Általános rendelkezések

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 49/1993. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről1 /Egységes szerkezetben/ Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 3., 36. (2) bek. és 54. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. Általános rendelkezések (1) 2 A rendelet hatálya Pápa város önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra, a szobabérlők házában lévő lakrészekre, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Ltv. hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő, illetve azon lakásokra, amelyek bérlőjét a bérlőkijelölésre jogosult szerv jelöli ki, illetve amelyek esetében a bérlőkiválasztási jog gyakorolható, továbbá az önkormányzati intézmények alapfeladatainak ellátását biztosító nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (3) 3 A rendelet hatálya - a lakások bérletére vonatkozó rendelkezések esetében - a magyar állampolgárokra, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre terjed ki, továbbá az 1992. évi LXVI. tv. 4. (1) bek. b.) pontja szerinti személyekre. 2. A lakásbérleti jogviszony létrejöttének szabályai (1) A bérbeadó naprakész nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről. 1 Módosította: 9/2004. (IV.1.) rendelet 8. (1) bekezdése Hatályos: 2004. 04. 01-től 2 Módosította: 12/1999. (VI.30.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1999. 09. 01-től 3 Módosította: 14/1994. (IV.19.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1994. 04. 19-től, rendelkezéseit Módosította: 9/2004. (IV.1.) rendelet 8. (3) bekezdése Hatályos: az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Módosította: 15/2009. (XI.26.) rendelet 2. -a Hatályos: 2010. 01. 01-től

(2) 1 Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a rendelkezésre álló üres lakások függvényében szükség szerint dönt arról, hogy az adott évben hány szociálisan rászoruló ajánlattevő részére biztosít önkormányzati bérlakást. (3) 2 A rendelkezésre álló lakásokat szociális célú bérbeadás, illetve a R. 5/A, 11-15. - ában meghatározottak szerint bérbeadás útján hasznosítja az önkormányzat. (Nem szociális célú bérbeadás) Az önkormányzati bérlakások hasznosításának módjai 3. A szociális célú bérbeadás (1) 3 Szociálisan rászoruló ajánlattevő részére - komfortfokozatra tekintet nélkül lakásigénye felső határát meg nem haladó (lakó)szobaszámú lakás adható bérbe. A lakásigény felső határa a korábbi közös lakásban együtt élő és költöző közeli hozzátartozó(k) számára, illetve tartási szerződést kötött eltartóra figyelemmel: 2 személyig 2 lakószoba 4 személyig 3 lakószoba 5 vagy több személy esetén 4 lakószoba. (2) 4 Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint bérleti szerződés azzal köthető: - akinek egyedülélőként az egy főre eső jövedelme, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a 100,- Ft-ra kerekített összegét; - gyermekével (-eivel) egyedül költözőként az egy főre eső jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185 %-a 100,- Ft-ra kerekített összegét; - korábbi közös lakásban együtt élő és költöző közeli hozzátartozóként, illetve tartási szerződést kötött eltartóként az egy főre eső jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-a, 100,- Ft-ra kerekített összegét, a bérleti szerződés megkötését megelőző 12 hónapban nem haladja meg. (3) A szociális célú bérbeadás esetén a bérleti szerződéskötés további feltétele, hogy az ajánlattevő az ajánlattételt megelőzően legalább három éve Pápa városban életvitelszerűen éljen, és lakóhellyel (korábbiakban állandó lakcím) rendelkezzen. 1 Módosította: 22/1995. (V.25.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1995. 05. 25-től Módosította: 9/2010. (V.6.) önkormányzati rendelet 5. -a Hatályos: 2010. 05. 06-tól 2 Módosította: 13/1996. (IV.24.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1996. 04. 24-től 3 Módosította: 20/2005. (VII.8.) rendelet 1. -a Hatályos: 2005. 07. 16-tól 4 Módosította: 24/1996. (XI.20.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1996. 11. 20-tól Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től

(4) 1 Szociális célú bérbeadás esetén a bérleti szerződéskötés további feltétele, hogy az ajánlattevőnek, illetve a korábbi közös lakásban együtt élő és költöző közeli hozzátartozójának, illetve tartási szerződést kötött eltartójának - ne legyen másik, határozatlan időre illetve szociális célú bérbeadás keretében bérbevett önkormányzati bérlakása, kivéve a társbérlet, - ne legyen a tulajdonában beköltözhető állapotban lévő lakása, - ne legyen idényjellegű tartózkodásra szolgáló üdülő épülete (hétvégi ház, nyaraló), - ne legyen továbbá az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100- szorosát meghaladó együttes forgalmi értékű további ingatlana, vagyoni értékű joga, ingó dolga. Nem köthet továbbá önkormányzati bérlakásra szociálisan jogosultként bérleti szerződést az, aki korábban lakását bármely önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében leadta. (5) 2 Nem köthet továbbá szociális jogosultként bérleti szerződést az, akinek a lakásbérleti szerződése az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 71. -ában meghatározottak miatt szűnt meg, illetve az Ltv. 24. (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak miatt felmondással szűnik meg, továbbá aki vételi, elővásárlási jog alapján önkormányzati bérlakást vásárolt. (6) Aki önkormányzati bérlakást anélkül, hogy arra bérleti szerződése vagy egyéb jogcíme lenne, engedély nélkül feltör és oda beköltözik, Pápa városban önkormányzati lakásra bérleti szerződést nem köthet. 4. (1) A szociálisan rászoruló bérleti ajánlatot tesz a bérbeadónak a bérleti szerződés megkötésére. (2) A bérleti ajánlattevőket a bérbeadó nyilvántartja. A nyilvántartásba vételről az ajánlattevőt írásban értesíteni kell. (3) A szociális célú bérbeadásra csak cselekvőképes nagykorú személy tehet ajánlatot. Az ajánlathoz mellékelni kell az ajánlattevő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozó, továbbá tartási szerződést kötött eltartó jövedelemigazolását; nyilatkozatát arról, hogy a 3. -ban foglalt kizáró okok nem állnak fenn, továbbá azon egyéb okmányokat, melyek a szociális célú bérbeadásnál pozitív elbírálást jelenthetnek. Az ajánlattevő a szociális célú bérbeadásnál szükséges körülményeiben bekövetkezett lényeges változást 30 napon belül köteles bejelenteni. (4) Aki valótlan adatok közlésével, vagy valós adatok elhallgatásával illetve más módon a bérbeadót megtéveszti, és ezáltal jogosulatlan előnyhöz jut, azt a szociálisan rászoruló ajánlattevők nyilvántartásából a bérbeadó törli és tőle új igénylés szociális célú bérbeadás útján hasznosítható lakásra nem fogadható el. 1 Módosította: 7/1998. (III.11.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1998. 03. 11-től 2 Módosította: 15/1997. (V.21.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1997. 05. 21-től

