A médiamenedzserek a sajtószabadságról

Hasonló dokumentumok
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY NAVRATIL SZONJA SAJTÓSZABADSÁG 2012

Sajtószabadság-index 2013

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

A SAJTÓ- SZABADSÁG HELYZETE

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

SORSKÉRDÉSEK és a SEGÉLYEZÉSI IPAR

A sajtószabadság helyzete a médiamenedzserek szerint

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

VERSENY-MÉDIA KÉRDŐÍV október

A sajtószabadság helyzete a médiamenedzserek szerint

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Médiaajánlat Rólunk írták. logisztikai és beszerzési döntéshozók, valamint beszállítóik elérésére

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP / projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

Sajtószabadság, médiafelügyelet

MÉDIAPIAC A trend folytatódik. Kázmér Judit Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgató. Tapolca március 29.

Az olvasói kommentek hatása az újságírásban nemzetközi kutatás eredménye

Stratégiai és üzleti döntéstámogatás közösségi médiaelemzéssel

A nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült: augusztus

Alba Radar. 26. hullám

Választásoktól távolmaradók indokai:

Az elmúlt napok főbb hírei

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE 2016-BAN MAGYARORSZÁGON

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána

Szép Új Világ Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az akadémiai kutatás feladatai, szükséges feltételei és lehetőségei a hazai innováció terén. Inzelt Péter inzelt@sztaki.

Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

BEVÁLT MÓDSZEREK, ÚJ HAVEROK

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Digitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató

NYELVHASZNÁLATI FELMÉRÉS KIÉRTÉKELÉSE (Kassai lakosok / Kassa-környéki lakosok)

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban I. félév

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK KOMMUNIKÁCIÓS KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS kérdés. MegkérdezeB sajtóorgánumok összetétele

AZ ECONET.HU MÉDIA ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TÁJÉKOZTATÓJA ORSZÁGOS RÁDIÓS PÁLYÁZAT EREDMÉNYÉRŐL

Facebook karácsony a magyar kkv-knál

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén

Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében. Budapest, Sziget Fesztivál augusztus 12.

Szerzői jogi védelem

Ügyfél megelégedettségi kérdőív Összefoglaló. A kutatásról

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

1 / :36

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2

Független magyar befektetési szolgáltatók kommunikációja Mit tehetünk a pénzügyi edukáció érdekében?

MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom

Alba Radar. 20. hullám

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Médiaajánlat. nálunk érdemes megjelennie! MERt a Miskolci Egyetem közéleti és kulturális lapja

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata május 18. dr. Balogh Virág

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Miért nincs több nő a magyar politikában?

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

Kerékpár éghajlati teszt

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

Konkurencia figyelés a közösségi média támogatásával.

Megjelenik minden pénteken

KPMG Biztosítási Konferencia

Toborzási helyzetkép

Roma programok és ügyek kommunikációja javaslatok és ötletek roma közösségi vezetőknek

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

Felügyelt és biztonságos kutatás

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

Caramel: Tûrnöm kell June 24.

avagy mit mond cégvezető * a marketingjéről 1. Ki foglalkozik az Ön vállalkozásában a marketinggel?

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: FVB-50-1/2012. FVB-20/2012. sz. ülés (FVB-82/ ) sz. ülés

Gyorsfelmérés: EU-források

A selejt és a norma romlása a hibás kommunikációnál kezdődik. Dr. Szvetelszky Zsuzsanna MTA TK Lendület RECENS Hálózatkutató Központ

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

VERSENY-MÉDIA KÉRDŐÍV február

Médiapiaci kórkép 2015

50 FELETT IS AKTÍVAN!

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének évi eredményei

Médiaajánlat. Igazság több van, valóság egy!

Tisztelt Törvényszék!

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., február 16., o. A válság anatómiája

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Pécsvárad szociális helyzete

Szólásszabadság, média, internet

MarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense

A tér, ami megtérül...

