DOMÁNY MÁRIA A BÁBJÁTÉK VARÁZSA ELSÕ RÉSZ

DOMÁNY MÁRIA A BÁBJÁTÉK VARÁZSA ELSÕ RÉSZ THURZÓ LAJOS KÖZMÛVELÕDÉSI KÖZPONT ZENTA, 2001 1

Grafikai szerkesztõ: Pesznyák Erika Lektor és korrektor: Szloboda János A fotókat Szénási Oszkár készítette Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ, 2001 Domány Mária, 2001 Felelõs kiadó és szerkesztõ: Hajnal Jenõ igazgató ISBN 86-83029-11-5 Készült a szabadkai Grafoprodukt Nyomdában 500 példányban A kötet megjelenését a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örõkség Minisztériuma támogatta

ELÕSZÓ Milyen könyv ez? Végiglapozva azt lehetne hinni, képeskönyv. Gyermekeké, szülõké, pedagógusoké, egyszóval azoké, akik szeretnek játszani, okoskodni, mulatni, ügyeskedni és elgondolkodni ilyen-olyan csodás dolgokon. A mai gyermekek annyira mások, mint régen. Hogyne lennének mások, amikor megváltozott körülöttünk a világ. Megváltozott a család élete, megrövidült a családi körben töltött idõ. Úgy vélem, hogy ennek a könyvnek az olvasgatása hozzájárul a szülõ, a nagyszülõ, a pedagógus és a gyermek közötti kapcsolat kibontakozásához, megkönnyítéséhez és a kellemes együttes idõtöltéshez. Lehetõséget ad arra, hogy szülõ és gyermek néhány érdekes órát szerezzenek egymásnak. Könyvem több részbõl áll. Ez lesz az elsõ, melyben 18 féle bábu elkészítésének a módját gyûjtöttem össze. A bábuk papír, pamut, drót, pingponglabda, szivacs felhasználásával készültek. Az idõsebb gyermekek egyedül is elkészíthetik, a fiatalabbak pedig a szülõ, a nagyszülõ segítségével. A gyermek számára az a legjobb játékszer, melyet maga alkot. Bábu készítése közben megismeri a tárgyak, anyagok tulajdonságait, használati rendeltetését, a velük való bánásmódot. Ez fejleszti a gyermek képzeletét, kombinálóképességét, kézügyességét. A következõ könyvemben textilbõl készült bábokról írok: a botbábról, a különféle kesztyûbábokról, a marionett-, ginyol- és párnabábokról, továbbá azokról a bábukról, melyek játékszerekké (kabalababává) válhatnak, vagy díszei lehetnek az óvodai csoportszobának, lakásnak. Különféle terménybábokat is bemutatok, amelyeket szintén játékszernek vagy dísztárgynak is fel lehet használni. Ezzel is szerettem volna hozzájárulni a kevés számú és szinte hiánycikknek tekinthetõ, bábokkal vagy bábozással foglalkozó könyvek növeléséhez. 3

A BÁBMÛVÉSZET EREDETE A bábjáték a mûvészetek õsi ága. A bábmûvészet a színpadi ábrázolás formáival egyenrangú mûvészet. A bábjáték színjáték, amelyben az eleven embereket mozgatható bábuk helyettesítik. Bármilyen életkorú nézõ számára színvonalas szórakozást és maradandó élményt képes nyújtani. Õshazáját a legtöbb kutató Keletre teszi, de már a legrégibb idõktõl kezdve a Nyugaton is volt fejlett bábjáték. Feljegyzések azt igazolják, hogy Indiában évezredek óta ismerték a bábjátékot. Bábjaik fejlett technikával készültek és mozogtak. A VII. és VIII. században vált szakrálisból világi jellegûvé, megjelent a városokban a köztereken, és egyre inkább népszórakozássá lett. Kínában a bábjáték, de különösen a magas mûvészi szinten ûzött árnyjáték napjainkig kedvelt szórakozás. Ennek a mûvészetnek a kínaiak több mint 4000 éves történelmük folyamán mindig elsõrendû fontosságot tulajdonítottak. A Távol-Keleten nagyméretû, fél vagy háromnegyed ember nagyságú bábuk is szerepelnek. A japán bábokat több személy mozgatja, ezen felül más mondja a szöveget is. A mozgatási technikákat és a bábuk játékstílusát illetõen a jellegzetes japán bábszínház egyedülálló az egész világon, de az sem kétséges, hogy Ázsia népeinek bábjátéka utolérhetetlen és a legtökéletesebb. A keleti bábkultúra Kis-Ázsián át jutott el a Földközi-tenger partján élõ népekhez. Az európai bábjátszás elterjesztõit illetõen a kutatók nem tudnak megegyezni. Egyesek a cigányokat tartják a bábjáték európai meghonosítóinak, mások a római légiók nyomában járó mulattatókat. Egy biztos: a bábjáték kontinensünkön is nagyon régen elterjedt, egyik nép a másiknak adta át, és kölcsönösen hatottak egymásra e mûvészeti ág fejlesztése terén. Míg a keleti bábjátékok a varázslók mágikus szertartásainak részei voltak, a dél-európai népek a keresztény hitvilág elmélyítésére és népszerûsítésére, akár vallási célokra is felhasználták. Késõbb kiderült, hogy a forradalmi eszmék terjesztésére is alkalmasak: bábhõseik megleckéztették a zsarnokság kiszolgálóit. Kivétel nélkül minden nép bábmûvészetében megtalálhatjuk az ilyen bábhõsöket. A régi, vásári komédiások stílusában, annak jellegzetes alakjait szerepeltetve játszottak az olasz és a spanyol bábosok. Bemutatott darabjaik szókimondó szövege igen közkedvelt volt. Ezek népszerû bábhõse Pulcinello, aki mindent és mindenkit legyõz. A vásári bábjáték a francia középkornak is érdekes színfoltja. Népszerû alakja Guignol (e. ginyol) szövõgyári munkás, aki habozás nélkül száll szembe ellenségeivel. Ez a kesztyûbáb még ma is él. Ismert és közkedvelt az egész világon, és sok jelentõs bábszínmûvet írtak róla. A franciák ismerték az úri szalonbábjátékokat is, amelyek irodalmi és zenei mûvek adaptációi voltak. 5

Az angolok bábhõse Punch (e. pöncs), a Ludas Matyi megfelelõje. Punch volt az angol közéleti fonákságok legnagyobb kritikusa, népszerûsége az egész világra kiterjedt. A német és az osztrák bábjátszás kialakulása a XII. századtól követhetõ nyomon. Egyik bábalakja, Hanslvurst kissé ostoba, ügyetlenkedõ figura. Késõbb életrevalóbb társa, Kasperl (kesztyûbáb) veszi át a helyét, aki közkedvelt bábhõssé válik. Még ma is legnépszerûbb alakja a német bábjátéknak, és Ausztriában is hálás közönsége van. Az orosz bábjátszásra 1917 elõtt a vallásos jellegû betlehemes játék mellett a Petruska-játékok a jellemzõk. Ez utóbbi olyan bábhõs, aki a nép igazságáért harcol. Az oroszok egyik kiváló bábmûvésze Obrazcov, nevéhez hatalmas rendszerezõ munka fûzõdik, mely más országok bábmûvészeti tevékenységének is tudományos alapját képezi. Csehország és Szlovákia bábjátszóinak kedvelt hõse Kasparek. A bábjáték népszerû szórakozás iskolákban, óvodákban, sõt családi otthonokban is. Jelentõs bábfilmeket is alkottak. A lengyel bábjátszást régen a betlehemes bábjáték képezte, de az elsõ világháború után ezen a téren nagy fejlõdés állt be. Ma már igen sok bábszínházuk mûködik. Magyarországon elég korán, már a középkorban megjelenik a bábjáték. A vásári, mutatványos bábozás hõse Vitéz László, a népi bábjáték rettenthetetlen alakja, aki elfogja az osztrák császárt, elveri katonáit, sõt beáll Kossuth seregébe is. Ismert bábhõs még Paprika Jancsi kissé ostoba, ügyetlenkedõ bábfigura. A magyar bábjátszás igazán a II. világháború után lendült fel. A már említett Obrazcov orosz bábmûvész magyarországi látogatása nyomán átvett tapasztalatok fellendítették a munkát, és egyben meghatározták a fejlõdés új irányvonalát. A délszláv térségben folyó bábjátékról kevés adatunk van. A XIX. és a XX. század elején voltak ugyan vándorló bábszínházak, amelyek szegényes repertoárral rendelkeztek. Vásárokban és kiállításokon léptek fel. A bábszínház népi hõse Kuku Todor volt. Az elsõ mûvészi próbálkozások az I. világháború idejére esnek. Ebben az idõszakban Belgrádban, Újvidéken és más városokban bábszínházak alakultak. Zentán 1952-ben kezdtek foglalkozni a bábjátszással az Ifjúsági Kultúregyesület keretében. Eleinte mûkedvelõként mûködtek, de nagyon gyorsan hivatásosokká váltak. Segítséget a már jól mûködõ, tapasztalatokban gazdag szabadkai bábszínháztól kaptak. 6

