közel fele egy hónapnál kevesebb időt töltött idegen országban, az ennél hosszabb időszakot felölelő tanulmányok leggyakoribb ideje 6 hónap volt.

18 30.ábra. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? n=49 4% 14% 15% 10% 6% 10% 41% Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Külfüldi ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Párhuzamos külföldi munkavállalás A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formája a Tempus/Erasmus ösztöndíj (41%) saját, illetve elterjedt, hogy a kinti tanulmányok alatt munkából tartja el magát a hallgató. A családi finanszírozás is fontos volt, emellett még kiemelt jelentőségű volt a illetve az egyéb finanszírozás, valamint a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja is (10-10%) (30.ábra). Az országok közül számos európai ország neve szerepel (jellemzően Anglia, Németország), de néhány tengerentúli területet is megneveztek: USA, Kanada Tanulmányok alatti szakmai gyakorlat 31.ábra. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? n=611 31,3% 68,7% Igen Nem A végzett hallgatók több mint kétharmada (68,7%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton (31. ábra). Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 49,6%-ukat alkalmazták is.

19 32.ábra. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? (Karok/Intézetek szerint) n=611 89,7% 88,9% 73,4% 57,0% 43,0% 83,3% 10,3% NKE HHK 11,1% NKE KVI 26,6% NKE ÁKK NKE RTK 16,7% NKE VTKI Igen Nem Nem Igen A Karok/Intézetek szerinti megközelítés jelentős különbségre hívja fel a figyelmet, amely a képzések eltérő szerkezetéből fakad (32. ábra). 33.ábra. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt) n=495 70% 53% 7% végzett-e végzett-e nem tanulmányaihoz szakmai munkát? kapcsolódó (szakmai) munkát? dolgozott-e külföldön? A végzett hallgatók felsőoktatási tanulmányaik során aktívan bekapcsolódtak a munka világába is, hiszen kétharmaduk végzett szakmai munkát (70%), illetve minden második hallgató (53%) válaszolta azt, hogy a szakmájukhoz szorosan nem kötődő területen vállaltak munkát az egyetem ideje alatt (33. ábra). A tavalyi évhez képest visszaszorulóban van a külföldi munkavállalás (7%). A változóra legnagyobb hatással a tagozat volt: a levelezős hallgatók nagyobb arányban vállaltak szakmai munkát tanulmányaik alatt, mint a nappalisok Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Napjainkra általánossá vált, hogy az egyetemi hallgatók tanulmányaik mellett rendszeresen vállalnak állandó vagy alkalmi munkát. Ez a tendencia már a vizsgált populációt is érintette, hiszen jellemzően inkább főfoglalkozású dolgozónak tekintették magukat a

20 hallgatók és csak másodsorban diáknak (ez alól a HHK hallgatói képeznek kivételt) (34. ábra). 34. ábra. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? (karok szerint) n=608 Főfoglalkozású diáknak (aki dolgozik is) Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 95,8% 86,1% 80,0% 66,6% 50,0% 4,2% 13,9% 20,0% 33,4% 50,0% NKE VTKI NKE RTK NKE KVI NKE ÁKK NKE HHK A fenti eredményre magyarázattal szolgálhat az a tény, hogy a hallgatók közel kétharmada az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal (35. ábra). Mindhárom Kar és az Intézetek hallgatói nagyon magas arányban tekintették magukat inkább főfoglalkozású dolgozónak is, akik a munka mellett tanulnak, amely megteremthette számukra annak a lehetőségét, hogy a szakmai jártasságuknak megfelelő munkakörökben helyezkedjenek el. Amennyiben a munkáltató profilja szervesen kapcsolódott a tanult ismeretekhez (RTK esetében rendőrség, ÁKK esetében államigazgatás, közigazgatás, HHK esetében honvédség, KVI esetében a katasztrófavédelem). A hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke is az elhelyezkedésben (36. ábra). 35.ábra. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? (karok szerint) n=606 42,6% 33,3% 16,0% 13,9% 4,2% 57,4% 66,7% 84,0% 86,1% 95,8% Nem Igen NKE HHK NKE ÁKK NKE KVI NKE RTK NKE VTKI

