Menekültlét Életkor, társadalmi nem és sokszínűség felmérés, 2007 FOTÓ: SZANDELSZKY BÉLA A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete
Tartalomjegyzék 3 Előszó 5 Bulgária 11 Magyarország 17 Lengyelország 23 Románia 27 Szlovákia 33 Szlovénia 39 Statisztikák 44 Térkép Kiadta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete, Budapest, 2008. augusztus 2 Regionális felmérés 2007
Előszó A menekültek, belső menekültek vagy hazatérők védelmére és helyzetére vonatkozó döntések középpontjában maguknak az érintetteknek kell állniuk. A problémák felmérése, a segítő programok tervezése során feltétlen szükséges a menekült nők, lányok, férfiak és fiúk minden korosztályának bevonása, hogy érdekeiket hatékonyan szolgálhassuk, segíthessük és védelmezhessük őket, valamint biztosítsuk számukra a megfelelő jogokat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) törekszik arra, hogy minden érdekeltet bevonjon az őt érintő programok döntéshozatalába. Ezért kialakította az érintettek bevonásával végzett helyzetfelmérés módszerét (tool for Participatory Assessment in Operations) az információk összegyűjtésére és elemzésére. A részvétel különösen azok számára fontos, akiket sokszor kizárnak a döntéshozatalból, így a nők, gyermekek, fiatalkorúak, idősek és más, diszkriminációt elszenvedő csoportok számára. Az érintettek részvételével zajló felmérés (Participatory Assessment) során úgy nevezett multifunkcionális csoportok (Multifunctional Teams) keresik fel a menekülteket befogadó állomásokat, elbeszélgetnek az azonos származású, nemű és korcsoportba tartozó személyekből álló úgynevezett fókuszcsoportokkal, és feljegyzéseket készítenek minden olyan figyelemre méltó kérdésről, amellyel később foglalkozni szükséges. FOTÓ: UNHCR A szakértők külön fókuszcsoportokban beszélgetnek a menedékkérő férfiakkal és nőkkel Közép-Európában ezt a módszert összehangolták a régió igényeivel. Az egyes országokban a multifunkcionális csoportok az UNHCR vezetésével jöttek létre az UNHCR munkatársaiból, kormányzati tisztségviselőkből és civil szervezetek képviselőiből. Az előkészítő szakaszban a csoport tagjai módszertani képzést kapnak, majd meghatározzák a felmérés helyszíneit és kialakítják a fókuszcsoportokat. Ezt követően a multifunkcionális csoport tagjai felkeresik a menedékkérőket és menekülteket, hogy meghallgassák problémáikat és a tapasztaltak alapján értékeljék a helyzetet. 3 Regionális felmérés 2007
Az egyéneket és csoportokat nemcsak nemük, koruk és kulturális hátterük alapján válogatják össze, hanem jogállásuk alapján is. Közép-európai viszonylatban gyakran a jogállás befolyásolja leginkább az egyének helyzetét és problémáit. Az interjúkon elhangzottakat a felmérést végző szakemberek lejegyzik és közösen értékelik. Ez az összefoglaló regionális jelentés a menedékkérők és menekültek véleményét, illetve a szakemberek észrevételeit egyaránt magába foglalja. 2007 őszén harmadízben készült Közép-Európában ilyen felmérés Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vonatkozásában. E módszer amellett, hogy hatékonyan tárja fel a menedékkérők és menekültek helyzetét és problémáit, lehetővé teszi az átfogó következtetések levonását és a hosszú távú folyamatok elemzését is, mivel a szakemberek az információkat különböző nemű, korú, jogállású és kulturális hátterű személyek szisztematikusan összeállított csoportjaitól szerzik be. Azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat az érintettek igényeinek megfelelő menekültügyi programok és politikák tervezésének és fejlesztésének elengedhetetlen eszközévé vált. Noha a felmérés célja elsősorban a megoldandó problémák feltárása, arra is fényt derít, ha a korábbi problémák megnyugtatóan rendeződtek. 2007-ben a felmérés a legtöbb országban egy sajátos csoport problémáira hívta fel a szakemberek figyelmét: a menedékkérő és menekült gyermekek helyzetére. Sokan közülük súlyos traumákat éltek át a múltban, jelenük nehézségekkel teli, jövőjük és kilátásaik pedig bizonytalanok. Gyakran sújtja őket szegénység és idegengyűlölet, nehéz családi helyzet. Hátrányaikat tovább növeli, hogy sokuk iskolázottsága hiányos. Mivel a menekülteket befogadó állomások tervezésekor az átlagos felnőttek igényeit vették alapul, a gyerekek ideiglenes otthonukban olyan körülmények között élnek, amelyek nem elégítik ki speciális szükségleteiket. Azt reméljük, hogy ez az összefoglaló jelentés ráirányíthatja a döntéshozók figyelmét ezekre a hiányosságokra, s ezáltal az érintett gyerekek fiúk és lányok egy boldogabb, biztonságosabb és termékenyebb jövőnek nézhetnek elébe. Lloyd Dakin regionális képviselő UNHCR Közép-Európai Regionális Képviselete Budapest 4 Regionális felmérés 2007
Bulgária Bulgáriában 2007-ben 53%-kal több (összesen 975) személy kért menekült státuszt, mint 2006-ban. Ugyanakkor a számok alapján Bulgária az utolsó előtti helyen áll a régió hat országa között, mivel 2007-ben a Közép-Európába érkező menedékkérőknek csak mintegy 4,6%-át fogadta. A menedékkérők összetételét illetően a legnagyobb csoport irakiakból állt (54,7 %), ezt követték az afgánok (7,9 %), az örmények (6,6 %) és az irániak (3,4 %). Bulgáriában regisztrálták a legtöbb hontalan menedékkérőt: összesen 80 főt, azaz az összes menedékkérő 8,2%-át. A genfi egyezmény alapján történő elismerési arány Bulgáriában viszonylag alacsony: a kérelmezők 2,2 %-át, azaz 13 főt minősítettek menekültnek, ugyanakkor a teljes elimerési arány, amely magában foglalja a kiegészítő védelemben részesülteket is (322 személy) 57,6%. Módszertan Bulgáriában a felmérést 2007-ben a július-szeptemberi időszakban végezték el. A multifunkcionális csoport 15 főből (az UNHCR, az Állami Menekültügyi Hivatal, a Bolgár Vöröskereszt, a Bolgár Helsinki Bizottság, a Caritas, a Menekült Nők Tanácsa illetve a Menekült és Migráns Integrációs Egyesület) képviselőiből állt. A multifunkcionális csoport 184 személlyel folytatott beszélgetést lakóhelyükön vagy fókuszcsoportokban. Közülük 120 fő menedékkérő volt, 64 pedig kiegészítő védelemben részesített személy vagy státuszos menekült. A megkeresettek között 148 férfi és 36 nő volt. A megkérdezettek között 29 gyermek volt (21 lány és 8 fiú). Amikor a meghallgatások folytak, sem Szófiában, sem Banyában nem volt kísérő nélküli kiskorú gyermek. A multifunkcionális csoport a következő helyszíneken találkozott családokkal és fókuszcsoportokkal: a szófiai befogadó és integrációs állomásokon a banyai befogadó állomáson a Voneshta Voda faluban működő, menekült gyerekek számára létrehozott nyári táborban a szófiai Vöröskereszt és a Bolgár Helsinki Bizottság helyiségeiben szófiai magánszállásokon. A párbeszéd megkönnyítésére, valamint az eredmény összehangoltságának és színvonalának biztosítása érdekében két kérdőívet használtak, egyet gyermekek, egyet pedig felnőttek számára. A kérdőívek a menedékkérők és menekültek életével kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak, mint például az országba történő megérkezés, az elhelyezés és ellátás körülményei, a menekültügyi eljárás, jogsegély-szolgálat, integráció, nyelvi képzés, az információk elérhetősége, elhelyezés, foglalkoztatás, oktatás, egészségvédelem, idegengyűlölet, intolerancia és korrupció. A multifunkcionális csoport jelentései az interjúk eredményeit és a tagok megfigyeléseit dolgozták fel. A multifunkcionális csoport megállapította, hogy 2006-tól eltérően a legtöbb újonnan érkező menedékkérő írástudó volt és legalább alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. 5 Regionális felmérés 2007
A megkérdezett egyének a legkülönbözőbb származási országokból érkeztek, mint például Afganisztán, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Eritreia, Etiópia, Guinea-Conakry, Guinea, Irán, Irak, Libanon, Marokkó, Palesztina, Szudán, Szíria, Tanzánia, Törökország, és volt közöttük több hontalan is. Az idegengyűlölet megkeseríti a menekültek életét Bulgáriában igen elterjedt az idegengyűlölet, amelyet a helybéliek gyakran nyíltan kifejezésre is juttatnak. Ennek megdöbbentő példája, hogy a kelet-bulgáriai Nova Zagorában az orvosok egyszerűen megtagadták, hogy menedékkérőket kezeljenek. A helyiek ellenséges magatartása nemcsak az orvosi ellátás biztosítását akadályozza. A menekülteknek kulturális megbélyegzettséggel is szembe kell nézniük. Sokszor érik őket atrocitások amiatt, hogy nem beszélnek jól bolgárul, illetve, ha muszlim menekült nők az utcán hagyományos fejkendőt viselnek. A státuszos menekültek nehezen jutnak szálláshoz. A menekültek nehéz anyagi helyzete ellenére előfordul, hogy a lakástulajdonosok magasabb lakbért kérnek tőlük, mint a helybéli bérlőktől. Magasabb foglalót kell fizetniük, és a multifunkcionális csoport több olyan esettel találkozott, amikor a menekülteket néhány hónap után felszólították a távozásra, de a foglalót nem fizették vissza nekik. Hivatalos ügyeik intézése során a menekültek gyakran kerülnek szembe olyan hivatalnokokkal, akik nem ismerik a menekültek jogállását és jogait. E nehézségek miatt bizonyos menekültek arról számoltak be, hogy elveszítették a helyi közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges motivációjukat, és el akarják hagyni az országot. Amikor az üzletben meghallották, hogyan beszélek, tálibnak és Osama Bin Ladennek neveztek. Csendben maradtam, pedig ordítani szerettem volna, hogy éppen ez az, amiért a saját országomból elmenekültem, és ez az, ami elől menedéket keresek. Egyedülálló férfi menedékkérő 6 Regionális felmérés 2007
Az egészségügyi ellátás nehezen elérhető A multifunkcionális csoporthoz eljutott panaszok jelentős része az egészségügyi ellátásra vonatkozott. Az egészségügyi intézmények orvosai és adminisztratív dolgozói sok esetben elutasítják a menekülteket státuszuk vagy a nyelvi nehézségek miatt. Vannak magából az egészségügyi rendszerből adódó problémák, például az orvosnál vizitdíjat kell fizetni, amelynek összege a menedékkérők számára túl magas. A menekültügyi eljárás ideje alatt a menedékkérők egészségbiztosítását az Állami Menekültügyi Hivatal fizeti FOTÓ: IVAN GRIGOROV A menekültügyi eljárás lefolytatása során a menedékkérők egészségbiztosítását az Állami Menekültügyi Hivatal fizeti, ez azonban nem látható azonnal az Országos Egészségpénztár számítógépes rendszerében. Ezért ha egy menedékkérőnek egészségügyi ellátásra van szüksége, az Állami Menekültügyi Hivatalnak ehhez igazolást kell kiadnia. A dokumentum kiállítása esetenként egy hónapig is eltart, és megtörténhet az is, hogy végül az egészségügyi szolgáltatók nem ismerik el. Előfordult olyan eset, hogy ez a rendszer akkor sem működött, amikor a menedékkérőnek kórházi kezelésre lett volna szüksége. A speciális szükségletekkel bíró menekültek további akadályokkal szembesülhetnek. Például egyes idős menekültek, akik nem tudnak részt venni a bolgár nyelvi kurzuson, nem kapnak ellátást a Nemzeti Integrációs Program keretében, így egyéni alapon kell megoldaniuk az egészségbiztosításuk finanszírozását, miközben pedig valószínűleg éppen ők azok, akik a leginkább rászorulnak az egészségügyi ellátásra, és a legkevésbé tudnak pénzt keresni. A rokkantsági igazolások megszerzése nagyon komplikált, és a menekültek csak a civil szervezetek segítségével jutnak át a rendszeren. Az élet a menekülteket befogadó állomásokon az egész család számára nehéz FOTÓ: IVAN GRIGOROV A nők többszörösen nehéz helyzetben vannak Az élet a menekülteket befogadó állomásokon az egész család számára nehéz. A felmérés feltárta, hogy itt a menekültek között gyakoribb a családon belüli erőszak, mint a saját országukban. A frusztráltság, a tétlenség, a családon belüli társadalmi szerepek megváltozása és a szociális elszigeteltség egyes embereket olymértékben agresszívvá tesz, hogy saját feleségük ellen fordulnak. A multifunkcionális csoport aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az intézményekben nem működik az erőszakos cselekedetek bejelentésére szolgáló mechanizmus és az áldozatok nem tudják, hová fordulhatnak segítségért. A befogadó állomások vezetése sem szívesen avatkozik közbe, ha ilyen esetek fordulnak elő. 7 Regionális felmérés 2007