A GYERMEK SAJÁTOSSÁGAI A korai gyermekkor igen fontos a gyermek testi és szellemi fejlõdésének szempontjából. A hétéves korig terjedõ idõszak rendkívül érzékeny kora a gyermeknek. Egyes hatások (megrázkódtatások és élmények) maradandó nyomokat hagyhatnak a személyiség alakulásában. A felnõtt szemében jelentéktelennek tûnõ epizódok is mély nyomot hagyhatnak a gyermek lelkivilágában. A család az elsõ társadalmi környezet, amelyben a gyermek az elsõ benyomásokat nyeri, elsõ érzéseit, gondolatait átéli. A gyermek ebben a korban kezdi megérteni, mi a jó, és mi a rossz. A családban az anya gyakorolja a legnagyobb nevelõi hatást. Szeretetével és gyöngédségével neveli gyermekét. A 2-3 éves gyermeknek már bizonyos fokig el kell szakadnia anyjától. Ekkor kezd önállóvá válni. Fontos feladat, hogy kikerüljön énközpontúságából, közösségi lénnyé váljon, de ugyanakkor egészséges éntudata alakuljon ki. A gyermek éntudata erõsödésével igyekszik érvényesíteni akaratát, s így szembekerül a felnõttek követelményeivel és tilalmaival. Ezt a helyzetet meg kell oldani anélkül, hogy megtörnék akaratát. Személyisége harmonikus kialakulásának az a feltétele, hogy kép alakuljon ki benne az õt körülvevõ világról. Mindebben hatalmas segítõtársai a gyermeknek a játék és a mese, valamint a kettõnek az összekapcsolása: a báb. Az iskoláskor elõtti gyermek nagyon tevékeny. Gyorsan átveszi a környezet hatásait. Minden körülötte történõ dolog érdekli, minden történés felébreszti figyelmét és kíváncsiságát, minden érzékelhetõ dolgot szeret megvizsgálni. ezért a gyermek legfontosabb tevékenysége és életének lényeges eleme a játék. Alkotó ösztöne és örömkeresése is játékra készteti, ebben a gyermek a mindennapi élet jeleneteit eleveníti fel. Utánozza azokat, akiket a legjobban szeret. A gyermek legfõbb vágya, hogy olyan legyen, mint a nagyok. A játékban a gyermek felnõtté válik, mamává, papává, orvossá. Mindent tud, amit a nagyok tudnak. A baba és a bábu kedvenc játékszere. Minden gyermek szeret bábukkal játszani már életének elsõ évétõl kezdve. A gyermek szülei kívánságára nem mindig teszi meg, amit kell, ha azonban azt mondjuk neki, hogy a baba vagy a bábu is ezt akarja, akkor rendszerint engedelmeskedik. A játék hozzásegíti ahhoz, hogy a gyermek kilépjen énközpontúságából. Együtt játszik a többi gyermekkel, tehát alkalmazkodnia kell hozzájuk. Szerepet vállal, gyakorolja kitartását és akaraterejét. Beleéli magát a másik énjébe, így kikristályosodik saját énjének tudata. Amikor bizonyos játékokban agresszivitást alkalmaz, enyhít a belsõ feszültségeken anélkül, hogy ezért bûntudatot kellene éreznie. A babát bántja, és nem a testvérét vagy pajtását. Nemcsak a játék könnyíti meg a gyermekben élõ feszültségek levezetését, nemcsak a játék oldozza fel a gyermeket a bûntudat alól, hanem bizonyos értelemben a mese is. A mûvészileg értékes mese és bábmese felbecsülhetetlen pedagógiai értéke az, hogy szemben azzal a jó -val, amit a felnõttek parancsként követelnek, a jót egyben kívánatossá, vonzóvá is teszi. 7

8 A bölcsõdés gyermek figyeli a felnõtt kezén mulatságosan izgõ-mozgó bábut.

A BÁB ÉS A GYERMEK A bábu a gyermek élõ barátja. Mellette, vele játszva fejlõdik ki tevékenysége, és alakulnak ki kapcsolatai a környezõ világgal. A bábu életét a maga fantáziájával tölti ki, és külalakját a maga fejlõdési fokának megfelelõen formálja meg. A gyermek tudatában nincs pontos határ a valóság és a képzelet világa között. A valóság és a képzelet a gyermek számára egyenértékû. Tudatában a lehetséges és a lehetetlen összefonódik, és egységet alkot. A bábuk külön varázsa az, hogy ugyanolyan tulajdonságaik és igényeik vannak, mint magának a gyermeknek. Ugyanakkor különös, hogy nemcsak a gyermekekre hatnak, nemcsak õket vonzzák, hanem a felnõtteket is. Az óvodáskorú gyermek bábélménye gyökeresen különbözik minden más korosztályétól. Az 1-7 esztendõs gyermek számára a bábu élõlény, aki saját hangján beszél, saját erejébõl mozog, és a jelenet, amelyet bábok játszanak el, maga a valóság. Két-három éves gyermek tágra nyílt szemmel, megilletõdötten, de egyáltalán nem meglepve figyeli a mozgó és beszélõ bábot. A gyermek számára tehát a bábu élõlény. Ugyanolyan tulajdonságai és igényei vannak, mint neki. Ezért a gyermek úgy bánik vele, mint valami élõlénnyel. Még a macinak is jól kell viselkednie, mosdania kell, aludnia, ennie. Eleget kell tennie mindannak a sok apró-cseprõ kötelezettségnek, amit a gondos anya megkövetel gyermekétõl. A gyermek hiszi, hogy a bábu éppen olyan élõlény, mint az ember. A gyermek számára fõleg állatbábot válasszunk, mert nagyon szereti az állatot, amelyet sokszor épp olyan tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érez, mint önmagát. Bele is éli magát az állat szerepébe, de ugyanakkor az állat mégsem gyermek, mégsem vetélytárs. Könnyebb megfogadni a szavát, illetve követni példáját. Rendkívül fontos, hogy a bábu puha, kellemes tapintású anyagból készüljön. Mindig a kicsi, a szép, a mérsékelten leegyszerûsített, színes és puha bábok a legkedveltebbek. A báb személyiségformáló hatása A bábu erõs hatást gyakorol a gyermekre. Tisztában vannak a bábu igazi lényével. Tudják, hogy egyszerû, holt tárgy, amely sem mozogni, sem beszélni nem tud, tisztában vannak azzal is, hogy emberek mozgatják õket. Mégis a legteljesebb mértékben élik át mindazokat a helyzeteket, amelyek a bábu körül kialakulnak. A lehetetlen a gyermek szeme elõtt válik valóra, a kiskakas legyõzi a hatalmas török császárt; a táltos a levegõbe emelkedik. Mindez nem zavarja õket. Elnyomják tudatukban azt a tényt, hogy a bábu tárgy. A bábu szavai s mindaz, ami vele történik, erõsebben hatnak a gyermekre, mint annak az embernek a beszéde és cselekvése, aki a bábuk mozgását irányítja. 9

