152. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 23., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1955, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 23., szerda 152. szám Ára: 1955, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXXIV. tv. Az em ber i jo gok és az alap ve tõ sza bad sá gok vé del mé rõl szóló, Rómában, 1950. no vem ber 4-én kelt Egyez mény nek az Egyez mény el len õr zõ rend sze ré nek mó do sí tá sá ra vo nat ko zó 14. jegy zõ köny ve ki hir de té sé rõl... 8772 2005: CXXV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Hor vát Köz tár sa ság kö zött a szo - ciális biz ton ság ról szóló, Bu da pes ten, 2005. feb ru ár 8-án alá - írt Egyezmény kihirdetésérõl... 8779 2005: CXXVI. tv. A csa lád tá mo ga tá si rend szer át ala kí tá sá ról... 8799 2005: CXXVII. tv. Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és ha tás kö rö ket meg ál la pí tó tör vények eu ró pai kö zös sé gi jogi aktusnak való meg fe lel te tés sel össze füg gõ mó do sí tá sá ról... 8805 250/2005. (XI. 23.) Korm. r. A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biz ton ság ról szóló, Bu da pes ten, 2005. feb ru ár 8-án alá írt egyez - mény végrehajtására szolgáló megállapodás kihirdetésérõl... 8810 251/2005. (XI. 23.) Korm. r. A felsõoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Korm. ren de let módosításáról... 8816 23/2005. (XI. 23.) MNB r. Az el szá mo lás for ga lom le bo nyo lí tá sá ra vo nat ko zó tár gyi, tech ni kai, biz ton sá gi és üz let me net foly to nos sá gi követelményekrõl... 8818 54/2005. (XI. 23.) EüM r. Az egyes egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetel - ményeinek kiadásáról... 8822 55/2005. (XI. 23.) EüM FVM e. r. A nö vé nyek ben, a nö vé nyi ter mé kek ben és a fe lü le tü kön meg en ged - he tõ nö vény vé dõ szer-ma ra dék mér té ké rõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM FVM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról... 8858 100/2005. (XI. 23.) GKM r. A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM ren de let mó do sí tá sá ról... 8864 37/2005. (XI. 23.) PM r. A kö te le zõ gép jár mû-fe le lõs ség biz to sí tás 1991. jú li us 1. elõt ti rend - szere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emelésérõl szóló, mó do sí tott 2/1997. (I. 31.) PM ren de let, va la mint a gép jár - mû-sza va tos sá gi ká rok 1971. ja nu ár 1. elõt ti rend szer e alap ján fizetett bal ese ti kár té rí té si já ra dé kok ról szóló, mó do sí tott 12/1998. (III. 27.) PM rendelet módosításáról... 8864 85/2005. (XI. 23.) OGY h. A kis és kö ze pes ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dé kok tá ro ló já nak lé te sí - tését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez szükséges elõzetes, elvi hozzájárulásról és a paksi atomerõmû üzemidejének meg - hosszab bí tá sá ról... 8865 1110/2005. (XI. 23.) Korm. h. Az egységes közszolgálati szabályozás kidolgozásáért és végrehaj - tásának koordinálásáért felelõs kormánymegbízott felmentésérõl 8865 1111/2005. (XI. 23.) Korm. h. Élet men tõ Em lék érem ki tün te tõ jel vény ado má nyo zá sá ról... 8865 2/2005. (XI. 23.) KüM h. A Ma gyar Köz tár sa ság és a Lett Köz tár sa ság kö zött a ket tõs adóz ta - tás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásá - ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Ri gá ban, 2004. má - jus 14-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXX. tör vény 2. -a hatálybalépésérõl... 8866 3/2005. (XI. 23.) KüM h. A Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között a kettõs adóz - tatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Vil ni us ban, 2004. május 12-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl szóló 2004. évi CXXIX. tör vény 2. -a hatálybalépésérõl... 8866 A Köz pon ti Kár ren de zé si Iro da köz le mé nye a 2006. ja nu ár 9 20-ig ter je dõ idõ szak II/1. föld alap ra vo nat ko zó ter mõ föld árve - réseirõl... 8867 Pályázati felhívás az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakké - pesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság elnyerésére... 8870 Oldal

8772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/152. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi CXXIV. tör vény az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek az Egyezmény ellenõrzõ rendszerének módosítására vonatkozó 14. jegyzõkönyve kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad az em ber i jo gok és az alap ve tõ sza bad sá gok vé del mé rõl szóló, Ró má ban, 1950. no vem ber 4-én kelt Egyez mény - nek az Egyez mény el len õr zõ rend sze ré nek mó do sí tá sá ra vo nat ko zó 14. jegy zõ köny ve kö te le zõ ha tá lyá nak el is me - ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés a jegy zõ köny vet e tör vénnyel ki - hir de ti. 3. A jegy zõ könyv an gol nyel vû szö ve ge és an nak hi - va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ: Protocol No. 14 to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, amending the control system of the Convention Preamble The mem ber Sta tes of the Co un cil of Eu ro pe, sig na to ri es to this Pro to col to the Con ven ti on for the Pro tec ti on of Hu man Rights and Fun da men tal Fre e doms, sig ned at Rome on 4 No vem ber 1950 (he re i naf ter re fer red to as the Con ven ti on ), ha ving re gard to Re so lu ti on No. 1 and the Dec la ra ti on adop ted at the Eu ro pe an Mi nis te ri al Con fe ren ce on Hu man Rights, held in Rome on 3 and 4 No vem ber 2000; ha ving re gard to the Dec la ra ti ons adop ted by the Com mit tee of Mi nis ters on 8 No vem ber 2001, 7 No vem ber 2002 and 15 May 2003, at the ir 109th, 111th and 112th Ses si ons, res pec ti vely; ha ving re gard to Opi ni on No. 251 (2004) adop ted by the Par li a men ta ry As sembly of the Co un cil of Eu ro pe on 28 Ap ril 2004; * A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. no vem ber 7-i ülés nap ján fogadta el. con si de ring the ur gent need to amend cer ta in pro vi si ons of the Con ven ti on in or der to ma in ta in and imp ro ve the ef fi ci en cy of the cont rol sys tem for the long term, ma inly in the light of the con ti nu ing inc re a se in the work lo ad of the Eu ro pe an Co urt of Hu man Rights and the Com mit tee of Mi nis ters of the Co un cil of Eu ro pe; con si de ring, in par ti cu lar, the need to en su re that the Co urt can con ti nue to play its pre-emi nent role in pro tec ting hu man rights in Eu ro pe, have ag re ed as fol lows: Article 1 Pa rag raph 2 of Ar tic le 22 of the Con ven ti on shall be de - le ted. Article 2 Ar tic le 23 of the Con ven ti on shall be amen ded to read as fol lows: Article 23 Terms of office and dismissal 1 The jud ges shall be elec ted for a pe ri od of nine ye ars. They may not be re-elec ted. 2 The terms of of fi ce of jud ges shall ex pi re when they re ach the age of 70. 3 The jud ges shall hold of fi ce un til rep la ced. They shall, ho we ver, con ti nue to deal with such ca ses as they al re a dy have un der con si de ra ti on. 4 No jud ge may be dis mis sed from of fi ce un less the ot her jud ges de ci de by a ma jo rity of two-thirds that that jud ge has ce a sed to ful fil the re qu i red con di ti ons. Article 3 Ar tic le 24 of the Con ven ti on shall be de le ted. Article 4 Ar tic le 25 of the Con ven ti on shall be co me Ar tic le 24 and its text shall be amen ded to read as fol lows: Article 24 Registry and rapporteurs 1 The Co urt shall have a re gist ry, the func ti ons and or ga ni sa ti on of which shall be laid down in the ru les of the Co urt. 2 When sitt ing in a sing le-jud ge for mat ion, the Co urt shall be as sis ted by rap por te urs who shall func ti on un der the aut ho rity of the Pre si dent of the Co urt. They shall form part of the Co urt s re gist ry.