A muszlim lányok és asszonyok azt panaszolják, hogy nehezen viselik el a saját kulturális hagyományaik és a befogadó társadalom eltérő szokásai közötti különbséget. Például a lányok arról panaszkodnak, hogy kevésbé szabadon hagyhatják el a házat, mint fiútestvéreik. A nők sokszor rosszul érzik magukat az általános öltözködési szabályok miatt. A férjem és a fiam levetették velem a kendőt, mert az utcán az emberek mindenfélét kiabáltak. A fiam azt mondta, többé ne mutatkozik velem, mert szégyell. A férjem azt mondta, ha nem veszem le a kendőt, másik feleség után néz. Már nem viselem a kendőt, de így szinte meztelennek érzem magam. Menedékkérő nő Bulgáriában csakúgy, mint a többi országban, az őrizetben levő menedékkérő nők rosszabb körülmények között vannak, mint a férfiak. A Bussmantsiban őrizetben tartott menedékkérő nők arról számoltak be, hogy a főként férfiakból álló személyzet nem veszi figyelembe a speciális női szükségleteket. Az őrizetben töltött idő alatt szigorú körülmények között élnek, és nem kapnak elegendő tisztálkodószert. A fókuszcsoportokban részt vevő nők gyakrabban panaszkodtak a befogadó állomásokon kapott ételre, mint a férfiak. Elmondták például, hogy nincs elég bébiétel, és a terhes nők nem kapnak táplálékkiegészítőket, továbbá délután 5 óra után és hétvégén a befogadó állomásokon nincs melegvíz és fűtés. Banyában nem volt megfelelő főzési lehetőség a befogadó állomáson. Bulgáriában ugyanolyan életem van, mint Afganisztánban. Az egyetlen különbség, hogy nem viselek kendőt. Semmi nem változott. Az életemet itt is a férjem irányítja. Afgán menekült nő A menekült nők arról panaszkodtak, hogy képtelenek kijönni a pénzükből. A havi létfenntartási támogatás összege ugyan megegyezik a bolgár állampolgároknak nyújtott szociális támogatással, de nem elegendő az étel és a gyógyszerek fedezésére. A gyerekek sorsát meghatározza a szegénység A szülőkkel és gyerekekkel folytatott beszélgetések számos oktatási problémát tártak fel. A menedékkérő gyermekek számára a befogadóállomásokon nincs bolgár nyelvtanfolyam, ezért az iskolában nehezen tudnak beilleszkedni. A menedékkérő gyermekek az iskolában nehezen tudnak beilleszkedni FOTÓ: IVAN GRIGOROV A nagyobb gyerekeknek, akik nem ismerik megfelelő szinten a bolgár nyelvet, a korcsoportjuknál sokkal alacsonyabb osztályba kell járniuk. A menedékkérő gyermekeknek nemcsak náluk sokkal kisebb gyerekkel kell együtt ülni az iskolapadban, de gyakran vannak zaklatásnak kitéve, amely jelentős lemorzsolódásokhoz vezet. 8 Regionális felmérés 2007
A multifunkcionális csoport gyermekmunkáról is tudomást szerzett. A nem megfelelő iskolázottsággal rendelkező fiúgyermekeket maguk a szülők küldik el dolgozni. A szegénység miatti diszkrimináció fokozottan agresszív viselkedést eredményez. A multifunkcionális csoport olyan esetekről is tudomást szerzett, hogy a gyerekek egymástól vagy az üzletekből pénzt vagy élelmiszert loptak. A multifunkcionális csoport ajánlásai A megkérdezett személyek által felvetett problémákról írt részletes beszámoló mellett a multifunkcionális csoport a következő ajánlásokat teszi: Az Állami Menekültügyi Hivatal hatáskörébe eső kérdéseket részletesen nyomon kell követni. Találkozót kell szervezni az Állami Menekültügyi Hivatal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Biztosítási Intézet részvételével az egészségügyi ellátás problémáinak megvitatására. Fogadjanak el átfogó nemzeti programot a menekültek integrációjának biztosítására, és ennek megvalósításába vonják be a civil szervezeteket és a menekültek saját közösségeit. Ezzel párhuzamosan az UNHCR módosítani fogja 2008. évi programját, hogy pótolni tudja az újonnan elismert menekültek fizikai jólétét és társadalmi beilleszkedését leginkább akadályozó hiányosságokat. Az UNHCR tájékoztató füzetet ad ki a menedékkérők számára, amely elmagyarázza a menekültügyi eljárás folyamatát bolgárul, angolul, arabul és perzsa nyelven. Ezen felül 2008. közepére megjelenik bolgár nyelven egy könyv a menekültek szociális jogairól, amely később rövidített formában arab és perzsa nyelven is napvilágot lát majd. A civil szervezetek és az UNHCR egyaránt részt vesznek az Európai Menekültügyi Alap III. többéves programjának (2008-2015) kidolgozásában és a 2008. évi EMA II. alap felhasználásában, a multifunkcionális csoport által megállapított célkitűzéseket szem előtt tartva. A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások A multifunkcionális csoport megállapította, hogy a 2006. évi állapothoz képest az Állami Menekültügyi Hivatal befogadó állomásain javultak a biztonsági és szociális körülmények. A biztonsági őrség lecserélése óta a menedékkérők meg vannak elégedve a szófiai központban működő biztonsági szolgálattal. Ezen felül: Az illegális határátlépést követő fogvatartás időtartama csökkent. Az Állami Menekültügyi Hivatal regisztrációs eljárását felgyorsították. A személyazonosító iratokat a regisztrációt követően haladéktalanul kiadják. A Minisztertanács 2008. április 17-én jóváhagyott menekültintegrációs programja 30 menekült gyermeknek iskoláztatási támogatást, 20 menekült gyermeknek pedig óvodai támogatást nyújt, 100 felnőtt számára biztosítja a nyelvi és társadalmi orientációs kurzusok idejére a közlekedést, Nova Zagorában bolgár nyelvi képzést biztosít, kétkét, egyenként 40 fős szemináriumot szervez a menekültekkel foglalkozó szociális 9 Regionális felmérés 2007
munkások, tanárok és orvosok számára, egy vidéki szakmai körutat szervez mindezen támogatások nem szerepeltek az előző programban. A menekült gyermekek pontosabb statisztikai nyilvántartása érdekében az Állami Menekültügyi Hivatal a gyermekeknek nemcsak a nemzetiségét és azt tartja nyilván, hogy családjukkal vagy kísérő nélkül érkeztek-e az országba, hanem életkorukat is. 2007. évtől kezdődően a Hivatal megkezdte a Dublin II esetek adatainak gyűjtését, s ezeket az UNHCR és a civil szervezetek rendelkezésére bocsátja. Az UNHCR szófiai képviselete kiadványt készített a Bulgáriában tevékenykedő valamennyi menekültügyi szervezetről. A kiadvány bolgár és angol nyelven készült. 10 Regionális felmérés 2007
Magyarország 2007-ben a Magyarországon menekült státuszért folyamodók száma 61,8%-kal (azaz 2.117-ről 3.425-re) nőtt az előző évihez képest. Akárcsak 2006-ban, a menedékkérők legnépesebb csoportja Szerbia-Montenegróból érkezett (26,6 %), illetve Vietnámból (25,2 %), Kínából (12,2 %), Irakból (4 %) és Grúziából (3,8 %). Összesen 238 személy részesült nemzetközi védelemben, ebből 169 menekült státuszt kapott, 69 pedig kiegészítő védelemben részesült. Ez azt jelenti, hogy a menekült elismerési ráta, amely 2006-ban 7,5% volt, 2007-ben 60%-kal emelkedett, 11,9%-ra. Módszertan Magyarországon a multifunkcionális csoport 16 főből állt, két-két főt delegált az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért és az UNHCR. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Cordelia Alapítvány a multifunkcionális csoport új résztvevői, és részvételük azonnali eredményt hozott. A Minisztérium szakértői javaslataikat azonnali hatállyal be tudták építeni az új menekültügyi törvény tervezetébe, amely 2008. január 1-jén lépett hatályba. A Cordelia pszichológusai pedig felmérték az interjúkban szereplő személyek pszichés állapotát, és a rászorulóknak azonnal segítséget tudtak nyújtani. Mivel a menedékkérők származási ország, kor, nem vagy etnikai hovatartozás szerinti csoportosítása nagyon kicsi fókuszcsoportokat eredményezett volna, Magyarországon a felmérés leggyakrabban a menekültek családjainak otthoni felkeresésével, részlegesen strukturált beszélgetések formájában történt. A multifunkcionális csoport két kisebb csoportra oszlott és következő helyszíneket kereste fel: Győr (a Határőrség őrzött szálláshelye) Bicske és Békéscsaba (menekülteket befogadó állomások, önkormányzati iskolák, óvodák) Budapest (státuszos menekültek otthonai, iskolák) Nyírbátor (a Határőrség őrzött szálláshelye és a BÁH közösségi szállása) Debrecen (menekülteket befogadó állomás és önkormányzati iskola) Nagykanizsa (kísérő nélküli kiskorúak otthona) A multifunkcionális csoport összesen 179 menedékkérővel találkozott: 56 nővel és 123 férfival. A 27 megkérdezett fogvatartott közül csak egy volt nő. Interjút készítettek 34 gyerekkel (24 fiúval és 10 lánnyal), köztük kilenc kísérő nélküli kiskorú fiúval. 11 Regionális felmérés 2007