A kisebbek nem törõdnek azzal, hogy milyen a bábu külseje. Nem zavarja õket az sem, hogy az asztalon vagy az egyéb módon rögtönzött színpadon nemcsak a bábuk, hanem a bábjátékos is látszik. A paraván létezésének vagy hiányának semmi köze sincs ahhoz, hogy a gyermek életet, érzést tulajdonít a bábozó felnõtt kezén mulatságosan izgõ-mozgó figurának. Csupán arra van szüksége, hogy a történet hõseinek élete hasonlítson az õ életéhez. A kismacinak fürödnie kell, akárcsak neki. A kiscicának ennie kell, mint neki is. Hiszik, hogy a játék idején a bábuk élnek, az események, amelyek a paraván elõtt zajlanak, valóban megtörténnek velük. A gyermek tökéletesen beleéli magát a bábjátékba. Errõl tanúskodik a bábszínházi közönség viselkedése, feszült figyelme, helyenként belekiabálása, párbeszéde a szereplõkkel. Az óvodai bábok egyik jellemzõ sajátossága a kicsinységük. A gyermek szereti a kedves, kis figurákat, mert a bábuk a színpadról az õ segítségét, tanácsát, véleményét kérik, velük szemben õ maga erõs, okos és segítõkész lehet. Amikor õ maga a mozgatójuk, azok az õ akaratát, elképzeléseit, legtitkosabb vágyait valósítják meg ellenkezés nélkül. Ezek a bábok nagy teremben, nagy színpadon való szerepeltetésre nem alkalmasak. Alakjukat elnyeli a megnövekedett színpad tere és a közönségtõl való távolság. Más a helyzet az óvodában, ahol csak néhány méter az egész nézõtér. A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesét négyéves gyermekek játsszák. (A felvételt Mucsi István készítette) 10

A rövidre fogott jelenetek a gyermek mindennapi életének személyes kérdéseit válaszolják meg. A hosszabb lélegzetû jó mesedarabok már a gyermek táguló látóköréhez igazodva elvont emberi értékeket, morális igazságokat mutatnak be. Ugyanaz a báb sokrétûbb beleélési lehetõséget nyújthat. Képviselheti a testvérkét, de ha a testvérkére megharagszik, akkor átváltozhat boszorkánnyá. Ugyanakkor a gyermek a szülõknek, testvéreknek, barátoknak szóló indulatait, velük kapcsolatos konfliktusait a bábura vetíti ki. Sokkal jobban biztosított a gyermek egészséges fejlõdése, ha mindezt a bábjátékban éli ki, játssza el, mintha csak belsejében forrna, és súlyként nehezedne lelkiismeretére. A bábozó gyermek beszél, de a bábot beszélteti, így bátrabban fejezheti ki érzéseit és indulatait, mint a játékban. A kezére húzott bábfigura verekszik, és nem õ, a csúnya, haragos szavakért nem õ a felelõs. A jó bábjáték fejleszti a gyermek képzeletét, erõsíti a megosztott figyelem tartósságát, az emlékezetet, a gondolkodási folyamatokat. Fejlesztõ hatással van a beszédkészségre, erõsíti a szeretetet, a nyíltságot, a bátorságot. Fejleszti az érzelemvilágot, az erkölcsi, esztétikai érzéket. A bábjáték és a gyermek érzelmi sajátosságai Az érzelmileg és akaratilag fejlett ember csak akkor nevezhetõ teljes értékû személyiségnek, ha érzelmileg is megfelelõ és kiegyensúlyozott szinten van. A félénkség zárkózottsághoz, a közömbösség passzivitáshoz vezet. Mindezek az érzelmi élet gátoltságából, illetve fejletlenségébõl erednek. Az érzelmeknek a társadalom szempontjából is döntõ jelentõségük van. Olyan ember képes a társadalmi célok megvalósítására, aki jól érzi magát a társadalomban, aki bátor, aki nem ismeri a közömbösséget. A gyermeknek a környezettel, a világgal való megismerkedését fokozott érzelmi reagálás jellemzi. A megfigyelés, a kíváncsiság, a megértés, a felfedezés további megismerõ tevékenységre késztet. Az óvodáskorú gyermek érzelmi nevelésének egyik legfontosabb eszköze a bábjáték. Ennek bizonyítására elsõsorban a kisgyermek érzelmi sajátosságaira kell utalnunk. A 7 évig terjedõ életkorú gyermek érzelmi lény, a valóságot érzelmei által fogja fel, és elsõsorban így is reagál rá. Ezek az érzelmek még nem tartósak, de ismétlõdõ, erõs ingerhatásra a dolgokhoz való érzelmi kapcsolata már tartósabbá válhat. Érzelmi reakciói az õszinteség jegyeit tükrözik. A figyelemfelkeltésnek és -fenntartásnak kitûnõ eszközei a bábjáték látványos elemei. Érdeklõdést keltõ elemek a bábuk alakja, színei, a mozgás és a cselekvés, mely kellemes élményt nyújt, gondolatokat és érzelmeket ébreszt. Ezt az élményt a hanghatások még összetettebbé teszik. A bábjáték egyik sajátossága, hogy szereplõi egyszerû típusok, általában egyértelmûen jelenítik meg a jó -t vagy a rossz -at. Ez közel áll a gyermek érzelmi világához. A másik tulajdonsága az, hogy leegyszerûsíti a valóságot. A lényeget emeli ki, így megkönnyíti az érzelmi állásfoglalást. A különbözõ ingerhatások a gyermeket arra késztetik, hogy érzelmileg azonosuljon a szereplõkkel, és részt vegyen a cselekményben. A bábjáték az érzelmek által megmozgatja a gyermek képzeletét, befolyásolja akarati tevékenységét, fejleszti gondolkodását. Ezért állíthatjuk, hogy a bábjáték rendkívül alkalmas az érzelmek kibontakozására és nevelésére. 11

A bábjáték csodálatos élmény. Az élettelen bábu ilyenkor megelevenedik, és ez a csoda újból és újból átélhetõ valóság. A varázslat a gyermek szeme láttára játszódik le. Ezt a csodát még akkor is élvezi, ha õ maga mozgatja a bábut. Ilyenkor a gyermek egy személyben alkotó, varázsló, az életre keltett figura mozgatója. A bábjáték az érzelmek kivetítését, megjelenítését teszi lehetõvé; egy jó bábdarab által a gyermek bátorrá, erõssé válik, kiéli indulatait, vágyait, felszabadítja elfojtott ösztöneit, büntetni és jutalmazni képes. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A bábjáték által a gyermeknek a negatív indulatok levezetése után problémamegoldási lehetõséget nyújthatunk. A paraván takarást nyújt. Játékra hívó hely, elfed és véd. A valóság szabályai és korlátai közül kiemel. Ezért egyrészt feloldja a gátlásokat, másrészt a védettséggel és takarással a gyermekben azt az illúziót kelti, hogy õ nem látható. Így szabadon felszínre kerülnek a személyiség elfojtott, rejtett, szégyellni való tartalmai, elnyomott ösztönmegnyilvánulásai. A bábuval játszó gyermek azonosul a bábuval, annak személyében beszél és mozog. Ez nagy élmény számára, mert ráfigyelnek, meghallgatják. Az érzelmi nevelés nagy jelentõségû feladatokat állít elénk, és azok megoldásában a bábjáték igen jó eszköz. 12

