BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány PROTOKOLLÁRIS RENDEZVÉNYEK A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZBAN-ÁLLAMI ÜNNEPEK ÉS AZ OPERABÁL Készítette: Murár Ágnes Budapest 2008.
Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 5 2. Alapfogalmak: illem, protokoll, etikett... 7 3. Az illem, protokoll, etikett alapszabályai és gyakorlata... 7 3.1 Viselkedés... 8 3.2 Az üdvözlés... 8 3.3 A bemutatkozás... 8 3.4 Belépés, előreengedés... 9 3.5 Dohányzás... 9 3.6 Előírás szerinti alkalmi öltözetek... 9 3.7 Nemzeti jelképek használata... 10 3.8 Meghívó... 11 3.9 Rangsor... 13 3.10 Ültetés gépkocsiban... 15 3.11 Hivatalos ceremóniák... 15 3.11.1 Koszorúzás... 15 3.11.2 Díjátadás, kitüntetés... 16 3.11.3 Katonai díszszemle... 17 3.12 Ültetési rendek étkezéssel egybekötött hivatalos rendezvényeken... 17 4. Milyen a jó protokollfőnök?... 18 4.1 Hogyan lesz valakiből protokollos?... 18 4.2 A protokollfőnök feladatai... 20 5. A Magyar Állami Operaház rövid története... 21 6. Rendezvényszervezés az Operaházban... 23 6.1 Időpont egyeztetés, szerződéskötés... 24 6.2 Vendéglista... 25 7. Az Operabál története... 26 7.1 Kronológia (1996-2008)... 27 8. Az Operabál szervezési folyamata... 29 8.1 A kezdetek... 30 8.2 A díszlet felépítése és lebontása... 32 8.3 Díszlet, díszítés... 33 8.4 Közreműködők, támogatók... 34 8.5 Hostessek... 35 8.6 A báli műsor... 35 3
8.7 A báli közönség... 36 8.8 A báli öltözék... 37 8.9 A sztárvendég... 37 8.10 Biztonság az Operabálon... 39 8.11 Jótékonyság... 39 9. Protokoll az Operabálon... 40 9.1 A báli protokoll sajátosságai... 40 9.2 Hogyan készül egy protokollos az Operabálra?... 42 9.3 Rangsor, ültetési rend... 44 9.4 Kiterjedt feladatkör... 46 10. Állami rendezvények szervezése az Operaházban... 48 10.1 Az Operabál Kft közvetítő szerepe... 48 10.2 A Vörös Szalon és a Királylépcső... 50 11. Állami protokoll... 50 11.1 Rangsorolás, ültetés állami rendezvényeken... 51 11.2 Diplomáciai protokoll... 53 11.3 Egyéb feladatok állami protokoll esetén... 54 11.4 Biztonság az állami rendezvényeken... 56 12. A Külügyminisztériumi protokoll... 56 12.1 Meghívó, körjegyzék, forgatókönyv... 57 12.2 Ültetés nem kerek évfordulós díszelőadáson... 58 12.3 Fogadás a Vörös Szalonban... 59 12.4 A díszelőadás menete... 60 12.5 Protokoll a forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából... 61 13. Befejezés...63 14. Melléklet...65 15. Irodalomjegyzék... 91 4
1. Bevezető A Magyar Állami Operaház több mint százhúsz éves múltra tekint vissza. A Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest egyik legjelentősebb XIX. századi épülete. A magyar operajátszás nagy napja érkezett el 1884. szeptember 27-én, amikor ünnepélyes keretek között átadták az épületet. Az akkori közönség egyöntetű véleménye szerint Ybl Miklós alkotása minden tekintetben túlszárnyalta akár bécsi, akár párizsi társát. Építészeti remekmű, amely szépségével és eleganciájával a világ minden tájáról érkező turisták tömegét nyűgözi le folyamatosan a mai napig is. Mára több mint ezer munkatárs dolgozik azon nap-mint nap, hogy a vendégek maradandó élménnyel térjenek haza minden alkalommal egy-egy előadásról. Többek között én is azon szerencsések közé tartozom, akik részesei lehetnek a folyamatnak. Bár csak egy nagyon apró alkotórésze vagyok a gépezetnek, mégis nagyszerű érzés a tudat, hogy egy ilyen gyönyörű helyen végzem a munkám. Nézőtéri dolgozóként, több kollégával együtt arról gondoskodunk, hogy a közönség zavartalanul, és kényelmesen tölthessen el egy kellemes estét, nagyszerű művészek társaságában, egy pompás épületben. Segítjük őket, amiben tudjuk, és igyekszünk részletes felvilágosítást adni a felmerülő kérdéseikkel kapcsolatban. Az Operaház életében azonban vannak olyan alkalmak, amikor nem csak egy operavagy balettelőadást, netán filharmóniai koncertet láthat és hallhat a nagyérdemű közönség. Minden évben van egy este, amikor hatalmas bálteremmé alakul át az Andrássy úti palota. A fények kigyúlnak, és a közönség átélheti a csodát, a Budapesti Operabál csodáját. Ez egy különleges alkalom, amikor mindenki a szokásosnál is elegánsabb. A hölgyek gyönyörű ruhakölteményekben, az urak frakkban mulatnak át egy egész éjszakát. Különleges ételek, nemes italok, és remek hangulat várja a szórakozni vágyó közönséget. Máskor az emlékezés helyszínévé alakul át Ybl Miklós palotája. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából március 15-én, illetve az 1956-os forradalom alkalmából október 23-án minden évben ünnepi díszelőadásnak ad otthont a nemzet első számú színháza a Magyar Köztársaság kormányának megbízásából. Ezek az események azon kívül, hogy az Operaházban rendezik őket, abban is megegyeznek, hogy jelentős szerep jut bennük a protokollnak. A protokoll szabályozza mindennapi életünket is, de különösen fontos velejárója ilyen rangos társadalmi eseményeknek. A protokoll alaposabb tanulmányozásában olyan szakemberek voltak a segítségemre, akik maguk is aktívan részt vesznek ezeknek a rendezvényeknek a létrehozásában, és munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a sikerükhöz. Ódor Ervinné immár 5
tizenhárom éve a Budapesti Operabál háziasszonya és protokollfőnöke. Emellett három éve állami protokollal is foglalkozik. Munkája során rengeteg emberrel, és természetesen rengeteg váratlan és bonyolult szituációval is találkozott már. Szívesen vállalta, hogy megosztja velem a tapasztalatait. Az állami protokoll minél szélesebb körű megismerésében a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályának munkatársai részéről is sok támogatást kaptam. Ambrus Jenő, protokollfőnök helyettes, és Stádler Judit főosztályvezető helyettes készségesen válaszoltak minden, a témával kapcsolatban felmerülő kérdésemre. A rendezvényszervezés mindig nagy izgalommal jár. Rengeteg odafigyelést, kitartást, pontosságot és fegyelmezettséget igényel. Fokozottan igaz ez, ha a rendezvényt az Operaházban szervezik. Az ünnepi díszelőadások, vagy az Operabál megrendezése hatalmas feladat. Stadler Anikó a Budapesti Operabál Kft munkatársa a cég fennállása óta. Az Ybl palotában nincs olyan rendezvény, amelyben ne lenne legalább valamilyen szinten közreműködő szerepe. Fő szakterülete az Operabál, de bármilyen más rendezvény során is mindig segédkezik, és hasznos tanácsokkal látja el a szervezőket. Az operaházi rendezvényekkel kapcsolatban számomra is sok, hasznos információval szolgált. Az Operaház nézőtéri dolgozójaként volt alkalmam részt venni a 2006-os, illetve 2007-es Operabálon, és több ünnepi díszelőadáson is. Különleges eseménynek lehettem részese, például 2006. október 23-án, a forradalom ötvenedik évfordulóján, amikor 50 állam és kormányfő tette tiszteletét hazánkban. Az eseményekkel kapcsolatban a nézőtéri kollégák is megosztották velem tapasztalataikat, mintegy segítvén egy újabb oldaláról megközelíteni a témát. A dolgozat célja, a témában jártas és illetékes szakemberektől hallottak, valamint személyes tapasztalataim alapján minél részletesebben bemutatni az Operabált, illetve az ünnepi díszelőadásokat. A kétféle eseményt rendezvényszervező- és protokollszempontból veszem nagyító alá. Részletesen kitérek arra, mitől más egy rendezvényt az Operaházban szervezni, mik a sajátosságai. Külön tárgyalom az Operabál és az ünnepi díszelőadások szervezésének menetét, miközben igyekszem rávilágítani a báli, illetve az állami protokoll között felmerülő alapvető különbségekre. 6
2. Alapfogalmak: illem, protokoll, etikett Az emberiség létformája a közösség, az együttélés minden problémája ellenére. Minden egyén szerepét a közösségben elfoglalt helye határozza meg. 1 Az illem az emberek közötti kapcsolatokat, a társadalmi érintkezést szabályozza. A jó modor, a figyelmesség, az udvariasság és a mások iránti tapintat megnyilvánulása. Az illem gyökere a jog egy részének, az erkölcsnek, a protokollnak és az etikettnek. Koronként, népcsoportonként, vallási hovatartozás szerint, és a kialakult nagyobb kultúrák hatására sokszor átalakul. Az illemtudás, mint az erkölcsi felfogás egyik megnyilvánulása, bizonyos szabályok elismerését és megtartását kívánja. Az etikett francia szó, történelmi értelmezésben az udvari szertartások és illemszabályok összessége. Ma is elsősorban a fényes udvartartásokat és az előkelő társadalmi osztályok ceremóniarendjét idézi. A spanyol és francia udvari ceremóniák merev szabályait és diplomáciai formaságait az 1815-ös bécsi kongresszus, majd az 1961-es bécsi szerződés enyhítette. A protokoll mai értelmezése: a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége. Vagyis a hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertartásokon követett eljárási, magatartási szabályok, valamint a rangsorolási, a levelezési és az etikett szabályok összessége. A hétköznapi protokoll az otthonról hozott viselkedési szabályokra, kulturált magatartásra, illemtani ismeretekre épül. A diplomáciai protokoll célja és feladata, hogy simává, zökkenőmentessé tegye a hivatalos és a személyes kapcsolatokat, az államokat kölcsönösen képviselő személyek közvetlen és írásbeli érintkezését. A protokollban a viselkedésnek, a szabályok megtartásának jelzőrendszer szerepe van, minden mozzanatnak meghatározott a funkciója. A protokoll csak akkor tud megfelelni feladatának, ha időszerű, és ha alkalmazkodik az adott társadalmi viszonyokhoz. 2 3. Az illem, protokoll, etikett alapszabályai és gyakorlata A protokoll szabályozza mindennapi életünket. A következőkben, elöljáróban a tárgyalt témakörökhöz (bálok, étkezéssel egybekötött ültetéses alkalmak, állami ünnepek, díszelőadások) szorosan kapcsolódó protokollszabályokat szeretném részletesebben ismertetni. 1 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994, 15. oldal 2 Ottlik Károly: Protokollkódex, Dinasztia Kiadó, Budapest, 13.oldal 7
3.1 Viselkedés A kölcsönös tisztelet minden emberi kapcsolat kiindulópontja. Ez szól a partner személyének, hivatali funkciójának, környezetének. A tiszteletadás az udvariassági formákban nyilvánul meg. A legcélravezetőbb, ha a határozottság szerénységgel párosul más emberekkel való kapcsolatainkban. A világos, tárgyszerű beszéd szolgálja a legjobban, hogy kedvező képet alakítsunk ki magunkról. A hangerő, öltözködés, gesztikulációk, étel-és italfogyasztás mindig legyen mértéktartó. A jó ízlés, a tapasztalat, a ráérzés minden esetben segítségünkre lehet. 3 3.2 Az üdvözlés Az üdvözlés bevezetője minden új vagy ismétlődő kapcsolatnak Hivatalos kapcsolatokban a napszakhoz illetve a viszontlátásra utaláshoz kapcsolódik. Többnyire két kérdés vetődik fel: ki köszön előre kinek, és ezt milyen mozdulatok kísérik. Az alapszabályok: előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnöknek, a belépő a bent lévőknek. Gyakran adódnak nem egyértelmű helyzetek, de minden esetben a legfontosabb, hogy a köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés. A köszönés ma már mentes a régi bonyolult formaságoktól. Megmaradt a fejbiccentés, a meghajlás, férfiaknál a kalapemelés és felállás, a kézfogás. Ha társaságban a hölgyek ülnek, amikor új vendég érkezik, csak akkor állnak fel, ha náluk idősebb hölgyet, vagy náluk lényegesen magasabb rangú hölgyet vagy férfi vendéget köszöntenek. Több országban, ha egy hölgy eltávozik az asztaltól, pl. táncolni, vagy amikor visszatér az asztalhoz, valamennyi férfi feláll. A hölgy férfi asztalszomszédjának minden esetben segédkeznie kell. A kézfogás szabályai ellentétesek a köszönésével, aki előre köszön, annak kell megvárni, amíg a másik kezet nyújt. A kézfogás rövid, egyszerű, határozott mozdulat, figyelmen kívül hagyása vagy el nem fogadása egyértelmű sértés. Kézfogáskor, akár férfi, akár nő az illető, a kesztyűt illik levetni. 4 3.3 A bemutatkozás Bemutatkozáskor az alárendelt mondja a teljes nevét, és egy kicsit meghajol, a fölérendelt ránéz, mondja a saját nevét és nyújtja a kezét. Mindig a teljes nevet kell mondani. Ha a nevet nem értettük, azonnal vissza kell kérdezni. 3 Kepes Ágnes, Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 31. oldal 4 Kepes Ágnes, Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 33. oldal 8
3.4 Belépés, előreengedés Ha az ajtó befelé nyílik, akkor a férfi lenyomja a kilincset, belép az ajtón, és az ajtót tartva áll, arccal a nő felé, követi a szemével, hogy épségben beért-e. Hivatalos vendég fogadásakor mindig a protokollos lép be először, egyik kezével tartja az ajtót, a másikkal pedig, tenyérrel felfelé mutat a vendégnek, hogy ki a házigazda, kihez lépjen oda kézfogásra. Liftben a férfiak előreengedik a nőket, miután meggyőződtek róla, hogy ott a fülke, be lehet szállni. Vagy a gombot tartják, vagy az ajtót. Lépcsőn, ha a nő lefelé megy, akkor a férfinak kell előtte mennie, nehogy leessen. Felfelé viszont, mivel hátraeshet, követnie kell a nőt. Ha fogadunk és kísérünk valakit, akkor egy fél lépésre előtte kell mennünk. A fölérendelt a bal oldalunkon van, a jobb kezünkkel meg tudjuk védeni, mutatni tudjuk az irányt. A járdán, akármelyik oldalunkra esik is, az úttest felől megyünk, illetve nyitott folyosón a korlát felől, hiszen onnan érheti baj a fölérendeltet. Gépkocsiba üléskor a fölérendelt számára ki kell nyitni a jobb hátsó ajtót, megvárni, míg beül, majd becsukni az ajtót. 5 3.5 Dohányzás Ahol nincs hamutartó, a kulturált dohányos meg sem kísérli, hogy rágyújtson. Nem illik cigarettával a szánkban járni-kelni az irodák között, nem illik dohányozva belépni sehova. Nem szabad gépkocsiban dohányozni, különösen, ha a vezető nemdohányzó. Amikor tüzet adunk másnak, saját cigarettánkat ki kell vennünk a szánkból. Egy gyufával, illetve egy öngyújtó lánggal legfeljebb két embernek lehet tüzet adni. Nem illik másra fújni a füstöt, sem pedig cigarettával a szánkban beszélni. A hamutartóban csak egy csikk lehet, folyamatosan üríteni kell. A hamutartóba nem illik más szemetet tenni. Vendég elé mindig tiszta hamutartó kerüljön. Utcán nem illik dohányozni. Szintén nem illik étkezés közben rágyújtani. Csak a főétel után, csak ha van hamutartó, és már senki nem eszik. Szivarozni csak külön engedéllyel szabad, mivel illata nem mindenki számára elfogadható. Étkezés alkalmával a szivart csak a kávéhoz illik meggyújtani. 6 3.6 Előírás szerinti alkalmi öltözetek Ha egy rendezvényre szóló meghívón nincs előírt öltözék, akkor a rendezvény jellege és az időpontja határozza meg, hogy mit lehet felvenni. A 18 óráig kezdődő fogadásra lehet menni a hivatali öltözetben, később azonban sötét öltözetben illik megjelenni. A meghívón az alábbi öltözködési jelzések találhatók: 5 Görög Ibolya: Protokoll-az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1999, 28. oldal 6 Görög Ibolya: Protokoll az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1999, 46. oldal 9
a) White tie vagy formal : férfiaknak frakk fehér mellénnyel, fehér keményített inggel, melynek gallérja egyenes, tört sarkokkal, fehér csokornyakkendővel, hozzá fekete lakkcipő. Nőknek nagyestélyi (hosszú ruha, megfelelő kiegészítők, könyökön felül érő kesztyű). Kesztyű és táska viselése minden alkalommal kötelező, a kalapot az alkalomnak megfelelően viseljük. A frakkot napközben is előírhatják nagyjelentőségű ceremóniákra, ilyenkor azonban a mellény fekete. A hölgyeknek napközben nem nagyestélyit kell felvenniük, de ajánlott a nagyon elegáns, esetleg hosszú ruha. b) Black tie vagy semi-formal : uraknak szmoking, fekete mellény, keményítettpuha, lehajtott vagy egyenes gallérú fehér ing, fekete csokornyakkendő, fekete lakkcipő. Hölgyeknek hosszú ruha, a nagyestélyinél egyszerűbb kivitelben. A szmokingot csak esti alkalmakra írhatják elő. c) Informal: sötét öltöny, elegáns nyakkendő vagy csokornyakkendő, fekete fűzős cipő, fekete vékony zokni. Nőknek alkalmi ruha. d) Casual : hivatali öltözet, öltöny, nyakkendő, nőknek szoknya és blézer vagy kosztüm. e) Slacks: sportos öltözet Diplomáciai és nemesi, főnemesi körökben az alábbi öltözetek fordulhatnak még elő: f) Ceremoniális öltözet: fekete zsakett, csíkos nadrággal, fehér, lehajtott gallérú ing, szürke nyakkendő, fekete fűzős cipő. A nőknek angolos kosztüm, kalappal, kesztyűvel. g) Látogató öltözet: fekete zakó, csíkos vagy sötétszürke nadrág, fehér, lehajtott gallérú ing, szürke vagy sötét mintás nyakkendő. Nőknek kosztüm, vagy ruha kabáttal. Egyenruha esetén a meghívón az előírások az alábbiak lehetnek: h) Uniform/white tie: díszegyenruha, kitüntetések szalagsávon vagy eredeti formában. i) Uniform/formal: ünnepi öltözet, kitüntetések szalagsávon, illetve köznapi egyenruha, kitüntetések szintén szalagsávon. 7 3.7 Nemzeti jelképek használata A törvény értelmében az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagjai, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a kormány, a kormány tagjai, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják 7 Görög Ibolya: Protokoll-az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1999, 70-71. oldal 10
a Magyar Köztársaság címerét. Az Alkotmány 76. -a értelmében a címer pontos leírása: A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. Egy kivétel van: a honvédségi csapatzászló fehér színű, középen címer van, és ezt jobbról cserfaág, balról olajág övezi. A zászló széle váltakozva piros és zöld lángnyelvekből álló pártázat. A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. Az Alkotmány 76. -a értelmében a zászló nem tartalmazza a címert. A címer és a zászló nemzeti ünnepeken, az ezekhez kapcsolódó és más társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, katonai tiszteletadás alkalmával történő használata a törvény szellemének betartása mellett engedélyezett. Az 1991. évi VIII. törvény szerint a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentális Magyarország megszületésének napja. augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe. október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. A Himnusz és a Szózat hallatán egyenesen kell állni, két kezünk a testünk két oldalán van. Avatáskor, ünnepélyes megnyitókon, átadáskor használt piros-fehér-zöld szalag átvágásakor a szalag nemzeti jelkép, nem érhet a földre, ahogy a zászló sem. 8 3.8 Meghívó A hivatali életben, a diplomáciában külön jelentéssel bír a meghívás ténye maga is. Számít, hogy ki hova kap meghívót, kinek a vendéglistájára kerül rá, ez egyfajta rang és előírás is. A nagykövetségek a nemzeti ünnepükön tartott fogadásokra kötelezően meghívják a többi, ott rezidáló nagykövetet, vezető diplomatát, a fogadó ország állami vezetőit. Ezen túl az érdekkörükbe tartozó nagyvállalatok, cégek, intézmények vezetői, a fogadó ország tudományos és kulturális elitje, társadalmi személyiségek kaphatnak meghívást. A nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadásra a fogadó ország viszont meghívja a nagyköveteket, diplomatákat, továbbá természetesen az állami, egyházi vezetőket. Potenciális lista ilyenkor is létezik: az adott kormány számára kötelező és fontos személyiségeket tartalmazza. Ezért a nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadások meghívandóinak listáját mindig különös 8 Görög Ibolya: Protokoll-az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1999, 94-95. oldal 11
gonddal állítják össze. Bekérik a tárcák, társadalmi intézmények javaslatait, és a kabinetiroda dönt, ki kapjon meghívót. Tehát ez minden esetben politikai döntés. A meghívó külső formája: formailag lehet A/4-es méretű lapon, A/5-ös vagy kisebb merített kartonon, nyomtatva, félbe hajtott lapon vagy szólóban. A lényeg a jó ízlés és az olvashatóság. A meghívóhoz boríték is tartozik. A meghívón az alábbiaknak kell szerepelnie: a Meghívó szó a meghívó neve és az a rangja, amilyen minőségben az adott rendezvényen szerepel a meghívott, vagy teljes nevével, vagy az Ön megszólítással. A meghívott nevét ki kell hagyni, mert azt mindenképp kézzel illik beírni. A meghívó személy döntheti el, hogy egyedül vagy kísérőjével hívja-e meg az illetőt. Utóbbi esetben a megszólított neve után és kísérőjét, vagy Önt és kísérőjét írnak. Ha a meghívón ez nem szerepel, akkor egyedül kell menni. az alkalom, aminek kapcsán tartják a rendezvényt. Nagykövetségek esetében gyakran előfordul, hogy egy-egy nagykövet, mint meghívó fél nevével merített papíron, dombornyomással alapmeghívó kártyákat készítenek, ahova a meghívott nevén és az időponton kívül minden nyomtatva van. Ilyen esetben a kártya bal felső sarkába fűzőgéppel vagy ragasztóval egy nagyon keskeny papírcsíkot ragasztanak, amire géppel írják rá az esemény apropóját. a rendezvény műfaja-díszelőadás, ünnepi ülés, fogadás, vacsora, bál stb. a rendezvény időpontja. Ha a rendezvény fogadás, akkor nemcsak a kezdés időpontját szokták feltűntetni, hanem azt is, hogy meddig tervezik tartani. a rendezvény helye. Nemcsak az intézmény nevét, hanem pontos címét is meg kell adni. R.S.V.P. jelzés. A kártya alján található, és mindenképpen követi egy cím vagy telefonszám. Ezzel a rövidítéssel azt kérik, hogy a meghívó kézhezvétele után jelezzük vissza, részt veszünk-e a rendezvényen. Kiegészülhet a regrets only ( csak lemondás esetén ) kifejezéssel. Ebben az esetben csak akkor kell telefonálni, ha nem tudunk elmenni. A létszám, vagy más szempontok szerint szoros szervezésnél a meghívó mellé még ennél is komolyabb visszajelzést kérnek. Csatolnak egy kis kérdőívet, amit kitöltve kell visszaküldeni. Ezen a rendezés szempontjából fontos dolgokra is rákérdezhetnek. Ha az R.S.V.P. jelzés át van húzva, és fölé egy p.m. rövidítést írtak, akkor ez azt jelenti, hogy a meghívást már szóban megbeszélték, csupán emlékeztetőül küldik a meghívót. előírt öltözék. Ha ez nem szerepel, akkor a rendezvény jellegétől függően, illetve a kezdés időpontja szerint kell öltözni. 12
A nemzetközi szokások szerint két hét, tíz nap az a határidő, amikor még elfogadható a meghívó. Feltétlenül borítékban, eredeti formában kell elküldeni postán vagy kézbesítővel. 9 3.9 Rangsor Állami vezetői rangsor: I. a Magyar Köztársaság elnöke, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke II. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, miniszterek nevük betűrendje szerint, tárca nélküli miniszterek III. a miniszteri jogállású, illetve miniszteri juttatásokra jogosult személyek: az Országgyűlés alelnökei, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese és tagjai, a legfőbb Ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az MTA elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az ORTT elnöke, és az országgyűlési biztosok IV. a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárai, a tárcák politikai államtitkárai, tárcáik betűrendje szerint, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, a tárcák közigazgatási államtitkárai, tárcáik betűrendje szerint, a címzetes államtitkárok V. Államtitkári jogállású, illetve államtitkári juttatásokra jogosult személyek: A Miniszterelnöki Hivatal Irodavezetői, az Országgyűlés főtitkára és gazdasági főigazgatója, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalvezetője, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára, a legfőbb ügyész helyettesei, a KSH elnöke, a Magyar Honvédség parancsnoka, az országos rendőrfőkapitány, a VPOP országos parancsnoka, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnöke, az ORTT tagjai, stb. VI. helyettes államtitkárok, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárai, a tárcák helyettes államtitkárai tárcáik betűrendje szerint VII. helyettes államtitkári jogállású, illetve helyettes államtitkári juttatásokra jogosult személyek: pl. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kabinetfőnöke, az Országgyűlés Hivatala Külügyi Hivatalának vezetője, a KSH elnökhelyettesei, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a Tűzoltóság országos parancsnoka Közéleti rangsorok: az MTI által megjelentetett, folyamatosan kiegészített és módosított A magyar közélet kézikönyve kiadvány nevekkel, címekkel, telefonszámokkal ésszerű csoportosításban közli az állami hivatalokat, kamarákat, a gazdasági és pénzügyi intézményeket, tájékoztatási szerveket és kiadókat, egyetemeket, főiskolákat, egyházi 9 Görög Ibolya: Protokoll-az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1999, 106-109. oldal 13
felekezeteket, a külföldre akkreditált magyar, és a Magyarországon működő külföldi diplomáciai képviseleteket. A katonai és más fegyveres testületeken belüli hivatásos katonák rangsorolását szolgálati beosztásuk alapján kell végezni, a magasabb rendfokozatú megelőzi az alacsonyabb rendfokozatút. Azonos beosztások és rendfokozatok esetén az abban eltöltött idő a mérvadó. Az egyházi rangsorolás egyházanként változik, ahogy megszólításuk is eltér. A magyar katolikus egyház feje a bíboros-érsek, akinek a megszólítása eminenciás. Az őt követő érsekek, püspökök megszólítása excellenciás, a kanonokokat, espereseket főtisztelendőnek, a plébánost tisztelendőnek kell szólítani. A református és evangélikus egyházaknál a közösséget a püspök vezeti, megszólítása főtiszteletű, a lelkészeké nagytiszteletű. A zsidó vallási közösség feje a főrabbi, őt professzornak szólítják, a rabbinak nincs külön titulusa. A diplomáciai rangsorolás: Az 1961-es Bécsi Szerződés rögzítette. A külképviseleti alkalmazottak sorrendje a következő: a képviseletek vezetője, akik az alábbi osztályokba tartoznak az államfőhöz akkreditált nagykövetek, nunciusok, pronunciusok, főbiztosok az államfőhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok a külügyminiszterekhez akkreditált ügyvivők Az államok megállapodnak abban, hogy a képviselet vezetőit melyik osztályba sorolják, és mindkét állam ugyanolyan osztályú képviseletvezetőt küld a másik államba. A diplomáciai beosztottak további sorrendje: követ-tanácsos, a képviselet vezetőjének első helyettese nagykövetségi és követségi tanácsosok nagykövetségi és követségi tanácsosok nagykövetségi és követségi titkárok nagykövetségi és követségi titkárok nagykövetségi és követségi attasék Őket követik az igazgatási és műszaki személyzet tagjai. A főkonzul vagy konzuli cím nem diplomáciai rang, hanem beosztás, melyet diplomáciai képviselő lát el. Az attasék, a kereskedelmi tanácsosok a diplomáciai képviseleteken működnek, de szakminisztériumoknak vannak alárendelve. 14
A tolmács mindig az őt alkalmazó fél egyes számú vezetője mellett áll vagy ül balra, de nem rangsorol. 10 3.10 Ültetés gépkocsiban A gépkocsiban a fő hely a gépkocsivezetővel ellentétes hátsó ülés. A második hely a másik hátsó ülés, a harmadik pedig, ha szükséges, a vezető melletti. Rövid szakaszra hárman is ülhetnek hátul, ekkor a 3. rangsorú személy ül középen. Egyetlen esetben ülhet az 1. rangsorú az első ülésre, ha a házigazda a gépkocsivezető. A gépkocsival mindig úgy kell beállni, hogy a bejárathoz közelebb eső, vagy sármentes, veszélytelen oldalon tudjon kiszállni a jobb hátsó ülésen ülő. Ha vendéget kísérünk ki, és az autó nem így áll a kapunál, akkor a vendéget át kell kísérni jobb oldalra, majd visszajönni, és amennyiben kísérjük, beszállni a bal hátsó ülésre. A gépkocsi ajtaját a vezetőnek vagy az utasok közül az alárendeltnek kell kinyitnia a fölérendelt számára. A protokollos mindig a jobb első ülésen ül. 3.11 Hivatalos ceremóniák 3.11.1 Koszorúzás Célszerű, ha a szervezők rendelik az összes koszorút. A koszorúzás előtt két-három órával egy erre kijelölt helyen gyűjtik be a koszorúkat, a meghívóban közölni kell a koszorúzóval a teendőit. A koszorút a virágboltok viszik ki a helyszínre. A koszorú megrendelésénél meg kell mondanunk a méretét, hogy élővirág vagy babér legyen, és meg kell adni a szalagszöveget is. A szöveg ne legyen hosszú, és két részre lehessen bontani. A szervezőknek meg kell állapítaniuk a koszorúzók sorrendjét. Állami ünnepségeken a sorrend koszorúzáskor: 1. a Köztársaság elnöke, 2. az Országgyűlés elnöke, 3. a kormány képviselői, 4. az érintett ország diplomáciai képviseletének vezetője, 5. a Diplomáciai Testület képviselői (ha kívánnak koszorúzni), 6. a pártok a parlamenti nagyságuk sorrendjében, 7. a társadalmi szervezetek képviselői, 8. a fegyveres erők képviselői, 9. a helyhatóság képviselői. A szervezők a kialakított sorrendben teszik sorba a koszorúkat, melyeket két-két katona, cserkész, illetve az alkalomnak megfelelő két személy a koszorúzók előtt viszi. A koszorúzókat jobboldalra kell kérni, baloldalon fekszenek a koszorúk. A sorrendnek megfelelően indítja a koszorút vivő két személyt, és mögé kéri a koszorúzót. A koszorút vivőknek egyszerre kell lépniük, és egyszerre kell letenniük a koszorút. Aki koszorúz, a lerakott koszorúnál megáll, fejet hajt. A koszorúzás mindig zenére történik. 10 Gyarmati Ildikó: Protokollkalauz, Athenaeum, Budapest, 2007, 43-45. oldal 15
3.11.2 Díjátadás, kitüntetés A legmagasabb állami kitüntetéseket az államfő adományozza a kormány kezdeményezésére, de vannak minisztériumi elismerések, továbbá katonai vezetők, valamint társadalmi szervek és intézmények is adhatnak kitüntetést. A Magyar Köztársaság kitüntetéseinek jellegét és fokozatait, valamint adhatóságuk módját az1991. évi XXXI. törvény kodifikálja. A kitüntetéseknek fokozatai vannak, nemzetközi technológia szerint a fokozatokat a következő keresztek jelölik: I. fokozat-nagykereszt, II. fokozat-középkereszt csillaggal, III. fokozat-középkereszt, IV. fokozat-tiszti kereszt, V. fokozat-kiskereszt. A nagykeresztet sok érdemrend esetében ki lehet egészíteni járulékos jelvényekkel, pl. babérág, gyémántok, lánc, ha azt az államfő, vagy más, magas rangú, nemzetközileg tisztelt személynek adományozzák. A köztársasági elnök a következő kitüntetéseket adományozhatja: Magyar Köztársasági Érdemrend Magyar Köztársasági Érdemkereszt 1956-os Emlékérem és Emléklap Kossuth-díj - adományozható annak, aki a kulturális és művészeti alkotások terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ért el Széchenyi-díj - a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés területén kivételesen magas színvonalú tevékenységért adományozzák. A Kossuth- és Széchenyi-díj odaítélésére a kormány a művészetek és a tudományok képviselőiből bizottságot hozott létre, e bizottság döntése alapján terjeszti fel a Miniszterelnöki Hivatal a kitüntetendők személyét a köztársasági elnöknek. Magyar Köztársaság Gyémántokkal ékesített Zászlórendje - a népek közötti barátság elmélyítésében és a társadalmi haladás előmozdításában szerzett kimagasló érdemekért államfőknek adományozzák. Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje - a politikai közéletben, a kulturális területen végzett kiemelkedő munkáért, külföldi kormányfőknek, politikai és közéleti személyiségeknek adják. Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje Magyar Köztársaság Zászlórendje Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje. A Magyar Köztársaság Kormánya adományozza a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze kitüntető címet, az Érdemes Művész Kitüntető Címet, és az Életmentő Emlékérem 16
