A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS MÚZEUM EVKÖNYVE XXVII - XXIX (1984-1986) Nyíregyháza, 1990.

A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS MÚZEUM EVKÖNYVE XXVII - XXIX (1984-1986) Nyíregyháza, 1990.

A nyíregyházi Jósa András Múzeum Evkönyve Jahrbuch des Jósa András Museums von Nyíregyháza

A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXVII - XXIX (1984-1986) Nyíregyháza, 1990.

Főszerkesztő Németh Péter Szerkesztő Istvánovits Eszter A tanulmányokat lektorálta Bodó Sándor Dám László Gyenis Gyula H.Vaday Andrea Kotics József Kretzoi Miklós Margócsy József Nemeskéri János Szikossy Ferenc Szilágyi Katalin Takács Béla Vörös Károly \Z. 0% ISSN 0547-0196 A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. támogatásával kiadja a nyíregyházi Jósa András Múzeum Felelős kiadó: Németh Péter múzeumigazgató Készült 500 példányban, 66 (A/5) ív terjedelemben B/5 formátumban a Grafik nyomdában Felelős vezető: Molnár Béla Szedte: GP"nt IRODA Nyíregyháza

Tart alomj egy zék Korek József Búcsú Csiszár Árpádtól (1912-1989) 7 Rómer Flóris (1815-1889) 11 ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban 13 ISTVÁNOVITS ESZTER A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei - 2-3. századi sírok Tiszavasváriból 83 Eszter Istvánovits The earliest Sarmatian finds of the Upper Tisza region - 2nd - 3rd century burials in Tiszavasvári 108 SZATHMÁRY LÁSZLÓ A tiszavasvári emberi csontvázleletek vizsgálatának előzetes eredményei 135 László Szathmáry Previous results of examination of human skeleton finds from Tiszavasvári 149 NEMESKÉRI JÁNOS] - SZATHMÁRY LÁSZLÓ A Tiszadobókenézi mesterségesen torzított koponya embertani vizsgálata 151 János Nemeskéri I László Szathmáry An artificially deformed skull from Tiszadob-Ókenéz 163 VÖRÖS ISTVÁN Szabolcs ispánsági székhely Árpád-kori állatcsont leletei 165 István Vörös Árpád Age animal bone finds from the comitat centre Szabolcs 188 MURAKÖZI ÁGOTA Adalékok a 17. századi harangok kérdéséhez a Felső-Tisza-vidéken 189 Ágota Muraközi Neuere Angaben zur Frage der Glocken des 17. Jhs. auf das Obertheissgebiet 199

PÁLL ISTVÁN Szárazmalmok Északkelet-Magyarországon a 18-19. században 201 István Páll Trockenmühlen (Zugmühlen) im Nordostungarn in dem 18. Jh. und in dem 19. Jh 220 SZABÓ SAROLTA Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban 221 Sarolta Szabó Zunftandenken in dem Museum Jósa András 258 CSISZÁR ÁRPÁD I Szatmár-beregi kismesterségek 261 Árpád Csiszár Handwerker im Bezirk Szatmár-Bereg 281 FELHÖSNÉ CSISZÁR SAROLTA Adalékok a beregi elemi népiskolák 19. század eleji történetéhez 283 Sarolta Csiszár Volksgrundschulen im Komitat Bereg am Anfang des 19. Jhs 295 RICZU ZOLTÁN Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán 297 Zoltán Riczu Jüdische Baudenkmäler in der Stadt Nyíregyháza 324 BENE JÁNOS Az őszirózsás forradalom emlékanyaga a Jósa András Múzeumban 327 János Bene Gedenkgegenstände der Herbstroserevolution" Ungarns im Museum Jósa András" in Nyíregyháza 338 SZATHMÁRY LÁSZLÓ - SZILÁGYI KATALIN - TÓTH ILONA Kvantitatív dermatoglyphiai jellegek vizsgálata egy túrricsei családszövevényben 339 László Szathmáry Katalin Szilágyi - Ilona Tóth Factor analysis of finger ridge counts in a familiar population fragment (Túrricse, NE- Hungary) 357 Kajati Eleonóra Mészáros Ágnes A Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága tudományos munkatársainak szakirodalmi tevékenysége 1984-1986-ban 359 Jegyzetek 6

Búcsú Csiszár Árpádtól (1912-1989) KOREK JÓZSEF Kétszeres fájdalom szorította el szívemet, mikor ma délután feleségem behozta a napi postámmal Csiszár Árpád gyászjelentését. Először, mert megígértem, hogy meglátogatom, hogy megköszönjem munkáját, halljam halk szavát, s megszorítsam azt a szorgos kezet, amely oly értékes múzeumi anyagot hordott össze. Elbúcsúzzam egy kivételes egyéniségtől, baráttól. Egy év óta tartó trombózis-sorozatom gátolt meg ebben a szándékomban, s ez az oka másik fájdalmamnak is, hogy nem kísérhettem el az örök útra, nem búcsúzhattam el tőle a magyar múzeumügy és a magam képviseletében. így néhány gondolat suhan át agyamon, amelyből ki kell válogatnom azt a néhányat, amit egy rövid búcsúbeszédben elmondandónak vélek. ^ Csiszár Árpád a múzeumalapítók között is kivételes egyéniség volt. Legjobban talán Szalay Gyulához hasonlítható, akit még ismertem és aki gimnáziumi tanárként 1902-ben alapította meg a semmiből a kiskunfélegyházi városi múzeumot kiváló 7

néprajzi, érem- és várostörténeti, valamint kis régészeti gyűjteményt hagyva maga után, amikor 1936-ban meghalt. Sok hasonló vonást vélek felfedezni Sötér Ágostonnal, aki egy kis városban, a Mosón megyei Múzeumegylet titkáraként hozta létre a múzeumot Mosonmagyaróvárott, kiharcolva a neoklasszicista múzeumépület felépítését, amit már az avatásra (1914) teljesen megtöltött értékes anyaggal. Módomban volt megismerni Csiszár Árpádot. Heteken át ültünk az árokparton ásatás közben, bicikliztünk együtt a lelőhelyek felkutatásáért, de főképp a gergelyiugornyai paplak előszobájában volt mód a beszélgetésre, amikor már a kisebb gyermekek lefeküdtek, s a nagy tiszteletű asszony is nyugovóra tért. Mi fojtó cigarettafüstben, a késő éjszakába nyúló eszmecserékkel gazdagítottuk egymást, így ismerve meg egy küzedelmes, nehéz, de megelégedett életet. A teológia mellett Roska Márton régészeti óráit hallgatta, innen eredt régészeti érdeklődése. A néprajzi beállítottságot hazulról hozta magával, annak igényét azonban, hogy a táj kulturális értékeit egy fehér folton összegyűjtse, a beregi föld szeretete sugallta. Nehéz élete volt, hisz a keresztért a második világháború előtt már bűnhődött, mert a felekezeti viszonyt illetően más volt a felfogása, mint a hivatalos kurzusnak, legyen az Balthazar vagy Ravasz. Magyarságtudata vitte vissza Erdélybe, hogy a szolgáltató egyházból példát mutasson és hitoktató feleségével együtt hitet öntsön a jövőbe a sokat szenvedett nép további életben maradásáért. Aztán jött a menekülés. Erdélyből vissza Szamostatárfalvára, az apai parókiára; immár gyermekekkel - fizetés nélkül - meghúzódni. Itt érte a földosztás: itt lett a Járási Földosztó Bizottság titkára. Nem fájt neki a püspöki, esperesi birtokok felosztása a zselléreknek, nincsteleneknek, mert azoknak a föld ősi jusson járt. Munkájáért hála az újabb büntetés, mert elterjedt róla a rémhír, hogy hideget és meleget fúj a szája, és a meleg miatt - a földbirtokosok visszatérése - néhány Ufoszos visszaadta a földet. Innen az út a mérkvállaji segédlelkészségig vezetett - 36 évesen még nem sikerült önálló parókiához jutnia, a sorban mindig álltak előtte. Végre 1950-ben megkapta a 600 lelkes Tákos önálló parókiáját. Végigszenvedte itt az első TSZ-szervezést. Sajnálta az előtte szívét-lelkét feltáró tákosi népet, de tudta, a felső hatalom elhatározása elől kitérni nem lehet. Vigasztalta, bátorította, hogy megmaradjon a nép jó reménysége és hite. Itt fedezte fel a beregi népet, a csodálatos népművészetet, az akkor még ismeretlen tákosi templomot, amelynek festett kazettás mennyezetét egy télen át rajzolta, hogy megmentse az utókornak. Igazi megnyugvásra Gergelyiugornyán került sor; itt kezdte el a táj értékeinek összegyűjtését, felkutatását. Mint lelkész könnyen szót értett a falusi néppel, és így a keresztszemes beregi mintás törülközők, párnavégek és kézimunkák egyre gyűltek és kerültek le a vásárosnaményi gimnázium pincéjének két helyiségébe, amelyet kikunyerált a tanácstól. Biciklire került a rokka, a nyüst, a borda, a köpülő és a cserép, de szeme mindig a legjobbat látta meg. A gyűjtés nem mindig ment könnyen, de nemigen volt hiábavaló kísérlete még olyan esetekben sem, amikor a presbitérium hatáskörébe tartozó tárgyról volt szó, gondolok itt az úrasztalterítő-gyűjtemény re, amely vidéken egyedülálló és a 17. századtól a 20. századig terjed. Ha fogat kellett a nagyobb tárgyak beszállításához - bútor, öntöttvas kályha - mindig biciklivel kísérte a fuvarost, hogy az anyag biztos helyre jusson. A tárgyak 8