A BÁBJÁTÉK ÉS AZ ERKÖLCSI NEVELÉS Az erkölcs a társadalmi tudat egyik formája. Tartalmát az emberi együttélés normái képezik. Azokat az érzelmeket, amelyeknek pozitív erkölcsi tartalmuk van (tisztelet, bátorság, szeretet stb.) erkölcsi érzelmeknek nevezzük. Az erkölcsi normák megismerése és elsajátítása nagy fontosságú szerepet tölt be a gyermek erkölcsi tudatának és magatartásának nevelésében. Megismertetésük akkor hatékony, ha a gyermek azonosulni képes velük, kész arra, hogy a szóban forgó normák szerint cselekedjék. Ennek során lényeges az érzelmi mozzanat: az erkölcsi tudatossághoz megfelelõ érzelmeknek kell kapcsolódniuk. Csak az átérzett erkölcsi ismeretek válhatnak meggyõzõdéssé. Az erkölcsi fogalmak ismerete fejleszti a gyermek erkölcsi tudatosságát. Ezek a fogalmak elvontak, az óvodás gyermek viszont még nem áll az elvont gondolkodás fokán. A bábjáték a gyermek számára az erkölcsi fogalmakat szemléletes, érzékelhetõ módon, cselekményes megjelenítéssel mutatja be. Ez a mód elõsegíti a megértést és a fogalmak alkalmazását is. Így a gyermekek erkölcsi ítéletek alkotására válnak képessé. A gyermek a cselekményre már a bábszíndarab nézése közben ilyen értelemben reagál. A negatív jelenségeket elutasítja, a helyes és jó erkölcsi példákkal azonosítja magát. A Hófehérke és a hét törpe nézõibõl megvetést, tiltakozást vált ki a mostoha igazságtalansága, gyûlölködése. Amikor a bábjátékban a jó elnyeri jutalmát, az erõszak büntetését, a kis nézõk elégedettek a cselekmény kimenetelével, vagyis erkölcsi kielégülést éreznek. Ha a gyermekek tevékeny résztvevõi a darabnak, azaz önmaguk is báboznak, az még hatékonyabb formája az erkölcsi nevelésnek. Így a fokozottabb átélés folytán gyorsabban és tartósabban szilárdulnak meg a gyermek erkölcsi érzelmei. Ha a bábozás csoportos formában történik, a gyermek társas ösztöne leplezetlen és természetes formában, játék közben jut kifejezésre. Felszínre juthat a rejtett agresszió, a fokozott ingerlékenység, a hatalmaskodás, a szeszélyesség, az ellenségeskedés is. Ebben viszont kiéli magát, és jobban megérti az erkölcsi normákat. Ugyanígy a gátoltság, a félénkség, a szolgai engedelmesség, a befolyásolhatóság és bohóckodás is kifejezésre jut. A gyermeknek mindig csak pozitív szerepeket adjunk, mert átéli a jót, és pozitív érzelmeket ébreszt benne. Soha ne adjunk negatív szerepeket! Nézõként helyesen tudja ezeket megítélni, mert a bábszínpad élesen elkülöníti egymástól a jót és a rosszat. Lehetõséget ad arra, hogy a gyermek párhuzamba állítsa ezeket, de mint szereplõ ilyen áttekintésre nem képes. Maga az óvónõ bábjátszás közben vezetheti rá a gyermeket a helyes útra. Pl. az óvónõ játszani hívja a gyermeket. Az óvónõ bábuja a gyermek bábujának csokoládét nyújt át. Rövid beszélgetés után kér a csokoládéból. Most dõl el, hogy van-e hajlandóság benne a csokoládé megosztására, de az óvónõ ezt is tudja irányítani, és így vezeti rá a gyermeket a helyes útra. 13

ESZTÉTIKAI NEVELÉS A BÁBJÁTÉK ÁLTAL Az esztétikai nevelés feladata az, hogy a környezet megfigyelésével és a mûvészet eszközeivel közelebb hozza a gyermeket a valóság szépségének a felismeréséhez, felébressze és elmélyítse a gyermekben a szép szeretetét, kifejlessze a szép kifejezésének és élvezésének képességét. Ugyanakkor színezze és gazdagítsa a gyermek érzelemvilágát. A bábut a szülõ és az óvónõ ismerteti és szeretteti meg a gyermekkel. A bábozás az óvodában kezdõdik, és ez a gyermek esztétikai élményeinek egyik lényeges forrása. Ha a gyermek képzelõereje életre keltheti a bábut, annak nevelési szempontból nagy jelentõsége van, mert az a nevelés szolgálatába állítható. Az esztétikai nevelés kiterjed a nevelés számos egyéb formájára is: fejleszti a gyermek felfogóképességét és mûvészi kifejezõkészségét. Az effajta nevelésnek megfelelõ eszköze a bábu, mivel jól felhasználható a nevelés képzõmûvészeti, irodalmi, táncmûvészeti és mozdulatmûvészeti feladatának és a kézügyesség fejlesztésének során is. Az élményszerûen nyújtott bábjáték segít abban, hogy a gyermek fogékonnyá váljon a bemutatott élményekhez hasonlók átélésére, meg tudja különböztetni a jót és a rosszat, a szépet és a rútat. A gyermeket az ilyen élmény nemcsak bábozásra csábítja, hanem a helyesen választott tartalom átélésére is serkenti. A szép és az igaz többszörös, élményszerû átélése a tapasztalat egyre megújuló forrásává válik. Ezzel a szép megszerettetésének, élvezésének és kifejezési képességének a lehetõsége is megvalósul. Az óvónõ mûvészeti, esztétikai és nevelõ hatásának fokmérõje a tartalmas és érzelemgazdag gyermeki bábjáték. Ennek közvetett vagy közvetlen hatása még ahhoz is hozzájárul, hogy abban a gyermekben is kiváltsa a befogadó és alkotó aktivitást, akiben az óvónõ ilyen irányú tevékenysége még nem járt eredménnyel. A bábozás minden csoportban örömforrás. Az óvodai életet színessé, változatossá, magát az óvodát pedig vonzóvá teszi. A mindennapi élet szépségeit gyermekközelbe hozza, elõtérbe állítva a közösségi élet kellemes voltát, s ezzel elõsegíti a valóság rejtettebb oldalainak felismerését. Körülbelül nagycsoportos korukban jutnak el a gyermekek fejlõdésüknek arra a fokára, amikor ugrásszerûen megnõ az esztétikai élmények iránti fogékonyságuk. Ilyenkor már a hosszabb lélegzetû, csodás elemekkel bõvelkedõ mesejátékokat igénylik. 14