Átírás:

A médiamenedzserek a sajtószabadságról 2016 Mérték Médiaelemző Műhely Publicus Research 2016.július

Tartalom Tartalom... 1 Kutatás-módszertan... 2 Összegzés... 3 A jogi környezet zavarai... 3 Politikai orientációk... 3 A sajtószabadság feltételei... 4 Tőkehiány, innováció-hiány... 5 Bezárkózó kormány... 5 Sokszínű médiavilág... 6 Nincs normális piaci verseny... 6 Helyzetértékelések... 7 Jogi környezet: kisebb zavarok és kiszámíthatatlanság... 8 Média és politika... 10 1

Kutatás-módszertan A Publicus Intézet munkatársai a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából és szakmai koordinációja mellett kvalitatív kutatás keretében 10 interjút készítettek olyan döntéshozókkal, akiknek valamilyen szerepük van a saját médiavállalkozásuk menedzsmentjében. A válaszadóknak két fő kivételével a tartalom előállításban is szerepük van. Többségük főszerkesztő és egyben (rész)tulajdonos is. A kilenc interjú közül három városi tévénél készült, egy válaszadó pedig országos hatókörű közösségi tévénél dolgozik. A nyomtatott médiát négy válaszadó képviseli, az online médiát pedig két fő. Négy interjú vidéken készült, hat pedig a fővárosban. A helyi médiumok menedzserei általánosan lojálisak az őket fenntartó kormányoldali önkormányzatokhoz, de műsorpolitikájukat szolgáltató jellegűnek tekintik, és nem folytatnak direkt pártpropagandát. Az egyik online média vezetője jobboldali, de kritikus irányultsággal jellemezte az oldalát. A másik online média pártsemlegesnek tartja magát, de a marketing területen dolgozó válaszadó az attitűdjei alapján inkább ellenzékinek tekinthető. Az országos terjesztésű hetilap politikai orientációja nagyon hasonló a jobboldali online média orientációjához. Az országos hatókörű közösségi tévé hangsúlyozottan pártsemleges, tudatosan kerülik a direkt politikai témákat, és a tulajdonos főszerkesztő minden oldal politikusaival igyekszik jó viszonyt ápolni. A megyei napilap is pártsemlegesnek tekinti önmagát. Náluk ez úgy nyilvánul meg, hogy igyekeznek teret adni a helyi politika összes szereplőjének. A határozott és büszkén vállalt (baloldali) ellenzéki orientáció csak a két országos terjesztésű print médiára jellemző. A kutatás a Soft Censorship elemzés részét képezi, rövidített változatban már A bevált módszerek, új haverok - Lágy cenzúra a magyar médiában 2015 című elemzésünkben 1 is olvasható volt. A téma fontosságára tekintettel az eredményeket most önállóan is megjelentetjük. A kutatást a Democracy and Media Foundation támogatta. 1 Mérték Médiaelemző Műhely: Bevált módszerek, új haverok, 2016, http://mertek.eu/jelentesek/bevaltmodszerek-uj-haverok 2

Összegzés A tíz interjú legfontosabb tanulsága az, hogy a döntéshozó helyzetben dolgozó médiamunkatársak elsődlegesen nem a jogszabályi és intézményi környezetben látják a sajtószabadság korlátait, hanem abban, hogy egyre nehezebb fenntartani Magyarországon a médiavállalkozásokat. A pénzhiány egyfelől kiszolgáltatottsághoz és megalkuvásokhoz vezet, másfelől az eszköz- és emberhiány erősen gátolja a minőségi újságírást és az oknyomozást is. A jogi környezet zavarai A jogszabályi környezet zavaraival kapcsolatban két dolgot említett a válaszadók mindegyike: 1. Ha idéznek egy véleményt vagy állítást valakitől, azért a média is perelhető, és mindenkinél volt példa arra, hogy perelték is őket ilyesmiért. Ehhez hozzátartozik az is, hogy nagyon nem egységes a bírói gyakorlat, a perek kimenetele gyakorlatilag azon múlik, hogy hova, melyik bíróhoz kerül az ügy. Ez viszont azt is jelenti, hogy magukhoz a jogszabályokhoz nem lehet igazodni. 2. A kommentek miatt is perelhetőek a médiumok. A bíróságok gyakran az olvasói levelekkel azonosan ítélik meg az internetes kommenteket, holott az előbbieknél mindig van szerkesztői döntés, az utóbbiaknál viszont nincs. A felkeresett médiavállalkozások mindegyike rendelkezik saját web-, illetve Facebook-oldallal. Ezeken a felületeken a feszes és szigorú ellenőrzés egyrészt megölné a lényeget, azaz a szabad kommentálhatóságot és a kommentek kommentálhatóságát, másrészt erőforrások sincsenek a folyamatos admin tevékenységhez. Az általános panasz tehát az, hogy a jogalkotás, illetve a jogalkalmazás nincs szinkronban a fejlődéssel. Politikai orientációk A sajtószabadságról, illetve a sajtószabadság helyzetének alakulásáról alkotott vélemények természetesen szorosan összefüggnek a médiavállalkozások politikai orientációjával. A kormánypárti, illetve önkormányzati médiánál dolgozó válaszadók 3

