SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE 36/2009.(VIII.25.), 43/2009.(IX.28.) és az 55/2009.(XII.4.) rendelettel módosított 10/2001.(IV.2.) RENDELETE (egységes szerkezetben) a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint a lakbérekről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) 3. (1)-(2) bek., 4. (3) bek., 5. (3) bek., 19., 20. (3) bek., 21. (6) bek., 23. (3) bek., 27. (2) bek. 29. (2) bek., 31. (2) bek., 33. (3) bek., 34., 35. (2) bek., 36. (2) bek., 42. (2) bek., 54., 58., 62/B. (2) bek., 68. (2) bek., 84. (2) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. (1) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás alapján Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletének és elidegenítésének, valamint a lakások lakbérének egyes kérdéseiről az alábbi rendeletet alkotja. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra - ideértve a szobabérlők házában lévő lakrészt és a szükséglakást is - és helyiségekre terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a SZÉPHŐ Rt. feladatai ellátásához biztosított házfelügyelői szolgálati lakásokra és átmeneti szállásokra, amelyek bérbeadásának feltételeit az Rt. önállóan határozza meg; b) a piac és a vásárcsarnok területén lévő helyiségekre; c) a helyiségek elidegenítése esetén az önkormányzat törzsvagyonához tartozó helyiségekre, d) [1] a Székesfehérvár, Oskola utca 1-3., Jókai utca 2-4. szám alatti Hiemer Ház-ban található nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. A tulajdonosi, bérbeadói jogok gyakorlása [2] 2. [3] (1) [4] Az önkormányzat a tulajdonosi és a bérbeadói jogokat a Közgyűlés, a Polgármester, a Szociális és Családvédelmi Bizottság, a Vagyongazdálkodási Bizottság [5] és a Széphő Rt. útján gyakorolja a Ltv. és e rendeletben szabályozottak szerint. A lakások és helyiségek felett [1] Kiegészítette: 55/2009.(XII.4.) rendelet 1., hatályos 2009. december 07-től. [2] Kiegészítette: 24/2003. (XII.3.) rendelet 1., hatályos 2004. január 1-től. [3] Módosította: 24/2003. (XII.3.) rendelet 1., hatályos 2004. január 1-től. [4] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 1., hatályos 2008. november 1-től. [5] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től.
a tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörben - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - a Polgármester gyakorolja. (2) A bérbeadói jogok gyakorlását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (3) A lakások elidegenítésével kapcsolatos feladatokat a SZÉPHŐ Rt. látja el megbízás alapján. II. LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI A lakásbérlet létrejötte 3. (1) [6] Önkormányzati bérlakásra szociális helyzete alapján jogosult: a) [7] az a gyermekes család, gyermeket vagy gyermekeket egyedül nevelő szülő, akinek és a vele együtt költöző családtagjainak az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének 2,5-szeresét nem haladja meg és [8] [9] [10] aki, vagy a vele együtt költöző családtagja 1.500.000,- Ft értékhatárt meghaladó, értékesíthető ingatlannal nem rendelkezik. b) [11] azok az egyedülálló személyek vagy gyermektelen házastársak (élettársak), akiknek és a velük együtt költöző családtagjaiknak az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének 3,5-szeresét nem haladja meg és [12] [13] [14] aki, vagy a vele együtt költöző családtagja 1.500.000,- Ft értékhatárt meghaladó, értékesíthető ingatlannal nem rendelkezik. (2) [15] [16] a) b) [17] A Vagyongazdálkodási Bizottság [18] az (1) bekezdésben szabályozott feltételektől eltekinthet önkormányzati közérdekű feladatok ellátása szempontjából fontos szakemberek lakáskérelmének elbírálásakor. [19] [20] (3) 3/A [21] (1) Nem szociális helyzet alapján bérbe adandó lakás a 8. mellékletében meghatározott önkormányzati bérlakás. (2) A nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakások vonatkozásában a 3. (1) bekezdését, a 4. (1) és (3) bekezdését, 5. (4) bekezdés a) pontját, (6) és (7) bekezdését nem kell alkalmazni. Egyebekben eltérő rendelkezés hiányában a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. [6] Módosította: 7/2006.(IV.28.) rendelet 1. (1) bekezdése, hatályos 2006. május 1-től. [7] Módosította: 34/2001. (IX.26.) rendelet 2., hatályos 2001. október 1-től [8] Kiegészítette: 24/2003. (XII.3.) rendelet 2., hatályos 2004. január 1-től. [9] Hatályon kívül helyezte: 7/2006.(IV.28.) rendelet 1. (2) bekezdése, 2006. május 1-től. [10] Módosította: 7/2002.(V.29.) rendelet 1. (1) bek., hatályos 2002. június 1-től. [11] Módosította: 34/2001. (IX.26.) rendelet 2., hatályos 2001. október 1-től [12] Kiegészítette: 24/2003. (XII.3.) rendelet 2., hatályos 2004. január 1-től. [13] Hatályon kívül helyezte: 7/2006.(IV.28.) rendelet 1. (3) bekezdése, 2006. május 1-től. [14] Módosította: 7/2002.(V.29.) rendelet 1. (1) bek., hatályos 2002. június 1-től [15] Módosította: 14/2002.(VI.28.) rendelet 1., hatályos 2002. július 1-től. [16] Hatályon kívül helyezte: 7/2006.(IV.28.) rendelet 1. (4) bekezdése, 2006. május 1-től. [17] Módosított: 35/2002.(XII.30.) rendelet 4., hatályos 2002. december 30-tól. [18] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [19] Kiegészítette: 7/2002.(V.29.) rendelet 1. (2) bek., hatályos 2002. június 1-től [20] Hatályon kívül helyezte: 32/2005.(XII.21.) rendelet 1., 2006. január 1-től. [21] Kiegészítette: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 1., hatályos 2009. szeptember 1-től.