JÁTSSZON-E BÁBJÁTÉKOT AZ ÓVÓNÕ? A gyermek a bábuval rendszerint elõször az óvónõ közvetítésével találkozik. A gyermek a kesztyûbábot is élõlénynek tekinti, és nem fél tõle. Tanácsát, figyelmeztetését szívesebben fogadja, mint a felnõttét vagy pajtásét. Vannak, akiket csak a bábu tud felvidítani. Nagyon jó társ a bábu az óvodakezdéskor. Azt a gyermeket, aki sehogyan sem akar az óvodában maradni, segítségével megnyugtathatjuk, rávehetjük a maradásra. Kezünkbe veszünk egy élénk színû, kedves kis állatfigurát, pl. egy sárga kiscsibét. Lassan és óvatosan az állat hangjával és mozdulataival közeledünk a gyermekhez. Nem azt játszszuk, hogy az állat vigasztalja, kérdezi a gyermeket, jelenetet sem rögtönzünk. Ettõl még a gyermek elfordul. Inkább úgy teszünk, mintha a kiscsibe a gyermek cipõfûzõjét kukacnak vagy a ruhája gombját légynek nézné, és be akarná kapni. Ettõl rendszerint a legfélénkebb, a legvadabb gyermek is feloldódik, és mosolyogni kezd. Ezután saját hangunkon mondjuk: Nem kell itt maradnod. Akkor gyere vissza, ha majd kedved lesz. El is engedjük a gyermeket, majd a kiscsibe hangján és mozdulataival utánaszólunk. Hozzál nekem csokoládét! A gyermek rendszerint másnap eljön, és hozza a csokoládét a kiscsibének. A játékot tovább lehet folytatni. Így a gyermeket arra ösztönözzük, hogy másnap újra jöjjön. Nem mi közeledünk a gyermekhez, hanem a bábu. Az sem közvetlenül szólítja meg õt, hanem a hozzá tartozó tárgyakkal játszik és beszél. Ezzel kívánatossá teszi az élmény folytatását. A bábjáték játékosan megjelenít. Szavak helyett színes képekkel, mozgással ábrázol, érzelmeket ébreszt, élményeket kelt. Az élmény szerepe nagyon fontos a gyermek életében. A bábjáték cselekményének pergésében nézeteltérések során csapnak össze a különbözõ jellemek. Diadalmaskodik a jó, elbukik a rossz. A gyermek a meseszövés folyamán együtt él, együtt érez a szereplõkkel. A gyermek teljes mértékben éli át a bábjáték meséjét. Ezen a módon formálódik jelleme. A bábjáték alaphangulata inkább vidám, humoros legyen, lehetõleg pozitív érzelmeket ébresszen a gyermekben. Ne féljünk a rögtönzésektõl! Attól sem, hogy a közönséget is bevonjuk az elõadásba. Ha a bábjátéknak nevelõ célja van, ügyeljünk arra, hogy a tanulságok ne legyenek erõltetettek, ne mondjuk ki õket egyenesen. A gyermekeknek inkább érezniük kell, mint hallaniuk az elõadásból leszûrhetõ tanulságot. Az óvodás bábozás közben legelõször a verses mondókával találkozik. Ennek egyrészt a gyermek és az óvónõ viszonyában mutatkozik meg a hatása, másrészt mint irodalmi alkotásnak a megszerettetésében. (Pl. Hol jártál, báránykám, Hová mégy te, kis nyulacska? stb.) A mondókákhoz és egyéb népköltészeti alkotásokhoz kezdetben a legegyszerûbb bábot használjuk. Mindig azt a formát, amelyik az adott helyzetben legjobban megfelel. 15

Késõbb irodalmi mesét és népmesét is eljátszunk. A népmese õsi hagyományok rejtjeles õrzõje. Olyan eszméket tolmácsol a bábuk útján, amelyek a gyermek személyiségének fejlõdését, kibontakozását szolgálják. Megtanítják a szép, az igaz és a jó meglátására, egy tisztább életforma szeretetére. A passzív gyermek is érzelmi, értelmi, akarati ösztönzést kap, és annak hatása huzamosabb ideig észlelhetõ. A bábelõadásokon bizonyos feszültség hatása alá kerül a gyermek, a megfelelõ befejezés esetén azonban feloldódik, megnyugszik. Végzõs nagycsoportosok rögtönzött bábjátékot adnak elõ a kisebbeknek 16

JÁTSSZUNK BÁBJÁTÉKOT A GYERMEKKEL! A gyermekek már életük elsõ évétõl kezdve szeretnek bábokkal játszani. Legkedvesebb játékszerük a bábu. Játszadoznak velük, és korlátlan képzeletük révén megelevenítik õket. Ha a gyermekek nevelését és szórakozását irányító személy mûvészi módon meg tudja eleveníteni bábuikat, akkor érdeklõdésüket könnyen terelheti a bábszínház felé. Ha a szülõ vagy az óvónõ a gyermek elõtt úgy becézi és gondozza a bábukat, mintha élnének, akkor az ilyen fejlõdési fokon álló gyermek is hamarosan így játszadozik velük. Azok a gyermekek, akik maguk is részt vehetnek a bábjátékban, késõbb már egyszerûen nem tudnak felhagyni az ilyen játékkal. Ezen a fejlõdési fokon álló gyermekek gyakran maguk is szerveznek bábszínházat, ismert meséket adnak elõ, vagy maguk találnak ki kis történeteket. Adjunk a gyermek kezébe bábukat, ha ilyen érdeklõdést tapasztalunk! Gyorsan megtanulják, hogyan kell mozgatni õket. Ezek a gyermekek felélénkülnek, mindent be akarnak mutatni a bábuk segítségével. Ez igen kedvezõ alkalom arra, hogy ajtót nyissunk nekik a bábjáték és a mûvészetek világába. A gyermekek bábjátékához bábos élményre is szükség van. A gyermekben az utánzási hajlam ebben a korban igen fejlett. Az óvónõ bábozása, valamint egyes bábszínházi élmények hatása észrevehetõ a gyermek bábjátékában. Már a négyéves gyermek is szívesen játszik bábjátékot. A kisebbek mindig olyant, amelynek a cselekménye változatos és tréfás, szövege kevés. Ilyen például A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mese. Az idõsebb gyermekek már nagycsoportos korukban hosszabb lélegzetû, csodás elemekkel bõvelkedõ mesejátékot szeretnek játszani. A bábos legnagyobb öröme, ha elõadásának közönségsikere van. Ezért a másik óvodáscsoportból hívjunk nézõközönséget! A bábjáték teret ad azoknak a gyermekeknek is, akik nyilvános fellépés közben lámpalázzal, zavarral és egyéb gátlásokkal küzdenek. A paraván mögött rejtõzködve bátorságra kapnak. Az ilyen gyermekek önbizalma és önértékelése megnõ, és megszokják a közönség elõtti fellépést. A bábbal játszó gyermek leveti félénkségét, gátlásait, sikerélményhez jut. Személyiségének háttérben maradásával kudarc esetén sem olyan nagy a lelki sérelme, mint amikor személyesen szerepel, mert sikertelenségét a bábra háríthatja. Így bátrabbá, gátlástalanabbá válik, minthogy bábbal való szereplés esetén kevesebb a kockázat. A bábjáték igen alkalmas indulatok, érzelmek jelzésére. A lelki sérelmek eljátszása az indulat levezetését szolgálja. Megfelelõ javító játék sugalmazásával a gyermek pozitív irányú fejlõdése az eredmény. A lelkileg sérült gyermek a paraván mögött, amely a külvilág elõl eltakarja, személyiségének elfojtott érzelmeit a bábu által kivetíti. A számára megrázó élményeket, amelyeket nem tud másként feldolgozni, a bábjátékban újból felidézi, és megszabadul tõlük. 17

Az árnyjáték Az árnyjáték sokban különbözik a bábjátéktól, minthogy nem magukat a bábukat, hanem csak árnyékukat látják a nézõk. Az árnyjátékosok és a nézõk között átlátszó fehér vásznat feszítenek ki. Mögötte mozgatják az átlátszatlan anyagból (kartonból) kivágott vagy színes, mozgatható végtagú figurákat, amelyek mögött van a fényforrás, s így az árnyékok a függönyre vetítõdnek. A nézõk figyelemmel kísérhetik a bábuknak, illetve árnyékuknak a mozgását. Az árnyfigurák legtöbbször síkbábok, testüket pálca tartja mereven. A bábuk és a díszlet színes, áttetszõ anyaggal kombinálva érdekes látványt nyújt a nézõk számára. Színes árnyjáték 18