véleményét ez az idézet foglalja össze a legjobban: A sajtószabadság az az áhított valami, amit lehetetlen teljesen elérni. Általános vélemény, hogy a sajtószabadság feltétele a gazdasági önállóság is, nem csak a szabad véleménynyilvánítás lehetősége. A fenntarthatóság minden felkeresett médiánál problémás, nem csak a határozottan ellenzéki orientációjú lapoknál. A tipikusnak tekinthető ellenzéki vélemény a sajtószabadságról: Egyenlő feltételek az információszerzésben, az anyagi háttér megteremtésében, ne uralja túlzottan a médiát az állam és a helyi politika se. Ilyen persze sehol sincs. A sajtószabadság feltételei A médiamenedzserek fejében van egyfajta fontossági sorrend a sajtószabadság feltételrendszeréről, és ebben a gazdasági szempontoké a prioritás: A sajtószabadsághoz stabil gazdasági viszonyok kellenek. Pénz a médiumok számára, nyilván emellett fontos a jogi környezet és a politikai környezet is. Ez a gondolat több interjúban úgy jelent meg, hogy az újságírók, a műhelyek alkotói szabadsága mint a sajtószabadság egyik alapfeltétele nem tud érvényesülni stabil gazdasági háttér nélkül. Gyakorlatilag mindenhol panaszkodtak az ember- és eszközhiányra, ami erősen korlátozza az újságírók, a szerkesztőségek alkotói szabadságát: Nincs emberünk, kameránk, pénzünk stb. ahhoz, hogy minden témával foglalkozni tudjunk, és mindennek alaposan utána járjunk. Ide tartozik az újságírói munka megbecsülése is. Ez nem csak a minőségi újságírók megnyeréséhez fontos, hanem része az újságíró szakma társadalmi presztízsének is, ami erősen megkopott az elmúlt 10-15 évben. Nem függetlenül attól, hogy nem tudnak stabil egzisztenciát biztosítani a médiavállalkozások a munkatársaiknak. Valamilyen formában minden interjúban megjelent az a szempont, hogy: olyan emberek csinálják [a tartalmat], akik kellően önállóak ahhoz, hogy akár konfliktusokat felvállalva is elmondják a saját véleményüket. 4

Tőkehiány, innováció-hiány Az anyagi háttérhez az is hozzátartozik, hogy: egy olyan világról beszélünk, ami nagyon hasonló a technológia világához, nevezetesen folyamatos innovációkra, fejlesztésekre van szükség, azaz hosszútávra szóló befektetésekre, ami nem megy stabil anyagi háttér nélkül. A stabil anyagi hátteret a menedzserek csaknem egyöntetű véleménye szerint a tőkeerős szakmai befektetők tudják megteremteni, olyan médiabirodalmakban, ahol színes a portfolió és a cégcsoport tagjai kölcsönösen támogatni tudják egymás tevékenységét. Ugyanakkor a tíz felkeresett médiavállalkozás közül csak a megyei napilap tagja egy nagyobb, tőkeerős médiacsoportnak, de a magyar médiavállalkozásokat sújtó általános tőke- és pénzhiányra azért ott is panaszkodtak. Ugyanakkor: Nem minden tőkeerős tulajdonos biztosítja a sajtószabadsághoz szükséges gazdasági hátteret. A mi tulajdonosunk biztosítaná a hátteret, de sajnos nem tőkeerős, hanem tőke gyenge Bezárkózó kormány Az ellenzékiek szerint az is korlátozza a sajtószabadságot, hogy a jelenlegi kormány bezárkózó, sok esetben csak pereskedéssel lehet hozzájutni közérdekű adatokhoz. A könnyen, olcsón elérhető híreket pedig az interjúalanyok szerint szelektálja, manipulálja az MTI. Ugyanakkor a pénzhiány miatt a kritikus, ellenzéki hangvételű médiumok is kénytelenek az MTI-re támaszkodni. Ide tartozik, hogy nem lehet közvetlenül kérdezni a kormányt, illetve a kormánypártok képviselőit, nincs közvetlen nyilvános diskurzus a sajtó és a kormányoldali politikai aktorok között. A helyi tévéknél, újságoknál nincs ilyesmire panasz, a többnyire tulajdonos önkormányzatok és a helyi sajtóorgánumok között mindenütt jó és eleven a kapcsolat. Tudjuk egymás telefonszámát, és hívni szoktuk egymást. A válaszadók nem említették, hogy ezt a kapcsolatot a függetlenség szempontjából aggályosnak tartanák. 5

