NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER NGM/ /2011. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS! Készült 2011. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2011. január Dr Nagy Róza Dr Kardkovács Kolos
2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai előzetes szakmai egyeztetés időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja munkaterv szerint ténylegesen
2. Az egyeztetésben részt vevők 3 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség KIM BM HM KÜM NEFMI NFM -TVI VM X nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv Gazdasági Versenyhivatal Központi Statisztikai Hivatal egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Községek, Kistelepülések, és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
4 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Becslések szerint Magyarországon a saját tulajdonú lakások aránya 91%, a magántulajdonú és önkormányzati bérlakások aránya 9% körüli. A KSH 2009 évi felmérése alapján a települési önkormányzatok által fenntartott lakások száma 123.730 db, ami a hazai lakásállomány 2,88%-ának felel meg. Az európai országok lakásállományának bérlakás arányához (20 65%) viszonyítva ez rendkívül alacsony. A jövedelmi viszonyok és a lakásköltségek, valamint életkori sajátosságok sokak számára nem teszik lehetővé a lakástulajdon megszerzését és az ezzel járó terhek vállalását. A bérlakás programot nem a lakástulajdon-szerzést ösztönző támogatási rendszer ellenpontjaként, hanem egy jelenleg hiányzó lakáspolitikai eszközként célszerű megfogalmazni. A saját tulajdonú lakás megszerzésének segítése mellett a bérlakásban élés lehetőségét is szükséges támogatni. Ehhez egy nagyobb méretű bérlakás-szektor kialakítása szükséges, aminek egyik lehetséges megvalósítási módja a települési önkormányzatok kezelésében lévő bérlakás-állomány növelése. Az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programja a források szűkössége miatt kevés pályázattal indítható, ezért azon alprogramok kerülnek előtérbe, amelyekhez felhasználható forrás áll rendelkezésre. Az egyeztetések alapján, a januári indításhoz felhasználható forrással rendelkezik az Önkormányzati bérlakás alprogram. A program önkormányzatoknak nyújtana pályázati formában vissza nem térítendő támogatást bérlakások létesítéséhez. A pályázat meghirdetéséhez rendelkezésre álló 2011. évi forrás az Állami Bérlakás Program előirányzaton 3,5 milliárd Ft. Az előterjesztés módosításával, annak rendelkezései összhangba kerültek az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Amr.), és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseivel.
5 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseit módosítani szükséges az új pályázat meghirdetéséhez. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés nem jár közfeladat megváltozásával. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) módosítására tesz javaslatot. Korm. rendelet 2.2. Egyéb intézkedés Az előterjesztés elfogadását követően a pályázat meghirdethető. 2.3. Alternatívák A létesítéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatások alternatívájaként megemlíthető egy kedvezményes hitelkontrukció biztosítása. 2006. februárjától került bevezetésre az MFB önkormányzatok részére nyújtott bérlakás-fejlesztési hitele. A rendelkezésre álló hitelkeret alacsony kihasználtsága jól mutatja, hogy vissza nem térítendő állami támogatások igénybevétele nélkül az érdekeltség megléte esetén sem tudják az önkormányzatok a beruházások pénzügyi terheit vállalni. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés célkitűzéseivel. A kormányprogram alcíme: munka, otthon, család, egészség, rend. Munka, otthon, család, egészség és rend tehát a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szilárd pillérei.
