A kis csér (Sterna albifrons Pali.) költőhelyei Magyarországon

Átírás

1 Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat Pécs, 1998 A kis csér (Sterna albifrons Pali.) költőhelyei Magyarországon FENYŐSI László FENYŐSI, L.: Nesting sites of the little tern (Sterna albifrons Pall.) in Hungary. Abstract. The little tern (Sterna albifrons Pall.) nests only occasionally in Hungary. The author deals with its recently proved nestings in the Dráva river region. All earlier data on nestings in Hungary, as well as the observations between 1992 and 1997 in the Dráva region are analysed. It is stated that, as a result of increasing plant cover on the sandbanks, the number of potential nesting sites is decreasing. Bevezetés A kis csér Magyarország ritkább költőmadarai közé tartozik, sokéves szünet után csak a közelmúltban sikerült hazai fészkelését újra bizonyítani. Mivel ben drávai kavicszátonyon kis csérek költöttek, ez adja aktualitását annak, hogy összefoglaljuk a fajról rendelkezésre álló hazai adatokat. A faj elterjedése Elterjedési területe nagy, szinte minden kontinensen előfordul. Fészkel Eurázsia, Afrika, Észak- és Közép-Amerika, illetve Ausztrália tengerpartjain, Közép-Ázsiában, továbbá nagy folyók mentén (pl. Duna, Niger, Mississippi, Indus) a szárazföldek belsejében is előfordul (GLUTZ & BAUER 1982). Az európai állományt a 80-as évek végén párra teszik (TUCKER & HEATH 1994). A hazai költési adatok összefoglalása Minden bizonnyal mindig a ritkább fajok közé tartozott, CHERNÉL (1899) szerint: Nálunk általában nem közönséges, helyenkint azonban akadnak egyes fészkelőpárok, különösen a Duna kavicsos szigetein". VERESS (1937) a Paks határában fészkelő kis csérekről úja: 1934 nyarán az úgynevezett «Senki-szigeté»-n négy-hat, a «Középsó-zátony»-on tizenkettő-tizennégy, az «Uszódi-zátony»-on harmincöt-negyven pár fészkelt...". Ugyanitt 1935 tavaszán sok érkezett, de a kedvezőtlen vízállás, az elöntött zátonyok miatt csak kevés fészkelt." ban már csak átvonult a területen. BERETZK (1940) a szegedi fehértavi költőpárokról írja:... minden tavaszon megjelentek a kis csérek kisebb-nagyobb számban. Néha 25-30, máskor csak hat-nyolc. Ezeket legnagyobbrészt elpuszü'tották, s így a fészkeléshez hozzá sem kezdhettek. 1939,