Sokszínű médiavilág A jobboldali irányultságú médiánál dolgozó válaszadók természetesen magasabbra értékelték a sajtószabadság magyarországi helyzetét, mint az ellenzéki beállítottságúak. Ugyanakkor csak két válaszadó maradéktalanul elégedett a jelen helyzettel, mindketten önkormányzati tulajdonú helyi tévénél döntéshozók. A kedvező vélemények indoklásában mindig szerepelt az az érv, hogy: mindenki mindent kimondhat. Több esetben hozzátéve: de hogy mer-e kimondani az más kérdés. A rendszerváltás utáni médiaháború csak az idősebbek fejében hagyott nyomokat, a 30- as, 40-es válaszadók maximum 10 éves távlatban látják a sajtószabadság helyzetének alakulását. Ezzel együtt feltűnő, hogy a kormány felé orientálódók szerint javuló tendenciát mutat a sajtószabadság helyzete Magyarországon, a többiek szerint viszont egyértelműen romlik a helyzet. A javuló tendencia melletti tipikus érv: sokkal több csatorna van, mint régebben volt, sokkal sokszínűbb a médiavilág, és így minden vélemény meg tud jelenni valahol. Nincs normális piaci verseny A kedvezőtlen értékelések tipikus indoklásai: nincs normális médiapiac, teljesen ki van kapcsolva a verseny, a hirdetéseknél nem a példányszámok számítanak. A médiatörvényt, illetve a médiahatóságot viszont senki sem említette ebben a kontextusban. Oly mértékben nehezedik rá a kormány a médiaviszonyokra, és annyira kiszolgáltatott az államnak a magyar médiapiac, hogy az lehetetlenné teszi ilyen értelemben a sajtószabadságot. Megtanulták [a Fidesz politikusai], hogy a direkt politikai eszközöknél sokkal-sokkal hatékonyabb a gazdasági beavatkozás. Ennek két fázisa van Magyarországon. Az első, amikor az állami hirdetéseken keresztül nehezednek rá a médiumokra. A hirdetési költések 40 százaléka mindig is állami költés volt Magyarországon, és ezt tökéletesen a politika szolgálatába állították, ráadásul a jelentős piaci hirdetőkre is állandósult nyomást gyakorolnak, hogy az általuk kedvelt médiumokban hirdessenek. De 2010. óta még az is van, hogy vásároltak is médiumokat, 6