mellett a szellemi népi anyagot is gyüj'tötte, elsősorban a halál, a temetés, a születés misztériumait, hisz e téren olyan ismeretek birtokába jutott, amely más néprajzi muzeológusnak nem adatott meg. Sokat gyűjtött, keveset publikált, de ami megjelent, az kitűnő. Hiszem, hogy Sára lánya befejezi az életmű e részét is, amelyet nehéz látása, majd vaksága miatt már évekkel ezelőtt kénytelen volt részben abbahagyni. A nyíregyházi múzeum messze esett Naménytól, még Jósa Andrásnak sem sikerült hatósugarát idáig kiterjesztenie, csupán Sőregi János vállalkozott egy szamosi vizi expedícióra", hogy a fehér foltra egy-két régészeti lelőhelyet berajzoljon. Csiszár Árpádot izgatta a Tiszahát, Bereg múltja, a tarpaí paleolit teleptől az ecsedi lápvárig. A 20-25 ezer év között megfért a kisvarsányi neolitikus telep, a sonkádi szamosi kerámia, Zajta, de az Árpád-kori falvak nyoma is Kisvarsányon és Tákoson. Abban is hasonlított Sőtérhez, hogy ő maga csak felfedezte a lelőhelyet, azután megkereste azokat a szakembereket, akik a feltárást elvégezték úgy, hogy a szervezés és cipekedés kemény munkája mindig az övé maradt. Mekkora volt az öröme, mikor Ákos fia egy teológus kollégájával kiásta a hunkori kutat, benne a két korsóval, amelynek füle szakadt. О maga magyarázta meg nekem, hogy másszak le a keskeny kútba, nézzem meg az alját, fával van az bélelve, mert ez itt a népszokás és biztos, hogy 1500 évvel korábban is így készítette el a kutat a kútásó. Ha megcsillant a napfényben az obszidián, leszállt a kerékpárról, térdig dagasztotta a sarat a szántásban, s egy tárggyal, egy lelőhellyel lett több, lassan szinte minden korszakból eltűnt a fehér folt. Begyűjtötte Babus Jolán páskomi rézkori edényeit, sokakat beoltott a régészet szeretetével, közöttük a tarpai dr. Bakó állatorvost, aki igazi régész baráttá lett és emlékének máig is adósa a magyar régészettudomány. Nem öncél volt nála a gyűjtés, hanem kultúrmisszió, az igazi falukutatók tárgyiasult tudatos képviselője volt, hogy neveljen és tanítson. Mikor már megtelt a pince, megindult a világosság felé. Mint jó közösségi, nyílt ember, megtalálta a kapcsolatot a helyi vezetéssel, s az alkalmi kiállítások sora meghozta a múzeum számára a hőn óhajtott épületet, a járási pártbizottság volt épületét. Bereg nemcsak a szakemberek, de a helyiek, megyeiek, sőt ország és világ számára is nyitott könyv lett a csodálatos dolgokkal, köztük is a kiemelkedő fehér gyászszoba berendezésével. Nagyon szerette Bereget, de nem volt irigy. A Magyar Nemzeti Múzeum tőle kapta a századvégi iskola szemléltető képanyagát, az úr, ír" betűmintákat, a Józan Péter és Részeges Pál figyelmeztetőt csakúgy, mint a Székely Bertalan lenyomatokat történelmi eseményeinkről. Nem volt féltékeny, más néprajzosnak is helyet adott, bár kevesen mentek a tájra, mert tudták, hogy csak böngészni lehet utána, és inkább a filmesek, tévések szálltak rá, használták ki tudását, készségét anélkül, hogy a legcsekélyebb ellenszolgáltatást kapta volna érte. Nem rozsdatemető volt a pincében, rendezett és megtisztított anyag, amelyet Margit keze sikált, dörzsölt fényesre, jobban vigyázva a múzeumra, mint saját himi-humijára. Jó volt a kapcsolata Csallány Dezső igazgatóval, aki a szűkös anyagiakat kiosztotta, ez az éhhaláltól megmentette a múzeumot, de életet Csiszár Árpád maga lehelt belé. Több volt a pénz Németh Péter vezetése alatt, de a pénzügyi omnipotenciával hadilábon állt Árpád bátyám és inkább maga próbálta megszerezni a minimális anyagiakat, amin ma csak mosolyogni tudunk. Nemcsak múzeumalapító, de ember volt, kivételes ember. Hat gyermek mellett a havi 600 Ft államsegélyből a szilváskenyérre sem futotta, de nem zúgolódott, 9

hogy a lelkészek nyugdíjalapját kétezer forintban fizette az egyház, amikor a püspök úr húszezer forintra volt biztosítva". Türelme végtelen, sohasem ingerelte a hébehóba felbukkanó hivatalos ateista hullám, mert tudta, hogyha valaki szükségét érzi a keresztnek, megkeresi. Élénken él bennem az a nyári nap, amikor a párttitkár kocsija lefordult a töltésről, és az édesapja szörnyethalt. Másnap szürkületkor feleségestől bejöttek az ugornyai paplakba. Mi abbahagytuk a vacsorát, kimentünk levegőzni, az ebédlőben megtörtént az egyházi esküvő, mert kívánták a kereszt kegyelmét. Most, hogy elment, én is felmentve érzem magamat e titok alól. Vendégszerető volt, nem lehetett a naményi szállóban lakni, az étteremben vacsorázni, a vendégház a Csiszár-ház volt. Eletemben itt kóstoltam először szatmári töltött káposztát; soha annyi galamblevest nem ettem, mint ott; s összesen nem szedtem annyit epret a fáról, mint az ő kertjükben. Az életet a valóságon keresztül nézte. A kisebbik fiú volt a harangozó, mert ezzel is járt egy darabka föld és az egyéb szolgálat is hozott valamit. Mikor azt kérdeztem tőle, hogy mi lesz a jövő lelkészutánpótlásával - hisz 1961-ben a debreceni ref. teológia I-IV. évfolyamán összesen 22-en voltak -, azt mondta: István tíz falunak rendelt egy templomot, most meg tíz falunak jut egy lelkész, de egy Trabanttal bejárja, megkeresztel, eltemet mindenkit, s nem marad ige nélkül a gyülekezet, ha igénylik". Soha nem hallottam tőle, hogy másnak a cseresznyéje pirosabb, mint az övé, és ha a nagytiszteletü asszony az égető gondokat szóba hozta, fanyarkásan mosolyogva, a cigarettát szájában tartva, csak annyit mondott, hogy holnap megoldjuk. De másnap menni kellett Csarodára, és a megoldás maradt a feleség dolga. A nagyobb gyerekek kollégiumban voltak, de ha néha hazakerültek a hétvégeken, úgy éreztem, hogy Arany János családi köre ül együtt, de lelkész környezetben. Kedves Árpád! Fájdalom, hogy elmentél, s nem lesz még egy Csiszár Árpád a magyar múzeumok történetében. Veled kihalt az a mindenes" aki méh módjára összegyűjtötted a legillatosabb virágpor nektárját; érdekelt a régészet, a néprajz, a kultúrtörténet, de a munkásmozgalom múltja és jelene is. Nem lesz, aki a földből a napfényre viszi az anyagot az épületben és a fejekben és mindezt a közösségért, elhanyagolva a magad egészségét, egyéni érvényesülésed. Én tudom, mi volt Benned, mit vittél a sírba. Sokkal több volt a tudásod, mint amit mutattál, mert befelé éltél, nagyon megrágtad a szavakat, amit leírtál, lejegyeztél. Ismerted a múltat és a mát, hisz könyvtárad azt mutatja, hogy együtt éltél a korral, és nem lehet meg az ember, aki alkotni akar, a hivatalos ideológiai ismeret nélkül, mert akkor nem tudja megvalósítani a szolgáló egyházat és azt a kultúrmissziót, amit önként vállaltál fel és becsülettel teljesítettél. Az Országos Múzeumi Tanács nevében köszönjük a munkát, az áldozatot, a példamutatást. Nehéz, de gazdag életed örök; és hiszem, hogy nem Sőtér vagy Szalay igazgatók utáni állóvíz következik a Beregi Múzeumra, hanem lányod olyan utóddá válik, akiben együtt van az anyai gondoskodás és az apai szorgalom, tehetség, tudás, bölcsesség. Nyugodj békében! 1989.11. 25. Korek József 10