Kitüntető Jelvényt. Léteznek teljesítmény-jelvények, és végzettséget kifejező jelvények. A Nemzeti Minőségi Díjat magyar cégek kaphatják, az Európai Unióban is bejegyzett elismerés. A köztársasági elnök a Nándorfehérvári, vagy a Munkácsy-teremben ad át kitüntetéseket, kivéve a Kossuth- és Széchenyi díjakat, melyek átadásának helyszíne a Parlament Kupolaterme. A díjátadó ceremónián a parlamenti őrség tagjai, akik az 1818-as koronaőri egyenruha másolatát viselik, díszőrséget állnak. 3.11.3 Katonai díszszemle Nemzeti ünnepen, államfői látogatáskor szokták rendezni. A katonai szervek rendezik és bonyolítják le. A diplomáciai és állami protokollt annyiban érinti, hogy a meghívott belföldi és külföldi államférfiakat, diplomatákat rangjuknak megfelelően kell elhelyezni. Amennyiben tribünöket állítanak fel, a Diplomáciai Testület tagjait a főtribün után következő legmagasabb rangú tribünön, tehát a főtribüntől jobb kéz felé eső szomszédos tribünön helyezik el. 11 3.12 Ültetési rendek étkezéssel egybekötött hivatalos rendezvényeken Két fajtája van: az angol és a francia ültetési rend. Az előbbit ma már ritkán használják a protokollban, csak angol nemesi családoknál fordul elő. A protokollban, és magánrendezvényeken is ma már az egész világon széles körben a francia ültetési rendet alkalmazzák. A fővendég és a fő házigazda egymással szemben ülnek az asztal közepén. A feleségek is külön sorszámot kapnak. A fővendég (V1) jobbján ül a házigazda felesége, vagy a kettesszámú házigazda (H2), balján a H3. A fő házigazda (H1) jobbján a vendég felesége vagy a kettesszámú vendég (V2), balján a hármasszámú vendég (V3). A francia ültetési rendnél az asztal keskeny végeihez nem ültetünk senkit. Nő lehetőleg ne kerüljön a szélső helyekre. Ha sok vendéget kell ültetni, akkor a középső kétszer öt vendég sorrendjét betartva az asztal vége felé már meg lehet törni a szabályt, de közben figyelni kell néhány apróságra, pl. ne kerüljön két-három nő vagy férfi egymás mellé. A tolmács étkezésnél is a megbízója balján ül, de nem rangsorol. Ovális vagy kerek asztalnál ezt a francia rendet kell legömbölyíteni. A kerek asztal azonban legfeljebb tíz főre jó, másképp akkora lesz a kör, hogy lehetetlen átbeszélni. Egy főre legalább 80 centimétert kell hagyni az asztal lapján. Az ültetési rendet papíron kiszámítva elkészítjük, majd olyan formába kell ölteni, hogy a vendég is értesüljön a helyéről. Erre jó egy szépen megszerkesztett és kellő betűnagysággal megírt rajz, de létezik olyan tabló is, amely követi az asztal formáját, és amelyiknek felső lapján téglalap alakú nyílások vannak. A nyílásoknak megfelelően a tábla 11 Gyarmati Ildikó: Protokollkalauz, Athenaeum, Budapest, 2007, 72-74. oldal 17
felső élében lévő hasítékon a meggépelt nevet be lehet csúsztatni. Így a tablón csak a nevek látszanak. Az asztalnál a terítéken, a tányérnál a desszert-evőeszközök felett kell elhelyezni a 10 X 6 centiméter méretű ültetőkártyát, amire szintén fel van írva az ott ülő neve. A kártya megtámasztáshoz szükséges hátsó oldala lehet 10 X 3 centiméter, így a kártya szépen feküdni fog. A kártyákra a nevet rang nélkül kell felírni. Nem illik a nemre utaló (pl. Mr., Frau, Úr) jelzést sem kiírni. Ha vegyesen ülnek külföldiek és magyarok, akkor a neveket egységesen kell feltüntetni: CSALÁDNÉV, KERESZTNÉV ( közötte a vessző kötelező). 12 4. Milyen a jó protokollfőnök? A protokollos szakma közelebbi megismerésében Ódor Ervinné, az Operabál, és számos állami protokolláris rendezvény protokollfőnöke volt a segítségemre. Pályafutása során korábban gazdasági vezető volt. A munkaköréhez tartozott kiállítások megnyitása, szolgáltatások bemutatása, ami mindig protokollal jár, tehát a munkája folyamán mindig protokollal is kellett foglalkoznia. Reklámdiplomával rendelkezik, a reklám kategóriában, pedig nagyon sok olyan esemény zajlik, ami ugyancsak a protokollhoz kötődhet, mint például sajtótájékoztató, kiállítások, bemutatók. A protokollosok közül nagyon sokan erről az oldalágról kerülnek be a szakmába. A másik oldal, pedig a vendéglátóipar. Aki szakács, pincér vagy vendéglátós volt, valahol jelentős szegmensét ismeri a protokollnak. Régi egyesületének, a Protokollosok Egyesületének sikerült elérnie, hogy a protokoll OKJ-s középfokú szakma legyen. Időközben harmadmagával létrehozott egy új, egyesületet, a Protokolltanárok Kollégiuma Közhasznú Egyesületet, amellyel idén immár hatodik alkalommal rendezték meg az Országos Protokollversenyt középiskolások számára. 4.1 Hogyan lesz valakiből protokollos? A protokollos szakmát sehol nem tanítják. Kell hozzá felsőfokú végzettség, ha lehet, humán vagy közgazdasági irányultságú. Nagyon fontos néhány idegen nyelv magas szintű ismerete. Szükséges a tapasztalat és a megfelelő kapcsolatrendszer. Ezeken kívül igényel odafigyelést, a problémák azonnali megoldására való képességet, az emberek iránti szeretetet, pontosságot és igényességet. A legfontosabb pedig egy jókora adag humorérzék. Egy rendezvény akkor jó, ha protokollárisan is jó. Protokolláris rendezvény szervezésekor kell egy, úgynevezett karmester, aki vezényel, tehát irányítja az egész folyamat menetét. Szervezeti kultúrát kell kialakítani. Grafikonon meg kell adni, hogy milyen 12 Görög Ibolya: Protokoll-az életem, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1999, 214-217. oldal 18
témakörhöz kinek a neve csatlakozik. Célszerű, ha részfeladatokra részfelelősök vannak, illetve határidőket és számonkéréseket alakítanak ki, másképp nem működik. Tulajdonképpen egy hadsereghez lehetne hasonlítani. Hierarchiára van szükség és egy erőskezű vezetőre. Ennek a vezetőnek kiváló kommunikációs készséggel kell rendelkeznie, megfelelő szakmai ismerettel, illetve olyan vezetői készséggel, hogy képes legyen az embereket a cél érdekében maga mellé állítani. Olyan stílusban kell tárgyalnia, úgy kell hitelesnek lennie, és úgy kell kommunikálnia, hogy az elfogadható legyen mindenki számára. Ez nem könnyű, de ha valaki elsajátítja, fantasztikusan jól tud vele dolgozni. Másképp, ha utasítgat, csak ellenségeket szerez magának. Utasítás és utasítás között van különbség. A szervezés során nincs idő a túlzott udvariaskodásra, mint például Bocsánat, ha lenne olyan kedves, ha volna kedve hozzá és megtenné. Ott parancsszavak vannak. Így a rendezvények során néha azok is elkezdenek tegeződni, akik addig soha. A rendezvény után van olyan eset, amikor megmaradnak a tegeződésnél, máskor azonban visszaállnak a magázódásra. A protokollfőnök akkor dolgozik jól, ha a körülményeket úgy tudja biztosítani, hogy képes mindenkiből az elvárható legjobbat kihozni. Ki kell kérni a többiek véleményét is, és a jó tanácsokat el kell fogadni, hiszen mindenki a saját