Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet 2010. évi nyilvánosságra hozatali kötelezettségének teljesítése Szatymaz, 2011. május 13. Csúri Péterné Elnök-ügyvezetı Sebık Istvánné Ügyvezetı
TARTALOMJEGYZÉK I. 1. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA...4 I. 2. 1. Általános kockázatkezelési célok... 5 I. 2. 2. Kockázatkezelési alapelvek:... 5 I. 2. 3. Kockázati típusok... 6 1.2.4. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság... 8 II. A SZABÁLYOZÓI TİKEKÖVETELMÉNY, ÉS A TİKESZÜKSÉGLET MEGÁLLAPÍTÁSA...9 II. 1. Kockázati szerkezet... 9 II. 2. Kockázatkezelési szervezet bemutatása... 9 II. 3. Tıketervezés... 9 II.4. LIMITRENDSZER KIALAKÍTÁSA, A MÉRÉS FO LYAMATA... 10 II. 5. KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS, és A HITELKOCKÁZATI FEDEZET... 11 III. SZAVATOLÓ TİKE...11 IV. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE...12 IV. 1. A belsı tıkemegfelelés értékelése, elvei és stratégiája... 13 IV. 2. Kockázatok tıkekövetelménye... 14 IV. 3. kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye... 14 IV. 3. 1. Hitelezési kockázat... 15 IV. 3. késedelmes tétel... 16 IV. 4. Stressz tesztek... 16 IV. 5. A hitelezési és a felhígulási kockázatokhoz kapcsolódó tájékoztatás... 17 IV. 5. 1. Értékvesztések elszámolása és visszaírása.... 17 IV. 6. számviteli beszámolások utáni kitettségi értékek és átlagos értékek... 19 IV. 7. Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet.... 19 IV. 8. A kitettségek gazdasági ágazatonként és kitettségi osztályonként... 19 IV. 9. Kitettségek hátralévı futamidı szerinti megoszlása... 20 IV. 10. Késedelmes tételek ügyfélkategória és gazdasági ágazat szerint... 20 IV.11. Az elszámolt és a visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerint... 21 IV.12. Céltartalék állomány... 21 V. Sztenderd módszer... 21 VI. Hitelezési kockázat mérséklés... 21 VI. 1. A garanciát- és kezességet vállalók minısítési kategóriája... 23 2
VI. 2. Garanciák, készfizetı kezességek... 23 VI. 3. az elismert biztosítokkal csökkentett kitettség érték... 23 VII. PIACI KOCKÁZAT...24 VII. 1. Devizaárfolyam kockázat... 24 VII. 2. Kereskedési könyvben nem szereplı részvények, részesedések... 24 VII. 3. Kamatkockázat... 24 VII. 4. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok... 25 VIII. MŐKÖDÉSI KOCKÁZAT...25 3
A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésérıl 2010. 12. 31. A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény 137/A -ának, és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány rendelet elıírásainak megfelelıen az alábbi információkat hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozott adatok a 2010. évre vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak, amelyeket a Takarékszövetkezet Küldöttgyőlése a 2011. április 28-i ülésén hagyott jóvá. A Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A (4) bekezdés a) pontja szerint a kockázat kezelésével, a szavatoló tıkével, a kockázatokkal és a tıke megfeleléssel kapcsolatos lényeges információkat hozza nyilvánosságra. Célja, hogy a pénzügyi piac átláthatóságának erısítése érdekében transzparens módon biztosítsa a tájékoztatást ügyfelei, leendı ügyfelei, a piac többi szereplıje és a hatóságok számára, és ezzel hozzájáruljon a pénzügyi szektor megítélésének javításához. A Takarékszövetkezet tartózkodik a Hpt. 137/A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott információk nyilvánosságra hozatalától, mivel azok közzététele versenypozícióját ronthatja, valamint titoktartási kötelezettség terheli ügyfelei vagy harmadik személy felé. A Takarékszövetkezet, a Nyilvánosságra hozatali rendeletben elıírt lényeges információkat hozza nyilvánosságra, kivéve a védett és bizalmas információkat. Lényeges információ: olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. (Hpt) Védett információ: olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információ: olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A fentiek értelmében a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet nyilvánosságra hozatali követelmény rendszere kiterjed: 1. A kockázat vállalásokra, a számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatok esetében kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeresen jelentést készít. 2. A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra, folyamatokra, a kockázatok azonosítására, mérésére, monitorozására a szervezeti egységek és funkciók leírására. 3. A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére. 4. A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fı elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenırzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra. 5. A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatkezelési elveire, módszereire. I. 1. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA A Takarékszövetkezet rendelkezik kockázatvállalási politikával. Stratégiájában minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, és rendszeresen jelentést készít róluk. Kockázatvállalásait úgy alakítja, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. 4
A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott tıkekövetelmény felett. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, a kockázatvállalási hajlandóságát, és kockázatvállalási képességét limitrendszer kialakításával szabályozza. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nemszámszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeresen jelentést készít. A Takarékszövetkezet legjelentısebb nem számszerősíthetı kockázatának az irányítási kontroll kockázatot tekinti. A kockázatkezelés folyamata az integráció által alkalmazott közös módszertanra épül. Egyrészt a kockázati limitek keretei szabnak határt a túlzott mértékő kockázatvállalási étvágynak, másrészrıl pedig a kockázati stressz tesztek hatásvizsgálatai. A kockázatvállalás során alkalmazott eszközök és módszerek Takarékszövetkezetünk méretéhez képest költséghatékony módon alkalmasak a felvállalt kockázatok kezelésére, valamint a várható veszteségek meghatározására. A Takarékszövetkezet által alkalmazott kockázatkezelési folyamatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az éves SREP vizsgálat keretében megismerte és elfogadta. A Felügyelet által a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet számára megállapított tıkekövetelmény a mindenkori tıkeszükséglet 120 százaléka, amely a következı felülvizsgálat idıpontjáig érvényes. I. 2. 1. Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményekkel. 2. A Takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 3. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél az Igazgatóság felé jelzéssel él, és az Ügyvezetés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 4. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. 5. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a Felügyeletnek küldött kockázati jelentések fı adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját, erısítsék a szervezet kockázat-tudatosságát. 6. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására, a hozamvezérelt kockázati politika mőködtetésére. I. 2. 2. Kockázatkezelési alapelvek: 1. Biztonságos mőködés elve: A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükséglet mindig megfelelı tıketöbbletet biztosít a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett. 2. Összeférhetetlenség elve: A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. 5
3. Együttmőködés elve: A Takarékszövetkezet annak ellenére, hogy nem tagja az integrációnak, kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet, megfelelıségének ellenırzésében. 4. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A Takarékszövetkezet kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. 5. Költség-haszon elve: A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. 6. Hasonlóakkal történı összemérés elve: A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és a kockázati limiteket úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. 7. Rendszeresség elve: a Takarékszövetkezet évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Takarékszövetkezetre vonatkozó lényeges információkat. 8. Kontrolláltság elve: A Takarékszövetkezet csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelı belsı kontrollokkal ellenırizte. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 9. Tiltott tevékenységek elve: A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. 10. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését. Kockázatok alakulásának figyelése. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıke megfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. I. 2. 3. Kockázati típusok Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkezı veszteség lehetısége. 6
Hitelezési kockázat: általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerzıdéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerzıdéses partner nem szerzıdés szerinti teljesítése miatt Ügyfélkockázat: a hitelezési kockázat legfıbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentı szerzıdéses fizetési kötelezettségeiket nem szerzıdésszerően teljesítik Koncentrációs kockázat: a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzıkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülı, különbözı szerzıdéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együttesébıl ered: ágazati koncentráció, földrajzi koncentráció, adott külföldi devizanemben fennálló koncentráció, hitelkockázat csökkentı eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkentı eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Elszámolási kockázat: Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is. Reziduális kockázat (biztosítékok elfogadásából származó): a Felügyeletnek a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak Devizaárfolyam kockázat: annak a kockázata, hogy a különbözı devizákban lévı nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. A devizaárfolyam kockázat számítási módját a Kkr. tartalmazza. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat: azon jelenlegi, illetve jövıbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezıségére, tıkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezıtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: A kamatlábak idıbeli változása és a cash-flow-k idıbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), A kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemzı hozamgörbék között (bázis kockázat), Ugyanazon termék vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), A termékekben rejlı rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. A pozíciós kockázatok számítási módját a Kkr. rendelkezései tartalmazzák. Mőködési kockázat: A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, a hitelintézet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázata. Likviditási kockázat: annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit idıben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetıen négy kategóriába sorolhatók: Lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggı) likviditási kockázat, Lehívási (a lejárat elıtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, Strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásától függ Piaci likviditási kockázat. Reputációs kockázat: a tıkét vagy a jövedelmezıséget közvetve érintı olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményrıl kialakult kedvezıtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetıi vagy hatósági véleménybıl származik, és az intézmény külsı megítélésének a kívánatos szinttıl való elmaradásában nyilvánul meg. 7
Stratégiai kockázat: a tıkét vagy a jövedelmezıséget érintı olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekbıl, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Irányítási kockázat: az irányítási kockázat a felelıs belsı irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti. Jövedelmezıség kockázata: az intézmény jövedelemtermelı szerkezetének nem megfelelı kialakítása, diverzifikáltsága, illetve a megfelelı szintő jövedelemtermelı képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Külsı tényezık kockázata: a külsı tényezık kockázata magában foglalja a gazdasági környezetbıl fakadó kockázatot és a szabályozói környezetbıl adódó kockázatot. Felhígulási kockázat: a Hpt. III/A melléklete 4. pontja szerint a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthetı kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történı csökkentésének lehetısége. (A felhígulási kockázatra, azaz a behajtható összeg kockázatára a szabályozás a sztenderd módszernél nem határoz meg tıkekövetelményt.) 1.2.4. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet kockázati étvágyát és kockázatvállalási képességét limitrendszer kialakításával harmonizálja egymással. A döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet folytató takarékszövetkezetekben szokásos mértékeknek. A kockázat kezelése és az ehhez szükséges tıkeszükséglet meghatározása két szinten történik. A minimális tıkeszükséglet meghatározása mellett a legegyszerőbb módszerekkel a váratlan, elıre nem látható események hatásainak mérésére stressz-teszteket végzünk. Ezek eredményét csak számszerősíthetı kockázat esetén vesszük figyelembe a belsı tıkeszükséglet számításában. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya és kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja meg, hogy milyen ügyfélkörrel kapcsolatban, mely kockázatokat és milyen mértékben és tart elfogadhatónak, ezeket a kockázatokat milyen módon szabályozza és jelenti. Kockázatvállalási stratégiáját három évre szóló Üzleti kockázatvállalási politikában fogalmazza meg, amit évente felülvizsgál. A lényeges kockázatokat az alábbi táblázat szerint minısítjük: KOCKÁZAT TÍPUSA KOCKÁZATI ÉTVÁGY, INDOKLÁS Hitelezési kockázat partnerkockázat Alacsony Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetıen az MTB-vel, az integráció központi bankjával Elszámolási kockázat Alacsony A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. Koncentrációs kockázatok Alacsony A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettség aránya alacsony. Devizaárfolyam kockázat Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékő nyitott pozíciók Betétgyőjtés és hitelek kihelyezése alapvetıen mozgó kamatozás mellett, Nem-kereskedési könyvi Mérsékelt fix kamatozású eszközök fıként a kamatkockázat likviditási céllal tartott értékpapírok között Mőködési kockázat Alacsony Zéró kockázattőrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattőrés Likviditási kockázat Mérsékelt A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok A Takarékszövetkezet kockázati étvágya a teljes mőködését tekintve mérsékelt. 8
II. A SZABÁLYOZÓI TİKEKÖVETELMÉNY, ÉS A TİKESZÜKSÉGLET MEGÁLLAPÍTÁSA II. 1. KOCKÁZATI SZERKEZET A kockázati szerkezet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a minimális tıkeszükséglet nagyságával jellemzı. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet az I. pillér szerinti módszerek közül az alábbiakat alkalmazza: 1. Hitelezési kockázat kezeléshez a sztenderd módszert. 2. Hitelkockázat mérsékléshez: Pénzügyi biztosítékoknál az egyszerő módszert. Garanciák, készfizetı kezességek esetében sztenderd módszert. 3. Partnerkockázati kitettségeknél: az eredeti kockázat módszerét. (vagy piaci árazás módszere) 4. Devizaárfolyam kockázat esetén: sztenderd módszert. 5. Mőködési kockázatnál: alapmutató módszert. A Takarékszövetkezet a következı lényeges kockázati típusok tekintetében számít minimális tıkeszükségletet: 1. Hitelezési kockázat 2. Mőködési kockázat 3. Piaci kockázat II. 2. KOCKÁZATKEZELÉSI SZERVEZET BEMUTATÁSA A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A kockázatok azonosításához, méréséhez, összesítéséhez, figyeléséhez és elemzéséhez a kockázatkezelésben részt vevı munkatárasak kötelezettségeit, a nyilvántartások, beszámolók, jelentések és elemzések határidıre történı elkészítését a kockázatkezelési szabályzatok és utasítások tartalmazzák. A kockázatkezelési szabályzatok kiadásáért és az azokban foglalt feladatok megvalósításáért az ügyvezetés a felelıs. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért a kockázatkezelı a felelıs. A Takarékszövetkezet megbízható és hatékony, a jogszabályoknak és a belsı szabályzatoknak megfelelıen biztosítja mőködését. Messzemenıen szem elıtt tartja eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek, valamint társadalmi céljainak védelmét. II. 3. TİKETERVEZÉS A szavatoló tıke a Takarékszövetkezetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott korrigált saját tıkéje, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tıkeként bevonhatók. A jogszabályok szerint a hitelintézeteknek a kockázattal súlyozott eszközértékük 8%-át meghaladó minimális szavatoló tıkével kell rendelkezniük. A szavatoló tıke alapvetı-, járulékos- és kiegészítı tıkébıl áll. A Takarékszövetkezet alapvetı és járulékos tıkével rendelkezik. A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és hozzájáruljon a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez. A tıketervezés a következıket foglalja magában: 1. A szavatoló tıke és belsı tıke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetısége, valamint a rendelkezésre álló tıke számszerősítése negyedéves bontásban. 2. A minimális tıkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tıketöbbletet. 9
3. A belsı tıkeszükséglet számítása. 4. A lényeges kockázati típusok belsı tıkeszükségletének meghatározása a különbözı kockázati típusok belsı tıkeszükséglete alapján. 5. A limiten belüli kockázatok és a nem-számszerősíthetı kockázatok fedezéséhez szükséges tıketöbblet meghatározása. 6. A szabályozás által elıírt tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet összehasonlítása. 7. A rendelkezésre álló tıke összehasonlítása a belsı tıkeszükséglettel és a szabályozás által elıírt tıkekövetelménnyel. II.4. LIMITRENDSZER KIALAKÍTÁSA, A MÉRÉS FO LYAMATA A túlzott koncentrációk kialakulásának megelızısére, továbbá annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya az Igazgatóság által elfogadott stratégiában meghatározott keretek között maradjon, a Takarékszövetkezet limiteket határoz meg. A limit a felsı határa mindazon kockázatvállalásának, amely a Takarékszövetkezet kockázatvállalási politikájával összhangban korlátozó funkciót tölt be. Annak biztosítéka, hogy kockázati pozícióját képes legyen állandóan a kezelhetı keretek között tartani. A limitrendszer kiterjed a hitel-és egyéb aktív ügyletekbıl származó kockázat vállalásokra, ideértve a befektetéseket is, amelyek a takarékszövetkezet számára forintban és/vagy devizában keletkezı kockázatot hordoznak, valamint ezen ügyletekben szereplı ügyfelekre és partnerekre. A koncentrációs kockázatokra vonatkozó limit megállapításnak összhangban kell lenni a Takarékszövetkezet méretével, a kockázati étvágyával, a kockázati étvágy szerint meghatározott minimális tıkeszinttel. A Takarékszövetkezet a következı koncentrációkra határoz meg limiteket: 1. A vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminısítéstıl és a felajánlott biztosítékoktól függıen a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre. 2. A nagykockázat vállalás állami kockázatot jelentı kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minısülı partnerek, illetve egy partnerként kezelendı partnerek csoportja a jogszabályokban elıírt korlátozásoknak megfelelıen. A nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályokban elıírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint. 3. Az ügyfelek/partnerek portfolió szintő koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévı kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre. 4. Egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra. 5. Elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint. 6. Devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a devizanemenkénti és az összesített deviza nyitott pozíciókra. 7. Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra. 8. Likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére. 9. A terméklimitek az egyes termékcsoportokra vonatkozóan az üzleti kockázatvállalási stratégiában kerültek meghatározása. A limitek nyilvántartását és kezelését és a limitek betartásának ellenırzését a Kockázatkezelı végzi, eredményérıl az Ügyvezetést és az Igazgatóságot tájékoztatja. 10
A koncentrációs kockázatok kezelésének rendszerét és módszereit a Takarékszövetkezet évente egyszer felülvizsgálja, és annak módosítási javaslatairól, valamint a konkrét limitek mértékérıl elıterjesztést készít a Takarékszövetkezet Igazgatóságának. II. 5. KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS, ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET 1. Takarékszövetkezetünk, a prudens mőködés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentı eszközöket az ügylet és ügyfél kockázatosságának figyelembe vételével határozza meg. 2. Valamennyi kihelyezésrıl, illetve kockázatvállalásról szóló döntési eljárásban érvényesülni kell a Kockázatvállalási Szabályzatban foglaltaknak. Belsı minısítés alapján kerül megállapításra az ügyféllel szemben vállalható legmagasabb kockázat nagysága. Az így vállalt kockázat mérséklésére a Fedezetértékelési Szabályzat írja elı az elfogadható biztosítékok körét. 3. Az elfogadott fedezet alapvetı jellemzıjének kell lenni, hogy a Takarékszövetkezet jogai törvényesen kikényszeríthetıek legyenek, a fedezet lényeges tulajdonsága, hogy likvid legyen, a fedezetek további fontos tulajdonsága az értékállóság. Amennyiben az óvadék tárgya pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír a Takarékszövetkezet birtokában van, és ez a körülmény lehetıvé teszi a közvetlen kielégítést szerzıdésszegés esetén. 4. Ingatlan jelzálog terhelése összességében nem haladhatja meg a forgalmi érték 70%-át. A fedezetek értékét a szabályzatban meghatározott idıszakonként felül kell vizsgálni, továbbá meg kell gyızıdni a fedezetek meglétérıl, illetve az állapotukban bekövetkezett változásokról. 5. A fedezetek hitelbiztosítéki értékét forgalmi érték alapulvételével a szabályzatban meghatározott arányban lehet megállapítani. A hitelbiztosítéki értéknek el kell érnie az ügyfelek adósminısítésétıl függıen a szabályzatban meghatározott százalékát. 6. A monitoring, a Takarékszövetkezet részérıl, a fedezetek állagának, és értékének módosulását, emiatt a fedezettség változását, a fedezetek elfogadhatósága érvényessége és érvényesíthetısége szempontjainak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenırzését, valamint folyamatos felülvizsgálatát jelenti. 7. A fedezet-monitoring az éves rendszeres felülvizsgálati és az elıírt idıpontokban végzett ellenırzési rendszer keretében történik. Az éves felülvizsgálat az adósok kockázati szempontú a jogi helyzetükre, gazdálkodási viszonyaikra és a Takarékszövetkezettel fennálló kapcsolatuk megítélésére kiterjedı - átfogó értékelését jelenti. Az elıírt idıpontokban végzett ellenırzés pedig a fedezetek aktuális értékének, az ügylet folyamatos fedezettségének ellenırzését biztosítja. 8. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: Az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt. Más takarékszövetkezet által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt. Olyan gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, amelyben az adós befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyik az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik. Ha a felajánlott ingatlan zálogterhelése meghaladja a piaci érték 50%-át. Az egyszerő kezességet. III. SZAVATOLÓ TİKE Az alábbi táblázat a szavatoló tıke alakulását mutatja 2010. december 31-én a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezetnél. 11
Adatok millió Ft-ban: SZAVATOLÓ TİKE 2009.12.31 2010.12.31 VÁLTOZÁS Jegyzett tıke 49,140 49,200 0,060 JT.CB-on be nem jegyzett vált.. 0 0 0,000 Tıketartalék 4,442 4,442 0,000 Eredménytartalék 306,811 326,752 19,941 Általános tartalék 53,224 55,283 2,059 Lekötött tartalék 24,842 31,969 7,127 Általános kockázati céltartalék 16,131 23,361 7,230 Mérleg szerinti eredmény 27,068 13,801-13,267 Alapvetı kölcsöntıke 0 0 0,000 -Immateriális javak -4,520-3,153 1,367 Alapvetı Tıke 477,138 501,655 24,517 Értékelési tartalék 56,497 57,742 1,245 Alárendelt kölcsöntıke 0 0 0,000 Járulékos Tıke 56,497 57,742 1,245 Szavatoló Tıke 533,635 559,397 25,762 A Hpt. 5 számú melléklet 17. pontja szerinti szavatoló tıke összege: 559,397. Az alapvetı tıke összege 501,655 millió Ft, a járulékos tıke összege 57,742 millió Ft, kiegészítı tıkeelem nincs. IV. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE A jogszabályok elıírásai és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott utasítások alapján a Takarékszövetkezet által elkészített Tıkemegfelelés belsı értékelési folyamata által meghatározott keretrendszer három pillérre bontja a hitelintézetek tıke megfelelését. 1. pillér: A Hpt. 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat vállalások, deviza-árfolyamváltozás, árukockázat, mőködési kockázat tıkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tıkekövetelményét a Hpt., a Hkr, Pkr, a Kkr, és a Mkr. által elıírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. A fejlettebb módszereknél a módszer alkalmazásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges. 2. pillér: A Hpt. 76/K -ában elıírt belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának, valamint annak a Hpt. 145/A -ban meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. 1. A belsı tıkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenıen meghatározza a kockázati stratégiáját, a lényeges kockázatait, kialakítja a kockázat mérésre, kezelésre, figyelésre vonatkozó módszerét és meghatározza az ezekhez szükséges tıkekövetelményt. 2. Tıketervezése során meghatározza a mőködéséhez szükséges minimális tıkekövetelményt, valamint a lényeges kockázatokhoz szükséges belsı tıkeszükségletét és a tıkepuffert, majd ezt követıen összemérje a rendelkezésre álló tıkével. 3. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamata biztosítja, hogy a bank az összes lényeges kockázatát számításba vegye, megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és monitorozza, ezzel biztosítsa a kockázatok fedezéséhez szükséges tıkét. 4. Hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt az igényeknek megfelelıen folyamatosan tökéletesítsen. 12
5. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tıkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját mőködésérıl, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr. 3. -8. -ban, illetve 12. -16. -ban meghatározott információkat. Az I. pillér szerinti szabályozási tıkekövetelmény mérésénél a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet által választott módszerek a következık: 1. Hitelezési kockázat sztenderd módszer 2. Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer 3. Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) 4. Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer 5. Mőködési kockázat alapmutató módszer IV. 1. A BELSİ TİKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSE, ELVEI ÉS STRATÉGIÁJA 1. A belsı tıkemegfelelés értékelési eljárásának magában kell foglalnia a Takarékszövetkezet belsı folyamatait, ezzel biztosítani az összes lényeges kockázatának azonosítását, mérését, összesítését, figyelését. A Takarékszövetkezet ezzel a módszerrel megszakítás nélkül biztosítja a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı mértékő, a szabályzatokban meghatározott mennyiségő belsı tıke nagyságát. 2. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C (1) bekezdés szerint a hitelintézet belsı irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Mindezen feladatok teljesítéséhez hatékony és folyamatosan fejlıdı kockázatkezelési rendszer mőködtetése szükséges. 3. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ban, a 76/K -ban, és a 145/A -ban szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát: nem végez bonyolult tevékenységet termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik 4. A Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. 5. A belsı tıkeszámítás folyamata: Kockázati típusonként tıkeszámítás készítés Tıkepuffer meghatározás Stressz tesztek tıkeszükségletének kiszámítása A stressz tesztek tıkeszükséglete és a tıkepuffer közül a nagyobb érték a Takarékszövetkezet belsı tıke szükséglete. 6. A belsı tıkeszámítás elsı lépése kockázati típusonként a tıkeszámítás elvégezése. A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezetnél a következı kockázati típusokban készül tıkeszámítás: Hitelezési kockázat Piaci-devizaárfolyam kockázat Piaci-kereskedési könyvi pozíciós kockázatok Mőködési kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat 13
Likviditási kockázat Koncentrációs kockázatok 7. A belsı tıkeszámítás második lépésében a következı stressz teszteket végezzük: Hitel kockázat stressz teszt Devizaárfolyam kockázat stressz teszt Mőködési kockázat stressz teszt Kamatkockázat stressz teszt Likviditási kockázat Koncentrációs kockázatok stressz teszt A Takarékszövetkezet évente egyszer önértékelést végez, amely a következı évi tıkepuffer képzés alapja. IV. 2. KOCKÁZATOK TİKEKÖVETELMÉNYE A Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezetnél az I. pillér alatti tıkeszükséglet 259,312 millió Ft, melybıl a hitelezési kockázat tıkeszükséglete 208,468 millió Ft, a mőködési kockázat tıkeszükségletet 50,844 millió Ft. Az I. pillér alatti tıkemegfelelési mutató 17,26 %. A II. pillér tıkeszükséglete 311,174 millió Ft, amely az I. pillér alatti 259,312 millió Ft és az 51,862 millió Ft tıkepuffer értéke. A II. pillér alatti tıkemegfelelési mutató 14,38%. A II. pillér alatti tıkeszükséglet megegyezik a Felügyelet által a SREP vizsgálat során meghatározott tıkeszükséglettel és tıkemegfelelési mutatóval. KOCKÁZATOK TİKEKÖVETELMÉNYE Adatok millió Ft-ban Megnevezés 2009.12.31 2010.12.31 Kockázatok tıkeszükséglete I. pillér 171,215 259,312 ebbıl: hitelezési 122,899 208,468 Mőködési 48,316 50,844 Tıkepuffer értéke: max (stressz tesztek, önértékelés) 34,243 51,862 Összes tıkeszükséglet a 2 pillér alatt tıke-és stressz pufferrel 205,458 311,174 Tıkemegfelelési mutató 1. pillér alatt 24,93% 17,26% Tıkemegfelelési mutató 2. pillér alatt 20,78% 14,38% IV. 3. KITETTSÉGI OSZTÁLYOK SZERINTI KOCKÁZATI KATEGÓRIÁK TİKEKÖVETELMÉNYE A Takarékszövetkezet mérlegtételeinek bruttó kitettsége 4.852,997 millió Ft, a mérlegen kívüli tételek bruttó kitettsége 201,848 millió Ft, a bruttó kitettség összesen 5.054,845 millió Ft, a kockázattal súlyozott eszközök értéke 2.605,861 millió Ft, a hitelezési kockázat tıkeszükséglete 208,468 millió Ft. A kockázattal súlyozott eszközérték és a hozzá kapcsolódó tıkekövetelmény alakulása. KITETTSÉGI OSZTÁLYOK Adatok millió Ft-ban KITETTSÉGEK MÉRLEGTÉTEL KITETTSÉGEK MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTEL KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT ESZKÖZÉRTÉK TİKE- KÖVETELMÉNY Központi kormányok és bankok 504,292 0 0 0 Regionális kormányok, önkormányzat 0,269 0 0,054 0,004 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 2350,132 0 1454,513 116,361 Vállalkozások 526,4 139,415 411,083 32,887 Lakosság 252,432 22,025 176,445 14,116 Ingatlannal fedezett követelések 902,041 40,408 354,422 28,353 Késedelmes tételek 57,659 0 6,566 0,525 Kollektív befektetési értékpapírok 30 0 30 2,4 Egyéb tételek 229,772 0 172,778 13,822 Összesen 4852,997 201,848 2605,861 208,468 14
IV. 3. 1. Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet kockázatainak kezelésére vonatkozó belsı szabályzatai kockázat alapúak, azonban a mérete, üzleti volumene nem teszik lehetıvé statisztikailag megbízható kockázatmérési modellek kifejlesztését és alkalmazását, ezért a minimális tıkekövetelményt és a kockázatmérséklés hatásainak számszerősítését a legegyszerőbb - sztenderd - módszerrel végezzük. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következı kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, helyi önkormányzattal szembeni kitettség, közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, vállalkozással szembeni kitettség, lakossággal szembeni kitettség, ingatlannal fedezett kitettség, késedelmes tétel, kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy egyéb tétel. 1. A Kitettség érték a sztenderd módszer szerinti kitettség érték, eszköztételek esetében a könyv szerinti érték. Származtatott ügyletek kivételével a kitettséget jelentı mérlegen kívüli kötelezettségeknél a nyilvántartási érték egyedileg képzett, kockázati céltartalékkal csökkentett értékének a Hkr. 17. -ban meghatározott ügyletkockázati súllyal számított értéke. 2. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A sztenderd módszer szerint a kitettség értéket 0%, 10%, 20%, 35%, 50%, 75%, 100% vagy 150%-os kockázati súllyal kell ellátni. 3. A kockázati súlyok mértéke függ: a kitettségek megfelelı kitettségi osztályba sorolásától, az osztályba sorolással kapcsolatos döntésektıl, a kitettségi osztályban alkalmazható hitelminısítési besorolástól, a PSZÁF által elismert külsı hitelminısítı szervezetek minısítéseitıl, a kiválasztott külsı hitelminısítı szervezet(ek) minısítéseitıl, több külsı hitelminısítı szervezet általi minısítés esetén az irányadó minısítéstıl, amelynek szabályait a Hkr. határozza meg, az állami kibocsátók (központi kormányzat, jegybank) irányadó hitelminısítési kategóriájától, a figyelembe vehetı fedezetek körétıl és a kockázatmérséklés hatásának típusától, beszámításának módjától. 4. A mérlegen kívüli tételekhez - az alábbiak kivételével - 100%-os (teljes) ügyletkockázati súlyt kell rendelni. Közepes kockázatú tételnek, azaz 50%-os ügyletkockázati súllyal szorzandónak minısül a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja. 20%-os (alacsony) ügyletkockázati súllyal szorzandónak minısül, amelynek az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevı hitelképességében bekövetkezı minıségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását. Kockázatmentes tételnek, azaz 0%-os ügyletkockázati súllyal szorzandónak minısül: o a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely eredeti lejárata nem 15
haladja meg az egy évet, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitelfelvevı hitelképességében bekövetkezı minıségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi. 5. A Hpt. 79. (2) és (7) bekezdésében, illetıleg a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 178. (3) bekezdésében - mindkét jogszabályi hely értelmében: az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szemben vállalható kitettség (kockázat) összértéke nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet szavatoló tıkéjének 25%-át. A hitelezési kockázat tıkekövetelménye a kockázattal súlyozott kitettség értéknek a hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele után meghatározott összegének 8%-a. IV. 3. KÉSEDELMES TÉTEL 1. A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett kitettségek esetén a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni: 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a.. 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a.. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja lakossággal szembeni kitettség esetén: a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet 2. Bármely másik kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén: a kettıszázötvenezer forintot, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát. 3. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a, egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. IV. 4. STRESSZ TESZTEK 1. A belsı tıkeszükséglet számításnál a hitelezési kockázat esetében a stressz teszt arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképpen változik, és ennek következtében miként nı az értékvesztés és céltartalék képzés, és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet. 2. A stressz teszt által mért tıkeszükségletet a két tényezı eredményének összege adja. 3. A hitelezési kockázat számításokat a Felügyeletnek az új tıke megfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblái alapján több lépésben kell kiszámítani. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet összes nettó kitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: Mérlegen kívüli tételek lehívása. A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét 20%-kal kell csökkenteni, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. Magyarország irányadó külsı minısítésének BBB-re romlása. Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minısítése a BBB besorolásnak megfelelı, és emiatt a devizában denominált magyar központi 16
kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt 50%-ra kell növelni, kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelı forrása ugyanabban a devizanemben a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt 100%-ra kell emelni; a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt 100%- ra kell növelni. 4. Ingatlan fedezetek romlása: Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függıen, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 5. Elıre rendelkezésre bocsátott és elıre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása a garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába. 6. Késedelmes tételek növekedése: A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályban lévı tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön 5%-át át kell sorolni a késedelmes tételek közé. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás: Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát. 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez 7. Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%- os és a 150%-os kockázati súlyozás alá esı állományokat az alábbi tételeknél: önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Hitelintézetekkel szembeni kitettségek 8. A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minısítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. IV. 5. A HITELEZÉSI ÉS A FELHÍGULÁSI KOCKÁZATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁJÉKOZTATÁS Takarékszövetkezetünk az általa kezelt hitelállomány minıségi változásából következı értékvesztés követését A kintlévıségek értékvesztése és céltartalék képzési és elszámolási szabályzata határozza meg. A Takarékszövetkezet a hitelminısítést a 2000. évi C. törvény, valamint A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII.24) Kormányrendelet alapján végzi. A Takarékszövetkezetnél a kintlévıségek minısítésé az alábbiak szerint került szabályozásra: A kintlévıségek minısítése negyedéves gyakorisággal, amíg azok visszafizetésre, vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. A kitettségek minısítése a 250/2000. (XII.24) évi Kormányrendelet 7. számú melléklete szerint készül. IV. 5. 1. Értékvesztések elszámolása és visszaírása. Az értékvesztés és céltartalék képzésére, felhasználása, meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek 1. A céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás során a takarékszövetkezet a 2000. évi C. sz. törvény valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és 17
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján jár el. 2. Az ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti- és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. 3. A takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre, valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. 4. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetıen a követelés várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: az ügyfél, illetve partner minısítés eredménye a törlesztési rend betartása a veszteség keletkezésének valószínősége és nagysága; a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke a tétel további értékesíthetısége a megtérülés valószínősége; az eszköz minısítési kategóriája; a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli elıírásokra 5. Ha a minısítés során az adott eszköz könyv szerinti értéke magasabb a várható megtérülésnél, illetve az adott eszköz piaci értékénél, úgy a takarékszövetkezet értékvesztést számol el. 6. Ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti érték és a várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Amennyiben a kettı arányában a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik, úgy értékvesztést számol el. 7. Az ügyfélkövetelések várható megtérülésének megítélése során a várható veszteség megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az ügyféllel szembeni követelések állami garanciával, elsı osztályú hitelintézet készfizetı kezességével, bankgaranciával, készpénzfedezettel (pl. óvadék) biztosítottak-e. Ez esetben az elıbbiek figyelembevételével számított tényleges veszteség alapján kell az értékvesztés összegét meghatározni. 8. A lakossági és a vállalkozói hiteleknél egyaránt egyszerősített ügyletminısítést végzünk a 2 millió Ft alatti hiteleknél, egy ügyfél több ügyletét nem vonjuk össze, nem vizsgáljuk a fedezettséget. A kategóriába sorolás a késedelmi napok alapján történik, az alábbi táblázat szerinti értékvesztés mérték alkalmazásával. A késedelmi napok meghatározása LAKOSSÁG Késedelmi nap max. száma Értékvesztés %-a VÁLLALKOZÓI Késedelmi nap max. száma Értékvesztés %-a Problémamentes 29 0 15 0 Külön figyelendı. 30 5 16 5 Átlag alatti 90 25 90 25 Kétes 365 60 365 60 Rossz 9999 100 9999 100 A teljes szempontú minısítés két szakaszban valósul meg: 9. Elsı lépésben egy adott ügylet várható vesztesége kerül meghatározásra. Ezt növeli a jövıbeni várható végrehajtással kapcsolatos díj egységesen meghatározott összege, amely a könyvvizsgáló engedélye alapján a tıke nagyságától függıen 20-22%-ában került kialakításra. 10. A második szakaszban az ügylet mögött az elfogadható fedezetek korrigált nyilvántartási értékét kell kiszámítani, a belsı szabályzatokban rögzített feltételekkel. 18
11. Az egyedileg minısített tételek esetében minısítési kategóriánként az értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási értékének a hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mértékek között legyen. Az egyedi minısítési kategóriák és mértékek MINİSÍTÉSI KATEGÓRIA EGYEDI MINİSÍTÉS Külön figyelendı 1-10% Átlag alatti 11-70% Kétes 31-70% Rossz 71-100% IV. 6. SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSOK UTÁNI KITETTSÉGI ÉRTÉKEK ÉS ÁTLAGOS ÉRTÉKEK Adatok millió Ft-ban KITETTSÉGI OSZTÁLYOK BRUTTÓ KITETTSÉG DARAB SZÁM KITETTSÉG ÉRTÉKEK ÁTLAGOS ÉRTÉKE NETTÓ KITETTSÉG MK SÚLYOZÁS NÉLÜL DARAB SZÁM KITETTSÉG ÉRTÉKEK ÁTLAGOS ÉRTÉKE Központi kormányok és bankok 504,292 48 10,506 665,254 48 13,859 Regionális kormányok, önkormányzat 0,269 1 0,269 0,269 1 0,269 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 2 350,132 6 391,689 2350,132 6 391,689 Vállalkozások 665,815 64 10,403 497,327 64 7,771 Lakosság 274,457 1105 0,248 254,662 1105 0,230 Ingatlannal fedezett követelések 942,449 144 6,545 917,32 144 6,370 Késedelmes tételek 57,659 64 0,901 6,502 64 0,102 Kollektív befektetési értékpapírok 30,000 1 30,000 30 1 30,000 Egyéb tételek 229,772 11 20,888 229,772 11 20,888 Összesen 5 054,845 1444 471,450 4951,238 1444 471,179 IV. 7. TAKARÉKSZÖVETKEZETÜNK NEM VÉGEZ HATÁRON ÁTNYÚLÓ TEVÉKENYSÉGET. IV. 8. A KITETTSÉGEK GAZDASÁGI ÁGAZATONKÉNT ÉS KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT Á G ÁGAZATI KITETTSