ISMERTETÉSEK. A teherszállítás költsége z meriki vspályákn. Az Erié vspály főmérnöke Chnute, ew-yrk állm néhány vspá. yájánk teherszállítási költségeiről érdekes összeállítást közölt, z»americn sciety f civil-engineers«-ben. Chnute eltérőleg z eddig mjd minden vspály társultnál szkásbn lévő kidási csprtsítástól u : m : Áltláns igzgtás; Pályfelügyelet, és fenntrtás; Frglmi és kereskedelmi szlgált; Vnt mzgósítás, műhely szlgált; z üzleti kidáskt következő hét számlár sztj el: 1. Áltláns kidásk 2. Biztsítási költségek 2. Pályfentrtás (sinek nélkül.) 4. Felépítmény fentrtási költségek. 5. Állmás, és üzlet személyzeti kidásk. 6. Vntszlgálti és 7. Kcsi szlgálti kidásk. Ezen hét száml tételeit nem lehet ugyn, tökéletesen összhngb lizn, mi négy csprts kidási elszámlásunkkl, de igen megközelítő eredményt nyerünk, h z 1, és 2, zután 3 és 4, 6 és 7 számlákt összevnv hsnlítjuk egybe. Az I-ső száml mgábn fgllj, z áltláns igzgtási kidáskt, és különféle költségeket. E száml kidási, pály hssz, és frglm élénkségétől függnek ; nnélkül znbn, hgy rr teher áltl befuttt úthssz különös beflyást gykrln úgy, hgy kidási tételek ngyságár tidjdnképen csk is szállíttt teher mennyisége mérvdó. A Il-ik vgyis biztsítási költségek számlájár minden e nemű dijté-
403 _ telek és kidásk trtzván, ezen számlánk emelkedése z áruk értéke, és rmlhtóságától függ. A III-ik száml zn kidáskt összesíti, melyek pály földmunkáj, flzti, ágyzás, pály flktrészeinek, u: m: tlpfák hidk, épületek, és elkrlátlásk fen trtás, jvítás vgy újításár szükségesek. Ezen kidásk csknem függetlenek frglm ngyság és minőségétől, és igy mértföld tehermázsát nnál kevésbbé terhelik, minél ngybb frglm. Miután sinek, és felépítmény egyéb vs lktrészein kivül, pályfentrtás minden más munkálti, e számlár trtznk, zért»pályfentrtási számlánk«is neveztetik. A IY-ik számlábn, tuljdnképeni felépitmény-költségek fgllttnk u. m. pály-út szbályzás, sínek és sínszegek, ütközéki cstiásk újítás st. Ezen költségek már szrs összefüggésben vunk teher szállitmánynyl, szállítmányk súly és szállítás gyrsságávl. Lényeges beflyássl vnnk reá különösen frglmi eszközök minősége, pály irány és lejték viszny, tlj tuljdnság, és z idővisznyk. Miután nem bírunk egy ly mértékkel, melylyel mind ezen egyes beflyáskt kellően meghtárzhtnők, e száml kidásit legmegfelelőbben vntk áltl befuttt mértföld számml hzhtjuk kpcsltb. V-ik vgy is állmási, és üzlet személyzeti számlábn fgllttnk z irdi kidásk, z üzlet személyzet, felvigyázók, kitérő őrök fizetése, teher fel- éz lerkás, szóvl mindzn költségek, melyek teher kezelése flytán szükségesek. Ezen tételek csk mintegy különzékei feldtt teher mennyiségének, s befuttt út hssz áltl nem szenvednek váltzást. A Yl-ik vnt szlgálti száml, vnt személyzet költségeit trtlmzz, u. m. mzdny vezető fütő, vntkísérők fizetéseit tüzelési, és kenő nygk, víz és szerkcsi fentrtás, és uj beszerzési költséget. Ezen költségek teher mennyiséggel, és szállítási távlsággl váltznk s két külön pályánál csk kkr hsnlíthtók össze, h e kidásk tehermázs mértföldenként vnnk kiszámítv. De váltznk pály irány és lejték viszny, vlmint z üres kcsiknk, megterhelt kcsikhz vló rány szerint is, már mint egyik vgy másik iránybn kifejlettebb frglm, tvábbá függ még személyzet fizetése, és tüzelőnyg árától is; uj pályáknál pedig gyenge frglm mellett, különösen ttól, hgy jártni kötelezett vntk, mily mérvben hsználhtók ki. A VH-ik kcsiszlgálti számlábn benfgllttnk, teherkcsi kenési) fenntrtási és ujbeszerzési kidásk. Ezen száml kidási tételei, kcsik áltl befuttt úthssz szerint váltznk, de ngy beflyássl vn reájk szállitmány minősége, kcsi hszná-