A rendszer nem felel meg a gyerekek igényeinek A menekültügyi és bevándorlási rendszereket általában felnőttek szükségletei alapján dolgozzák ki. Ugyanakkor a magyarországi menekültek jelentős részét a családjukkal vagy kísérő nélkül érkező gyermekek és fiatalkorúak teszik ki. A multifunkcionális csoport a kiskorúak ellátásával kapcsolatban több problémát állapított meg. A gyerekekkel kapcsolatos legsúlyosabb probléma, ha fogva tartják őket. A multifunkcionális csoport egy 17 éves fiút talált közigazgatási őrizetben Nyírbátorban. A nemzetközi jogszabályok értelmében kiskorú nem tartható fogva, függetlenül attól, hogy családdal vagy egyedül érkezik. A nagykanizsai gyermekotthonban (amely 2007. december 31-ei hatállyal megszűnt, majd a gyermekek átkerültek egy új, bicskei intézménybe) élő kísérő nélküli kiskorú gyermekek iskoláztatása nem volt megfelelő. A helyi iskoláknak nem volt tapasztalata külföldi gyerekek multikulturális osztályokban történő képzésében, ezért nem szívesen fogadták az otthonból érkező fiatalokat. Ezen felül az iskoláknak problémát jelentett, hogy a menekült gyermekeknek nem volt korábbi iskolai bizonyítványuk abból az országból, ahol eddig éltek, és nem beszéltek magyarul. Mivel a gyermekotthon (amely a Határőrség épülete mellett helyezkedett el) elszigetelt épület volt, nem segítette elő a gyerekek tényleges integrációját. A muszlim gyermekek nem tudták betartani a ramadánt, mert erre nem volt megfelelő lehetőség a gyermekotthonban. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY Az a gyerek, aki iskolába járhat, sok barátot talál magának, és könnyebben elfelejti a problémákat 8 éves koszovói roma menedékkérő fiú Békéscsabán A gyermekeim számára az iskolai szünet és a hétvége a táborban szörnyű. Jobb nekik, ha iskolában lehetnek, ahol beszélik a nyelvet és vannak barátaik. Háromgyermekes koszovói roma anya Békéscsabán A menekült csecsemők problémái már születésük pillanatában elkezdődnek. A menedékkérők, státuszos menekültek és kiegészítő védelem alatt álló személyek Magyarországon születő gyermekeinek állampolgárságát a születéskor ismeretlenként anyakönyvezik. Ez hosszú távon hontalansághoz vezethet, és egész életükre negatív hatással lesz. Egyes menekülteket befogadó állomásokon külön biztosítanak speciális bébiételeket. Kétéves kor felett azonban a gyermekek a felnőttekkel azonos étrendet kapnak, amely nem veszi figyelembe, hogy fokozott szükségük lenne tejtermékre és friss gyümölcsre. 12 Regionális felmérés 2007
A nők életkörülményei nehezebbek A menekült nők ugyan könnyebben találnak elfoglaltságot maguknak, és nem unatkoznak a menekülttáborok monoton mindennapjaiban, ugyanakkor sok tekintetben nehezebb az életük, mint férfitársaiké. Például: A befogadóállomásokon nincs speciális, nőknek kialakított szabadidős tevékenység vagy képzési program. A nők arról panaszkodnak, hogy nem biztosítanak nekik elegendő egészségügyi betétet, tisztálkodó- és mosószert saját maguk és családjuk ellátásához. Az egyedülálló szülők és kisgyermekes anyák nehezen tudnak a nyelvoktatásban részt venni vagy munkát vállalni, mivel nincs, aki a gyermekeikre vigyázna. A hagyományos női szereppel szakító nőket időnként saját menekülttársaik közösítik ki. Egy kameruni, egyedülálló menedékkérő nő panaszolta, hogy az emancipált nőket saját közösségük prostituáltnak bélyegzi. A férjem nem engedi, hogy nyelvtanfolyamra járjak, mert ott sok a férfi. Olyan tanfolyamra elengedne, ahol csak nők vannak, de annak délelőtt kéne lennie, amikor a gyerekek az iskolában vannak Koszovói roma anya Békéscsabán Közigazgatási őrizetben a nők körülményei rosszabbak, mint a férfiaké. Sokszor a fogda egyik eldugott helyiségében helyezik el őket, amelyből közvetlenül nem lehet eljutni a közösségi helyiségekbe, míg a férfiaknak közösségi helyiség és TV áll a rendelkezésére. Mivel jóval kevesebb a női fogvatartott, mint a férfi, előfordul, hogy egy nő heteket vagy akár hónapokat tölt egyedül egy cellában, és egyáltalán nincs kihez szólnia. Szinte mondani sem kell, hogy a fogdákat üzemeltető Határőrség (2008. január 1-től Rendőrség) tisztjei is férfiak. A balkáni háború öröksége: egy boszniai elmegyógyintézet idős betegei, akiket a kilencvenes évek elején Magyarországra evakuáltak FOTÓ: UNHCR A pszichológiai problémák sok esetben rejtve maradnak A menedékkérők és menekültek körében gyakran merülnek fel különböző súlyosságú pszichés problémák a korábban megélt vagy a megérkezést követő traumák következtében. Léteznek bizonyos programok a traumatizált felnőttek kezelésére, de a multifunkcionális csoport azt tapasztalta, hogy a poszt-traumás stressz szindrómával (PTSD) küzdő kiskorú menedékkérők vagy menekültek gyógyítására nincs elegendő pszichológus. Továbbá, nincs megfelelő eszköz a korábban elszenvedett kínzások áldozatainak kiszűrésére, akik újra traumatizálódhatnak, ha őrizetbe kerülnek. 13 Regionális felmérés 2007