szakmájában nyilván olyan speciális dolgokat is tud, amire más esetleg nem gondol. Ha a kollektív bölcsesség nem működik, akkor abból nem sok eredmény születik, vagy csak elvétve lesz jó eredmény. A hallgatók gyakran felteszik a kérdést, vajon mi kell ahhoz, hogy valaki jó protokollos legyen. Ilyenkor mindig felrajzol a táblára egy fejecskét fülig érő szájjal, rengeteg kis pontocskából álló szemeket, és sok fülecskét, hiszen a protokollosnak mindent látni és hallania kell. Ezen kívül rengeteg kis kezet és lábat is rajzol neki, jelképezvén, hogy mindenhol ott kell lennie, ahol szükség van rá. Végül szükséges még hozzátenni hajókötélnyi vastagságú idegzetet. A protokollos nem sértődhet meg, még akkor sem, ha éppen lenne oka rá. Ő ott nem magánszemély, hanem a protokollfőnök, ezt a kettőt külön kell tudni választani. Nem szabad önérzeteskedni. Saját magát megnevelheti, a hostesseket felkészítheti, és szintén nevelheti, de a vendéget nem nevelheti. A vendég olyan, amilyen. Mindig nyugtatja a hostesseket is, ha sértés éri őket, hogy az nem nekik szól, hanem a rendezvénynek Az Operabálon is előfordul számtalan esetben. Abban az évben, amikor Catherine Deneuve volt a sztárvendég, akadt olyan hostess, aki sírva fakadt, mert olyan sértést kapott a színésznőtől. Botrányosan viselkedett, és amikor váratlanul elment, a főrendező is azt mondta, hogy hál Istennek, annyira elviselhetetlen magatartást tanúsított. Egy ilyen rendezvény a tűrőképesség hatalmas próbára tétele, mind lelki, mind fizikai értelemben. Nagy fizikai állóképességre van szükség. Ebben nagy szerepe van a cipőnek, ezért a hostesseknek célszerű nem új cipőben 19
megjelenni, és több váltócipőt is ajánlatos vinni. Az Operabál előtt például minden évben felajánlja azt is, hogy vigyék be, és mutassák meg neki a cipőjüket, szívesen megmondja, hogy alkalmas-e egy egész estés munkára vagy sem. Tanácsot ad, hogy mekkora legyen a sarka stb. Ehhez képest, minden évben akad olyan hostess, aki már a vendégek érkezésekor panaszkodik, hogy nagyon fáj a lába, és nem bírja tovább. Pedig az a hostess, akinek szorítja a lábát a cipő, és nem bírja elviselni, az nem hostess, hanem csak egy lábfájós lány. Ez pedig a vendégeket a legkevésbé sem érdekli. Előfordult olyan is, hogy valaki annyira komolyan vette a javasolt kímélő étrendet, hogy nem evett semmit. Az volt élete első Operabálja, már érkeztek a vendégek, és eufórikus izgalmában elájult. Másik hostesst kellett beállítani helyette, mert ettől kezdve alkalmatlan volt a feladatra. Tehát minden szempontból tűrőképességre van szükség. 4.2 A protokollfőnök feladatai Ne menjen protokollosnak, aki nem tudja elfogadni, hogy ő másodhegedűs. Mert ő csak addig főszereplő, amíg a rendezvény el nem kezdődik. Azon a rendezvényen, ahol a protokollos főszereplővé válik, ott a protokollos nagyon rosszul végzi a munkáját. El kell tudni viselni, hogy előtte sokat és nagyon keményen dolgoznak, és utána mégsem övé a dicsőség. A másik fontos dolog a távolságtartás. Nem szabad, hogy a személyiségéből túl sok legyen. Sokan azt hiszik, egy protokollfőnöknek az a feladata, hogy diktáljon. Ez azonban nem igaz. Ez a szerep kellő alázatot követel. A protokollos azért felelős, hogy a rábízott vendégek jól érezzék magukat, hogy végig segítséget nyújtson. Lehet, hogy nem mindig van rá szükség, de mindenkinek megnyugtató, hogy ott van és a protokolláris kérdésekben járatos. Kellő alázattal kell végigcsinálni, ha fáj, ha nem fáj, ha lelkes, ha nem lelkes, akkor is. Mosolyogva mindenhez úgy kell hozzáállni, mintha a saját otthonába várna vendégeket. Ha végig ezt a hozzáállást követi, akkor nem lehet baj. Néha rengeteg konfliktust kell megélni. Erről azonban nem illik beszélni, hiszen a protokollos nem pletykás. Épp ellenkezőleg, a protokollos titoktartó, és ezeket szinte orvosi titokként kell kezelni. A konfliktusokat azonban át kell élni, nem lehet átsiklani felettük, akkor, abban a pillanatban kell megoldani őket. Ezért a protokollosnak minden helyzetben fantasztikusan kreatívnak kell lennie. Sokszor egy másodperc alatt kell egy-egy helyzetet megoldani. Persze ebben nagyon sokat segít a rutin és az élettapasztalat. A hostessek gyakran fordulnak hozzá segítségért, és soha nem is kell sokat várniuk rá, hiszen mindig ott van és rendelkezésre áll. Meg kell tanulni, hogy milyen helyzetben meddig lehet elmenni. Voltak 20
hallgatók, akik azt kérték tőle, hogy írja le, milyen helyzetben mi a helyes. Ezt azonban nem lehet leírni, mivel nincs két egyforma szituáció. A rendezvény után általában meg kell beszélni a hibákat, pontról pontra végigmenni a legnagyobbakon. Meg kell keresni a hiba forrását, hogy a legközelebbi alkalommal ezeket ki lehessen küszöbölni. Tapasztalatai alapján persze, ha két hibát kijavítanak, akkor a legközelebbi alkalommal valószínűleg másik 15-öt fognak elkövetni. Tehát hiba nélkül soha nincs rendezvény, de akkor is hasznos ezeknek a megvitatása, mert ebből tanul az ember. Ehhez a munkához kell egy kis fanatizmus, illetve mindenképpen szívvel- lélekkel és nagy szeretettel kell végezni. Egy protokollos életében jelentős szerepe van a politikai váltásoknak. Egy protokollos minden esetben a munkáját végzi, és semmiképpen nem politizálhat. Semmilyen esetben nem nyilváníthatja ki politikai hovatartozását, nem szabad, hogy erre tekintettel legyen. A protokollosnak figyelnie kell vendégének a sajtóval való kapcsolatára. Íratlan szabály például a protokollban, hogy a vendégről evés vagy ivás közben soha, semmilyen körülmények között nem illik felvételt készíteni. Ebből ugyanis nagyon furcsa fotók születhetnek, és hátrányára válhatnak. Ha az ember étkezik, kimelegszik, pirosodik az arca, esetleg melege is van. Ha pont abban a pillanatban készül róla felvétel, amint épp egy falatot emel a szájába, borzasztó kellemetlen lehet. Az este házigazdájának, a protokollosnak kell figyelnie arra, hogy ez meg ne történjen. Ebből aztán konfliktusok adódnak természetesen. A protokollnak abból a szempontból is nagy felelőssége van, hogy milyen személyekkel találkozhat a vendég. Az utóbbi években számtalanszor előfordult, hogy bemutatták, amint valaki egy azóta már köztörvényes bűnözővel mutatkozott egy állófogadáson. A vendég a legtöbb ilyen esetben általában azt sem tudja, hogy ki az illető. Ilyenkor nem ő a hibás, hanem, aki odamegy, hogy lefotóztassa magát vele, illetve a fotós, aki nem mérlegel, csak kattogtatja a gépét. 5. A Magyar Állami Operaház rövid története 1884. szeptember 27-én, fényes külsőségek között, I. Ferenc József jelenlétében nyitotta meg kapuit a budapesti Operaház. A publikum olyan boldogan ünnepelte az eseményt, hogy a megnyitó idején rendőrkordonnal kellett visszaszorítani a lelkes tömeget. Az új Opera Királyi Dalszínházként épült. A több mint száz éves múltra visszatekintő magyar operajátszás hosszú idő után jutott végre önálló épülethez. Megteremtésének első átfogóbb tervezetét Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója dolgozta ki. A vázlatterv és az előzetes költségvetés elkészítésével Ybl 21