Rómer Flóris (1815-1889) 1989-ben a legtöbb Magyarországon megjelenő régészeti és művészettörténeti kiadvány megemlékezve hajt fejet a magyar régiségtudomány egyik alapítója és kiváló művelője - Rómer Flóris - emléke előtt, aki most száz éve hunyt el. Aligha van olyan megyénk, amelyre ne terjedt volna ki a sokoldalú kutató tevékenysége. Szabolcs is azok közé a területek közé tartozik, ahol Rómer Flóris neye fémjelzi a régészeti kutatás megindulását. A Vármegyei Múzeum alapítója - Jósa András - Rómer Flóris mellett kezdte meg az ásatásokat Szabolcs megyében. 1868-ban Geszteréden tártak fel együtt római kori barbár sírokat. Gyümölcsöző munkakapcsolatuk nem szakadt meg: 1870- ben újabb ásatásra került sor. Ezúttal Kisvárda és Ajak között kerültek elő az ő révükön az első tudományosan feltárt rézkori sírok hazánk területén. Rómer Flóris mintaszerű ásatási módszere, kitűnő megfigyelő képessége messze meghaladta a kor színvonalát. A vidékünkkel is kapcsolatban álló nagynevű tudós emléke előtt egy, a Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményében őrzött emlékérem bemutatásával tisztelgünk. A kör alakú érmet 1966-ban vásárolta a múzeum. (Leltári száma: 66.9.1., jelezve nincs, öntött bronz, átmérője: 85 mm.) Az A" oldalon a tudós balra néző képmása látható profilból, körben nyomtatott nagybetűs körirat: ROMER FLÓRIS SZÜLETÉSÉNEK 150-IK ÉVFORDULÓJÁRA 1965. Rómer Flóris ábrázolása karakteres: a magas, boltozatos homlokkal, széles koponyával, kissé előreugró állal, keskeny ajakkal érzékeny intellektust és konok határozottságot árul el. A művész a síkból erősen kiugratta a fej figuráját - dombormüszerűen alakítva, a felületet. Ábrázolása sommázó, csak a legszükségesebb részleteket alakítja ki, hogy a szemlélő figyelmét semmi ne vonja el a fürkésző tekintettől. A hátlapon klasszikus redőkbe burkolt férfi figura látható a régészetre utaló jelképekkel. Jobb lábával egy földkupacba mélyedő ásóra támaszkodik. Bal kezében kétfülű edény - a földből kiemelt lelet - látható. A mozdulat könnyednek, természetesnek hat, a művész biztos kézzel egyensúlyozta ki a függőleges és vízszintes tömegeket, jó ritmust adva a felületnek. Körben itt is szöveg: NEHÉZ NEMZETI BÁLVÁNYOKTÓL MEGVÁLNI. DE MAGIS AMICA VERITAS. Harmónia és emelkedettség sugárzik az érzékletes szimbolikával kialakított kompozícióból. Az érem Reményi József (1887-1977) munkája, aki 20. századi éremművészetünkben a klasszicizmus szellemiségét hordozó, jól mintázott érmeivel maradandó értéket képvisel. A Jósa András Múzeum emlékérme is, mely Rómer Flóris tiszteletére készült, méltó a nagy kutató emlékéhez.

12 Reményi József: Rómer Flóris emlékérem

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét nyilvánosságra hozhassuk a Szabolcs-Szatmár megye területén szórványként előkerülő leleteket, ismertessük az újabb ásatásokat (ISTVA- NOVITS-LŐRINCZY 1986.). Az 1981-1983 közötti időszakra vonatkozó közlést 1988-ban követhette egy újabb publikáció, mely az 1984. és 1986. közötti időszakot tekintette át (ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1988.). Többen hangot adtak véleményüknek, hogy e nehezen hozzáférhető kiadványok helyett a megindított sorozatot a Jósa András Múzeum Evkönyvében tegyük közzé. 1987-1988. évben az alábbi lelőhelyekről került régészeti anyag a Jósa András Múzeumba: 1. APAGY, Béke utca Vízvezeték ásásakor római kori településre utaló cserepek kerültek elő (JAM. 88.109.1-3.). 1. Fekete, szürke foltos, kézzel formált fedő fogója (I. tábla 8.). 2. Sárgástéglaszínü, korongolt hombár sávosan simított pereme (II. tábla 1.). 3. Szürke, szemcsés, kézzel formált edény aljtöredéke (I. tábla 6.). 2. BOTPALÁD, Klastromdomb A Botpalád-Túrricse-Kishódos által határolt háromszög mértani középpontjában helyezkedik el a lelőhely. Az Öreg Túrtól délre szabályos kerek domb tetején terepbejáráskor nagy mennyiségű Árpád-kori cserépanyagra és mázas téglatöredékre akadtunk. A leletek templomos helyre mutatnak. Ugyanitt gyér - római kori telepre utaló - anyagot gyűjtöttünk. (JAM. 87.182.1-25.) Ez utóbbiak a következők: 1. Középszürke, korongolt hombárperem karcolt hullámköteggel (III. tábla 1.). 2. Sötétszürke, fényes fekete szemcsékkel (grafittal) soványított anyagú edény pereme (III. tábla 2.). Kora kérdéses. Árpád - illetve középkori anyag a.következő: 2 3. Barna, szürke-fekete foltos, szemcsés, kavicsos, korongolt fazék pereme (III. tábla 3.). 4. Szürkésbarna, szemcsés, kavicsos, korongolt fazék pereme (III.tábla 4.). A közeljövőben megjelenő - a volt fehérgyarmati járás területén előkerült régészeti leleteket tárgyaló - tanulmányunkban (ISTVÁNOVITS-KURUCZ-LÖRINCZY 1988.) nem szerepel a lelőhely, mivel a volt csengeri járás területére esik. JAM Adattár 89. 7.