A balkáni háború öröksége: a debreceni befogadóállomáson a menekültek egy sajátos csoportja él; egy boszniai elmegyógyintézet idős betegei, akiket a kilencvenes évek elején Magyarországra evakuáltak. Számukra azóta sem sikerült megnyugtató megoldást találni. A felméréskor 22 beteg élt azon külön ápolási osztályon, amelyet kifejezetten a számukra hoztak létre. A multifunkcionális csoportnak három személlyel sikerült kommunikálnia, akik ki tudták fejezni a saját és társaik igényeit. Ezek a menekültek egészségi állapotukon túlmenően két fő probléma miatt szenvednek az intézetben: az egyik a depresszió, a másik a tétlenség. Honvágyuk van, és azt remélik, hogy egy napon majd hazatérhetnek. Képtelenek megérteni, hogy a háború utáni Boszniában sem családtagjaik nincsenek már, sem a gyógykezelésük nem lenne biztosítva. Szeretnék hazatérni a városomba, és a kedvenc kávézómban együtt kávézni a barátaimmal és a szomszédaimmal. És szeretnék elmenni a mecsetbe. Bosnyák mentálisan sérült beteg Ugyanakkor a betegek maguk javasoltak két egyszerű megoldást szenvedésük enyhítésére: szeretnének időnként boszniai ételeket enni, és szeretnének egy orvost vagy nővért, aki beszéli a nyelvüket. Szükség van emellett rendszeres tevékenységre, hogy mentális állapotuk javuljon, amelyet ma csak gyógyszerekkel tartanak fenn. A menedékkérők fogvatartása szigorúbb, mint a bűnözőké A multifunkcionális csoport megállapítása szerint a fogvatartott menedékkérők nem tudnak részletes információkon alapuló döntéseket hozni jogi helyzetükről, mivel nem jutnak hozzá számukra érthető felvilágosításhoz a Dublin II eljárásról és a menekült státusz-meghatározási eljárásról. Sok esetben a fogvatartottak nem is értik, miért vannak őrizetben. Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy nyelvi problémák miatt nem tudnak az őrökkel kommunikálni. A multifunkcionális csoport megállapítása szerint a közigazgatási őrizet szabályai túl szigorúak. A kisebb szabálysértést elkövető külföldiek mozgásszabadsága nagymértékben korlátozott, szinte szigorúbb körülmények között tartják fogva őket, mint a bűnözőket. Két intézményben még nappal is zárva tartják a cellákat. Az asztalok és székek a padlóhoz vannak rögzítve. A bentlakók csak a zárt ajtón levő nyíláson keresztül kommunikálhatnak a látogatóikkal. Az egyik intézményben a telefonhasználatot naponta egyetlen, maximum 5 perces hívásra korlátozták. A nyírbátori és kiskunhalasi intézményekben ezek a rendkívül szigorú rendszabályok vannak érvényben, ugyanakkor a győri intézményben kicsit emberségesebben bánnak a fogvatartottakkal, és az intézményen belül van némi mozgásszabadságuk. Bizonyos fogdákban az általános életkörülmények megdöbbentőek. Az élelem nem elegendő, a higiénés körülmények rosszak, a helységek piszkosak, az ágyneműt ritkán mossák. Nincsenek szociális szolgáltatások vagy napközbeni tevékenységek, pl. sportolási lehetőség, olvasnivaló, internet hozzáférés, a muszlimok nehezen tudják betartani a ramadánt. Úgy tartanak minket, mint az állatokat az állatkertben Idősebb fogvatartott koszovói férfi a nyírbátori fogdában 14 Regionális felmérés 2007
Élet a menekülttáborokban: unalom és konfliktusok A menedékkérők arról panaszkodtak a multifunkcionális csoportnak, hogy nincs értelmes szabadidős elfoglaltságuk, és nem biztosítanak számukra szakképzési lehetőséget. Azt is megemlítették, hogy a bentlakók közötti konfliktusok kezeléséhez külső közvetítőre lenne szükség. Konfliktusok kialakulhatnak eltérő kulturális hátterű emberek, nők és férfiak között, valamint a lakók és az intézmény vezetősége között. Konfliktusforrás lehet az is, hogy egyes lakók nem tartják be a házirendet, ezzel másokat zavarnak, ami aztán vitákhoz vezet. Csak ülünk, és várjuk a napot, amikor kijutunk innen -Koszovói roma nő FOTÓ: UNHCR A multifunkcionális csoporthoz a felszolgált étellel kapcsolatban is érkeztek panaszok: nem tartalmaz elég zöldséget, gyümölcsöt vagy tejterméket, és csak napi egy meleg étkezés biztosított. Néhány táborlakónak kevés az ételadag. A ruházkodás szintén problémát jelent. Több táborlakónak meleg cipőre és ruhára lenne szüksége télre. Az étel rémes: egyik nap piros mártás, másik nap sárga mártás, hozzá rizs vagy krumpli Szerb menekült nő Bicskén A multifunkcionális csoport ajánlásai A megkérdezett személyek által felvetett problémák részletes nyomon követése mellett a multifunkcionális csoport a következő ajánlásokat fogadta el: A menedékkérő gyermekeknek a megérkezés után haladéktalanul meg kell kezdeniük a magyar nyelv tanulását, mert csak így lesz értelme iskolába járniuk. A szülők számára segítséget és tolmácsot kell biztosítani, hogy a tanárokkal és az iskolavezetéssel kommunikálni tudjanak. A menekült és menedékkérő gyermekeket fogadó iskolák tanárait és igazgatóit tovább kell képezni, hogy meg tudják valósítani a multikulturális oktatást. Mivel az oktatás alapvető szükséglet, a menedékkérő gyermekek középiskolai oktatását a kormánynak kell finanszíroznia a fenntarthatóság biztosítása érdekében (jelenleg ez teljességgel az Európai Menekültügyi Alaptól függ). A menekülteket befogadó állomásokon speciális, gyerekekre szabott programokat kell szervezni, főként nyáron, hogy a gyerekek elfoglaltságát és aktivitását biztosítsák. A fogvatartás körülményeit javítani kell, hogy azok megfeleljenek az alapvető normáknak. A Magyarországon megszülető menekült újszülöttek nemzetiségét megfelelően kell anyakönyvezni, elkerülve ezzel a későbbi hontalanná válást. 15 Regionális felmérés 2007
A poszttraumás stressz betegségben (PTSD) szenvedő fiatalkorú menedékkérőket és menekülteket pszichiátriai kezelésben kell részesíteni. A poszttraumás stressz betegségben szenvedő fogvatartottakat szűrni kell az újra-traumatizálódás elkerülése érdekében. A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások A menekülteket befogadó állomásokon jelentősen javultak a körülmények, ami a külső forrásokból finanszírozott projekteknek köszönhető. Sok lakó elégedetten nyilatkozott a szolgáltatásokról, a panaszok száma jelentősen csökkent az előző évihez képest. Általánosságban a megkérdezett személyeket sokkal inkább aggasztották a 2008. január 1-től életbe lépő jogszabályi változások, mint a befogadás körülményei. A Budapesti Regionális Képviselet országszerte fali brosúratartókat helyezett el a határátkelő helyeken, előállító helyiségekben és fogdákban. A tartókban elhelyezett információs anyagok tájékoztatják az újonnan érkező menedékkérőket a jogaikról és lehetőségeikről. A multifunkcionális csoport azt tapasztalta, hogy a tartókat ténylegesen használják és újratöltik a szükséges tájékoztató anyagokkal. A kísérő nélküli menedékkérő és menekült gyermekek otthonát be kell vonni a magyar gyermekvédelmi rendszerbe, a gyermekek számára biztosítani kell a magyar gyermekekkel megegyező szabályokat. (2008. január 1. óta a családjuktól elválasztott gyermekek otthona nem Nagykanizsán működik, hanem az Ökumenikus Szeretetszolgálat által az Európai Menekültügyi Alapból finanszírozott projekt formájában, a Bicskei Menekülteket Befogadó Állomáson.) 2007-ben a menedékkérők és menekült gyermekek legjelentősebb problémájával, az oktatás kérdésével számos kerekasztal-megbeszélés foglalkozott, és az UNHCR az Oktatási Minisztérium szakembereit is rendszeresen tájékoztatta a témáról. Új menedékjogi törvény Magyarországon A 2007. évi értékelés az új menedékjogi törvény megalkotásának befejező szakaszára esett. A törvény 2008. január 1-jén lépett hatályba, s több olyan változtatást tartalmaz, amely az értékelés megállapításain alapul, így például: A menedékkérő és menekült gyermekek mostantól jogosultak iskolakezdési támogatásra, illetve az otthon és az iskola közötti utazás költségeinek megtérítésére. A befogadóállomásokon a 14. életévüket be nem töltött gyermekek is jogosultak a havi támogatásra, hogy a családok a gyermekek speciális igényeit ki tudják elégíteni. Ezen felül az új idegenrendészeti törvény tizenkettőről hat hónapra csökkentette az közigazgatási őrizet maximális időtartamát, és a menedékkérők maximum 15 napon át tarthatók fogva. 16 Regionális felmérés 2007