2005/152. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8773 Article 5 Ar tic le 26 of the Con ven ti on shall be co me Ar tic le 25 (,,Ple na ry Co urt ) and its text shall be amen ded as fol lows: 1 At the end of pa rag raph d, the com ma shall be rep la ced by a se mi-co lon and the word and shall be de le ted. 2 At the end of pa rag raph e, the full stop shall be rep la ced by a se mi-co lon. 3 A new pa rag raph f shall be ad ded which shall read as fol lows: f make any re qu est un der Ar tic le 26, pa rag raph 2. Article 6 Ar tic le 27 of the Con ven ti on shall be co me Ar tic le 26 and its text shall be amen ded to read as fol lows: Article 26 Single-judge formation, committees, Chambers and Grand Chamber 1 To con si der ca ses bro ught be fo re it, the Co urt shall sit in a sing le-jud ge for mat ion, in com mit te es of three jud ges, in Cham bers of se ven jud ges and in a Grand Cham ber of se ven te en jud ges. The Co urt s Cham bers shall set up com mit te es for a fi xed pe ri od of time. 2 At the re qu est of the ple na ry Co urt, the Com mit tee of Mi nis ters may, by a una ni mo us de ci si on and for a fi xed pe ri od, re du ce to five the num ber of jud ges of the Cham bers. 3 When sitt ing as a sing le jud ge, a jud ge shall not exa mi ne any app li ca ti on aga inst the High Cont rac ting Party in res pect of which that jud ge has been elec ted. 4 The re shall sit as an ex of fi cio mem ber of the Cham ber and the Grand Cham ber the jud ge elec ted in res pect of the High Cont rac ting Party con cer ned. If the re is none or if that jud ge is unab le to sit, a per son cho sen by the Pre si dent of the Co urt from a list sub mit ted in ad van ce by that Party shall sit in the ca pa city of jud ge. 5 The Grand Cham ber shall also inc lu de the Pre si dent of the Co urt, the Vi ce-pre si dents, the Pre si dents of the Cham bers and ot her jud ges cho sen in ac cor dan ce with the ru les of the Co urt. When a case is re fer red to the Grand Cham ber un der Ar tic le 43, no jud ge from the Cham ber which rend ered the judg ment shall sit in the Grand Cham ber, with the ex cep ti on of the Pre si dent of the Cham ber and the jud ge who sat in res pect of the High Cont rac ting Party con cer ned. Article 7 Af ter the new Ar tic le 26, a new Ar tic le 27 shall be in ser ted into the Con ven ti on, which shall read as fol lows: Article 27 Competence of single judges 1 A sing le jud ge may dec la re inad mis sib le or stri ke out of the Co urt s list of ca ses an app li ca ti on sub mit ted un der Ar tic le 34, whe re such a de ci si on can be ta ken wit ho ut furt her exa mi na ti on. 2 The de ci si on shall be fi nal. 3 If the sing le jud ge does not dec la re an app li ca ti on inad mis sib le or stri ke it out, that jud ge shall for ward it to a com mit tee or to a Cham ber for furt her exa mi na ti on. Article 8 Ar tic le 28 of the Con ven ti on shall be amen ded to read as fol lows: Article 28 Competence of committees 1 In res pect of an app li ca ti on sub mit ted un der Ar tic le 34, a com mit tee may, by a una ni mo us vote, a dec la re it inad mis sib le or stri ke it out of its list of ca ses, whe re such de ci si on can be ta ken wit ho ut furt her exa mi na ti on; or b dec la re it ad mis sib le and ren der at the same time a judg ment on the me rits, if the un der lying qu es ti on in the case, con cer ning the in terp re ta ti on or the app li ca ti on of the Con ven ti on or the Pro to cols the re to, is al re a dy the sub ject of well-es tab lis hed ca se-law of the Co urt. 2 De ci si ons and judg ments un der pa rag raph 1 shall be fi nal. 3 If the jud ge elec ted in res pect of the High Cont rac ting Party con cer ned is not a mem ber of the com mit tee, the com mit tee may at any sta ge of the pro ce e dings in vi te that jud ge to take the pla ce of one of the mem bers of the com mit tee, ha ving re gard to all re le vant fac tors, inc lu ding whet her that Party has con tes ted the app li ca ti on of the pro ce du re un der pa rag raph 1.b. Article 9 Ar tic le 29 of the Con ven ti on shall be amen ded as fol lows: 1 Pa rag raph 1 shall be amen ded to read as fol lows: If no de ci si on is ta ken un der Ar tic le 27 or 28, or no judg ment rend ered un der Ar tic le 28, a Cham ber shall de ci de on the ad mis si bi lity and me rits of in di vi du al app li ca ti ons sub mit ted un der Ar tic le 34. The de ci si on on ad mis si bi lity may be ta ken se pa ra tely. 2 At the end of pa rag raph 2 a new sen ten ce shall be ad ded which shall read as fol lows: The de ci si on on ad mis si bi lity shall be ta ken se pa ra tely un less the Co urt, in ex cep ti o nal ca ses, de ci des ot her wi se. 3 Pa rag raph 3 shall be de le ted.