HOGYAN KÉSZÍTSÜNK BÁBOKAT? A legegyszerûbb, a legõsibb a botbáb. Merevsége mellett is kedves a gyermek számára. Különösen a fiatalabb korosztály bábjátékára alkalmas. A kesztyûbáb a legkifejezõbb mozgásokra képes, és a nagyobb gyermek bábjátékához a legalkalmasabb. A gyermek az ilyen kesztyûbábhoz testközelségbe kerül. Úgy érzi, mintha õ maga volna a megelevenített figura, mivel a kezére húzott báb az õ hatalmában van. A jó báb rendeltetésétõl függetlenül mindig szép. A gonosz királyt ne személyében, hanem külalakjában szépítsük meg! Még a mesebeli csúnya lány sem lehet visszataszító. A szegénység jelzésének is megvan a maga módja. A mesebeli szegény leány bábujának ruhája nem lehet piszkos vagy rongyos. Elég néhány színes folt a szoknyáján a szegénység érzékeltetésére. Ügyelni kell az életkor jelzésére is. Pl. a kutyának kiskutyája van, a kacsának kiskacsája, amely méretben is kisebb. A jó báb fõ jellegzetessége az egyszerûség. Az óvodások rajzai sokat segíthetnek, minthogy ezek a rajzok is egyszerûek, és pontosan tükrözik azokat a jegyeket, melyeket a gyermekek fontosnak tartanak. Lényegesen nagyobb jelentõsége van a gyermek számára a felismerésben a formának, mint a színeknek. A bábjáték aktivizáló hatása abban is érvényesül, hogy a gyermek részt kíván venni a bábuk, a díszletek és a kellékek elõállításában is. A bábkészítés tág teret nyújt a gyermek kézügyességének, sokoldalú alkotó tevékenységének a fejlesztésére. A gyermek bábut készít. Tudomásul vette, hogy a testnek kiterjedése van. Színérzékét is kielégítette, amikor a bábut kifestette. Képzelõereje is mûködött, amikor a bábut megformálta, és kifejezésre juttatta elképzelését. Amikor már valamennyi képzõmûvészeti igényét kielégítette, és képzeletét a bábu alakja kellõképpen gazdagította, a bábu a gyermekben valójában életre kel. Szeretné, ha a bábu beszélne és mozogna. Ezért játszik, beszélget vele. Most már így formálja a szöveget, és ez az út vezet az irodalmi elemek további alkalmazásához. A legegyszerûbb bábok elkészítéséhez együtt fogjunk hozzá a gyermekekkel. Olyan formákat válasszunk, hogy a gyermekeknek ne legyen más feladatuk, mint hogy kifessék, kivágják, összeragasszák, hajtogassák, összevarrják. A bábkészítésben a gyermekek örömüket lelik. De örömük csak akkor válik teljessé, ha a létrehozott bábot játékukban a színpadon is felhasználhatják. A gyermeki alkotó munka a bábszínpadon kap értelmet. Most néhány bábu mintáját mutatom be, amelyet a kisebbek felnõtt segítségével, a nagyobbak pedig többségükben már önállóan is el tudnak készíteni. 19

20

Bohóc Rajzold meg a bohóc testét egy kartonlapra; a ruhát, a sapkát, a nyakcsokrot, a kesztyût, a cipõt különbözõ színû papírra! Aztán vágd ki! Ragaszd rá a kivágott részeket a kartonlapból kivágott testére, majd alakítsd ki a szemét, száját! A BOHÓC TESTE 21

3 db 2 db 2 db 2 db 22

Kész a bohóc. Erõsíts hozzá egy hosszú hurkapálcát, és már játszhatsz is vele! 23

Pálcásbábuk és tipegõk Négyéves gyermekek bábukat készítenek 24

Tipegõ Rajzold le a baba testét egy kartonlapra, a ruháját, a haját, az arcát, a kézfejét, a gallérját, a zsebet, a gombokat pedig különbözõ színû papírra, és vágd ki! Ragaszd a kartonpapírra a kivágott részeket. Rajzold rá az arcát! A BÁBU TESTE 25

2 db 2 db 26

Ragaszd össze hátul a szoknya két szélét, dugd bele két ujjadat, és már tipeg is a babád! 27

A BÁBU TESTE Rajzold le a bábu testét egy kartonlapra; a haját, az arcát, az ingét, a nadrágját, a cipõjét pedig különbözõ színû papírra, majd vágd ki! 28

Ragaszd rá a kivágott részeket a kartonlapra, majd ragassz vagy rajzolj szemet, szájat, orrot! 29

Két ujjad tedd az ing kivágott részébe, és már mozog is a bábud. 30

Készíthetsz kislányt is, csak szoknyába öltöztesd! Ügyelj a hajára! A ruháját mintázhatod pöttyökkel, virágokkal, csillagokkal stb. Ha készítesz egy kislányt és egy kisfiút, akkor már beszélgetni is tudnak. 31

Négyévesek munka közben Játék a kész bábukkal 32

Marionett Rajzold a bábu testét, lábát, kezét egy kartonlapra, haját, arcát, ruháját, pedig különbözõ színû papírra, majd vágd ki! Bábudra szerelj zsineget! 33

A BÁBU TESTE 2 db 2 db 34

A kivágott részeket ragaszd a kartonlapra! Rajzolj szemet, szájat. A lábakat lazán varrd a ruha aljára, a kezeket ugyanilyen lazán illeszd a vállhoz! Ha finomabb mozgást szeretnél, akkor a kezekre, lábakra cérnaszálat kötsz, és felvezeted a drótra a kampóig. 35

36

Ugyanezt elkészítheted macival vagy másmilyen bábbal is. 37

Kesztyûbáb Hajts ketté egy színes papírt, rajzold rá a báb fejét, azután vágd ki! 38

Ragaszd körbe a fejét úgy, hogy a három középsõ ujjadra rá tudd húzni. Megfelelõ színû kesztyût vagy zsebkendõt is használhatsz. 39

Találhatsz ki másfajta bábfejet is. Öt-hatévesek munka közben 40

Henger- vagy csõbáb Három fajta csõbábot készíthetsz: ujjra, kézfejre és karra húzhatót. Vegyél megfelelõ színû, keményebb papírt, és ragaszd össze úgy, hogy az ujjadra rá tudd húzni. Készíts orrot, szemet, szájat, majd pamutból hajat! 41

A nyulat is hasonló módon készítheted el, csak a füle alsó részének két sarkát hajtsd egymásra, és így ragaszd a csõ belsejébe! Ha minden ujjadra készítesz egy-egy bábot, akkor öt bábbal játszhatsz egyszerre. Mindig azt a bábut mozgasd, amelyik éppen beszél! A kézfejre való bábut a toalettpapír belsõ hengerébõl készítheted. Vond be megfelelõ színû papírral! 42

Mielõtt a színes papírt a hengerre ragasztod, alakítsd ki a megfelelõ arcot. A maci fülét akárcsak a nyúlét a csõ belsejébe ragaszd! Húzd a három középsõ ujjadra, de megfelelõ színû kesztyût vagy zsebkendõt is használhatsz. 43

A karra való báb keménypapírból készül. Olyan vastag hengert formálj, hogy fel tudd húzni a könyöködig, de a kézfejed ne látsszon ki! Amikor a bábot beszélteted, az egész karod mozogjon! Öt-hatévesek csõbábot készítenek 44

Madarak Hajts ketté egy színes papírt, rajzold rá a madarat, azután vágd ki! Így két azonos méretû madarat kapsz. 45

Vegyél két különbözõ színû papírt, és harmonikaszerûen hajtsd össze! Különféle mintákat is nyírhatsz bele. Ez lesz a madár farka és szárnya. A farkat ragaszd a két kivágott madár közé, a szárnyát pedig a megjelölt helyen húzd át! Már röpülhet is a madár, csak erõsítsd egy hosszú hurkapálcára! 46

Nagyon szép a pulyka és a páva is, ezeket árnyjátékban is felhasználhatod. Ugyanúgy készülnek, mint az elõbb leírt madarak. A farkát három különbözõ színû és nagyságú papírból vágd ki, és ragaszd nagyság szerint egymás mögé a két papír közé (a legkisebbel kezdd)! Ha széthajtod a színes papírokat, vagyis a madár farkát, igazi pávád lesz. Ne feledkezz meg a bóbitájáról sem! Már csak a hurkapálca hiányzik. 47

