BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettan 3. Épületszerkezettani Tanszék Előadók: Dr. Becker Gábr, Dr. Hunyadi Zltán Évf. felelős: Dr. Takács Lajs Gábr 2014/15. tanév II. félév ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. félév 1. szerkesztő gyakrlatáhz Knszignáció, hagymánys ajtók 1. Szabályzási háttér Az ajtók, ablakk teljesítményjellemzői és azk háttere később az előadáskn szerepelnek. A knszignációs űrlap megértéséhez aznban ismerni kell a szabványsítási gyakrlatt az Európai Unión belül, ezen belül is az EU és a tagrszágk feladatait. A szabályzás alapvető jellemzője, hgy a fgalmak, a vizsgálati eljárásk és azk alapján adható teljesítményjellemzők (és mértékegységeik) közösek, EN szabványk szabályzzák, míg a tényleges szerkezetekre vnatkzó követelményeket a tagrszágk hatáskörébe tartznak. Ennek kettős célja van: A krábbi, tagrszágnkénti vizsgálati módszerek helyett egységes vizsgálati szabványk és teljesítményjellemzők célja a termékek és szlgáltatásk szabad áramlásának biztsítása. Ma elvileg nem kell tagrszágnként bevizsgáltatni egy terméket, elegendő egy tagrszág egy akkreditált labratóriumában a vizsgálati srzatt elvégeztetni, a termék ezt követően minden EU tagrszágn belül szabadn frgalmazható. A szerkezetekre vnatkzó követelmények ugyanakkr az egyes tagrszágk hatáskörben maradtak, mert a klimatikus visznyk és az építési szkásk is erősen különböznek az EU-n belül. Ennek megfelelően a vnatkzó EU alapszabványk az alábbiak: MSZ EN 12519:2004 Windws and pedestrian drs. Terminlgy (Ablakk és ajtók. Fgalmmeghatárzásk) MSZ EN 14351-1:2006 Windws and drs - Prduct standard, perfrmance characteristics - Part 1: Windws and external pedestrian drsets withut resistance t fire and/r smke leakage characteristics. (Ablakk és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdnság nélküli ablakk és külső bejárati ajtók, kapuk). pren 14351-2 Windws and drs - Prduct standard, perfrmance characteristics - Part 2: Internal pedestrian drsets withut resistance t fire and/r smke leakage characteristics. (Ablakk és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők 2. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdnság nélküli belső gyalgsfrgalmi ajtók). Fentiekből látszik, hgy míg a külső (hmlkzati) ablakk és ajtók alapszabványa majd egy évtizede rendelkezésre áll, a belső ajtóké még előszabványi státuszban van. Néhány vnatkzó vizsgálati szabvány példaképp, a teljesség igénye nélkül: - 1 -
MSZ EN 948:1999 Hinged r pivted drs Determinatin f the resistance t static trsin (Nyílóajtók - Az ellenálló képesség meghatárzása statikus csavarással szemben). MSZ EN 949:2000 Windws and curtain walling, drs, blinds and shutters. Determinatin f the resistance t sft and heavy bdy impact fr drs ( Ablakk, ajtók, ablak- és ajtótáblák, redőnyök, függönyfalak. Az ajtók ellenálló képességének meghatárzása lágy, nehéz test ütésével szemben). MSZ EN 950:1999 Dr leaves Determinatin f the resistance t hard bdy impact (Ajtólapk Az ellenállóképesség meghatárzása kemény test ütésével szemben). EN 1191:2000 Windws and drs Resistance t repeated pening and clsing Test methd (Ablakk és ajtók Ismételt nyitással és zárással szembeni ellenállása Vizsgálati módszer). EN 12221:2000 Windws and drs Resistance t wind lad Test methd (Ablakk és ajtók szélteherrel szembeni ellenállás vizsgálati eljárás). A hazai követelményeket tartalmazó szabvány 2011-ben, az ÉMI Nnprfit Kft. finanszírzásában készült el, ez az MSZ 9333-2011: Ablakk és külső bejárati ajtók alkalmazási előírásai. A külső ablakkra az alábbi minimális követelményeket állapítja meg: Légáteresztés: 3. sztály (600 Pa vizsgálati nymás) - lehetséges sztályba srlásk: 1-4. (vizsgálat az MSZ EN 1026, sztályba srlás az MSZ EN 12207 szerint) Vízzárás: 4A sztály (150 Pa vizsgálati nymás) - lehetséges sztályba srlásk: 1A-9A (Exxx) csapóesőnek kitett, 1B-7B csapóesőtől védett esetben (vizsgálat az MSZ EN 1027, sztályba srlás MSZ EN 12208 szerint) Szélállóság: 2C sztály (800 Pa vizsgálati nymás és 1/300 keretbehajlás mellett) lehetséges sztályba srlásk: 1-5 (Exxx), A, B, C (vizsgálat az MSZ EN 12211, sztályba srlás MSZ EN 12210 szerint) Mechanikai szilárdság: 2. sztály (400 N szilárdság, statikus csavarás esetén 350 N) lehetséges sztályba srlásk: 1-4, szilárdság: 200-800 N, statikus csavarás 200-350 N (vizsgálat az MSZ EN 12046-1, az MSZ EN 14608 és az MSZ EN 14609, sztályba srlás az MSZ EN 13115 szerint) Ismételt nyitással és zárással szembeni ellenállás: ablakk esetén 2, erkélyajtók esetén 3. sztály (ciklusszám: 5000, 10000, 20000) lehetséges sztályba srlásk: 1-3 (vizsgálat az MSZ EN 1191, sztályba srlás MSZ EN 12400 szerint) Ütésállóság: 1. sztály (ejtési magasság: 200 mm) lehetséges sztályba srlásk: 1-5 (vizsgálat az MSZ EN 13049, sztályba srlás MSZ EN 13049 szerint) Működtető erők: 1. sztály (kézzel működtetett: 100 N vagy 10 Nm, ujjal működtetett: 50 N) - lehetséges sztályba srlásk: 1-2 (vizsgálat az MSZ EN 12046-1, sztályba srlás MSZ EN 13115 szerint) Hőátbcsátás: közölt érték - hőátbcsátási tényező, Uw, (W/m2*K) követelmény a 7/2006 TMN rendelet szerint legfeljebb 1,6 W/m2K lehet (a vizsgálat az MSZ EN ISO 10077-1, az MSZ EN ISO 10077-2 és az MSZ EN ISO 12567-1 szerint) Akusztikai teljesítőképesség: közölt érték hangszigetelés Rw (C, Ctr) (db) követelmény az MSZ EN 15601-2 szerint (vizsgálat az MSZ EN ISO 140-3 és az MSZ EN ISO 717-1 szerint) itt a követelményt az adtt munka srán az akusztikai szakértő állapítja meg, illetve számlja ki Tűzvédelmi sztály: közölt érték jelenleg az 55/2012 (X.29.) BM rendelettel módsíttt 28/2011 (IX.06.) BM rendelet szerint (lehetséges sztályzási módk: A1, A2, B, C, D, E, F) Magyarrszág az ablakkra nézve nem állapít meg általáns tűzvédelmi sztály-követelményt Fentiektől a bejárati ajtók annyiban térnek el, hgy a légáteresztésre 2, a vízzárásra 2A, a szélállóságra 1C, az ismételt nyitással és zárással szembeni ellenállásra 5. (100.000 ciklus!), a működtető erőkre 2 a minimális követelmény-sztály. A hőátbcsátásra, akusztikai teljesítőképességre és tűzvédelmi - 2 -
sztályra vnatkzó követelményeket az ablakkhz hasnlóan nem az MSZ 9333-2011, hanem az előző pntkban nevesített jgszabályk állapítják meg. Tűzgátló ajtóknál van tűzvédelmi sztály-és tűzállósági határérték-követelmény is (tűzállósági fkzattól függően A2, EI 30 EI 60 EI 90, tűzfalban akár A2, E120I90). A knszignációs szerkesztő gyakrlatban és az egyes szerkezeteket bemutató, tvábbi szerkesztő gyakrlatkban a fenti szabványk által meghatárztt sztályzási lehetőségeket és követelményeit szerepeltetjük. Külön meg kell említeni a betöréssel szembeni ellenállóképességet, amelynek vizsgálati szabványai és teljesítményjellemzői szintén közösek, a követelményeket aznban nem állami szabvány, hanem a biztsítótársaságk előírásai tartalmazzák. Mivel a belső ajtók alapszabványa még előszabványi státuszban van, hazai követelményeket tartalmazó szabvány sem jelent meg még. Egy adtt ajtónál a szükséges teljesítmény-jellemzőt a tervező határzza meg (az előszabvány által adtt sztályzási lehetőségek figyelembe vételével), itt a tervezői felelősségre hívnánk fel a figyelmet. A szerkesztő gyakrlatban közölt teljesítmény-jellemzőket ennek megfelelően adtuk meg. A knszignációs szerkesztő gyakrlatban és az egyes szerkezeteket bemutató szerkesztő gyakrlatkban a fenti szabványk és előszabvány által meghatárztt sztályzási lehetőségeket és követelményeit szerepeltetjük. 2. Knszignáció szerkesztő gyakrlat A knszingációs űrlapkhz hárm mintát (egy belső ajtót, egy ablakt és egy lakats szerkezetű krlátt) adunk. A feladatt a kiadtt knszignációs űrlapkn a szerkesztő gyakrlatknak megfelelő színvnaln kell elkészíteni. A knszignáció elkészítéséhez alapismeretekre van szükség. névleges méret = kőméret = az alaprajzn is feltüntetett méret = falnyílás-méret (célszerű egyszerű vázlattal ismertetni) nyitásirány - legegyszerűbben: a becsuktt ajtón a pánt felőli ldalról ellenőrizni, hgy a pánt melyik ldaln van. A knszignációs kiírás rvatainak magyarázatáhz az alábbiak segítenek: Belső ajtó Fnts a fgadószerkezet részletes ismertetése (nemcsak a falazóanyag, hanem a felületképzés is, pl. vaklat, hiszen a tkszerkezetet alapvetően beflyáslja)! A bals és a jbbs ajtók számát külön kell megadni. Összetett épület és sk nyílászáró esetén javaslható a bals és a jbbs nyílászárók számára külön knszignációs szám létrehzása, különben nehezen lehet beaznsítani az alaprajzn az elhelyezkedésüket. Egyszerűbb épület esetén a knszignációs adatlap is tartalmazhatja a nyílászáró épületen belüli beépítési helyét. A knszignációs adatlap jellemzően elhanyaglt része az előadásn később részletezett teljesítményjellemzők pnts megadása (léghanggátlás, mechanikai hatáskkal szembeni ellenállóság, tűzállósági határérték, tűzvédelmi sztály stb.) A szerelvényeket tételesen szerepeltetni kell: kilincs, zárcímer, vasalatk stb., felületképzésükkel, szükség esetén típusukkal együtt. Ablak Csak az előző pntban nem szereplő sajátsságkat emelnénk ki. - 3 -
A teljesítményjellemzők között már szerepel a szélállóság, a vízzárás, a hőszigetelés, hiszen hmlkzati síkba kerül a nyílászáró. A nyitási módt meg kell adni (bukó-nyíló, csak bukó, csak nyíló, középen felnyíló, középen felnyíló bukó-nyíló (KNY-BNY) stb. A tksztók és az üvegsztók helyét és kialakítását (valódi, álsztó, üvegközi sztó stb.) pntsan meg kell adni és méretezni kell. Az ablakparapet burklatát mindkét ldaln (kívül belül) egyaránt meg kell adni felületképzéssel együtt. Tisztázni kell, hgy azk az ablakkal együtt szállítandók-e. Az üveget pntsan ki kell írni (hőszigetelő képesség U érték, rétegszámk és vastagság, bevnatk, gáztöltés típusa, fóliázás típusa stb.) Lakats szerkezetű krlát Fgadószerkezet pnts megadása A lakats szerkezet összes elemének mérete (milliméterben!), hssza, az összeerősítés módja A lakats szerkezet és a fgadószerkezet összeerősítésének módja Rögzítőelemek (talplemez méret, vastagság, dübelek száma és mérete, pnts megnevezése a fgadószerkezettől függően) Felületképzés módja, színe (esetleg színkóddal) Kiegészítők felsrlása 3. Hagymánys ajtók A szerkesztő gyakrlatt két hagymánys belső nyílászáró ldalsó részletrajza egészíti ki. Ezen keresztül könnyebben megérthető a névleges méret, a tkkülméret és a tkbelméret, tvábbá a hagymánys szerkezetek tanulmányzása a mai utólag beépíthető szerkezetek megismerését is megkönnyíti. A hagymánys ajtók a válaszfallal együtt elhelyezett, körbefalaztt szerkezetek. Ezek a technlógiai adttságk miatt nem lehetnek üzemben véglegesen