(3) [22] A nem szociális helyzet alapján bérbe adandó lakások esetében a bérlő személyéről és a 19. (2) bekezdése alapján a lakbér mértékéről a 7. -ban foglalt esetek kivételével - a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. 4. (1) [23] [24] A bérlő személyét a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a Szociális és Családvédelmi Bizottság [25] a rendelet 2. sz. mellékletét képező adatlapot benyújtott lakásra várók közül jelöli ki, a 7. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján. (2) [26] a) A Lt. 23. (4) bekezdésében meghatározott ok bekövetkezése esetén az ideiglenes elhelyezésről a Polgármester dönt. b) [27] [28] [29] A Palotai út 17. szám alatti Pedagógus Ház lakásainak bérbeadásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság [30] dönt az Oktatási Bizottság véleményének figyelembevételével. (3) [31] [32] A lakásra várók 2008. május 1. előtt benyújtott adatlapját csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a rendelet 2. melléklete szerinti adatlapon megújították igénylésüket. a) [33] b) c) d) e) [34] 5. [35] (1) Önkormányzati bérlakás határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. (2) A határozott időre szóló bérbeadás legfeljebb 5 évre szólhat. (3) A bérlő a bérleti szerződés lejárta előtt legalább 3 hónappal indokolt esetben kérheti a lakás ismételt bérbeadását. (4) [36] [37] A Bizottság az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a lakás ismételt határozott idejű, legfeljebb 5 évre történő, illetve valamely feltétel bekövetkeztéig szóló bérbeadásáról dönt, ha a bérlő a) a rendelet 3. -a alapján önkormányzati bérlakásra jogosult, b) lakbér, víz, villany, gáz, távfűtési díj (továbbiakban: közüzemi díj) hátralékkal nem rendelkezik, illetve annak rendezésére az önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelésiszolgáltatásban részesítette. (5) [38] [39] A Bizottság a lakbér, közüzemi díj hátralékkal rendelkező, de a hátralék rendezésére részletfizetési megállapodást kötő bérlő részére legfeljebb a részletfizetés [22] Módosította: 43/2009.(IX.21.) rendelet 1., hatályos 2009. október 1-től. [23] Módosította: 35/2002. (XII.30.) rendelet 4., hatályos 2002. december 30-tól. Módosította: 24/2003.(XII.3.) 3., hatályos 2004. január 1- től. [24] Kiegészítette: 15/2008.(IV.29.) rendelet 1. (1) bek., hatályos 2008. szeptember 1-től. [25] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 2. (1) bek., hatályos 2008. november 1-től. [26] Kiegészítette: 14/2002.(VI.28.) rendelet 2. (2) bek., hatályos 2002. július 1-től [27] Módosította: 35/2002.(XII.30.) 4., hatályos 2002. december 30-tól. [28] Hatályon kívül helyezte: 7/2006.(IV.28.) rendelet 2. (1) bekezdése, 2006. május 1-től. [29] Beiktatta: 30/2008.(X.31.) rendelet 2. (2) bek., hatályos 2008. november 1-től. [30] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [31] Számozását módosította: 14/2002.(VI.28.) rendelet 2. (2) bek., hatályos 2002. július 1-től [32] Módosította: 15/2008.(IV.29.) rendelet 1. (2) bek., hatályos 2008. szeptember 1-től. [33] Hatályon kívül helyezte: 7/2006.(IV.28.) rendelet 2. (2) bekezdése, 2006. május 1-től. [34] Beiktatta: 34/2001.(IX.26.) rendelet 3., hatályos 2001. október 1-től [35] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 4., hatályos 2004. január 1-től. [36] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 1., hatályos 2005. január 1-től. [37] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 3., hatályos 2008. november 1-től.
időtartamára adja a lakást ismételten bérbe, ha a bérlő a rendelet 3. -a alapján önkormányzati bérlakásra jogosult. (6) [40] [41] A Bizottság ismételt bérbeadás esetén a 3. (1) bekezdésében meghatározott feltételektől eltérhet, ha azt a kérelmező személyi és vagyoni körülményei indokolják. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem határtól való eltérés mértéke legfeljebb 15 % lehet. (7) [42] A kérelmező személyi és vagyoni körülményei körében figyelembe vehető, ha: a) a kérelmező vállalta, hogy lakásproblémáját 1 éven belül önerőből saját tulajdonú lakás megszerzésével, illetve lakhatóvá tételével megoldja, b) a kérelmező, vagy vele együttlakó családtagjának tartós betegsége, családi állapotában bekövetkezett változás a bérleti jogviszony tartalma alatt keletkezett, c) a kérelmező öregségi nyugdíjban részesül és korára tekintettel lakás problémáját megoldani nem tudja. (8) [43] Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a kijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem köti meg, úgy a kijelölés érvényét veszi. [44] [45] [46] 6. (1)A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. (2) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését naptári évenként legalább egyszer köteles és legfeljebb négyszer jogosult ellenőrizni, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül. (3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Felek ettől eltérően is megállapodhatnak a bérleti szerződésben. (4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, bérbeadás útján hasznosított lakóépületekben a 6.sz. melléklet szerinti Házirendet ki kell függeszteni. 7. [47] (1) Ha valamely önkormányzati lakásra más szervnek a Ltv. hatályba lépésekor bérlőkijelölési, illetőleg bérlőkiválasztási joga állt fenn azt változatlan tartalommal gyakorolhatja. (2) A Közgyűlés bármely szerv részére egyszeri vagy többszörös bérlő kijelölési jogot biztosíthat térítés ellenében vagy térítésmentesen önkormányzati bérlakásra. [48] [49] A megállapodásban rögzíteni kell az önkormányzati bérlakás bérbeadása során alkalmazandó, a 19. alapján megállapított lakbér mértékét. (3) A bérleti szerződést a bérlőkijelölési illetve bérlő kiválasztási joggal rendelkező szerv által megjelölt személlyel kell megkötni. Nem lakás célú bérbeadás [38] Beiktatta: 42/2004.(XII.17.) rendelet 1., hatályos 2005. január 1-től. [39] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 3., hatályos 2008. november 1-től. [40] Beiktatta: 42/2004.(XII.17.) rendelet 1., hatályos 2005. január 1-től. [41] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 3., hatályos 2008. november 1-től. [42] Beiktatta: 42/2004.(XII.17.) rendelet 1., hatályos 2005. január 1-től. [43] Beiktatta: 42/2004.(XII.17.) rendelet 1., hatályos 2005. január 1-től. [44] Hatályon kívül helyezte 24/2003.(XII.3.) rendelet 25., hatálytalan 2004. január 1-től. [45] Beiktatta: 32/2005.(XII.21.) rendelet 2., hatályos 2006. január 1-től. [46] Kiegészítette: 7/2006.(IV.28) rendelet 3., hatályos 2006. május 1-től, az (1)-(3) bekezdéseket a hatályba lépést követően megkötött szerződések esetén kell alkalmazni. [47] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 5., hatályos 2004. január 1-től. [48] Kiegészítette: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 2., hatályos 2009. szeptember 1-től. [49] Módosította: 43/2009.(IX.28.) rendelet 2., hatályos 2009. október 1-től.
8. Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára bérbe nem adható. A bérlőtársi szerződés 9. (1) A bérbeadó a bérlő és házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül, és ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik. (3) A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha: 18. életévét betöltötte a gyermek, a bérlővel a lakásban legalább 5 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együttlaknak, az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik. (5) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja. 10. A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha: a) a kérelmezők legalább 5 év óta megszakítás nélkül a lakásban életvitelszerűen együttlaknak, vagy az élettársi kapcsolatból született közös gyermekük van, és b) az élettárs másik beköltözhető, a 9. (5) bekezdésében meghatározott lakással nem rendelkezik. Jogcím nélküli használó kötelezettségei 11. (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. (2) [50] A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetve a Lt. 67., 75., 91. és 94. -ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) [51] Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3. hónaptól a lakbér kétszerese. (4) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani. [50] Módosította: a 7/2006.(IV.28.) rendelet 4. (1) bekezdés, hatályos 2006. május 1-től. [51] Módosította: a 7/2006.(IV.28.) rendelet 4. (2) bekezdés, hatályos 2006. május 1-től.
(5) [52] Aki a lakásba erőszakkal behatol, illetve ott bennmarad, köteles a lakást a bérbeadó felszólítására minden elhelyezési igény nélkül a felszólítás kézhezvételétől számított 3 napon belül elhagyni. A határidő eredménytelen leteltét követően a bérbeadó köteles a Ltv. 90/A. (1) bekezdés szerint eljárni. (6) [53] Az a volt bérlő, aki jogcím nélkül lakik a korábbi lakásában és vállalja, hogy lakbér, használati díj és közüzemi díj hátralékát, annak kamataival együtt a Széphő Rt-vel, illetve a közüzemi szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodás alapján vagy az önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési-szolgáltatása keretében visszafizeti, a megállapodás megkötésének időpontjától a hátralék megfizetéséig a lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadó részére. A volt bérlőt a kedvezmény addig illeti, amíg a megállapodás szerint részletfizetési kötelezettségét teljesíti. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz 12. (1) A bérlő a lakásba a Lt. 21. (2)-(4) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be: a) élettársát és annak együttköltöző kiskorú gyermekét, b) unokáját, c) testvérét, d) valamint a b) és c) pontban szereplő személyek együttköltöző házastársát és kiskorú gyermekét, e) [54] gyermeke élettársát. (2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulást nem köteles megadni, ha a befogadott személy másik beköltözhető lakással rendelkezik. (3) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a bérbeadóhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a befogadni kívánt személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy beköltözhető lakással nem rendelkezik, [55] a bérbeadó felhívására a bérleményt 15 napon belül elhagyja. (4) Amennyiben a bérlő, bérlőtárs, társbérlő bérleti jogviszonya megszűnik, az (1) bekezdésben meghatározott személyek a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosultak, velük szemben az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn. Ezt a bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 13. (1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetén - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó hozzájárulásával tartási szerződést köthet. (2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha: az eltartó a 16. életévét még nem töltötte be, az eltartó a 16. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja, [52] Beiktatta: 24/2003.(XII.3.) rendelet 6., hatályos 2004. január 1-től. [53] Beiktatta: 24/2003.(XII.3.) rendelet 6., hatályos 2004. január 1-től. Módosította a 42/2004.(XII.17.) rendelet 2., hatályos 2005. január 1- től. [54] Beiktatta: 32/2005.(XII.21.) rendelet 3., hatályos 2006. január 1-től. [55] Módosította: 15/2008.(IV.29.) rendelet 2., hatályos 2008. május 1-től.
az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes, a bérlő az életkora, illetve az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul, a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik, a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja. (3) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket minden esetben köteles tisztázni. (4) A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be. Lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel 14. (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére: a) másik lakást ad bérbe, vagy b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a bérlő: kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű és azonos vagy alacsonyabb komfortfokozatú kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű és magasabb komfortfokozatú azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de településen, vagy az épületen belül eltérő fekvésű nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű lakás bérbeadását kérheti. (3) [56]. 15. (1) A pénzbeli térítés összegét a lakás használati értéke alapján kell meghatározni: a) [57] - komfort nélküli lakás esetén 5.000,- Ft/m 2 - félkomfortos lakás esetén 6.000,- Ft/m 2 - komfortos lakás esetén 8.000,- Ft/m 2 - összkomfortos lakás esetén 10.000,- Ft/m 2 b) a használati értéket növelő tényezők: - 3 szobás vagy nagyobb 5 % - az épület 10 éven belül teljes felújításban részesült 5 % - az épület a településen belül a történelmi belváros területén fekszik 5 % c) a használati értéket csökkentő tényezők: - nagymértékű vizesedés, gombásodás, egyéb alapvető strukturális hiba 10 % - a lakás alagsori, szuterén, vagy utcára nyíló 10 % - felvonó nélküli épületben IV., vagy ennél magasabb szinten lévő lakás 10 % [56] Hatályon kívül helyezte: 24/2003.(XII.3.) rendelet 25., hatálytalan 2004. január 1-től. [57] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 7. (1) bek., hatályos 2004. január 1-től.
