NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Jogi megfelelés az akkreditált ISO 14001:2004 tanúsítás részeként NAR-EA-7/04 1. kiadás 2009. július
EA Európai Akkreditálási Együttmûködés Kiadvány hivatkozási száma EA-7/04 Jogi megfelelés az akkreditált ISO 14001:2004 tanúsítás részeként CÉL E dokumentum szövegét az Európai Együttmûködés az Akkreditációért (EA) munkacsoport készítette. A dokumentum célja, hogy hasznos információt nyújtson arra vonatkozólag, hogy mi a kapcsolat egy szervezet ISO 14001: 2004 szabvány szerint tanúsított akkreditált környezetirányítási rendszere (KIR) és a szervezet környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés mértéke között. Az EA a dokumentumot 2007. februárban hagyta jóvá. Szerzõ Ezt a kiadványt a Tanúsító Bizottság készítette. Hivatalos nyelv A szöveg igény szerint lefordítható más nyelvekre is. Az angol nyelvû változat a mérvadó. 2
Szerzõi jogok A szerzõi jogok az EA-t illetik meg. A szöveg értékesítési célból nem másolható. További információ A kiadvánnyal kapcsolatban további információkért forduljon a nemzeti EA taghoz vagy az EA titkársághoz: secretariat.ea@cofrac.fr. Jóváhagyás dátuma: 2007. február 25. Hatályba lépés dátuma: 2008. február 25. Kategória: 2 3
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 5 2. AZ ISO 14001:2004 KÖVETELMÉNYEI A JOGI MEGFELELÉS TÜKRÉBEN... 7 3. Jogszabályi megfelelés a KIR tanúsítás során... 8 3.1 A nyilvános Környezeti Politika jogi megfelelõségre vonatkozó elkötelezettsége (4.2 alfejezet)... 9 3.2 A jogi követelmények azonosítása és hozzáférés... 9 3.3 Hogyan vonatkoznak a jogi követelmények a szervezet környezetvédelmi tényezõire (4.3.2 b alfejezet)... 10 3.4 Célok, célkitûzések, programok (4.3.3. alfejezet)... 10 3.5 Mûködés szabályozás (4.4.6 alfejezet)... 11 3.6 Figyelemmel kísérés és mérés (4.5.1. alfejezet)... 12 3. 7 Jogi megfelelés értékelése (4.5.2. alfejezet)... 12 3.8 Helyesbítõ és megelõzõ intézkedések, amennyiben szükséges (4.5.3. alfejezet). 13 3.9 Belsõ audit (4.5.5. alfejezet)... 14 3.10 Vezetõi átvizsgálás (4.6. alfejezet)... 15 4. Megfelelési kritérium a tanúsítási döntéshez... 15 5. Összefoglalás... 15 I. FÜGGELÉK- SZÓSZEDET... 17 II. FÜGGELÉK- REFERENCIÁK... 18 4
1. BEVEZETÉS 1.1. Ez a dokumentum hasznos információt kíván nyújtani arra vonatkozólag, hogy mi az összefüggés egy szervezet akkreditált környezetirányítási rendszer (KIR) tanúsítása és a szervezet környezetvédelmi követelményeknek való megfelelése között. A dokumentum célközönségei olyan szervezetek, amelyek már bevezettek, vagy épp jelenleg vezetnek be egy környezetirányítási rendszert, kormányzati szervek és környezetvédelmi szabályozással foglalkozók, akkreditáló testületek, akkreditált tanúsító testületek (vagy CAB: Megfelelõségértékelést végzõ vizsgáló Testületek) és más érintett szervezetek. 1.2. A korábbi nemzetközi szabvány, az ISO 14001:1996 megjelenése óta tíz év tapasztalata gyûlt össze, majd megjelent az ISO 14001:2004i szabvány, azonban a KIR alapvetõ célja továbbra is a szervezet környezeti teljesítményének javítása marad, a közvetlen és közvetett környezeti tényezõk és a kapcsolódó hatások figyelembe vételével, akár létezik vonatkozó jogi követelmény, akár nem. A környezeti teljesítmény javítását követõen számos példa van arra, hogy a szervezetek elérték és fenntartották a jogi megfelelést egy KIR bevezetésének és fenntartásának segítségével, amely megfelel a szabványnak. 1.3. Nemzeti és regionális kormányok és a környezetvédelmi szabályozók is felismerték egy környezetirányítási rendszer bevezetésének és fenntartásának lehetséges hozzájárulását a környezeti teljesítmény javulásához. Léteznek példák környezetvédelmi hatóság által feltételként szabott vagy egy meghatározott környezetvédelmi jogszabály által megkívánt környezetirányítási rendszerekre is. Egy környezetirányítási rendszer bevezetésének és fenntartásának esetében egyre növekszik az igény a szabályozói felügyelet enyhítésére. 1.4. A jogi megfelelést így határozták meg: Az alkalmazandó környezetvédelmi szabályozás teljes végrehajtása. A megfelelés akkor következik be, amikor a követelmények teljesülnek, és a megkívánt változások megvalósulnakii. A környezetvédelmi szabályozási ciklus különbözõ szakaszai mindenképp tartalmazzák a következõ elemeket: 5 jogszabály kidolgozása, környezetvédelmi engedély kiadása (pl. hozzájárulás és jóváhagyás, stb.) Bevezetés, Megfelelési vizsgálat (pl. ellenõrzés) Végrehajtási intézkedések, nem-megfelelési helyzetekben.