Lengyelország Lengyelországban jelentősen (62,6%-kal) nőtt a menedékkérők száma. 2007-ben a menedékkérelmek száma 10.047 volt az előző évi 7.093 kérelemhez képest. Regionális vonatkozásban Lengyelországba érkeztek legnagyobb számban a menedékkérők, a Közép-Európában regisztrált kérelmezők 47%-a. Csakúgy, mint a korábbi években, döntő többségük (több mint 90%) oroszországi csecsen volt. A menekült státuszért folyamodók száma nőtt ugyan, viszont az elismerés aránya 17,2%-ról 3,9%-ra csökkent. 212 személy kapott menekült státuszt, míg egy évvel korábban ez a szám 485 volt. A csökkenést kompenzálta, hogy 2007-ben 33,8%-kal több személy részesült kiegészítő védelemben (2.919 fő) szemben az egy évvel ezelőtti 2.110-zel. Módszertan 2007 szeptemberében, amikor az értékelés készült, Lengyelországban 4.035 menekült élt 17 menekülteket befogadó központban, az ország három vajdaságában. 693 olyan menedékkérő részesült állami támogatásban, akik a központokon kívül éltek. A megkérdezetteket nyolc, nem és kor alapján elkülönített csoportba sorolták. Az értékelési folyamat három fordulójában a multifunkcionális csoport mintegy 200 menedékkérővel és nemzetközi védelem alatt álló személlyel találkozott. Az interjúkat a következő helyszíneken készítették: Lublin, Łuków és Niemce (Lubelskie vajdaság) Łomża, Czerwony Bor és Iga (Podlaskie vajdaság) Siekierki és Bielany központok Varsóban (Mazowieckie vajdaság) A korábbi években az értékelés egy hétig tartott és csak egy vajdaságban végezték el, 2007-ben azonban az interjúk májustól októberig folytak, és földrajzilag nagyobb területet fedtek le. A 2007. évi felmérést egy konferencia zárta le, amelyen megvitatták a megállapításokat és javaslatokat terjesztettek elő. Monoton mindennapok, zsúfoltság A multifunkcionális csoport a legtöbb befogadó központban azt tapasztalta, hogy a lakók elégedetlenek az életkörülményeikkel. A központok túlzsúfoltak, gyakran több család osztozik egy szobán. Több központ épülete lelakott, a szobák nedvesek. Ez különösen igaz a Niemce és Lublin városokban található befogadóközpontokra, ezek esetében sürgős felújításra lenne szükség. A kommunális berendezések, tűzhelyek, mosógépek siralmas állapotban vannak. A konyha sok esetben mocskos, tele van bogarakkal. A menekültek több konyhai berendezést szeretnének, de ugyanakkor megfelelő tájékoztatást is kérnek a berendezések használatáról, a konyha tisztán és rendben tartásáról. 17 Regionális felmérés 2007
A felkeresett központok közül egyedül Bielany lakói voltak az étellel elégedettek. Kiderült, hogy rendszeresen konzultálnak az élelmezési vállalattal, amely figyelembe veszi az ötleteiket és a panaszaikat. A multifunkcionális csoport ezt pozitív példának tekinti, amely másutt is követendő lenne. A gyerekek hiányolják a játszótereket és a sportlétesítményeket FOTÓ: UNHCR A másik gyakori panasz, amellyel a multifunkcionális csoporthoz fordultak, a tábori élet monotóniája és a szabadidős tevékenységek hiánya. Gyakorlatilag minden gyerek és fiatal hiányolja a játszóteret, sportlétesítményeket és sporteszközöket a befogadó központokban. A felnőttek közül a férfiak gyakrabban említették ezt a problémát, mint a nők. A felnőttek és gyerekek egyaránt szeretnének olvasnivalót kapni, főként az anyanyelvükön íródott könyveket. A legtöbb központban van számítógép és internet, de a használati szabályok nem egyértelműek. Lublinban a központ kapott egy TV készüléket, de állítólag azt a biztonsági őrök használják. Varsóban néhány lakó tönkretette a TV-t. A biztonság kérdéséről a befogadó központok lakói nem szívesen beszélnek. A multifunkcionális csoport megállapítása szerint a menedékkérők között előfordulnak konfliktusok, de az érintettek nem akarják ezekbe bevonni sem a vezetőséget, sem a rendőrséget. Az alkohol és drogfogyasztást valamint az erőszakot ugyancsak problémaként említik, de ezeket az eseteket sem jelentik a vezetőségnek vagy a biztonsági személyzetnek. Bizonytalan a kiegészítő védelemben részesülők helyzete Lengyelországban a kiegészítő védelemben részesülők száma mintegy húszszorosa a státuszos menekültek számának. A multifunkcionális csoport a kiegészítő védelmet kapottaktól úgy értesült, hogy nincsenek tisztában a jogaikkal, és azzal sem, hová fordulhatnak segítségért. Információs anyag csak korlátozottan áll rendelkezésükre, a civil szervezetek jogászai pedig főként a menedékkérőkre összpontosítanak, és nincs kapacitásuk, hogy foglalkozzanak a kiegészítő védelem alatt állókkal. A kiegészítő védelem alatt állók saját helyzetüket különösen bizonytalannak, magukat pedig fokozottan kiszolgáltatottnak érzik. Sok csecsen nem érti, miért tagadták meg tőle a menekült státuszt. Nem jutnak hozzá az integrációs programokhoz, így a lengyel nyelvtanfolyamokhoz sem, és nem kapnak segítséget az elhelyezkedésben és lakhatásban. Ezért sokan úgy látják, Lengyelország nem az az ország, ahol integrálódni tudnának. A kiegészítő védelemben részesülők számára (a menekültekhez hasonlóan) az a legfontosabb kérdés, mikor hagyhatják el a befogadó központot. A multifunkcionális csoport úgy látta, hogy a központokban élő menekültek kevés támogatást kapnak, bár néhány táborban működik a tanácsadással, lakáskereséssel egybekötött integrációelőkészítő program és más támogatási formák. Mivel azonban gyakran nem sikerül elsőre lakhatást és munkát találni, sokan benyújtanak egy újabb kérelmet a menekült státuszért, csak hogy továbbra is a befogadó központban maradhassanak. 18 Regionális felmérés 2007
