A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia 2011 Apáthy Könyvek

Készült a Szülőföld Alap (595/2011) támogatásával Lektorálta: dr. Hartel Tibor, dr. Pap Péter László, dr. Ruprecht Eszter, dr. Ujvárosi Lujza Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre, 2011 Borítóterv és műszaki szerkesztés: László Zoltán Universitatea Babeş-Bolyai Presa Universitară Clujeană Director: Codruţa Săcelean str. Haşdeu nr. 45-51 400371 Cluj-Napoca, ROMÂNIA Tel./fax: (+40)-264-597-401 E-mail: presa_universitara@easynet.ro http://www.puc.ubbcluj.ro/

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése, költése és populációdinamikája a Gyergyói-medencében Kósa Ferenc 1 és Szabó D. Zoltán 2 Cím/Address: 1 Kísérleti Biológia Tanszék, Biológia és Geológia Kar, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Klinikák u. 5-7, 400006 Kolozsvár, Románia, kosaferenc@gmail.com; 2 Taxonómiai és Ökológiai Tanszék, Biológia és Geológia Kar, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Klinikák u. 5-7, 400006 Kolozsvár, Románia, szabodz@gmail.com Abstract The White Stork (Ciconia ciconia) is the single bird species from Romania with detailed and precise information about historical distribution and nesting data. The national breeding population it is estimated to 5000-6000 breeding pairs, with 2000-2200 pairs breeding in Transylvania. In 2010 we surveyed the nest distribution and reproductive success of White Storks breeding in Gheorgheni Basin. The settlements were visited between 24-25 June when we noted the geographical coordinates, nesting support and number of youngs at every nest. The data are presented in a detailed table in order to facilitate future census work. From the 16 surveyed localities 15 had 63 storks nests, from which 54 were occupied (45 breeding pairs and 9 solitary breeders). With a reproductive success of 2.83 pairs/breeding pair the population seems to be stable. Similarly to the other regions of the country, the traditional nest supports are disappearing, 80.95% of nests beeing built on electric pylons and only 19.03% on chimneys, on barns and on roofs. Comparing historical data in the 1963-1973 period we found an overall decrease of -29.7% of breeding pairs. Since 1998 the number of the breeding pairs started to increase and in 2010 exceeded the 1963 values. Kulcsszavak fehér gólya, Ciconia ciconia, elterjedés, fészkelési siker, számlálás. Key words White Stork, Ciconia ciconia, distribution, reproductive success, census. Bevezetés A fehér gólya populációbiológiai szempontból talán a legjobban tanulmányozott madarak közé tartozik. Állományának felmérésére a teljes Palearktikumra kiterjedő nemzetközi gólyaszámlálásokat szerveztek 1934-ben, 1958-ban, 1974- ben, 1984-ben, 1994-ben és 2004-2005-ben (Salmen 1980, Klemm és Salmen 1988, Schulz 1999b, Kósa 2005). Erdélyben a legrégebben rendszeresen felmért madárfaj. Romániai állományát 5000-6000 párra becsülik (Kósa 2005), Erdélyben mintegy 2000-2200 pár költ (Kósa 2001). Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy minél pontosabb és részletesebb adatokat gyűjtsünk a fehér gólya Gyergyói-medencei elterjedésére, fészkelő körülményeire és költésbiológiájára vonatkozóan. Ugyanakkor a jövőbeni populációdinamikai vizsgálatok számára egy olyan megbízható fészekadatbázist szeretnénk