Ha ez alapján szociális célú bérbeadásra már sor került, ez azonnali felmondási okul szolgál és a bérlő köteles lesz elhelyezési kötelezettség nélkül a lakást 30 napon belül kiüríteni és elhagyni. 5. (1) Önkormányzati bérlakásra - amennyiben szociálisan rászoruló részére történik a bérbeadás - csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. Ennek időtartama legfeljebb 10 év. (2) 1 Szociális célú bérbeadás esetén a lakbérhátralékkal nem rendelkező bérlő kérelmére a bérbeadó a lakásbérleti szerződést egy alkalommal, legfeljebb 10 évre meghosszabbítja, amennyiben: - egyedülélőként, gyermekével (-eivel) egyedül élőként az egy főre eső jövedelme, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-a 100,- Ft-ra kerekített összegét, - közös lakásban együtt élő közeli hozzátartozóként, illetve tartási szerződést kötött eltartóként az egy főre eső jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-a 100,- Ft-ra kerekített összegét, a bérleti szerződés lejártát megelőző 12 hónapban nem haladja meg; - a bérlő vagy a vele közös háztartásában élő házastársa, élettársa, amennyiben a lakásbérleti szerződés megszűnésének évében 62. életévüket betöltötték, vagy betöltik feltéve, hogy az egy főre eső nyugdíjuk (jövedelmük) a bérleti szerződés lejártát megelőző 12 hónapban nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot illetve annak a KSH által közzétett éves inflációs rátával növelt összegét. (3) A lakásbérlet megszűnése esetén a R. 23. (2) bekezdésének rendelkezései irányadóak. 5/A. 2 (1) Ha a lakás lakásbérbeadási jegyzéken szereplőnek nem adható bérbe, a bérbeadó különösen a szükséglakás, komfort nélküli és félkomfortos komfortfokozatú lakást bérbeadhatja a szociálisan rászorult, nyilvántartott bérbevételi ajánlattevő részére. A bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, azt a lakbérhátralékkal nem rendelkező bérlő kérelmére a bérbeadó egy alkalommal, legfeljebb 5 évre meghosszabbítja. 1 Módosította: 21/2004. (VII.7.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 2004. 07. 07-től Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Megállapította: 13/1996. (IV.24.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1996. 04. 24-től Módosította: 21/2004. (VII.7.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 2004. 07. 07-től

6. (1) 1 A nyilvántartott bérleti szerződéskötési ajánlatokat az Egészségügyi és Szociális Bizottság rangsorolja, figyelembe véve a környezettanulmány során megállapítottakat is, és dönt a lakásbérbeadási jegyzékről. A környezettanulmányokat a bérbeadó a bizottság tagjainak közreműködésével végzi el. (2) 2 Az Egészségügyi és Szociális Bizottság által elfogadott lakásbérbeadási jegyzéken szereplő ajánlattevőkkel - a bérbeadó értesítésére - a bérleti szerződés kötésre jogosított szerv bérleti szerződést köt. (3) 3 hatályon kívül (4) 4 hatályon kívül (5) 5 hatályon kívül (6) Amennyiben az ajánlat tevő szociális célú bérbeadásra nem jogosult, erről őt bérbeadó írásban tájékoztatja. 7. hatályon kívül 6 8. hatályon kívül 7 9. hatályon kívül 8 1 Módosította: 20/2006. (X.27.) rendelet 2. -a Hatályos: 2006. 10. 27-től Módosította: 9/2010. (V.6.) önkormányzati rendelet 1. -a Hatályos: 2010. 05. 06-tól 2 Módosította: 15/1997. (V.21.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1997. 05. 21-től Módosította: 9/2010. (V.6.) önkormányzati rendelet 1. -a Hatályos: 2010. 05. 06-tól 3 Hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 4 Hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 5 Hatályon kívül helyezte: 9/2004. (IV.1.) rendelet 9. (2) bek. Hatályon kívül: 2004. 04. 01-től 6 7. (2) bek-t módosította: 15/1998. (IX.29.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1998. 09. 29-től 7. (2) bek-t módosította: 20/1998. (XI.27.) sz. rendelet 5. -a Hatályos: 1998. 11. 27-től 7. -t hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 7 8. (2) bek-t megállapította és módosította: 22/1995. (V.25.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1995. 05. 25-től 8. (3) bek-t megállapította és módosította: 22/1995. (V.25.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1995. 05. 25-től 8. (5) bek-t módosította: 22/1995. (V.25.) sz. rendelet 6. -a 8. -t hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 8 Hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től