Ezen szakaszok értelmezése és megvalósítása országonként eltérõ lehet. A jogi megfelelés egy szervezet és környezetvédelmi szabályozások között értelmezhetõ úgy, hogy a szabályozó a szervezetet nem kötelezi, vagy várhatóan nem fogja kötelezni visszaható végrehajtási intézkedések megtételére. Ezek a végrehajtási intézkedések a következõk lehetnek: figyelmeztetések, megfelelési és tiltási felszólítások, büntetõjogi vagy polgári intézkedések. 1.5. Az érdekelt felek szélesebb köre azonban úgy gondolja, hogy létezik teljes jogi megfelelés a hatályos jogi követelmények tekintetében, attól függetlenül, hogy mi a környezetvédelmi hatóság nézõpontja. 1.6. Bár egy KIR tanúsítvány az ISO 14001:2004 szabvánnyal szemben nem garantálja a jogi megfelelést (ahogy más szabályozás sem, beleértve a kormányzati vagy egyéb típusú szabályozást és/vagy jogi megfelelési ellenõrzéseket), bizonyított és hatékony eszköz ilyen jogi megfelelés elérésére és fenntartására. 6 Az akkreditált ISO 14001:2004 tanúsítvány azt igazolja, hogy egy független harmadik fél (tanúsító szervezet) értékelést végzett, és megállapította, hogy a szervezet rendelkezik egy kimutathatóan hatékony környezetirányítási rendszerrel, amely biztosítja a környezeti politikában rögzített kötelezettségvállalások teljesítését, beleértve a jogi megfelelést is. Egy jogszabályi nem-megfelelõség megmutatja a vezetõségi átvizsgálás hiányosságára mutat rá és ilyenkor a KIR rendszer szabvány megfelelõségét alaposan meg kell vizsgálni. Az alkalmazandó jogi követelményekkel kapcsolatos -folyamatban lévõ vagy jövõben lehetséges- nem-megfelelések azt mutatják, hogy a szervezeten és a környezetirányítási rendszeren belül nem megfelelõ a vezetés irányítása és a szabvánnyal történõ megfelelést gondosan meg kell vizsgálni. 1.7. Elismert, hogy a jogi megfelelés nem az egyedüli döntõ tényezõ egy KIR hatékonyságának megítélésekor. Egy KIR fontos eszköz a környezeti kockázatok megfékezésében, amikor a nem-megfeleléssel járó teljesítmény jogi következményei/hatásai csak egy tényezõt jelentenek a legalább négy lehetséges következménybõl/hatásból. Az egyéb következmények és hatások az alábbiak: környezetre vonatkozó következmények (pl. ökológiai károkozás), Érintettek/részvényesekre vonatkozó következmények (pl. vállalati hírnév); és üzleti helyzetre vonatkozó következmények (pl. pénzügyi- és versenypozíció).
