Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Növényvédelmi állattan gyakorlatok 7. gyakorlat Összeállította: Nagy Antal PhD., DE-MÉK Növényvédelmi Intézet, 2011. Ordo: Homoptera egyenlőszárnyú rovarok Subordo: Auchenorrhyncha színkabócák A szájszerv felépítése a poloskákéra emlékeztet, alsó állású, hátrafelé irányul. Pronotumuk nagy és fejlett. Mindkét pár szárny hártyás, sokszor feltűnően színezett. A nőstények tojócsővel rendelkeznek. A hímek hangadásra képesek, a potrohukban lévő szerv segítségével. Lárvafejlődésük évekig is (akár 17 év) eltarthat. Egyedfejlődés: hemimetabolia 1

Familia: Cicadellidae mezei kabócák Macrosteles laevis törpe gabonakabóca britishbugs.org.uk Jell.: zöldessárga-barna. 3-3,5 mm. A fej háromszögű, a homlok előreugró 6 fekete folttal. Életm.: bivoltin, általában az imágó telel. Elt.: Eurázsia Tápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon élő fűfélék Kár: Lárva és imágó: szívogatnak először a levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás. britishbugs.org.uk Hozzá igen hasonló másik gyakori fajuk a Psammotettix alienus csíkos gabonakabóca Subordo: Sternorrhyncha növénytetvek Superfamilia: Psylloidea levélbolhák Néhány milliméteres, törékeny testfelépítésű rovarok. Alakjuk a kabócákra emlékeztet. 3. pár lábuk erőteljes ugróláb. Öt lárvastádiumuk van, 4-5-ben már megjelenik a szárnykezdemény (nimfa). Petéiket a növények felszínére rakják. Floem szívogatók, lárvális stádiumban rendszerint monofágok. Ürülékük mézharmat. Familia: Psyllidae Psylla pyri füstösszárnyú körte levélbolha Jell.: két alakváltozat: - áttelelő nemzedék: sötétebbek, nagyobbak (2,4-3 mm); - nyári nemzedékek: világosabb, kisebb (2-2,6 mm) Életm.: imágó telel kéregrepedésben, avarban. 5 C-nál már rajzik tavasszal. Peterakás III-tól. Évi 5-6 nemzedék. Elt.: Európa, Közép-Ázsia Tápn.: körte (Vilmos, Bosc kobak, Esperen bergamot, Diel fajták érzékenyebbek) Kár: A fiatal levelek besodródnak, deformálódnak. A szívogatás miatt a hajtás növekedése lelassul, a levelek virágok tovább torzulnak. A mézharmaton megtelepedő korompenész gátolja az asszimilációt. Vírus, mikoplazma és baktérium vektorok lehetnek. 2

lárva britishbugs.org.uk bugguide.net reefnet.gov.sy Superfamilia: Aphidoidea levéltetvek Apró termetűek, puhák, lomhák Szaporodásuk ivarosszaporodásforgó (heterogónia), ami lehet teljes körű (holociklikus), vagy nem teljes körű (anholociklikus). Jellemzően sokalakúak, nagy nemzedékszámúak. Tápnövényük szerint lehetnek monöcikusak (tápnövényhűek), vagy heteröcikusak (tápnövényváltók). 3

Superfamilia: Aphidoidea levéltetvek Familia: Eriosomatidae gubacstetvek Eriosoma lanigerum vértetű bayercropscience.cl Jell.: szárnyatlan : barnásvörös viaszfonalból álló bevonattal (2-2,2 mm). Szárnyas : barnásvörös rövid viaszfonalakkal (1,8-1,9 mm). Ivaros alakok: a hím szárnyatlan olajzöld (0,3 mm), a nőstény borostyánsárga barna (0,6-0,8 mm). Mindkét alak táplálkozásra képtelen csökevényes szipókájú. Életm.: anholociklikus. Az ivarosan képzett pete (1 pete /), vagy az L1-es lárva elpusztul. Évi 10-12 nemzedék. Erős fagyban a telelő lárvák elpusztulnak, ilyenkor csak a talajban tud áttelelni. Elt.: Észak-amerikai, Európában 1788-óta Tápn.: Európában alma!, madárbirs! elvétve galagonyán, berkenyén, körtén, birsen (ezek a másodlagos tápnövényei) Kár: előszeretettel fiatalabb hajtásokat szívogatnak. Tömegszaporodáskor a levélnyeleken is. Nyáluk hatására a kambium rendellenesen fejlődő szivacsos szövetet hoz létre, ami a kérget felrepeszti. http://lime.fa.gau.hu/gallery/csalad3475/72abra_001 4