8774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/152. szám Article 10 Ar tic le 31 of the Con ven ti on shall be amen ded as fol lows: 1 At the end of pa rag raph a, the word and shall be de le ted. 2 Pa rag raph b shall be co me pa rag raph c and a new pa rag raph b shall be in ser ted and shall read as fol lows: b de ci de on is su es re fer red to the Co urt by the Com mit tee of Mi nis ters in ac cor dan ce with Ar tic le 46, pa rag raph 4; and. Article 11 Ar tic le 32 of the Con ven ti on shall be amen ded as fol lows: At the end of pa rag raph 1, a com ma and the num ber 46 shall be in ser ted af ter the num ber 34. Article 12 Pa rag raph 3 of Ar tic le 35 of the Con ven ti on shall be amen ded to read as fol lows: 3 The Co urt shall dec la re inad mis sib le any in di vi du al app li ca ti on sub mit ted un der Ar tic le 34 if it con si ders that: a the app li ca ti on is in com pa tib le with the pro vi si ons of the Con ven ti on or the Pro to cols the re to, ma ni festly ill-fo un ded, or an abu se of the right of in di vi du al app li ca ti on; or b the app li cant has not suf fe red a sig ni fi cant di sad van ta ge, un less res pect for hu man rights as de fi ned in the Con ven ti on and the Pro to cols the re to re qu i res an exa mi na ti on of the app li ca ti on on the me rits and pro vi ded that no case may be re jec ted on this gro und which has not been duly con si de red by a do mes tic tri bu nal. Article 13 A new pa rag raph 3 shall be ad ded at the end of Ar tic le 36 of the Con ven ti on, which shall read as fol lows: 3 In all ca ses be fo re a Cham ber or the Grand Cham ber, the Co un cil of Eu ro pe Com mis si o ner for Hu man Rights may sub mit writ ten com ments and take part in he a rings. Article 14 Ar tic le 38 of the Con ven ti on shall be amen ded to read as fol lows: Article 38 Examination of the case The Co urt shall exa mi ne the case to get her with the rep re sen ta ti ves of the par ti es and, if need be, un der ta ke an in ves ti ga ti on, for the ef fec ti ve con duct of which the High Cont rac ting Par ti es con cer ned shall fur nish all ne ces sa ry fa ci li ti es. Article 15 Ar tic le 39 of the Con ven ti on shall be amen ded to read as fol lows: Article 39 Friendly settlements 1 At any sta ge of the pro ce e dings, the Co urt may pla ce it self at the dis po sal of the par ti es con cer ned with a view to se cu ring a fri endly sett le ment of the mat ter on the ba sis of res pect for hu man rights as de fi ned in the Con ven ti on and the Pro to cols the re to. 2 Pro ce e dings con duc ted un der pa rag raph 1 shall be con fi den ti al. 3 If a fri endly sett le ment is ef fec ted, the Co urt shall stri ke the case out of its list by me ans of a de ci si on which shall be con fi ned to a bri ef sta te ment of the facts and of the so lu ti on re a ched. 4 This de ci si on shall be trans mit ted to the Com mit tee of Mi nis ters, which shall su per vi se the exe cu ti on of the terms of the fri endly sett le ment as set out in the de ci si on. Article 16 Ar tic le 46 of the Con ven ti on shall be amen ded to read as fol lows: Article 46 Binding force and execution of judgments 1 The High Cont rac ting Par ti es un der ta ke to abi de by the fi nal judg ment of the Co urt in any case to which they are par ti es. 2 The fi nal judg ment of the Co urt shall be trans mit ted to the Com mit tee of Mi nis ters, which shall su per vi se its exe cu ti on. 3 If the Com mit tee of Mi nis ters con si ders that the su per vi si on of the exe cu ti on of a fi nal judg ment is hin de red by a prob lem of in terp re ta ti on of the judg ment, it may re fer the mat ter to the Co urt for a ru ling on the qu es ti on of in terp re ta ti on. A re fer ral de ci si on shall re qu i re a ma jo rity vote of two thirds of the rep re sen ta ti ves en tit led to sit on the Com mit tee. 4 If the Com mit tee of Mi nis ters con si ders that a High Cont rac ting Party re fu ses to abi de by a fi nal judg ment in a case to which it is a party, it may, af ter ser ving for mal no ti ce on that Party and by de ci si on adop ted by a ma jo rity vote of two thirds of the rep re sen ta ti ves en tit led to sit on the Com mit tee, re fer to the Co urt the qu es ti on whet her that Party has fa i led to ful fil its ob li ga ti on un der pa rag raph 1. 5 If the Co urt finds a vi o lat ion of pa rag raph 1, it shall re fer the case to the Com mit tee of Mi nis ters for

2005/152. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8775 con si de ra ti on of the me a su res to be ta ken. If the Co urt finds no vi o lat ion of pa rag raph 1, it shall re fer the case to the Com mit tee of Mi nis ters, which shall clo se its exa mi na ti on of the case. Article 17 Ar tic le 59 of the Con ven ti on shall be amen ded as fol lows: 1 A new pa rag raph 2 shall be in ser ted which shall read as fol lows: 2 The Eu ro pe an Un ion may ac ce de to this Conven - tion. 2 Pa rag raphs 2, 3 and 4 shall be co me pa rag raphs 3, 4 and 5 res pec ti vely. Final and transitional provisions Article 18 1 This Pro to col shall be open for sig na tu re by mem ber Sta tes of the Co un cil of Eu ro pe sig na to ri es to the Con ven ti on, which may exp ress the ir con sent to be bo und by a sig na tu re wit ho ut re ser va ti on as to ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val; or b sig na tu re sub ject to ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val, fol lo wed by ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val. 2 The inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val shall be de po si ted with the Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe. Pro to col, the new ad mis si bi lity cri te ri on may only be app li ed by Cham bers and the Grand Cham ber of the Co urt. Article 21 The term of of fi ce of jud ges ser ving the ir first term of of fi ce on the date of ent ry into for ce of this Pro to col shall be ex ten ded ipso jure so as to amo unt to a to tal pe ri od of nine ye ars. The ot her jud ges shall comp le te the ir term of of fi ce, which shall be ex ten ded ipso jure by two ye ars. Article 22 The Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe shall no ti fy the mem ber Sta tes of the Co un cil of Eu ro pe of: a any sig na tu re; b the de po sit of any inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val; c the date of ent ry into for ce of this Pro to col in ac cor dan ce