1.8. Ez a dokumentum EA kiadványként jelenik meg és az EA MLA Akkreditáló Testület Tagok KIR tanúsítással kapcsolatos közös véleményét mutatja be. Ismert, hogy más területeken alternatív értelmezések léteznek a dokumentumban bemutatott nézetekhez képest. 1.9. Nem kíván értelmezéseket kidolgozni az ISO 14001:2004 szabvánnyal kapcsolatban, de azonosítja a Nemzetközi Szabvány követelményeit, melyek közvetlenül vonatkoznak a jogi megfelelésre és megvizsgálja, hogy az akkreditált tanúsítási folyamatnak mit kell tartalmaznia annak érdekében, hogy támogassa az érintett és érdekelt felek által támasztott jogos elvárások halmazát. 2. AZ ISO 14001:2004 KÖVETELMÉNYEI A JOGI MEGFELELÉS TÜKRÉBEN 7 2.1. Az ISO 14001:2004 megkívánja a szervezettõl, hogy elkötelezze magát a környezeti politikájában, és feleljen meg a környezetvédelmi szempontokhoz kapcsolódó és alkalmazandó jogi követelményeknek. A szervezetnek eljárásokat kell létrehoznia, bevezetnie és fenntartania az alkalmazandó jogi követelményeknek történõ megfelelés idõszakos értékeléshez, melyek következetesen vezetnek az elkötelezettség megvalósításához. 2.2. Az ISO 14001:2004 szabvány fejezetei, amelyek a legfontosabbak a jogi megfelelés szempontjából, az alábbiak: 1. Nyilvános környezeti politikában rögzített elkötelezettség a jogi megfelelés irányában (4.2 alfejezet), 2. Az alkalmazandó jogi követelmények és egyéb, környezetvédelmi szempontokhoz kapcsolódó követelmények azonosítása és hozzáférése/igénybe vehetõsége (4.3.2 alfejezet), 3. Hogyan vonatkoznak azok a jogi követelmények a szervezet környezetvédelmi szempontjaira (4.3.2. b alfejezet), 4. Célok/célkitûzések/programok (4.3.3 alfejezet), 5. A jogi kötelezettségeket kezelése és figyelése a gyakorlatban (4.4.6 és 4.5.1 alfejezet), 6. jogi megfelelés értékelése (4.5.2 alfejezet), 7. javító és megelõzõ intézkedések megtétele, amennyiben szükséges (4.5.3 alfejezet),
8. belsõ audit (4.5.5) és 9. vezetõségi átvizsgálás (4.6 alfejezet). Jogszabályi megfelelés a KIR tanúsítás során 3.0.1. A tanúsítás értékelési eljárás során a tanúsító testületnek értékelnie kell egy szervezet ISO 14001:2004 szabvány szerinti követelményeknek történõ megfelelõségét, mivel azok összefüggnek a jogi megfeleléssel, addig nem adható meg a tanúsítvány, amíg a meg nem állapítják a megfelelõséget. 8 A tanúsítás után, a késõbbi felügyeleti és megújító (auditot levezetõ tanúsító szervezetnek következetesnek kell lennie a fent említett audit módszertan alkalmazásában. A tanúsító szervezetnek biztosítania kell, hogy a KIR hatékonyságát megfelelõen auditálja, figyelembe véve az egyensúlyt az irodában történõ dokumentumok és feljegyzések átvizsgálása és a KIR bevezetésének hétköznapi tevékenységei értékelése között. 3.0.2. Nincs képlet annak meghatározására, hogy mik legyen a viszonylagos arányok, mivel a szituáció más és más minden szervezet esetében. Ennek ellenére léteznek utalások, hogy problémát jelenthet néhány audit során a túl hosszú irodai felülvizsgálattal töltött idõ. Ez nem kielégítõ értékeléshez vezethet a KIR hatékonysága tekintetében, a jogi megfelelést illetõen, és elõfordulhat, hogy a gyenge teljesítmény elkerüli a figyelmet, ez pedig az érintett felek tanúsítási eljárásba fektetett bizalmának csökkenését eredményezi. 3.0.3. A tanúsítási testületnek ezért megfelelõ felügyeleti program keretében biztosítania kell, hogy a megfelelõség fennáll a tanúsítási ciklus alatt, általában ez három évet jelent. A tanúsítási testület tanúsítói ellenõrzik a jogi megfelelés adminisztrálását, mely a rendszer bemutatott bevezetésén alapszik, és nem hagyatkozik kizárólag a tervezett vagy várható eredményekre. 3.0.4. Bármely szervezet, amely elmulasztja bemutatni a jogi megfeleléshez kapcsolódó kezdeti vagy folyamatban lévõ elkötelezettségét a lent említett fõbb elemek alapján, nem kaphat tanúsítványt vagy a továbbiakban tanúsító cég által nem lehet tanúsítványa arról, hogy teljesíti az ISO 14001:2004 követelményeit. 3.0.5. A szándékos vagy következetes nem-megfelelést úgy kell tekinteni, mint a jogi megfelelés elérését megcélzó környezeti politikai elkötelezettséggel szembeni súlyos
