TESZTKÖNYV a hajóvezetõk részére 2., javított kiadás KÖZLEKEDÉSI FÕFELÜGYELET 1999 1
Jóváhagyta a Közekedési Fõfeügyeet A könyvet írták: Horváth Imre, Somóvári Lászó Szerkesztette: Keer Ervin, Takács Ferenc Szakmai és didaktikai szempontbó átvizsgáta: Dr. Békési István Szakmaiag eenõrizte: Kiss Lászó, Dr. Vanicsek Gyua Horváth Imre, Somóvári Lászó, 1994, 1999 ISBN: 963 16 3054 4 A könyv Közekedési Fõfeügyeet megbízásábó a Mûszaki Könyvkiadó gondozásában készüt Kiadja a Közekedési Fõfeügyeet Feeõs kiadó: Hunyadi István fõigazgató Feeõs szerkesztõ: Hack Emi Mûszaki vezetõ: Abonyi Ferenc Mûszaki szerkesztõ: Bagi Mikós Fedéterv: Bagi Mikós Az ábrákat rajzota: Bádovszki Zotán, Hack Emi A könyv formátuma: A5 Azonossági szám: 02185 Terjedeem: 25 (A5) A kézirat ezárva: 1999. november Oáh Nyomda és Kiadó Kft. Feeõs vezetõ: Oáh Mikós 2 I. RÉSZ
Tartaom Eõszó...5 Javasatok a tesztkönyv hasznáatához...6 1. Átaános rendekezések...8 Megodások...41 2. A hajó jeei, mércéi, a hajó köbözése...42 Megodások...57 3. A hajó átható jezései...58 Megodások...171 4. A hajó hangjezései, rádióteefon...175 Megodások...188 5. A vízi út jeei és kitûzése...189 Megodások...230 6. Hajózási szabáyok...232 Megodások...280 7. A vesztegés szabáyai...282 Megodások...286 9. Átaános rendekezések...288 Megodások...320 Tartaom 3
10. Az úszó étesítmények jeei, átható jezések, hangjezések, rádióteefon, a vízi út jeei...322 Megodások...333 11. Hajózási szabáyok...334 Megodások...355 12. Komp...356 Megodások...361 13. Hajóhíd; áthaadás zsiipen...362 Megodások...363 14. Korátozott átási viszonyok; hajózás radarra...364 Megodások...367 15. Küöneges szabáyok; Egyéb rendekezések...368 Megodások...386 16. A víziközekedés korátozása egyes vízterüeteken...387 Megodások...397 17. A vesztegés szabáyai...398 Megodások...400 4 Tartaom
Eõszó Tisztet Ovasó! A Hajózási Szabáyzat a bevizeken közekedõk bibiája, a vízi úti KRESZ. A vízi közekedés szabáyai Európa-szerte ényegében egységesek, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Besõ Száítási Bizottsága áta kidogozott európai hajózási szabáyzat (CEVNI) heyi rendekezésekke kiegészített, ietõeg néhány heyen módosított ajánását tartamazzák. A Dunán (és hazánk vaamennyi bevizén) érvényes hajózási szabáyokban a közemútban jeentõs vátozások következtek be; megjeent az új Hajózási Szabáyzat (27/1993. (IX. 23.)KHVM rendeet meékete), ameynek I. (Nemzetközi) része a Duna Bizottság 1990-ben kiadott ajánását (DHAR), míg a II. (Nemzeti) a Magyar Köztársaság bevizein érvényes heyi szabáyokat tartamazza. A Szabáyzat anyaga a bevízi hajók vezetésére képesítõ vizsgák egfontosabb része, keõ szintû ismerete aapvetõ fontosságú a vízen közekedõk, a vízi közekedés és a természet biztonsága, védeme szempontjábó. E tesztkönyv esõsorban azok számára készüt, akik vizsgára készünek, de ajánjuk azok számára is, akiknek a most megjeent új Szabáyzatbó nem ke vizsgázniuk, azonban szeretteik, a többi közekedõ és hajójuk biztonsága érdekében kívánják megismerni az új szabáyokat, emérve tudásukat. A tesztkönyv a hivatásos és a sport, i. kedvteési céa hajózók ismeretanyagát is összefogaja. Tartamazza vaamennyi tesztkérdést, amey a Közekedési Fõfeügyeeten és a megyei közekedési feügyeeteken történõ képesítõ vizsgák anyaga ehet. Bízunk benne, hogy jó segédeszközt tudtunk a T. Ovasó kezébe adni a sikeres vizsgához és a baesetmentes közekedéshez. Budapest, 1999. november a Szerzõk Eõszó 5
Javasatok a tesztkönyv hasznáatához A tesztkönyv a Hajózási Szabáyzat (a továbbiakban: HSZ) anyagára vonatkozó feeetváasztásos tesztkérdéseket tartamazza. Arra törekedtünk, hogy a tesztkérdések a vízi közekedés ehetõ egszéesebb a HSZ-hez kapcsoódó terüetének éetheyzeteire irányujanak. A kérdéssorok a könnyebb tájékozódás érdekében a HSZ feépítését követik. A HSZ 1 19. meéketének anyagát az esõ két rész megfeeõ kérdései közé iesztettük. A kérdések után minden esetben megjeötük azt a jogszabáyheyet (a cikk számát), ameynek egy részére vagy egészére a kérdés vonatkozik, megkönnyítve ezze az esajátítást és az öneenõrzést. A tesztkérdések megodásakor a fetett kérdés után következõ két vagy három váaszehetõség közü ke kiváasztani azt, ameyik a heyes. Mindig csak egy váasz jó, a heyes váaszná szerepõ többi váaszehetõség egyike sem kieégítõ feeet a kérdésre. Ez jeentheti azt is, hogy tejesen hamis a váasz, azt is, hogy a tejes feeetnek csak egy részét tartamazza. A váaszt a heyesnek ítét váaszehetõség betûjee eõtti négyzetbe tett X jee adhatja meg. Hogy jó heyre tette-e az X jeet vagy sem, azt az egyes fejezetek végén evõ megodásokbó tudhatja meg. A tesztkönyvben vastagon szedtük azokat a kérdéseket, ameyek csak a hivatásos képesítõ vizsgákon szerepenek. Jóehet, a HSZ anyaga oszthatatan, mégis megítéésünk szerint e ke kerüni azt, hogy a sport-, i. kedvteési hajózást váasztók szées táborát a számukra periferiáis vagy õket nem érintõ anyagrészek megtanuására ösztönözzük. Pédáu: 131. Mikor minõsünek a HSZ szempontjábó robbanóanyagnak a robbanóanyagokka tötött tárgyak, tûzijátékszerek, gyújtótötetek? (10. Meéket) a) Ha ezek bruttó tömege meghaadja a 15 kg-ot. b) Ha ezek bruttó tömege meghaadja a 15 t-t. c) Ha nem szabványos csomagoásban kerünek száításra. A tesztkönyv a tudás eenõrzésére, értékmérésre és egyfajta biztonságérzet megteremtésére akamas, azonban nem heyettesíti a jogszabáya (HSZ) vaó megismerkedést. 6 Javasatok a tesztkönyv hasznáatához
I. RÉSZ 7
1. Átaános rendekezések 1. Váassza ki az aábbi meghatározások közü a hajó fogamát! a) A bevízi hajó, kivéve a kishajót és kompot. b) A bevízi hajó, beeértve a kishajót, kompot, továbbá az úszó munkagépet és tengeri hajót. c) A bevízi és tengeri hajó, kivéve a kishajót és úszó munkagépet. 2. Váassza ki az aábbi meghatározások közü a géphajó fogamát! (1.01) a) Saját gépi berendezésse eátott hajó. b) Saját gépi berendezésse hajtott hajó. c) Gépi berendezésekke feszeret hajó. 3. Váassza ki az aábbi meghatározások közü a vitorás hajó fogamát! (1.01) a) Vitoráva haadó hajó, amey egfejebb 15 kw tejesítményû segédgépet haszná. b) Oyan gépi meghajású hajó, ameynek fõ meghajtását vitora biztosítja. c) Vitoráva haadó hajó, amey nem haszná gépi hajtóberendezést. 4. Váassza ki az aábbi meghatározások közü a kishajó fogamát! (1.01) a) Az a hajó, amey 20 m-né rövidebb, kivéve: a komp és az a hajó, amey nem kishajónak minõsüõ hajót továbbít, vaamint az a hajó, ameyen 12 fõné több utas száítását engedéyezték. b) A 15 m-né hosszabb, de 20 m-né rövidebb hajó, a komp és azon hajó, ameyen 12 fõné több utas száítását engedéyezték. c) Bármey sportcéú hajó és a 20 m-né rövidebb egyéb hajó, kivéve a komp, ameyen 12 fõné több utas száítását engedéyezték. 8 I. RÉSZ