216 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében közreadni, amely segítségével a fészkek évek múlva is egyértelműen beazonosíthatók lesznek. A fehér gólya európai állománya jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben: a nemzetközi számlálások kimutatták a nyugati és északi populációk hanyatlását (Schulz 1999b), míg a keleti populációk stabilnak vagy terjeszkedőnek mutatkoznak az utóbbi másfél évtizedben. Másik célkitűzésünk az volt, hogy a 2003-as és 2011-es évi adataink és az eddigi szakirodalmi adatok alapján felmérjük, hogy az utóbbi évtizedekben milyen populációdinamikai változásokon ment keresztül a Gyergyói-medencei fehér gólyaállomány. Anyagok és módszerek A vizsgált terület a Gyergyói-medence (románul Depresiunea Giurgeului) a Maros felső folyásánál fekszik Romániában, Hargita megyében. Északnyugaton a Kelemen-havasok, északkeleten a Besztercei-hegység, keleten a Gyergyói-havasok, nyugaton a Görgényi-havasok ölelik körül a Maros 1298 km 2 nagyságú felső vízgyűjtő medencéjét (Ujvári 1972). A vizsgált területet autóval jártuk be 2003 június 22-én és 2011 június 24-25 között. A kiválasztott vizsgálati időszakban a fiókák már nagyok, jól megfigyelhetők, számuk általában már nem változik a kirepülésig, így megfelelő pontossággal megállapítható a költés eredményessége. A fészkek pontos földrajzi koordinátáit a fészek alá állva egy Garmin GPSmap 60CSx típusú GPS-sel határoztuk meg. Abban az esetben, ha a fészek megközelítése akadályba ütközött, akkor a fészekhez legközelebb eső megközelíthető hely koordinátáit mértük be. Valamennyi gólyafészket le is fotóztuk. Az adatokat egy előre megszerkesztett fészekadatlapra vezettük be, melyen feltüntettük: - az illető helységet ahol a fészek található; - a fészek pontos helyét (utcanevet, házszámot, oszlopszámot, földrajzi koordinátákat, tengerszint feletti magasságot); - a gólyapopuláció fennmaradása, védelme szempontjából fontos valamenynyi költésbiológiai paramétert (fészkelő párok száma, fióka nélküli és fiókás párok száma, költési siker, elpusztult fiókák száma); - a fészektartó típusát (villanyoszlop, kémény, csűr, háztető vagy fa; villanyoszlop esetén ennek számát és a fészektartó állvány jelenlétét vagy hiányát); - a megfigyelés időpontját. Az állományfelmérés és költésbiológiai paraméterek rögzítése, az adatok feldolgozása és bemutatása az alábbi egységesített, nemzetközileg elfogadott módszer alapján történt (Schulz 1999a): H = Horst = fészkek össz-száma HE = Horst von Einzelstorch besetzt = magányos gólya által lakott fészek HPa = Horstpaare allgemein = költőpárok össz-száma (HPa = HPm + HPo + HPx) HPm = Horstpaare mit flüggen Jungen = fiókás költőpárok száma HPo = Horstpaare ohne flügge Junge = fióka nélküli költőpárok száma

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 217 HPx = Horstpaare mit x flüggen Jungen = ismeretlen számú fiókával rendelkező párok száma JZG = Gesamtanzahl flügger Junge in einem Auswertungsgebiet = repülős fiókák össz-száma JZu =Gesamtzahl umgebrachten Jungen = elpusztult fiókák száma JZa = Anzahl flügger Junge pro HPa = az összpár-számra vonatkoztatott átlagos fiókaszám (JZG/HPa) JZm = Anzahl flügger Junge pro HPm = a fiókás párokra vonatkoztatott átlagos fiókaszám (JZG/HPm) StD = Storchendichte = a gólyapárok sűrűsége 100 km 2 -re vonatkoztatva. Gyergyóremete és Gyergyóalfalu helységekben a fiókákat alumínium- és műanyag gyűrűkkel jelöltük. A műanyag gyűrű előnye, hogy távcsővel, messziről is leolvasható számok vannak rajta (1. táblázat). Eredmények Az általunk leellenőrzött 16 helységből 15 helységben 63 gólyafészket találtunk, amelybből 54 volt lakott (45HPa + 9HE) és 9 üres (uh) (1. táblázat). Az állományfelmérés során két helység maradt leellenőrizetlen (Orotva és Gyergyószentmiklós) és csak egy helységben nem találtunk gólyafészket (Marosfő). 2010- ben a fiókás párok (HPa) száma 43 volt, ezekben összesen 122 fiókát (JZG) számoltunk. A fiókás párokra vonatkoztatott átlagfiókaszám értéke (JZm) 2,83 volt, míg az összpárszámra számolt átlagfiókaszám (JZa) 2,71. A fészkenkénti fiókaszám százalékos megoszlása a következőképpen alakult: az egy fiókás fészkek részaránya 11,62% volt, a két fiókás fészkekké 20,93%, a három fiókásokké 39,53%, míg a négy fiókás fészkekké 27,9%. Két pár esetében nem sikerült meghatározni a fiókák pontos számát (HPx = 2). Fióka nélküli párokat (HPo) nem regisztráltunk. A fészkek legnagyobb része (80,95%) villanyoszlopokra épült: 4 fészek középfeszültségű oszlopokra, 47 pedig alacsonyfeszültségűekre (1. és 2. táblázat). Utóbbiak között mindössze 13 darab, villanyoszlopokra kihelyezett, a madarak elektromos áramütés általi halálát megakadályozó fészekállványra épült fészket találtunk. A hagyományos fészekaljzatokra (kémény, csűr, templom, kripta) épült fészkek számaránya alacsony volt: 19,03% (1. és 2. táblázat). Tárgyalás A Gyergyói-medencei fehér gólya fészkelőállományát az általunk tanulmányozott két évben (2003 és 2010) 39 és 45 pár alkotta. Ez a ~470 költőpárra becsült székelyföldi gólyaállomány (Kósa, nem publikált adat) ~8,29-9,57%-nak felel meg. A Gyergyói-medencében a gólyák kizárólag településeken költenek. A gólyafészkek eloszlása a vizsgált területen nem egyenletes (1. táblázat): legnagyobb számban a medence magasabban fekvő, középső és déli részein találhatók. A gólyák által gyéren lakott régió a medence északi része. A fehér gólya Gyergyói-medencei védelme, fennmaradása és jövőbeni

218 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 1. táblázat. A Gyergyói-medence fehér gólya fészkei 2010-ben (költési adatok: uh üres fészek, HE magányos gólya által lakott fészek, HPm1-4 költőpár 1-4 fiókával; fészek aljzat: E0 villanyoszlop tartóaljzat nélkül, E2, E4 villanyoszlop 2- vagy 4 lábas tartóaljzattal, EK középfeszültségű villanyoszlop, K kémény, CsT csűr fészektartóval, T, TT háztető tartóaljzattal vagy tartóaljzat nélkül; a földrajzi szélesség és hosszúság decimális koordináta fokokban van kifejezve) / Table 1. List of White Stork nests in the Giurgiu Basin in 2010 (breeding parameters: uh unoccupied nest, HE nest with one bird, HPm1-4 stork pair with 1-4 fledglings; nest support: E0 electric pylon without artificial support, E2, E4 electric pylon with 2 or 4 legged artificial support, EK middle voltage electric pylon, K chimney, CsT barney with nest support, T, TT roof without and with nest support; latitude and longitude are expressed in decimal degrees) Helységnév (Localities) Borzont (Borzont) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Borzont1 46.687.290 25.417.110 783 uh E0 Borzont Borzont2 46.689.044 25.424.515 765 HPm1 E0 Borzont Borzont3 46.689.530 25.426.587 765 HPm3 E2 Borzont Borzont4 46.691.053 25.433.012 761 HPm2 E0 Borzont Borzont5 46.692.271 25.438.149 754 uh E2 Borzont Borzont6 46.694.538 25.447.745 750 uh E2 Borzont Borzont7 46.695.660 25.455.540 736 HPm3 CsT Borzont Borzont9 46.696.481 25.465.699 736 HPm4 E0 Galócás (Gălăuţaş) Güdüc (Ghiduţ) Gyergyóalfalu (Joseni) Megjegyzések (Observations) Galautas1 46.911.320 25.407.900 700 uh K gyárkémény Ghidut1 46.767.826 25.514.148 746 HE E0 Joseni1 46.699.623 25.486.058 737 HPm3 E2 fészekkezdemény

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 219 Helységnév (Localities) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Gyergyóalfalu Joseni10 46.703.491 25.487.850 750 HPm2 E0 Gyergyóalfalu Joseni11 46.702.145 25.497.814 764 HPm4 E0 Megjegyzések (Observations) fiókák meggyűrűzve Gyergyóalfalu Joseni12 46.714.799 25.498.359 744 HPm2 E0 új Gyergyóalfalu Joseni13 46.701.485 25.495.006 767 HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni14 46.695.533 25.510.699 742 HPm2 E2 Gyergyóalfalu Joseni16 46.702.303 25.503.600 758 HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni2 46.703.079 25.491.569 730 HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni3 46.703.569 25.492.787 760 HPm3 E0 Gyergyóalfalu Joseni4 46.702.673 25.495.148 763 HPm3 E0 Gyergyóalfalu Joseni5 46.701.775 25.495.390 775 HPm4 E0 Gyergyóalfalu Joseni7 46.701.137 25.496.480 742 HE CsT Gyergyóalfalu Joseni8 46.702.422 25.514.298 751 HPm3 E0 Gyergyóalfalu Joseni9 46.703.573 25.490.041 738 HPm4 E0 Gyergyócsomafalva (Ciumani) Ciumani1 46.685.711 25.514.280 757 HPm3 E0 új, fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve fiókák meggyűrűzve