5. Középszürke, szemcsés, kavicsos, korongolt edény pereme (III. tábla 5.). 6. Sötétszürke, szemcsés, korongolt fazék pereme (III. tábla 6.). 7. Középszürke, szemcsés, korongolt fazékperem (III. tábla 7.). 8. Szürkésfehér, szemcsés, korongolt edény pereme (III. tábla 8.). 9. Sötétszürke, szemcsés, korongolt edény pereme (III. tábla 9.). 10. Fekete, szemcsés, korongolt fazék pereme (IV. tábla 1.). 11. Szürke, szemcsés, korongolt perem (IV. tábla 2.). 12. Szürkésfehér, szemcsés, korongolt fazék pereme (IV. tábla 3.). 13. Világosszürke, kissé szemcsés, korongolt fazékperem (IV. tábla 4.). 14. Sárgásfehér, kissé szemcsés, korongolt edény pereme (IV. tábla 5.). 15. Két fehér, szemcsés, korongolt töredék (IV. tábla 6.). 16. Fehér, kissé szemcsés, korongolt, kisebb edény oldala (IV. tábla 8.). 17. Fehér, korongolt töredék (IV. tábla 7.). 18. Barna, szemcsés, korongolt fazék válla karcolt hullámvonallal (V. tábla 1.). 19. Középszürke, szemcsés, korongolt nyaktöredék (IV. tábla 9.). 20. Sárga, fekete foltos, erősen szemcsés edény aljtöredéke (V. tábla 3.). 21. Fekete, belül barna felületű, kissé szemcsés, korongolt edény alja (V. tábla 5.). 22. Barna, kissé szemcsés, korongolt edény alja. Alul jól látszik a korongról levágás nyoma (V. tábla 4.). 23. Fekete, szemcsés, korongolt edény alja (V. tábla 6.). 24. Mázas téglák töredékei. 25. Obszidián szilánk (V. tábla 2.). 3. BUJ, Belterület Nagy Mihály iskolaigazgató a Bem utcában gyűjtött régészeti anyagot ajándékozott a múzeumnak (JAM. 88.102.1-9.). Egy része neolit: 1. Barna külső-belső felületű, szürke törésű, egyenes, vékonyfalú oldaltöredék karcolt dísszel (XI. tábla 5.). 2. Téglaszín külső felületű, szürke törésű csőtalpas tál kopott, vékonyfalú töredéke (XI. tábla 4.). Az előkerült anyag többsége Árpád-kori: 3. Barna, szürke foltos, kissé érdes tapintású, korongolt fazék pereme (VI. tábla 1.). 4. Az előzőhöz hasonló töredék (VI. tábla 2.). 5. Szürke, illetve barna, kissé szemcsés korongolt fazék egy-egy kihajló peremtöredéke (VI. tábla 3.). 6. Szürke, kissé érdes tapintású, korongolt edények egy-egy váll- illetve oldaltöredéke karcolt hullámköteggel díszítve (VI. tábla 4. és XI. tábla 6.). 7. Sárgásbarna külső felületű, szürke törésű, szemcsés, korongolt edény beszurkált díszű töredéke (VI. tábla 5.). 8. Sötétszürke, szemcsés kis edény korongolt töredéke beszurkált díszítéssel (VI. tábla 7.). 9. Különböző színű, szemcsés korongolt edények körbefutó karcolással díszített oldaltöredékei (VI. tábla 6., 8., 9.). 10. Sötétszürke, kissé szemcsés, korongolt edény kopott alj töredéke (I. tábla 1.). 4. CSÁSZÁRSZÁLLÁS, Nagy tanya melletti halom 1987-ben földmunkákat kezdtek a halom oldalában. A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy a kurgán oldalában még csak kevés kárt tettek. A munkálatokat leállítottuk és a halom védetté nyilvánítását kezdeményeztük. A halom oldalában őskori cserepet találtunk (JAM. 87.190.1.) : JAM Adattár 87.5. 15

1. Barna külső felületű, fekete törésű, belsejében kormos, jól eldolgozott anyagú edény oldala (XI. tábla 1.). 5. CSÁSZÁRSZÁLLÁS, 4-es út mellett 1988-ban a 4-es út nagykállói leágazásával szemben a bekötőút mellett lévő homokbányát a környező magaslat letolásával betemették. Ennek következtében a már korábban ismert szarmata telep egy része megsemmisült, egy része pedig igen közel került a felszínhez. A cserepek mellett kemencék kontúrja is kivehetővé vált. Néhány emberi váz maradványait is összegyűjtöttük a területen. (JAM. 88.117.1.-118.14.) 4 1. Mindkét végén hegyesedő, csiszolt csonteszköz (VII. tábla 1.). 2. Barna, kissé karéjos, szürke törésű, szemcsés edényperem (VII. tábla 2.). Gávai kultúra. 3. Sötétszürke, korongolt, kívül-belül simított tálperem (VII. tábla 3.). 4. Középszürke, korongolt tálperem (VII. tábla 4.). 5. Előzőhöz hasonló simított perem (VII. tábla 6.). 6. Sötétszürke, sötétre simított hombár oldala (VII. tábla 7.). 7. Középszürke, korongolt, kívül simított tál oldaltöredéke (VII. tábla 8.). 8. Barnásszürke, korongolt, simított tál oldaltöredéke az alsó harmadból (VII. tábla 9.). 9. Téglaszínű, engobe-os, korongolt edény pecsételt díszű oldaltöredéke (VIII. tábla 1.). 10. Szürke, szemcsés, omlékony, kézzel formált edények egy-egy oldaltöredéke (VIII. tábla 3-4.). 11. Sötétszürke, korongolt, kívül-belül vízszintesen simított edény kihajló pereme. 12. Sötétszürke, feketére simított, korongolt edény pereme (VIII. tábla 2.). 13. Sötétszürke, korongolt tál kissé duzzadt, kopott pereme (VIII. tábla 5.). 14. Az előzőhöz hasonló simított perem (VIII. tábla 6.). 15. Világosszürke, korongolt edény simított szalagfüle (IX. tábla 1.). 16. Középszürke, korongolt, sötétre simított gömbtestü edény oldala (VII. tábla 10.). 17. Középszürke, korongolt edény oldala (IX. tábla 3.). 18. Téglaszínű, függőlegesen simított, korongolt edény oldala (VIII. tábla 7.). 19. Középszürke, sötétre simított, korongolt edény oldala a talp feletti részből (VIII. tábla 8.). 20. Sárgástéglaszínű, korongolt, simított gömbtestü edény oldala (IX. tábla 4.). 21. Barna külső-belső felületű, szürke törésű, kicsit szemcsés, korongolt edénv oldala (IX. tábla 7.). 22. Fekete, szemcsés, korongolt edény karcolt hullámköteggel díszített oldala (X. tábla 3.). Népvándorláskori. 23. Fekete, kézzel formált edény alja (IX. tábla 5.). 24. Piszkosszürke, omlékony anyagú, kézzel formált edény egy-egy oldaltöredéke (IX. tábla 2., 8.). 6. CSENGER, Jánosi Varga Béla folytatta, illetve befejezte 1983 óta tartó ásatását, melynek célja az Árpád-kori templom leletmentése volt (ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1988.6.). 5 7. FEHÉRGYARMAT, Háromhold dombja (MHSZ-lötér környéke) A belterülettől északkeletre lévő dombon 1979-ben az MHSZ lőterének építésekor a Tanács Költségvetési Üzemének dolgozói 1,5 m mélyen bronzkori cserepeket találtak. Ugyanitt 1987-ben terepbejárás során további bronzkori, kelta, római kori (?) és Árpád-kori (?) cserepeket gyűjtöttünk (JAM. 87.179.1.-181.2.). 6 4 6 JAM Adattár 89.8. Varga Béla szíves szóbeli közlése alapján. A lelőhelyről ld. még ISTÁNOVITS-KURUCZ-LÖRINCZY 1988.48. 16