tehát a tulajdonosi oldalról is beavatkoznak. Ez nagyjában-egészében lehetetlenné teszi ezeknél a médiumoknál a szakmai megfelelőséget, viszont a reklámbevételek megszerzésében óriási előnnyel indulnak. Sajtószabadság viszont csak akkor lehet, ha a piaci viszonyok is szabadok és átláthatóak. A sajtószabadság helyzetét rossznak ítélő válaszadók szerint a hirdetők (nem csak a kormány) egyre inkább szimpátia alapon döntenek. Régebben is volt protekcionizmus, de legalább törekedtek a kiegyensúlyozásra. A jelenlegi kormány médiapolitikája viszont az, hogy: mindent meg kell szerezni, amit meg nem lehet, azt tönkre kell tenni. Helyzetértékelések Jobboldalról nézve: amikor erős kormány van (mint pl. most), akkor érezhetően erősebb a kontrol iránti vágy a magyar jobboldalnak és ezen belül a Fidesznek nagyon rossz a szocializációja média szempontból [sokszor indokoltan, sokszor indokolatlanul bizalmatlanok]. Az árnyaltabb értékelés: Ha a rendszerváltás óta nézzük, akkor az első négy év nyilvánvalóan hegymenet volt. Sok mindenre volt lehetőség és sok minden kinyílt. 94-től úgy 2004-ig volt egy stabilizálódás. Ekkor is sokféle hatás érte a sajtót, de mégiscsak a plurális piac volt a jellemző. Megjelentek a kereskedelmi tévék, a kereskedelmi rádiók. Pénzügyi és szakmai befektetők jelentek meg ezen a piacon, és én azt a fajta politikai nyomást, ami most van, azt nem tapasztaltam. Végül 2006-tól van egy ilyen lejtmenet, amit ha politikailag nézünk, akkor egybeesik a jelenleg is kormányzó párt megerősödésével, illetve azzal a felismerésükkel, hogy a médiapiacra való betöréssel tudják irányítani a közvéleményt. Jelenleg egyrészt a már említett gazdasági hatások korlátozzák a sajtószabadságot. Egyfelől az, hogy direkt politikai befektetések vannak a médiapiacon, és ezek közpénzből történő befektetések. Másfelől a reklámpiacra való ránehézkedés, aminek több része van. Egyrészt az állami hirdetések direkt politikai szolgálatba állítása, másrészt a feketelistázás, az, hogy állami hirdetésekből bizonyos médiumok ki vannak tiltva). 7

Végül a legérdekesebb fejlemény az, hogy a gazdaságra gyakorolt kormányzati nyomás miatt az elvben a kormánytól politikailag független gazdasági szereplők is igazodnak, és egyfajta politikai mérlegelés alapján osztják el a saját hirdetési megrendeléseiket. Tehát nem a példányszámokat és az eléréseket mérlegelik, hanem a politikai hasznokat és károkat. Ehhez hozzájön az európai normáknak nem megfelelő jogi környezet is, de ezt a kisebbik problémának tartom. A világon mindenütt a nagy (élelmiszer) áruházláncok a legnagyobb piaci hirdetetők, hiszen nekik napi szinten kell bemutatniuk a kínálatukat a lakosság felé. Ugyanakkor mindkét baloldali ellenzéki lap menedzsere megemlítette azt a pletyka szintnél sokkal konkrétabb értesülését, mely szerint a kormány bizonyos hirdetési megrendelésekhez, illetve más hirdetések lemondásához kötött új áruháznyitási engedélyeket. Jogi környezet: kisebb zavarok és kiszámíthatatlanság Gyakorlatilag az összes válaszadó egybehangzóan azt nyilatkozta, hogy a média jogi környezete nagyon kismértékben befolyásolja a napi működést, illetve a médiavállalkozás helyzetét. A médiatörvénynek csak áttételes hatásai vannak a napi működésre, és sehol sem érezték úgy tehát az ellenzéki orientációjú médiumoknál se hogy a törvények és a hatóságok közvetlenül korlátoznák Magyarországon a sajtószabadságot. Az online és a print médiumoknál azt is mondták a válaszadók, hogy ez idáig a médiahatósággal sem volt semmi dolguk. A helyi (közösségi) tévéknél viszont mindenütt megemlítették az NMHH-t, mint a napi működésükre közvetlenül ható intézményt. Ugyanakkor a jogi környezet zavarai minden interjúban előkerültek, méghozzá esősorban az internetes kommentek kapcsán, mert erre mindenhol van mód a honlapokon, nem csak a kifejezetten online médiumoknál. Gyakorlatilag mindenkinél volt olyan ügy, hogy valamilyen retorzió vagy csak kellemetlenség érte a médiavállalkozást az oldalukon megjelenő beírások kapcsán. Így nyilatkozott erről egy válaszadó: A bíróságok sok esetben az olvasói levelet tekintik kapaszkodó pontnak. Ugyanolyan felelősséget rendelnek a kommentekhez, mint az olvasói levelekhez. Ez 8