220 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 1. táblázat. folytatás / Table 1. continuation. Helységnév (Localities) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Megjegyzések (Observations) Gyergyócsomafalva Ciumani10 46.669.945 25.490.786 741 uh E0 új, kis fészek Gyergyócsomafalva Ciumani11 46.668.471 25.488.298 744 uh E0 új, kis fészek Gyergyócsomafalva Ciumani12 46.664.451 25.510.401 739 HPm1 E0 új Gyergyócsomafalva Ciumani13 46.674.159 25.528.107 748 HE EK új Gyergyócsomafalva Ciumani14 46.681.019 25.517.435 738 HPm3 E0 új Gyergyócsomafalva Ciumani2 46.678.810 25.516.479 752 HE K kettős kéményen Gyergyócsomafalva Ciumani3 46.677.849 25.519.939 762 HPm4 K tömbház tetején Gyergyócsomafalva Ciumani6 46.674.999 25.493.400 756 HPm1 E4 Gyergyócsomafalva Ciumani7 46.665.925 25.481.207 750 HPm1 E4 Gyergyócsomafalva Ciumani8 46.673.000 25.499.339 735 HE E0 új Gyergyócsomafalva Ciumani9 46.673.025 25.494.075 738 HPm3 E0 új Gyergyóditró (Ditrău) Ditrau1 46.813.091 25.493.879 762 HPx E0 minimum 1 fióka Gyergyóditró Ditrau2 46.804.973 25.494.588 749 HPm4 K 2006-ban épült Gyergyóditró Ditrau3 46.801.949 25.498.172 741 HPm3 K Gyergyóditró Ditrau4 46.799.969 25.498.091 754 HPm3 K blokk Gyergyóditró Ditrau5 46.809.036 25.509.787 768 HE E0

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 221 Helységnév (Localities) Gyergyókilyénfalva (Chileni) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Chileni1 46.688.274 25.583.073 781 HPm2 EK Megjegyzések (Observations) Gyergyókilyénfalva Chileni2 46.682.567 25.573.593 770 HPm2 TT templomon Gyergyókilyénfalva Chileni3 46.682.113 25.571.872 767 HE E0 Gyergyóremete (Remetea) Remetea1 46.800.558 25.470.014 708 HPm3 EK Gyergyóremete Remetea2 46.811.100 25.459.110 725 HPm2 EK Gyergyóremete Remetea3 46.792.889 25.453.920 727 HPm3 K Sáska-házon Gyergyóremete Remetea4 46.789.928 25.454.399 757 uh T kriptán Gyergyóremete Remetea5 46.797.358 25.427.650 743 HPm3 E0 Gyergyóremete Remetea6 46.801.049 25.416.783 745 HPm1 E4 Gyergyószárhegy (Lăzarea) Lazarea1 46.757.149 25.519.733 748 HE E4 Gyergyószárhegy Lazarea2 46.750.090 25.520.656 754 HPm2 E4 Gyergyószárhegy Lazarea3 46.745.633 25.533.600 761 HPm3 E4 Gyergyótekerőpatak (Valea Strâmba) Gyergyóújfalu (Suseni) Valea Strimba1 46.694.130 25.597.151 802 HPm2 E2 Suseni1 46.673.451 25.562.728 759 HPm4 E0 Gyergyóújfalu Suseni2 46.653.114 25.562.450 750 HPm4 E0

222 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 1. táblázat. folytatás / Table 1. continuation. Helységnév (Localities) Fészekazonosító (Nest identifier) Földrajzi szélesség ( Latitude) Földrajzi hosszúság (Longitude) T.sz.f. magasság (Altitude) (m) Költési adatok (Breeding data) Fészektartó típusa (Nest support) Gyergyóújfalu Suseni3 46.649.776 25.565.699 754 uh E0 Maroshévíz (Topliţa) Salamás (Sărmaş) Moglanesti1 46.921.964 25.386.958 672 HE E0 Megjegyzések (Observations) új, fészekkezdemény félig lecsúszott fészek Moglányban (Moglăneşti) Sarmas1 46.887.995 25.441.552 698 HPx E4 Platoneşti Salamás Sarmas2 46.881.621 25.441.792 699 uh E0 Várhegy (Subcetate) Vasláb (Voşlobeni) Subcetate1 46.862.258 25.440.786 702 HPm3 K Voslobeni1 46.646.415 25.621.049 790 HPm4 E0 Vasláb Voslobeni2 46.642.313 25.624.563 784 HPm3 E0 félig lecsúszott fészek állomás épületén