5. Váassza ki az aábbi meghatározások közü az úszó munkagép fogamát! (1.01) a) Gépi berendezésse eátott és bevízen, vízi úton vagy kikötõben történõ munkavégzésre szogáó úszó étesítmény. b) Önáó mozgásra nem képes úszó berendezés, amey vízi úton vagy kikötõben munkát végez (p. úszódaru, cööpverõ). c) Gépi berendezésse meghajtott úszómû, amey vízimunkák végzésére akamas (p. szívókotró, vedersoros kotró, úszódaru). 6. Váassza ki az aábbi meghatározások közü az úszómû fogamát! (1.01) a) Heyvátoztatásra akamatan úszó étesítmény (p. fürdõhajó, csónakház). b) Heyvátoztatásra átaában nem szogáó úszó étesítmény. c) A víziközekedés kiszogáására akamas úszó eszköz (p. ponton, úszódokk). 7. Mit értünk úszóanyagok köteékén? (1.01) a) Oyan összeerõsített anyagot, amey akamas a víziközekedésre (p. tutaj). b) Heyvátoztatásra szogáó, azonban hajónak, ietve úszómûnek nem minõsüõ egyéb étesítményt, köteéket vagy eszközt, vaamint a tutajt. c) Vízen úszó anyagok egymáshoz rögzített mozgatásra akamas köteéket (p. tutaj). 8. Váassza ki az aábbi meghatározások közü a komp fogamát! (1.01) a) 20 m-né hosszabb és az átkeésre cészerûen kiaakított vízijármû. b) A közúti forgaomnak a víziutakon átvezetésére akamas úszó étesítmény. c) Vízi úton történõ átkeésre szogáó hajó, ameyet az ietékes hatóság kompnak minõsített. 9. Váassza ki az aábbi meghatározások közü a tot bárka fogamát! (1.01) a) 20 m-né hosszabb, szeméyzet néküi, kormányberendezésse fe nem szeret vízijármû. b) Oyan hajó, ameyet tova mozgatásra építettek, ietve erre küön feszeretek c) Tot köteékben továbbított gép néküi nagyhajó. 1. Átaános rendekezések 9
10. Váassza ki az aábbi meghatározások közü a hajón száítható bárka fogamát! (1.01) a) Tengeri hajó áta fedézeten továbbított bevízi bárka. b) Kizáróag tengeri hajózásra akamas bárka. c) Bevízi hajózásra, ietve tengeri hajó fedézetén történõ továbbításra épüt tot bárka. 11. Mit értünk karaván aatt? (1.01) a) A vontatott és a tot köteéket. b) A vontatott és a meévett köteéket. c) A vontatott és a tot karavánt, vaamint a meévett aakzatot. 12. Mi a vontatott karaván? (1.01) a) Oyan karaván, amey vontatóbó és vontatott úszómûbõ vagy úszóanyagok köteékébõ összeáított egységekbõ á. b) Egy vagy több hajóbó, úszómûbõ vagy úszóanyagok köteékébõ összeáított és egy vagy több a karaván részét képezõ géphajó áta vontatott köteék. c) Egy vagy több hajóbó áó oyan köteék, ameyet a géphajó(k) vontatóköté segítségéve továbbít(anak). 13. Mi a tot karaván? (1.01) a) Hajókbó áó merev köteék, ameyek közü egaább egy a karaván haadását biztosító toó géphajó eõtt heyezkedik e. b) 110 m-né hosszabb és 23 m-né széesebb merev köteék. c) Oyan hajókbó áó merev köteék, ameyben a gép néküi bárkák a toóhajó eé vannak csatova. 14. Mi a meévett aakzat? (1.01) a) Oyan mereven összecsatot köteék, ameyben egaább egy gép néküi hajó a karaván haadását biztosító géphajó meett heyezkedik e. b) Oyan aakzat, ameyet egy vagy több géphajó, az odaára csatova továbbít. c) Egymáshoz odaukka csatot hajókbó áó köteék, ameyek közü egyik sem heyezkedik e az aakzat mozgatását biztosító géphajó eõtt. 10 I. RÉSZ
15. Mikor tekintendõ a hajó, az úszóanyagok köteéke vagy az úszómû vesztegõnek? (1.01) a) Ha az közvetenü vagy közvetve horgonyon vagy parthoz kikötve á. b) Ha a mederhez képest nem haad. c) Ha közvetenü a parthoz kikötve vagy horgonyon á. 16. Mikor tekintendõ a hajó, az úszóanyagok köteéke vagy az úszómû menetben evõnek? (1.01) a) Amikor a parthoz, ietve a mederhez képest haad. b) Amikor az nem á közvetenü vagy közvetve horgonyon vagy parthoz kikötve, ietve nincs zátonyon fennakadva. c) Amikor oyan biztonságos sebességge haad, amey kormányképességének megõrzéséhez szükséges. 17. Mit értünk menetben evõ hajókná, úszóanyagok köteékéné vagy úszómûné az áj fogama aatt? (1.01) a) Ha a vízhez képest ának. b) A parthoz viszonyított megáást. c) Ha a továbbító géphajó hajócsavarjai nem mûködnek. 18. Mikor minõsü a hajó haászatta fogakozónak? (1.01) a) Ha a hajó mûveetképességét az átaa vontatott kerítõháó, horogsor, vonóháó vagy egyéb haászeszköz gátoja. b) Ha a hajó vaamey haászeszközze (p. kerítõháó, vonóháó) a többi hajó mozgását akadáyozva haászik. c) Ha a hajóva horogsoros feszereést vagy egyéb haászeszközt vontatnak. 19. Mi a viogó fény? (1.01) a) A percenként egaább háromszor fevianó fény. b) A percenként 50-60-szor ritmikusan fevianó fény. c) A percenként egaább 120-szor fevianó fény. 1. Átaános rendekezések 11
20. Mi a rövid hang? (1.01) a) Kb. 1 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között kb. 1 s ideig tartó szünette. b) 10 s ideig tartó hang, amey jó eküöníthetõ a hosszú hangtó. c) Kb. 5 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között egaább 2 s idõnek ke ennie a szünetnek. 21. Mi a hosszú hang? (1.01) a) 1 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között kb. 1 s idõnek ke ennie a szünetnek. b) Kb. 4 s ideig tartó hang; két egymást követõ hang között kb. 1 s ideig tartó szünette. c) 30 s ideig tartó azonos hangmagasságú hang. 22. Miyen a nagyon rövid hangok sorozata? (1.01) a) Legaább 10 hangbó áó, 10 s ideig tartó hangsorozat. b) Legaább hat, egyenként 1/4 s idõtartamú, 1/4 s ideig tartó szünetekke eváasztott hangbó áó sorozat. c) A ehetõ egrövidebb tartamú hangokbó áó, szükséges hosszúságú sorozat. 23. Mi a harangkongatás? (1.01) a) A harang féreverése. b) Egy kettõs harangütés. c) Egy négyes harangütés. 24. Mit értünk háromtónusú hangjezés aatt? (1.01) a) Egymás után következõ, küönbözõ magasságú, összesen kb. 2 s idõtartamú hangbó áó, háromszor ismétõdõ jezés, ameynek három hangbó ke ánia és a egméyebb hangga ke kezdõdnie és a egmagasabb hangga befejezõdnie. b) Egymás után következõ, küönbözõ magasságú, összesen kb. 10 s idõtartamú hangbó áó, háromszor ismétõdõ hangsorozat, amey három etérõ hangbó á és a egmagasabb zenei hangga kezdõdik és a 12 I. RÉSZ