Rossz tapasztalatok a tanárokkal és osztálytársakkal Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az iskolába járó gyermekek száma, és a multifunkcionális csoporthoz nem érkezett panasz arról, hogy a gyerekeket ne vették volna fel az iskolába. Az azonban világossá vált, hogy mind a tanároknak, mind pedig a lengyel gyerekeknek hozzá kell szokniuk a többnemzetiségű osztályokhoz. A gyerekek és szüleik beszámoltak olyan esetekről a multifunkcionális csoportnak, amikor a tanárok és az osztálytársak negatívan viszonyultak hozzájuk. FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY A nyelvi akadályok mellett a menedékkérő családok anyagi helyzete is kivetül a gyerekekre. Nehézséget jelent számukra a tankönyvek megvásárlása, vagy az iskolán kívüli tevékenységekbe való bekapcsolódás, és a gyerekeknek járó étkezési támogatást sok esetben másra költik. Ezért előfordul, hogy egyes gyerekek éhesek az iskolában. A menedékkérő családok anyagi helyzete a gyerekekre is kivetül Több szülő felvetette az iskolaelőkészítő kérdését, és javasolták, hogy hozzanak létre óvodákat lengyelül beszélő oktatókkal. Így a gyerekek megtanulnák a nyelvet, mielőtt elkezdik az iskolát. Sok-sok egészségügyi panasz és egy pozitív példa A legtöbb megkérdezett csoport panaszkodott az egészségügyi ellátás elérhetőségére és minőségére. A nyelvi problémák mellett a menedékkérőknek és a menekülteknek sok problémája van az egészségügyi szolgáltatókkal is. Panaszkodtak az egészségügyi dolgozók idegenellenességére és általában az orvosi ellátás alacsony színvonalára. Több menedékkérő arról számolt be, hogy az orvos nem akarja őt szakrendelésre küldeni. Amikor a multifunkcionális csoport tagjai arról értesültek, hogy a táborok lakói nem kapnak elsősegélyt, ha erre szükségük van, azonnal megvizsgálták az információ hitelességét. Megtudták, hogy több esetben indokolatlanul hívták a mentőket, és ilyen esetekben a beavatkozást ki kellett fizetni. Ugyanakkor Varsóban a Bielany Központban úgy jellemezték az orvossal fennálló kapcsolatot, hogy az ideális. A táborlakók nagyra értékelték az orvos elkötelezettségét, és azt, hogy akár saját szabadidejének feláldozásával is kész orvosi segítséget nyújtani. 19 Regionális felmérés 2007
A passzív tábori élet helyett aktív részvétel A multifunkcionális csoport azt a következtetést vonta le, hogy Lengyelországban a menekült népesség passzívan viszonyul saját helyzetéhez. Tény, hogy számos objektív körülmény befolyásolja negatívan a menedékkérők életkörülményeit és integrációs kilátásait, a multifunkcionális csoport azonban úgy látta, hogy a menedékkérők többsége kívülállóktól várja problémái megoldását, és magas elvárásokat támaszt külső szereplőkkel így a kormánnyal vagy a befogadó központ vezetésével szemben. Amikor a menekülteket és menedékkérőket arra kérték, hogy gondolkozzanak el, milyen megoldást tudnának maguk vagy a közösségük számára találni, ezt nehéznek találták. A lengyelországi menekültek segítéséhez elengedhetetlen a kedvezményezettek aktív bevonása FOTÓ: BÉLA SZANDELSZKY A multifunkcionális csoport véleménye szerint Lengyelországban az önálló integrációra törekvő menekültek kilátásai lényegesen jobbak, mint a befogadó állomáson élőké. Ezért e két csoport problémái is jelentősen eltérnek. Az eltérő lengyelországi tapasztalatok, a menekültek és menedékkérők eltérő kulturális és iskolázottsági háttere és családi struktúrái miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés esélye is eltér. A multifunkcionális csoport magállapítása szerint döntő fontosságú, hogy mennyi időt töltenek az érintettek a befogadó központban. A tartós tétlenség gyakran a személyes kezdeményezőkészség csökkenéséhez és a kívülről jövő, kulcsrakész megoldások iránti fokozódó elvárásokhoz vezet. A hosszantartó függőség és a bizonytalan jövő ördögi köréből a menekültügyi eljárás felgyorsítása jelenthet kitörést; segíthet emellett olyan megoldások kidolgozása, amelyek nem ösztönöznek újabb kérelmek beadására csupán szociális alapon. A multifunkcionális csoport véleménye szerint a lengyelországi menekültek segítéséhez elengedhetetlen a kedvezményezettek aktív bevonása a menekültlét minden szakaszában. Ha az emberek már a kezdetektől részt vehetnének az életkörülményeiket és integrációs jogaikat érintő döntések meghozatalában, több, e jelentésben említett problémát már a korai szakaszban orvosolni lehetne. Támogatni kellene a menekültek saját közösségeinek és önsegítő szerveződéseinek működését. 20 Regionális felmérés 2007
A multifunkcionális csoport ajánlásai Szabványos eljárási rendet kell kidolgozni és alkalmazni a szexuális és nemi alapú erőszak (SGBV) kezelésére a befogadó központokban a konfliktusok elkerülésére és megoldására. Növelni kell a szociális munkások számát. [Megjegyzés: 2008. március 25-én az Idegenrendészeti Hivatal, a Rendőrség, a La Strada, a Halina Niec Jogsegély Központ és az UNHCR megállapodást írt alá az SGBV szabványos eljárási rendről (Standard Operating Procedures, SOP). Ezt követően megkezdődött az SOP bevezetése a menedékkérőket befogadó központokban.] A niemcei és lublini befogadó központban szükséges az életkörülmények javítása. Elegendő mosógépet és tűzhelyet kell biztosítani, megfelelő használati utasítással ellátva. A bielanyi központ jó példáját követve a menekülteket be kell vonni a menük összeállításába. A befogadó központokban előforduló vandalizmus megfelelő kezelésére olyan rendszert kell bevezetni, amelyben a lakók felelősek helyiségeik állapotáért. A központoknak rendelkezniük kell játszótérrel és sportlétesítményekkel. A számítógép használatot és internet hozzáférést egyértelműen szabályozni kell. Az iskolák, valamint a menedékkérők és menekültek közösségei közötti párbeszédet támogatni kell. Kulcsfontosságú a menedékkérők bevonása az iskolai életbe. A központokban a lengyel nyelvű oktatók által vezetett iskolaelőkészítőt kell szervezni, vagy biztosítani kell, hogy a központban élő gyerekek nyilvános óvodába járhassanak. Tolmácsokat kell biztosítani az egészségügyi dolgozókkal történő kommunikációra, illetve biztosítani kell az egészségügyi dolgozók nyelvi képzését. A multifunkcionális csoport javasolja a kifejezetten álláskeresőknek szervezett lengyel nyelvoktatás biztosítását. A menedékkérők számára biztosítani kell a szakképzést és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatást. A kormánynak ingyenes jogsegély-szolgálatot és tanácsadó programokat kell biztosítania. Az integrációs programokat ki kell terjeszteni a kiegészítő védelemben részesülő személyekre. A Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztériumnak meg kell vizsgálnia az érvényes integrációs programok minőségét. [Megjegyzés: 2008. május 29-én lépett hatályba az idegenek védelmét biztosító törvény. Ez a jogszabály biztosítja az oltalom alatt állók számára az integrációs programok elérhetőségét.] A menekültek elfogadását erősíteni kell a lengyel társadalomban a diszkrimináció elkerülésére. Támogatni kell a menekültek és kiegészítő védelemben részesülő személyek saját, önsegítő közösségeit az érintett személyek igényeinek jobb kielégítése érdekében. Egyszerűsíteni kell a civil szervezetek számára az EU-s és kormányzati pénzalapokhoz való hozzáférést és ezen összegek kezelését. 21 Regionális felmérés 2007