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 223 2. táblázat. A fészekrakó helyek megoszlásának változása 1963 és 2011 között. Az 1963-as adatok között együtt szerepelnek a csűrre és tetőre rakott fészkek. / Table 2. Changes in nest site selection from 1963 to 2011 (Kováts 1968b and unpublished data from 1998 and 2003 by Kósa, Szabó, Kolumbán). In the 1963 data the nests built on barn and roof are not separated. Év (Year) Villanyoszlop (Electric pylon) Kémény (Chimney) Csűr (Barn) Tető (Roof) Összfészekszám (Total number of nests) 1963 0% 54,28% 45,71% 35 1998 62,26% 18,86% 15,09% 3,77% 53 2003 72,55% 15,68% 7,84% 3,92% 51 2011 80,95% 12,69% 3,17% 3,17% 63 3. táblázat. A fehér gólya fészkelőpárok (HPa) számának a változása a Gyergyói-medence helységeiben az 1963-2010 évek között. / Table 3. Changes in the number of the breeding pairs (HPa) of the White Stork in the localities of the Giurgiu Basin from 1963 to 2010. (Kováts 1968b, Munteanu 1976, Weber és Antal 1978, Szabó és Pap 1996, Kósa és mtsai. 2002 and unpublished data from the 1998 and 2003 years by Kósa, Szabó, Kolumbán) Helység (Localities) 1963 1973 1974 1995 1998 2000 2003 2010 Borzont (Borzont) 4 3 9 7 7 6 5 Gyergyókilyénfalva (Chileni) 2 1 1 1 1 1 1 2 Gyergyócsomafalva (Ciumani) 6 7 3 11 9 6 7 Gyergyóditró (Ditrău) 1 4 3 3 4 Galócás (Gălăuţaş) 1 1 1 1 0 Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) 1 1 2 Gyergyóalfalu (Joseni) 11 5 3 1 7 7 9 13 Gyergyószárhegy (Lăzarea) 1 1 2 3 4 3 3 2 Gyergyóremete (Remetea) 7 3 6 5 6 5 Salamás (Sărmaş) 1 1 1 1 Várhegy (Subcetate) 2 2 1 0 1 Gyergyóújfalu (Suseni) 4 2 2 3 1 0 2 Gyergyótekerőpatak (Valea Strâmba) 1 1 1 1 1 1 1 1 Vasláb (Voşlobeni) 1 1 1 1 1 1 2 2 35 23 19 21 49 41 39 45