egaacsonyabb zenei hangga fejezõdik be. Ezek frekvencia-tartománya a 165..297 Hz között van. c) Három küönbözõ hosszúságú hang egymás utáni ismétése, ameyek összesen egaább 10 s idõtartamúak és 297 Hz frekvenciájúak. 25. Mi tekinthetõ éjszakának? (1.01) a) A napnyugta utáni 30. min idõtõ a napketét megeõzõ 30. min ideig tartó idõszak. b) A napnyugta és a napkete közötti idõszak. c) A téi idõszámítás szerint 18 07 óráig, a nyári idõszámítás szerint 21 04 óráig tartó idõszak. 26. Mit jeent a nappa fogama? (1.01) a) Amikor átható a Nap. b) A napkete és a napnyugta közötti idõszak. c) A nyári idõszámítás szerint 04 21 óráig, a téi idõszámítás szerint 07 18 óráig terjedõ idõszak. 27. Határozza meg a biztonságos sebesség fogamát! (1.01) a) Az a sebesség, ameye haadva más hajókban és kikötött étesítményekben még nem keetkezik kár. b) Az a sebesség, amey meett a hajó, karaván vagy a meévett aakzat az adott körümények és viszonyok között szükséges távoságon beü történõ megáássa ekerüheti az összeütközést. c) Az a sebesség, amey meett bármey átási viszonyok között ekerühetõ az összeütközés veszéye. 28. Mit értünk korátozott átási viszonyok aatt? (1.01) a) Köd, homáy, hóesés, zápor vagy más ok miatt korátozott áthatóságot. b) Oyan heyzetet, amikor a parton vagy vízen taáható akadáyok miatt csak korátozottan vagy egyátaán nem átjuk be azt a vízterüetet, ahová érkezünk. c) Rosszu eheyezett tárgyak miatt takarásban maradnak egyes terüetek, amey veszéyt hordoznak magukban. 1. Átaános rendekezések 13
29. Mit nevezünk hajóútnak? (1.01) a) Azt a sávot a vízi úton, ameyet a hajók vagy karavánok efoganak. b) A vízi útnak, az adott vízáásná hajózásra hasznát és jezésekke kitûzött részét. c) Az úszó és parti jeekke megjeöt vízfeüetet, amey a hajók közekedésére szogá. 30. Mey úszó étesítményt ke képesített szeméynek vezetnie? (1.02) a) A hajót, ietve az úszóanyagok köteékét, kivéve a tot karavánban evõ tot hajót, továbbá az egymás meé csatot vagy merev csatoásban vontatott hajókat akkor, ha a köteékben eegendõ számú és képesítésû a szeméyzet a hajókon tartózkodó szeméyek és a hajózás biztonságának biztosításához. b) Minden hajót vagy úszóanyagok köteékét, kivéve a tot köteék tot hajóit, vaamint a párosáva összecsatot vagy merev csatoásban vontatott hajókat. c) Minden hajót, kivéve a tot köteék tot hajóit, vaamint akkor, ha a köteékben eegendõ számú és képesítésû a szeméyzet a hajókon tartózkodó szeméyek és a hajózás biztonságának biztosításához, úgy a párosáva összecsatot vagy merev csatoásban vontatott hajókat. 31. Ki ehet a hajó vezetõje? (1.02) a) Az adott hajó vezetéséhez szükséges képesítésse rendekezõ szeméy. b) A hajótuajdonos(ok) áta kijeöt szeméy, aki erre írásbei megbízást kapott. c) Az arra akamas, megfeeõ ismeretekke rendekezõ, gyakorott szeméy. 32. Ki az oyan karaván vezetõje, ameyet egy géphajó továbbít? (1.02) a) A karavánban taáható hajók vezetõi közü a rangidõs. b) A egmagasabb képesítésû szeméy a karavánba tartozó hajókon tartózkodók közü. c) A karavánt továbbító géphajó vezetõje. 14 I. RÉSZ
33. Ki a karaván vezetõje, ha a karavánban két vagy több géphajó nyomdokvonaban haad a karaván één? (1.02) a) A gépnéküi hajóknak a vontatóköteet közvetenü adó géphajó vezetõje. b) A géphajók vezetõi közü megváasztott vezetõ. c) Az eö haadó géphajó vezetõje. 34. Ki a karaván vezetõje, ha a karaván één két vagy több géphajó nem nyomdokvonaban haad? (1.02) a) Annak a géphajónak a vezetõje, amey a fõ vonóerõt biztosítja. b) A géphajók vezetõi közü a rangidõs. c) Annak a géphajónak a vezetõje, amey a karaván egeején heyezkedik e. 35. Mikor kötees a hajó vezetõje a hajón tartózkodni? (1.02) a) A hajózás ideje aatt, kivéve ha megfeeõ képesítésû szeméy heyettesíti, de csak rövid idõre. b) A hajózás ideje aatt, ezen kívü az úszó munkagép vezetõje a munkavégzés aatt is. c) Az úszó munkagépekné igen, géphajókná pedig csak menetben. 36. Mikor hagyhatja e az úszó munkagépet annak vezetõje? (1.02) a) Amikor biztonságosnak taája a munkák foyamatát. b) Amikor az úszó munkagép nincs hajózás közben vagy nem végez munkát. c) Amikor az úszó munkagép nincs hajózás közben. 37. Ki fee azért, hogy egy karavánban vagy úszóanyagok köteékén a HSZ rendekezéseit betartsák? (1.02) a) Minden hajós. b) A karaván kinevezett vezetõje, kivéve ha a HSZ megsértése nem jutott a tudomására. c) A karaván (kijeöt) vezetõje. 1. Átaános rendekezések 15
38. Dönthet-e önáóan a karavánban vontatott egyik hajó vezetõje a hajójának vezetéséve kapcsoatban? (1.02) a) Õ a feeõs, ezért döntenie ke, a jó szakmai gyakorat és egjobb tudása szerint. b) Végre ke hajtania a karaván vezetõjének utasításait, azonban iyenek hiányában is meg ke tennie minden szükséges intézkedést, ameyet a hajó heyes vezetése érdekében a körümények megkövetenek. c) Nem, azonban végre ke hajtania a karaván vezetõjének utasításait, és annak a hajózás biztonsága érdekében kiadott rendekezéseit a körüményeknek megfeeõen be ke tartania. 39. Dönthet-e önáóan a meévett aakzatban továbbított oyan hajó vezetõje, aki a karavánnak nem vezetõje, saját hajójának vezetéséve kapcsoatban? (1.02) a) Mive ezért kizáróag õ fee, ezért döntenie ke, a jó szakmai gyakorat és egjobb tudása szerint. b) Végre ke hajtania a karaván vezetõjének utasításait, azonban iyenek hiányában is meg ke tennie minden szükséges intézkedést, ameyet a hajó heyes vezetése érdekében a körümények megkövetenek. c) Igen, de csak úgy, hogy ez a karaván biztonságát nem veszéyeztetheti. 40. Lehet-e több vezetõje egy karavánnak? (1.02) a) Nem. b) Igen. 41. Ke-e az úszómûvön vezetõnek tartózkodni? (1.02) a) Igen, az úszómûvet kiképzett szeméy feügyeete aatt ke tartani. b) Nem, mert az úszómûvön nincs szükség szakképzett szeméyzetre. c) A vízkiszorításnak megfeeõ, hajóvezetõ képesítésû vezetõnek ke az úszómûvön tartózkodni. 42. Köteesek-e végrehajtani a hajószeméyzet tagjai a hajó vezetõjének utasításait? (1.03) a) Igen, a hajó vezetõjének hatásköre keretében adott utasításait továbbá köteesek eõsegíteni a HSZ és más vonatkozó rendekezések megtartását. 16 I. RÉSZ
b) Igen, a hajó vezetõjének bármey utasítását köteesek végrehajtani, kivéve ha ez testi épségüket veszéyezteti vagy nem szakszerû. c) Igen, ha az a szakmai gyakoratnak megfee és nem okoz baesetveszéyes heyzetet, továbbá segíteniök ke a HSZ érvényesítésében a vezetõnek. 43. Adhat-e utasítást a hajó vezetõje a fedézeten tartózkodó, a szeméyzethez nem tartozó szeméyek számára? (1.03) a) Nem. b) Igen. 44. Meghatározhatja-e a hajó vezetõje az utasok tartózkodási heyét a hajó fedézetén? (1.03) a) Nem. b) Igen, a hajózás biztonsága vagy a hajó rendje érdekében. 45. Ezárhatja-e a hajó vezetõje a hajó egyes terüeteit az utasok közekedése, tartózkodása eõ? (1.03) a) Nem. b) Igen, a hajózás biztonsága vagy a hajó rendje érdekében. 46. Eeget tesz-e a hajó vezetõje köteezettségeinek, ha következetesen a HSZ eõírásait akamazza? (1.04) a) Nem. b)igen. 47. Mi a köteezettsége a hajó vezetõjének, ha emberi éet veszéybe kerü annak eenére, hogy a HSZ rendekezéseit betartották? (1.04) a) Nincs feadata, hiszen a HSZ-t betartotta, tehát nem hibáztatható a veszéy kiaakuásáért. b) Meg ke tennie minden, a gondosságra vonatkozó köteezettségbõ és a bevát szakmai gyakoratbó fakadó intézkedést. c) Hajójának gazdasági érdekeit, vaamint a rendekezésére áó üzemanyagkészetét figyeembe véve ha ez nem veszéyezteti a hajóját erköcsi köteezettsége segítséget nyújtani. 1. Átaános rendekezések 17