Bronzkoriak: 1. Kívül világosszürke felületű, belül barna, fekete törésű, kihajló peremű töredék (XLIII. tábla 1.). 2. Fekete, eldolgozott felületű, egyenes peremű tál töredéke (XLIII. tábla 2.). 3. Fekete, az előbbinél kevésbé eldolgozott egyenes peremű tál töredéke (XLIII. tábla 3.). 4. Világosszürke, kavicsos anyagú, másodlagosan könnyűre égett edényoldal. 5. Barna felületű, szürke törésű, erősen átégett tapasztás töredéke. Kelta anyag: 6. Kisebb grafitos fazék pereme (XLIII. tábla 4.). 7. Sötétszürke, belül barnássárga felületű, korongolt, vékonyfalú nagyobb edény oldala. 8. Barna külső felületű, szürke törésű, kopott, korongolt aljtöredék. 9. Különböző színű omlékony edények oldaltöredékei. Bronzkoriak. 10. Erősen grafitos anyagú fazék gömbölyű peremtöredéke. (XLIII. tábla 5.). Kelta. 11. Világosszürke, kissé kavicsos anyagú, korongolt, nagyobb edény kopott oldal töredéke. Római kori? 12. Különböző színű, szemcsés, korongolt, kopott edények kis oldaltöredékei. Árpád-koriak. 13. Barnásszürke, korongolt, kopott nagyobb edény oldaltöredéke. Római kori? 14. Szemcsés, korongolt, vékonyfalú edények nyak- és válltöredékei. Árpád-koriak. 8. FÜLPÖSDARÓC, Belterület 1988-as terepbejárásunkon mindössze egyetlen Árpád-kori cserepet sikerült összegyűjtenünk. 9. IBRÁNY, Esbó halom A kiemelkedő homokdombon tovább folyt az 1985-ben elkezdett leletmentő ásatás a kiszántott 10-11. századi temető területén. A feltárt sírok száma elérte a 132-t. Ugyanitt megfigyelhető objektum nélkül több bronzkori cserepet gyűjtöttünk. 10. JÁNKMAJTIS, Csomota A településtől délkeletre lévő magaslaton, melyet egykor víz ölelt körül, 1987-ben terepbejárás során nagyobb kiterjedésű római kori telep nyomaira akadtunk. Szórványosan bronzkori és Árpádkori cserepeket is gyűjtöttünk (JAM. 87.184.1-11.). Bronzkoriak: 1. Két különböző kopott bronzkori edény egy-egy oldal töredéke. 2. Fekete, kisebb edény belül simított kónikus hastöredéke (XLIII. tábla 6). Kora kérdéses. Római koriak: 3. Sötétszürke, korongolt edény kopott kihajló peremtöredéke (XLIII. tábla 7.). 4. Sötétszürke, barna törésű, korongolt, omlékony anyagú edény pereme (XLIII. tábla 9.). 5. Középszürke, korongolt kis edény pereme (XLIII. tábla 8.). 6. Szürke, korongolt, kopott kisebb edény alacsonyabb válltöredéke. 7. Világosszürke, korongolt különböző edények egy-egy oldaltöredéke. 8. Sötétszürke, korongolt edények egy-egy oldaltöredéke. 9. Szürkés téglaszínű, korongolt, vastagabb falú edény kopott oldal töredéke. 10. Erősen kavicsos anyagú, szürke, kézzel formált edény íves válltöredéke. 11. Szemcsés-kavicsos, korongolt, vékonyfalú edények egy-egy kopott oldaltöredéke. Árpád-kori. ISTVANOVITS-KURUCZ 1988.6. JAM Adattár 89.7., valamint ISTVÁNOVITS-KURUCZ-LŐRINCZY 1988.48. 17

11. JÁNKMAJTIS, Halom-dülő Jánk és Majtis között, a mai településtől keletre lévő, három oldalról mocsárral övezett nagyobb kiemelkedésen 1987-ben nagy mennyiségű bronzkori anyagot gyűjtöttünk. Ugyanitt szórványosan római kori cserepek is előfordultak. (JAM.87.185.1-108.) Bronzkoriak: 1. Kerék alakú agyagtárgy töredéke (XXXVII. tábla 1.). 2. Vörös-fekete foltos, szemcsés szalagfül (XXXVII. tábla 2.). 3. Világosbarna, karcolt és benyomott díszű oldaltöredék (XXXVII. tábla 3.). 4. Fekete, széles kannelúrákkal díszített oldaltöredék (XXXVII. tábla 4.). 5. Durva, omlekony anyagú agyagtárgy (XXXVII. tábla 5.). 6. Szürkésfekete, szemcsés anyagú töredék (XXXVII. tábla 6.). 7. Két hasonló kisebb fül. 8. Szürke, párhuzamosan karcolt díszű töredék (XXXVII. tábla 7.). 9. Fekete apró edény töredékei (XXXVIII. tábla 1.). 10. Szürkésfekete, benyomott bordával díszített oldaltöredék (XXXVIII. tábla 3.). 11. Szürkésfekete, benyomott díszű edény töredéke (XXXVIII. tábla 2.). 12. Szürkésfekete, karcolt díszű, bütykös oldaltöredék (XXXVIII. tábla 4.). 13. Fekete, belső oldalán mélyen bemetszett díszű töredék (XXXVIII. tábla 5.). 14. Szürkésfekete, karcolt díszű töredék (XXXVIII. tábla 6.). 15. Szürkésbarna, karcolt díszű, kopott oldaltöredék (XXXVIII. tábla 7.). 16. Barna, mélyen karcolt díszű, peremén beböködött edény töredéke (XXXVIII. tábla 8.). 17. Szürkésfekete kis tálka pereme (XXXVIII. tábla 9.). 18. Szürkésvörös, foltos tálperem (XXXVIII. tábla 10.). 19. Szürkésvörös, foltos, töredezett felületű tálka pereme (XXXVIII. tábla 11.). 20. Vörös-fekete foltos tálperem (XXXVIII. tábla 12.). 21. Téglaszínű, peremén belül bütykös, omlekony anyagú, benyomott díszű töredék (XXXVIII. tábla 13.). 22. Szürkésbarna, tagolt peremű tál töredéke bevagdalt dísszel (XXXVIII. tábla 14.). 23. Szürke, benyomkodott díszű tál pereme (XXXVIII. tábla 15.). 24. Szürke, síkozott peremű tál töredéke plasztikus borda helyével (XXXVIII. tábla 16.). 25. Vöröses szürke, foltos edény válla (XXXIX. tábla 1.). 26. Fekete, mélyen bemetszett díszű töredék (XXXIX. tábla 2.). 27. Szürkésvörös, szemcsés anyagú edény pereme (XXXIX. tábla 3.). 28. Szürkésfekete, seprüs díszű edény pereme (XXXIX. tábla 4.). 29. Szürkésfekete, másodlagosan átégett perem (XXXIX. tábla 5.). 30. Téglaszínű, durva anyagú edény alja (XXXIX. tábla 6.). 31. Téglaszínű, szemcsés anyagú edény alja (XXXIX. tábla 7.). 32. Előzőhöz hasonló (XXXIX. tábla 8.). 33. Szürkésvörös, foltos, durva anyagú sütötál (XXXIX. tábla 9.). 34. Fekete töredék (XL. tábla 1.). 35. Sötétszürke perem (XL. tábla 2.). 36. Barna perem bütyökkel és ujjbenyomásos bordadísszel (XL. tábla 3.). 37. Szürkésbarna foltos töredék (XL. tábla 4.). 38. Téglaszínű töredék (XL. tábla 5.). 39. Szürkésbarna perem (XL. tábla 6.). 40. Szürkésfekete tálperem (XL. tábla 7.). 41. Szürkésfekete alj (XL. tábla 8.). 42. Fekete, eldolgozott felületű alj (XL. tábla 9.). 43. Vöröses szürke, foltos, durva, szemcsés aljtöredék (XL. tábla 10.). 44. Téglaszínű, durva anyagú edény pereme (XLI. tábla 1.). 18 JAM Adattár 89.7., valamint ISTVANOVITS-KURUCZ-LORINCZY 1988.48-49.