6 Az otthon is olyan érték, amelyre mindenki természetes módon vágyik. Mindenkinek fontos, hogy legyen egy hely, ahol biztonságban érzi magát, ahol mindennek tudja a helyét, ahol igazán a maga ura lehet. A Kormányprogram kiemelt területe: - Otthonteremtés, lakhatás támogatása 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik az új Széchenyi Tervhez, az otthonteremtési program részeként kerülne az önkormányzati bérlakás-állomány növelését célzó pályázat meghirdetésre. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztés az unió joganyagához nem kapcsolódik. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztést Országgyűlés nem tárgyalja. 7. Társadalmi egyeztetés Az új Széchenyi Terv vitairata társadalmi egyeztetésre lett bocsátva. A tervezetet a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. (3) bekezdésének b) pontjára tekintettel nem szükséges, és az előterjesztő álláspontja szerint nem indokolt társadalmi egyeztetésre bocsátani. 8. Vitás kérdések Az előterjesztés, közigazgatási egyeztetésre bocsáthatóságáról a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár véleménye alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára döntött. Dr. Gál András Levente úr VIII/KIM/117/2011. számon, január 19-én, elektronikus úton érkezett válaszában észrevételeket tett azzal, hogy a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátását az észrevételek átvezetése esetén támogatja. A KIM észrevételeit úr munkatársaival (dr. Pálinkás László -helyettes úrral) történt tételes szakmai egyeztetés szerinti pontosítások alapján, az ezekben történt egyetértéssel átvezettük. Részletezve: A tervezet alapján nem volt megállapítható, hogy az előterjesztő- a hatályos szabályozással és a költségvetési törvényben meghatározott hasonló megoldásokkal szemben miért zárja ki támogatás
7 igénybevételét a saját erőhöz. A megállapításra való tekintettel a normaszöveg kiegészítésre került, az alábbiak szerint: 27. (2) A pályázó saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges. Nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, továbbá az EU Önerő Alapból és a Kbt. 22. (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást. A KIM levelébe foglalt 2. pontban megállapított észrevételét-, vagyis a tervezet 26. (3) bekezdésének elhagyására tett javaslatát - az egyeztetést követően visszavonta. 9. Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): - Igen / nem igen igen nem nem nem nem A saját tulajdonú lakás megszerzésének segítése mellett a bérlakásban élés lehetőségét is szükséges támogatni. Ehhez egy nagyobb méretű bérlakás-szektor kialakítása szükséges, aminek egyik lehetséges megvalósítási módja a települési önkormányzatok kezelésében lévő bérlakás-állomány növelése. Az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programja a források szűkössége miatt kevés pályázattal indítható, ezért azon alprogramok kerülnek előtérbe, amelyekhez felhasználható forrás áll rendelkezésre. Az egyeztetések alapján, a januári indításhoz felhasználható forrással rendelkezik az Önkormányzati bérlakás alprogram. A program önkormányzatoknak nyújtana pályázati formában vissza nem térítendő támogatást bérlakások létesítéséhez. A pályázat meghirdetéséhez rendelkezésre álló 2011. évi forrás az Állami Bérlakás
Program előirányzaton 3,5 milliárd Ft. 8 Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog: Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? nem Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: Eszközrendszer: Anyagi ráfordítás:
H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P 9 I. A végrehajtás feltételei A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások Az önkormányzati bérlakás-állomány növelésének támogatásával azon családok lakáskörülményei javíthatók, amelyek nem képesek saját tulajdonú lakáshoz jutni. 2. Másodlagos hatások A lakáshoz jutás esélye, a lakhatás körülményei alapvetően befolyásolják a háztartásban élők életminőségét, gyermekvállalási kedvét, továbbá a munkához való viszonyt is. A lakhatási körülmények javulása hozzájárul a hazai népesedési célkitűzések megvalósulásához, növeli a társadalmi- és a munkaerő-mobilitást. A közvetett hatásoknál figyelembe kell venni a javuló közmorált, valamint bűnözés és a betegellátási költségek csökkenésével, együttjáró társadalmi hasznokat is. A beruházások megvalósítása mindenképpen építési munka elvégzésével jár, ez megrendelést ad az építési vállalkozásoknak, segíti őket a talpon maradásban, hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés elfogadása nem jelent pénzügyi terhet a vállalkozások számára. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés elfogadása nem jelent pénzügyi terhet a háztartások számára. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés elfogadásával a saját tulajdonú lakással nem rendelkező családok lakhatási körülményei javulnak.