10. (1) A lakásbérbeadási jegyzékre való javaslattételnél különösen az alábbiakra kell tekintettel lenni: a./ az ajánlattevő önálló lakással nem rendelkezik; b./ nem lakásnak minősülő helyen lakik; c./ romos, műszakilag elavult lakásban, vagy egészségre ártalmas körülmények között él; d./ a családban élő kiskorúak száma; e./ az ajánlattevő, vagy vele együtt költöző közeli hozzátartozója tartós betegsége, súlyos fogyatékossága; f./ 1 családi háttér nélkül felnőtt, elsősorban volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett személy; g./ együtt költöző közeli hozzátartozóját egyedül eltartó; h./ csökkent munkaképességűek száma, ha munkaképességüket 50 %-ban vagy annál nagyobb mértékben elvesztették; i./ az ajánlattétel időpontja; j./ 2 az ajánlattevő munkaviszonyból, munkanélküli járadékból és társadalombiztosítási nyugellátásból származó jövedelemmel rendelkezik. (2) 3 hatályon kívül Nem szociális célú bérbeadás 11. Bérbeadás fiatal házasok részére (1) 4 Egy év időtartamra lakásigénye felső határát meg nem haladó (lakó)szobaszámú önkormányzati bérlakásra köthet szerződést az a fiatal házas ajánlattevő akinek lakása, ingatlana nincs, - kivéve egy db építési telek, továbbá haszonélvezeti joggal terhelt és a haszonélvező által használt vagy hasznosított ingatlantulajdon -, az ajánlattételt megelőzően legalább három éve Pápa városban életvitelszerűen él és lakóhellyel rendelkezik; vállalja, hogy havonta meghatározott összegű előtakarékosságot teljesít, lakásproblémáját önerőből megoldja, és tudomásul veszi, hogy szociális célú bérbeadásra a későbbiekben egyáltalán nem tarthat igényt. 1 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 1. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 1. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 3 Hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 4 Módosította: 1/1996. (I.31.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1996. 01. 31-től Módosította: 7/1998. (III.11.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1998. 03. 11-től Módosította: 5/2001. (II.9.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 2001. 02. 09-től Módosította: 20/2005. (VII.8.) rendelet 2. -a Hatályos: 2005. 07. 16-tól

A lakásigény felső határa a korábbi közös lakásban együtt élő és költöző gyermek(ek) számára figyelemmel: 1 gyermekig 1 lakószoba 2 vagy több gyermek esetén 2 lakószoba. (2) 1 A bérlőt terhelő előtakarékosság összegét úgy kell meghatározni, hogy az együtt költöző jövedelemmel rendelkező házaspár összjövedelmének egyharmadát ne haladja meg, de az nem lehet kevesebb, mint a bérbevett önkormányzati bérlakás havi lakbérének a kétszerese, a mindenkori hatályos szociális alapú lakbéreket figyelembe véve. A bérlő kérelmére a lakásbérleti szerződést a bérbeadó legfeljebb négy alkalommal évente meghosszabbítja, amennyiben a bérlő a szerződés megszűnésekor a folyamatosan teljesített előtakarékosságot pénzintézeti igazolással igazolja. (3) 2 A fiatal házasok átmeneti lakáshoz jutásáról és annak sürgősségi sorrendjéről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt a rendelkezésre álló üres lakások függvényében, figyelembe véve a környezettanulmány során megállapítottakat. (4) 3 A bérleti szerződéskötésnél irányadóak a R. 6. -ában foglaltak, a bérleti szerződés részét képezi az (1)-(2) bekezdés alapján a bérbeadó és a bérlő között létrejött megállapodás. (5) 4 A bérlő lakást a bérleti szerződés fennállása alatt nem jogosult elcserélni, kivéve az Ltv. 29. (5) bekezdésében foglalt okok fennállása esetén. (6) 5 A lakásba a bérlő az Ltv. 21. (2) bekezdésében felsoroltakon kívül más személyt nem fogadhat be. 12. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására. (1) 6 Meghatározott időre, - legfeljebb 5 évi időtartamra - illetve feltétel bekövetkezéséig - a munkáltató javaslatára - bérleti szerződéskötésre tehet ajánlatot, az a személy is, aki - ill. vele együtt költöző közeli hozzátartozója - Pápa városban nem rendelkezik lakással; tevékenysége (alkalmazása) városi közérdeket szolgál; önkormányzati költségvetési szervnél pályázat útján köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesít; vagy az ÖTV-ben meghatározott kötelező alapfeladatot lát el, az önkormányzat megbízásából. 1 Módosította: 7/1998. (III.11.) sz. rendelet 3. -a Hatályos: 1998. 03. 11-től Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Módosította: 22/1995. (V.25.) sz. rendelet 3. -a Hatályos: 1995. 05. 25-től Módosította: 20/2006. (X.27.) rendelet 2. -a Hatályos: 2006. 10. 27-től Módosította: 9/2010. (V.6.) önkormányzati rendelet 2. -a Hatályos: 2010. 05. 06-tól 3 Módosította: 7/1998. (III.11.) sz. rendelet 4. -a Hatályos: 1998. 03. 11-től 4 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 2. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 5 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 2. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 6 Módosította: 14/1994. (IV.19.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1994. 04 19-től, rendelkezéseit Módosította: 1/1996. (I.31.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1996. 01. 31-től

A bérleti szerződés kötésére való jogosultságról esetenként a képviselőtestület dönt. A képviselőtestület döntése alapján bérbeadó értesíti a bérleti szerződés megkötésére jogosult szervet, aki a bérbevevővel bérleti szerződést köt. (2) 1 A bérlő lakást a bérleti szerződés fennállása alatt nem jogosult elcserélni, kivéve az Ltv. 29. (5) bekezdésében foglalt okok fennállása esetén. (3) 2 Amennyiben közérdekű bérbeadással az elhelyezés nem oldható meg, de az önkormányzat érdekében áll a munkavállaló lakhatásának biztosítása, úgy nem önkormányzati tulajdonú lakás (lakrész) bérbevétele is lehetséges a R. 6. mellékletében meghatározott módon. (4) 3 A lakásba a bérlő az Ltv. 21. (2) bekezdésében felsoroltakon kívül, az élettársát kivéve más személyt nem fogadhat be. A bérlő házastársán kívül más személy bérlőtárssá nem válhat. 13. hatályon kívül 4 13/A. 5 Amennyiben az önkormányzatnak jogszabály vagy megállapodás alapján a bérlővel szemben elhelyezési kötelezettsége van, úgy a cserelakás megfelelőségénél irányadóak a Ltv. 26. - ában foglaltak. 13/B. 6 (1) A bérlő a lakásbérleti szerződést a bérbeadó értesítését követő 15 napon belül köteles a bérleti szerződés megkötésére jogosult szervezettel megkötni, annak elmaradása esetén az visszavonható. (2) Amennyiben a R. 3., 11. -ában meghatározott módon kijelölt bérlő a bérleti szerződést a megjelölt határidőre nem köti meg, úgy részére az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapig újabb lakást bérbevétel céljára felajánlani nem lehet. 1 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 3. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Megállapította: 5/2001. (II.9.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 2001. 02. 09-től Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től Módosította: 23/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 2. -a Hatályos: 2011. 01. 01-től 3 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 3. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 4 Hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 5 Megállapította: 14/1994. (IV.19.) sz. rendelet 3. -a Hatályos: 1994. 04. 19-től, rendelkezéseit 6 Megállapította: 13/1996. (IV.24.) sz. rendelet 3. -a Hatályos: 1996. 04. 24-től