2 466 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) év tavaszán meggyőző érvekkel sikerült elérnem azt, hogy a kis cséreknek megkegyelmeztek. Meg is volt a várva-várt eredmény: négy pár érkezett ebből a gyönyörű kis madárkából és mind a négy pár le is fészkelt." BERETZK (1940) ugyanitt további alkalmi fészkeléseket említ: július 1-én, tehát fészkelési idő alatt Kleiner Endre Csallóközben csoportosan figyelte meg őket", illetve július 25-én Kiskunhalastól 12 kilométernyire levő Harka-tónál Vasvári Miklós egy pár fészkelését állapította meg. A talált egyetlen fiókát meggyűrűzte". VERESS (1941) ismét a Paks határában 1934-ben fészkelt kis csérekről ír, de újabb információt nem ad írása. BERETZK (1955) a szegedi Fehértavon megfigyelt utolsó kis csér fészkelésekről a következőket írja:...a kopár szikzátonyok eltűnésével rendszeresen fészkelő ritka madár, eltűnésével is számolnunk kell ban 6-7 pár, 1949-ben 3 pár, 1950-ben 2 pár, ben 3 pár, 1953-ban 2 pár fészkelt ben 2 pár kísérletezett fészkeléssel, egyik tojó le is tojt, a halastó vízárasztásával fészkelő területüket elhagyták". BANKOVICS (1971) a Tömörkény melletti Csaj-tavon bizonyította sikeres fészkelését: A kiscsér tehát 1970 nyarán sikeresen költött a Csaj-tavon, a küszvágó csérek (Sterna hirundó) telepétől külön. Költőhelye jövőre elárasztás alá kerül, így újbóli megtelepedése itt nem várható...". Ugyanő (BANKOVICS 1984) közli: 1976-ban a Hortobágyi Nemzeti Park területén sikertelenül költött". Ezt követően nincs fészkelési adata, RAKONCZAY (1990) szerint eltűnt faj, újabb megtelepedésének kis valószínűsége" van. A drávai adatok összefoglalása ( ) Első alkalommal VIII. 19-én láttunk kis cséreket a folyónál, ekkor Bélavár határában egy drávai zátonynál küszvágó csérekkel (Sterna hirundo) együtt mozgó 2 pld.-t észleltünk (BÉCSY et al. 1995). Ezen a zátonyon fészkelésnek nem volt nyoma júliusában Heresznye-Vízvár térségében 8 pld. kis csér táplálékot hordott egy zátonyra, azonban a fészekkeresés ez évben még elmaradt (BÉCSY et al. 1995) júliusában ugyanitt 4 fészekalj került elő, illetve később a kirepült fiatal madarakat is sikerült megfigyelni, de pontos számuk a vegyes csércsapatban már nem volt megállapítható (BÉCSY et al. 1995) VII. 3-án a vízvári zátonyon 10 pár kis csér költését állapította meg Fenyősi László, Kalotás Zsolt és Magyar Gábor. (FENYÓSI 1996). A fészkekben 1-3 tojás volt, vagy egy-két napos apró fiókák. Sajnos, a már július 3-án magas vízállás (a barcsi vízmércénél +185 cm) tovább emelkedett és július 6-án igen magasan tetőzött (barcsi vízmérce, +340 cm). így a fészektelepet elmosta a folyó. Július 17-én itt már egyetlen kis csért sem láttunk VI. 17-én a zátony ellenőrzésekor 2 pár fiókát etető és 6-8 pld. erősen féltő kis csért észlelt Fenyősi László, Horváth Zoltán, Mezei Ervin és Stix József. Június 21-én ugyanitt Fenyősi László, Kalotás Zsolt és Streit Béla 5 kotló madarat és 3 fiókát etető párt figyelt meg. Mivel a folyó vízállása ismét magas volt (Barcs +195 cm), valószínűsíthető, hogy már ekkorra a kissé mélyebb fekvésű küszvágó csér fészkekkel együtt egy-két kis csér fészket is elmosott a folyó.

3 FENYÓSI L.: A KIS CSÉR (STERNA ALBIFRONS L.) KÖLTÓHELYEI MAGYARORSZÁGON 1. ábra. Kotló kis csér (Sterna albifrons). Vízvár, ábra. Kis csér (Sterna albifrons) fészekalj. Vízvár,

4 468 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 3. ábra. Kis csér (Sterna albifrons) költőhelye. Sajnos, később a hó végi nagy esőzések és a zöldár együttes hatásának következtében az áradó folyó (VI. 26-án Barcs +237 cm) elöntötte a zátony felszínét és ez évben is elmosta a fészektelepet. Sikeres kis csér fészkelést 1997-ben sem sikerült megfigyelnünk. Az VII. 28-án Őrtilos (236 fkm) és Barcs (155 fkm) között végzett bejárás valószínűsíti, hogy a hazai Dráva-szakaszon ez évben csak az általunk ismert csértelepen fészkeltek kis csérek (Barcs alatt már nincs megfelelő fészkelőhely). E bejárás során Horvátország területén - a vízvári teleptől km-re - egy vegyes csértelepet találtunk, ahol legalűbb 3 pár kis csér féltett (Fenyósi László, Mezei Ervin). Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy 1997-ben mindössze egy magyar és egy horvát területen lévő vegyes csértelep alakult ki a Dráva Őrtilostól Mattyig terjedő kb. 165 km-es szakaszán. Összefoglalás, javaslatok A megfigyelési adatok szerint a kis csér a drávai kavicszátonyok jellemző, de csak kis számban fészkelő madara. Minden bizonnyal a folyó hazai szakaszán a korábbi években (évtizedekben) is fészkelt, de mivel e területen ezirányú madártani felmérések nem történtek, így nem kerülhetett eló. A magyarországi fészkelés valószínűségét látszik igazolni, hogy a Dráva szlovén és horvát szakaszán ben már költött (LUKAĈ 1986). A sikeres költést leginkább befolyásoló tényező a Dráva június-júliusi vízállása. 1995ben még volt sikeres fészkelés, az és években a folyó elmosta a fészektelepet.