224 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében monitoringja szempontjából fontos az a tény, hogy mindössze öt helységben (Borzont, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró és Gyergyóremete) fészkel a medence állományának mintegy háromnegyede (~ 75,5%), vagyis 34 pár (1. és 3. táblázat)! A legtöbb pár Gyergyóalfaluban (13 HPa) és Gyergyócsomafalván (7 HPa) költ. Habár jelenleg a Székelyföldön található az erdélyi gólyaállomány mintegy 21-23%-a (Kósa, nem publikált adat), Kováts szerint a fehér gólya csak a XIX. század közepe körül kezdett el fészkelni e területen (Kováts 1968a és 1968b). Szerinte a terjeszkedés, betelepülés délről-északi irányba történt: a fehér gólya 1850-1880 között hódította meg Alcsíkot, 1890-1900 között Középcsíkot, majd 1920-1930 között megtelepedett Felcsíkon is (Kováts 1968a és 1968b). Kováts ezeket az adatokat szóbeli közlések alapján szerezte a helyi lakosságtól. Az északi irányú terjeszkedést azonban nagy mértékben valószínűsítik a XX. század eleji költési adatok is (1. ábra). Az 1906-1915-ös évekből a Székelyföld területéről 39 gólyafészkes helységet ismerünk. A század eleji elterjedési térképen (1. ábra) jól látszik, hogy a gólyafészkes helységek nagy része a Székelyföld déli részére (Háromszék és Erdővidék) esik, a Csíki-medencéből csak Csíkszentkirály, míg a Gyergyói-medencéből Ditró, Remete és Alfalu jelenik meg gólyafészkes helységnek. Szintén az északi irányú terjedést valószínűsítik a XX. század eleji gyűrűzési adatok is: a Schenk Jakab által 1909-ben Hídvégen gyűrűzött HGB 1257-es gólyát négy évre rá fogták vissza Alfaluban a gyűrűzési helytől 113 km-re északra (Salmen 1980, Cătuneanu 1999). Három Lügeten gyűrűzött gólyát később a gyűrűzési helytől észak, észak-nyugati irányokban fogtak vissza. Sajnos a pontos gyűrűzési és visszafogási adatok ebben az esetben nem ismeretesek (Cătuneanu 1999). Schulz szerint Közép-Európában a fehér gólya csak kivételesen fordul elő költő fajként 500 m felett (Schulz 1998). A Gyergyói-medence egyik érdekessége, hogy mind a 63 gólyafészek 690 m-en felüli tengerszint feletti magasságban található (1. táblázat). A legmagasabban fekvő fészek Gyergyótekerőpatakon található 800 m felett. Egy gólyapopuláció költési sikereit a JZa és JZm paraméterek értékei határozzák meg. Egy adott gólyapopuláció fennmaradásához szükséges becsült minimális JZa érték legalább 2,0 (Burnhauser 1983), míg a JZm érték legalább 2,5 kell legyen (Lakeberg 1995; Thomsen, Dziewiaty és Schulz 2001). A vizsgált terület átlag JZa és JZm értékei 2010-ben 2,71 és 2,83 voltak, tehát a kritikus értékek fölöttiek. További évek felméréseire lesz szükség ahhoz, hogy megállapíthassuk azt, hogy a régió gólyapopulációjának hosszú távú fennmaradása költésbiológiai szempontból biztosított-e vagy sem. A 2004-es romániai gólyaállomány felmérésének adatai alapján az ország gólyafészkeinek 83,51%-a épült villanyoszlopokra és csak 12,56%-a épületekre (kéményekre, csűrökre, tetőkre), illetve 3,49%-a fákra (Kósa 2005). Ha összehasonlítjuk a 2010-es Gyergyói-medencei felmérés eredményeit az országos átlagokkal akkor kiderül, hogy szinte hasonló arányban oszlanak meg a fészkek a villanyoszlopok és hagyományos költőhelyek között (1. és 2. táblázat): a fészkek 80,95%-a épült oszlopokra és csak 19,03%-a épületekre (fára épített fészket nem találtunk).

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 225 1. ábra. A fehér gólya székelyföldi elterjedése az 1906-1915-ös években a szakirodalmi adatok alapján (Schenk 1899, 1901, 1902, 1903, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1913, 1914, 1915) / Fig. 1. White Stork distribution in the Sekler Land between 1906-1915 based on literature data (Schenk 1899, 1901, 1902, 1903, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1913, 1914, 1915).

226 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében 4. táblázat. A fehér gólya populációdinamikája a Gyergyói-medencében. / Table 4. Population dynamics of the White Stork in the Giurgiu Basin from 1963 to 2011 (n number of compared localities; Kováts 1968b, Kósa et alii 2002, Munteanu 1976, Szabó és Pap 1996, Weber és Antal, 1978, and unpublished data from the 1998 and 2003 years by Kósa, Szabó, Kolumbán) Év (Year) n I (HPa) II (HPa) % 1963-1973 8 27 19-29,70% 1973-2003 8 22 28 27,27% 2003-2010 13 39 45 15,38% A fehér gólya villanyoszlopon való költése viszonylag újkeletű a Székelyföldön. Kováts Lajos 1962-1963-ban végigjárta a Gyergyói-, Csíki- és Kézdivásárhelyimedencéket, illetve Udvarhely környékét, de ekkor még egyetlen villanyoszlopra épült fészket sem talált (Kováts 1968a és 1968b). Weber és Antal 1973-as Hargita megyei felmérése sem jelez villanyoszlopra épült fészkeket (Weber és Antal 1973). Az első villanyoszlopra épült fészket Kohl István találta meg 1971-ben Várhegyen (Kohl 1980). Dan Munteanu a Gyergyói-medencéből, Gyergyószárhegyről jelez 1974-ben két villanyoszlopra épült fészket (Munteanu 1976). Ezután fokozatosan kezdett emelkedni a villanyoszlopokra épített fészkek részaránya a tanulmányozott területen (2. táblázat). A fehér gólya európai állománya jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben: az erős csökkenést enyhe, a mai napig is tartó növekedés követte mind Nyugat-, mind Kelet-Európa egyes országaiban (Schulz 1999b). Az állománynagyság ingadozását az európai költőterületen több tényező is befolyásolja: a táplálkozóterületek visszaszorulása, a március és június között esett csapadék mennyisége, a hőmérséklet, a fészkelőhelyek változása, áramütés stb. (Klemm 1983). A felmérésünket megelőző évekből (1963-2000), a kutatási területet kisebb-nagyobb mértékben lefedő állományadatokkal rendelkezünk amelyek öszszevethetők a 2003-as és 2011-es évi adatsorainkkal (3. táblázat). A különböző időszakokra számított és a következőkben ismertetett százalékos állományváltozásokat úgy kaptuk meg, hogy egymáshoz viszonyítottuk az összehasonlítandó évek azon településeinek az össz HPa értékeit amelyekből mindkét évből álltak adatok a rendelkezésünkre. A Gyergyói-medencében az 1963-1973-as periódusra, a rendelkezésünkre álló nyolc helység összehasonlított adatsorai alapján, egy jelentős 29,7%-os állománycsökkenés mutatható ki (4. táblázat). A következő periódust (1973-2003) már az állománycsökkenés helyreállási folyamata jellemzi: az egyértelmű populációnövekedés az 1998-as évtől kezdődően figyelhető meg (3. táblázat). Az elmúlt hét évben (2003-2010) a további számnövekedésnek betudhatóan a költőpárok száma 2010-ben már meg is haladta az 1963-as évi értéket. A Gyergyói-medenceihez hasonló jellegű populációdinamikai változások voltak kimutathatók a kutatási területünkkel szomszédos Csíki-medencében, illetve a Háromszéki-medencében (Kósa és mtsai. 2002).