45. Téglaszínű töredék (XLI. tábla 2.). 46. Fekete tálka pereme (XLI. tábla 3.). 47. Szürkésvörös, töredezett felületű tálperem (XLI. tábla 4.). 48. Szürke, perem alatt bemetszett díszü tálka (XLI. tábla 5.). 49. Szürke, fekete foltos, tömör anyagú tál pereme (XLI. tábla 6.). 50. Fekete, durva szemcsés anyagú fazék pereme (XLI. tábla 7.). 51. Szürke, inkrusztált töredék (XLI. tábla 8.) 52. Szürke töredék (XLI. tábla 9.). 53. Szürke perem (XLI. tábla 10.). 54. Szürke perem (XLI. tábla 11.). 55. Szürkésvörös, szemcsés perem (XLI. tábla 12.). 56. Szürkésvörös, szemcsés perem (XLI. tábla 13.). 57. Vöröses fekete, foltos, durva, szemcsés aljtöredék (XLI. tábla 14.). 58. Fekete, simított felületű, bevagdalt díszü töredék (XLI. tábla 15.). 59. Szürkésbarna, foltos, benyomkodott díszű alj (XLI. tábla 16.). 60. Szürke, téglaszín foltos alj (XLI. tábla 17.). 61. Szürkésfekete szüröedény alja (XLI. tábla 18.). 62. Elénkvörös, tagolt peremű töredék (XLI. tábla 19.). 63. Barnásszürke, durvább anyagú edény alja (XLII. tábla 1.). 64. Téglaszín felületű, sötétszürke törésű, durva anyagú edény alja (XLII. tábla 2.). 65. Téglaszín külső felületű, barna, eldolgozott belsejü edény alja (XLII. tábla 3.). 66. Fekete, szürke foltos, eldolgozott felületű töredék (XLII. tábla 4.). 67. Szürkésbarna alj (XLII. tábla 5.). 68. Fekete, eldolgozott felületű kisebb edény alja (XLII. tábla 6.). 69. Szürkésfekete, szemcsés alj (XLII. tábla 7.). 70. Világosszürke, bemetszett díszü edény alja (XLII. tábla 8.). 71. Téglaszín külső felületű, szürke törésű edény alja (XLII. tábla 9.). 72. Nagy mennyiségű különféle oldaltöredék. Ugyanitt római kori cserepek: 73. Három korongolt edény oldaltöredéke. 74. Fekete, barna törésű, korongolt edény pereme (XLII. tábla 10.). 75. Fekete, korongolt edény pereme (XLII. tábla 11.). 76. Szemcsés, korongolt edény oldala. 77. Fekete, kissé kavicsos, korongolt edény pereme (XLII. tábla 12.). 78. Középszürke, homokos anyagú, korongolt edény pereme (XLII. tábla 13.). 79. Világosszürke, szemcsés-kavicsos, korongolt edény alja (XLII. tábla 14.). 12. KÁLMÁNHÁZA, Belterület Arany J. u. 46.: Kiss János gépész hívta fel a figyelmet arra, hogy itt építkezéskor földház" nyomait figyelték meg, amelyet azonban már csak az építkezés befejezése után jelentettek be. Kálmánháza belterületén az Arany János és a Tó utca környékén nagy kiterjedésű szarmata település húzódik, ahonnan már korábban is kerültek elő leletek (ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1988. 10-14.). Az újabban előkerült leletek is római koriak (87.170.1-2.): 1. Szürke, fekete foltos, omlékony anyagú, kézzel formált edény oldaltöredéke (XVI. tábla 5.). 2. Téglaszín külsejű, lilásszürke belső felületű, szemcsés, lassú korongon készített edény töredéke (XVI. tábla 6.). Tó u.: A Tó utcában folytatott földmunkák során is kerültek elő folyamatosan szarmata leletek, amelyeket Kiss János gépész adott a múzeumnak (87.168.1-169.1., 89.3.1-2.): JAM Adattár 87.122. JAM Adattár 87.122. és 89.1. 19

3. Fekete, belül barnás felületű, nehéz anyagú, kézzel formált edény pereme (XVI. tábla 1.). 4. Sárgásszürke külső-belső felületű, fekete foltos, fekete törésű, kézzel formált edény pereme (XVI. tábla 3.). 5. Barnás külső felületű, fekete törésű, omlékony anyagú, kézzel formált edény két alj- és egy oldaltöredéke (XVI. tábla 4.). 6. Különböző omlékony anyagú, vastag falú, kézzel formált edények egy-egy oldal töredéke. 7. Két szürke, korongolt, simított felületű, vastagfalú, valószínűleg hombáredény egy-egy oldaltöredéke. 8. Három különböző téglaszínű, korongolt edény oldaltöredéke. 9. Fekete, rossz kivitelű, omlékony, kézzel formált edényke aljának töredéke (XVI. tábla 2.). 10. Középszürke, korongolt edény alja, törésfelületét lecsiszolták (XII. tábla 2.). 11. Világostéglaszínű, kopott, korongolt edény oldaltöredéke, kívül-belül piros festés nyomaival. Tópart: A fentiekben tárgyalt település húzódik el egészen a belterületen fekvő tó partjáig. Innen is rendszeresen kerülnek a múzeumba római kori leletek (ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1988.14.). Legutóbb 1988-ban Kiss János ajándékaként leltároztunk római kori anyagot (JAM. 88.116.1.): 12. Szürke külső felületű, belül barna, vastagfalú, kézzel formált edény oldaltöredéke (VII. tábla 5.). Római katolikus paplak: Valószínűleg a fentiekben tárgyalt szarmata településhez tartozó temető egyik sírját találták meg építkezéskor mintegy 2 m mélyen. A D-É-i tengelyű sírgödörben robosztus ember (a találók szerint közel 2 m hosszú) vázát találták meg. Melléklete mindössze egy edény volt (JAM. 89.2.1.). Kiss János gépész ajándékaként került a Jósa András Múzeumba. 13. Szürke, korongolt, durva kivitelű, érdes tapintású edény (XII. tábla 1.). 13. KÁLMÁNHÁZA, Dorogi út A korábban is ismert szarmata telep területéről (ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1988.14.) újabb leleteket ajándékozott a múzeumnak Kiss János gépész (JAM. 87.191.1. és 88.115.1-12.): 1. Középszürke, korongolt edény (XI. tábla 2.). 2. Középszürke, korongolt, kívül simított felületű tál pereme (XIII. tábla 5.). 3. Középszürke, korongolt, kívül simított felületű perem (XIII. tábla 6.). 4. Szürke, korongolt, kívül simított felületű hombár aljtöredéke (XIII. tábla 8.). 5. Szürke, korongolt edény alja (XIV. tábla 5.). 6. Barnásszürke, korongolt hombár besimított díszű váll töredéke (XIV. tábla 1.). 7. Három különböző szürke, korongolt, simított felületű edény egy-egy oldaltöredéke (XIV. tábla 3.). 8. Téglaszínű, korongolt, gömbtestü edény töredéke a talp feletti részről (XIV. tábla 2.). 9. Szürke, korongólt, kívül elsimított felületű tál töredéke (XIV. tábla 4.). 10. Szürke, korongolt, kopott felületű bikónikus edény oldaltöredéke (XIV. tábla 6.). 11. Belül sárga, kívül szürke, eldolgozott felületű, szemcsés, kézzel formált edény pereme (XV. tábla 1.). 12. Különböző szürke, omlékony anyagú, kézzel formált edények egy-egy oldaltöredéke (XV. tábla 2-3.). 13. Világosszürke fenőkő (XV. tábla 4.). 14. KÁLMÁNHÁZA, Hankovszki nagypart Ugyancsak régebbről ismert lelőhelyen (ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1988.19.) újabb szarmata cserepet talált Kiss János gépész (JAM. 89.4.1-2.): 1. Piszkosszürke, korongolt, kopott felületű, vastagfalú edény oldaltöredéke. 2. Piszkosszürke, korongolt, kopott felületű, vékonyfalú edény aljtöredéke (XII. tábla 3.). 12 JAM Adattár 89.9. 20

15. KÁLMÁNHÁZA, Vitéz sor A Vitéz soron több ízben kerültek elő nagy kiterjedésű szarmata településre utaló cserepek (IST- VÁNOVITS-KURUCZ 1988. 26-27.). Az újabb anyag ismét Kiss János gépész révén került múzeumba. A Cine tanyától délre (JAM. 89.14.1.): 1. Szürke, korongolt, tömör agyagtárgy, mindkét végén törött. Rendeltetése ismeretlen (XLVIII. tábla 1.). A Vitéz soron kerültek elő a következő cserepek is 13 (87.192.1., 88.122.1-15., 89.1.1-8.): 2. Sárga, kívül-belül pirosra festett, korongolt terra sigillata utánzat benyomott négyszögekből álló tojásfüzér utánzattal (XI. tábla 3.). Árpád-kori anyag ugyaninnen: 3. Sárgásbarna, szemcsés, korongolt bogrács töredéke (X. tábla 1.). 4. Sárgás, szemcsés, korongolt, vékonyfalú fazék pereme, a vállon körömbenyomással (IX. tábla 6.). 5. Sötétszürke, korongolt edény pereme (X. tábla 2.). 6. Az előzőhöz hasonló, kicsit vékonyabb töredék (X. tábla 5.). 7. Fekete, enyhén szemcsés, korongolt fazék fésűs díszü oldaltöredéke (X. tábla 4.). 8. Sárga, kívül barnásszürke foltos, szemcsés, korongolt edény oldaltöredéke mély bekarcolt vonallal (X. tábla 7.). 9. Fekete, kissé szemcsés, korongolt, vékonyfalú edény töredéke karcolt vonalakkal (X. tábla 6.). 10. Az előzőhöz hasonló, mélyen karcolt díszü töredék (X. tábla 8.). 11. Barna, szürke foltos, kissé szemcsés, korongolt, eldolgozott felületű edény oldaltöredéke mélyen karcolt dísszel (X. tábla 10.). 12. Drapp külső felületű, belül fekete, homokos anyagú, korongolt edény oldaltöredéke beszurkált dísszel (X. tábla 9.). 13. Fekete, belül drapp foltos, kissé homokos soványítású, korongolt edény vágott aljtöredéke (XVII. tábla 1.). Bizonytalan korú. Szarmata anyag ugyanott: 14. Világosszürke, korongolt tál pereme (XVII. tábla 2.). 15. Barnássárga külső-belső felületű, szürke törésű, korongolt edény kopott alja (XVII. tábla 3.). 16. Világosszürke, korongolt edény nyaka (XVII. tábla 4.). 17. Téglaszínű, korongolt, kívül vízszintesen fényesre simított edény oldaltöredéke (XVII. tábla 5.). 18. Téglaszín külső-belső felületű, szürke törésű, korongolt, vastagfalú edény hastöredéke. 19. Sötétszürke, korongolt, külső felületén simított, horonnyal tagolt gömbtestü edény válla. 20. Szürke, korongolt, engobe-os felületű edény töredéke az alsó harmadból. 21. Piszkosszürke, kívül simított felületű, korongolt hombár oldaltöredéke. 22. Szürke, szemcsés, kézzel formált edény oldaltöredéke. 23. Piszkostéglaszín külső felületű, szürke törésű, omlékony anyagú, kézzel formált edény oldaltöredéke. 24. Szivacsos állagú, világoszöld felületű, szürke törésű agyagsalak. 25. Két fekete, homokkal soványított anyagú, kézikorongon készített edény egy-egy oldaltöredéke. 16. KEMECSE - NYÍRPAZONY közti út 1987-ben az út bevágásában gyűjtöttünk különböző méretű és formájú obszidián pattintékokat (JAM. 87.174.1.) (XVIII. tábla 1-4.). JAM Adattár 89.1. 21

17. KEMECSE, Sarvay-tag A lelőhelyen 1987-ben Lőrinczy Gábor ismét kisebb hitelesítő ásatást folytatott, melynek célja az avar temető helyének azonosítása volt. A munka az 1986-os feltárás közelében (ISTVANOVITS- KURUCZ 1988.27.) folyt, rézkori, római kori és Árpád-kori településre utaló cserepek kerültek 14 elő (JAM. 87.175.1.-87.178.1.). Rézkori anyag: 1. Piszkosszürke, kívül-belül eldolgozott felületű edény pereme (XVIII. tábla 6.). 2. Fekete, barna foltos töredék (XIX. tábla 4.). 3. Sárga tál töredéke (XVIII. tábla 7.). 4. Barna külső-belső felületű, szürke törésű, szemcsés edény töredéke (XVIII. tábla 8.). 5. Világosszürke, fekete törésű töredék benyomott pontokkal és függőlegesen átfúrt bütyökkel (XVIII. tábla 5.). 6. Téglaszín külső-belső felületű, fekete törésű perem (XIX. tábla 1.). 7. Barna külső-belső felületű, fekete törésű, jól eldolgozott edény pereme (XIX. tábla 2.). 8. Sárgásbarna külső felületű, szürke törésű edény pereme (XIX. tábla 3.). 9. Fekete, simított, az előzőhöz hasonló töredék. 10. Barnásszürke külső-belső felületű, fekete törésű, érdes tapintású aljtöredék (XIX. tábla 5.). 11. Téglaszín külső felületű, szürke törésű, eldolgozatlan felületű alj (XIX. tábla 6.). 12. Szürke, fekete foltos, eldolgozott felületű hastöredék mélyen bekarcolt dísszel (XIX. tábla 7.). 13. Barna külső felületű, fekete törésű edény oldaltöredéke karcolt dísszel (XX. tábla 1.). 14. Barnásszürke oldaltöredék karcolt vonalak közt benyomott dísszel (XX. tábla 2.). 15. Sárgásszürke, érdes külső felületű, szürke törésű, nagyobb edény egyenes töredéke mély, ferde, ritkán bekarcolt vonalakkal (XX. tábla 7.). 16. Szürke külső felületű, fekete törésű töredék sekély, sűrűn karcolt vonalakkal díszítve. 17. Világosszürke, téglaszín foltos, vastagfalú edény egyenes kis oldala mélyen bekarcolt hálódísszel. 18. Sötétszürke oldaltöredék befésült vonalköteggel (XX. tábla 3.). 19. Fekete, durva kivitelű, szemcsés, nagyon lapos edény alja. 20. Sárgás külső-belső felületű, szürke törésű, eldolgozott, vékonyfalú kis edény oldaltöredéke (XX. tábla 4.). 21. Vastagfalú, durva kivitelű, omlékony anyagú edények oldaltöredékei. 22. Különböző színű és vastagságú edények egy-egy díszítetlen oldaltöredéke. 23. Sötétszürke, jól eldolgozott felületű orsó fele (XX. tábla 5.). 24. Barnásszürke fenőkő (XX. tábla 6.). Őskori telephez tartozhatnak: 25. Különböző méretű obszidián szilánkok és penge töredékek (XXI. tábla 6-10.). 26. Barnás kovapattintékok (XXI. tábla 1-2.). 27. Fehér, áttetsző kovaszilánkok (XXI. tábla 3-5.). 28. Fekete, simított külső felületű, világosszürke törésű, korongolt edény vastagabb oldaltöredéke. Római kori. Árpád-kori anyag: 29. Téglaszínű, salakkal soványított, omlékony anyagú, kézzel formált vastag perem (sütőtál?) (XXII. tábla 4.). 30. Fekete külső felületű, barnás törésű, szemcsés, korongolt perem, vállán karcolt hullámvonal (XXII. tábla 1.). 31. Középszürke, kissé szemcsés, korongolt edény kihajló kis peremtöredéke (XXII. tábla 2.). 32. Fekete külső felületű, barna törésű, kissé kavicsos, durva kidolgozású edény kihajló pereme. Köszönettel tartozunk Lőrinczy Gábornak az anyag publikálási jogáért. 22