Familia: Phylloxeridae törpetetvek Viteus vitifolii szőlő-gyökértetű Jell.: 1,2-2 mm. A fundatrix sárgászöld. A gyökérlakó alak sárgásbarna. A szárnyas okkersárga. Életm.: a gyökérlakó alak lárva alakban telel. Továbbfejlődve tavasszal petézik. A további szűznemzéses gyökérlakó nemzedékek száma 3-6. Nyár végén a lárvák egy része szárnyas sexupar nősténnyé alakul, melyek a tőkékre petéznek. A petékből táplálkozásra képtelen ivaros alakok fejlődnek. A párzás után a nőstény egy petét rak a vesszők kérge alá. Az áttelelés után kikelő ősanyák a levélen fejlődő formát hozzák létre, melynek 4 szűznemzéses generációja van. Nyáron a levélgubacsban gyökérlakó alakok petéi is fejlődnek. A levélen lévő alakok ősszel elpusztulnak. Elt.: kozmopolita. Észak-amerikai. Európába 1858-66 (Dél-Franciaország) innen egész Európa. Az 1800-as évek végén rövidszipókájú rassz megjelenése. Tápn.: szőlő (néhány faj gyökér, vagy levél rezisztenciát mutat). Kár: gyökérlakó alak: vékony gyökereken vastagodások, vastagabbakon dudorok jönnek létre. Ősszel a gyökérgubacsok szétesnek, a gyökér tönkremegy. A tőke pusztulása 3-7 év. A levéllakó alak levélgubacsot készít. Viteus vitifolii lime.fa.gau.hu 5

Familia: Aphididae valódi levéltetvek Rhopalosiphum padi zselnicemeggy-levéltetű Jell.: 1,8-2,5 mm. A szárnyatlan -ek olajzöldek v barnák. A szárnyas -ek sötét színűek. Életm.: zselnice meggyen (=májusfa, Prunus padus) telelnek a megtermékenyített peték. Az ősanyák III-ban kelnek, az első leánynemzedék IV-ban jelenik meg. A 2. leánynemzedék szárnyas alakjai gabonafélékre vándorolnak. Az ivaros alakok keresik fel a telelőhelyet és a nőstény ide petézik. Elt.: Európa, Amerika, Ázsia, Ausztrália Tápn.: nyári, vagy másodlagos tápnövények: kukorica, árpa, zab Kár: kukoricán a csövek fedőlevelein szívogatnak, gabonán az alsó leveleket támadják. www.corbisimages.com Schizaphis graminum zöld gabona-levéltetű insects.tamu.edu Jell.: 1,8-2,1 mm. Kékeszöldek Életm.: egész életciklusa egyszikűekhez kötött (búza!, árpa!). Elt.: kozmopolita. Észak-Amerikában jelentősebb, mint nálunk. Tápn.: gabonafélék Kár: a közvetlen kártétel általában nem szembetűnő, de vírusvektorként jelentős lehet. ipmimages.org 6

Hyalopterus pruni hamvas szilva-levéltetű Jell.: 2,4-2,6 mm. Világoszöld, szárnyas fekete Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Nyár derekától egyre több szárnyas alak jelenik meg, melyek nádon alkotnak telepeket. Az ivaros alakok nyár végén jelennek meg. A hímek és a szárnyas gynoparok utódainak párzása a szilván történik Elt.: kozmopolita. Tápn.: szilva legelterjedtebb kártevője. Kár: a leveleken torzulást okoznak, azok enyhén a fonák felé görbülnek plante-doktor.dk aphidweb.com Aphis pomi zöld alma-levéltetű ventnorpermaculture.wordpress.com Jell.: A szárnyatlan világoszöld, feje sárgásbarna. Életm.: teljes szaporodási ciklusa almatermésűeken zajlik. Az ősanyák márciusban jelennek meg. Elt.: Eurázsiai, mára kozmopolita Tápn.: almafélék (esetleg más Rosaceae csoportok) Kár: előszeretettel telepszenek a lombkorona belsejére. A levelek hosszanti görbülését okozzák. forestryimages.org 7