21 36.ábra. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? n=377 Egyéb; 22% Álláshirdetésre jelentkezett; 18% Egyéb személyes ismeretség révén; 15% Tanári ajánlás révén; 10% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát; 30% Korábbi munkakapcsolat révén; 2% Gyakorlati helyén alkalmazták; 1% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte; 2% 37.ábra. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? (karok szerint) n=418 NKE HHK NKE RTK NKE ÁKK 28% 20% 35% 61% 58% 57% 12% 12% 3% 2% 6% 5% Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület NKE VTKI 4% 65% 17% 13% Bármilyen szakterület NKE KVI 20% 60% 5% 15% Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (35%), a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a VTKI hallgatók helyezkedtek el (65%) (37. ábra). Ugyanakkor a különbségek csak árnyalatnyiak és nem szignifikánsak. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (95,3%), határozott idejű volt 4%, míg 0,7% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt.

22 38.ábra. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? n=567 7,4% 21,7% Igen 70,9% Nem, mert már akkor is dolgoztam A volt hallgatók közel kétharmada (70,9%) már a végzés idején is rendelkezett munkahellyel, így számukra a tanulásból a munkába való átmenet különösebb zökkenők nélkül zajlott le (38. ábra). A többiek kisebb része tovább tanult, míg nagyobb hányaduk munkát keresett. A frissen végzettek munkakeresésére jellemző, hogy a leggyakoribb válasz az volt, hogy egy munkáltatónál próbálkoztak (módusz=1), de ennél sokkal nagyobb szórás volt a jellemző (medián=5). A legtöbben azt nyilatkozták, hogy egy alkalommal hívták be őket állásinterjúra (módusz=1), de az átlag ebben az esetben is magasabb (3,96 alkalom). 39.ábra. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? (azok között, akik nem rögtön helyezkedtek el) n=119 53,7% 7,6% 38,7% Azonnal, egy hónapon belül találtam Keresés után találtam Még nem találtam Az abszolutórium után nem azonnal elhelyezkedő hallgatók kis része (7,6%) továbbra is munkát keres, míg a többieknek rövidtávon sikerült érvényre juttatni tanulmányait, szakmai tapasztalatait a munkaerő-piacon (39. ábra). Harmaduk (38,7%) egy hónapon belül, míg nagyobb részük 2-3 hónapi keresést követően tudott elhelyezkedni.

23 Munkaerő-piaci életút A diploma megszerzését követően a hallgatók csaknem kétharmadának (66,8%) egy főállású munkahelye volt. 14,7 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, míg valamennyivel kevesebben (10,1%) mondták azt, hogy egy sem. Munkanélküli a volt hallgatók csupán kilencede volt (11,3%) (40. ábra). A munkanélküliségben leginkább érintettek a KVI (21,7%) és a HHK (20,2%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerő- piacnak (0,9%), hiszen közülük alig említették, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében. 40.ábra. A diploma megszerzése óta volt-e munkanélküli? (Karok/Intézetek szerint) n=585 99,1% 91,7% 88,1% 79,8% 78,3% 0,9% 8,3% 11,9% 20,2% 21,7% NKE RTK NKE VTKI NKE ÁKK NKE HHK NKE KVI Nem Igen Igen Nem A munkanélküli időszakok száma döntően egy (79,7%) vagy 2 alkalom (14,1%), időtartamuk változatos, átlagban 5 hónap. A legtöbbször említett munkanélküli időszak 2 hónap volt, ez arra enged következtetni, hogy a munkaerő-piacról kiszorult volt hallgatóink viszonylag gyorsan érvényesíteni tudják tudásukat, így közöttük a tartós munkanélküliség kialakulása ritka Külföldi tapasztalatok A diploma megszerzését követően a volt hallgatók 7%-a tanult külföldön, valamivel kevesebben (5,5%) dolgoztak külföldön, vagy jelenleg is idegen országban vállalnak munkát. Ezek a külföldi munkavállalások döntően 1-2 alkalmat jelentenek, ugyanakkor nagymértékű szórás jelentkezik az időtartamát illetően. Leggyakoribb az egy hónap, de elérheti akár a 48 hónapot is. A válaszolók közel harmada (63,3%) szerint ez a munka szervesen vagy részben kapcsolódik a felsőfokú végzettségéhez. A végzettek hetede (13,3%) tervez a következő öt évben külföldi munkavállalást, és további 24,7 % gondolkozik rajta, de még nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben.

24 2.7. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (90%), mindössze 0,5% munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának. Alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (65,3%) (41. ábra). 41.ábra. Alkalmazottként milyen beosztásban dolgozik? n=517 3% Felsővezető 10% 11% 11% Középvezető Alsóvezető 65% Beosztott diplomás Beosztott, nem diplomás foglalkozás A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 94,5%-a rendelkezett munkahellyel, 1,7 százalék mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 3,7% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. A munkavállalók többsége (93,2%) állandó jellegű és határozatlan idejű, 5,3%-a határozott idejű, és 1,5 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 42.ábra. Jelenlegi munkahelyén a jogviszonya? (Karok/Intézetek szerint) n=538 NKE HHK NKE RTK NKE ÁKK 63,1% 85,8% 80,1% 11,9% 25,0% 5,7% 8,5% 6,6% 13,2% Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja NKE VTKI 87,5% 4,2% 8,3% Más helyen dolgozik NKE KVI 68,2% 31,8%

25 A VTKI (87,5%), az RTK (85,5%) és az ÁKK (80,1%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 63,1% (42. ábra). Legnagyobb arányban a KVI végzettjeire jellemző, hogy nem köztisztviselő és nem is állami vállalat alkalmazottja (31,8%). 43.ábra. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? (karok szerint) n=535 NKE HHK 21,7% 20,5% 34,9% 18,1% 4,8% NKE RTK 4,8% 10,6% 29,8% 37,5% 17,3% NKE ÁKK 10,9% 25,2% 26,2% 24,8% 12,9% NKE VTKI 25,0% 16,7% 37,5% 16,7% 4,2% NKE KVI 22,7% 13,6% 36,4% 18,2% 9,1% Egyáltalán nem Kevéssé Közepes mértékben Nagymértékben Teljes mértékben Az egyes Karok/Intézetek végzett hallgatói között eltérőek az eloszlások a tekintetben, hogy milyen mértékben használják vagy szorítják háttérbe az Egyetemen megszerzett készségeiket, képességeiket a jelenlegi munkájukkal kapcsolatban. (43. ábra) Az RTK végzettjeire inkább, a VTKI volt hallgatóira a legkevésbé jellemző ez. A végzettek karonkénti átlagkeresetésről valamint a mellékállásból befolyó bevallott átlagjövedelemről az alábbi táblázat tájékoztat (2. táblázat). 2.táblázat. Nettó jövedelmek fő és mellékállásban karok szerint Kar Főállás jövedelem (forintban) Mellékállás jövedelem (forintban) Középértékek Átlag Medián Módusz Átlag Medián Módusz RTK ÁKK HHK VTKI KVI Elégedettség Egy munkavállaló hosszú távú motivációjának fenntartásához számos tényező szükséges. Az alábbi táblázatokban Karok/Intézet szerinti bontás alapján részletezzük a végzettek jelenlegi főállású munkájával kapcsolatos válaszaik eloszlásait.

26 44.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? a munka összességét tekintve 5,7% 23,1% 58,0% 12,8% a munka tárgyi körülményei 8,2% 27,4% 43,1% 21,0% a munka személyi körülményei 8,5% 20,6% 44,8% 25,6% jövedelem, juttatások 14,9% 27,4% 43,4% 14,2% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 13,9% 32,7% 38,5% 14,9% szakmai előmenetel 15,3% 33,5% 33,8% 17,4% a munka szakmai, tartalmi része 5,3% 11,7% 51,2% 31,7% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 45.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (RTK) a munka összességét tekintve 5,7% 23,1% 58,0% 12,8% a munka tárgyi körülményei 12,0% 35,0% 37,0% 16,0% a munka személyi körülményei 10,0% 24,0% 47,0% 19,0% jövedelem, juttatások 8,0% 16,0% 55,0% 21,0% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 11,0% 46,0% 34,0% 9,0% szakmai előmenetel 19,0% 34,0% 30,0% 17,0% a munka szakmai, tartalmi része 5,0% 16,0% 56,0% 23,0% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett

27 46.ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (HHK) a munka összességét tekintve 6,8% 13,7% 53,4% 26,0% a munka tárgyi körülményei 8,2% 32,9% 37,0% 21,9% a munka személyi körülményei 5,5% 26,0% 45,2% 23,3% jövedelem, juttatások 6,8% 15,1% 58,9% 19,2% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 12,3% 26,0% 33,0% 28,8% szakmai előmenetel 13,7% 13,7% 41,1% 31,5% a munka szakmai, tartalmi része 8,2% 17,8% 37,0% 37,0% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 47. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (ÁKK) a munka összességét tekintve 5,7% 23,1% 58,0% 12,8% a munka tárgyi körülményei 8,2% 27,4% 43,1% 21,0% a munka személyi körülményei 8,5% 20,6% 44,8% 25,6% jövedelem, juttatások 14,9% 27,4% 43,4% 14,2% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 13,9% 32,7% 38,5% 14,9% szakmai előmenetel 15,3% 33,5% 33,8% 17,4% a munka szakmai, tartalmi része 5,3% 11,7% 51,2% 31,7% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett

28 48. ábra. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? (KVI) a munka összességét tekintve 9,1% 22,7% 50,0% 18,2% a munka tárgyi körülményei 18,2% 13,6% 50,0% 18,2% a munka személyi körülményei 13,6% 9,1% 59,1% 18,2% jövedelem, juttatások 22,7% 18,2% 27,3% 31,8% a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége 13,6% 13,6% 40,9% 31,8% szakmai előmenetel 36,4% 13,6% 40,9% 9,1% a munka szakmai, tartalmi része 13,6% 9,1% 50,0% 27,3% teljesen elégedetlen inkább elégedetlen inkább elégedett teljesen elégedett 3. A hallgatói motivációs kutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei A DPR pályakövető vizsgálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy felmérjük: végzett hallgatóink milyen készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeznek. Véleményeik alapján betekintést kapunk a továbbtanulási terveikről, szakmai tapasztalatukról, a munka világával való kapcsolatukról, a munkaerő-piacon történő sikeres részvételükről. A kérdőívek feldolgozása után kapott eredmények és adatok elemzése hasznos információt szolgáltat azoknak a csoportoknak, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatba kerülnek. A 2017-es pályakövetési kutatás főbb eredményei: 1. Az online felmérés során, intézményi szinten sikerült teljesíteni a 10%-os válaszadási arányt (1. táblázat). 2. Az alapsokaság meghatározása felveti a hallgatók es adatbázisának folyamatos felülvizsgálatát. 3. A kutatás az egyetem és jogelőd intézményeinek 2012-ben, 2014-ben és ban abszolutóriumot szerzett nappali és levelező tagozatos, főiskolai, egyetemi alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatóira terjedt ki. 4. A kutatásban új elemzési egységként jelent meg a VTKI. 5. A válaszadási hajlandóság a KVI esetében volt a legmagasabb. 6. A HHK az RTK valamint a KVI végzettjei között férfi többség tapasztalható, ugyanakkor az ÁKK-n és a VTKI- n belül a női hallgatók többsége jellemző hasonló mértékben. A vizsgált időszak végzett hallgatóit tekintve a mintában a nők kerültek valamivel nagyobb arányba (54,7%).

29 7. A vizsgált időszak minden negyedik abszolutóriumot szerzett hallgatója nem szerezte meg a diplomáját azonnal (13,4%). Ez az arány a KVI hallgatói között a legmagasabb (29,4%). Ennek okaként elsősorban a nyelvvizsga hiányát jelölték meg (18. ábra). 8. Jellemzően az abszolutórium megszerzését követő 1-2 év között pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek a diploma átvételéhet szükségesek (19. ábra). 9. Felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók 38,4%-a rendelkezett (20. ábra). 10. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben vagy utána) a minden nyolcadik hallgató (14,2%) szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, döntően alap- vagy mesterképzési formában. 11. A továbbtanuláshoz szükséges anyagi forrásokat az Egyetem hallgatóinak tizede (11,9%) a diákhitelből teremtette elő. 12. A végzett hallgatók továbbtanulási elképzeléseiben elsősorban a mesterképzés szerepel, és azt a NKE valamelyik karán képzeli el nagy részük. A Doktori képzés a második legnépszerűbb továbbtanulási lehetőség, amit szintén saját egyetemen terveznek nagyobb arányban (22. ábra). 13. Az Egyetemi Közös Modullal kapcsolatos kérdések válaszaiból kitűnik, hogy a volt hallgatók fontosnak ítélték meg, hogy az egyes közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság biztosított legyen (60%), hogy a társhivatásokról ismeretekkel rendelkezzenek (51%). Az EKM tantárgyai döntő mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a társhivatások képviselőit más szemléletben lássák a végzettek. 14. A külföldi tanulmányok legnépszerűbb finanszírozási formája a Tempus/Erasmus ösztöndíj (41%). (30. ábra) 15. A végzett hallgatók háromnegyede (68,7%) vett részt tanulmányai alatt valamilyen szakmai gyakorlaton. Ennek sikerességét bizonyítja, hogy a későbbiekben ezen a gyakorlati helyen 49,6%-ukat alkalmazták is. 16. A munkába állás folyamatában a hagyományos csatornák (jelentkezés, személyes elbeszélgetés, önéletrajz) mellett fontos szerepet kapott a kapcsolati tőke illetve az előzetes szakmai tapasztalat is az elhelyezkedésben (36. ábra). 17. Az RTK volt hallgatói azok, akik leginkább a saját (35%), a kapcsolódó tanulmányok szakterülete mentén inkább a VTKI hallgatók helyezkedtek el (65%) (37. ábra). Ugyanakkor a különbségek csak árnyalatnyiak és nem szignifikánsak. A munkaviszony döntő része állandó jellegű és határozatlan idejű volt (95,3%), határozott idejű volt 4%, míg 0,7% alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt. 18. A diploma megszerzését követően a hallgatók több mint kétharmadának (66,8%) egy főállású munkahelye volt. 14,7 % felelte azt, hogy már két munkahelye volt, míg valamennyivel kevesebben (10,1%) mondták azt, hogy egy sem. 19. Munkanélküli a volt hallgatók csupán kilencede volt (11,3%) (40. ábra). A munkanélküliségben leginkább érintettek a KVI (21,7%) és a HHK (20,2%) hallgatói. Legkevésbé a RTK végzettjei vannak kiszolgáltatva a munkaerőpiacnak (0,9%), hiszen közülük alig említették, hogy érintett volt a munkanélküliség kérdésében. 20. A végzettek túlnyomórészt az alkalmazotti státuszban helyezkednek el (90%), mindössze 0,5 % munkanélküli, amely jóval alatta van az országos munkanélküliségi rátának. Alkalmazottként elsősorban diplomás beosztottak (65,3%).

30 21. A kérdőív kitöltésének időpontjában a végzettek 94,5%-a rendelkezett munkahellyel, 1,7% mondta azt, hogy még sosem volt munkahelye, és 3,7% felelte az, hogy volt már munkahelye, de jelenleg nem dolgozik. 22. A munkavállalók többsége (93,2%) állandó jellegű és határozatlan idejű, 5,3%-a határozott idejű, és 1,5 %-a alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) munkaviszonnyal rendelkezik. 23. A VTKI (87,5%), az RTK (85,5%) és az ÁKK (80,1%) hallgatóinak nagy része köztisztviselői közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozik, ugyanez az arány a HHK esetében csak 63,1% (42. ábra). Legnagyobb arányban a KVI végzettjeire jellemző, hogy nem köztisztviselő és nem is állami vállalat alkalmazottja (31,8%).