D EM O G RÁFIAI TM B SZAKBIZOTTSÁG KIJELÖLÉSE

FIGYELŐ D EM O G RÁFIAI TM B SZAKBIZOTTSÁG KIJELÖLÉSE A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága 1961. február 27-i ülésén kijelölte a demográfiai TMB szakbizottság tagjait. A szakbizottság a demográfiai aspirantúrára jelentkezők felvételére és demográfiai tárgykörből a tudom ányos fokozatok odaítélésére javaslatot tesz a Tudom ányos Minősítő Bizottságnak. A Bizottság ta g ja i: Erdei Ferenc akadémikus, Ember Győző akadém ikus és Péter György egyetemi tanár, a Demográfiai Elnökségi Bizottság elnöke. О П Р Е Д Е Л Е Н И Е ДЕМ ОГРАФИЧЕСКОЙ ЭКСПЕРТНОЙ КОМИС СИИ В Н У ТРИ Н А У ЧНОЙ КВАЛИФИКАЦИОННОЙ КОМИССИИ. Комиссия Экспертов вносит предложение относительно приёма аспирантов по демодрафии и присуж дения наукных степеней по демографическим наукам Комитету по прусужденш о наукны х званий. Члены Комиссии : Ференц Эрдеи академик, Д ьезе Эмбер академик и Дьердь Петер профессор университета и председатель Демографического Президиума Академии Н аук. A P P O IN T M E N T O F S P E C IA L D E M O G R A P H IC C O M M IT T E E O F T H E B O A R D F O R S C IE N T IF IC Q U A L IF IC A T IO N, T h e S pecial C o m m itte e p u ts fo rw ard p ro p o sals to th e B o a rd fo r S cien tific Q u alificatio n of th e H u n g a ria n A cad e m y of S ciences in re sp e c t of a d m itta n c e of th e c a n d id a te s to d e m o g ra p h ic sc ien tific tra in in g a n d of a w a rd in g scientific q u a lific a tio n s. T h e m e m b e rs of th e S p ecial C o m m ittee: F e re n c E rd e i a c a d e m ic ia n, G yőző E m ber a c a d e m ic ia n a n d P ro f. G y ö rg y Péter, C h a irm a n of th e P re sid e n tia l C om m itte e fo r D e m o g rap h y. A Z M T A D E M O Q R Á F IA I ELNÖKSÉQI B IZ O T T S Á G Á N A K VITAÜLÉSEI A M A GY A R O R S Z Á GI SZÜLETÉSSZÁM JÖVŐ BENI B EFO LYÁ S O LÁ SÁ N A K KÉRDÉSEIRŐL A M agyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának társadalom dem ográfiai m unkabizottsága 1961. február 20-án vitaülést rendezett a magyarországi születésszám jövőbeni befolyásolásának kérdéseiről. A vitaülésen a m unkabizottság és az Elnökségi Bizottság tagjain kívül az orvostudom ány, a közgazdaságtudom ány m eghívott képviselői, valam int az Egészségügyi M inisztérium több m unkatársa v e tt részt. A vitaülést Péter György egytemi tanár, a Központi Statisztikai H ivatal és a M agyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottságának elnöke n y ito tta meg, m ajd dr. M iltényi Károly, a Központi Statisztikai H ivatal Egészségügyi osztályának helyettes vezetője, a Demográfiai Elnökségi B izottság tag ja ta rto tt vitaindító referátum ot, amelyben a születésszám és egyes társadalm i, gazdasági, pszichológiai tényezők közötti kölcsönhatások kérdéseivel, valam int a népesedéspolitikai befolyásolás lehetőségeivel foglalkozott. E zu tán dr. Vadas Zoltán, az Egészségügyi Minisztérium Anya- és Gyermekvédelmi főosztályának vezetője ta rto tta meg korreferátum át a születésszám

F I G Y E L Ő 257 szabályozásának egészségügyi kérdéseiről. Mód Aladárné, a K özponti Statisztikai H ivatal Közgazdasági főosztályának vezetője korreferátum ában a családok jövedelme és a gyermekszám közötti összefüggéseket, a gyermekekre fordított állami és családi kiadások arányait, valam int e kérdés egyéb pénzügyi vonatkozásait ism ertette. A vitaindító referátum ot és a korreferátum okat számos hozzászólás követte, a hozzászólások érintették többek között a születésszám-korlátozás jelenlegi m ódjainak kérdését, a születésszám változásának közgazdasági h a tá sait, a városi és a falusi népesség term ékenységét, valam int e problém a részletes m egvizsgálásának statisztikai m ódszertani lehetőségeit. Az élénk vita után Péter György válaszolt a hozzászólásokra, összegezte a vitaülés tanulságait. ДИСКУССИЯ О ВОПРОСАХ ВОЗДЕЙСТВИЯ В БУДУЩ ЕМ НА ДИНАМ ИКУ ЧИСЛО РО Ж Д ЕН И Й В ВЕН ГРИ И, Социально-демографическая рабочая комиссия Демографической Ко миссии Президиума Венгерской Академии наук организовала 20 февраля 1961 года дискуссию о вопросах воздействия в будущем на динамику числа рождений в Венгрии. Заседание открыл председатель Центрального Статистического У правления и Демографической комиссии Президиума Венгерской Академии наук, профессор Дьердь Петер, после чего заместитель начальника Отдела здравоохранения Центрального Статистического Управления и член Демографической комиссии Президиума д-р Карой Милтени выступил с открывшим дискуссию докладом, в котором он сперва остановился на вопросах взаимного влияния отдельных