Dysaphis devecta közönséges almapirosító-levéltetű Jell.: 2,3 mm. Szárnyas és szárnyatlan is sötét színű (fekete, ólomszürke). Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Az 1-2. leánynemzedék szárnyatlan és átmeneti alakokból áll. A 2. nemzedék szárnyatlan nőstényei hímeket, az átmeneti és kis számú valódi agraria.org szárnyas alak pedig szárnyatlan nőstényeket hoz létre. Párzás júniusban a Elt.: Európai. Magyarországon az egyik besodort levelekben. legközönségesebb almakárosító levéltetű faj. Tápn.: alma Kár: a levélszél besodródását okozza, a torzult rész bepirosodik. Védekezni az ősanyák ellen lehet felszívódó insecticidekkel. Brachycaudus helichrysi sárga szilva-levéltetű Jell.: 1,8-2,1 mm. Szárnyatlan sárgászöld, szárnyas fekete. Életm.: gazdanöv. váltó. Nemzedékszáma 10-15. Elt.: palearktikus Tápn.: telelés szilván, a szárnyasok fészkesekre repülnek Kár: szilván kanalasodnak a levelek, az erek kivilágosodnak, az érközi mezők kiemelkednek; fészkeseken vírusfertőzések jelennek meg. plantprotection.hu bayercropscience.cl rothamsted.ac.uk 8

Brevicoryne brassicae káposzta-levéltetű Jell.: testét vastag viaszréteg fedi, világoszöld. Életm.: nem tápnövénycserés, nemzedékszáma nálunk 10-15. fejlődésüknek a száraz meleg kedvez. Elt.: mérsékelt és trópusi övben világszerte Tápn.: keresztesvirágúak, káposztafélék Kár: levélszélek begörbülését, hólyagos torzulást okoznak. plante-doktor.dk bayercropscience.cl Myzus persicae zöld őszibarack-levéltetű Jell.: a szárnyatlan sárgászöld, szárnyas világoszöld Életm.: gazdanöv. váltó Elt.: mérsékelt övben világszerte Tápn.: telelés őszibarackon, nyári tápnöv.: 400 lágyszárú (Rosaceae, Cruciferae, Solanaceae) Kár:őszibarackon nem jelentős; a nyári gazdanöv.-t vírusokkal fertőzi. A leghatékonyabb vírusvektor. insectimages.org 9

Superfamilia: Coccoidea pajzstetvek Familia: Pseudococcidae viaszos pajzstetvek Pseudococcus longispinus hosszúfarkú viaszospajzstetű bugguide.net forestryimages.org Jell.: a 3,5 mm, zöld. Testüket porszerű viaszréteg fedi. A lárvák és fiatal -ek helyváltoztatók, a kifejlett -ek rögzülnek a tápnöv.-hez. Ál-elevenszülő. Életm.: multivoltin Elt.: kozmopolita (eredetileg trópusi), nálunk csak üvegházakban Tápn.: Coleus-spp. (bazsalikom) Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész. Familia: Coccidae teknős pajzstetvek Parthenolecanium corni közönséges teknős pajzstetű Jell.: a kifejlett nőstény ovális, barna színű 3-7 mm hosszú 2-4 mm magas. A hímek pajzsa megnyúlt, ovális, 2mm hosszú. Életm.: univoltin. L2 alakban telel az ágakon. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág (szilva, szőlő, őszibarack, ribiszke, bab, burgonya, répa, kukorica) Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész. iqpedia.com findikci.net 10

Familia: Diaspididae kagylós pajzstetvek Quadraspidiotus perniciosus kaliforniai pajzstetű agronaplo.hu Jell.: a nőstény pajzsa kör alakú kb. 2mm átmérőjű. színe általában sötétszürke. A hím pajzsa ovális. Életm.: nálunk bivoltin, L1 alakban telel fekete pajzs alatt. A hímek járkálva apró repülésekkel keresik a nőstényeket. Elt.: távol-keleti, innen Kaliforniába majd tovább Európába. Kozmopolita. Tápn.: polifág > 700 tápnövény (alma, körte, szilva, őszibarack stb.) Kár: kérgen, gyümölcsön, leveleken lázfolt. Csökken a terméshozam, szakaszos termésképzés, ágpusztulás. ipmcenters.org http://lime.fa.gau.hu/gallery/csalad3479/107abra 11