Miklóst bízták meg. Tervezete alapján 1873-ban-neves magyar és külföldi építészek részvételével-meghívásos tervpályázatot írtak ki. A pályázatot csaknem egyhangúlag Ybl nyerte meg. A kezdetben nagy lendülettel folyó építkezés az 1870-es évek végén anyagi gondok miatt jelentősen lelassult, így az eredetileg tervezettnél csak jóval később, 1884 nyarán fejezhették be a munkálatokat. A megrendelők, építtetők tudatosan törekedtek arra, hogy a mű egésze kulturális fejlettségünk, Európába való beilleszkedésünk látványos bizonyítéka legyen. Ezért már a tervezés idején különös jelentőséget kapott az a kikötés, hogy mind az architektúra megformálásánál, mind a külső és belső díszítés kivitelezésénél lehetőleg csak magyar mesterek kapjanak megbízást. Minderről a Podmaniczky Frigyes vezette építőbizottság döntött. Kivételt mindössze a Mainzban csináltatott nagy nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia társaság által készített színpadi gépezet esetében tettek. A kilencévi munkával elkészült Operaház megnyitásakor Európa legmodernebbül felszerelt operaháza volt, egy olyan épület, ami a legmagasabb fokon valósította meg a művészi megjelenés és a célszerűség összhangját. A közönség véleménye szerint pedig szebb, volt mint a párizsi vagy akár a bécsi. Az Operaház a Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest legjelentősebb XIX. századi műemléke. Alaprajzánál Ybl Miklós, a telek adottságait is figyelembe véve, a párizsi operánál is alkalmazott megoldást, a nézőtér tengelyében elhelyezett díszlépcsőt választotta. Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre (előcsarnok, társalgók, feljáratok), nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre (hátsó színpad és műhelyek). Míg az utóbbi kettőnél a praktikum, a belső tér lehető leggazdaságosabb kihasználása volt a fő szempont, s ez érvényesül az alagsori műhelyektől a IV. emeleten elhelyezett festőteremig, a közönségforgalmi részeknél Ybl elsősorban a kényelmet és a harmonikus művészi hatást tartotta szem előtt. A neoreneszánsz épületen harmonikus egységben olvadnak össze reneszánsz és barokkos stíluselemek, architektúra és plasztika, ornamentika, fa- és fémmunkák. Még a legapróbb részletek (csillárok, falikarok, kilincsek) is őrzik keze nyomát. Gazdag díszítés hangsúlyozza az épület reprezentatív funkcióját: a márványból készült előcsarnok és lépcsőház, a márványlapokkal burkolt falak, a szalonok intarziás padlója, a selyemtapéták, a nézőtér aranyvörös ragyogása, a mennyezeteket és oldalfalakat díszítő művészi falfestések és freskók. Az Operaház falfestményeinek zömét a magyar historizmus három nagy mestere, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette, párizsi és bécsi mintára, egy egységes vezérgondolatra (a Zene hatalmának 22
egyetemessége, a Zene apoteózisa ) fűzve fel a freskóciklus képeit. A dekoráció tervezésében Ybl Schickedanz Albert, a későbbi nagynevű építész segítségével tevékenyen részt vett. 1980-ban elérkezett az idő a felújításra. A megújult Operaház a 100 éves évfordulón, 1984. szeptember 27-én fogadta újra a közönséget, ismét régi fényében tündökölve. 13 6. Rendezvényszervezés az Operaházban A Magyar Állami Operaházban tartott rendezvények felelőse, legyen szó akár az Operabálról, állami protokolláris alkalmakról, vagy egyéb rendezvényekről, minden esetben a Budapesti Operabál Kft (korábbi nevén BOAVI Kft), amely tizenhárom éve működik. Az iroda tíz alkalmazottal dolgozik. Két főtevékenységet látnak el. Az egyik az Operabál megszervezése szeptembertől márciusig. Márciustól pedig a turisták fogadása tartozik hozzájuk, az Operaházat megtekinteni vágyó turistáknak, iskolás csoportoknak tartanak idegenvezetéseket. Ennek teljes szervezése, az idegenvezetők betanítása, az ő kifizetéseik lebonyolítása az Operaházzal kötött szerződés alapján működik. Ebből természetesen az Operaház is profitál, jelentős részét ők kapják szabad felhasználásra. A tíz emberből mindenkinek megvan a maga feladata. Van, aki inkább a turistákkal foglalkozik, hiszen télen is fogadnak vendégeket. Van, aki inkább csak az Operabállal kapcsolatos teendőket végzi, de vannak páran, akik mindig oda segítenek be, ahova éppen szükséges. Van, akihez minden tartozik, mindig párhuzamosan folyik a szervezés. Az egyéb rendezvények eloszlanak teljes évre, mindig az éppen aktuálisat kell szervezni. A házban gyakran váltakoznak az igazgatók, és mindegyiknek más-más elképzelése van a rendezvényekről és azok bonyolításáról. A Kft mindig az adott rendszernek megfelelően a rájuk ruházott feladatokat végzi. A rendezvényszervezés műhelytitkairól a Kft egyik munkatársától, Stadler Anikótól kaptam bővebb felvilágosítást. Anikóhoz tartozik az operalátogatás, felelős az összes ott dolgozó emberért, de természetesen az Operabál szervezésének is egy bizonyos szegmense az övé, illetve az egyéb rendezvényekkel is hosszú ideje foglalkozik. Alapvető különbség egy állami ünnepség és az Operabál között, hogy az Operabál egyértelműen magánrendezvény, a legelejétől kezdve az Operabál Kft a kivitelezője. Olyan rendezvény, aminek nincs megbízója. A cég kibéreli az Operaházat három napra, leszerződteti az összes embert, aki ott dolgozni fog. Saját maguk árusítják a jegyeket, a lebonyolítás is végig az ő kezükben van és övék minden döntés. Az összes többi rendezvény az Operaházban, akár állami szintű protokoll, akár magánrendezvény, (pl. egy céges vacsora, 13 Wellmann Nóra: Az Operaház építéstörténete (Internetes forrás) 23