(2) A 14. (2) bekezdés a) pontja alapján történő bérbeadás esetén a bérlő által felajánlott lakás használati értékének kétszerese és a bérbeadandó lakás használati értéke közötti különbözetet téríti meg a bérbeadó. (3) A 14. (2) bekezdés b), c) és d) pontja alapján történő bérbeadás esetén a két lakás használati értékének különbözetét kell fizetni. (4) Ha a határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel azért kerül megszüntetésre, mert a bérlő lakást épít, vagy vásárol, részére a pénzbeli térítés összege a használati érték ötszöröse. (5) [58] Ha az építkező bérlő kéri a lakás részére legfeljebb 3 évre bérbeadható. A térítés 70 %-át a szerződés megkötésekor kell kifizetni, 30 %-át pedig, ha a lakást a bérbeadó részére tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja. Amennyiben a bérlő a részére kifizetett térítést kamataival együtt egyösszegben vagy részletfizetés mellett visszafizeti, kérheti a lakás ismételt bérbeadását, feltéve, hogy lakbér és fűtési díj hátralékkal nem rendelkezik. (6) Ha a határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel azért kerül megszüntetésre, mert a bérlő építkezésen és vásárláson kívül egyéb módon oldja meg lakásgondját, részére a pénzbeli térítés összege a használati érték háromszorosa. (7) [59] A bérlő a lakást a lakás bérleti szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak átadni. A bérlőt a pénzbeli térítés a lakás visszaadását követően illet meg, amennyiben a lakásra bérleti díj és közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik. (8) [60] [61] Az a volt bérlő, aki jogcím nélkül lakik a korábbi lakásában és vállalja, hogy a lakáson fennálló lakbér, valamint a lakbér mértékének megfelelő használati díj és fűtési díj hátralékát, annak kamataival együtt egy összegben vagy az önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatása keretében visszafizeti, kérheti a lakás ismételt bérbeadását. Amennyiben a lakáshasználó a késedelmes időszakra a lakbért, a lakbér mértékének megfelelő használati díjat és ezek kamatát megfizeti, úgy kérelmére a Szociális és Családvédelmi Bizottság tartozásának különbözetét elengedheti. (9) [62] Az a szociális intézményből elbocsátott volt bérlő, aki az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyát közös megegyezéssel, pénzbeli térítés ellenében szüntette meg és ismételt elhelyezést kér, bérlakást akkor kaphat, ha a korábban térítésként felvett összeget visszafizeti. Ennek megtörténte után az igénylő egyszobás, a leadott lakással azonos komfortfokozatú lakásra tarthat igényt. (10) [63] Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez 16. [64] (1) Önkormányzati bérlakás bérlője a bérleti jogot másik önkormányzati bérlakás bérleti jogára, illetve magántulajdonú lakás bérleti vagy tulajdonjogára a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. Az önkormányzati bérlakás bérleti joga több magántulajdonú lakás bérleti vagy tulajdonjogára is elcserélhető. (2) A cseréhez történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a bérbeadóhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a) a magántulajdonú lakás hiteles tulajdoni lap másolatát, b) lakásbérlet esetén [58] Kiegészítette: 24/2003.(XII.3.) rendelet 7. (2) bek., hatályos 2004. január 1-től. [59] Beiktatta: 42/2004.(XII.17.) rendelet 3., hatályos 2005. január 1-től. [60] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 7. (3) bek., hatályos 2004. január 1-től. Számozását módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 3.. [61] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 4., hatályos 2008. november 1-től. [62] Beiktatta: 34/2001. (IX.26.) rendelet 5., hatályos 2001. október 1-től. Számozását módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 3.. [63] Hatályon kívül helyezte: 24/2003.(XII. 3.) rendelet 25., hatálytalan 2004. január 1-től. [64] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 4., hatályos 2005. január 1-től.
a lakásbérleti szerződés másolatát (magántulajdonú bérletnél az írásbeli szerződés hiánya esetén a bérbeadó írásos nyilatkozatát a bérleti szerződés fennállásáról), igazolást arról, hogy az önkormányzati lakás bérlője lakbér, közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik, c) magántulajdonú lakás bérbeadójának írásbeli nyilatkozatát, hogy az önkormányzati lakás bérlőjével lakásbérleti szerződést kíván kötni. Hozzájárulás az albérleti szerződéshez 17. (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes hozzájárulásával legfeljebb 3 évre albérletbe adhatja. (2) [65] A hozzájárulást meg kell tagadni (vissza kell vonni) ha a bérlő lakbérhátralékkal, vagy közüzemi díj hátralékkal rendelkezik. (3) Ha a bérlő a bérlakást hozzájárulás nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérően albérletbe adja, bérleti szerződése felmondható. (4) A bérlő csak olyan albérleti szerződéshez kaphat hozzájárulást, amelyben rögzítették, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik. (5) Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlővel szemben az Önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn. Ezt a bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie. (6) Nem adható hozzájárulás a teljes lakás, szükséglakás, egy szobás lakás egy részének albérletbe adásához. A szobabérlet 18. (1) Szobabérlők házában lévő lakrész bérletére jogosultak: a) az egyedülálló személyek, b) a gyermektelen házaspárok, élettársak. (2) [66] [67] A bérlő személyét a Szociális és Családvédelmi Bizottság a rendelet 2. sz. mellékletét képező adatlapot benyújtott lakásra várók közül jelöli ki. (3) A szobabérlők házában lévő lakrész határozott időre, legfeljebb 3 évre adható bérbe. (4) [68] A bérlő a határozott időre szóló bérleti szerződés lejárta előtt 3 hónappal - indokolt esetben - kérheti a lakrész ismételt bérbeadását. (5) [69] [70] A lakrész ismételt határozott idejű 2 évre történő bérbeadásáról a Szociális és Családvédelmi Bizottság dönt, amennyiben a bérlő az (1) bek. alapján lakrész bérletére jogosult és szobabérleti díj hátralékkal nem rendelkezik. (6) [71] A szobabérlők házában lévő lakrész után a bérlő szobabérleti díjat köteles fizetni, mely magába foglalja a bérleti díjat és a rezsi költségét. A lakbér 19. [65] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 19., hatályos 2005. január 1-től. [66] Módosította: 35/2002.(XII.30.) rendelet 4., hatályos 2002. december 30-tól, 24/2003.(XII.3.) rendelet 8., hatályos 2004. január 1-től. [67] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 4., hatályos 2008. november 1-től. [68] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 8., hatályos 2004. január 1-től. [69] Módosította: 34/2001. (IX.26.) rendelet 7. (1) bek., hatályos 2001. október 1-től, 35/2002.(XII.30.) rendelet 4., hatályos 2002. december 30-tól, 24/2003.(XII.3.) rendelet 8., hatályos 2004. január 1-től. [70] Módosította: 30/2008.(X.31.) rendelet 4., hatályos 2008. november 1-től. [71] Módosította: 34/2001. (IX.26.) rendelet 7. (2) bek., hatályos 2001. október 1-től, 24/2003.(XII.3.) rendelet 8., hatályos 2004. január 1- től.
(1) [72] [73] [74] [75] [76] A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati bérlakások lakbérének mértéke: a) I. övezet összkomfortos lakás esetén 270,- Ft/m2/hó komfortos lakás esetén 240,- Ft/m2/hó félkomfortos lakás esetén 190,- Ft/m2/hó komfort nélküli lakás esetén 135,- Ft/m2/hó b) II. övezet összkomfortos lakás esetén 245,- Ft/m2/hó komfortos lakás esetén 220,- Ft/m2/hó félkomfortos lakás esetén 170,- Ft/m2/hó komfort nélküli lakás esetén 125,- Ft/m2/hó c) szükséglakás esetén 75,- Ft/m2/hó d) szobabérlők házában található szoba bérleti díja 9.000,- Ft/hó (2) [77] [78] Az (1) bekezdéstől eltérően a nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakások (3/A ) lakbérének mértéke: a) I. övezet b) [79] II. övezet összkomfortos lakás esetén komfortos lakás esetén összkomfortos lakás esetén komfortos lakás esetén 800,- Ft/m2/hó 500,- Ft/m2/hó 400-600,- Ft/m2/hó 250-400,- Ft/m2/hó (3) [80] A díjövezeteket a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (4) [81] [82] Az (1) bekezdés alapján kiszámított lakbért a rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt minőségi és korrekciós tényezőkkel módosítva kell megállapítani. (5) [83] [84] [85] A lakbér mértékét a bérbeadó minden év december 31-ig felülvizsgálja. (6) [86] [87] A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a bérleti szerződésben meghatározott különszolgáltatás díját. A bérbeadó által nyújtott különszolgáltatás a vízellátás és csatornahasználat. A víz- és csatornadíj havi mértéke azokban a lakásokban, ahol a [72] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 5., hatályos 2005. január 1-től. [73] Módosította: 7/2006.(IV.28.) rendelet 5., hatályos 2006. május 1-től. [74] Módosította: 4/2007.(II.20.) rendelet 1. (1) bek., hatályos 2007. március 1-től. [75] Módosította: 15/2008.(IV.29.) rendelet 3. (1) bek., hatályos 2008. május 1-től. [76] Módosította: 15/2008.(IV.29.) rendelet 3. (2) bek., hatályos 2009. január 1-től. [77] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 9. (2) bek., hatályos 2004. január 1-től. [78] Módosította: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 3., hatályos 2009. szeptember 1-től. [79] Módosította: 43/2009.(IX.28.) rendelet 3., hatályos 2009. október 1-től. [80] Számozását módosította: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 3., hatályos 2009. szeptember 1-től. [81] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 9. (3) bek., hatályos 2004. január 1-től. [82] Számozását módosította: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 3., hatályos 2009. szeptember 1-től. [83] A 2. mondatot hatályon kívül helyezte a 24/2003.(XII.3.) rendelet 25. -a, hatálytalan 2004. január 1-től. [84] Módosította: 4/2007.(II.20.) rendelet 1. (2) bek., hatályos 2007. március 1-től. [85] Számozását módosította: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 3., hatályos 2009. szeptember 1-től. [86] Kiegészítette: 34/2001. (IX.26.) sz. rendelet 9., hatályos 2001. október 1-től. Módosította: 24/2003. (XII.3.) rendelet 9. (4) bek., hatályos 2004. január 1-től. [87] Számozását módosította: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 3., hatályos 2009. szeptember 1-től.