Ordo: Thysanoptera tripszek Familia: Thripidae Thrips tabaci dohánytripsz Jell.: 0,8-1 mm. Életm.: multivoltin. Imágó telel (talajban v. száradó növényi részekben). Az első lárvakolóniák májusban jelennek meg. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág > 100 tápnövény (dohány, hagyma, uborka, ciklámen stb.) Kár: levelek, virágok szívogatása. Klorofillvesztés, csökkent asszimiláció. Maghozam csökken. cals.ncsu.edu forestryimages.org Subphylum: Chelicerata csáprágós ízeltlábúak Classis: Arachnoidea pókszabásúak Ordo: Acari atkák Familia: Acaridae készletatkák Acarus siro lisztatka futura-sciences.com Jell.: 300-700 mikrométer. Életm.: változó nemzedékszámú, a kifejlett atka telel általában. Hónapokig elvan táplálkozás nélkül (nyugvó állapot). Elt.: kozmopolita Tápn.: szemes gabona és őrlemények (búzaliszt!). Penészgombákon is elél. Kár: a károsított liszt nedves tapintású, összetapadó, mézszagú. halmokat járatokat készítenek. A magvak csírarészét és a szemek belsejét egyaránt károsítják. old.padil.gov.au 12

Familia: Tetranychidae takácsatkák Tetranychus urticae közönséges takácsatka Jell.: 360-470 mikrométer. Életm.: 10-12 nemz. A nőstények telelnek. 10-15 C-on aktivizálódnak. Elt.: kozmopolita Tápn.: erősen polifág (zöldség, gyógy- és fűszernövények egyaránt!!) Kár: a mozgó alakok a növények levelét szívják és nyálukkal mérgezik. Túlszaporodáskor a generatív növényi részeket is támadja. forestryimages.org Panonychus ulmi piros gyümölcsfa-takácsatka ces.csiro.au Jell.: nőstény bíborpiros kerekded, hím sárgás árnyalatú megnyúlt teste hátrafelé erősen kihegyesedik Életm.: tojás állapotban telel a növények fás részein. 4-5 nemzedékes. Elt.: Eurázsia, Észak-Amerikába behurcolták Tápn.: fás szárúak, rózsafélék leginkább; alma, mandula,kajszi, cseresznye stb. Kár: szövedék nincs. Nem képez telepet, így a szívásnyomok az egész levélfelületen szétszórva találhatók. Fehéres később megbarnuló foltok. Az őszibarack levelei ezüstös árnyalatúak lesznek. Szőlőn a levélszél feketedik + törpenövés. 13

http://plante-doktor.dk Familia: Tarsonemidae tetűatkák Tarsonemus pallidus szamócaatka Jell.: 150-250 mikrométeres. Életm.: nálunk 5-8 nemzedék. A megtermékenyített nőstények telelnek a szamóca tőkocsányán Elt.: enyhe párás klímájú vidékeken. Nálunk 1964 óta ismert Tápn.: termesztett és vadon élő szamóca + kb. 40 tápnövény Kár: a szamóca fiatal levelei torzulnak, aprók maradnak, szárazabb időben elszáradnak. 14