mulasztást, és el kell utasítani a tanúsítást, vagy a meglevõ ISO 14001 tanúsítást fel kell függeszteni, vagy vissza kell vonni. A dokumentum további része arra vonatkozik, hogy megállapítást nyerjen, mi várható el ésszerûen a tanúsító testület részérõl a KIR értékelése során, a jogi megfelelést figyelembe véve. 3.1 A nyilvános Környezeti Politika jogi megfelelõségre vonatkozó elkötelezettsége (4.2 alfejezet) 3.1.1 A tanúsító testületnek meg kell állapítania, hogy a következõ elõírt pontok bemutatásra kerülnek-e, a szervezet környezeti politikájának nyilatkozata alapján: 1. a szervezetnek van - környezeti politikája, 2. teljesíti-e az ISO 1400: 2004 szabvány 4.2 alfejezetének követelményeit, különösen: 3. elkötelezettség az alkalmazandó jogi és egyéb követelményeknek teljesítésére, 4. A beosztottakkal és más, a szervezetnek dolgozó személyekkel ismertetik azt, 5. nyilvánosan elérhetõ, 6. a felsõ vezetés jóváhagyta és támogatja, és 7. idõszakosan felülvizsgálatra kerül a megfelelõséget, alkalmasságot és hatékonyságot illetõen. 3.2 A jogi követelmények azonosítása és hozzáférés 9 (4.3.2 a alfejezet) 3.2.1. A tanúsító testület meg kell állapítania, hogy a szervezet felismerte és hozzáférést biztosította a környezeti tényezõkkel kapcsolatos jogszabályi elõírásoknak. Annak érdekében, hogy a menedzsment rendszer fejlõdésérõl és ellenõrzésérõl tárgyilagos bizonyítékot tudjon bemutatni és a megfelelés teljes kiértékelése lehetõvé váljon. (ld. 4.5.2 alfejezet) 3.2.2. Ezenfelül a tanúsító testület igazolja, hogy a szervezet idõszakosan felülvizsgálja az azonosított jogi követelményeket, azért, hogy azonosítsa az új és a megváltozott követelményeket és ezeket a változásokat bevezesse a rendszerébe. 3.2.3. A tanúsító testület ellenõrzi, hogy a szervezet a jogi követelményeket teljes körûen felismeri és hozzáférést biztosít. A tanúsító testület nem felelõs a jogi követelmények végleges
vagy döntõleges azonosításának jóváhagyásáért. Ez kizárólag a szervezet felelõssége.3.2.4. A tanúsító testület audit csoportjai felkészültek, megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek a szervezet jogi kötelezettségeire, hogy felismerjék a hibákat, hiányosságokat és elégtelenségeket a szervezetre vonatkozó jogi követelményeinek tekintetében. 3.3 Hogyan vonatkoznak a jogi követelmények a szervezet környezetvédelmi tényezõire (4.3.2 b alfejezet) 3.3.1. A telephelyen végzett audit során a tanúsító testületnek igazolnia kell, hogy a szervezet megfelel a vonatkozó jogi követelményeknek azáltal, hogy figyelembe veszi a jelentõs környezeti tényezõk regionális, nemzeti és helyi jogi követelményeket.. 3.3.2. A tanúsító testület vizsgálhatja, hogy: a szervezet meghatározta, hogy milyen módon vonatkoznak a jogi követelmények a környezeti tényezõire, és a jogi követelményeket figyelembe vette a KIR létrehozása, bevezetése és fenntartása, illetve a késõbbi ellenõrzések során. 3.3.3. Az auditot végezve kockázatelemzéses módszerrel, mintavétel útján meg kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyben és más vonatkozó jogszabályban szabályozott tevékenységeket, hogy bizonyítható legyen a környezetvédelmi megfelelés. 3.3.4. A tanúsító testület által végzett auditnak meg kell állapítania, hogy a KIR alkalmas a jogi megfelelés teljesítésére. Ez történhet audit feljegyzésekbõl közvetlenül a telephelyi értékelést követõen, mely a jelentõs környezeti tényezõk példáinak ismertetésével lefedi az üzemi tevékenységeket és a környezetet, és az audit feljegyzések alapján a KIR-en keresztül eljut az elõírt jogi követelményekhez, vagy visszafelé, egyes jogi követelmények és audit feljegyzések kiválasztásával a KIR-en keresztül eljut a jelentõs környezeti tényezõkig. 3.4 Célok, célkitûzések, programok (4.3.3. alfejezet) 3.4.1. A célok, célkitûzések és az ezeket támogató programok létrehozása és bevezetése a szervezet környezeti teljesítményének javítása érdekében történik, mely túlmutat a 10