48. Eeget tesz-e az úszómû feett feügyeetet gyakoró szeméy a köteezettségeinek, ha a HSZ eõírásait akamazza? (1.04) a) Igen, mert a HSZ eõírja, hogy a gondosságra vonatkozó köteezettségbõ és a bevát szakmai gyakoratbó fakadó vaamennyi óvintézkedést meg ke tenni, hogy ekerüje az emberéetet fenyegetõ veszéyt, a hajóban, úszómûben, úszóanyagok köteékében, a partban és a hajóútban vagy annak közeében evõ bármiyen mûtárgyban, berendezésben okozott kárt, hajózási akadáy eõidézését és a víz szennyezését. b) Nem, mert a HSZ eõírásai nem határoznak meg minden ehetséges eseményre vonatkozó magatartási szabáyokat. 49. Miyen köteezettsége van az úszómû feett feügyeetet gyakoró szeméynek, ha annak eenére, hogy a HSZ rendekezéseit betartották, emberi éet kerü veszéybe a vízen? (1.04) a) A vezetõnek a HSZ rendekezésein tú, a jó szakmai gyakorat áta is megkívánt intézkedéseket is meg ke tennie, beeértve az emberiességbõ fakadó köteezettségeket. b) Meg ke tennie minden, a gondosságra vonatkozó köteezettségbõ és a bevát szakmai gyakoratbó fakadó intézkedést. 50. Kötees-e megeõzni a hajó vezetõje hajózási akadáy eõidézését? (1.04) a) Nem, ez a vízügyi szervek feadata. b) Igen, a gondosságra vonatkozó köteezettségbõ, vaamint a bevát szakmai gyakoratbó fakadó óvintézkedések akamazásáva vaamint a HSZ betartásáva. c) Igen, az átaános gondosság aapeveit, vaamint a HSZ rendekezéseit betartva. 51. Feeõs-e a hajó vezetõje a hajóút áapotáért? (1.04) a) Igen, a gondosságra vonatkozó köteezettségbõ, vaamint a bevát szakmai gyakoratbó fakadó óvintézkedések akamazásáva, továbbá a HSZ betartásáva e ke kerünie a hajóútban történõ károkozást. b) Igen, ha a HSZ tétees rendekezéseit betartotta, eeget tett köteezettségeinek. c) Nem, ez a hajózási hatóság feadata. 18 I. RÉSZ
52. Mi a feadata a hajó vezetõjének a víz tisztaságának megõrzéséve kapcsoatosan? (1.04) a) A gondosságra vonatkozó köteezettségbõ, vaamint a bevát szakmai gyakoratbó fakadó óvintézkedések akamazásáva és a HSZ betartásáva kötees megeõzni a víz szennyezését. b) Meg ke akadáyoznia, hogy az engedéyezett mennyiségné több szennyezõ anyag, szemét és oajmaradék jusson a vízbe. c) Csak nagy vízsebességû vízi útszakaszon szabad a vízbe szemetet, oajat engedni, mert itt nagy a foyók öntisztuó képessége. 53. Miyen köteezettségei vannak a vízszennyezésse kapcsoatban az úszómûvet feügyeõ szeméynek? (1.04) a) Semmi, mert az úszómûvekre iyen jeegû szabáyozás nincs érvényben. b) A gondosságra vonatkozó köteezettségbõ, vaamint a bevát szakmai gyakoratbó fakadó óvintézkedések és a HSZ akamazásáva kötees megakadáyozni a vízszennyezést. c) A szennyezõ anyagokat a bevát szakmai gyakoratnak megfeeõen, éjszaka ke a vízbe juttatni, mert ekkor ényegesen kedvezõbb az eoszása, sokka kisebb szennyezõdést okoz (ez az idõszak téen hosszabb). 54. Etérhet-e a hajó vezetõje a HSZ rendekezéseitõ? (1.05) a) Nem, mert az bûncseekmény vagy szabáysértés. b) Közvetenü fenyegetõ veszéy ehárítása érdekében, a körümények áta megkövetet vaamennyi intézkedést meg ke tennie a hajó vezetõjének akkor is, ha azok nem feenek meg a HSZ rendekezéseinek. c) A körümények áta megkövetet bármey intézkedést meg ke tennie a hajó vezetõjének akkor is, ha emiatt kényteen etérni a HSZ rendekezéseitõ. 55. Miyen fetéteek meett hasznáható a vízi út? (1.06) a) A hajó, karaván és úszóanyagok köteéke hosszának, széességének, tetõpont-magasságának, merüésének és sebességének meg ke feenie a vízi út és a mûtárgyak mûszaki jeemzõinek. b) Azok a vízijármûvek hasznáhatják, ameyek erre mûszaki és nautikai szempontok szerint akamasak. c) Csak üzemképes hajók hasznáhatják, ameyek hosszúságának, széességének, fixpont-magasságának, merüésének és sebességének meg ke feeniök a vízi út jeemzõinek. 1. Átaános rendekezések 19
56. Miyen sebességge közekedhet a hajó a vízi úton? (1.06) a) A huámképzés függvényében ke szabáyozni a sebességet úgy, hogy ne okozzon kárt a hajó a partvédemi mûvekben. b) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jeemzõinek megfeeõ sebességge. c) A sebességet úgy ke szabáyozni, hogy bármikor képes egyen a hajó megáni. 57. Miyen merüésû hajó közekedhet a vízi úton? (1.06) a) A meder anyagátó függõen a vízméységge azonos vagy aza taaj esetén néhány cm-re nagyobb merüésû hajó. b) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jeemzõinek megfeeõ merüésû hajó. c) A vízi út egnagyobb vízméysége aapján megáapított merüésû hajó. 58. Miyen széességû hajó, karaván vagy úszóanyagok köteéke közekedhet a vízi úton? (1.06) a) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jeemzõinek megfeeõ széességû, figyeembe véve az átmeneti jeegû rendekezéseket is. b) A vízi út egszûkebb heyén mért széességéve egfejebb megegyezõ széességû. c) Amey még ehetõvé teszi a szûküetek kivéteéve a biztonságos taákozást a vízi úton. 59. Miyen hosszúságú hajó, karaván vagy úszóanyagok köteéke közekedhet a vízi úton? (1.06) a) Amey még ehetõvé teszi a vízi út bármey pontján a biztonságos áthaadást. b) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jeemzõinek megfeeõ hosszúságú, figyeembe véve az átmeneti jeegû rendekezéseket is. c) A hajó géptejesítményének megfeeõ hosszúságú. 60. Miyen tetõpont-magasságú hajó, karaván vagy úszóanyagok köteéke közekedhet a vízi úton? (1.06) a) Ameynek fixpont-magassága aacsonyabb a egmagasabb pontjáná. b) Ameynek fixpont-magassága aacsonyabb mint a vízi út egaacsonyabb hídja. c) A vízi út és mûtárgyai mûszaki jeemzõinek megfeeõ tetõpont-magasságú. 20 I. RÉSZ
61. Miyen mértékben terhehetõ a hajó? (1.07) a) Csak oyan mértékig, hogy a nem vízmentesen záró oda víz aá ne kerüjön. b) A merüési vona nem ehet a merüési je asó ée feett. c) A közepes merüés ne egyen nagyobb mint a merüési je fesõ één mért érték. 62. Miyen heyzetet ke efogania egymáshoz képest a merüési vonanak és a merüési jenek a heyesen terhet hajó esetében? (1.07) a) A merüési vona a egnagyobb terheésné nem ehet a merüési je fesõ ée feett. b) A merüési vona a egnagyobb terheésné nem ehet a merüési je asó ée feett. 63. Mi a szerepe a merüési je(ek)nek? (1.07) a) Meghatározza a ehetséges egkisebb merüés értékét. b) Asó éei kijeöik a hajó egnagyobb megengedett terheésekor a merüés egmagasabb síkját. c) Kijeöi, hogy a hajó meyik pontján merühet a egméyebbre. 64. Meyek a rakomány eheyezésének aapvetõ átaános biztonsági követeményei? (1.07) a) Nem veszéyeztetheti a hajó stabiitását, és nem zavarhatja a kiátást a kormányáásbó. b) Nem heyezhetõ e úgy, hogy a hatóságok vizsgáatát akadáyozza, vaamint nem óghat tú a hajó egszésõ pontjain. c) Meg ke akadáyozni, hogy a rakomány megcsússzon, eomojon vagy oyan áruk kerüjenek egy raktárba, ameyekre nézve ez titott. 65. Hány utas tartózkodhat a szeméyhajók fedézetén? (1.07) a) Legfejebb annyi, amennyit a hajózási hatóság engedéyezett. b) Legfejebb annyi, ahány szeméy részére biztosított hey van a mentõcsónakokban. c) Legfejebb annyi, hogy még ne veszéyeztessék a hajó stabiitását, és a merüési vonaa nem kerühet a merüési je asó ée föé. 1. Átaános rendekezések 21
66. Miyen étszámú és képesítésû szeméyzet szükséges a hajón és az úszóanyagok köteékén? (1.08) a) A tot karaván hajóinak kivéteéve a hajózás biztonságának fenntartásához eegendõ számú és képesített szeméyzetnek ke enni. b) A hajózási hatóság áta eõírt egkisebb szeméyzeti étszámú szeméyzetnek. c) A hajón tartózkodó szeméyek és a hajózás biztonságának fenntartásához eegendõ számú és képesített szeméyzetnek ke enni, kivéve a tot karaván tot hajóit. 67. Csökkenthetõ-e a gépnéküi hajó szeméyzete? (1.08) a) Nem, mert egyébként is kevesen vannak ezeken a hajókon. b) Karavánban haadva igen, mert nem ke foyamatos szogáatot eátni. c) Az egymás meé csatot vagy mereven összecsatot köteékben vontatott hajókon igen, ha az aakzat eegendõ számú és képesített szeméyzette rendekezik a hajókon tartózkodó szeméyek és a hajózás biztonságának fenntartásához. 68. Ki kormányozhatja a hajót? (1.09) a) Képesített, 16 éves kort betötött szeméy. b) Vonaismerette rendekezõ, egaább 21 éves éetkorú, vizsgázott szeméy. c) A hajó vezetõje áta kijeöt szeméy, aki a szeméyzeti jegyzék szerint kormányos. 69. Miyen információáramási fetéteeket ke biztosítani a kormányos számára? (1.09) a) A hajó számára érkezõ minden információt meg ke kapnia a hajózás biztonsága és a szakszerû vezetés érdekében. b) A kormányáásban biztosítani ke számára távcsövet, rádiót és a radarba vaó foyamatos betekintés ehetõségét. c) A kormányos számára biztosítani ke, hogy a kormányáásba érkezõ vagy onnan kiinduó minden közést és parancsot megkaphasson, ietve továbbadhasson. 22 I. RÉSZ
70. Miyen körüményeket ke biztosítani a kormányosnak a hajó vezetésekor? (1.09) a) Mind menetirányban mind hátrafeé jó kiátást ke biztosítani és ergonómiai követeményeknek megfeeõen ke kiaakítani a kormányberendezést. b) A kormányos számára biztosítani ke, hogy a kormányáásba érkezõ vagy onnan kiinduó minden közést és parancsot megkaphasson, ietve továbbadhasson, minden irányban eegendõen szées sávban, közveten kiátása egyen és hahassa a hangjezéseket. c) A figyeem áandó és megfeeõ szintentartásához a egkedvezõbb munkakörüményeket és kiszogáást ke biztosítani. 71. Mi a teendõ, ha a kormányos számára nem biztosítható a megfeeõ közveten kiátás? (1.09) a) Úgy ke átrendezni a karavánt, hogy biztosítható egyen a közveten kiátás. b) Biztosítani ke egy ées, torzításmentes, keõ átómezejû optikai berendezés hasznáatának ehetõségét. c) Ipari teevíziós berendezést ke feszereni torzításmentes kiviteben, jó minõségû képpe. 72. Miyen hajóokmányokka ke rendekeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ gépi meghajtású bevízi nagyhajónak? (1.10 és 9.07) a) Hajóbizonyítvány, hajókönyv, szeméyzeti jegyzék, áncbizonyat, emeõgép bizonyat, nemzetközi egyezményekben, megáapodásokban eõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. b) Hajóbizonyítvány, köbözési bizonyítvány, hajókönyv, szeméyzeti jegyzék, hajónapó, etárnapó, nemzetközi szerzõdések, egyezmények aapján megkövetet egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. c) Köbözési jegyzõkönyv, hajónapó, szeméyzeti jegyzék, ajstromozási igazoás, nemzetközi egyezményekben, megáapodásokban eõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. 1. Átaános rendekezések 23
73. Miyen hajóokmányokka ke rendekeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ gépnéküi bevízi nagyhajónak? (1.10 és 9.07) a) Hajóbizonyítvány, köbözési bizonyítvány, hajókönyv, szeméyzeti jegyzék (kivéve a szeméyzet néküi hajókat), etárnapó, nemzetközi szerzõdések, egyezmények aapján megkövetet egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. b) Proviant (készetkönyv), fuvarevé, hajóevé, köbözési bizonyítvány, szeméyzeti jegyzék, nemzetközi egyezményekben eõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. c) Proviant (készetkönyv), fuvarevé, hajóbizonyítvány, szeméyzeti jegyzék, hajónapó, nemzetközi egyezményekben eõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. 74. Miyen hajóokmányokka ke rendekeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ bevízi kishajónak? (1.10 és 9.07) a) Hajóbizonyítvány vagy hajóevé, és szeméyzeti jegyzék. b) Hajóbizonyítvány vagy hajóevé, és szeméyzeti jegyzék (kivéve a szeméyzet néküi hajókat). c) Szeméyzeti jegyzék, köbözési bizonyítvány, hajónapó, hajókönyv. 75. Miyen hajóokmánnya ke rendekeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ bevízi kedvteési céú kishajónak? (1.10) a) Hajóbizonyítvány vagy evé és szeméyzeti jegyzék. b) Hajóevé. c) Szeméyzeti jegyzék, köbözési bizonyítvány, hajónapó, hajókönyv. 76. Miyen hajóokmányokka ke rendekeznie a nemzetközi bevízi hajózásban résztvevõ tengeri hajónak? (1.10) a) Hajóbizonyítvány, kapitányi jeentés, köbözési bizonyítvány, hajókönyv, szeméyzeti jegyzék, továbbá a tengerre eõírt okmányok. b) Hajóbizonyítvány, hajókönyv, szeméyzeti jegyzék, áncbizonyat, emeõgép bizonyat, nemzetközi egyezményekben, megáapodásokban eõírt egyéb, hajózásra vonatkozó okmányok. c) A HSZ nem ír eõ küön okmányt, tehát a tengerre eõírt okmányokka ke rendekeznie. 24 I. RÉSZ