Familia: Eriophyidae gubacsatkák Calepitrimerus vitis szőlő-levélatka Jell.: Életm.: imágó telel a kéregrepedésekben. Táplálkozásuk a rügyek duzzadásakor kezdődik Elt.: Európa, elő-ázsia, Észak-Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika Tápn.: kizárólag szőlő Kár: a fő- és mellékerek megbarnulnak, nem fejlődik ki a 3-ad és 4-ed rendű érhálózat, ill. az erek közötti szövet, fehér foltok láthatók. A tőke bokrosodik (nagyszámú oldalhajtás), csökken a terméshozam. Phylum: Vertebrata gerincesek Classis: Aves madarak Passeriformes énekesmadár-alkatúak Familia: Corvidae varjúfélék Corvus frugilegus vetési varjú VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Hazai jogi védettség Biztos állományú faj védett Pénzben kifejezett érték (HUF) 10.000 HAZAI ELŐFORDULÁS Státus Hazai előfordulási időszak FÉSZKELÉS Fészkelőhely Fészek helye Fészek típusa Fészkelési típus rendszeres fészkelő állandó facsoportokkal, ligetekkel, fasorokkal, erdőfoltokkal tarkított nyílt területek fán Fészekalj nagysága 4-5 Inkubáció (nap) 16-18 Kirepülési idő (nap) 28-30 Fiókák fejlődése VONULÁS Vonulási stratégia TÁPLÁLKOZÁS Táplálék vékony ágakból épült, csészéje sárral kitapasztva telepesen fészkelő fészeklakó állandó, de télen kóborol bogarak, sáskák, futóbogarak, ormányosbogarak, levélbogarak, mezei rágcsálók, gyíkok, földigiliszták, pajorok, drótférgek, hernyók, kultúrnövények magvai, hulladékok 15

Familia: Sturnidae seregélyfélék Sturnus vulgaris seregély VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Hazai jogi védettség Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus Hazai előfordulási időszak FÉSZKELÉS Fészkelőhely Fészek helye Fészek típusa Fészkelési típus Fészekalj nagysága 3-7 Biztos állományú faj nem védett rendszeres fészkelő február-november hónapokban, de át is telelhet ligetes, rétekkel váltakozó tájak, erdősávok, fasorok, facsoportok faodvak Inkubáció (nap) 12-14 Kirepülési idő (nap) 18-20 Fiókák fejlődése VONULÁS Vonulási stratégia TÁPLÁLKOZÁS Táplálék szárazfűből és egyéb növényi részekből álló, csésze alakú magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel fészeklakó rövidtávú vonuló, de néha áttelel bogyók, gyümölcsök, rovarlárvák, bogarak, cserebogarak, lótücsök, lószúnyogok, lágybogarak, hernyók Familia: Passeridae verébfélék Passer domesticus házi veréb VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Hazai jogi védettség Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus Hazai előfordulási időszak FÉSZKELÉS Fészkelőhely Fészek helye Fészek típusa Fészkelési típus Biztos állományú faj nem védett rendszeres fészkelő állandó Fészekalj nagysága 2-7 Inkubáció (nap) 11-14 Kirepülési idő (nap) 11-19 Fiókák fejlődése VONULÁS Vonulási stratégia TÁPLÁLKOZÁS Táplálék települések és környékük épületek zugai, fák növényi részekből álló, gömb alakú, kis bejárónyílással magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel fészeklakó állandó rovarok és lárváik, települési hulladékok, kultúrnövények magvai 16

Passer montanus mezei veréb VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Hazai jogi védettség Biztos állományú faj védett Pénzben kifejezett érték (HUF) 10.000 HAZAI ELŐFORDULÁS Státus Hazai előfordulási időszak FÉSZKELÉS Fészkelőhely Fészek helye Fészek típusa Fészkelési típus rendszeres fészkelő állandó Fészekalj nagysága 5-7 Inkubáció (nap) 13-14 Kirepülési idő (nap) 13-14 Fiókák fejlődése VONULÁS Vonulási stratégia TÁPLÁLKOZÁS Táplálék lakott területek peremén, szántóföldek melletti fasorok, erdőszélek faodvak, építmények zugai falevelekből, száraz fűszálakból álló magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel fészeklakó állandó rovarok, sáskák, hernyók, szúnyogok növényi magvak Classis: Mammalia emlősök Ordo: Rodentia rágcsálók Subordo: Myomorpha Familia: Muridae egérfélék Mus musculus spicilegus házi egér 17

Classis: Mammalia emlősök Ordo: Rodentia rágcsálók Subordo: Myomorpha Familia: Muridae egérfélék Rattus norvegicus vándorpatkány Familia: Microtidae pocokfélék Microtus arvalis mezei pocok 18

Familia: Microtidae pocokfélék Arvicola terrestris kószapocok Familia: Cricetidae hörcsögfélék Cricetus cricetus hörcsög 19

Subordo: Sciurimorpha Familia: Sciuridae mókusfélék Citellus (Spermophilus) citellus ürge 20