5 FENYÓSI L.: A KIS CSÉR (STERNA ALB1FR0NS L.) KÖLTÓHELYEI MAGYARORSZÁGON 469 Úgy találtam, hogy a barcsi vízmérce +200 cm feletti értékei voltak kritikusak a vízvári fészektelep szempontjából. A megfigyelt költőpárok száma években 4-10 pár között változott. A vizsgált fészkelőhelyen a kis csér kifejezetten a nudum felszínt kereste, fészkeit a kavicszátony legcsupaszabb részein találtuk. Sajnos, a nyílt felszínű, növényzettől mentes zátonyrészletek elnövenyesedése" és cserjésedése napjainkban igen jellemző folyamat, s ez a potenciális fészkelőhelyek számának csökkenését vonja maga után. Mivel jelenleg több sziget és zátony lesz növényzettel fedett, mint amennyi képződik, e folyamat a kis csér, a küszvágó csér és a kis lile (Charadrius dubius) állománycsökkenéséhez is vezethet. Elképzelhető, hogy a jövőben csak mesterséges beavatkozással lehet a kis csér drávai költőállományát megőrizni. Ez esetben az Őrtilos-Bolhó közti magyar Dráva-szakaszon legalább három, kb. 0,2-0,6 ha-os nyílt felszínű zátonyrészietet kell fenntartani, melyek potenciális fészkelőhelyként szóba jöhetnek. Irodalom BANKOVICS A Kis csér (Stema albifrons) és kucsmás billegető (Motacilla flava feldeggi) a Csaj-tavon. - Állattani Közlemények, 58: BANKOVICS A Kis csér (Stema albifrons). - In: HARASZTHY L. (szerk.): Magyarország fészkelő madarai. - Natura Kiadó Budapest, p BERETZK P A kis csér újabb hazai fészkelése. - Búvár 6 (5): BERETZK P Újabb adatok a szegedi Fehértó madárvilágához, Aquila 59-62: BÉCSY L., FENYŐSI L., HORVÁTH Z A kis csér (Stema albifrons) drávai fészkelése. - Aquila 102: CHERNÉL I Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre. - Budapest. II. kötet FENYÓSI L A Dráva somogyi szakaszának mamadárvilága (non-passeriformes). - Állattani Közlemények, 81: GLUTZ VON BLOTZHEIM, U. N. & BAUER, К. M Handbuch der Vögel Mitteleuropas, 8. - Akademische Verlag, Wiesbaden. LUKAĈ, G Mala cigra - Stema albifrons Pallas 1764 (Laridae, Aves), Gnjezdarica Sjeverozapadne Hrvatske. - Laras, ( ): , Zagreb. RAKONCZAY Z. (szerk.)1990. Vörös Könyv. - Akadémiai Kiadó, Budapest. TUCKER, G. M. & HEATH, M. F Birds in Europe: their conservation status. - Cambridge, U. K: BirdLife International (BirdLife Conservation Series no. 3). VERESS G Újabban fészkelő madarak Paks határában. - A Természet. 33 (5): 111. VERESS G Madarak a Dunán. - Nimród Vadászlap, VI. 10-i sz., p

6 470 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Nesting sites of the little tern {Sterna albifrons Pall.) in Hungary László FENYŐSI A new nesting locality of the little tern nesting occasionally and in small numbers in Hungary is revealed. During this century nesting pairs have been reported only from river Danube and saline lakes on the Hungarian Great Plain (the last record: 1971). Since 1994 a small colony has been known to have been established on a gravel bank of river Dráva. The success of nesting is primarily determined by the water levels of the river. The value of +200 cm at the Bares measuring scale seems to be the critical higher limit (due to floods in 1996 and 1997, no successful nestings occurred). The number of nesting pairs ranged between 4 and 10 from 1995 to As a consequence of increasing plant cover on the originally bare-surface banks, the availability of potential nesting sites decreases, which could result in the decrease in the numbers of little terns, common terns {Sterna hirundó) and the little ringed plover {Charadrius dubius). Author's address: FENYŐSI László H-7570 Barcs Petőfi S. u. 10.