общественных экономических и психологических факторов, определяющих число рождений, и затем указал на некоторые возможности демографической политики в области влияния на динамику последнего. После этого выступил начальник Главного отдела охраны материнства и детства министерства здравоохранения д-р Золтан Вадаш, затронувший в своем содокладе вопросы здравоохранения, связанные с регулированием числа рождений. Н а чальник Главного отдела экономики Центрального Статистического Управления Аладарнэ Мод в своем содокладе остановилась на взаимосвязи между числом детей и доходами семей, соотношении расходов государства и родителей на детей и прочих финансовых аспектах данного вопроса. За вступительным докладом и содокладами последовал ряд выступлений. После живой дискуссии Дьердь Петер ответил на выступления и подвел итоги дискуссии. D E B A T E O N P R O B L E M S O F IN F L U E N C IN G T H E H U N G A R IA N B IR T H R A T E IN T H E F U T U R E, T h e W orking G roup fo r Social D e m o g ra p h y of th e P re sid e n tia l C o m m itte e fo r D e m o g ra p h y of th e H u n g a ria n A cad e m y of Sciences a rra n g e d a d e b a te on th e p ro b le m s of in flu e n cin g th e H u n g a ria n b ir th r a te in th e fu tu re, on F e b r u a ry 20, 1961. T h e d e b a te w as o p en ed b y P ro fesso r G yörgy P éter, P re s id e n t of th e C e n tra l S ta tis tic a l O ffice a n d of th e P re s id e n tia l C o m m ittee fo r D em o g ra p h y of th e H u n g a ria n A cad em y o f S ciences, a fte r w h ich dr. K á ro ly M ilté n y i, d e p u ty le a d e r of th e H e a lth S ectio n of th e C e n tra l S ta tis tic a l O ffice, m e m b e r of th e P re sid e n tia l C o m m ittee fo r D e m o g ra p h y re a d o u t h is p a p e r on th e in te rre la tio n b etw een th e b ir th - r a te a n d c e rta in social, eco n o m ic a n d p sy c h o lo g ic fa c to rs as w ell as on th e p o ssib ilitie s of in flu e n cin g th e b ir th r a te b y m ean s of p o p u la tio n p o licy. I t w as follow ed b y a tre a tis e of dr. Z o ltá n V adas, le a d e r of th e M a te rn ity a n d C h ild ren W e lfa re D e p a rtm e n t of th e M in istry of H e a lth, d ealin g w ith th e h e a lth a s p e c ts of b ir th c o n tro l. M rs. A. M ód, le a d e r of th e E co n o m ic D e p a rtm e n t of th e C e n tral S ta tis tic a l O ffice a c c o u n te d in h e r tre a tis e a b o u t in te rc o n n e c tio n s b e tw e e n fa m ily incom es a n d th e n u m b e r of c h ild re n, th e e x te n t a n d p ro p o rtio n s of s ta te a n d fa m ily e x p e n d itu re on c h ild re n a s w ell a s som e o th e r fin a n c ia l issues of th e q u estio n. T h e p a p e r s ta r tin g th e d e b a te a n d th e co n jo in t tre a tise s w ere follow ed b y a n u m b e r of in te rv e n tio n s. A fte r th e a c tiv e d e b a te P ro f. P éter an sw ere d th e in te rv e n tio n s a n d su m m e d up th e resu lts. 17 Dem ográfia

258 FIGYELŐ A NÉPESSÉG REPRODUKCIÓJÁRÓL A Magyar Tudományos A kadém ia Demográfiai Elnökségi Bizottságának reprodukciós és m ódszertani m unkabizottságai 1961. április 10-én vitaülést ta rto tta k a m agyar népesség reprodukciójának kérdéseiről. A vitaindító referátum ot dr. Barsy Gyula, az Országos Közegészségügyi Intézet Statisztikai osztályának vezetője, az Elnökségi Bizottság tagja ta rto tta A reprodukció, a népesség fejlődése és szerkezete címmel. A vitaindító referátum után dr. H etényi István, az- Országos Tervhivatal távlati tervezési főosztályának vezetője, az Elnökségi Bizottság tag ja A reprodukció gazdasági vonatkozásai, dr. Hahn Géza, az Egészségügyi M inisztérium Statisztikai osztályának vezetője pedig,,a népesség várható összetételének egészségügyi vonatkozásai címmel ta rto tt korreferátum ot. A referátum ot és a korreferátum okat a DEM OGRÁFIA következő szám ában részletesebben ism ertetni fogjuk. Д Е Б А Т Ы О РЕП РО Д У К Ц И И Н А РО ДОНАСЕЛЕН И Я D E B A T E ON T H E R E P R O D U C T IO N O F T H E P O P U L A T IO N A NÉPESSÉG SZÁM E L Ő R E В E С S L É S É VE L KAPCSOLATOS M U N K Á L A T O K A S Z О V J ETU N I Ó В A N A Szovjetunió Központi Statisztikai H ivatalának népességi és egészségügyi osztályán megkezdődtek a Szovjetunió népességszámának 15 20 évre történő előrebecslésével kapcsolatos m unkálatok. Az előrebecslés módszertani kérdéseit a Szovjetunió Tudományos Akadém iája közgazdasági, filozófiai és jogi tudom ányok osztályának ülésén 1959 végén vitatták meg, m ajd 1960 elején a Szovjetunió Tudom ányos Akadém iájának elnöksége