A 2006-os felmérés óta bekövetkezett változások A 2007. évi felmérés a harmadik volt Lengyelországban. Az előző évek értékelésével kapcsolatos viták elősegítették a lengyelországi menedékkérők igényeivel és problémáival kapcsolatos párbeszédet. A 2005. évi felmérés megállapításait követően az UNHCR, a kormányzati intézmények és a civil szervezetek igyekeztek javítani a menekült és menedékkérő gyermekek iskoláztatási lehetőségeit. Ennek eredményeként az UNHCR hatáskörébe tartozó kiskorúak iskoláztatási aránya jelentősen javult (2006-ban 71 % volt, szemben a 2005 évi 52 %-kal, 2007-re pedig közel 100 %-ra nőtt.) 2006-ban a résztvevők rámutattak a nyelvi és szakképzés problémáira. Ennek megfelelően a központok további programokat és képzéseket szerveztek. 22 Regionális felmérés 2007
Románia A közép-európai régióban 2007-ben Romániába érkezett a legkevesebb menedékkérő az összes kérelmező 3%-a, bár számuk (659 fő) 2006-hoz képest (460 fő) 43,3%- os növekedést mutat. A menekült-elismerési arány azonban magas: 26%, azaz 143 személy kapott menekült státuszt a Genfi Egyezmény alapján, ami az előző évhez képest 75,7%-os növekedést jelent. Ezen felül 17 személy részesült kiegészítő védelemben, így a teljes elismerési arány 29%, és 2006-hoz képest 70%-os a növekedés. A Romániában menedékjogért folyamodó személyek közt a legnagyobb létszámban irakiak (43%), szerbek (28,2%), törökök (6,8%), illetve kínaiak és szomáliaiak (4,8% 4,8%) voltak. Módszertan A felmérésre 2007. szeptemberében került sor Romániában. A multifunkcionális csoportnak 12 tagja volt (kilenc nő és három férfi). A tagok közt szerepeltek az UNHCR, a Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság, illetve civil szervezetek delegáltjai. Összességében a multifunkcionális csoport 87 személlyel beszélt: 64 menedékkérővel és 23 menekült státuszú vagy kiegészítő védelem alatt álló személlyel, akik Irakból, Szerbiából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Brazzaville Kongóból, Szomáliából, Nigériából, Egyiptomból illetve Törökországból érkeztek. A megkérdezettek között hét gyermek (13-18 évesek, két fiú és öt leány), illetve 80 felnőtt (53 férfi és 27 nő) volt. A széles földrajzi lefedettség biztosítása érdekében a multifunkcionális csoport kisebb csoportokra bontva az alábbi helyszíneken végezte el a felmérést: Stolnicu befogadó állomás (Bukarest) Radauti befogadó állomás (Románia északkeleti részén) Somcuta Mare befogadó állomás (Románia északnyugati részén) Galati befogadó állomás (Kelet-Románia) Temesvár befogadó állomás (Nyugat-Románia) Civil szervezetek irodái (ARCA Migránsok és Menekültek Romániai Fóruma, Romániai Nemzeti Menekültügyi Tanács, Menekült Nők Egyesülete, Romániai Gyermekmentő Egyesület Bukarestben, illetve a Generatie Tanara Egyesület Temesvárott) az UNHCR bukaresti irodája A felmérés tényleges elvégzése előtt a multifunkcionális csoport megállapodott abban, hogy figyelmét elsősorban a következő témákra összpontosítja: a menekültelismerési eljárás és a menedékkérők életkörülményei, illetve a státuszos személyek helyi integrációja. 23 Regionális felmérés 2007
A menekültelismerési eljárásnak számos gyenge pontja van Romániában a menedékkérők számos nehézséggel találják szembe magukat, különösen a fővároson kívül, ahol a hiányosságok még a Bukarestben tapasztaltnál is súlyosabbak. A romániai Bevándorlási Hivatal elkészített egy információs filmet, amely a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárást, illetve a menedékkérők jogait és kötelességeit ismerteti. A film azonban csak román, angol és arab nyelvű változatban létezik. E fontos információk így nem jutnak el azokhoz, akik e három nyelv egyikét se beszélik. A menedékkérők gyakran nem értik meg a román jogi eljárásokat; ezen túlmenően a multifunkcionális csoport a Dublin II eljárásokkal kapcsolatos információhiányt is feltárt. A Dublini Szabályozás célja, hogy korlátozza a mozgásszabadságot. Irakból érkezett menedékkérő A multifunkcionális csoportnak a ritka nyelveket beszélő menedékkérők elmondták, hogy Bukaresten kívül nem jutnak tolmácshoz. Ez hátrányosan érinti őket, ha szociális, jogi vagy orvosi segítségre van szükségük. A menekültelismerési eljárás meglehetősen összetett jogi folyamat, amelyet szakemberek segítsége nélkül aligha lehet lefolytatni FOTÓ: TUDOR VINTILOIU A menekültelismerési eljárás meglehetősen összetett jogi folyamat, amelyet szakemberek segítsége nélkül aligha lehet lefolytatni. Az Ügyvédi Kamara által nyújtott ingyenes jogsegély, illetve a civil szervezeteknek az UNHCR által finanszírozott idevágó tevékenysége nem elégíti ki a romániai menedékkérők alapvető igényeit. Ezen túlmenően Bukaresten kívül nem állnak rendelkezésre a témára szakosodott ügyvédek. A menedék iránti kérelmek elbírálásakor a döntéshozók gyakran nem veszik figyelembe a menedékkérő származási országában bekövetkezett legfrissebb fejleményeket, ami helytelen döntéseket eredményezhet. A menedékkérő nők különösen kiszolgáltatottnak érzik magukat a menekültügyi eljárás során. A ritka nyelvekből kevés a női tolmács és a kormányzati tisztségviselők nem eléggé képzettek ahhoz, hogy az interjúkat a nemek közötti különbségeket szem előtt tartva folytassák le, illetve felismerjék a nemek közti megkülönböztetésen alapuló üldözés eseteit. Sok megkérdezett személy panaszkodott arról, hogy havi ellátmányuk nem fedezi anyagi szükségleteiket, és problémát jelent a legalapvetőbb dolgokon túli szükségletek finanszírozása. Így például a szülők arról számoltak be, hogy gyermekeik nem tudnak részt venni semmiféle tanórán kívüli elfoglaltságban, mert nem tudják kifizetni ezek költségeit. Somcuta Mare-ban a menedékkérők hiányolták a megfelelő egészségügyi ellátást. A problémák akkor merülnek fel, ha a menedékkérőket beutalják a helyi kórházba. 24 Regionális felmérés 2007