33. Fekete, kissé kavicsos anyagú, korongolt kisebb edény vastagfalú aljtöredéke (XXII. tábla 3.). 34. Fekete, szürke foltos, szemcsés, korongolt edény kopott oldaltöredéke sűrű fésült vonalköteggel az egész felületén. 35. Lilásszürke, kissé szemcsés, korongolt, vastagabb falú edény oldaltöredéke. Fésült vonalköteg alatt fésült hullámköteg díszíti (XXII. tábla 5.). 36. Középszürke, szemcsés, korongolt, vastagfalú edény kopott, fésült díszü oldaltöredéke. 37. Fekete, szürke foltos, szemcsés, korongolt edények díszítetlen oldaltöredékei. 38. Fekete, korongolt bikónikus orsógomb bekarcolt vonalakkal díszítve (XXIII. tábla 1.). Meghatározhatatlan korúak: 39. Fekete, égett, omlékony, egyik oldalán lapos tapasztás (?). 40. Világosszürke, könnyű, égett, omlékony kö. 41. Sötétszürke, tömött, fekete foltos, égett kövek. 42. Két piros, égett omlékony ködarab. Rézkoriak: 43. Barnástéglaszín, fekete törésű, omlékony perem (XXII. tábla 6.). 44. Szürke külső felületű, fekete törésű edényperem (XXII. tábla 7.). 45. Barnássárga külső-belső felületű, fekete törésű omlékony tálperem (XXII. tábla 8.). 46. Világosszürke külső-belső felületű, fekete törésű tálperem (XXIII. tábla 3.). 47. Sárga külső felületű, szürke törésű félgömbös oldaltöredék kis bütyökkel (XXIII. tábla 4.). 48. Barnásszürke belsejü, világostéglaszín külső felületű, fekete törésű, vékonyfalú nagyobb edény oldal töredéke. 49. Sötétszürke, tömött anyagú, igen vastag falú edény kopott oldaltöredéke. 50. Fekete, szemcsés kis kőtöredék (XXXIII. tábla 2.). 51. Kis obszidián pattinték (XXIII. tábla 5.). 52. Kovapattinték és penge (XXIII. tábla 6-7.). 53. Sárga külső-belső felületű, fekete törésű bütykös perem (XXIII. tábla 8.). 54. Szürke külső-belső felületű, fekete törésű, rátett díszü edényperem (XXIII. tábla 9.). 55. Szürke külső-belső felületű, fekete törésű félgömbös tál pereme átfúrt bütyökkel (XXIII. tábla 10.). 56. Sárgásszürke külső-belső felületű, fekete törésű vastagfalú nagy tál pereme álfüllel, peremén félgömbös bütyök (XXIII. tábla 11.). 57. Sárgásbarna, szemcsés kis vékonyfalú edény bütyökkel, amit keresztben fúrtak át (XXIV. tábla 1.). 58. Sötétszürke, vékonyodó nagy edényperem (XXIV. tábla 2.). 59. Szürkéssárga, vékonyfalú, kis gömbölyű tálka (XXIV. tábla 3.). 60. Sárgásszürke, vastagfalú, omlékony kisebb edény aljtöredéke a felmenő fallal (XXIV. tábla 61. Sárgásbarna külső-belső felületű, fekete törésű, omlékony anyagú, nagy edény egyenes alja a felmenő fal nélkül. 62. Fekete, sárga foltos, szemcsés, vastagfalú edény nyaktöredéke. 63. Sötétszürke, vastagfalú nagy edény egyenes oldaltöredéke mélyen bekarcolt hálómintával (XXIV. tábla 8.). 64. Fehér, szemcsés kő. 65. Különböző színű, formájú és anyagú kopott, omlékony anyagú, díszítetlen oldaltöredékek (XXIV. tábla 5.). 66. Barna, szürke foltos, omlékony anyagú, kissé elvékonyodó perem (XXIV. tábla 6.). 67. Sárga külső-belső felületű, fekete törésű, omlékony anyagú perem (XXIV. tábla 7.). 23

A Sarvay-tagban talált avar temető lokalizálása után nyomozva Kozma Sándor tanító a közelben - a Leskó tanya melletti alig kiemelkedő dombon - szántásból gyűjtött cserepeket (JAM. 88.110.1-3.) 15. 68. Sárga külső-belső felületű, fekete törésű őskori edény oldaltöredéke (II. tábla 2.). 69. Barnásszürke felületű, sötétszürke törésű szemcsés, korongolt Árpád-kori edény válla befésült hullámvonalköteggel (II. tábla 3.). 70. Fekete, szürke foltos, kavicsos anyagú, korongolt Árpád-kori edény alja (I. tábla 5.). 18. KEMECSE, Varjas-dülő A Csorba-tanyától DK-re 1987-ben terpbejárás során került elő néhány cserép (JAM. 89.5.1-6.): 1. Szürke-vörös foltos, rossz anyagú, vastagfalú őskori edény oldal töredéke. A további leletek Árpád-koriak: 2. Sárgásbarna, fekete foltos, szemcsés, kézi korongolt edény válla mélyen bevésett dísszel (XII. tábla 4.). 3. Barnásszürke, szemcsés, kézi korongon készített edény válla sekélyen karcolt dísszel (XII. tábla 5.). 4. Barna külső felületű, fekete törésű, szemcsés, lassú korongon készített edény karcolt díszü oldaltöredéke (XII. tábla 6.). 5. Sárgásszürke, korongolt, bikónikus orsógomb fele (XII. tábla 7.). 6. Fekete, tagolt üvegpaszta gyöngy (XII. tábla 8.). 19. KISPALÁD, Szomoga Szabó Béla mátészalkai tanító ajándékaként kerültek leletek a Jósa András Múzeumba (ISTVA- NOVITS-KURUCZ-LŐRINCZY 1989.): 1. Korongos végű bronzkori csákány (JAM. 88.100.1.). 2. Polírozott külső felületű, szürke törésű, belül eldolgozott, szemcsés anyagú őskori oldaltöredék (JAM. 88.100.2.). 20. KISPALÁD, Üzhát-dülö 1987-ben terepbejárás során találtunk itt egyetlen római kori cserepet (JAM. 87.186.1.) 1. Világosszürke, korongolt, kopott, tagolt peremű tál kisebb töredéke. 21. KISVARSÁNY, Kovásszeg 1987-ben terepbejárás során került elő itt bronzkori településre utaló anyag (JAM. 87.188.1.): 1. Kisebb-nagyobb obszidián szilánkok és pengetöredékek. 2. Világosszürke kőpenge töredéke. 3. Világosszürke, kisebb edény kopott fenéktöredékei. 4. Sötétszürke, kissé szemcsés anyagú, eldolgozott felületű edény töredékei. 5. Szabálytalan alakú fehér kőszilánk. 6. Mint az előző. 7. Szürkésfekete köpengék töredékei. 15 16 JAM Adattár 89.5. JAM Adattár 89.7. 24

22. KOCSORD, Nyilas-dülő A győrteleki határban 1988-ban terepbejárás során római kori telepre utaló leletanyagot gyűjtöttünk (JAM. 88.105.1-12.). Az anyag közlését ld. ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1989. 23. LEVELEK, Kistelek 1988-ban Varga Miklós gyűjtött nagyobb neolit telepre utaló anyagot a területen (JAM. 89.19.1-10.). Ugyanitt már korábban is észleltünk telepjelensegeket Bartha Károly (Apagyi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője) információja alapján. 1. Szürkésvörös, szemcsés anyagú, vastagfalú, díszítetlen oldaltöredék. 2. Vörös, közepes falvastagságú, duzzadt tálperem (XLVIII. tábla 6.). 3. Szürke, belül vörös, szemcsés táltöredék (XLVIII. tábla 7.). 4. Sárgásvörös, belül szürke tál töredéke (XLVIII. tábla 8.). 5. Szürkésbarna, foltos, vastagfalú oldaltöredék. 6. Szürke, vastagfalú, vonaldíszes (?) szemcsés oldaltöredék. 7. Szürkésvörös, foltos, erősen soványított, szemcsés oldaltöredék. 8. Kovapenge (XLVIII. tábla 5.). 9. Kopott pengetöredék (XLVIII. tábla 4.). 10. Obszidián szilánkok (XLVIII. tábla 3.). 24. LEVELEK, Tó mellett Az újonnan épülő vikendházak tájékán talált szarmata edényt ajándékozott Kiss János kálmánházi gépésznek egy ismerőse. Tőle kapta amúzeum a leletet (JAM. 89.15.1.), mely pince ásásakor került elő. 1. Sötétszürke, korongolt, simított edény alja (XLVIII. tábla 2.). 25. MÁTÉSZALKA, Fekesszegi oldal Az ún. Nemesek hídja környékén korábban összegyűjtött Árpád-kori cserepeket 1988-ban adta a Jósa András Múzeumnak a mátészalkai múzeum igazgatója, Farkas József (JAM. 89.17.1-3.): 1. Korongolt, téglaszínű alj (XLVIII. tábla 10.). 2. Szürke, kissé szemcsés, korongolt, vékonyfalú oldaltöredék. 3. Korongolt fehérkerámia nyaktöredéke sűrű karcolt dísszel (XLVIII. tábla 9.). 26. MÁTÉSZALKA, Nyíres A kisebb őskori és római kori, valamint nagyobb Árpád-kori település nyomaira 1988-ban terepbejárás során akadtunk. Az anyag a Jósa András Múzeumba került (88.103.1.-88.104.10.). 27. NAGYGÉC, Ref. templom Tovább folyt a Németh Péter vezetésével 1986-ban elkezdett feltárás a templomban és közvetlen környékén. 17 /.». Az anyag a helytörténeti gyűjteménybe Apagyra került, így az iskolai gyűjteményeket tartalmazó leltárkönyvben tartjuk nyilván. JAM Adattár 89.11. 18 ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1989-ben publikáljuk. 19 ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1988.35. 25