nyilvánvaló tévedés, az olvasói levél közlésénél van szerkesztői döntés, a kommenteknél nincs. A kommentek ügye a politikai nyomásgyakorlás kérdésnél is előkerült: X.Y. ellenzéki politikus asszony az összes hirdetőnket egyesével megkereste országgyűlési képviselői fejléces levéllel, azzal, hogy az oldalunkon csúnya kommentek vannak, és ők miért hirdetnek ott. Több hirdető ennek kapcsán visszavonta a megrendelését, így sokmilliós kár érte a médiavállalkozást. Nehéz felmérni, hogy ez a hirdető vagy az ügynökség döntése volt-e odakerült valakihez, hogy hivatalos levelet kaptunk, mi a fene ez az egész? Mi kicsi szereplői vagyunk a médiapiacnak, ezért nem kérdeztek meg bennünket, csak leálltak. Jó, akkor innentől ne hirdessünk ott, mert az egy problémás oldal. Többször felmerült az is, hogy: idézzük azt, hogy A mit mondott B-ről. Nem járunk utána és nem kommentáljuk, de a bíróság szerint felelősek vagyunk A állításának tartalmáért ha ezt nagyon komolyan vennénk, az lehetetlenné tenné a sajtó működését a médiatörvénynek az a hibája, hogy nem rendezte ezt a helyzetet. Több helyen rendezetlennek érzik személyiségi jogok kérdését is, például a rendőrökről közterületen készülő felvételek jogi megítélését, illetve azt, hogy ki számít közszereplőnek. Végül több interjúban felmerült az, hogy a szabályok és a törvények túlságosan képlékenyek: A kormányoldal úgy hajlítgatja a jogszabályokat, ahogy akarja, minden a kormányzat kénye-kedve szerint alakítható, illetve értelmezhető. Nevetséges jogi álláspontokat mondanak. A Klubrádió esetében például azt, hogy nem írták alá az üres oldalakat. Ez hatalmas veszteségeket okoz és fenntartja a bizonytalanságot. Súlyosan korlátozza a sajtószabadságot: a perekkel való fenyegetettség, a helyreigazítási kérelmek tömege, a nem kiszámítható bírósági gyakorlat. Mindez öncenzúrához vezet: nem kockáztathatom azt, hogy súlyos milliókat kelljen fizetni. 9

Média és politika A médiapolitikai döntéseket a kormány felé orientálódó vállalkozásoknál sem érzik transzparensnek a válaszadók. A sikeres médiavállalkozás feltétele a népszerű és érdekes tartalmon túl a tőkeerős tulajdonos is. Ez mindenkinek hiányzik, pedig ennek hiányában esetlegessé, kiszámíthatatlanná válik a napi működés. A siker záloga az állandó megújulás képessége is, és ez is pénzkérdés. A napról-napra küzdelem a fennmaradásért megfojtja a kreativitást a médiavállalkozásoknál. Sok médiavállalkozás felvállalja, hogy van valamilyen politikai, ideológiai irányultsága. Ugyanakkor mindenki hangoztatja a pártpolitikai semlegességét. A politikusokkal való személyes kapcsolatokat a szakma természetes részének tekintik a válaszadók, és nem titkolják azt sem, hogy ezek a kapcsolatok hatnak a tartalomra: mi ezt kérjük is, van egy online felületünk, és azon lehet beküldeni nekünk véleményt, hírt, videót akármit a közszereplők Facebook-on, akárhol megjelenő írásait egy az egyben idézzük. ez egyrészt jó nekünk, merthogy tartalom, másrészt jó nekik, mert több emberhez jutnak el. A gazdasági és politikai szereplők szokták bizonyos előnyökhöz juttatni a sajtómunkásokat: ez ingoványos terület, hogy meddig tart a jó kapcsolat és hol kezdődik a megvesztegetés. Természetesen a válaszadók egyike sem mondott olyan esetet, amikor valaki a saját médiavállalkozásnál csúszott volna bele az ingoványba. Más médiavállalkozásokról sincs ilyesmiről tudomása senkinek, legfeljebb csak hallomása. Zsarolásokról, fenyegetésekről nincsenek saját tapasztalataik, illetve tudomásaik a média döntéshozóiknak. A személyes ismerős politikai-, gazdasági szereplőktől legfeljebb rosszallásokat kapnak, ha olyasmi jelenik meg náluk, ami sérti azok érdekeit. Tartalom miatti peres ügyekbe, jogvitákba soha sem ismerősökkel szoktak bonyolódni. Ezt nem mondta kis senki, de eléggé életszerű az a következtetés, hogy a média döntéshozói részéről ez is motiválja a politikusokkal fenntartott szívélyes kapcsolatok ápolását. 10