is részletesen foglalkozott a népességszám előrebecslésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A probléma kidolgozására bizottságot hoztak létre, amelynek elnöke V. N. Sztarovszkij, a Szovjetunió Központi Statisztikai H ivatalának elnöke, a Szovjetunió Tudományos A kadém iájának levelező tagja. V. N. Sztarovszkij javaslata szerint a népesség korstruktúrája és nemek szerinti megoszlása változásainak előrebecslésekor figyelembe kívánják venni a m unka- és egészségügyi feltételek további javítására vonatkozó intézkedéseket, az életszínvonal várható növekedését, valam int a termelőerők az ország egyes körzetei közötti megoszlásában bekövetkezett változásait is. A Szovjetunió Tudom ányos A kadém iája a javaslato t elfogadta és indítványozta, hogy a m unka folytatásába az A kadém ia illetékes tudom ányos intézetei is bekapcsolódjanak. Az előrebecslés eredményes végrehajtásának biztosítására többek között a születési mozgalomra ható társadalm i és gazdasági tényezők reprezentatív módszerekkel történő m egvizsgálását is elvégzik. Az ezirányú m unkálato k at a Szovjetunió Központi Statisztikai H ivatalának Népességi és Egészségügyi osztálya a háztartásstatisztikai osztállyal közösen szervezte meg, a vizsgálat során adatokat kívánnak kapni a születésszám és a család jövedelme, lakásviszonyai stb. közötti összefüggésről. A felvétel azokra a munkás-, alkalm azott- és kolhozparaszt családokra terjed ki, amelyek 1959-ben háztartási költségvetési naplót vezettek és ezt 1960-ban is folytatták. A felvétel gyakorlati végrehajtása úgy tö rtént, hogy az e családokhoz tartozó minden 17 éves és ennél idősebb nőről három részből álló kérdőívet állítottak ki. Az első rész a családra vonatkozó általános ismérveket (cím, a költségvetési napló fajtá ja, az egy családtagra jutó jövedelem, lakásviszonyok stb.) tu d a kolta, a második részben a m egkérdezett személyre vonatkozó kérdések (kor, foglalkozás, társadalm i helyzet, családi állapot) szerepeltek. A kérdezett nő által szült gyermekekre vonatkozó kérdéseket a kérdőív harm adik részében

FIGYELŐ 259 tették fel. A kérdőívet minden esetben a háztartásstatisztikával foglalkozó statisztikusok tö ltö tté k ki, a m egkérdezettek m eglátogatása során. Az anyag feldolgozását gépi úton végzik. РА БО ТЫ В С Я ЗА Н Н Ы Е С П РО ЕКЦИЕЙ ЧИСЛЕННОСТИ НА С Е Л ЕН И Я В СССР. O P E R A T IO N 'S C O N N E C T E D W IT H F U T U R E P O P U L A T IO N E S T IM A T E S IN T H E S O V IE T U N IO N. AZ 1960. ÉVI M A GYAR N É P M O Z GA L O M FONTOSABB A D A T A I Az év elején m egjelent m agyar demográfiai évkönyv (1) még nem ta r talm azh atta az 1960. évi népmozgalom adatait. Ezek közül m ost a főbb országos és területi ad ato k at összehasonlításra alkalm as módon ism ertetjük. Megjegyzendő, hogy az itt közölt 1960. évi adatok előzetes jellegűek, s a végleges adatközlés során némileg még m ódosulhatnak. Az esetleges módosítások azonban nem befolyásolhatják az adatok elemzéséből levonható m egállapításokat. Megszűnt házasságok száma (2) I Iázasság- É v H ázasságkötések száma kötések halál (3) válás (4) összesen (1) következtében (5) (6) 17*

260 FIGYELŐ Az a néhány fontosabb adat, amely 1960 népmozgalmáról jelenleg a gépi kom binatív feldolgozások elkészülte előtt rendelkezésre áll, természetesen nem teszi lehetővé a jelenségek m élyreható elemzését, csupán néhány jellemző vonással egészíti ki azt a képet, am elyet a Demográfiában és a Statisztikai Szemlében korábban megjelent átfogó tanulm ányok és közlemények (2) (6) m egrajzoltak. A népmozgalmi jelenségek adatai között demográfiai és társadalom tudom ányi szempontból egyaránt érdeklődésre tartan ak számot a családi állapot változásával kapcsolatos adatok, így elsősorban a házasságkötések és a házasságmegszűnések. A családi állapot változásának 1960. évi, különféle okok szerint csoportosított adatait az 1. tábla 10 éves idősorba helyezve mérlegszerűen tartalm azza. A házasságkötések nyers aránya az egész 1950-es évtizedben magasabb volt, m int a k ét világháború közötti években. 