jogi megfelelés kérdésén, vagy olyan területekre vonatkozik, ahol nem léteznek jogi követelmények (pl. energiafelhasználás a termelés során, vagy termékhez kapcsolódó szempontok). 3.4.2. A célok és célkitûzések lehetnek környezeti politika eszközök a környezeti kockázatokkal kapcsolatos jogi nem-megfelelés kezelésére. Például, a jövõbeli jogi követelmények bevezetésének tervezésénél, vagy ahol egyedi esetekben vagy elszórtan elõfordul jogi nem-megfelelés, a célok, célkitûzések és programok megoldást jelenthetnek a nem-megfelelések szabályozott kezelésében. Mindazonáltal, az általános célokba vetett túlzott bizalom a jogi megfelelés területén nem valószínû, hogy megfelel a szabványnak. 3.4.3. A tanúsító testületnek el kell döntenie, hogy a KIR keretén belül létrehozott, bevezetett és fenntartott célok, célkitûzések és programok figyelembe veszik a hatályos jogi követelményeket és az egyéb, a vezetõi felülvizsgálat alatt azonosított változó körülményeket (4.6. alfejezet). 3.5 Mûködés szabályozás (4.4.6 alfejezet) 3.5.1. A mûködési szabályozás az irányítási rendszer alapvetõ része a szervezet mûködési tevékenységei és a környezetbe bocsátott emisszió tekintetében, és közvetlen hatása van a jogi megfelelés elérése szempontjából. 3.5.2. A tanúsító testületnek meg kellerõsítenie, hogy a szervezet azonosította és megtervezte az tevékenysége azon területét, amihez a jelentõs környezeti tényezõk kapcsolódnak, fenntartva a következetességet a környezeti politikával és a jogi megfelelés iránti elkötelezettséggel. A dokumentált eljárásoknak olyan helyzeteket kell szabályozniuk, ahol a hiányuk a jogi megfeleléstõl való eltérést eredményezné és olyan üzemelési kritériumokat kell meghatározni, amik következetesek a jogi megfelelés terén. 3.5.3. Ezen eljárásoknak ki kell térniük a beszállítók és szerzõdött felek felé történõ kommunikációra, mely az alkalmazandó eljárásokkal és követelményekkel kapcsolatos. 11
3.6 Figyelemmel kísérés és mérés (4.5.1. alfejezet) 3.6.1. A figyelemmel kísérés és mérés fontos részét képezi az üzemelési szabályozásnak, ezért ezen terület auditálása fontos a jogi megfelelés szempontjából. A monitoring és a mérés adatot szolgáltat a megfelelés, (4.5.2. alfejezet) és a javító és megelõzõ intézkedések (4.5.3. alfejezet) kiértékeléséhez. 3.6.2. Amennyiben jogi követelményekhez kötõdõ nem-megfelelés tapasztalható, a szervezetnek azonnal helyesbítõ intézkedéseket kell tennie (beleértve a kiváltó ok elemzését, korrigálást és intézkedéseket, amelyek megelõzik a megismétlõdést), melyek az elõírt jogi követelmények és a nem-megfelelés méretének függvényében magukba foglalják a környezetvédelmi hatóság azonnal értesítését. 3.6.3. A tanúsító testület megvizsgálja, hogy a nem-megfelelés környezetvédelmi hatásának természetétõl és méretétõl függõen a javító, illetve, ha szükséges, megelõzõ intézkedések hatékonyan és idõben el lettek-e végezve. 3. 7 Jogi megfelelés értékelése (4.5.2. alfejezet) 3.7.1. A tanúsító testület tanúsítóinak kötelezõ megvizsgálniuk, hogy a KIR megfelel-e az ISO 14001:2004 követelményeinek. Nem szükséges a jogi megfelelés közvetlen értékelése, mivel ez a követelmény a szervezetre vonatkozik, és a tanúsító testület tanúsítói sem kötelesek megfelelési auditot levezetni, mivel az a környezetvédelmi hatóság feladata, vagy pedig egy tanúsító/felügyelõ szerzõdésben rögzített feladata. 3.7.2. A szervezet felelõssége és a KIR-ben foglalt feladata gondoskodni arról, hogy a szervezet idõszakosan értékelje a megfelelést az összes alkalmazandó jogi követelménnyel, és tisztában legyen a megfelelés állapotával. Egy tanúsított KIR-tõl, amely megfelel az ISO 14001:2004 követelményeinek, elvárt, hogy azonosítsa egy szervezet megfelelési állapotát. 