vízfogyasztás nem mérhető a rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott éves normák, valamint a városban érvényes víz- és csatornadíj szorzatának 1/12 része. III. HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI Helyiségbérlet létrejötte 20. [88] (1) Azon önkormányzati tulajdonú üres helyiségek, melyek - az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepelnek, - értékesítésére kiírt pályázat eredménytelen volt, - az értékesítés pályáztatása alól a Bizottság felmentést adott, bérbeadás útján hasznosíthatók. (2) [89] A nem lakás céljára szolgáló helyiség határozott időre, legfeljebb 7 évre adható bérbe. (3) A bérbeadás nyilvános pályázat útján a bérleti díjra történő liciteljárás keretében történik. (4) Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérbeadására, ha a) a helyiség az önkormányzat kötelező és vállalt feladatának ellátásához szükséges, b) [90] a helyiségre korábban meghirdetett pályázat eredménytelen volt és a pályázati tárgyalást követő 3 hónapon belül a helyiség bérbeadására kérelmet nyújtottak be, c) a kiírás alól a Közgyűlés felmentést adott. (5) A bérlő a határozott időre szóló bérleti szerződés lejárta előtt legalább 3 hónappal kérheti a helyiség ismételt bérbeadását. (6) [91] A helyiség ismételt határozott idejű legfeljebb 7 évre szóló bérbeadásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság [92] dönt, amennyiben a bérlőnek nincs bérleti és közüzemi díj hátraléka, illetve annak rendezésére a bérbeadóval, illetve a közüzemi szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött. 21. (1) [93] A pályázat kiírásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság [94] gondoskodik. A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztve közszemlére kell tenni. A hirdetményről a lakosságot a helyi sajtó útján is tájékoztatni kell. A pályázat kiírásáról a pályázati hirdetmény megküldésével a társasház közös képviselőjét is értesíteni kell. (2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a helyiség pontos címét, alapterületét, felszereltségét, állapotát, b) a helyiségben folytatható tevékenység megjelölését, c) a bérleti szerződés időtartamát, d) pályázni jogosultak körét, e) a fizetendő bérleti díj alsó határát, f) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és időpontját, g) a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját, h) egyéb feltételeket. [88] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 10., hatályos 2004. január 1-től. [89] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 6., hatályos 2005. január 1-től. [90] Módosította: 36/2009.(VIII.25.) rendelet 4., hatályos 2009. szeptember 1-től, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. [91] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 6., hatályos 2005. január 1-től. [92] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [93] Módosította: 35/2002.(XII.30.) rendelet 4., hatályos 2002. december 30-tól. [94] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től.
22. (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét és címét, b) a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, kivéve, ha a helyiség raktár céljára lett meghirdetve, c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. (2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. 23. (1) A helyiségbérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati tárgyaláson részt vett, a pályázati feltételeknek megfelelt, és a tárgyalás során legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot. (2) [95] A 20. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Vagyongazdálkodási Bizottság, [96] a 20. (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a 23. (3) bekezdésben meghatározott esetben a Közgyűlés által kijelölt személlyel, szervvel kell a bérleti szerződést megkötni. (3) [97] A helyiség bérleti díját a bérlő kijelölésével, illetve ismételt bérbeadás esetén azzal egyidejűleg a Vagyongazdálkodási Bizottság, [98] illetőleg a Közgyűlés állapítja meg a Közgyűlés határozatában elfogadott keretek között. (4) [99] A helyiségek térítésmentes használatba adásáról a Közgyűlés dönt. (5) [100] Amennyiben a kijelölt bérlő, használó a bérleti szerződést a kijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérleti szerződést nem köti meg, úgy a kijelölés érvényét veszti. (6) [101] A helyiségbérleti szerződés bontófeltétele és a szerződés megszűnését vonja maga után, ha a bérlő a tervezett tevékenységet a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül nem kezdi meg. (7) [102] A felek jogai és kötelezettségei 24. (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. (2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje vagy berendezze. 25. A bérleti szerződésben fel kell tüntetni a helyiségben folytatandó tevékenység megjelölését. Ettől eltérő célra csak a bérbeadó hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használhatja a helyiséget a bérlő. Amennyiben ezt a bérbeadó hozzájárulása nélkül, vagy tiltás ellenére teszi az felmondási oknak minősül. 26. [103] [95] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 11., hatályos 2004. január 1-től. [96] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [97] Beiktatta: 42/2004.(XII.17.) rendelet 7., hatályos 2005. január 1-től. [98] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [99] Számozását módosította: 42/2004.(17.) rendelet 7., hatályos 2005. január 1-től. [100] Számozását módosította: 42/2004.(17.) rendelet 7., hatályos 2005. január 1-től. [101] Számozását módosította: 42/2004.(17.) rendelet 7., hatályos 2005. január 1-től. [102] Hatályon kívül helyezte: 24/2003.(XII.3.) rendelet 25., hatálytalan 2004. január 1-től.
A bérlő helyiséget előzetesen jóváhagyott megállapodás szerint átalakíthatja, korszerűsítheti, felújíthatja, felmerült költségeit a bérleti díjba beszámíthatja. A Vagyongazdálkodási Bizottság [104] a megállapodás jóváhagyásáról, a beszámítás engedélyezéséről a Széphő Rt. szakvéleménye alapján dönt. 27. [105] A Vagyongazdálkodási Bizottság [106] a bérlő kérelmére dönt a helyiség bérleti díj vagy bérleti díj hátralék elengedéséről, mérsékléséről, kamat elengedéséről, használati díj elengedéséről. Helyiségbérlet megszűnése 28. (1) A helyiségbérlet megszűnésére a Lt-nek a lakásbérlet megszűnésére, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell. (2) [107] A bérbeadó és a bérlő a helyiségbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti. (3) [108] A határozatlan időre kötött helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlőt a helyiség visszaadásakor pénzbeni térítés illeti meg. A pénzbeli térítés összege a helyiség ÁFA-mentes forgalmi értékének 20 %-a. (4) A bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül a helyiséget üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak átadni. 29. A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. A használati díj mértéke a jogcím nélküli helyiség használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a havi bérleti díj 2-szerese, 9 hónapot meghaladóan 4-szerese, 1 év eltelte után 6-szorosa. Albérletbe adás 30. Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérlő által albérletbe (üzemeltetésbe, használatba) nem adható, kivéve ahol a bérlő a helyiség bérleti jogát előprivatizációs eljárás keretében szerezte meg. Bérlőtársi jogviszony, más személy befogadása 30/A. [109] (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés a - bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére -a bérbeadó hozzájárulása alapján akkor köthető, ha a leendő bérlőtárs a) természetes személy bérlő esetén a bérlő házastársa, b) civilszervezet bérlő esetén másik civilszervezet. [103] Módosította: 35/2002.(XII.30.) rendelet 1., hatályos 2002. december 30-tól. Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 8., hatályos 2005. január 1-től. [104] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [105] Módosította: 34/2001.(IX.26.) rendelet 10., hatályos 2001. október 1-től. Módosította: 35/2002.(XII.30.) rendelet 2., hatályos 2002. december 30-tól. Kiegészítette: 24/2003.(XII.3.) rendelet 12., hatályos 2004. január 1-től. [106] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [107] Módosította: 7/2002.(V.29.) rendelet 4. (1) bek., hatályos 2002. június 1-től [108] Módosította: 7/2002. (V.29.) rendelet 4. (2) bek., hatályos 2002. június 1-től [109] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 9., hatályos 2005. január 1-től.