1954 ó ta azonban a házasságkötési arányszám fokozatosan csökkent, s 1960-ban alatta m aradt az 1920-as évek átlagának, s az 1930-as évekét is csupán 4 5 tized ezrelékkel haladta meg. A nyers házasságkötési arányszám nak ezt a m ár régebben előrelátott csökkenését (7), (8) elsősorban az okozza, hogy éppen a házasságkötések korábban huzam osan magas aránya következtében a házas népesség száma és aránya hosszabb ideje állandóan emelkedik, s ennek megfelelően szűkül a házasodok köre. A családi állapot változásainak mérlegéből kitűnik, hogy az em lített folyam at következményei milyen nagy horderejűek voltak. A táblázatban például a mérleg minden évben házasságkötési többletet jelez, s csupán az utóbbi 10 év a la tt a fennálló házasságok száma több m int félmillióval, a házasok száma pedig mintegy 1,1 millióval nőtt meg. A házasodási mozgalom teh át a népesség összetételében olyan jelentős eltolódást okozott a házas családi állapotúak javára, ami a nyers házasságkötési arányszám alakulására mind érezhetőbben visszahat. Az 1950-es évek első felében megszokott 10 11 ezrelékes nyers házasságkötési arányszámokhoz viszonyítva alacsonynak tűnő 8,9 ezrelékes arányszám teh át nem a házasodási kedv (azaz nem a nem-házas népesség házasságkötési aránya) csökkenésének tulajdonítható, m ert ha nem is ism erjük még az 1960. évi kor és családi állapot szerint csoporto síto tt adatokat, mégis feltehető, hogy ez, m int 1954 és 1959 között, úgy most sem módosult, és m inden valószínűség szerint ma is magasabb m int a negyvenes évek végén. Város, falu (1) 1955 1956 1957 195S 1959 I960** Szám szerint (2) 1. B u d ap est... 17 744 17 182 17 329 16 915 17 853 17 914 2. A tö b b i város... 21 269 19 526 19 860 18 684 18 902 19 265 3. V idék (községek),,, 64 007 59 425 60 803 55 840 53 558 51 437 4. M agyarország összesen 103 020 96 133 97 992 91 439 90 313 88 616 Ezer lakosra (3) 1. B u d ap est... 9,6 9,4 9,8 9,5 9,9 9,8 2. A tö b b i város... 10,6 9,6 9,6 8,9 8,9 8,9 3. V idék (községek) 10,7 9,9 10,1 9,3 8,9 8,6 4. M agyarország összesen 10,5 9,7 9,9 9,2 9,1 8,9

FIGYELŐ 261 B udapesten és a többi városban 1960-ban sem csökkent a házasságkötések száma, s a nyers arányszámok is csaknem változatlanok. Az 1960. évi kisebb csökkenés a községek kategóriájában következett be, s ezzel a falu város sorrend m egváltozott. 1960-ban az ezer főre jutó házasságkötések száma Budapesten volt a legmagasabb, ezt követte a városi lakosság, s a falusi lakosságé volt a legalacsonyabb. A családi állapot változásával kapcsolatos tényezők közül 1960-ban a válások száma és aránya kedvezően alakult, csaknem 6 000-rel kevesebb válás tö rtént, m int 1959-ben, s a felbontott házasságok szám a nem sokkal haladta meg a 16 000-et. Az ezer lakosra jutó válások száma 1,6, ami megfelel az 1955. és 1958. évi színvonalnak, s alacsonyabb az 1957. és 1959. évi arányszámoknál. A születési arányszám 1955 óta tartó fokozatos csökkenése 1960-ban is foly tató d o tt, s az 1000 lakosra jutó élveszületések szám a az eddigi legalacsonyabb szintre, 15 ezrelék alá süllyedt. A csökkenés ütem e 1958 elején m egíassult, azóta ez a tendencia érvényesült a m últ évben is évről-évre lassúbb. A születések szám ának csökkenésével a halvaszületéseknek nemcsak a száma, hanem az aránya is csökkent, s 1960-ban 100 szülöttre csupán 1,3 halvaszületett ju to tt, ez az eddigi legalacsonyabb m agyar halvaszületési arányszám. É v Az élveszületések száma (1) Élveszületések 11100 lakosra (2) A halvaszületések száma (3) Száz szülöttből halva szülött (4) A bejelentett vetélések száma** (3) Ebből spontán 1 9 5 1... 190 645 20,2 3 715 1,9 37 802 36 118 1 9 5 2... 185 820 19,5 3 478 1,8 43 748 42 033 1 9 5 3... 206 926 21,5 3 505 1,7 42 721 39 944 1 9 5 4... 223 347 23,0 3 676 1,6 58 310 42 029 1 9 5 5... 210 430 21,4 3 446 1,6 78 502 43 104 1 9 5 6... 192 810 19,5 3 040 1,6 123 591 41 128 1 9 5 7... 167 202 17,0 2 512 1,5 162 799 39 524 1 9 5 8... 158 428 16,0 2 237 1,4 183 012 37 434 1 9 5 9... 151 194 15,2 2 153 1,4 187 697 35 293 1960* 146 436 14,6 1 941 1,3 195 931 33 743 (6) Az élveszületések szám ának 1960. évi csökkenése városon, falun egyaránt jelentkezett. A nagyobb közigazgatási egységek közül a legalacsonyabb születési arányszám ú fővárosban például további 600-zal csökkent az élveszületések száma, s az élveszületési arányszám a 9 ezreléket sem érte el. A többi városban és a községekben a születések aránya a budapestinél kisebb m értékben csökkent. Szám szerint a falusi népesség születésszáma csökkent legtöbbet, ennek ellenére a városi és a falusi népesség születésgyakorisága között a falusiak ja v ára m utatkozó különbség nem m ódosult lényegesen. A halálozások száma és aránya az előző évek szintjén m ozgott. 1960-ban m integy 2 000-rel kevesebb haláleset tö rtént, m int 1959-ben, ezer lakosra 10,2 halálozás ju to tt. Bár áprilistól kezdve minden hónap halandósága alatta m aradt az előző évinek, ez a csökkenés nem tu d ta annyira ellensúlyozni a télvégén m agasra emelkedő halandóságot, hogy az egész év halandósága elérje az 1955., vagy 1958. évi alacsony értéket.

262 FIGYELŐ Város, falu 1955 1956 1957 195S 1959 I960** Szám szerint (1) 1. B u d ap est... 26 098 21 152 17 619 17 746 16 549 15 927 2. A többi város... 45 299 40 100 32 261 32 007 30 172 30 194 3. V idék (községek)... 139 033 131 558 117 322 108 675 104 473 100 315 4. M agyarország összesen 210 430 192 810 167 202 158 428 151 194 146 436 Ezer lakosra (2) 1. B u d ap est... 14,2 11,5 10,0 10,0 9,2 8,8 2. A tö b b i v á r o s... 22,5 19,7 15,6 15,3 14,2 13,9 3. V idék (községek)... 23,2 21,9 19,5 18,0 17,3 16,7 4. M agyarország összesen 21,4 19,5 17,0 16,0 15,2 14,6 Év Halálozások száma Halálozások 1000 lakosra Csecsemőhalálozások száma Csecsemőhalálozások 1000 élveszülöttre (1) (2) (3) (4) 1 9 5 1... 109 998 11,7 15 993 83,9 1 9 5 2... 107 443 11,3 12 987 69,9 19 5 3... 112 039 11,7 14 647 70,8 1 9 5 4... 106 670 11,0 13 556 60,7 1 9 5 5... 97 848 9,9 12 622 60,0 1 9 5 6... 104 236 10,5 11 332 58,8 1 9 5 7... 103 645 10,5 10 543 63,1 1 9 5 8... 97 866 9,9 9 204 58,1 1 9 5 9... 103 880 10,4 7 926 52,4 1960*... 101 539 10,2 6 989 47,7 * Előzetes adat. Горизонтальная графа : (1) Смертность ; (2) смертность на 1000 жителей ; (3) детская смертность ; (4) детская смертность на 1000 живорожденных. Heading : (1) Number of deaths ; (2) m ortality per 1000 population ; (3) number of deaths under 1 year ; (4) infant mortality per 1000 live-born. A halandóság területén igen örvendetes jelenség az, hogy a csecsemőhalandóság 1954 és 1958 közötti öt évben lényegében változatlan színvonalának 1959-ben m egindult újabb erőteljes csökkenése 1960-ban is folytatódott. 1960-ban az 1 éves kor betöltése előtt m eghaltak száma csaknem ezerrel csökkent, s a csecsemőhalandósági arányszám 50 ezrelék alá süllyedt. A városi és falusi népesség nyers halálozási arányszám ai között 1960- ban is csekély volt a különbség. Az ezer lakosra jutó m eghaltak szám a B udapesten változatlan, a többi városban azonban újból elérte az 1958. évi alacsony értéket. Bár a falvak halandósága is csökkent, ennek ellenére magasabb volt, m int a városoké. A csecsemőhalandóság javulása városon, falun egyaránt jelentős volt. Budapest csecsemőhalandósága alig változott (az 1959. évi 46,7 ezrelékkel szemben 46,0 ezrelék), a többi városé azonban 51,2 ezrelékről 45,6 ezrelékre

FIGYELŐ 263 csökkent, s ezzel elsőízben megelőzte a hosszú idő óta a legkedvezőbb fővárosi csecsemőhalandóságot. A falusi népesség csecsemőhalandósága az előző évi 53,7 ezrelékről 48,6 ezrelékre csökkent, s erősen m egközelítette a budapestit. Város, falu 1955 1956 1957 195S 1959 I960** Szám szerint (1) 1. B u d ap est... 16 532 19 100 17 873 17 595 17 931 18 173 2. A tö b b i v á r o s... 20 675 21 625 21 428 20 382 21 406 21 094 3. V idék (községek)... 60 641 63 511 64 344 59 889 64 543 62 272 4. M agyarország összesen 97 848 104 236 103 645 97 866 103 880 101 539 Ezer lakosra (2) 1. B u d ap est... 9,0 10,4 10,1 9,9 10,0 10,0 2. A tö b b i v á r o s o k... 10,3 10,6 10,4 9,7 10,1 9,7 3. V idék (községek)... 10,1 10,6 10,7 9,9 10,7 10,4 4. M agyarország összesen 9,9 10,5 10,5 9,9 10,4 10,2 Горизонтальная графа : См. табл. 2. Вертикальная графа : См. табл. 2. Heading : See Table 2. Lateral tex t: See Table 2. A halandóság csaknem m inden életkorban csökkent. Örvendetes jelenség, hogy 1960-ban nemcsak a csecsemők és a gyermekek, hanem az előző évi megnövekedéssel szemben az idősebb produktív korúak és az öregek halandósága is csökkent. A fiatal produktív korúak halandósága m ár hosszabb ideje változatlan. Év 0 1-1 4 1 5-3 9 éves (ezer lakosra) (1) 4 0-5 9 60 éves és idősebb Összesen (ezer lakosra) (2) 1 9 5 1... 83,9 1,9 2,5 8,0 55,1 11,7 1 9 5 2... 69,9 1,3 2,2 7,9 56,2 11,3 19 5 3... 70,8 1,5 1,8 7,6 59,1 11,7 1 9 5 4... 60,7 1,2 1,6 7,3 55,9 11,0 19 5 5... 60,0 1,1 1,5 6,7 49,6 9,9 1 9 5 6... 58,8 1,1 2,0 7,2 52,0 10,5 1 9 5 7... 63,1 1,1 1,7 7,2 52,4 10,5 1 9 5 8... 58,1 1,0 1,5 6,8 49,1 9,9 1959** 52,4 0,9 1,5 7,3 52,6 10,4 I960*** 47,7 0,8 1,5 6,8 48,9 10,2 A fontosabb halálokok között a fertőző betegségek gyakorisága 1960-ban tovább csökkent, beleértve az 1959-ben némileg m egem elkedett gümőkórh alandóságot is. A három legtöbb áldozatot követelő halálok a szív beteg-

264 FIGYELŐ ségei, rosszindulatú daganatok, agyvérzés halandósága ez évben nem növekedett, sőt egy árnyalattal csökkent. Nem növekedett tovább a balesetek és egyébb erőszakos halálokok következtében m eghaltak arán y a sem, számuk csaknem 300-zal kevesebb, m int az előző évben. Ugyancsak csökkent az influenza és a tüdőgyulladás halandósága, bár így is m agasabb volt, m int 1958-ban. A m e g l i a 1 t a k Halálok száma megoszlása (százalék) tízezer lakosra (2) (3) (4) (1) 1959 1960* 1959 1960* 1959 1960* 1. G üm őkór... 3 198 3 056 3,1 3,0 3,21 3,06 2. E gyéb fertőző m egbetegedések... 901 715 0,9 0,7 0,91 0,72 3. V eleszü letett gyengeség és koraszülöttség 1 464 1 412 1,4 1,4, 1,47 1,41 4. A gyvérzés, gu taü tés.. 12 276 12 273 11,8 12,1 12,33 12,27 5. A szív b e te g s é g e i... 23 249 22 397 22,4 22,1 23,36 22,40 G. Influenza... 2 371 1 962 2,3 1,9 2,3S 1,96 7. T ü d ő g y u lla d á s... 6 475 6 444 6,2 6,3 6,51 6,44 8. B é lh u r u t... 871 633 0,8 0,6 0,88 0,63 9. R osszindulatú daganat 16 658 16 633 16,1 16,4 16,73 16,63 10. E gyéb term észetes h a lálok ok**... 30 141 30 061 29,0 29,6 30,28 30,06 11. B alesetek... 3 438 3 328 3,3 3,3 3,46 3,33 12. Ö ngyilkosság és egyéb erőszakos halálokok 2 838 2 625 2,7 2,6 2,85 2,63 13. Összesen... 103 8S0 101 539 100,0 100,0 104,37 101,54 * Előzetes adatok. ** A rosszul meghatározott és bizonytalan eredetű halálokokkal együtt. Горизонтальная графа : (1) Причины смерти ; (2) число, (3) процентное разделение умерш их; (4) умершие на 10 000 жителей. Вертикальная графа : 1. Туберкулез ; 2. прочие инфекционные заболевания ; 3. врожденная слабость и недоношенность ; 4. кровоизлияние в мозг и пострел ; 5. болезни сердца ; 6. грипп; 7. воспаление легких; 8. катар кишечника ; 9. злокачественные опухоли ; 10. прочие естественные причины смерти; 11. травмы; 12. самоубийство и прочие насильственные причины смерти ; 13. итого. H eading: (1) Causes of death; (2) number, (3) percentage distribution of the deceased; (4) deceased per 10 000 population. Lateral tex t: 1. Tuberculosis ; 2. other infectious diseases ; 3. congenital debility and premature birth ; 4. cerebral haemorrhage and apoplexy ; 5. heart diseases ; 6. influenza ; 7. pneumonia ; 8. intestinal catarrh ; 9. malignant neoplasms ; 10. other natural causes of death ; 11. accidents ; 12. suicide and other violent causes of death ; 13. altogether. A fertőző betegségek okozta halálozások között elsősorban a járványos gyerm ekbénulást kell m egemlíteni, amelynek 1960-ban az előző évi megemelkedett m ortalitással szemben ism ét alig volt halálos áldozata. Vörheny, szam árköhögés, hastífusz és meningococcusos fertőzések következtében ugyancsak alig fordult elő haláleset. A gümőkórban m eghaltak száma több m int százzal esett vissza, s csökkent a dizenteria, a tetanusz, a fertőző m ájgyulladás és az egyéb fertőző betegségek halandósága is, ugyanakkor a kanyaróé bár alacsonyabb volt, m int két évvel előbb em elkedett. A belföldi vándorm ozgalm ak tekintettel arra, hogy nagyobb részük a