with Ar tic le 19; and d any ot her act, no ti fi ca ti on or com mu ni ca ti on re lat ing to this Pro to col. In wit ness whe re of, the un der sig ned, be ing duly aut ho ri sed the re to, have sig ned this Pro to col. Done at Stras bo urg, this 13 th day of May 2004, in Eng lish and in French, both texts be ing equ ally aut hen tic, in a sing le copy which shall be de po si ted in the ar chi ves of the Co un cil of Eu ro pe. The Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe shall trans mit cer ti fi ed co pi es to each mem ber Sta te of the Co un cil of Eu ro pe. Article 19 This Pro to col shall en ter into for ce on the first day of the month fol lo wing the ex pi ra ti on of a pe ri od of three months af ter the date on which all Par ti es to the Con ven ti on have exp res sed the ir con sent to be bo und by the Pro to col, in ac cor dan ce with the pro vi si ons of Ar tic le 18. Article 20 1 From the date of the ent ry into for ce of this Pro to col, its pro vi si ons shall apply to all app li ca ti ons pen ding be fo re the Co urt as well as to all judg ments who se exe cu ti on is un der su per vi si on by the Com mit tee of Mi nis ters. 2 The new ad mis si bi lity cri te ri on in ser ted by Ar tic le 12 of this Pro to col in Ar tic le 35, pa rag raph 3.b of the Con ven ti on, shall not apply to app li ca ti ons dec la red ad mis sib le be fo re the ent ry into for ce of the Pro to col. In the two ye ars fol lo wing the ent ry into for ce of this Tizennegyedik jegyzõkönyv az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezményhez, az egyezmény ellenõrzõ rendszerének módosításáról Preambulum Az Eu ró pa Ta nács tag ál la mai, az em ber i jo gok és az alap ve tõ sza bad sá gok vé del mé rõl, Ró má ban, 1950. no - vem ber 4. nap ján kelt egyez mény (a továb biak ban: Egyez - mény) e jegy zõ köny vé nek alá írói, te kin tet tel a 2000. no vem ber 3. és 4. nap ján Ró má ban az em ber i jo gok ról tar tott Eu ró pai Mi nisz te ri Kon fe ren ci án el fo ga dott 1. szá mú ha tá ro zat ra és nyi lat ko zat ra, te kin tet tel a Mi nisz te ri Bi zott ság nak a 2001. no vem ber 8-án, 2002. no vem ber 7-én és 2003. má jus 15-én, a 109., 111., il let ve 112. ülé sén el fo ga dott nyi lat ko za ta i ra, te kin tet tel az Eu ró pa Ta nács Par la men ti Köz gyû lé sé nek 2004. áp ri lis 28-án el fo ga dott 251 (2004) sz. vé le mé nyé re,

8776 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/152. szám fi gye lem mel arra, hogy az Egyez mény egyes ren del ke - zé se it sür gõ sen mó do sí ta ni kell an nak ér de ké ben, hogy az el len õr zõ rend szer ha té kony sá ga hosszú tá von meg ma rad - jon és ja vul jon, fõ ként az Em ber i Jo gok Eu ró pai Bí ró sá gá - nak és az Eu ró pa Ta nács Mi nisz te ri Bi zott sá gá nak fo lya - ma to san nö vek võ mun ka ter he fé nyé ben, fi gye lem mel kü lö nö sen arra, hogy biz to sí ta ni kell azt, hogy a Bí ró ság to vább ra is ki emel ke dõ sze re pet játsz has - son az em ber i jo gok vé del me te rén Eu ró pá ban, a kö vet ke zõk ben ál la pod tak meg: 1. Cikk Az Egyez mény 22. Cik ké nek 2. be kez dé se tör lés re kerül. 2. Cikk Az Egyez mény 23. Cik ke az aláb bi ak ra vál to zik: 23. Cikk A hivatalviselés ideje és az elmozdítás 1. A bí rá kat ki lenc éves idõ szak ra vá laszt ják. Nem vá - laszt ha tók újra. 2. A bí rák hi va tal vi se lé si ide je 70. élet évük be töl té se - kor le jár. 3. A bí rák utód juk hi va tal ba lé pé sé ig vi se lik tiszt sé gü - ket. To vább ra is el jár nak azon ban a már fo lya mat ban levõ ügye ik ben. 4. Bí rót csak a töb bi bíró arra vo nat ko zó két har ma dos több ség gel ho zott ha tá ro za tá val le het hi va ta lá ból el moz dí - ta ni, hogy töb bé már nem fe le l meg az elõ írt fel té te lek - nek. 3. Cikk Az Egyez mény 24. Cik ke tör lés re ke rül. 4. Cikk Az Egyez mény 25. Cik ke a 24. Cikk lesz és szö ve ge az aláb bi ak ra vál to zik: 24. Cikk A Bíróság Hivatala és az elõadók 1. A Bí ró ság Hi va tal lal ren del ke zik, mely nek fel ada ta it és szer ve ze tét a Bí ró ság el já rá si sza bály za tá ban kell meg - ál la pí ta ni. 2. Ami kor a Bí ró ság egyes bí ró ként jár el, ak kor elõ - adók se gí tik, akik fel ada ta i kat a Bí ró ság el nö ké nek alá ren - del ten lát ják el. Az elõ adók a Bí ró ság Hi va ta lá hoz tar - toznak. 5. Cikk Az Egyez mény 26. Cik ke a 25. Cikk (,,A tel jes ülés ) lesz és szö ve ge az aláb bi ak sze rint mó do sul: 1. A d) be kez dés vé gén a vesszõ he lyé re pon tos vesszõ ke rül és az és szó tör len dõ. 2. Az e) be kez dés vé gén a pont he lyé re pon tos vesszõ ke rül. 3. Egy új, f) be kez dés ke rül be ik ta tás ra az aláb bi szö - veg gel: f) elõ ter jesz ti a 26. Cikk 2. be kez dé se sze rin ti ké ré se - ket. 6. Cikk Az Egyez mény 27. Cik ke a 26. Cikk lesz és szö ve ge az aláb bi ak ra vál to zik: 26. Cikk Egyesbíró, tanácsok, Kamarák és Nagykamara 1. Az elé ter jesz tett ügyek ben a Bí ró ság egyes bí ró ként, há rom ta gú bí rói ta ná csok ban, hét bí ró ból álló Ka ma rák - ban vagy ti zen hét bí ró ból álló Nagy ka ma rá ban jár el. A Bí ró ság Ka ma rái meg ha tá ro zott idõ tar tam ra ta ná cso kat hoz nak lét re. 2. A Bí ró ság tel jes ülé sé nek ké ré sé re a Mi nisz te ri Bi - zott ság egy han gú ha tá ro zat tal, meg ha tá ro zott idõ tar tam ra, öt fõre csök kent he ti a Ka ma rák tag ja i nak szá mát. 3. Az egyes bí ró ként el já ró bíró nem vizs gál hat olyan ké rel met, amit azon Ma gas Szer zõ dõ Fél el len ter jesz tet tek elõ, amely te kin te té ben õt meg vá lasz tot ták. 4. Hi va tal ból tag ja a Ka ma rá nak és a Nagy ka ma rá nak a fél ként érin tett Ma gas Szer zõ dõ Fél te kin te té ben vá lasz tott bíró. Ha nincs ilyen, vagy ha a bíró az el já rás ban aka dá - lyoz tat va van, ak kor az a sze mély jár el bí rói mi nõ ség ben, akit a Bí ró ság el nö ke az érin tett Szer zõ dõ Fél ál tal elõ ze - tesen elõ ter jesz tett lis tá ról ki vá laszt. 5. A Nagy ka ma ra tag jai, to váb bá a Bí ró ság el nö ke és al el nö kei, a Ka ma rák el nö kei és a Bí ró ság el já rá si sza bály - za tá nak meg fele lõen vá lasz tott más bí rák. A 43. Cikk alap - ján a Nagy ka ma ra elé utalt ügy ben nem jár hat el a Nagy ka - ma rá ban az íté le tet hozó Ka ma ra bí rá ja, ki vé ve an nak el - nö két és az érin tett Ma gas Szer zõ dõ Fél te kin te té ben el járt bí rót. 7. Cikk Az új 26. Cikk után egy új 27. Cikk ke rül be ik ta tás ra az Egyez mény be az aláb bi szö veg gel: 27. Cikk Az egyesbírák hatásköre 1. Az egyes bí ró el fo gad ha tat lan ná nyil vá nít hat ja vagy tö röl he ti a Bí ró ság ügy lajst ro má ból a 34. Cikk alap ján elõ -