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei 227 Következtetések A 2010-es állományfelmérés során a Gyergyói-medence 15 helységében összesen 45 pár gólya fészkelését jegyezhettük fel. Mindössze öt helységben költ a teljes állomány kb. 75,5%-a. A Gyergyói-medence valamennyi gólyafészke a ~700-800 m-es magassági övben található, ami tudtunkkal egyedülálló a maga nemében egész Európában. A Gyergyói-medencében a leggyakoribb fészekaljzatnak a villanyoszlopok számítanak. A fészkek 80,95%-a található villanyoszlopokon. Az első oszlopokra épített fészkek az 1970-es évek elején-közepén jelentek meg számarányuk fokozatosan növekedett. Mivel még mindig nagy számban találhatók fészektartó nélküli, villanyoszlopokra épített fészkek, folytatni kell a fészektartók kihelyezését. A költési sikert jellemző paraméterek értékei 2010-ben meghaladták a populáció fennmaradásához szükségesnek becsült minimális küszöbértékeket. A Gyergyói-medencei gólyaállomány 1963-1973 közötti nagymértékű (-29,7%) csökkenését, a kb. 1998-as évtől kezdődő populációnövekedésnek sikerült ellensúlyoznia. 2010-ben a fészkelőpárok száma már meghaladta a viszonyítási alapul szolgáló 1963-as évi értéket. Irodalomjegyzék Burnhauser, A. (1983): Zur ökologischen Situation des Weiβstorchs in Bayern: Brutbestand, Biotopansprüche, Schutz und Möglichkeiten der Bestandserhaltung und -verbesserung. Abschlussbericht. Institut für Vogelkunde, Garmisch Partenkirche. Cătuneanu, I. (1999): Istoricul cercetărilor efectuate pe teritoriul României asupra migraţiei păsărilor prin metoda inelărilor, până la înfiinţarea Centralei Ornitologice Române, şi fazele acesteia de dezvoltare în perioada 1939 1970. Societatea Ornitologică Română, Cluj Napoca. Klemm, W. (1983): Zur Lage des Weiβstorchs (Ciconia ciconia) in der S. R. Rumänien. Ökologie der Vögel, 5: 283 293. Klemm, W., Salmen, H. (1988): Die Ornis Siebenbürgens. Beitrage zu einer Monographie der Vogelwelt dieses Landes. III. Böhlau Verlag, Köln Wien, pp. 17 28. Kohl, I. (1980): Madártani megfigyelések Hargita megyében. Acta Hargitensia, 1: 463 478. Kováts, L. (1968a): A fehér gólya elterjedése Délkelet Erdélyben 1962 63 ban. Aquila, 75: 231 258. Kováts, L. (1968b): Date asupra răspîndirii cocostîrcilor (Ciconia ciconia L.) în partea sud estică a Transilvaniei. Comunicări de zoologie, 61 70. Kósa, F. (2001): Bestanderfassung des Weiβstorchs (Ciconia ciconia) in Rumänien im Jahr 1999. In: Kaatz, C. und Kaatz, M. (szerk.): 2. Jubiläumsband Weiβstorch 2. Jubilee Edition White Stork, 8. u. 9. Storchentag 1999/2000. Staatliche Vogelschutzwarte im Landesamt für Umweltschutz Sachsen Anhalt, Loburg, pp. 30 34. Kósa, F. és mtsai. (2002): Distribution, population size and dynamics of the White Stork (Ciconia ciconia L.) in the Upper and Middle Olt River Basin (Romania). In: Sárkány-Kiss, A. Hamar, J. (szerk.): Ecological aspects of the Tisa River Basin, Pro Europa League & Tisza Klub, Târgu Mureş Szeged Szolnok, pp. 205 233. Kósa, F. (2005): Rezultatele recensământului berzei albe (Ciconia ciconia) în România în 2004. Migrans 7(2): 1 3. Lakeberg, H. (1995): Zur Nahrungsökologie des Weiβstorchs Ciconia ciconia in Oberschwaben (S-Deutschland): Raum-Zeit-Nutzungsmuster, Nestlingsentwicklung und Territorial-