Hajts ketté egy színes papírt, rajzold rá a madarat, és vágj éles szikével különbözõ mintákat a madár testébe! Vigyázz arra, hogy az összehajtott papír ne csússzon el, utána pedig nyírd ki a madár testét! A két madár közé ragassz különbözõ színû celofánpapírt. Ugyanígy készítsd el a szárnyát is, majd bújtasd át a megjelölt helyen! Erõsíts hozzá egy hosszú hurkapálcát! Nemcsak bábjátékhoz, hanem árnyjátékhoz is nagyon mutatós. 48

Munka közben Öt-hatévesek az elkészült bábokkal 49

Bábu pingpong- vagy teniszlabdából Vágj ollóval a pingpong- vagy a teniszlabdába lyukat, fess rá temperával szemet, szájat, de ragaszthatsz rá színes papírból is. Pamutból csinálhatsz neki hajat, bajszot, szakállat. 50

Mutatóujjadra tégy zsebkendõt úgy, hogy a hüvelyk- és középsõ ujjad kilátsszon alóla, majd dugd be a zsebkendõ csücskével együtt a labda nyílásába! Ezzel már el is készült a te legjobb barátod. Eleven kis lény, azzá változik, amivé akarod. 51

Kúpbáb KAR Színes papírból csavarj tölcséreket, és a megjelölt helyen vagdosd be ollóval! A fejét, a karokat a bevagdosott részeknél ragaszd a ruhához! 52

GALLÉR A BÁBU TESTE 53

FEJ HAJ A hajat keskenyen nyirkáld be, és a tölcsér belsõ felületén ragaszd a fejre, a gallért pedig a nyakhoz! A ruhát díszítheted pöttyökkel, virágokkal, csillagokkal stb. Látod, milyen szépen sikerült? Csak bátran! Díszítheted vele a szobádat is. 54

A kezed fejét dugd a ruha tölcsérébe, így játszhatsz a bábuval, de dughatsz bele hosszú hurkapálcát is. 55

Hat-hétévesek kúpbábokat készítenek Játék a kész bábukkal 56

Krepp-papír báb Gyûjts össze sokféle krepp-papírt! Szivacsból faragj egy gömböt, majd vegyél egy hosszú hurkapálcát, és szúrd a szivacsgömbbe! Bele is ragaszthatod, hogy késõbb ne essen ki. A gömböt vond be vékony mûvattával, majd megfelelõ színû puha krepp-papírral! A nyaknál jó erõsen kösd meg, ahol kevesebb a ránc, ott lesz a bábu arca. 57

A ruháját legjobb a csokorkészítésnél használt krepp-papírból készíteni. A ruha alsó szélét úgy kell kifodrozni, hogy ujjaddal kétszer, oda-vissza hajtod, közben a papírt jó erõsen megnyomod. A papír felsõ szélét fércöltésekkel húzd össze, és kösd a baba nyakára! Hátul a ruha nyitott részét ragaszd össze! 58

A ruha ujját is fércöltésekkel húzd öszsze, és a baba nyakánál szorosan kösd a ruhához! Hogy ne látsszon ez a sok kötés, ugyanezzel a módszerrel gallért készíthetsz neki. A haj úgy készül, hogy a krepp-papírt keskenyen bevagdosod, és a fej tetejére ragasztod. 59

A baba kézfejét a ruha ujjába ragasztod. Szemét, száját összegyûrt krepp-papírból készíted. Tehetsz szalagot a hajába, vagy kalapot a fejére. A kisfiú a lánybábutól csak abban különbözik, hogy az inge rövidebb, és az ing alá, a hurkapálcához kötöd a nadrág szárát. Már ketten vannak. Beszélgetni és játszani is tudnak egymással. 60

Ugyanígy színes celofánpapírból is készíthetsz bábut Árnyjáték celofánpapírból készült bábokkal 61

Hétévesek munkába merülve A gyerekek élvezik munkájuk eredményét 62

Lepke krepp-papírból Vegyél puha krepp-papírt. Tegyél bele mûvattát, és sodord fel úgy, mint a rétest. A papír szabad szélét ragaszd el! 63

Négy helyen kösd össze úgy, hogy ezzel formálod meg a lepke testét! Készíts megfelelõ formát a szárnyaknak. Cikk-cakkozd be, és fércöltésekkel húzd össze! A test oldalába éles szikével vágj egy kis rést, nyomj bele ragasztót, és ide helyezd a szárnyakat. 64

A lepke szemének és szarvának gyûrj és sodorj össze krepp-papírt, és ragaszd a fejre! Utána a lepke testének alsó részén szikével megint egy kis lyukat vágsz, ragasztót nyomsz bele, és ide dugod be a hurkapálcát. Szebbnél szebb lepkéid már röpködhetnek is! 65

Pamutbábok Nyolc fogpiszkálót szúrj egyenletesen egy keskenyre szelt parafa dugóba vagy gesztenyébe. Ha nincs egyik sem, akkor két kartonlapból kivágott kör közé ragaszd õket! 66

A pamutot kösd az egyik fogpiszkálóhoz, majd a fonalat folyamatosan hajtsd egyszer a fogpiszkálókra, amíg csak tart belõle! A pamut végét kösd el, hogy ki ne fejtölõzzön. A bábu hajához a pamutot többszörösen összehajtod, középen a fejhez erõsíted, és utána megformálod, ahogy neked tetszik. A szemhez két egyenlõ hosszú pamutot külön-külön sodorj össze, és vegyítsd egy kevés ragasztóval, tenyeredben formáld szép gömbölyûre! A száját ugyanígy formáld meg, és ragaszd a helyére! 67

Vegyél egy kartonlapot vagy egy vonalzót, erre csavarj rá megfelelõ mennyiségû pamutot! Ez lesz a baba ruhája. Óvatosan húzd le, és húzzál át rajta egy erõs cérnát vagy fonalat! Kösd meg, és így erõsítsd a baba fejéhez! Ezt díszítheted is. Ha játszani akarsz vele, akkor erõsíts hozzá egy hosszú hurkapálcát. Ha dísznek akarod használni, akkor a fejéhez erõsíts egy szál cérnát! 68

A babát másképpen is elkészítheted. Két kört formálj ki fogpiszkálókra tekert fonálból, de vigyázz arra, hogy a fej kicsit kisebb legyen, mint a test. Ezt a két kört erõsítsd egymáshoz. A nyakába pamutból nyakcsokrot he-lyezz, hogy ne látsszon a kötés. Ez a bábu dísznek is nagyon szép, és a bábjátéknál is jól mutat. A bohóc két félkörbõl készül, amelyekhez a fogpiszkálókat kartonból kivágott két félkör közé ragaszd. 69

Ezt a két félkört szõdd be különbözõ színû pamuttal, és erõsítsd egymáshoz. Ez lesz a bohóc teste. Három fogpiszkálót ragassz két kartonból kivágott kör közé. Ez lesz a sapkája. A sapka végére bojtot tegyél! Használhatod dísznek és bábjátékhoz is. 70

Végzõs nagycsoportosok pamutbábokat készítenek Gyerekek az elkészült bábokkal 71

Bojtból, pomponból készült bábu Vegyél egy kartonlapot vagy vonalzót, de vastagabb ceruzát is használhatsz attól függõen, hogy mekkora bábot akarsz készíteni. Fektess rá egy nagyon erõs cérnát, és így csavarj rá sok pamutot, hogy dús bojtot kapjál. 72