77. Miyen hajóokmányokka ke rendekeznie a nemzetközi hajózásban résztvevõ úszóanyagok köteékének? (1.10) a) Hajóbizonyítvány vagy hajóevé, és a szeméyzeti jegyzék. b) Hajózásra jogosító nemzeti okmány. c) Szeméyzeti jegyzék, köbözési bizonyítvány, hajónapó, hajókönyv. 78. Ho ke õrizni a tot bárka hajó- és köbözési bizonyítványát? (1.10) a) Vízmentes ádát ke a raktárkeretre szereni és ebben ke ezárva õrizni, kivéve ha a bárkát ajstromszámma, a hajóbizonyítvány számáva, az ietékes hatóság megnevezéséve és a bizonyítvány érvényességének adataiva eátott tábáva feszereték, akkor a továbbító hajón. b) A bárkát õrzõ vagy továbbító szervezet vezetõjéné ke õrizni, kivéve ha a bárka adataiva eátott tábát a bárkán kitûzték egy minden odaró átható heyen. c) Ha a bárkát ajstromszámma, a hajóbizonyítvány számáva, az ietékes hatóság megnevezéséve és a bizonyítvány érvényességének adataiva eátott tábáva feszereték, akkor a tuajdonosná ke õrizni. 79. Ho ke eheyezni a tot bárkán a hajóokmányt heyettesítõ fémtábát? (1.10) a) A bárka jobb odaán, a far közeében, jó átható heyen. b) A bárka ba odaán, a far közeében, jó átható heyen. c) A bárka jobb odaán, az esõ harmadban, jó átható heyen. 80. Meyek az ietékes hatóságok jogosutságai a hajóokmányok tekintetében? (1.10) a) A hajóokmányokat bármey hatóság kérésére be ke mutatni. b) A hajón õrizendõ hajóokmányokat az ietékes hatóságoknak, kívánságukra, be ke mutatni. c) A hajóokmányokat a vízirendészet ietékes szervének be ke mutatni. 81. Mey szervezet igazoja és hogyan a tot bárkák hajóokmányait pótó fémtábákon taáható adatok vaódiságát? (1.10) a) Az ietékes hatóság, a tábára függesztett hatósági pombáva. b) A hajótuajdonos a tábára függesztett pombáva. c) Az ietékes (hajózási) hatóság, a tábába beütött hatósági béyegzõve. 1. Átaános rendekezések 25
82. Mey eõírásokat ke (a kishajók és a szeméyzet néküi hajók kivéteéve) a hajón tartani? (1.11) a) A HSZ-t, a heyi HSZ-okat és az átmeneti rendekezéseket. b) A HSZ-t, a vízi út adott szakaszán hatáyos heyi hajózási szabáyzatokat, az 1.22. cikk szerint kiadott ideigenes rendekezéseket és az érintett szakaszon érvényes hajózási törvényeket. c) A HSZ-t, a vízi út adott szakaszán hatáyos heyi hajózási szabáyzatokat, az 1.22. cikk szerint kiadott ideigenes rendekezéseket, vaamint az érintett szakasz kikötõrendjeit és a Duna Bizottság ajánásait. 83. Mey úszó étesítményeken ke rendekezésre ánia a HSZ-nak, vaamint az 1.22. cikk aapján kiadott átmeneti rendekezéseknek? (1.11) a) Minden úszó étesítményen. b) A kishajók és a szeméyzet néküi hajók kivéteéve minden hajón. c) Minden szeméyzette eátott úszó étesítményen. 84. Miyen szabáy vonatkozik a hajóró vagy úszóanyagok köteékérõ kinyúó tárgyakra? (1.12) a) A vízszínt feett nincs korátozva a tárgyak kinyúása, vízszínt aatt egfejebb 6 m távoságig. b) Legfejebb 6 m távoságig nyúhat ki tárgy és ezt egaább 3 m magasan eheyezett fehér fénnye, ietve nappa obogóva ke jeezni azon az odaon, aho az kinyúik. c) Oyan tárgy, ami más úszó étesítményt vagy a vízi úton és annak közveten környékén eheyezett egyéb étesítményt veszéyeztethet, nem nyúhat ki. 85. Miyen heyzetben ke tartani a feemet horgonyt? (1.12) a) Ne sértse meg saját vagy más úszó étesítmény testét. b) A horgonyfészekben, ietve a fefüggesztési ponton ke ennie. c) Nem nyúhat a hajó fenéksíkja, gerincvonaa, ietve az úszóanyagok köteékének asó síkja aá. 86. Mi a köteezettsége az úszó étesítmény vezetõjének, ha oyan tárgyat veszített e, amey a hajózás számára akadáyt vagy veszéyt jeenthet? (1.12) a) Meg ke azt keresnie, mert ezek jeentõs értéket képvisehetnek. Ha nem taája, akkor kárjegyzõkönyvet ke fevenni. 26 I. RÉSZ
b) Haadéktaanu értesítenie ke a egközeebbi ietékes hatóságot, a ehetõ egpontosabban meghatározva az evesztés heyét, és a ehetõségekhez mérten meg ke jeönie az eveszett tárgy heyét. c) Haadéktaanu értesítenie ke a egközeebbi ietékes vízügyi szervet, annak heyszínre érkezéséig az úszó étesítmény onnan nem távozhat e. 87. Mi a köteezettsége a hajó vezetõjének, az átaános biztonsági kötemek tejesítése meett, ha a vízi utat ezáró ismereten akadáyt észe? (1.12) a) Kötees federíteni az akadáy eheyezkedését, azonosítani származását. b) A egnagyobb eõvigyázat meett szükség esetén a karaván megosztásáva haadhat át. c) Haadéktaanu értesítenie ke a egközeebbi ietékes hatóságot, a ehetõ egpontosabban megjeöve az észet akadáy heyét. 88. Mi a köteezettsége a hajó vezetõjének, az átaános biztonsági kötemek tejesítése meett, ha a vízi utat ezáró ismereten akadáyt észe? (1.12) a) Saját hajójának biztonságát kötees megõrizni, egyéb köteezettsége nincs. b) Haadéktaanu értesítenie ke a egközeebbi ietékes hatóságot, a ehetõ egpontosabban megjeöve az észet akadáy heyét. c) Gondoskodnia ke a forgaom eáításáró, és a ehetõ egpontosabban jeekke ki ke tûznie az észet akadáyt. 89. Igénybe vehetõk-e kikötésre, ietve mûveetezésre a vízi út jeei? (1.13) a) Igen, ha a fehajtóerõ biztosítja, hogy azok ne kerüjenek a víz aá. b) Nem, igénybe véteük tios! c) Igen, az úszó tapak, bóják, ha erre akamasak, akkor 1-1 úszó étesítmény kikötésére ideigenesen hasznáhatók. 90. Miyen köteezettség terhei az úszó étesítmény vezetõjét, ha étesítményéve a vízi út jezõrendszerének részét képezõ berendezést, ietve tárgyat emozdít vagy megrongá? (1.13) a) Azonna tájékozódnia ke, nem okozott-e az esemény testsérüést a étesítményén. b) Vissza ke heyeznie az emozdított tárgyat vagy jeet, ietve berendezést, kijavítani a megrongát eszközt. c) A egközeebbi ietékes hatóságot kötees haadéktaanu értesíteni. 1. Átaános rendekezések 27
91. Mi a teendõje az úszó étesítmény vezetõjének, ha jezõberendezések rendeenes mûködését, sérüését, emozduását észei? (1.13) a) Kötees haadéktaanu értesíteni a egközeebbi ietékes hatóságot. b) Azonna meg ke kísérenie a kijavításukat. Ha ez sikerteen, eáítani az esõ hajót segítségnyújtás céjábó. c) Tájékoztatni ke a térségben tartózkodó úszó étesítmények vezetõit az esetrõ. 92. Mi a köteessége a mûtárgyat megrongáó hajó vagy úszóanyagok köteéke vezetõjének? (1.14) a) Azonna intézkednie ke a heyreáítás érdekében. b) Kötees tájékoztatni a térségben közekedõ hajókat az eseményrõ. c) Kötees haadéktaanu értesíteni a egközeebbi ietékes hatóságot. 93. Miyen szabáyok vonatkoznak az oyan anyagokra vagy tárgyakra, ameyek a vízi utat hasznáók számára akadáyt vagy veszéyt jeentenek? (1.15) a) A veszéyes áruk bevízi száításának szabáyai szerint szabad száítani ezeket. b) Tios iyent a vízi útba dobni, önteni, ejteni vagy foyatni. c) A környezetvédemi jogszabáyoknak megfeeõ minõségû anyag juttatható a vízi útba. 94. Miyen szabáyok vonatkoznak az oajra, oajhuadékra vagy ezek vízze képzett eegyére? (1.15) a) Tios iyent a vízi útba dobni, önteni, ejteni vagy foyatni, ha iyen véetenü a vízbe kerü vagy ennek veszéye fenná, a vezetõ kötees haadéktaanu értesíteni a egközeebbi ietékes hatóságot, a ehetõ egpontosabban megjeöve a vízbe kerüés jeegét és heyét. b) A környezetvédemi jogszabáyoknak megfeeõ mértékû mennyiség juttatható a vízi útba. c) Ezeket az anyagokat szabványos tüzeõberendezésekke szabad csak eégetni a hajók fedézetén. 28 I. RÉSZ
95. Miyen köteezettségei vannak a hajó vezetõjének az átaános gondossági köteezettségeken kívü oyan káresetné, amey a hajón tartózkodó szeméyek biztonságát veszéyezteti? (1.16) a) A vezetõnek minden a jogszabáyokban megfogamazott feadatát végre ke hajtania a biztonság érdekében. b) A vezetõnek minden rendekezésre áó eszközt fe ke hasznánia e szeméyek mentése érdekében. c) A vezetõnek a HSZ áta megengedett minden eszközt fe ke hasznánia e szeméyek mentése érdekében. 96. Miyen köteezettségek terheik a hajó vezetõjét, aki emberéetet veszéyeztetõ vagy a vízi út ezárásának veszéyéve fenyegetõ káreset közeében tartózkodik? (1.16) a) A vezetõ kötees segítséget nyújtani, ha nem száít veszéyes árut vagy utasokat. b) Értesítenie ke az ietékes hatóságot az esemény pontos heyérõ és a történtekrõ. c) A vezetõ kötees, a saját hajójának biztonsága áta megengedett mértékben, haadéktaanu segítséget nyújtani. 97. Miyen köteezettségei vannak az átaános gondossági köteezettségen kívü az esüyedt hajó, a zátonyon fennakadt hajó vagy a szétszakadt úszóanyagok köteéke vezetõjének az érdeketek értesítéséve kapcsoatban? (1.17) (3 pont) a) A ehetõ egrövidebb idõn beü értesíteni a egközeebbi ietékes szervet a történtekrõ. b) A veszéynek megfeeõen meg ke jeönie a hajót vagy úszóanyagok köteékét és a baesettõ keõ távoságban értesíteni ke a többi közeedõ hajót az eseményrõ úgy, hogy keõ idõben intézkedhessenek kivéve ha ez nyivánvaóan feeseges. c) A egrövidebb idõn beü értesíteni a egközeebbi ietékes hatóságot a történtekrõ és a vezetõnek vagy megbízottjának a hajón vagy a káreset közeében ke maradnia, amíg az ietékes hatóság heyük ehagyását nem engedéyezi. 1. Átaános rendekezések 29
98. Miyen köteezettségei vannak az átaános gondossági köteezettségen és a hatóságok értesítésén kívü a hajóútban esüyedt, ietve, a zátonyon fennakadt hajó vagy a szétszakadt úszóanyagok köteéke vezetõjének az érdeketek értesítéséve kapcsoatban? (1.17) (3 pont) a) A ehetõ egrövidebb idõn beü értesíteni a egközeebbi térségben tartózkodó hajókat és úszó munkagépeket, továbbá a veszéynek megfeeõen meg ke jeönie a hajót vagy úszóanyagok köteékét kivéve ha ez nyivánvaóan feeseges. b) A hajóútban vagy annak közeében történt eseményné a veszéynek megfeeõen meg ke jeönie a hajót vagy úszóanyagok köteékét és a baesettõ keõ távoságban értesíteni ke a többi közeedõ hajót az eseményrõ úgy, hogy idõben intézkedhessenek, kivéve ha ez nyivánvaóan feeseges. c) A hajóútban vagy annak közeében történt eseményné a veszéynek megfeeõen meg ke jeönie a hajót vagy úszóanyagok köteékét. Mentenie ke az anyagi javakat a hajóró és jeezni ke a többi hajónak a veszéyforrást kivéve ha ez nyivánvaóan feeseges. 99. Miyen köteezettségei vannak az átaános gondossági köteezettségeken kívü a szétszakadt úszóanyagok köteéke vezetõjének az érdeketek értesítéséve kapcsoatban? (1.17) (3 pont) a) A ehetõ egrövidebb idõn beü értesíteni a egközeebbi ietékes hatóságot a történtekrõ és a vezetõnek vagy megbízottjának a köteéken vagy a káreset közeében ke maradnia, amíg az ietékes hatóság heyük ehagyását nem engedéyezi. A hajóútban vagy annak közeében történt eseményné a veszéynek megfeeõen meg ke jeönie a köteéket és a baesettõ keõ távoságban értesíteni ke a többi közeedõt az eseményrõ úgy, hogy idõben intézkedhessenek kivéve ha ez nyivánvaóan feeseges. b) A ehetõ egrövidebb idõn beü értesíteni a egközeebbi ietékes szervet a történtekrõ és a vezetõnek vagy megbízottjának a köteéken vagy a káreset közeében ke maradnia, amíg az ietékes szerv heyük ehagyását nem engedéyezi. A hajóútban vagy annak közeében történt eseményné a veszéynek megfeeõen meg ke jeönie a köteéket. Mentenie ke az anyagi javakat a köteékrõ és jeezni ke a többi közekedõnek a veszéyforrást. 30 I. RÉSZ
c) A ehetõ egrövidebb idõn beü értesíteni a egközeebbi ietékes szervet a történtekrõ. A hajóútban vagy annak közeében történt eseményné a veszéynek megfeeõen meg ke jeönie az úszóanyagok köteékét és a baesettõ keõ távoságban értesíteni ke a többi közeedõt az eseményrõ úgy, hogy keõ idõben intézkedhessenek kivéve ha ez nyivánvaóan feeseges. 100. Miyen körümények esetén hagyhatja e a szeméyzet az esüyedt vagy zátonyon fennakadt hajót? (1.17) a) Ha segítség érkezett és a karaván sürgõsen továbbítandó árut száít. b) Ha jezési, tájékoztatási köteezettségei tejesítése után az ietékes hatóság engedéyezi a heyszínrõ vaó távozását. c) Ha jezési, tájékoztatási köteezettségei tejesítése után a tuajdonos vagy megbízottja engedéyezi a heyszínrõ vaó távozását. 101. Miyen esetben kötees a zátonyon fennakadt vagy esüyedt hajó vezetõje a többi közekedõket figyemeztetni a baesetbõ származó veszéyre? (1.17) a) Minden esetben. b) Ha nem jó beátható heyen történt a baeset. c) Ha a hajóútban vagy annak közeében történt a baeset, kivéve ha erre nyivánvaóan nincs szükség. 102. Mi határozza meg azt a távoságot, aho a zátonyon fennakadt vagy esüyedt hajó vezetõje szükség esetén figyemeztetni kötees a baeset közeében közekedõket? (1.17) a) Eegendõ idõ egyen a szükséges intézkedések megtéteére. b) Az, hogy még meg tudjanak áni a baeset heyszíne eõtt. c) Az utosó biztonságos megáó vagy fordítóheyre érkezésük eõtt. 103. Miyen köteezettség háru az átaános gondossági köteezettségeken kívü azon hajók vezetõire, ameyekke zsiipen vaó áthaadáskor baeset (havaria) történt? (1.17) a) A ehetõ egrövidebb idõn beü értesíteni a egközeebbi ietékes szervet a történtekrõ. b) Ha a zsiipben is történt kár, akkor köteesek megtéríteni a kárt és errõ köteezvényt aáírni. c) Értesíteni ke a történtekrõ a zsiip kezeõszeméyzetét. 1. Átaános rendekezések 31