3.7.3. A tanúsító testületnek meg kell határoznia, hogy a szervezet létrehozta-e a szükséges eljárásokat és teljes mértékben értékelte a megfelelést az összes vonatkozó jogi követelményre. A vizsgálat fõbb eleme a személyek felkészültségének vizsgálata, akik az értékelést végzik a jogi követelmények és azok alkalmazása terén. t (közvetve a 4.4.2. alfejezet ISO 14001:2004 is vonatkozik a jogi megfelelésre). 3.7.4. a tanúsító testületnek az értékelés hatékonyságát kell vizsgálnia, a következõképpen: 12
mintavétel/néhány elem kiragadása a szervezet megfelelésrõl alkotott definíciójából, elõírt jogi követelmények példája alapján, egyéb értékelési tevékenységek során megfelelés vagy nem-megfelelés keresése (helyszíni értékelések és mûködési szabályozás vizsgálata, stb.) annak ellenõrzése, hogy a szervezet megfelelésrõl szóló értékelése az összes azonosított jogi követelményre kiterjed-e, az értékeléshez fûzõdõ képességek igazolása (a részt vevõ személyek kompetenciája, az értékelés hatálya a szervezet tevékenységeinek függvényében, stb.) 3.7.5. A szervezet értékelésének megfelelõsége és a megfelelés állapota számos forrás alapján meghatározható, például helyszíni megfigyelések, specifikus nem-megfelelési esetekrõl szóló jelentések, a környezetvédelmi hatóság jelentései és a vezetõi felülvizsgálatban bemutatott tételek, ahogy azok az ISO 14001:2004 4.6. alfejezetben szerepelnek. 3.7.6. A tanúsító testület használhat kockázatkezelõ technikákat, hogy egyes részeket kiemeljen a KIR-bõl a tanúsítási értékelés alatt, és megcélozza azokat a környezeti szempontokat, amelyek a szervezet számára jelentõs jogi megfelelési vonatkozással bírnak (pl. területek, amelyek miatt jelentõs bírságtételek merülnek fel, az igazgató és vezetés bebörtönzése, vagy ami az érintett felekkel kapcsolatos és/vagy kommunikációs ügyet jelenthet). 3.8 Helyesbítõ és megelõzõ intézkedések, amennyiben szükséges (4.5.3. alfejezet) 3.8.1. A szervezetnek a KIR-en keresztül be kell mutatnia, hogy szabályozott és irányított módon képes a nem-megfelelések megoldására. 3.8.2. A tanúsító testületnek el kell ldöntenie, hogy a szervezet kialakított-e egy megfelelõ helyesbítõ intézkedési eljárást és a nem-megfeleléseket a KIR-en belül heléyesbítõ és megelõzõ intézkedésekkel kezeli. Ilyen kapcsolat hiányában a tanúsító testületnek foglalkoznia kell a KIR átfogó hatékonyságával, és azzal a képességével, hogy támogatja a szervezet környezeti politikáját, illetve céljait és célkitûzéseit. 13
3.8.3. A szervezet által megtett javító intézkedéseknek összhangban kell lenniük a nemmegfelelés mértékével. Olyan esetekben, ahol ez a mérték meghaladja a szervezet képességét abban, hogy a nem-megfelelést helyreállítsa, azonnal értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot a nem-megfelelésrõl, meg kell egyezni azokban az intézkedésekben, amelyek a megfelelést visszaállítják (pl. intézkedési terv), és csökkenteni kell a környezeti ártalmat. 3.8.4. A tanúsító testületnek vizsgálnia kell a fent említett helyzetet a megfelelõség szempontjából, legalább ezeket az alfejezeteket alkalmazva: ISO 14001:2004 4.3.2. a), b), és 4.5.2. A tanúsítvány sértetlenségére vonatkozó következményeket elemezni kell, a tanúsító testület által feltételezett környezeti kockázat szintjének és annak megfelelõen, hogy mekkora értéket képvisel a tanúsítvány az érdekelt felek számára.. 3.8.5. A tanúsító testületnek meg kell erõsítenie, hogy a szervezet rendelkezik a környezetvédelmi hatóság dokumentált jóváhagyásával arra nézve, hogy bevezeti az egyeztetett javító intézkedési tervet a teljes megfelelés eléréséhez. Ezt egyenértékûnek lehet tekinteni az elkötelezettséggel, hogy megfelel a vonatkozó jogi követelményeknek, amit a szervezet a környezeti nyilatkozatában deklarál. 