A pamutot óvatosan húzd le, és nagyon erõsen kösd meg a cérnát, csak ezután vágd szét a pamutot. Ez lesz a bábu teste, minthogy az egészet alulról kezded felfelé építeni. Vigyázz a cérnára, mert ezzel kötöd a gallért a bábu testéhez. A gallérnak kevés pamutot csavarj össze, ismét kösd meg a cérnát, majd a pamutot vágd el, és igazítsd szépen szét. Ezt a testhez kötöd. Most a gallér cérnáját hagyd meg! A fejét ugyanígy készítsd el, csak valamivel kisebb legyen! A gallér cérnájával kösd a fejet a testhez! 73

A végén a hajat kötöd a fejhez, és a hajnak a cérnája marad ki, amellyel bárhova felakaszthatod a bábut. A szem, száj, orr ragasztóval elvegyített, összegyúrt pamutból készül, és a helyére ragasztod. Télapót is ugyanígy készíthetsz, csak a haját, a bajuszát és a szakállát szétszedett vagy szétfésült pamutból ragaszd hozzá! 74

Drótból készült bábu Lehetõleg csak PVC-szigetelésû, színes dróthuzalokat használj! Kb. 40 cm hosszú drótot harapófogóval vágj el, hajtsd ketté úgy, hogy a bábu fejrészét kerekre húzd ki, majd a két drótot tekerd össze a megfelelõ hosszúságú testrésznek! 75

Ha a drótot sodrod, vigyázz arra, hogy mind a két szára egyszerre tekeredjen! A két drót végébõl formáld meg a lábakat. Vágj le a karoknak egy 20 cm hosszú drótot, húzd át az összecsavart drót között, majd egyszer csavard rá a testre, s már öltöztetheted is. Adhatsz rá színes papírból, krepp-papírból vagy celofánpapírból készült ruhát. 76

Ragaszthatsz neki arcot, hajat. Tehetsz a hajába szalagot, vagy a fejére sapkát. A ruháját díszítheted is. A színes celofánpapírba és krepp-papírba öltöztetett bábu az árnyjátékban nagyon mutatós 77

Bábuk díszszalagból Vegyél egy megfelelõ színû, széles díszszalagot, és a két végét vékonyítsd el! A szalagot hajtsd kettõbe, és végeit sodord össze: ez lesz a baba feje. 78

Ha nincs elég széles szalagod, akkor készíthetsz bábut három egyenlõ hosszú, vékonyabb szalagból is. A szalagokat egymás tetejére helyezed, csak kicsit széthúzod, majd összeragasztod. A karhoz és a lábhoz két keskeny szalag kell, ezeket szélességükben hajtsd ketté, a lábát pedig hosszában is! Mindezt jó erõsen a baba nyakához kötöd. Már készen is van, csak fel kell öltöztetni. 79

A testet elõre elkészített szalagcsokor közé erõsíted. Ezt a szoknyát készítheted szélesebb, keskenyebb vagy csigásan csavarodó szalagból is. A kéz- és a lábfejet kés élével hirtelen húzd végig, ettõl a szalag felpördül. Ragassz neki szemet, szájat és szép, göndör hajat! Ha mozgatni akarod, akkor erõsíts hozzá alulról egy hosszú hurkapálcát! Mozgathatod felülrõl is, vagy akár dísznek a falra akaszthatod. 80

Ûrlények Csokidesszert papírjából vágj ki egy darabot! A mélyedésekbe ragassz színes celofánpapírt vagy krepp-papírt szemnek, szájnak vagy orrnak! Ragaszthatsz neki fület, szarvat, hosszú szempillákat, kiálló fogakat, attól függõen, hogy milyen bábut szeretnél. 81

A bábu ruháját egy darab színes nejlonfóliából készítsd, amelyet mûszaki cikkek csomagolásánál használnak. Fércöltésekkel húzd össze, és kösd a bábu nyakához erõsített hurkapálcához! Karjának a fóliát gömbölyítsd össze, a két végét kösd meg, és erõsítsd a bábu ruhájához. Már játszhatsz is vele! Árnyjáték 82

Szivacsbáb Ahhoz, hogy egy bábut szivacsból ki tudj faragni, nagyon sok gyakorlásra van szükséged. Legjobb, ha labdával kezded. Vegyél egy négyzet alakú szivacsot, nyírd le domborúra a széleit, majd a sarkait is. Vigyázz arra, hogy mindig kicsit vágj a szivacsba, nehogy elfaragd. Ha készen van a labda, akkor fejnek is felhasználhatod. A kacsa testét rajzold a szivacs egyik oldalára, és próbáld ollóval megformálni! Ha nem sikerül, akkor a következõ már biztos jobb lesz. A fejét ragaszd a testéhez. Filcbõl vagy színes keménypapírból készíts neki csõrt, lábat! Ne feledkezz meg a szemérõl sem! Ilyen módon különféle állatokat formálhatsz. Nagyon szép dísz lesz a szobádban. Látod, milyen szépek ezek a bábuk? A tiéid is lehetnek ilyenek. Csak ne keseredj el, ha elsõ próbálkozásra nem sikerülnek! Próbáld meg még egyszer! Látod, már milyen jól sikerült? Csak bátran! Segítségül hívhatod idõsebb testvéredet, anyukádat, nagymamádat. Érdekes játék és szórakozás lesz ez így együtt. Bábjátékot is játszhattok, akár egy kis mesét is rögtönözhettek. Kiscsoportos óvodásokkal játszottuk A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesét, amit a következõ oldalon találsz. Ha többen vagytok, ti is eljátszhatjátok. Jó játékot! 83

84

A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA Szereplõk Szín Kakas Török császár Gazdasszony Háremhölgyek Szolgák Darazsak Dobos A paravánon egy kút és egy méhkas. A paraván mögött egy méter távolságra egy kis ház erdõvel. A török császár kastélya erdõvel. A szereplõk a paravánt és a díszletet viszik be a helyszínre. A szolgák a paraván elõtt menetelnek, vezetik be a török császárt. Elõl a dobos dobol. Szolgák Amikor a paravánt és a díszletet beviszik a szereplõk, a szolgák a paraván mögé menetelnek. Gazdasszony (söpröget a ház elôtt) 85

Kakas Gazdasszony Kakas Gazdasszony Kakas Szolgák (kapirgál a szemétdombon) (a kakashoz megy és a Nagytaréjú dallamára énekli) Kukurikú, kiskakas! Mért vagy olyan tarajas? Azért vagyok tarajas, Mert a nevem kiskakas. (Talált egy gyémánt félkrajcárt.) Kukuríkú! Kukuríkú! Kukuríkú! (a Nagytaréjú dallamára) Kukuríkú, Kelemen! Mit leltél a szemeten? Egy rézgarast, kikeri! Aki kéri, jöjjön ki! (A kakas kukorékol, közben a szín változik.) (a szín változásával menetelve jönnek elô) Aki nem lép egyszerre, Nem kap rétest estére. Mert a rétes nagyon jó, Katonának nem való! Török császár Kakas (jön a kakassal szembe) Kiskakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat! Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak! (Hadakoznak, a török császár erôvel elveszi a garast.) 86

Háremhölgyek (elôjönnek és táncolnak) Kakas Török császár Szolgák Kukuríkú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba! (megfogják a kiskakast) Dobjuk a kiskakast a kútba! Hóórukk! Hóórukk! Hóórukk! (A szolgák felsorakoznak, és a helyükre menetelnek a Sárgarépa, pasternák dallamára.) Nem megyünk mi messzire, csak a várunk végire. Ott sem leszünk sokáig, csak tizenkét óráig. Kakas Török császár Szolgák Szídd fel, begyem, a sok vizet! Szídd fel, begyem, a sok vizet! (A török császár ablakára repül.) Kukuríkú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele az égô kemencébe! (megfogják a kiskakast) Dobjuk a kiskakast az égô kemencébe! Hóórukk! Hóórukk! (A szolgák felsorakoznak és a helyükre menetelnek a Sárgarépa, pasternák dallamára.) 87