FIGYELŐ 265 (1) 1958 1959 1960* 1958 1956 1960* 1. A güm őkór összes f o r m á i... 3 089 3 1 9 8 3 056 3,13 3,21 3,06 2. H a stífu sz... 13 16 10 0,02 0,02 0,01 3. D izentéria (vérhas)... 71 48 32 0,07 0,05 0,03 4. Y ö rh en y... 12 10 8 0,01 0,01 0,01 5. D if t é r ia... 20 17 18 0,02 0,02 0,02 6. Szam árköhögés... 111 15 5 0,11 0,02 0,01 7. M eningococcusos fertőzések... 11 10 15 0,01 0,01 0,02 8. T e ta n u s z... 143 103 75 0,14 0,10 0,08 9. Járván yos gyerm ekb én u lás... 15 67 13 0,02 0,07 0,01 10. K a n y a r ó... 258 113 168 0,26 0,11 0,17 11. Fertőző m ájgyulladás 174 133 107 0,18 0,13 0,11 12 E gyéb fertőző betegségek... 390 369 264 0,39 0,37 0,26 * Előzetes adatok. Горизонтальная графа : (1) Заразные болезни ; (2) число умерших ; (3) умершие на

266 FIG YELŐ A belföldi vándorlások h atása elsősorban a népesség területi elhelyezkedésének m egváltozásában jelentkezik. Egy részük községből községbe, illetőleg városból városba irányul, s igy a falusi és városi népességnek számát és összetételét csak regionálisan v áltoztatja meg. A belföldi vándorlások nagy része azonban a falu és a város között folyik le, s a városi és a falusi lakosság szám ának alakulására állandóan hat. 1960-ban falu város viszonylatú vándorlások az állandó vándorlások 44, az ideiglenes vándorlások 66% -át tették ki. Ez az arány m agasabb, m int az előző évben volt, m ert amíg az összes vándorlások száma 5 6 ezerrel csökkent, addig a városok és községek közötti vándorlások száma ugyanannyival növekedett. Csökkenés tehát csak az azonos típusú települések között folyó vándorlások terén m utatkozott.

FIGYELŐ 267 A 147 000 falu város közötti állandó jellegű vándorlásból 100 000 faluból városba irányult, a városi állandó lakónépesség gyarapodása tehát m eghaladta az 50 000 főt, a faluból ideiglenesen városba költözötteké pedig a 200 000-et. Ezek a számok 1959-hez képest em elkedést m utatnak. A belföldi vándorlások m egállapodottabb szintjéhez viszonyítva a nemzetközi viszonylatú vándorm ozgalm unk, illetőleg a ki- és bevándorlások elhanyagolható szám a k öv etkeztében ennek túlnyom ó részét kitevő nemzetközi idegenforgalom színvonala további fejlődést m utat. A határforgalom összefoglaló adatai szerint a beutazó külföldiek száma több m int 50 000-rel, az átutazóké 60 000-rel, a külföldre utazó m agyaroké pedig csaknem 80 000-rel n ő tt meg, s 1960-ban mind aktív, mind pedig passzív idegenforgalmunk az utóbbi évtized legmagasabb értékét jelezte. Terület (2) (3) Halálozás (4) Házasságkötések Élveszületések 1000 élve- Állandó jelleggel szülöttre jut 1 éven Odavándorlók vándorlók E l aluli meghalt (7) (8) (1) ezer lakosra (5) (6) ezer lakosra (9) B u d a p e s t... 9,8 8,8 10,0 46,0 26,3 12,1 D e b r e c e n... 9,9 13,7 9,6 41,2 44,3 25,7 M iskolc... 10,2 15,0 8,7 48,7 36,6 18,9 P écs... 8,6 13,6 9,9 32,7 52,7 22,1 Szeged... 8,8 10,1 11,2 44,4 42,4 21,3 B aranya m e g y e... 8,4 17,1 11,6 48,7 55,7 63,1 B ács-k iskun m egye.. 8,7 15,0 10,9 61,3 34,5 42,0 B ékés m egye... Borsod-A baúj-zem plén 8,9 14,2 10,9 47,0 31,3 43,2 m egye... 8,8 19,5 9,4 51,4 35,3 37,5 Csongrád m e g y e... 8,9 13,3 11,5 36,7 29,9 39,7 F ejér m e g y e... 8,9 17,3 9,2 44,0 44,5 41,6 Győr-Sopron m egye.. 7,5 14,9 10,1 45,2 25,3 25,4 H ajdú-b ihar m egye.. 9,6 19,0 9,4 39,8 29,8 45,5 H eves m egye... 8,1 14,3 10,2 51,7 25,7 30,5 K om árom m e g y e... 9,0 16,6 8,8 44,7 45,5 36,7 N ógrád m e g y e... 9,0 16,3 9,6 50,9 28,6 32,1 P est m egye... 9,2 14,3 10,2 47,0 41,7 35,3 Som ogy m e g y e... Szabolcs-Szatm ár 7,7 14,3 11,9 49,6 44,3 51,0 m egye... 9,1 21,1 8,9 60,1 26,5 39,9 Szolnok m e g y e... 9,0 15,5 10,3 38,8 31,5 40,5 T olna m egye... 8,0 15,2 11,1 37,0 39,7 48,1 V as m egye... 7,2 14,8 11,0 39,9 23,7 28,2 V eszprém m e g y e... 7,9 16,1 10,0 50,4 40,7 39,8 Zala m e g y e... 7,4 15,5 10,4 47,5 26,7 33,8 M agyarország összesen Венгрия Hungary 8,9 I á,6 10,2 47,7 33,7 33,7