404: lt ideje, vlmint fel és lerkási idő is; különösen helyi frglmnál szktk e kidásk felszprdni. Hgy szemlélhetővé legyen, mily mérvben váltznk e számlák kidási tételei, hnute hét pályánk 1872. évi frglmából tábláztkt állíttt öszsze, melyekben z áltláns eredményeken kívül, z üzletkidásk vámmázs és mértföldenként, vlmint vnt szlgálti költségek vnt mértföldenként ki vnnk tüntetve. Hbár Chnute igyekezett kidási számlákt, lehetőleg egyenlő beflyás és körülmények között lévő tényezők szerint csprtsítni, de z hét számlár vló részletezésnél, csk megközelítőleg érhető el. Különösen kitűnik ez, vntszlgáltnk vntmértföldenkénti kidásánál, hl is kőszénbányák távlság, vgyis tüzelő nyg mgs, vgy lnti ár ngy beflyást gykrl, de z gykrn személyzet fizetésének különbözete áltl sk helyen ismét ellensúlyzttik. De tekintsük kidásk és triffák közti összefüggést. A ew-yrk Centrl pályán 1S63. évben z átlgs díjtétel V14 krvlt; 1872. már 0'76 krr szállíttttt le; z üzleti kidásk fentebbi idő ltt 0-74, illetőleg 0-50 krt tettek mázs mértföldenként; úgy hgy z üzleti kidásk, és z elegybevétel közti rány, 1863-tól 1872. évig dczár triff ngymérvű leszállításánk 62'79 százlékról, csk 64.29 százlékr rúgtt fel. A Rensseler nd Srtg pályánál z 1863-ik évi 2.52 kr. trif 1872. évig T57 krr mérsékeltetett, mivel z üzleti költségek is ily ránybn pdtk. Ellenben ew-yrk nd Hrlem pályánál 1863. évtől 1872. évig trifát 162 krról, 2'95 krr kellett felemelni, hgy z üzleti kidás és z elegybevétel közt z rány 60 / körül fenntrthtó legyen. A Syrcuse-Binghmtn nd ew-yrk pályánál, z átlgs trif z 1869. év kivételével 1863 1872. évig 0"65 0'75 kr. közt váltztt, mely idő ltt z üzlet kidás, mázs mértföldenként átlg 0'42 kr vlt. 1869-ben znbn z üzleti kidás 0-72 krr szprdván trif is 0-92 krr emeltetett. H közlötteket megfntljuk, zn eredményhez jutunk, hgy mázsmórtföldre eső kidásk, pály irány, és lejték viszny; z építmények, és frglmi eszközök jóság, és trtósság; szén és egyéb fgysztási nygk ár; személyzet fizetésének ngyság; z elszállítndó nyg mennyisége és befutndó közép út hssz; pály mértföldre eső teher frglm; szálitmány minősége; és sk más körülményektől függ. Ily ngyszámú beflyáss tényezők, kvetlenül lényeges különbözeteket kznk z üzleti átlgs kidáskbn, melyek znkívül z építési költségek utáni tőke kmtzás, és törlesztési hányd hzzádás áltl, még tvábbi váltzást szenvednek. Ezek szerint világs, hgy különböző pályákn egyenlő triffát kívánni indkltln épen ugy mint zn kívánlm is, hgy különnemű tárgyk, egyen-
405: 1872. évben. Táblázt teherszállítmányk üzleti kidásiról ew-yrk állm több vspályáján z fc >> -tj VÍH ^ 3 >? A ^ 2 % Í s M á.; ^ÍÖ r- 3> 0J i X» h í cö <U 02 tf.03 > J4 > S «<v bv > j Ch cfl cs >» ew-yrk 1 ' Lke Sbre ' S y rcuse - Centrl Erié ; et Michign, Binghmtn Suthern [et ew-yrk Frglmi dtk. 47.1 96.797.0 14.16! 72.726 1.456.187 1.228.521 38.4 126.972.0 11.22 101.273 2.1.777 1.407.407 35.8 91.230.8 11.83 84.469 3.233.213 1.584.811 17.2 162.418.3 14.98 63.927 1.152.260 549.455 254.3 3.825,473.3 44.38 1.433.120 24.927.873 17.4.713 254.8 4.1,422 0 36.25 1.911.038 30.536.645 20.428.988 278.1 4,403.464.3 49.31 1.679.101 35.761.408 22.065.363 16.90 13.90 18.77 8.60 12.15 10.70 12.70 4.029.85' 5.322.58 7.474.35 7.825.56 8.164.91 7.683.57 8.018.72 ínként. é. kr; jczárkbn. 0.060 0.017 0.196 0.277 0.052 0.7 0.161 0.305 0.061 0.016 0.295 0.330 s és mértföldi 0.4 0.5 0.083 0.091 idásk vámmáz Üzleti kii Üzletben álló mértfld hssz Egész frglm vámmázs mértföldekben Középszállitási távlság» Egész frglm tehervnt» Összes bevétel frintkbn Összes kidás» Üzleti kidás tehervnt mértföldenkint frintkbn Pályfenntrtási költségek (sín nélkül) pálymértföldenként frintkbn A száml megnevezése. 0.013 0.5 0.054 0.098 0.019 0.011 0.048 0.092 0.011 0.6 0.051 0.112 0.175 0.369 0.175 0.154 0.353 0.076 0.3 0.567 0.178 0.030 0.098 0.028 0.076 0.146 0.062 0.090 0.170 0.069 0.065 0.191 0.065 1. Áltláns kidásk 2. Biztsítási költségek. 3. Pályfentrtási költségek (sínek nélkül) 4. Felépítmény fentrtási költségek. 5. Állmási, irdi és üzletszemélyzeti kidásk. 7. Vntszlgálti költségek. 7. Kcsi szlgálti költségek. S 1.108 1.747 0.339 1 0.505 k vntmértfölc 0.499 0.501 Összesen Átlg. - M» ö C H lü t uj n s «r- S i 1 <-< -I -< 2.4769 4.4323 4.9188! II *) Ezen mgiu tétel vlóninüleg nnn ered, hgy ly kidá»k is, melyek tuljdnképen uem ezen czímhez trtznánk, ide vétettek be. Cl Q Ifi H «c I r- ^ -H 1 JA cd M lenként v. é. f *) 2.1361 1.0675 1.4886 0.2169 0.2451 0.3106 1.0774 0.1270 rigálti költsége 0.6719 0.7764 1.4524 0.1425 1.1399 0.0429 0.6348 0.0820 0.8127 0.0293 S S»-4 có t <M c S n «w i ^ «2 M S Cd CD E Ű3 H > cö * «f H CD r. i ül t- fl t. H» ^ ö líi Kidási czfm Kluzk és fékezők. Mzdnyvezető és fütö Tüzelő nyg Kenő nyg Viz Mzdnyjvitá* Különfélék <D» 05 3
406 _ lő díjtétel mellett szállíttssnk; vgy h egynemű tárgyk is, de más iránybn, vgy különböző távlságr szállítttnk; vgy pedig más-más frglmú utkt futnk be. Mindddig, mig fent elősrlt tényezők beflyási értéke, számkbn kifejezhető nem lesz, nem lehet minden különböző szállítmányk áltl kztt üzletkidás, áltláns tételét sem meghtárzni; s igy ddig trif meghtátárzás theretikus lpj sem állpíthtó meg. A közéletben ugyn minden esetre száms, tisztán kereskedelmi tekintetek is szktk trifár mérvdó beflyást gykrlni, mindmellett zn htárk, melyek közt trif mzg, és mzgni szbd, therii trif tüzetesebb ismeretével, mindinkább szűkebbek leendenek. Vlmint több pályánk jól elemezett és tnúlmányztt üzleti kidási ból, zn kérdés is megfejthető lesz, hgy egy párhuzms pály egy, már frglmbn lévő pály díjtételeinek leszállításár, mily beflyássl lehet. hnutenk ngy szkértelemmel kezelt, és elődtt tnulmány, legngybb figyelmet, és mélttást érdemli, s kívánts vln, hgy z üzlet sttisztikából, nálunk is hsnló közlemények hztnánk nyilvánsság elé. Pntzen E. után Közli: Árki J.