228 Kósa és Szabó A fehér gólya a Gyergyói-medencében verhalten. Ökologie der Vögel, 17: 1 87. Munteanu, D. (1976): Recherches ornithologiques dans la Depression de Giurgeu. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele naturii Bacău. 163 178. Salmen, H. (1980): Die Ornis Siebenbürgens. Beitrage zu einer Monographie der Vogelwelt dieses Landes. I. Böhlau Verlag, Köln Wien, pp. 133 148. Schenk, J. (1899): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1898. Aquila, 6: 168-251. Schenk, J. (1901): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1900. Aquila, 8: 50-122. Schenk, J. (1902): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1901. Aquila, 9: 81-154. Schenk, J. (1903): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1902. Aquila, 10: 104-187. Schenk, J. (1905): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1904. Aquila, 12: 83-202. Schenk, J. (1906): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1905. Aquila, 13: 9-66. Schenk, J. (1907): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1906. Aquila, 14: 1-119. Schenk, J. (1908): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1907. Aquila, 15: 1-141. Schenk, J. (1909): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1908. Aquila, 16: 1-128. Schenk, J. (1910): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1909. Aquila, 17: 1-127. Schenk, J. (1911): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1910. Aquila, 18: 9-134. Schenk, J. (1913): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1912. Aquila, 20: 16-145. Schenk, J. (1914): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1913. Aquila, 21: 136-187. Schenk, J. (1915): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1914. Aquila, 22: 9-61. Schulz, H. (1998): Ciconia ciconia White Stork. In: Ogilvie, M. (szerk.): BWP Update. II/2. University Press, Oxford, pp. 69-105. Schulz, H. (1999a): The 5 th International White Stork Census 1994/1995 Preparation, realisation and methods. In: Schulz, H. (szerk.): Weiβstorch im Aufwind? - White Stork on the up? - Proceedings Internat. Symp. on the White Stork, Hamburg 1996. NABU (Naturschutzbund Deutschland e.v.), Bonn, pp. 39 48. Schulz, H. (1999b): The world population of the White Stork (Ciconia ciconia) Results of the 5 th International White Stork Census 1994/95. In: Schulz, H. (szerk.): Weiβstorch im Aufwind? - White Stork on the up? - Proceedings Internat. Symp. on the White Stork, Hamburg 1996. NABU (Naturschutzbund Deutschland e.v.), Bonn, pp. 351 365. Szabó, D.Z., Pap P.L. (1996): Date privind recensămîntul berzei albe (Ciconia ciconia) în judeţul Harghita 1995. Milvus, 3(1): 19 20. Thomsen, K.-M., Dziewiaty, K., Schulz, H. (2001): Zukunftsprogramm Weißstorch Aktionsplan zum Schutze des Weißstorchs in Deutschland. NABU (Naturschutzbund Deutschland e.v.), Bonn. Ujvári, I. (1972): Geografia apelor României. Ed. Ştiinţifică, Bucureşti,. Weber, P., Antal, L. (1978): Rezultatele recensămîntului de berze (Ciconia ciconia L.) din împrejurimile munţilor Harghita în anul 1973. Studii şi Comunicări, Ştiinţe Naturale, Muzeul Brukenthal, 22: 393 402.