c) pártszervezet bérlő esetén másik pártszervezet. d) kisebbségi önkormányzat bérlő esetén másik kisebbségi önkormányzat. (2) A bérbeadó a hozzájárulást, akkor adja meg, ha a) a bérlőnek bérleti, illetve közüzemi díj hátraléka nincs, b) a bérlőtárs rendelkezik az általa a helyiségben végzendő tevékenység gyakorlásához szükséges okiratokkal, c) a bérlőtársak tevékenysége a lakókörnyezet nyugalmának zavarása nélkül gyakorolható. (3) A helyiségbe a bérlő más személyt nem fogadhat be. Bérleti jog átruházása 31. (1) A bérleti szerződéssel rendelkező bérlő önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja a bérbeadó hozzájárulásával. (2) A bérlő a bérleti jog átruházására irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni. (3) A bérleti jog átruházására vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a helyiség pontos címét, alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat, b) a bérleti jogot megszerző által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát, c) a bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy az átruházás ellenértékeként az e rendeletben meghatározott díj (bérleti jog forgalmi értéke), valamint a bérbeadó által újonnan megállapított bérleti díj megfizetését vállalja. (4) A helyiség bérleti jogának átruházásához akkor adható hozzájárulás, ha: a) [110] a bérlő bérleti díj, közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik, b) a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba, nem zavarja a társasházban, a környéken lakók nyugalmát, c) a bérleti jog átvevője vállalja a bérbeadó által megállapított bérleti díj megfizetését, d) [111] a helyiség bérleti jogát átvevő vállalja a helyiség ÁFA mentes forgalmi értéke 20 %-ának egyösszegű megfizetését a bérbeadási hozzájárulás kézhezvételétől számított 8 napon belül, kivéve az 1990. évi LXXIV. tv. 13. (3) bek. alapján forgalomképes bérleti jog átruházását. Bérleti jog cseréje 32. (1) A bérleti szerződéssel rendelkező bérlő önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján mással elcserélheti a bérbeadó hozzájárulásával. (2) Az önkormányzati helyiség bérlője bérleti jogát kizárólag másik helyiség bérleti jogára, tulajdonjogára cserélheti el. (3) A bérlő a bérleti jog cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni. (4) A megállapodásnak tartalmaznia kell: [110] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet19., hatályos 2005. január 1-től. [111] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 14., hatályos 2004. január 1-től.
a) a helyiségek pontos címét, alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat, b) a bérleti jogot megszerző által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát, c) a cserepartner nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által újonnan megállapított bérleti díj megfizetését vállalja. (5) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha: a) a cserepartner az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, b) a cserepartner tevékenysége jogszabályi előírásba, szakhatósági állásfoglalásba ütközik, zavarja a környék lakóinak nyugalmát, c) [112] a bérlő bérleti díj, közüzemi díj hátralékkal rendelkezik. IV. LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE 33. [113] (1) Az önkormányzati bérlakások a Közgyűlés kijelölése alapján idegeníthetők el. (2) Az elidegenítésre kijelölt lakások a vételárnak egyösszegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében értékesíthetők. (3) Az elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg a Ltv. 49. -ban meghatározott személyeket. (4) A beköltözhető, üres önkormányzati lakás az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel nyilvános pályázat útján értékesíthető. A pályázatok az elidegenítéssel megbízott szerv 30 napra hirdeti meg, a jelentkezőket előjegyzi. Az adás-vételi szerződést azzal kell megkötni, aki a tárgyaláson a helyi forgalmi értékhez képest a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette. A vevőnek a vételárat egy összegben kell megfizetni, az e rendeletben megállapított kedvezmények nem illetik meg. (5) Az elidegenítésre kijelölt, üres szükséglakást a szükséglakás mellett lévő lakás tulajdonosa lakásának bővítése céljából, pályázaton kívül forgalmi értéken megvásárolhatja. A vételárat egy összegben, fizetési kedvezmény nélkül kell megfizetni. Több jogosult esetén a vevő személyét a Vagyongazdálkodási Bizottság [114] jelöli ki. 34. (1) [115] A lakás vételára határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén a forgalmi érték 60 %- a. A lakás vételára, ha a lakóház teljes felújítására: a) 0-3 év között került sor, a forgalmi érték 95 %-a, b) 3-6 év között került sor, a forgalmi érték 85 %-a, c) 6-10 év között került sor, a forgalmi érték 75 %-a. (2) A szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-át egy összegben, készpénzben kell megfizetni. (3) Amennyiben a bérlő szociálisan rászoruló személynek minősül és a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-ának egy összegben való megfizetésére sem képes, kérelmére a vételár teljes összegére részletfizetési kedvezményben részesíthető. Ez esetben az adásvételi szerződés megkötéséhez 2 készfizető kezes szükséges. A kezeseknek legalább 1 éves munkaviszonnyal kell rendelkezniük és havi nettó jövedelmük 50 %-át nem haladhatja meg a havi törlesztő részlet összege. [112] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 19., hatályos 2005. január 1-től. [113] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 15., hatályos 2004. január 1-től. [114] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [115] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 16., hatályos 2004. január 1-től.Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 10., hatályos 2005. január 1-től.