268 FIGYELŐ A népmozgalom 1960-ban is jellegzetes területi különbségeket m utatott. A házasságkötési arányszám ok értéke például Miskolcon, Debrecenben és B udapesten még mindig magas (10 ezrelék körüli) volt, a dunántúli megyék többségében elsősorban Vas, Zala, Győr-Sopron megyékben viszont alacsony. Az élveszületések terén még nagyobbak az eltérések. Budapesten ezer lakosra 9 élveszületés ju t, Szabolcs-Szatmár megyében viszont 21. Még mindig elég magas 19 21 ezrelék körüli a születési arányszám az ország északkeleti megyéiben (Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, H ajdú- Bihar). Az inkább ipari vagy bányavidékeket m agába foglaló megyékben m int B aranya, Fejér, K om árom, Nógrád, Veszprém a születési arányszám színvonala közepes (16 17 ezrelék). A többi dunántúli és még inkább az alföldi mezőgazdasági jellegű megyékben általában alacsony a születési arányszám, Csongrád megyében például ezer lakosra mindössze 13,3 élveszületés ju to tt. A halandóság az egyes megyék és megyei jogú városok között Miskolcon volt a legalacsonyabb (8,7 ezrelék) és Somogybán a legmagasabb (11,9 ezrelék). A születések és halálozások intenzitásának jellegzetes különbségei következtében amelyek az előző évhez képest alig változtak, az ország északkeleti megyéiben to v áb b ra is 10 12 ezrelékes volt a term észetes szaporodás aránya, más megyékben viszont (Csongrád, Somogy, Békés, Vas) jóval a 4,4 ezrelékes országos átlag a la tt m aradt. Az egyes megyék népességszámának alakulását a vándormozgalom a természetes szaporodásnál gyakran nagyobb m értékben m ódosítja. B udapest és más városok alacsony term észetes szaporodását vagy éppen fogyását 1960-ban is a pozitív vándorlási mérleg pótolta, az egyes megyék, s általában a községek lakosságát viszont az elvándorlások apasztották. A megyék közül csupán négynek (Pest, Komárom, Fejér, Veszprém) volt pozitív a vándorlási mérlege. Az állandó jellegű vándorlások aránya B aranyában kiugróan m agas volt. IRODALOM 1. M agyarország népesedése, 1959. Statisztikai Időszaki Közlemények, 40. k. K özponti Statisztikai H ivatal. B udapest, 1960. 348. p. 2. Dr. Acsádi György Dr. Szabady Egon : M agyarország népm ozgalm ának alakulása 1955-ben. Statisztikai Szemle, 1956. 10. sz. 821 852. p. 3. Dr. K linger András : Az 1956. év előzetes népm ozgalm i eredm ényei. Statisztikai Szemle, 1957. 3. sz. 161 174. p. 4. Dr. K linger András : Az 1957. év főbb népesedési ad atai. Statisztikai Szemle, 1958. 7. sz. 589 616. p. 5. Dr. K linger András : M agyarország népm ozgalm a a legutolsó években. Demográfia 1958. 1. sz. 95 108. p. 6. Dr. Acsádi György : M agyarország népesedésének fontosabb ad atai az 1958 1959. években. I. II. Statisztikai Szemle, 1960. 10. sz. 960 974. p. és 11. sz. 1102 1117. p. 7. Magyarország népesedése 1955-ben. A K özponti S tatisztikai H iv atal jelentése. B udapest, 1956. 75 + 61. p. 8. Dr. K linger András Dr. Szabady Egon : A házasságkötések alakulása M agyarországon. Statisztikai Szemle. 1956. 3. sz. 218 238. p. A. G y. ВАЖ НЕЙШ ИЕ Д А Н Н Ы Е ЕСТЕСТВЕННОГО ДВИ Ж Е Н И Я В Е Н ГЕРСКОГО Н А СЕЛЕН И Я В 1960 Г. Статья дает отчет по порядку об общих показателях изменений семейного состояния, рожедний, смертности, причин смерти, внутренней и внешней миграций, а такж е о динамике данных по территориальному разрезу и городской-сельской группировке. M A IN F E A T U R E S O F H U N G A R IA N V IT A L S T A T IS T IC S IN 1960. T h e p a p e r d eals su ccessively w ith th e cru d e in d ices of ch an g es in m a rita l s ta tu s, n a ta lity, m o rta lity, causes of d e a th, in te rn a l a n d in te rn a tio n a l m ig ra tio n s a s w ell as th e d y n a m ic s of d a ta classified a c co rd in g to a d m in is tra tiv e d iv isio n s on th e one, a n d to w n s a n d villages on th e o th e r h a n d.