Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39 / (VII.1.) önkormányzati rendelete Gyula város jelképeiről, azok használatáról

Átírás

1 Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39 / (VII.1.) önkormányzati rendelete Gyula város jelképeiről, azok használatáról Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelete Gyula város jelképeiről, azok használatáról [1] (egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.23.) a 29/2012. (V. 30.), a 30/2012. (VII.4.), az 57/2012.(XII.21.), a 32/2013.(XII.23.) és a 12/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelettel) Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (1) bekezdés f) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 6. a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Gyula város címere 1. (1) A város címere hasított pajzs. Jobbról Gyula város ősi középkori címerével kék mezőben ötágú, drágakövekkel kirakott aranykorona, melynek két szélső és középső ágai keresztet, két belső ága pedig ötágú csillagot tüntet fel, míg legfelül a pajzsfőben vörös mezőben négy ezüst ék foglal helyet. A baloldali vörös mezőben a városnak a XVIII. század eleje óta használt címere: mennybeszálló Szűz Mária fehér alsó és kék felső ruhában, ezüst félholdon állva, fénykörrel övezve, a szárnyas angyalfejektől kisérve található. A pajzson drágaköves nyílt arany korona nyugszik. (2) A címer mérete: 25 x 35 cm.

2 2. A város címerét kizárólag díszítő és utaló jelképként lehet használni: a) a képviselő-testületi, bizottsági és részönkormányzati ülés meghívóin; b) a tisztségviselők, a képviselők, a bizottsági elnökök, a bizottságok nem képviselő tagjai, a részönkormányzat elnöke, továbbá a jegyző, az aljegyző és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egység vezetőinek kiadmányain, névjegykártyáin; c) a képviselő-testület és szervei által kötött megállapodásokon, szerződéseken, valamint az általuk megjelentetett kiadványokon; d) az önkormányzati díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, emléktárgyakon; e) ünnepségeken, rendezvényeken; f) az önkormányzat dísz- és tanácskozó termeiben, valamint más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben; g) az önkormányzat közintézményeinek bejáratánál, vezetőinek irodáiban; h) a polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzat körpecsétjén, melyek használatát a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet szabályozza; i) a város zászlaján, lobogóján; j) a polgármester által a 4. -ban foglaltak szerint engedélyezett esetekben. 3. (1) A város címere hiteles alakban a méretarányok és színek betartásával ábrázolható. (2) A város címerét csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

3 (3) Amennyiben nincs lehetőség a város címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának színében és a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet. (4) A város címere védjegyként, városi címert ábrázoló pecsétjei hatósági eljárás során nem használhatók. 4. (1) A 2. (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározottakon kívüli egyéb esetekben a város címerének használatát kérelemre a polgármester engedélyezheti. (2) A város címere egyszeri alkalomra, valamint határozott vagy határozatlan időre kiadott engedéllyel használható. (3) Egyszeri engedéllyel általában kereskedelmi célt szolgáló kiadványokon, ajándéktárgyakon és egyéb termékeken használható. (4) Üzlet, gazdálkodó szervezet működésével összefüggő embléma használatakor határozott vagy határozatlan ideig szóló engedély adható. 5. A város címerének használata díjmentes. 5. (1) Az engedély kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező megnevezését, címét; b) a címer felhasználásának célját, módját;

4 c) a címer előállításának anyagát; d) a terjesztés, illetve a forgalomba hozatal módját; e) a címer használatának időtartamát; f) a felhasználásért felelős személy megnevezését; g) a kérelemhez mellékelni kell a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a tárgy rajzát, fotóját, fénymásolatát, leírását. (2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes megnevezését és címét; b) az engedélyezett felhasználási célt; c) az engedély érvényességének idejét; d) a terjesztés, forgalomba hozatal, a felhasználás módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket; e) amennyiben a kérelemhez nem mellékelték a tárgy mintapéldányát, rajzát, stb. úgy az utólagos benyújtási kötelezettség határidejét. (3) A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. (4) A polgármester a kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a címer használata, ábrázolása méltatlan a város rangjához, hírnevéhez. 2. Gyula város zászlója 6. (1) A város zászlaja: égszínkék mező, közepén ötágú arany koronával; a felfüggesztés felőli oldalán piros mezőben négy ezüst ék látható.

5 (2) A zászló mérete: 120 x 180 cm nagyságú, téglalap alakú. 7. [2] A város zászlaja, vagy annak méretarányos változata bármely természetes és jogi személy által használható. Gyula Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) különösen az alábbi helyszíneken, eseményeken használja a zászlót: a) állandó jelleggel a polgármesteri hivatal főbejárata feletti külső homlokzaton kitűzve; b) a képviselő-testület ülésein, az ülés helyszínén; c) az önkormányzat részvételével tartott rendezvényeken; d) a város életében fontos (hazai, nemzetközi jelentőségű) események, ünnepségek, rendezvények alkalmával; e) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt. 8. (1) A képviselő-testület kérelemre díszes kivitelű hímzett zászlót adományozhat azon szervezetek részére, amelyek Gyula város érdekében példamutató, a város hírnevét öregbítő tevékenységükkel arra méltónak bizonyultak. A zászló több rétegű, gazdagon és finom kidolgozással hímzett, aranyszínű bojtozással és rojtozással díszített. A zászlótartó fából készül és kékre festett, végén aranyozott csúcsdísszel. A zászló átadásának időpontját és helyét egyedileg - a kérelmezőre is tekintettel - kell meghatározni. Az adományozásra választási ciklusonként egy alkalommal kerül sor, de ettől indokolt esetben el lehet térni. A felmerülő költségeket a polgármesteri hivatal igazgatási szakfeladatán kell tervezni. (2) A képviselő-testület a városban működő szervezetek (intézmények, egyéb gazdasági szervek) számára kérelemre, a kérelmező költségvetésének terhére engedélyezi Gyula város zászlajának használatát abból a célból, hogy a szervezet dolgozói, tanulói, hallgatói

6 méltóképpen képviseljék városunkat, erősödjön kötődésük a városhoz, illetve érezzék, hogy hagyománytisztelő és összetartó település lakói. A zászlót a polgármesteri hivatal rendeli meg és készítteti el, megjelenésében több rétegű, közepesen hímzett, rojtozott és kizárólag ünnepi alkalmakkor használható. A zászlót a szervezetnek fedett helyen kell elhelyeznie, elhasználódás esetén a cseréről a szervezet vezetője gondoskodik. 3. A Gyula városnév használata 9. Gyula város neve vagy annak toldalékos formája bármely gyulai, vagy Gyula városhoz kötődő jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság elnevezésébe az önkormányzat külön engedélye nélkül felvehető, használható. Aki a) a 3. -ban foglaltakat megszegi, 10. [3] b) a 4. (1) bekezdése szerinti engedély nélkül, vagy az 5. (2) bekezdésében meghatározott engedélytől eltérően használja a címert, c) a 6. -ban meghatározottól eltérő formájú, mintázatú, színű zászlót használ a város zászlajaként, d) a városhoz méltatlan-, jó hírnevét sértő módon, helyen használja a zászlót (pl. meggyalázza, nem rendeltetésszerűen használja), az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, ezért vele szemben ötezertől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság vagy a) természetes személy esetén kétszázezer forintig b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

7 5. Záró rendelkezések 11. (1) Ez a rendelet július 4. napján lép hatályba. (2) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvének (2006. december 12.) megfelel. (3) Hatályát veszti a Gyula város jelképeiről, azok használatáról szóló 10/2003.(II.28.) számú rendelet. Dr. Görgényi Ernő polgármester Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző [1] A rendeletet a képviselő-testület a június 30-i ülésén fogadta el. [2] Módosította a 44/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelet. Hatályos szeptember 26. napjától. [3] Módosította a 12/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos július 1. napjától.