3.9 Belsõ audit (4.5.5. alfejezet) 3.9.1. A tanúsító testület eldönti, hogy a szervezet a belsõ audit során értékeli-e az elkötelezettségét a környezeti tényezõkhöz kapcsolódó jogi követelmények megfelelésérõl. 3.9.2. A tanúsító testületnek, a szervezet belsõ auditjára vonatkozó vizsgálatától elvárható, hogy az lefedi az összes, e dokumentumban fellelhetõ témát. 3.9.3. A tanúsító testületnek biztosítania kell, hogy a belsõ auditok mértéke olyan, hogy a szervezet megállapította a jogi megfelelésre vonatkozó helyzetét az alkalmazandó jogi követelmények fényében, és hogy a jogi követelmények azonosítására létrehozott eljárás hatékony és megfelelõ legyen. 3.9.4. A belsõ audit eredménye nem kizárólag a jogi megfelelés értékelése szempontjából nyújt információt (4.5.2. alfejezet). A belsõ audit során a hangsúly a KIR megfelelõségén, és annak szabályos bevezetésén és fenntartásán van. 14 Ezt meg kell különböztetni a jogi megfelelést vizsgáló audittól, vagy a szervezet által külön elrendelt megfelelés értékeléstõl. A jogi megfelelést vizsgáló auditok
eredményei adatként szolgálhatnak az ISO 14001:2004 4.5.2. alfejezet szerinti jogi megfelelés elemzésénél,, illetve a vezetõi átvizsgálásnál. 3.10 Vezetõi átvizsgálás (4.6. alfejezet) 3.10.1. A tanúsító testületnek meg kell állapítania, hogy a szervezet belefoglalta-e a megfelelés értékelésének eredményeit a vezetõi felülvizsgálatba. Ez biztosítja, hogy a felsõ vezetés tudatában van a lehetséges vagy tényleges nem-megfelelés kockázatainak, és megtette a megfelelõ lépéseket annak érdekében, hogy megfeleljen a jogi megfelelésre vonatkozóelkötelezettségének. 3.10.2. A tanúsító testületnek el kell eldöntenie, hogy a szervezet vezetõi az átvizsgálás során megvizsgáltak minden változó körülményt, beleértve a környezeti tényezõk fontos jogi, vagy egyéb kötelezettségekben bekövetkezett fejleményeit is. 4. Megfelelési kritérium a tanúsítási döntéshez 4.1. A szervezettõl, amely állítása szerint megfelel egy KIR szabványnak, az érintett és érdekelt felek teljes jogi megfelelést várnak el. Ezen a területen az akkreditált tanúsítvány értéke szorosan összefügg az érdekelt felek jogi megfeleléssel kapcsolatos megelégedettségével. 4.2. A szervezetnek be kell tudni mutatnia, hogy a saját megfelelés értékelése során elérte a környezetvédelmi jogi követelményeknek történõ megfelelést, még mielõtt a tanúsító testület átadta a tanúsítványt. 4.3. Azon szervezeteknek, amelyek nem teljesítik a jogi megfelelést, be kell mutatniuk egy, a környezeti hatóságokkal kötött dokumentált megállapodást arra vonatkozóan, hogy hogyan tervezik elérni a teljes megfelelést. Ezen terv sikeres megvalósítását elsõdlegesnek kell tekinteni az irányítási rendszeren belül. 4.4. Kivételes esetekben a tanúsító testület megadhatja a tanúsítványt, de objektív bizonyítékot keres arra nézve, hogy a szervezet a KIR által képes elérni a megkövetelt megfelelést a fent említet dokumentált megegyezés keretében. 5. Összefoglalás 5.1 A szervezet akkreditált KIR tanúsítványa jelzi az ISO 14001:2004 követelményeinek történõ megfelelést, és magába foglalja a bemutatott és hatékony elkötelezettséget a vonatkozó jogi követelményeknek történõ megfelelés irányába. 15
5.2 A jogi megfelelés ellenõrzése a szervezet részérõl fontos eleme a KIR értékelésnek, és a szervezet felelõssége marad. 5.3 Hangsúlyozni kell, hogy a tanúsító testület tanúsítói nem egyeznek meg a környezetvédelmi hatóság felügyelõivel. Nem adhatnak jogi megfelelésrõl szóló nyilatkozatokat. Ennek ellenére igazolhatják a jogi megfelelés értékelését annak érdekében, hogy megállapítsák az ISO 14001:2004 szabványnak történõ megfelelést. 