2005/152. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8777 ter jesz tett ké rel met, ha az ilyen ha tá ro zat to váb bi vizs gá lat nél kül meg hoz ha tó. 2. A ha tá ro zat vég le ges. 3. Ha az egyes bí ró nem nyil vá nít ja a ké rel met el fo gad - ha tat lan nak vagy nem tör li az ügy lajst rom ból, ak kor to - váb bi vizs gá lat cél já ból meg kül di va la me lyik ta nács nak vagy Ka ma rá nak. 8. Cikk Az Egyez mény 28. Cik ke az aláb bi ak ra vál to zik: 28. Cikk A tanácsok hatásköre 1. A 34. Cikk alap ján elõ ter jesz tett ké rel met a ta nács egy han gú sza va zat tal a) el fo gad ha tat lan nak nyil vá nít hat ja vagy tö röl he ti az ügy lajst rom ból, ha az ilyen ha tá ro zat to váb bi vizs gá lat nél kül meg hoz ha tó; vagy b) el fo gad ha tó vá nyil vá nít hat ja, és egy út tal íté le tet hoz hat az ügy ér de mé rõl, ha az ügy ben fel me rült, az Egyez mény vagy az ah hoz kap cso ló dó jegy zõ köny vek ér - tel me zé sét és al kal ma zá sát érin tõ kér dés sel kap cso lat ban a Bí ró ság jól meg ala po zott eset jo ga ren del ke zés re áll. 2. Az 1. be kez dés sze rin ti ha tá ro za tok és íté le tek vég le - ge sek. 3. Ha a fél ként érin tett Ma gas Szer zõ dõ Fél te kin te té - ben vá lasz tott bíró nem tag ja a ta nács nak, ak kor figye - lembe véve min den re le váns té nye zõt, be le ért ve azt is, hogy a Szer zõ dõ Fél ki fo gás ol ta-e az 1. be kez dés b) pont ja alat ti el já rás al kal ma zá sát a ta nács az el já rás bár mely sza ka szá ban fel hív hat ja azt a bí rót, hogy a ta nács va la me - lyik tag já nak he lyé be lép jen. 9. Cikk Az Egyez mény 29. Cik ke az aláb bi ak sze rint mó do sul: 1. Az 1. be kez dés szö ve ge a kö vet ke zõ re vál to zik: Ha a 27. vagy a 28. Cikk alap ján nem hoz tak ha tá ro za tot, vagy ha a 28. Cikk alap ján nem hoz tak íté le tet, ak kor az egyik Ka ma ra hoz ha tá ro za tot a 34. Cikk alap ján be nyúj tott egyé ni ké rel mek el fo gad ha tó sá gá ról és ér de mé rõl. Az el - fo gad ha tó ság te kin te té ben kü lön ha tá ro zat hoz ha tó. 2. A 2. be kez dés vége egy új mon dat tal egé szül ki az aláb bi szö veg gel: Az el fo gad ha tó ság te kin te té ben a Bí ró - ság kü lön ha tá ro za tot hoz, ha csak rend kí vü li ese tek ben más kép pen nem dönt. 3. A 3. be kez dés tör lés re ke rül. 10. Cikk Az Egyez mény 31. Cik ke az aláb bi ak sze rint mó do sul: 1. Az a) be kez dés vé gén az és szó tör lés re ke rül. 2. A b) be kez dés bõl c) be kez dés lesz és egy új b) be kez - dés ke rül be ik ta tás ra az aláb bi szö veg gel: b) ha tá ro za tot hoz azok ban a kér dé sek ben, ame lye ket a Mi nisz te ri Bi zott ság a 46. Cikk 4. be kez dé se alap ján a Bí - ró ság elé ter jeszt; és. 11. Cikk Az Egyez mény 32. Cik ke az aláb bi ak sze rint mó do sul: Az 1. be kez dés vé gén a 34. szám után egy vesszõ, és a 46. szám ik ta tó dik be. 12. Cikk Az Egyez mény 35. Cik ké nek 3. be kez dé se az aláb bi ak - ra vál to zik: 3. A Bí ró ság a 34. Cikk alap ján elõ ter jesz tett egyé ni ké rel met el fo gad ha tat lan nak nyil vá nít ja, amennyi ben úgy ta lál ja, hogy a) a ké re lem az Egyez mény és az ah hoz kap cso ló dó jegy zõ köny vek ren del ke zé se i vel össze egyez tet he tet len, nyil ván va ló an alap ta lan vagy a ké rel me zé si jog gal való vissza élés nek mi nõ sül; vagy b) a ké rel me zõ nem szen ve dett je len tõs hát rányt, ki vé - ve, ha az Egyez mény ben és az ah hoz kap cso ló dó jegy zõ - köny vek ben meg ha tá ro zott em ber i jo gok tisz te let ben tar - tá sa a ké re lem ér de mé nek vizs gá la tát te szi szük sé ges sé, és az zal a fel té tel lel, hogy ezen az ala pon egyet len ügy sem uta sít ha tó el, ame lyet ha zai bí ró ság nem vizs gált meg meg - fele lõen. 13. Cikk Az Egyez mény 36. Cik ké nek vé gé re egy új 3. be kez dés ke rül az aláb bi szö veg gel: 3. Az Eu ró pa Ta nács Em ber i Jogi Biz to sa a Ka ma ra és a Nagy ka ma ra elõtt fo lya mat ban lévõ min den ügy ben írá - sos ész re vé te le ket te het, és részt ve het a tár gya lá so kon. 14. Cikk Az Egyez mény 38. Cik ke az aláb bi ak ra vál to zik: 38. Cikk Az ügy vizsgálata A Bí ró ság a fe lek kép vi se lõ i vel meg vizs gál ja az ügyet, il let ve szük ség ese tén tény fel tá rást vé gez, amely nek ha té - kony le foly ta tá sa ér de ké ben az érin tett Ma gas Szer zõ dõ Fe lek min den szük sé ges se gít sé get meg ad nak.

8778 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/152. szám 15. Cikk Az Egyez mény 39. Cik ke az aláb bi ak ra vál to zik: 39. Cikk Békés rendezés 1. A Bí ró ság az el já rás bár mely sza ka szá ban az ér de - kelt fe lek ren del ke zé sé re áll hat ab ból a cél ból, hogy az ügy nek az Egyez mény ben és az ah hoz kap cso ló dó jegy zõ - köny vek ben meg ha tá ro zott em ber i jo gok tisz te let ben tar - tá sa alap ján tör té nõ bé kés ren de zé sét biz to sít sa. 2. Az 1. be kez dés sze rin ti el já rás bi zal mas. 3. Bé kés ren de zés el éré se ese tén a Bí ró ság a té nyek és az el ért meg ol dás rö vid is mer te té sé re szo rít ko zó ha tá ro - zat tal tör li az ügyet a lajst ro má ból. 4. Ezt a ha tá ro za tot to váb bí ta ni kell a Mi nisz te ri Bi - zott ság hoz, amely el len õr zi a bé kés ren de zés sel kap cso la - tos ha tá ro zat ban fog lalt fel té te lek vég re haj tá sát. 16. Cikk Az Egyez mény 46. Cik ke az aláb bi ak ra vál to zik: 46. Cikk Az ítéletek kötelezõ ereje és végrehajtása 1. A Ma gas Szer zõ dõ Fe lek vál lal ják, hogy ma guk ra néz ve kö te le zõ nek te kin tik a Bí ró ság vég le ges íté le tét min den ügy ben, amely ben fél ként sze re pel nek. 2. A Bí ró ság vég le ges íté le tét el kell jut tat ni a Mi nisz - te ri Bi zott ság hoz, amely el len õr zi an nak vég re haj tá sát. 3. Amennyi ben a Mi nisz te ri Bi zott ság úgy ta lál ja, hogy egy vég le ges íté let vég re haj tá sá nak el len õr zé sét az íté let - tel kap cso la tos ér tel me zé si prob lé ma aka dá lyoz za, ak kor az ügyet a Bí ró ság elé ter jeszt he ti, hogy az dönt sön az ér - tel me zé si kér dés rõl. A Bí ró ság meg ke re sé sé re vo nat ko zó ha tá ro zat meg ho za ta lá hoz a Bi zott ság ban rész vé tel re jo - go sult kép vi se lõk két har ma dos több sé gi sza va za ta szük sé - ges. 4. Amennyi ben a Mi nisz te ri Bi zott ság úgy ta lál ja, hogy va la mely Ma gas Szer zõ dõ Fél meg ta gad ja a vég le ges íté - let vég re haj tá sát egy olyan ügy ben, amely ben fél ként sze - re pel, ak kor ezen Szer zõ dõ Fél for má lis ér te sí té sét és a Bi - zott ság ban rész vé tel re jo go sult kép vi se lõk két har ma dos több sé gi sza va za tá val el fo ga dott ha tá ro za tá nak a meg ho - za ta lát köve tõen a Bi zott ság a Bí ró ság tól kér he ti an nak a kér dés nek az el dön té sét, hogy ez a Szer zõ dõ Fél el mu lasz - tot ta-e az 1. be kez dés alap ján õt ter he lõ kö te le zett ség tel je - sí té sét. 5. Amennyi ben a Bí ró ság meg ál la pít ja az 1. be kez dés meg sér té sét, ak kor az ügyet a meg ho zan dó in téz ke dé sek meg fon to lá sa cél já ból meg kül di a Mi nisz te ri Bi zott ság - nak. Amennyi ben a Bí ró ság nem ál la pít ja meg az 1. be kez - dés meg sér té sét, ak kor az ügyet a Mi nisz te ri Bi zott ság elé ter jesz ti, amely le zár ja az ügy vizs gá la tát. 17. Cikk Az Egyez mény 59. Cik ke az aláb bi ak sze rint mó do sul: 1. Egy új 2. be kez dés ke rül be ik ta tás ra az aláb bi szö - veg gel: 2. Az Eu ró pai Unió csat la koz hat eh hez az Egyez mény - hez. 2. A 2., 3. és 4. be kez dés a 3., 4., il let ve 5. be kez dés sé vá lik. Záró és átmeneti rendelkezések 18. Cikk 1. Ez a jegy zõ könyv az Eu ró pa Ta nács azon tag ál la mai ré szé re áll nyit va alá írás ra, ame lyek az Egyez ményt alá ír - ták. Ezen ál la mok kö te le zett ség vál la lá su kat az aláb bi mó - dok egyi kén jut tat hat ják ki fe je zés re: a) meg erõ sí tés, el fo ga dás vagy jó vá ha gyás fenn tar tá sa nél kü li alá írás; vagy b) meg erõ sí tés, el fo ga dás vagy jó vá ha gyás fenn tar tá sá - val tör té nõ alá írás, ame lyet meg erõ sí tés, el fo ga dás vagy jó vá ha gyás kö vet. 2. A meg erõ sí tõ, el fo ga dó vagy jó vá ha gyó ok ira tot az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká rá nál kell le tét be he lyez ni. 19. Cikk Ez a jegy zõ könyv az azon idõ pon tot kö ve tõ há rom hó - na pos idõ szak le jár ta utá ni hó nap elsõ nap ján lép ha tály ba, ami kor az Egyez mény ben ré szes va la mennyi Szer zõ dõ Fél ki fe jez te kö te le zett ség vál la lá sát a 18. Cikk ren del ke zé se i - nek meg fele lõen. 20. Cikk 1. E jegy zõ könyv ha tály ba lé pé sé nek az idõ pont já tól kezd ve a jegy zõ könyv ren del ke zé se it a Bí ró ság elõtt fo - lya mat ban lévõ min den ké re lem re és min den olyan íté let re al kal maz ni kell, amely nek vég re haj tá sát a Mi nisz te ri Bi - zott ság el len õr zi. 2. Az e jegy zõ könyv 12. Cik ke ál tal a 35. Cikk 3. be - kez dé sé nek b) pont ja ként be ik ta tott új el fo gad ha tó sá gi kri - té ri um nem al kal maz ha tó a jegy zõ könyv ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en el fo gad ha tó vá nyil vá ní tott ké rel mek te kin te - té ben. A jegy zõ könyv ha tály ba lé pé sét kö ve tõ két év ben az új el fo gad ha tó sá gi kri té ri u mot csak a Bí ró ság Ka ma rái és Nagy ka ma rá ja al kal maz hat ja.

2005/152. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8779 21. Cikk Azon bí rák hi va tal vi se lé si ide je, akik e jegy zõ könyv ha - tály ba lé pé sé nek idõ pont já ban elsõ hi va ta li ide jü ket töl tik, ipso jure meg hosszab bo dik olyan mó don, hogy az összes - sé gé ben ki lenc évet te gyen ki. A töb bi bíró ki töl ti hi va ta li ide jét, amely ipso jure két év vel meg hosszab bo dik. 22. Cikk Az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká ra ér te sí ti az Eu ró pa Ta nács tag ál la ma it a) min den alá írás ról; b) min den meg erõ sí tõ, el fo ga dó vagy jó vá ha gyó ok irat le tét be he lye zé sé rõl; c) e jegy zõ könyv 19. Cikk nek meg fele lõen tör tént ha - tály ba lé pé sé nek az idõ pont já ról; és d) az e jegy zõ könyv re vo nat ko zó bár mely más cse lek - mény rõl, ér te sí tés rõl vagy köz lés rõl. Mi nek hi te lé ül a kel lõ kép pen meg ha tal ma zott alul írot - tak alá ír ták ezt a jegy zõ köny vet. Ké szült Stras bo urg ban, 2004. má jus 13-án, an gol és fran cia nyel ven, mind két nyel vû szö veg egy aránt hi te les; egyet len pél dány ban, me lyet az Eu ró pa Ta nács le vél tá rá - ban kell el he lyez ni. Az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká ra az Eu ró pa Ta nács va la mennyi tag ál la ma ré szé re hi te les má so la tot küld. 4. (1) Ez a tör vény a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba. (2) E tör vény 2 3. -a a jegy zõ könyv 19. Cik ké ben meg ha tá ro zott idõ pont ban lép ha tály ba. (3) A jegy zõ könyv, il let ve e tör vény 2 3. -a ha tály ba - lé pé sé nek nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter an nak is mert té vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg. (4) Fel ha tal ma zást kap az igaz ság ügy-mi nisz ter, hogy az Egyez mény mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog - lalt an gol nyel vû szö ve gét és an nak ma gyar nyel vû for dí tá - sát a kül ügy mi nisz ter (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott egye di ha tá ro za tá val egy ide jû leg a Ma gyar Köz löny ben köz zé te gye. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi CXXV. tör vény a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2005. február 8-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a Ma gyar Köz tár sa ság és a Hor vát Köz tár sa ság kö zött a szo ci á lis biz ton ság ról szóló, Bu da - pes ten, 2005. feb ru ár 8-án alá írt Egyez ményt (a továb biak - ban: Egyez mény) e tör vénnyel ki hir de ti. 2. Az Egyez mény hi va ta los hor vát és ma gyar nyel vû szö ve ge a kö vet ke zõ: Ugovor o socijalnom osiguranju izmeðu Republike Maðarske i Republike Hrvatske Re pub li ka Ma ðars ka i Re pub li ka Hrvats ka (u daljn jem teks tu: ugo vor ne stran ke) radi ure ði van ja me ðu sob nih od no sa na pod ru è ju so ci jal nog osi gu ran ja, do go vo ri le su slje de æe: Odjeljak I. OPÆE ODREDBE Èla nak 1. Zna è en je iz ra za (1) U ovom Ugo vo ru zna èe iz ra zi: 1. Ma ðars ka Re pub li ku Ma ðars ku; Hrvats ka Re pub li ku Hrvats ku; 2. državl ja nin u od no su na Ma ðars ku, ma ðars kog državl ja ni na; u od no su na Hrvats ku, hrvats kog državl ja ni na; 3. prav ni pro pi si za ko ne i os ta le opæe prav ne akte koji se od no se na gra ne so ci jal nog osi gu ran ja na ve de ne u èlan ku 2. stav ku 1. ovog Ugo vo ra; 4. nad ležno ti je lo ministarstva, ministri ili druga nadležna tijela odgovorna za primjenu pravnih propisa navedenih u èlanku 2. stavku 1. ovog Ugovora; * A törvényt az Országgyûlés a 2005. november 14-i ülésnapján fogadta el.

8780 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/152. szám 5. no si telj instituciju zaduženu za provedbu pravnih propisa navedenih u èlanku 2. stavku 1. ovog Ugovora; 6. nad ležni no si telj nositelja kod kojega je osoba osigurana u èasu podnošenja zahtjeva za davanja ili kod kojega ima pravo na davanje ili bi ga imala da boravi na podruèju ugovorne stranke u kojoj je posljednji put bila osigurana; 7. ti je la za vezu institucije koje æe nadležna tijela imenovati za održavanje uzajamne veze radi provedbe ovog Ugovora; 8. osi gu ra nik oso bu osi gu ra nu pre ma prav nim pro pi si ma na ve de nim u èlan ku 2. ovog Ugo vo ra; 9. èla no vi obi tel ji osobe odreðene ili priznate kao èlanovi obitelji, prema hrvatskim pravnim propisima, odnosno, osobe koje su odreðene ili priznate kao bliski pripadnici obitelji, prema maðarskim pravnim propisima; 10. pre bi va liš te mjes to na pod ru è ju jed ne ugo vor ne stran ke u koje se oso ba na se li s nam je rom da u nje mu stal no živi i u ko jem je pri javl je na u skla du s od go va ra ju æ im prav nim pro pi si ma te ugo vor ne stran ke; 11. bo ra vak mjes to na pod ru è ju jed ne ugo vor ne stran ke na ko jem se oso ba priv re me no zadržava ili bo ra vi; 12. raz dobl ja osi gu ran ja raz dobl ja pla æ e nih dop ri no sa, raz dobl ja za pos len ja kao i po seb na raz dobl ja koja su priz na ta, pre ma prav nim pro pi si ma ugo vor ne stran ke; 13. da van je u na ra vi zdravst ve nu zaš ti tu, od nos no zdravst ve ne us lu ge koje se pružaju u ok vi ru ob vez no ga zdravst ve nog osi gu ran ja, pre ma prav nim pro pi si ma na ve de nim u èlan ku 2. ovog Ugo vo ra; 14. no vè a no da van je sva ko no vè a no da van je iz mi ro vins kog i in va lids kog i zdravst ve nog osi gu ran ja, ukl ju è u ju æi sve do dat ke, dop lat ke i po ve æ an ja, pre ma prav nim pro pi si ma na ve de nim u èlan ku 2. ovo ga Ugo vo ra; 15. da van ja za ne za pos le nost u Ma ðars koj: nak na da za ne za pos le nost; u Hrvats koj: no vè a na nak na da za ne za pos le nost. (2) U ovom Ugo vo ru os ta li iz ra zi ima ju zna è en je koje im pri pa da, pre ma prav nim pro pi si ma ugo vor nih stra na ka. Èla nak 2. Prav ni pro pi si na koje se Ugo vor od no si (1) Ovaj se Ugo vor od no si na prav ne pro pi se: u Ma ðars koj o: 1. da van ji ma jav nog osi gu ran ja u na ra vi te no vè a nim da van ji ma kao i nji ho vom pok ri æu: a) da van ji ma u slu è a ju bo les ti i ma jè inst va, b) da van ji ma za slu è aj nes re æe, c) mi ro vins kim da van ji ma; 2. da van ji ma za slu è aj ne za pos le nos ti. u Hrvats koj o: 1. ob vez nom zdravst ve nom osi gu ran ju i zdravst ve noj zaš ti ti, 2. ob vez nom mi ro vins kom i in va lids kom osi gu ran ju, 3. da van ji ma za ne za pos le nost, (2) Ovaj se Ugovor odnosi i na sve pravne propise koji obuhvaæaju, mijenjaju ili dopunjavaju pravne propise navedene u stavku 1. ovoga èlanka. (3) Ovaj se Ugo vor ta ko ðer od no si na prav ne pro pi se jed ne ugo vor ne stran ke ko ji ma se pro ši ru ju pos to je æi sus ta vi osi gu ran ja iz stav ka 1. ovo ga èlan ka na nove ka te go ri je osi gu ra ni ka ili ko ji ma se utvr ðu ju novi sus ta vi ili gra ne so ci jal nog osi gu ran ja, pod uv je tom da nad ležno ti je lo te ugo vor ne stran ke iz vi jes ti o tome nad ležno ti je lo dru ge ugo vor ne stran ke. Ako nad ležno ti je lo dru ge ugo vor ne stran ke u roku od tri mje se ca, od dana pri mit ka oba vi jes ti, ne iz ja vi svo je pro tivl jen je, smat ra se da je dru ga ugo vor na stran ka sug las na s pro ši ren jem Ugo vo ra na na ve de ne prav ne pro pi se prve ugo vor ne stranke. Èla nak 3. Oso be na koje se Ugo vor prim jen ju je (1) Ovaj se Ugo vor prim jen ju je na oso be na koje se prim jen ju ju ili su se prim jen ji va li prav ni pro pi si jed ne ili obi ju ugo vor nih stra na ka, na ve de ni u èlan ku 2. ovog Ugo vo ra. (2) Ugo vor se ta ko ðer od no si na èla no ve obi tel ji oso ba iz stav ka 1. ovo ga èlan ka, ako nji ho va pra va pot je èu od pra va oso ba iz stav ka 1. ovo ga èlan ka. Èla nak 4. Jed na kost državl ja na (1) Ne od re ðu je li ovaj Ugo vor dru kè i je, pri prim je ni prav nih pro pi sa jed ne ugo vor ne stran ke, s nje nim državl ja ni ma iz jed na è e ni su državl ja ni dru ge ugo vor ne stran ke. (2) Sta vak 1. ovo ga èlan ka ne dira u: a) prav ne pro pi se obi ju ugo vor nih stra na ka o sud je lo van ju osi gu ra ni ka i pos lo da va ca u ti je li ma no si tel ja i sa ve za; b) od red be o re gu li ran ju te re ta osi gu ran ja u me ðudržav nim ugo vo ri ma ugo vor nih stra na ka s tre æ im država ma;

2005/152. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8781 c) pravne propise ugovornih stranaka o osiguranju osoba zaposlenih u službenim predstavništvima jedne od ugovornih stranaka u treæim državama ili pri èlanovima takvih predstavništava. (3) Ispunjavajuæi obveze koje proizlaze iz èlanstva u Europskoj uniji, Maðarska æe tijekom primjene ovog Ugovora, postupati prema državljanima Europske unije, koji koriste pravo slobodnog kretanja namijenjenog gospodarskoj djelatnosti, jednako kao prema maðarskim državljanima. Ugovorne stranke æe u tu svrhu suraðivati. Èla nak 5. Iz jed na è e nost pod ru è ja (1) Ne odreðuje li ovaj Ugovor drukèije, mirovine i druga novèana davanja, s izuzetkom davanja za sluèaj nezaposlenosti, na koja postoji pravo prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, ne smiju se smanjivati, mijenjati, stavljati u mirovanje, oduzeti ili plijeniti zato što korisnik prebiva na podruèju druge ugovorne stranke. (2) Državljanima druge ugovorne stranke, koji imaju prebivalište u treæoj državi, davanja u novcu, prema pravnim propisima iz èlanka 2. ovog Ugovora, isplaæivat æe prva ugovorna stranka pod istim uvjetima kao i svojim državljanima koji tamo prebivaju. (3) Stavak 1. ne vrijedi za davanja koja se odobravaju ovisno o imovinskim prilikama, odnosno prihodima korisnika. Odjeljak II. ODREDBE O PRAVNIM PROPISIMA KOJI SE PRIMJENJUJU Èla nak 6. Opæe pra vi lo osi gu ran ja Ne odreðuje li èl. 7., 8. i 9. ovog Ugovora drukèije, obveza osiguranja osobe koja obavlja neku djelatnost utvrðuje se prema pravnim propisima ugovorne stranke na èijem se podruèju ta djelatnost obavlja. Za obavljanje nesamostalne djelatnosti to vrijedi i onda ako je prebivalište zaposlenika ili sjedište poslodavca na podruèju druge ugovorne stranke. Èla nak 7. Po seb ne od red be (1) Ako poslodavac sa sjedištem u jednoj ugovornoj stranci pošalje svog zaposlenika da obavlja poslove u drugoj ugovornoj stranci, taj je zaposlenik osiguran prema pravnim propisima prve ugovorne stranke, ako obavljanje njegove djelatnosti na podruèju druge ugovorne stranke vremenski ne potraje duže od 24 mjeseca. Ako se obavljanje takve djelatnosti mora produžiti za razdoblje duže od predviðena 24 mjeseca, primjena pravnih propisa ugovorne stranke u kojoj poslodavac ima sjedište moæi æe se iznimno, na zajednièki zahtjev zaposlenika i poslodavca, produžiti za još 24 mjeseca, uz pristanak nadležnog tijela, odnosno, institucije koju ono ovlasti, ugovorne stranke u kojoj se djelatnost obavlja. (2) Ako osoba koja obavlja samostalnu djelatnost na podruèju jedne ugovorne stranke, ode na podruèje druge ugovorne stranke radi privremenog obavljanja te djelatnosti, na nju se najduže 12 mjeseci, nakon njenog odlaska, primjenjuju pravni propisi prve ugovorne stranke, kao da obavlja djelatnost na njenom podruèju. (3) Na putujuæe osoblje poslodavca, koji se bavi zraènim, cestovnim ili željeznièkim prometom, primjenjuju se iskljuèivo pravni propisi ugovorne stranke na èijem je podruèju sjedište poslodavca. (4) Na oso be za pos le ne na bro du, koji plo vi pod zas ta vom jed ne od ugo vor nih stra na ka, prim jen ju ju se prav ni pro pi si ugo vor ne stran ke pod èi jom zas ta vom brod plo vi. (5) Na oso be koje nisu na ve de ne u stav ku 4. ovo ga èlan ka, a obavl ja ju pos lo ve uto va ra i is to va ra, pop rav ka ili na dzo ra bro da dok se on na la zi u luci dru ge ugo vor ne stran ke, prim jen ju ju se prav ni pro pi si ugo vor ne stan ke ko joj pri pa da luka. (6) Osobe zaposlene u državnim ili javnim službama, službeni predstavnici i s njima izjednaèene osobe jedne ugovorne stranke, koje se zbog obavljanja svoje djelatnosti upuæuju na podruèje druge ugovorne stranke, ostaju kao i èlanovi njihovih obitelji, osigurani prema pravnim propisima ugovorne stranke koja ih šalje. Èla nak 8. Èla no vi dip lo mats kih mi si ja i kon zu lar nih ureda U od no su na prim je nu za ko no davst va na ve de nog u èlan ku 2., ovaj Ugo vor neæe ut je ca ti na prim je nu od re da ba Be èke kon ven ci je o dip lo mats kim od no si ma od 18. travn ja 1961. i Be èke kon ven ci je o kon zu lar nim od no si ma od 24. travn ja 1963. Èla nak 9. Iz nim ke Nad ležna ti je la ugo vor nih stra na ka, od nos no ins ti tu ci je koje ona ov las te, mogu do go vor no pro dužiti ro ko ve, te utvr di ti i dru ge iz nim ke osim onih na ve de nih u èlan ku 7. ovog Ugo vo ra.

8782 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/152. szám Odjeljak III. POSEBNE ODREDBE Poglavlje 1. ZDRAVST VE NO OSI GU RAN JE Èla nak 10. Zbra jan je raz dobl ja osi gu ran ja Za stjecanje, oèuvanje i ponovno uspostavljanje prava na davanja iz zdravstvenog osiguranja zbrajaju se razdoblja osiguranja koja se uzimaju u obzir prema pravnim propisima obiju ugovornih stranaka, ako se ne odnose na isto razdoblje. Èla nak 11. Da van ja u na ra vi (1) Osi gu ra nik, zdravst ve no osi gu ran kod nad ležnog no si tel ja jed ne ugo vor ne stran ke ima pra vo na hit ne zdravst ve ne us lu ge za vri je me priv re me nog bo rav ka na pod ru è ju dru ge ugo vor ne stran ke. (2) U sluèaju kada je osigurani sluèaj veæ nastao, osiguranik mora, prije privremene promjene boravka, pribaviti suglasnost nadležnog nositelja. Suglasnost se može uskratiti zbog zdravstvenog stanja osiguranika. Nadležni nositelj može dati suglasnost i naknadno ako ju osiguranik iz objektivnih razloga nije prethodno zatražio. (3) Davanja u naravi iz stavka 1. i 2. ovoga èlanka osiguraniku pruža nositelj u mjestu boravka na teret nadležnog nositelja. Postojanje prava odreðuje se prema pravnim propisima nadležnog nositelja, a opseg, vrsta i naèin pružanja davanja u naravi, prema pravnim propisima nositelja u mjestu boravka. (4) Od red be ovo ga èlan ka prim jen ju ju se i na èla no ve obi tel ji osi gu ra ni ka. Èla nak 12. Ost va ri van je pra va izas la nih za pos le ni ka (1) Oso be iz èlan ka 7. stav ka 1., 2., 3., 4. i 6., èlan ka 8. i èlan ka 9. ovog Ugo vo ra da van ja u na ra vi ost va ru ju od no si tel ja mjes ta bo rav ka u skla du s nje go vim prav nim pro pi si ma, a na te ret nad ležnog no si tel ja. (2) Odredba stavka 1. ovoga èlanka, uz suglasnost nadležnog nositelja, primjenjuje se i na èlanove obitelji koji borave s osiguranikom na podruèju druge ugovorne stranke. Èla nak 13. Ost va ri van je pra va umi rovl je ni ka (1) Ko ris nik mi ro vi ne iz mi ro vins kog osi gu ran ja obi ju ugo vor nih stra na ka, ima pra vo na da van ja u na ra vi, pre ma prav nim pro pi si ma one ugo vor ne stran ke u ko joj ima pre - bi va liš te. (2) Korisnik mirovine iz mirovinskog osiguranja samo jedne ugovorne stranke, a koji ima prebivalište na podruèju druge ugovorne stranke, ima pravo na davanje u naravi od nositelja mjesta prebivališta, a na teret nadležnog nositelja. (3) Sta vak 1. i 2. ovo ga èlan ka od no si se i na èla no ve obi tel ji ko ris ni ka mi ro vi ne. (4) Odredbe ovoga èlanka se ne primjenjuju sve dok je dotièna osoba radi ostvarivanja prihoda zdravstveno osigurana, prema pravnim propisima jedne od ugovornih stranaka. Èla nak 14. Ost va ri van je pra va èla no va obi tel ji Èlanovi obitelji osiguranika, osiguranog prema pravnim propisima jedne ugovorne stranke, koji imaju prebivalište u drugoj ugovornoj stranci, koriste davanja u naravi koja pruža nositelj mjesta prebivališta, prema pravnim propisima koje on primjenjuje, a na teret nadležnog nositelja. Èla nak 15. Odob ren je da van ja veæe vri jed nos ti Za odobrenje proteza i drugih davanja u naravi veæe vrijednosti primjenom èlanka 11., 12., èlanka 13. stavka 2. i 3. i èlanka 14. ovog Ugovora, potrebna je prethodna suglasnost nadležnog nositelja. Suglasnost nije potrebna ako davanje nije moguæe odgoditi bez ugrožavanja života ili zdravlja dotiène osobe ili ako se troškovi tih davanja nadoknaðuju u paušalnim svotama prema èlanku 17. stavku 2. ovog Ugovora. Èla nak 16. No si telj u mjes tu pre bi va liš ta ili bo rav ka Davanje u naravi u svezi s èlankom 11. do 15. ovog Ugovora, dužan je pružiti nositelj u mjestu prebivališta ili boravka.