14. Bérbeadás pályázat útján (1) 1 A bérlakásra csak határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb 10 év. (2) 2 A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: - a lakás fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), alapterületét, komfort fokozatát, - a bérlet időtartamát, - a lakás tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megfelelő, leendő bérlő által saját igazolható költségén elvégzendő munkákat (festés, mázolás, burkolatok cseréje, berendezési tárgyak cseréje), elvégzett munkák hivatalos számlával igazolt költségeinek viselését, - fizetendő lakbér mértékét, - pályázni jogosultak körét, - a pályázati ajánlatok benyújtásának módját, és határidejét, - a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját, - 3 a fizetendő óvadék összegét. (3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell: - a pályázó nevét és címét - azt, hogy a pályázatban foglalt feltételeket elfogadja és a megpályázott önkormányzati bérlakásra bérleti szerződést kíván kötni. 4 A pályázathoz mellékelni kell az óvadék, valamint a lakbér befizetését igazoló feladóvevény másolatát. (4) 5 A bérbeadó értesítése alapján a bérleti szerződés megkötésére jogosult szerv azzal az ajánlattevővel köt bérleti szerződést, aki a pályázati feltételeknek megfelel, és a pályázati tárgyaláson a legtöbb összeget fizeti be előre - egyösszegben - a lakbérből, illetve a lakás tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotnak megfelelő kialakításra tesz legkedvezőbb ajánlatot. 6 A pályázati eljárás során az óvadék összegét a R. 18. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani a pályázat nyertese által befizetett óvadék kezelésével kapcsolatban a R. 18. (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. 1 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Módosította: 23/1999. (X.26.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1999. 10. 26-tól Módosította: 13/2001. (VI.11.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 2001. 06. 11-től 3 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 4. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 4 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 4. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 5 Módosította: 13/2001. (VI.11.) rendelet 2. -a Hatályos: 2001. 06. 11-től 6 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 4. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től

(5) Az azonos ajánlatevők közül azzal kell bérleti szerződést kötni, aki a lakásbérbeadási jegyzéken szerepel, aki régebb óta rendelkezik Pápán lakóhellyel, vagy Pápán életvitelszerűen él, és legalább tartózkodási helye van, és nincs a tulajdonában, illetve nem bérel az önkormányzattól a város területén másik lakást. 1 A nem nyertes pályázókat a bérbeadó a pályázat elbírálását követő 30 napon belül indokolás nélkül értesíti, egyben intézkedik a befizetett óvadéknak és lakbérnek a pályázó részére történő visszafizetésére. (6) A 14. (1) bekezdésben meghatározott esetben a bérleti szerződés kötésétől számított 2 éven belül a lakbér megfizetéséhez önkormányzati lakbértámogatás nem igényelhető (lakásfenntartási támogatás), ezt követően pedig csak akkor, ha a bérlő egészségi állapotában következne be olyan lényeges egészségromlás, - melyet háziorvosi igazolással igazolni tud - amely miatt jövedelme számottevően csökkent és a lakásfenntartására ezáltal képtelenné válik. (7) A pályázatot - a versenytárgyalás időpontját megelőzően - legalább 15 nappal előbb a bérbeadó hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és nyilvánosan meg kell hirdetni. A pályázatok benyújtására legalább 15 napot kell biztosítani. (8) Nem kell versenytárgyalást tartani, ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezik. Ebben az esetben a pályázó részére a meghirdetett feltételekkel a lakást bérbe kell adni. (9) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés kötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja bérbe venni, vagy az arra előírt határidőben nem köt bérleti szerződést a bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe. (10) 2 hatályon kívül (11) 3 A bérlő lakást a bérleti szerződés fennállása alatt nem jogosult elcserélni, kivéve az Ltv. 29. (5) bekezdésében foglalt okok fennállása esetén. 14/A. 4 Szobabérlők házában lévő lakrész bérbeadása (1) A szobabérlők házában lévő lakrész a R. 12. -ában foglaltak szerint közérdekű feladatok megoldására, továbbá az itt szabályozott pályázati eljárás útján adható bérbe. (2) A pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni, a pályázati hirdetményt a polgármesteri hivatal hirdető tábláján legalább 15 napra ki kell függeszteni, a pályázatok benyújtására is legalább 15 napot kell biztosítani. 1 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 4. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Hatályon kívül helyezte: 23/1999. (X.26.) sz. rendelet 1. -a Hatályon kívül: 1999. 10. 26-tól 3 Megállapította: 1/1996. (I.31.) sz. rendelet 3. -a Hatályos: 1996. 01. 31-től Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 4. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 4 Megállapította: 12/1999. (VI.30.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1999. 09. 01-től

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmazni a kell: a) a lakrész pontos megjelölését, alapterületét, b) a bérlet időtartamát, feltüntetve a bérleti szerződés megszűnésének időpontját, az év, hónap, nap megjelölésével c) a fizetendő lakbér mértékét, d) 1 a fizetendő óvadék összegét, e) a pályázni jogosultak körét, f) a lakrészbe beköltözhető személyek számának felső határát, g) az elbírálás szempontjait, a lakbérből előre, egyösszegben történő befizetés esetén annak alsó határát, h) a lakrész megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, i) a pályázat benyújtásának módját és határidejét, j) a pályázat elbírálásának határidejét. (4) 2 A pályázatot írásban, a R. 3. melléklete szerinti formanyomtatványon, lezárt borítékban a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A pályázathoz mellékelni kell: a) 3 az óvadék befizetését igazoló feladóvevény másolatát, b) a lakbér befizetését igazoló feladóvevény másolatát. (5) Pályázni csak cselekvőképes, Pápa városban a pályázat kiírását megelőzően legalább három éves lakóhellyel rendelkező személy jogosult. (6) Nem jogosult pályázat benyújtására, illetőleg a pályázatból ki kell zárni azt a személyt: a) akinek a lakásbérleti szerződése az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 71. -ában meghatározottak miatt, illetve az Ltv. 24. (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltak miatt felmondással szűnt, vagy szűnik meg, továbbá aki vételi, elővásárlási jog alapján önkormányzati bérlakást vásárolt, b) aki korábban lakását az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében leadta, c) aki önkormányzati bérlakást anélkül, hogy arra bérleti szerződése vagy egyéb jogcíme lenne, engedély nélkül feltört és oda beköltözött, d) aki szociális lakásbérbeadási jegyzéken szerepel. e) aki önkormányzati tulajdonú lakást bérel, f) aki Pápa városban beköltözhető műszaki állapotú lakással rendelkezik. (7) A pályázatokat a bérbeadó bírálja el az érvényes pályázatok rangsorolásával. (8) Érvénytelen az a pályázat: a) 1 amelyet nem a R. 3. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtottak be, vagy nem az abban meghatározott tartalommal, 1 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 5. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Módosította: 23/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 2. -a Hatályos: 2011. 01. 01-től 3 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 5. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től

b) amelyhez nem csatolták a (4) bekezdésben meghatározott mellékleteket, c) amelyet a pályázati határidő letelte után nyújtottak be. (9) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha érvényes pályázatot a megállapított határidőig nem nyújtottak be. (10) A pályázat nyertese az a pályázó, aki a pályázati feltételeknek megfelel, a lakbérből a pályázat során a legmagasabb összeget ajánlja és fizeti be. (11) Azonos pályázati ajánlatok esetén a pályázat nyertese az lesz: a) aki régebb óta nyilvántartott bérbevételi ajánlattal rendelkezik, másodsorban b) aki régebb óta rendelkezik Pápa városban lakóhellyel. (12) A bérbeadó értesítése alapján a bérleti szerződés kötésére jogosult szervezet a pályázat nyertesével a pályázati hirdetményben meghatározott időtartamra, legfeljebb 3 évre határozott idejű bérleti szerződést köt. A bérlet a határozott idő elteltével nem hosszabbítható meg, a volt bérlő, illetőleg valamennyi együtt költöző személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. (13) 2 A nem nyertes pályázókat a bérbeadó a pályázat elbírálását követő 30 napon belül indokolás nélkül értesíti, egyben intézkedik a befizetett óvadéknak és lakbérnek a pályázó részére történő visszafizetésére. (14) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakrészre nem kíván bérleti szerződést kötni, vagy azt a bérbeadó felhívása ellenére sem köti meg, a lakrészt a bérbeadó a pályázati rangsorban következő pályázó részére adja bérbe. (15) 3 A pályázati eljárás során fizetendő óvadék összegét a 18. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni. (16) 4 hatályon kívül 15. 5 hatályon kívül 16. (1) Lakás nem lakás céljára abban az esetben adható bérbe, ha az önkormányzati intézmények feladata ellátásához szükséges, és a feladat megoldása más módon nem lehetséges. 1 Módosította:23 /2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 2. -a Hatályos: 2011. 01. 01-től 2 Módosította: 23/1999. (X.26.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1999. 10. 26-tól Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 5. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 3 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 5. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 4 Hatályon kívül helyezte: 23/1999. (X.26.) sz. rendelet 1. -a Hatályon kívül: 1999. 10. 26-tól 5 Hatályon kívül helyezte: 13/2001. (VI.11.) sz. rendelet 5. -a Hatályon kívül: 2001. 06. 11-től

(2) Lakás nem lakás céljára akkor is bérbeadható, ha közérdekű célok megoldását szolgálja. (3) Akkor is bérbeadható lakás nem lakás céljára, ha állaga miatt jelentős felújításra szorul, és a felújítás költsége meghaladja a lakás forgalmi értékének 50 %-át. (4) 1 Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a lakás nem lakás céljára történő hasznosításának engedélyezéséről - egyedileg - dönt. (5) A (3) bekezdésben szabályozott esetben az ingatlan hasznosítására nyilvános pályázatot kell kiírni, melyre irányadóak a 29. (2) bekezdésében foglaltak. 17. (1) 2 Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi jogviszony úgy létesíthető, ha a bérlő és a leendő bérlőtárs ezt írásban kéri a bérbeadótól, és ehhez a bérbeadó hozzájárul. (2) Bérlőtárs a bérlő: - élettársa, - testvére lehet ha az élettársi közösség legalább 3 éve fennáll, és ezt hitelt érdemlően bizonyítani tudják; ha a testvér legalább 3 éve állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban él és sem a testvér, sem az élettárs nem rendelkezik a városban másik beköltözhető lakással. (3) A bérbeadói hozzájárulás esetén az eredeti bérleti szerződés módosítása szükséges. 18. 3 Az óvadék (1) A bérlő a bérleti szerződés megkötését megelőzően a szociális célú bérbeadás kivételével köteles a bérbeadónak egyösszegben óvadékot fizetni. Az óvadék megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható. (2) Az óvadék összege a költség és piaci alapú lakbér esetében a bérleti szerződés tárgyát képező lakás 8 havi lakbére 100 Ft-ra kerekített összege. (3) A bérlő megfizetett óvadékot a bérbeadónak köteles igazolni, majd ezt követően köthet bérleti szerződést. (4) Ha a bérlő a bérbeadó felhívását követő 15 napon belül az óvadék megfizetését nem igazolja, a bérleti szerződéskötésre való jogosultságát elveszíti. 1 Módosította: 9/2010. (V.6.) önkormányzati rendelet 5. -a Hatályos: 2010. 05. 06-tól 2 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 3 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 6. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től

(5) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit nem, vagy nem a szerződés szerint teljesítette, akkor az általa befizetett óvadékot a bérlőt terhelő kötelezettségek fedezetére kell fordítani. Ha az óvadék összege a kötelezettségek teljesítését nem fedezi, az ezt meghaladó összeg a volt bérlőtől behajtásra kerül, ha pedig pénzmaradvány keletkezik, azt 8 napon belül a részére ki kell fizetni. (6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a lakást és lakásberendezéseket a bérlő helyett a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, amelynek fedezete az óvadék, illetve a bérlő által előre befizetett térítés. (7) A bérbeadó az óvadék megfizetése alól felmentést adhat, amennyiben a bérbeadásra kerülő lakás műszaki állapota ezt indokolja. Felmentés akkor adható, ha a bérleti szerződést kötő bérlő és a bérleti szerződés kötésre jogosult szervezet megállapodik a lakásnak a bérlő által történő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételéről. 19. A felek jogai és kötelességei (1) A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelességeit a bérbeadó által meghatározottak szerint a bérleti szerződés tartalmazza, az ott nem szabályozott kérdésekben pedig irányadóak a Ltv. illetve a Ptk. ide vonatkozó rendelkezései. A bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni. (2) 1 A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő a bérbeadáskor teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásnak tartalmaznia kell a rendeltetésszerű használat körébe tartozó munkák és lakásberendezések konkrét megnevezését és költségét. A bérlő jogosult a megállapodás tartalma szerinti, számlával igazolt költségét bérbeszámítás útján érvényesíteni úgy, hogy a lakásra megállapított lakbér 50 %-át havonta meg kell fizetnie a Házkezelőség felé a bérbeszámítás ideje alatt. (3) 2 A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy az épülettel valamint a közös tulajdonú helyiségekkel és területtel összefüggő bérbeadói kötelezettségek teljesítését az Ltv. 10. (1) bekezdésben felsoroltak kivételével a bérlő átvállalhatja. A megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek körébe tartozó feladatok konkrét megnevezését, teljesítésének módját, a feladatellátás megszűnésének eseteit. A bérlő jogosult a megállapodás fennállásának időtartama alatt a R. 27. -a szerint meghatározott lakbérének legfeljebb 15 %-os mérséklésére. 1 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től Módosította: 10/2006. (IV.21.) rendelet 8. -a Hatályos: 2006. 04. 21-től

(4) 1 Ha a bérbeadó által végzett az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a bérlő részére elsősorban az átmeneti lakások közül kell lakást bérbeadni határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig. A fenti munkák elvégzésnek időtartama alatt a lakásbérleti szerződése szünetel, a szünetelés várható időtartamát a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodásban rögzíteni kell. (5) 2 A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti. Átalakításnak minősül: új lakóhelyiség, (pl.: lakószoba) kialakítása, amely akkor engedélyezhető, ha a lakás mérete az átalakítást követően lakásigénye felső határát nem haladja meg; egészségügyi helyiség (pl.: fürdőszoba) létesítése. Korszerűsítésnek minősül környezetkímélő (gáz) melegvízellátási és fűtési mód kialakítása, hőtakarékos nyílászáró(k) beépítése. (6) 3 A mennyiben a bérbeadó és a bérlő között az átalakításra, korszerűsítésre vonatkozó megállapodás létrejött, úgy a bérlő (5) bekezdésben meghatározott munkák elvégzését vállalkozó által kiállított számlával köteles igazolni, és jogosult: - a beruházáshoz benyújtott és előzetesen jóváhagyott költségvetésben a saját költségét (önerő) bérbeszámítás útján érvényesíteni, az eredeti komfortfokozat szerinti (alap) lakbérmértéken, úgy, hogy az (alap) lakbér egynegyedét havonta meg kell fizetnie a Házkezelőség felé. (7) 4 A megállapodásban szükséges azt is rögzíteni, ha az átalakítás költségeit a bérbeadó viseli. Ebben az esetben azonban az átalakítást követő komfortfokozat szerinti lakbért kell a bérlőnek fizetnie. (8) 5 Ha a bérlő a (5) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedélyezés nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására. (9) 6 A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a bérlő lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadónak bejelenteni. 1 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Módosította: 11/2003. (VI.20.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 2003. 06. 20-tól Számozását módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 3 Módosította: 11/2003. (VI.20.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 2003. 06. 20-tól Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től Módosította: 10/2006. (IV.21.) rendelet 8. -a Hatályos: 2006. 04. 21-től 4 Számozását módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 5 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 6 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től

(10) 1 A bérbeadó és a bérleti szerződés kötésére jogosított szerv a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül évente szükség szerint de legalább egy alkalommal munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles. 20. (1) A lakást jogcím nélkül használó a lakáshasználat kezdő időpontjától számított 6 hónapig lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek mértéke azonos az adott lakásra megállapított lakbérrel. (2) Ha a jogcím nélküli használó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt, és a bérbeadó írásban felszólította a jogcím nélküli lakáshasználót arra, hogy a lakást haladéktalanul ürítse ki, és azt rendeltetésének megfelelő állapotban bocsássa rendelkezésére, de ezt a használó nem tette meg, a jogcím nélküli lakáshasználat 7. hónapjának 1. napjától a lakbér kétszeresét, majd 3 hónap elteltét követően pedig a lakbér háromszorosát köteles használati díjként megfizetni. A lakbér további háromhavonta emelhető, de nem haladhatja meg a lakbér ötszörös összegét. 21. (1) 2 A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával élettársát, jogszerűen befogadott gyermeke, unokája házastársát, élettársát, bérlő házastársának szülőjét fogadhatja be. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben, tartós fogyatékosság, maradandó egészségkárosodás esetén a testvér is befogadható ugyancsak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak csak abban az esetben engedélyezhetők, ha a város területén nem rendelkeznek másik beköltözhető lakással az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek. (4) 3 A bérbeadó a befogadott személyek elhelyezésére nem vállal kötelezettséget, kivéve a bérlő élettársát, amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg. Ebben az esetben a volt bérlő élettársa további egy évig a lakásban lakáshasználóként lakhat, a lakásra megállapított lakbérrel megegyező lakáshasználati díj megfizetése mellett, amennyiben a R. 3. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Az egy év leteltét követően haladéktalanul intézkedni kell a lakás kiürítésére és a lakáshasználati díj mértékét az adott lakásra megállapított lakbér összegével háromhavonta emelni kell annak ötszöröséig. 1 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 7. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Módosította: 22/1995. (V.25.) sz. rendelet 4. -a Hatályos: 1995. 05. 25-től 3 Módosította: 13/2001. (VI.11.) sz. rendelet 3. -a Hatályos: 2001. 06. 11-től Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 8. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től

22. hatályon kívül 1 23. A lakásbérlet megszűnése (1) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő, valamint a vele együtt élő személyek külön felszólítás nélkül, mindennemű elhelyezési, és térítési igény mellőzésével a lakást kötelesek kiüríteni, és rendeltetésszerű állapotban, tisztán visszaadni. (2) Amennyiben az 5., 11., 12., és 14., -ban foglalt esetekben a bérlők a meghatározott idő, illetve feltétel bekövetkeztét követő 15 napon belül a lakást nem adják vissza rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban úgy jogcím nélküli lakáshasználóvá válnak és a 20. -ban foglaltak szerint kell velük szemben eljárni. (3) 2 A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban jegyzőkönyvileg át nem adja. (4) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el. (5) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, arra alkalmas más helységben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról - az erre vonatkozó szabályok szerint - leltárt kell felvenni, és azokat gondosan kell kezelni. (6) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, viseli egyébként a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeket. (7) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös, az örökhagyó hagyatékának erejéig felel. (8) 3 Ha a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést, illetőleg a szociális célú bérbeadás keretében bérbeadott lakás lakásbérleti szerződését a szerződő felek az Ltv. 23. (3) bekezdése alapján közös megegyezéssel megszűntetik és a volt bérlő (bérlőtárs) tudomásul veszi, hogy a későbbiekben önkormányzati bérlakásra nem válik jogosulttá, részére pénzbeni térítésként az általa bérelt lakás 18 havi lakbérének 1 22. (3) bek-t hatályon kívül helyezte: 13/2001. (VI.11.) sz. rendelet 5. -a Hatályon kívül: 2001. 06. 11-től 22. -t hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 2 Módosította: 23/1999. (X.26.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1999. 10. 26-tól 3 Módosította: 24/1996. (XI.20.) sz. rendelet 2. -a Hatályos: 1996. 11. 20-tól Módosította: 15/2000. (VII.3.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 2000. 07. 03-tól Módosította: 21/2004. (VII.7.) sz. rendelet 3. -a Hatályos: 2004. 07. 07-től

tízszerese fizetendő, amely nem haladhatja meg a következő, komfortfokozat szerinti maximumot: - szükséglakás 85 eft - komfort nélküli 85 eft - félkomfortos 170 eft - komfortos 1.000 eft - komfortos (gázkonvektoros) 1.300 eft - összkomfortos 1.700 eft A határozatlan időre kötött lakás bérleti szerződés esetén a bérlő (bérlőtárs) részére pénzbeni térítés akkor fizetendő, ha a lakásbérleti szerződés keletkezésétől a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséig legalább 2 év eltelt. A szociális célra (R. 5. (1) bek.) 10 évre bérbeadott lakás bérleti szerződése megszűnése esetén a bérlő (bérlőtárs) részére térítés akkor fizetendő, ha a lakásbérleti szerződés keletkezésétől, meghosszabbításától, a szerződésnek közös megegyezéssel történő megszüntetéséig legalább 2 év, de legfeljebb 7 év telt el, kivéve bármely szociális célú lakásbérleti szerződésnek a bérbeadó által kezdeményezett, közös megegyezéssel történő megszűnését. 1 A pénzbeni térítés a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint történő visszaadását követő 8 napon belül kerül kifizetésre, amennyiben a bérlő a lakásra vonatkozóan felújítási, karbantartási kötelezettségének is eleget tett. A hibás teljesítést a bérbeadó jogosult a pénzbeli térítésből levonni. (9) Az Ltv. 27. -ában foglaltak esetén pénzbeli térítésként a R. 23. (8) bekezdésében foglaltak szerinti összeget kell biztosítani. (10) A (8) és (9) bekezdésben nem szabályozott esetekben, ha a bérlő a lakás és helyiségbérleti szerződést felmondással szünteti meg, igényt tarthat a befizetett lakásépítési hozzájárulásra, használatbavételi díjra, illetve igénybevételi díjra, (továbbiakban együtt: használatbavételi díj) kivéve, ha a bérbeadónak cserelakást, (cserehelyiséget) kell felajánlania. (11) Lakásépítés és vásárlás esetén a bérlő az általa bérelt lakást a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésétől számított 24 hónapig mint jogcím nélküli használó használhatja, és a lakáshasználati díj ebben az esetben nem lehet magasabb a lakás lakbérénél. (12) 2 A (11) bekezdésben meghatározott esetben a (8) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítés 50 %-a fizethető ki a bérleti szerződés megszűnésekor, a további 50 % pedig a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint történő visszaadását követő 8 napon belül, amennyiben a bérlő a lakásra vonatkozóan felújítási, karbantartási kötelezettségének is eleget tett. A hibás teljesítést a bérbeadó jogosult a pénzbeli térítésből levonni. 1 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 9. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 9. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től

(13) Amennyiben a 24 hónapot követően a használó nem költözik ki a lakásból a 20. -ban foglaltak szerint kell eljárni. (14) 1 Ha a felek a határozatlan időre szóló, illetve a szociális helyzet alapján bérbeadott lakás lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel azért szüntetik meg, mert a bérlő a bérbeadótól az általa bérelt lakásnál kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét kéri és ez a részére biztosítható is, úgy pénzbeli térítésként a két lakás éves lakbére közötti különbözetre tarthat igényt, a mindenkori hatályos lakbérnek megfelelően. Ez az igény a lakásbérbeadási jegyzéken kívül is teljesíthető. A határozatlan időre szóló bérleti szerződés az új lakás esetében is határozatlan idejű lesz, a szociális helyzet alapján bérbeadott lakás esetében pedig az eredetileg juttatott lakásra vonatkozó bérleti szerződés időpontjától számít a határozott időtartam. (15) 2 Kivételes méltányosság esetén tekintettel a bérlők vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozójának súlyos fogyatékosságára, vagy maradandó egészségkárosodására, közös megegyezéssel azért is megszűnhet a határozatlan időre szóló, illetve a szociális bérbeadás útján hasznosított lakás lakásbérleti szerződése, mert a bérlő azonos szobaszámú vagy kisebb szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú lakás bérletét kéri és ez részére biztosítható is. Ebben az esetben a bérlő a két lakás éves lakbére közötti különbözet hétszeresének egyösszegű befizetésére köteles előre, a szerződés megkötésekor a mindenkori hatályos lakbérnek megfelelően. Ez az igény a lakásbérbeadási jegyzéken kívül is teljesíthető. Ebben az esetben ha határozatlan idejű volt a korábbi lakásbérleti szerződés, úgy a továbbiakban is az marad, ha pedig határozott időre szólt, a korábbi szerződés megkötésétől számít a határozott idő, de legalább 5 évig biztosítani kell részére a lakást. 24. hatályon kívül 3 25. hatályon kívül 4 1 Módosította: 15/1997. (V.21.) sz. rendelet 4. -a Hatályos: 1997. 05. 21-től 2 Módosította: 14/1994. (IV.19.) sz. rendelet 5. -a Hatályos: 1994. 04. 19-től, rendelkezéseit Módosította: 15/1997. (V.21.) sz. rendelet 4. -a Hatályos: 1997. 05. 21-től 3 24. (1) bek-t módosította: 14/1994. (IV.19.) sz. rendelet 10. -a Hatályos: 1994. 04. 19-től, rendelkezéseit azonban 1994. 03. 31-től kell alkalmazni. 24. (1) bek-t módosította: 13/2001. (VI.11.) sz. rendelet 4. -a Hatályos: 2001. 06. 11-től 24. (2) bek-t megállapította: 29/2004. (X.29.) rendelet 1. -a Hatályos: 2004. 10. 29-től 24. -t hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től 4 25. (2) bek-t hatályon kívül helyezte: 13/2001. (VI.11.) sz. rendelet 5. -a Hatályon kívül: 2001. 06. 11-től 25. -t hatályon kívül helyezte: 3/2006. (II.24.) rendelet 20. -a Hatályon kívül: 2006. 03. 31-től

26. 1 Albérlet (1) 2 A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával önkormányzati bérlakás egy része abban az esetben adható albérletbe határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, ha a bérlő a bérlakásból egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt van távol. Az ok fennállását a bérlőnek kell bizonyítania. A bérbeadó a hozzájárulást megtagadja amennyiben az ok fennállását a bérlő nem bizonyítja, vagy a bérlő a lakásbérleti szerződésben foglalt valamely kötelezettségének nem tett eleget. (2) A bérbeadó írásban hozzájárulhat a lakás egy lakószobájának albérletbe adásához, ha a lakás egy szobásnál nagyobb, bérlő és családja is ott laknak. (3) 3 Az albérleti szerződést írásba kell foglalni és hozzájárulás céljából a bérbeadónak be kell nyújtani. (4) Ha a bérlő a bérleményt, vagy annak egy részét a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe adja, a lakásbérlet felmondással megszüntethető és a bérlő cserelakásra nem tarthat igényt. (5) 4 A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnésekor az albérleti szerződés is megszűnik, ekkor, haladéktalanul az albérlő és a vele együtt költöző személyek kötelesek ingóságaikkal a lakásból kiköltözni. 27. 5 A lakbér (1) Az önkormányzati bérlakásban élő bérlők a bérleti jogviszony fennállása alatt lakbért kötelesek fizetni. A lakbér előre, egyösszegben a hónap 15. napjáig esedékes. (2) 6 Az önkormányzati bérlakás lakbére szociális, költség vagy piaci alapú lehet. 1 Módosította: 14/1994. (IV.19.) sz. rendelet 6. -a Hatályos: 1994. 04. 19-től, rendelkezéseit 2 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 10. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 3 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 10. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 4 Módosította: 3/2006. (II.24.) rendelet 10. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 5 Módosította: 27/1995. (VI.7.) sz. rendelet 1. -a Hatályos: 1995. 07. 01-től 6 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 11. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től A költség és piaci alapú lakbérmértéket a 2006. 03. 31-ét követően létrejött lakásbérleti szerződéseknél kell alkalmazni.

(3) 1 A szociális alapú lakbérmértéket a R. 5., 5/A. és 11. -ai, a költség alapú lakbérmértéket a R. 12. -a, a piaci alapú lakbérmértéket a R. 14. -a alapján történő bérbeadás esetében kell alkalmazni, kivéve amennyiben a pályázati feltételek a R. 3. vagy 11. -ában foglaltakkal megegyeznek, ebben az esetben a bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt szociális alapú lakbért fizet. Ha a R. 5. vagy 5/A. -ai alapján történő bérbeadás útján bérbeadott lakás bérlőjének önkormányzati lakbértámogatásra jogosultsága megszűnik, a megszűnést követő hónap első napjától költség alapú lakbér megfizetésére köteles, feltéve ha egy főre eső jövedelme 20 %-al meghaladja a R. 5 (2) bekezdésében foglaltakat, és nincs - a tulajdonában beköltözhető állapotban lévő lakása, - idényjellegű tartózkodásra szolgáló üdülő épülete (hétvégi ház, nyaraló), - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szeresét meghaladó együttes forgalmi értékű további ingatlana, vagyoni értékű joga, ingó dolga. Amennyiben jogosultsága újra megállapításra kerül, úgy az ezt követő hónap első napjától szociális alapú lakbért fizet. (4) 2 A szociális alapú lakbér számításánál figyelembe kell venni: a./ a lakás komfortfokozatát, b./ a lakás alapterületét, c./ a lakás minőségét, d./ a lakóépület állapotát, e./ a lakásnak a településen és lakóépületen belüli fekvését, f./ a bérbeadó által szerződés keretében nyújtott szolgáltatást, g./ a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik. (5) 3 A költség alapú lakbér számítása a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel történik úgy, hogy az a költségek megtérülését biztosítsa. (6) 4 A piaci alapú lakbér számítása a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel történik úgy, hogy az nyereséget tartalmazzon. (7) 5 A (4), (5), (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapított lakbérek mértékét a R. 2., 3., 4. mellékletei tartalmazzák. 1 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 11. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 2 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 11. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 3 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 11. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 4 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 11. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től 5 Megállapította: 3/2006. (II.24.) rendelet 11. -a Hatályos: 2006. 03. 31-től Módosította: 23/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 2. -a Hatályos: 2011. 01. 01-től