(4) A (3) bekezdés szerint szociális körülményei alapján az a család, egyedülálló személy tekinthető rászorulónak, akinek a vele együttköltözőkkel: a) az egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 125 %-át nem haladja meg, illetve egyedülálló nyugdíjas, vagy nyugdíjas házaspár esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át nem haladja meg, és b) ingatlan tulajdonnal nem rendelkezik, kivéve a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant és c) 5 éven belül sem lakástulajdonnal, sem beépíthető építési telekkel, sem határozatlan idejű lakásbérlettel nem rendelkezett. (5) A jogosult részére legfeljebb 25 évi részletfizetési kedvezmény adható. Amennyiben a bérlő rászoruló személynek minősül, részére, kérelmére legfeljebb 30 évi részletfizetési kedvezmény adható. (6) A fennmaradó a (2) és (3) bekezdés szerinti vételárhátralékra 6 % kamatot kell fizetni. A rászorulónak minősülő bérlő - kérelmére - a szerződéskötéstől számított 5 évig kamatmentességben részesíthető, a rászorultságot évente felül kell vizsgálni. (7) Amennyiben a vevő a vételár 10 %-on felüli részét készpénzben 5 éven belül fizeti meg 20 % árengedmény illeti meg. 35. (1) [116] Aki a szerződésben vállalt törlesztőrészlet fizetésével késedelembe esik, a késedelembe esés időpontjától a törlesztőrészletnek a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható késedelemi kamatot köteles megfizetni. Ha a vevő a vételár-részleteket tartósan - legalább 3 hónap - nem fizeti az eladással megbízott szerv az elállás jogával élhet. Ezen rendelkezést az adásvételi szerződésben rögzíteni kell. (2) A vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára a lakásingatlanra az ingatlannyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni. (3) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli. (4) A jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell. 36. (1) Az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a lakást elidegeníteni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet. (2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén a volt házastársaknak egymás javára vagy közös gyermek részére való tulajdonjog átruházásakor - tartozás átvállalással - teljes vételár kifizetése nélkül a szerződéshez hozzá kell járulni. (3) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt csak a lakás felújításhoz, korszerűsítéséhez, toldaléképítéshez, emeletráépítéshez felvett kölcsön és támogatás ingatlannyilvántartásbeli bejegyzéséhez adható hozzájárulás. 37. [117] (1) [118] A lakás vételára határozott idejű bérleti jogviszony esetén a forgalmi érték 95 %-a. (2) A vételárat egy összegben, fizetési kedvezmények nélkül kell megfizetni. 38. [116] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 17., hatályos 2004. január 1-től. [117] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 18., hatályos 2004. január 1-től. [118] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 11., hatályos 2005. január 1-től.
(1) [119] Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. Az ajánlatnak tartalmazni kell: a lakás általános jellemzőit, a lakás forgalmi értékét, vételárát, a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét, a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét, a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit, a vételárengedmény illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét, az ajánlati kötöttség időtartamát. (2) [120] Vételi ajánlat azon bérlőnek tehető, aki lakbér és közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik. 39. A jogosult elővásárlási jogát a SZÉPHŐ Rt.-hez címzett nyilatkozattal gyakorolhatja. 40. [121] V. HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE 41. [122] (1) Elidegeníthetők az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntetett üresen álló, vagy bérbeadás útján hasznosított helyiségek. (2)A helyiség értékesítése során a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. 42. (1) [123] Az elővásárlási jog jogosultja részére értékesítésre kerülő helyiség vételára a forgalmi érték. Ha a bérlő a bérleti jogot az előprivatizáció keretében szerezte meg a helyiség vételára a forgalmi érték 80 %-a. A forgalmi érték meghatározása során a helyiséget beköltözhetőnek kell tekinteni. (2) [124] A vételár megállapítása során a forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a helyiségre fordított és a 26. szerint jóváhagyott megállapodás alapján végzett értéknövelő beruházások adásvételi szerződés megkötéséig meg nem térülő nettó értékét. (3) [125] A helyiség vételárát ingatlan szakértői értékbecslés alapján, ha az ingatlan forgalmi értéke a nettó 25 millió Ft-ot meghaladja a Közgyűlés, ha a nettó 25 millió Ft-ot nem éri el a Vagyongazdálkodási Bizottság [126] állapítja meg. 43. [127] (1) Az elővásárlási jog jogosultjának a bruttó 5 millió forintot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 8 banki napon belül kell megfizetnie. (2) Ha helyiség vételára az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja, úgy a vételár 30 %-át a szerződéskötéstől számított 8 banki napon belül kell megfizetni. A [119] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 12., hatályos 2005. január 1-től. [120] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 19., hatályos 2005. január 1-től. [121] Hatályon kívül helyezte: 24/2003.(XII.3.) rendelet 25., hatálytalan 2004. január 1-től. [122] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 19., hatályos 2004. január 1-től. [123] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 13., hatályos 2005. január 1-től. [124] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 14., hatályos 2005. január 1-től. [125] Módosította: 24/2003.(XII.3.) rendelet 20., hatályos 2004. január 1-től. [126] Módosította: 11/2009.(III.31.) rendelet 1., hatályos 2009. április 1-től. [127] Módosította: 42/2004.(XII.17.) rendelet 15., hatályos 2005. január 1-től.