104. Miyen köteezettsége van az átaános gondossági köteezettségeken kívü a hajó vagy úszóanyagok köteéke vezetõjének, ha úszó étesítménye mûtárgyat (zsiip, híd, stb.) rongá meg? (1.17) a) Tájékoztatni a többi úszó étesítmény vezetõjét a történtekrõ. b) A egközeebbi ietékes hatóságot haadéktaanu értesíteni kötees. c) Meg ke keresnie a mûtárgy üzemetetõjét és a kártárgyaásokat efoytatni. 105. Miyen köteezettségei vannak azon hajó, karaván vagy úszóanyagok köteéke vezetõjének, amey maga (vagy az átaa evesztett tárgy) részegesen vagy tejesen ezárja a hajóutat vagy ennek veszéye fenná? (1.18) a) Kötees minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a egrövidebb idõ aatt feszabadítsa. b) Minden érdeketet értesíteni kötees az eseményrõ és a heyszínt nem vátoztathatja meg a kivizsgáás befejeztéig. Utána a hajóutat az új heyzetnek megfeeõen meg ke jeönie. c) Nem hagyhatja e a heyszínt, továbbá eszabadítási tervet ke benyújtania az ietékes hatósághoz. 106. Miyen utasításokat adhatnak az ietékes hatóságok a vízijármû vezetõjének, vaamint az úszómûvek feügyeetéve megbízott szeméynek? (1.19) a) Az úszó étesítmények üzeméve kapcsoatosan bármit. b) A hajózás biztonsága és megfeeõ rendje érdekében, rendkívüi utasítást. c) Az úszó étesítmények, ietve a szeméyzet tevékenységére vonatkozóan bármiyen utasítást. 107. Kötees-e végrehajtani a vízijármû vezetõje ietve az úszómû feügyeetéve megbízott szeméy az ietékes hatóságok rendkívüi utasításait? (1.19) a) A hajózás biztonsága és megfeeõ rendje érdekében kiadottakat igen. b) A hatóságok semmifée utasítást nem adhatnak, mert ezt csak az úszó étesítmények tuajdonosa vagy képviseõje teheti. c) A hajók és a szeméyzet bármey tevékenységére vonatkozó utasítást kötees végrehajtani. 108. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a hajó einduását? (1.19) a) Ha a hajón csak rövid idõre eegendõ éemiszer van. 32 I. RÉSZ
b) Ha a hajónak érvényteen vagy nincs hajóbizonyítványa vagy nemzeti, hajózásra jogosító okmánya. c) Ha a hajón nem á rendekezésre a 24 órás üzemre eegendõ számú szeméyzet. 109. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a hajó einduását? (1.19) a) Ha a hajónak érvényteen a hajóbizonyítványa vagy a nemzeti, hajózásra jogosító okmánya. b) Ha a hajón nincs eegendõ üzemanyag az anyakikötõig tartó útra. c) Ha a átási viszonyok rendkívü rosszak. 110. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a hajó einduását? (1.19 és 1.07) a) Ha a hajó merüési vonaa a merüési je asó ée feett van. b) Ha a hajó merüési vonaa a merüési je fesõ ée aatt van. c) Ha a hajó merüési vonaa nem vízszíntes úszásheyzetet mutat. 111. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a hajó einduását? (1.19 és 1.07) a) Ha az adott rakományra vonatkozóan nem készüt stabiitási számítás. b) Ha a rakomány eheyezése veszéyezteti a hajó stabiitását. c) Ha a raktártetõk nem zárhatók vízmentesen. 112. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a hajó einduását? (1.19 és 1.07) a) Ha a rakomány eheyezkedése nem szimmetrikus. b) Ha a rakomány eheyezése zavarja a kiátást a kormányáásbó. c) Ha vízre érzékeny rakomány esetén a raktár nem zárható vízmentesen. 113. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a szeméyhajó einduását? (1.19 és 1.07) a) Ha a hajón evõ utasok száma meghaadja az ietékes hatóság áta engedéyezettet. b) Ha a raktártetõk nem zárhatók vízmentesen. c) Ha a hajón nem á rendekezésre a 24 órás üzemre eegendõ számú szeméyzet. 1. Átaános rendekezések 33
114. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a hajó einduását? (1.19 és 1.08) a) Ha vízre érzékeny rakomány esetén a raktár nem zárható vízmentesen. b) Ha a hajónak nincs eegendõ számú és képesített szeméyzete a hajózás és a hajón tartózkodó szeméyek biztonságának fenntartására. c) Ha a hajón nem á rendekezésre a 24 órás üzemre eegendõ számú szeméyzet. 115. Miyen esetben tithatják meg az ietékes hatóságok a hajó, ietve karaván einduását? (1.19 és 1.08) a) Ha nincs minden hajón jeen a hajóbizonyítványban vagy nemzeti, hajózásra jogosító okmányban eõírt számú szeméyzet. b) Ha a gépnéküi, egymás meé csatot vagy merev csatoásban vontatott hajókon a szeméyzet számát és képesítési összetéteét úgy módosították, hogy az már nem biztosítja a hajókon tartózkodó szeméyek és a hajózás biztonságát. c) Ha a hajónak nincs hajókönyve. 116. Miyen magatartást ke tanúsítania a vezetõnek vagy úszómû feügyeetéve megbízott szeméynek, ha az ietékes hatóságok meg kívánnak gyõzõdni a HSZ eõírásai és más vonatkozó rendekezések betartásáró? (1.20) a) Nem tanúsíthatnak eenáást az eenõrzésse szemben. b) Az eenõrzés eredményessége érdekében a megszokott módon ke foytatni a munkát. c) Biztosítani ke az eenõrzés fetéteeit. 117. Mey tevékenységet minõsíti a HSZ küöneges száításnak? (1.21) a) A nem mindennapos rutin jeegû száítási feadatot. b) Bármey heyvátoztatást oyan hajókka vagy köteékekke, ameyeknek méretei vagy sebessége nem feenek meg a vízi út és mûtárgyai mûszaki jeemzõinek. c) Ameyet a hajó vezetõje annak minõsít és bejeent az ietékes szerveknek. 118. Mey tevékenységet minõsíti a HSZ küöneges száításnak? (1.21 és 1.08) a) Ameyre a küöneges rendekezések érvényesek. 34 I. RÉSZ
b) Ha a hajónak nincs érvényes hajóokmánya vagy nemzeti, hajózásra jogosító, okmánya. c) Ha a hajó vagy köteék nem rendekezik eegendõ számú és képesítésû szeméyzette, amey biztosítja a hajón tartózkodó szeméyek és a hajózás biztonságát. 119. Mey tevékenységet minõsíti a HSZ küöneges száításnak? (1.21) a) Bármey heyvátoztatást úszómûvek vagy úszóanyagok köteéke részérõ, hacsak ez nem jeent nyivánvaó veszéyt, nem akadáyozza a hajózást és nem veszéyezteti a mûtárgyakat. b) Bármiyen heyvátoztatást hajók vagy úszó munkagépek részérõ, hacsak ez nem jeent nyivánvaó veszéyt, nem képez akadáyt a hajózás számára és nem veszéyezteti a mûtárgyakat. c) A veszéyes áruk száítását. 120. Miyen fetéteekke végezhetõ küöneges száítás? (1.21) a) A hajótuajdonos engedéyéve és az átaa megjeöt fetéteek meett. b) A rendõrség engedéyéve és az átaa megjeöt fetéteek meett. c) Az érintett vízi útszakasz ietékes hatósága áta kiáított küöneges engedéye és az ebben meghatározott fetéteek betartásáva. 121. Küönegesnek minõsü-e az úszóanyagok köteékének heyvátoztatása? (1.21) a) Nem, mert akamas a hajózásra. b) Nem, mert nyivánvaó veszéyt jeent a hajózás számára, tehát közekedése tios. c) Igen, mert ennek minden formája küöneges száítás, kivéve ha nyivánvaó veszéyt jeent a hajózás számára, mert az tios. 122. A HSZ-on kívü miyen, a hajózás szabáyozását érintõ rendekezés áandó figyeése és betartása köteezõ a hajókon? (1.22) a) A rendõrség közeményei. b) Az ietékes hajózási hatóság átmeneti jeegû rendekezései. c) Az ietékes vízügyi hatóság ideigenes jeegû eõírásai. 1. Átaános rendekezések 35