5.4 Az akkreditált KIR tanúsítvány, amely szerint teljesülnek az ISO 14001:2004 követelmények, nem jelenthet teljes és folyamatos garanciát a jogi megfeleléssel kapcsolatban, de más tanúsítási rendszer vagy jogi rendszer sem nyújthat folyamatos jogi megfelelési garanciát. Mindemellett a KIR bizonyított és hatékony eszköz a jogi megfelelés elérésében és fenntartásában és ellátja a felsõ vezetést fontos és idõszerû információkkal a szervezet megfelelésének helyzetérõl. 5.5 Az ISO 14001:2004 megköveteli a nyilvános elkötelezettséget a jogi követelményeknek történõ megfelelést illetõen. A szervezetnek be kell tudni mutatnia, hogy elérhetõ számára a vonatkozó jogi követelményeknek történõ megfelelés a saját megfelelés értékelésén keresztül, mielõtt a tanúsító szervezet odaítéli a tanúsítványt. 5.6 A KIR tanúsítvány igazolja az ISO 14001:2004 szabvány követelményeinek teljesítését és bizonyítja, hogy a környezetirányítási rendszer hatékonynak mutatkozott a politikai elkötelezettségek megvalósítása során, beleértve a jogi megfelelést, és alapot és támogatást jelent a szervezet folytatólagos jogi megfelelése szempontjából. 5.7 Annak érdekében, hogy az érdekelt felek bizalma megmaradjon az akkreditált KIR tanúsítvány irányában, a tanúsító testületnek biztosítania kell, hogy a rendszer hatékony, még mielõtt átadják a tanúsítványt, vagy meghosszabbítják az érvényességi idejét. 5.8 A KIR funkcionálhat egyfajta párbeszédként a szervezet és a környezetvédelmi hatóság között, és alapot képezhet egy bizalmi viszony kialakításához, felváltva a történelmi ellenfél-jellegû õk és mi kapcsolatot. A környezetvédelmi hatóságnak és a nyilvánosságnak bizalmat kell éreznie az olyan szervezetek iránt, amelyek akkreditált ISO 14001:2004 tanúsítvánnyal rendelkeznek, és úgy kell tekinteni azokra, mint akik folyamatosan és következetesen kezelni tudják a jogi megfelelést. 16
I. FÜGGELÉK- SZÓSZEDET A dokumentum a következõ szakkifejezések szerepelnek: KIR : a kifejezés képviseli a környezetirányítási rendszert, amely megfelel az ISO 14001:2004 követelményeinek; tanúsító testület : a Megfelelésértékelés vizsgálatát végzõ Testület elnevezése, amely megfelelõségi értékelõ szolgáltatásokat nyújt az ISO 14001:2004 szabványt alapul véve; akkreditálás : egy harmadik fél tanúvallomását jelenti a megfelelésértékelés vizsgálatát végzõ testület által, mely az elõírások szerint mutatja be a kifejezetten megfelelésértékelési feladatok végzéséhez szükséges alkalmasságot. jogi követelmények : azokhoz a jogi követelményekhez kapcsolódnak, amelyek egy szervezet környezetvédelmi tényezõire és ezek hatásaira vonatkoznak; megfelelõség : a szervezet által alkalmazott KIR megfelelõségét jelenti az ISO 14001:2004 szabványhoz viszonyítva, vagy pedig a tanúsító testület megfelelõségét az ISO /IEC GUIDE 66:1999 (E) iii útmutatóhoz (vagy az azt helyettesítõ Nemzetközi Szabványhoz, ISO I IEC 17021:2006 iv ) a vonatkozó EA-7/02: Guide v vonatkozásában, és; megfelelés a szervezet vonatkozó jogi követelményeknek történõ megfelelését jelenti. 17
II. FÜGGELÉK- REFERENCIÁK i ISO 14001:2004- Környezetirányítási Rendszerek- Követelmények ii A környezetvédelmi végrehajtás alapelvei (A környezetvédelmi szabályozás bevezetése és végrehajtása (IMPEL) 1992) megtalálható ezen a linken: http://europa.eu.int/environment/impel iii ISO IEC Guide 66:1999 (E) Általános követelmények a környezetirányítási rendszerek (KIR) értékelését és tanúsítását/regisztrálását végzõ testületek számára iv ISO /IEC 17021:2006- Megfelelésértékelési követelmények az irányító rendszerek auditálását és tanúsítását végzõ testületek számára v EA-7/02 Útmutatók a környezetirányítási rendszerek tanúsító testületeinek akkreditálásához (Nemzetközi Akkreditálási Fórum Útmutató az ISO/IEC alkalmazásához) (IAF GD6:2006, 4. szám) letölthetõ innen: www.european-accreditation.org Az ebben a dokumentumban megjelent Nemzetközi Szabványokat a Nemzetközi Szabványügyi Szövetség www.iso.org adta ki és elérhetõek minden ország nemzeti szabványkészítõ testületénél. 18