felületkezeltek, végleges felületkezelésüket helyszíni mázlás adja (építés közbeni szennyeződések és sérülések krrigálása, helyszíni passzítás lehetősége stb.). E tkk keretszerkezetek, mindig van alsó tkösszekötőjük (szállítás, elhelyezés, merevség és mérettartás.) Küszöbbel, vagy anélkül készülnek. Az ajtólapk lehetnek váz-táblázatsak vagy teleajtólap szerkesztésűek. A bemutattt szerkezetek teljesítményjellemzőik alapján nem mndhatók krszerűnek, aznban még ma is kaphatók, illetve ezekből fgy a legtöbb a hazai piacn, tvábbá szerkesztési módjuk megismerése megkönnyíti a krszerű nyílászárók értelmezését. A (peremes) pallótk szerkesztése nagyn egyszerű: a válaszfal élét egy pallóval lezárjuk, és két ldalára lécekből hrny-, ill. perembrítást készítünk. A vasalatk egységesítéséhez szükséges ütközési mélység érdekében a hrny egy kicsit bemetsz a pallóba is. A tk a helyszínen áll össze: a tkmag körbefalazása után vaklás, majd a peremek felhelyezése következik (elhelyezés: kitűzés, beállítás, megtámasztás, ékelés.) Bekötés: tknyúlványk, tkfülek és ék alakú lécek falazat beékelése. A küszöb a tkösszekötő fölé, ékpárkra állítva készül. A kettős ütközés jó zárást és kétldali takarást tesz lehetővé. Régi, szinte történeti szerkezet, ma sem ritka, igényes esetben végleges felületkezeléssel és vaktkra készítve (a K épület előadóin hagymánys pallótks ajtók találhatók, míg az Épületszerkezettani Tanszék belső flysói ajtói perem nélküli pallótkk). Jelenleg a flding tks ajtók tkszerkezetének mintájára készítik az asztalsk, de tömör fából. - 4 -
A helyszíni felületképzéssel készülő szerkezetek esetén a mázlást és a favédelmet kell megemlíteni. Az ajtókat mindig kezelik knzerváló és gmba- rvarölő szerekkel, gyakran alapzzák is. A helyszínen simító tapaszlás után alapmázlás, újabb simító tapaszlás, általában kétszeri közbenső mázlás, végül zmánclakkzás készül. Mázlás helyett a faszerkezetek felületképzése lakkzással vagy lazúrzással is készülhet, mindkettő létezik pigmentált és színtelen váltzatban; különösen ez utóbbinál fnts az ajtó felületének építés közbeni védelme (pl. ha vaklás közben a mész megtámadja a faanyagt, annak színe az átlátszó lakkzás után a környezetétől elüt). Gerébtks bejárati ajtó. A bemutattt példa épületen belüli beépítés (pl. lépcsőház és lakás között), aznban külső, hmlkzati falba is építették a szerkezetet. Gerébtk: a legegyszerűbb keret, itt már bríttt, két szelvényből ragaszttt kialakítással. Külső ajtó, emiatt időjárásálló keményfa burklat kerül a szárnyra és a tk külső ldalára egyaránt. A tk nem látszó, ill. csak belülről látható része fenyő, a külső tölgy, esetleg más keményfa. Amennyiben a szerkezet hmlkzati falba kerül, a beépítési hézagt gndsan tömíteni kell: csapadékzáró és hőszigetelő funkciójú rétegekkel. A csapóeső bejutásának megakadályzására dekmpressziós hézag (hrny, árk) készül a tkban, az ebben összegyűlő vízcseppeket alul a küszöbnél kifelé kell vezetni. A lábazatt a vízvetővel együtt célszerű fémlemezzel burklni. Alul az egyszeres ütközés miatt célszerű tömíteni. A külső és belső padló közötti szintkülönbség szükséges a szerkezet szakszerű beépítéséhez! Beépítés lehet falazással egyidejűleg eredetileg tknyúlványkkal, tkfülekkel történt -, jelenleg utólags, tkrögzítő dübellel erősítik a fgadószerkezethez; ezt mutatja be a szerkesztő gyakrlat is. A belső ldalra takaróléc kerül, alakja a pnts elhelyezhetőséget segíti. Budapest, 2015. február 13. (Dr. Becker Gábr) tanszékvezető (Dr. Takács Lajs Gábr) évflyamfelelős - 5 -