10 d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Hatékonysági és versenyképességi költségek nem merülnek fel. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei Az előterjesztésnek nincsenek megjeleníthető adminisztrációs terhei. IV. Költségvetési hatások Az előterjesztés által érintett program költségvetési források felhasználásával jár, ennek fedezetét a 2011. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tartalmazza. A beruházások generálta többletjövedelem egy része az államháztartásban is megjelenik, így e célra fordított költségvetési források nagyrészt megtérülnek. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztés elfogadásának nincs közvetlen egészségügyi hatása. VI. Környezeti hatások Az előterjesztés elfogadásának nincs közvetlen környezeti hatása. * * * Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést támogatni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, 2011. január Dr. nemzetgazdasági
11 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány elfogadja a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
12 Melléklet a./2010. számú előterjesztéshez A Kormány rendelete a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 26. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 26. (1) A bérlakásállomány növelését szolgáló központi alrendszer az Állami Bérlakás Program fejezeti kezelésű előirányzatából a következő jogcímeken (a továbbiakban: jogcímek) igényelhetnek pályázat útján vissza nem térítendő támogatást a települési önkormányzatok (továbbiakban: önkormányzat): a) szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, b) költségelven történő bérbeadás céljából, c) fiatalok részére bérbeadható garzonházak létesítése céljából, d) nyugdíjasok részére bérbeadható nyugdíjasházak létesítése céljából új lakás vagy új ingatlan építésére vagy vásárlására, használt lakás vagy lakóház vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást az önkormányzat csak közigazgatási területén lévő lakásra igényelhet. (3) Lakások megvásárlásával történő bérlakás létesítése csak akkor támogatható, ha a vásárlás megtörténtét követően a lakóépületben lévő összes lakás a támogatott tulajdonába kerül. (4) Új lakás megvásárlása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogcímen nem adható támogatás.
13 (5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy a garzonházban lévő, legfeljebb 40 m 2 -es lakást állandó jellegű keresőtevékenységet végző és lakástakarék-pénztári szerződés megkötésével lakáscélú előtakarékosságot (a továbbiakban: előtakarékosság) vállaló és teljesítő házas, vagy élettársi kapcsolatban álló, 35. életévét be nem töltött fiatal részére 5 évnél nem hosszabb időre adja bérbe. (6) A (5) bekezdésben meghatározott határidőt az önkormányzat egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlők számára e rendeletben foglaltak szerinti jogosultsági feltételek fennállnak a bérlő és a vele házas, vagy élettársi kapcsolatban álló tekintetében. (7) Amennyiben a (5) bekezdésben meghatározott bérlő valamint a vele házas, vagy élettársi kapcsolatban élő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően nem tesz eleget és a lakásra van a feltételeknek megfelelő más igénylő, úgy a bérleti jogviszonyt az önkormányzat köteles felmondani. A felmondási idő 6 hónapnál hosszabb nem lehet. (8) A nyugdíjasház a nyugdíjasoknak, vagy öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyeknek, határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés alapján történő elhelyezését szolgálja. A nyugdíjasház fenntartója e személyek számára az elhelyezés mellett az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást is megszervezi, és életvitelükben segítséget nyújt. (9) Nyugdíjasház létesítésére csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy a nyugdíjasházi lakásokban csak lakástulajdonnal, vagy önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal nem rendelkező személyeket helyez el. Egyéb szolgáltatásokért megállapított térítési díjak tekintetében az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete az irányadó. (10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet az önkormányzat 2001. január 1.-étkövetően idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól. (11) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha az önkormányzat vállalja a pályázati útmutató szerinti költségelvű lakbér alkalmazását. (12) Az (1) bekezdés a)- d) pontjában meghatározott jogcím megváltoztatását csak a beruházás befejezésének időpontjától számított 5 év elteltével, különösen indokolt esetben lehet kérelmezni. A kérelemről a dönt.
14 (13) A bérlakásépítésre, vásárlásra fordított beruházási költség nem haladhatja meg a melléklet alapján megállapított összeget. 2. Az R. 27. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 27. (1) A 26. -ban meghatározott jogcímekre az önkormányzat a bérlakás létesítéséhez szükséges támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség legfeljebb 50%-át igényelheti. (2) A pályázó saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges. Nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, továbbá az EU Önerő Alapból és a Kbt. 22. (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást. (3) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség 20%-nak megfelelő értéken kell beszámítani. 3. Az R. 34. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok, társasházak és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás. 4. Az R. 35. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A pályázati felhívást a Magyar Közlönyben és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell a pályázat kiírójának megjelentetni. A pályázati felhívást a nek az általa vezetet minisztérium internetes honlapján is közzé kell tenni. 5. Az R. 35. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A pályázati felhívásnak, valamint a pályázati útmutatónak tartalmaznia kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, az eljárási szabályokat, a támogatás folyósítására megkötendő szerződés követelményrendszerét, valamint a pályázat benyújtására előírt határidőt, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, adatlapok és nyilatkozatok listáját, az alkalmazandó költségelvű lakbér kialakításának elveit a nagyvárosi lakóépülettömb, az
15 iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítési, felújítási programjának támogatható munkafázisait. 6. Az R. 36. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Pályázatot csak önkormányzatok, társasházak, és lakásszövetkezetek nyújthatnak be. 7. Az R. 36. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A pályázók - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - írásban megállapodást köthetnek olyan természetes személyekkel, illetve a Ptk. 685. c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetekkel, továbbá egyházi jogi személyekkel, amelyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és létesítéstől számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó bérlakás üzemeltetésében. 8. Az R. 38. (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: g) a képviselő-testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú bérlakásállomány növeléséről, 9. Az R. 38. (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: b) arról, hogy köztartozásmentes, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt, 10. Az R. 38. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A rendelet 26. (1) bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstől számított legalább 20 évig tulajdonában maradó lakásokat bérlakásként, a pályázott jogcímnek, és a rendeltetésének megfelelően hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karban tartja, szükség esetén felújítja. 11. Az R. 38. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az önkormányzat, illetve a társasház és a lakásszövetkezet köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és erről a t a támogatási szerződés szerint tájékoztatni. 12. Az R. 40. (1) bekezdése a következő rendelkezés lép:
16 (1) A a támogatási döntés meghozatalától számított, a 26. (1) bekezdés szerinti támogatás esetében 12 hónapon belül, a 32/C. szerinti támogatás esetében 9 hónapon belül támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval. 13. Az R. 40. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a Ptk. 301/A (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. 14. Az R. 41. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A támogatás kifizetése csak akkor rendelhető el, illetve teljesíthető, ha az önkormányzat, társasház, lakásszövetkezet köztartozásmentesnek minősül, amelyről minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig. 15. Az R. 43. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 43. (1) A támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek teljesítését, a támogatások rendeltetésszerű felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrzik. A vagy megbízottja a támogatási szerződés betartását és a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, illetve a támogatási szerződésben foglaltak teljesítését a helyszínen is ellenőrizheti. (2) Az önkormányzat, a társasház és a lakásszövetkezet köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten nyilvántartani. (3) A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott bérlakásra 20 évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Magyar Állam javára. A bejegyzést a vagy megbízottja kérelmezi. (4) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás értékesítése esetén annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a tulajdonában lévő lakóépületek üzemeltetésére, karbantartására, korszerűsítésére, felújítására (együttesen fenntartására) és új bérlakások létesítésére használhatja fel. 16. (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni. 17. E rendelet 2012. január 31. napján hatályát veszti.
17 INDOKOLÁS Az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programja a források szűkössége miatt kevés pályázattal indítható, ezért azon alprogramok kerülnek előtérbe, amelyekhez felhasználható forrás áll rendelkezésre. Az egyeztetések alapján, a januári indításhoz felhasználható forrással rendelkezik az Önkormányzati bérlakás alprogram. A 2000-ben indult és első Széchenyi Terv részeként is működő bérlakásprogram 2003-ban került utoljára meghirdetésre. Azóta pályázati lehetőség hiányában a hatályos szabályozás ellenére nem volt igényelhető vissza nem térítendő támogatás bérlakások létesítéséhez. A program önkormányzatoknak nyújtana pályázati formában vissza nem térítendő támogatást bérlakások létesítéséhez. A pályázat meghirdetéséhez rendelkezésre álló 2011. évi forrás az Állami Bérlakás Program előirányzaton 3,5 milliárd Ft. A pályázati konstrukció kialakításának javasolt elemei: - A pályázat jogcíme (a bérlakások üzemeltetési módja): költségelvű bérlakás, szociális bérlakás, fiatalok részére fecskeház és idősek részére nyugdíjasház. Az idősek otthona jogcím megszüntetését javasoljuk, mivel a bentlakásos, ápolásigondozási ellátást biztosító intézmény nem minősül bérlakásnak. A tapasztalatok alapján ez a támogatási jogcím a bérlakásokhoz képest egy olyan eltérő szabályozási környezetet, felelősséget és viszonyrendszert jelentett, amely szétfeszítette a bérlakásprogram kereteit. - Javasoljuk, hogy új lakások megvásárlása esetén ne legyen lehetőség szociális bérlakásként való üzemeltetésre. A magasabb igényszintnek megfelelően épült lakások szociális elven történő bérbeadása nem javasolt, mivel az épület használatból eredő avulás nincs arányban a beszedett bérleti díjakkal. - A pályázat javasolt tárgya bérlakások építése, vásárlása (új és használt), illetve nem lakáscélú ingatlan bérlakássá történő átalakítása. A hatályos szabályozáshoz képest szűkülne a támogatott tartalom, vásárlásra (mind a használt, mind új lakásokra vonatkoztatva) csak egész lakóépületek esetében nyílna lehetőség, megakadályozva
18 azt, hogy zárványszerű bérlakás-állomány alakuljon ki. A szétaprózott lakásállomány az önkormányzatokra többletköltséget ró. A korlátozással ez folyamat nem erősödik, másrészt a pályázati támogatással az önkormányzatok ösztönözve lesznek az épületszintű megoldások keresésében, később például a kivásárolt épületek energetikai felújítására pályázatot nyújthatnak be, ezzel is csökkentve a bérlemények rezsiköltségét. A panelprogram működése során is tapasztalhatóak voltak a vegyes (magán és önkormányzati) tulajdonból eredő döntéshozatali anomáliák. - A korlátozott költségvetési forrásokra tekintettel javasoljuk, hogy első lépcsőben csak települési önkormányzatok pályázhassanak. A pályázók köre a hatályos szabályozás alapján az egyházak részére is lehetővé tenné a pályázaton való részvételt. A korábbi pályázati tapasztalatok alapján az egyházakat nem a bérlakások létesítésébe, hanem bérlakások üzemeltetésébe célszerű bevonni. A javaslat lehetőséget nyújt az egyházak számára a bérlakások üzemeltetésében (fenntartásában) való részvételre, az önkormányzattal történő megállapodás alapján. - A támogatási intenzitás maximumát 50%-ban javasoljuk egységesen meghatározni. A pályázók számára a beruházás megvalósításával pénzügyi kötelezettség is keletkezik, ugyanis a fenntartás költségeire a lakások bérbeadásából származó bevétel nem nyújt fedezetet. A tapasztalatok figyelembevételével el kell kerülni azt, hogy a kedvezőtlenebb anyagi lehetőséggel bíró települések túlvállalják magukat, s az állami támogatással létesített bérlakásokat ne legyenek képesek fenntartani. - Javasoljuk, hogy a pályázó részéről a pályázat megvalósításába bevont ingatlan saját erő részeként 20 %-kal kerüljön beszámításra. A saját erő előteremtéséhez a bérlakás létesítéséhez igényelhető kamattámogatásos hitel, valamint az MFB önkormányzati hitelprogramja nyújt segítséget. Az előterjesztéssel összefüggésben megkeresésre került a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mely álláspontja szerint az önkormányzati bérlakás program nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak. Ahhoz, hogy egy intézkedés az uniós joggal összeegyezhetetlen állami támogatásnak minősüljön, az EUMSZ 107. cikkében szereplő feltételeknek (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük.
19 A véleményezésre megküldött intézkedés esetében azonban a végső kedvezményezettek magánszemélyek, azaz nem minősülnek vállalkozásnak, így az intézkedés nem minősül állami támogatásnak. Részletes indokolás 1. A pályázat jogcíme (a bérlakások üzemeltetési módja): költségelvű bérlakás, szociális bérlakás, fiatalok részére fecskeház és idősek részére nyugdíjasház. Az idősek otthona jogcím megszüntetését javasoljuk, mivel a bentlakásos, ápolási-gondozási ellátást biztosító intézmény nem minősül bérlakásnak. Az R. 26. (1) bekezdése szerint pályázatot települési önkormányzatok nyújthatnak be, miután a helyi önkormányzatok megfogalmazás tartalmazza a települési és a területi önkormányzatokat indokolt az alanyi kör egységes meghatározása, települési önkormányzattá. Az R. 26. -ának (1) bekezdésében a világos és egyértelmű, a hatályos egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő megfogalmazás érdekében központi alrendszer az Állami Bérlakás Program fejezeti kezelésű előirányzatából szövegrész kerül alkalmazásra. Az R. 26. -ának (10) bekezdésében, az önkormányzatok részére meghatározott - a lakásokra vonatkozó - visszavásárlási tilalmi határidő években került meghatározásra. Ez a rendelkezés a hatályos szabályozáshoz képest kedvezőbb feltételt tartalmaz, ugyanis lehetővé teszi, hogy a 2000. december 31-ig elidegenített lakásokat az önkormányzatok visszavásárolják. A lakásprivatizáció keretében megvalósuló tömeges lakásértékesítések 2001. évben már lezárultak, az önkormányzatok a legtöbb bérlakásukat ebben az időben már értékesítették. Ezt követően, a 90-es évekre jellemző gazdasági és társadalmi kényszerhelyzettel szemben, lakások értékesítésére vélelmezhetően már csak abban az esetben került sor, ha az önkormányzat azokat nem kívánta bérlakásként megtartani. A Lakástörvény alapján a határozatlan időre szóló bérleti szerződések esetén, a bérlő számára biztosított a vételi joggal - írásban - 1995. november 30-ig lehetett élni. Annak a bérlőnek a lakását, aki nem él vételi jogával, a vételi jog gyakorlására megállapított határidő elteltétől számított öt évig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A 2001. január 1-jei határidő kikötését többek között a fent említettek is indokolttá tették.
20 2. Az R. 27. -ának (1) bekezdésében a világos és egyértelmű, a hatályos egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő megfogalmazás érdekében az Állami Bérlakás Program fejezeti kezelésű előirányzatából szövegrész került alkalmazásra. Az R. 27. -ának (2) és (4) bekezdésének %-os mértékben előírt beruházási költségre vonatkozó megállapításai pontosításra kerültek abban a tekintetben, hogy az a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költségek meghatározott %-os mértékére vonatkozik. Az R. 27. -ának (3) bekezdése összhangba került az Ámr. 114. -ának (2) bekezdésében foglaltakkal. 3. -4. Technikai jellegű módosítás a gyakorlatban történő rugalmasabb alkalmazhatóságra való tekintettel. Az R. 35. (4) bekezdése összhangba került az Ámr.- ben foglaltakkal. 5. 1. Az R. 36. (4) bekezdése összhangba került az Ámr.- ben foglaltakkal. 9.. Az R. 38. (2) bekezdése a köztartozásmentes szó használatát vette át. 10. Az R. 38. (3) bekezdése a Lakástörvényben foglaltakkal került összhangba. 13. -15.
21 Az R. 40. (1), 40. (4) bekezdése, 41. (4) bekezdése, 43. összhangba került az Ámr.- ben foglaltakkal.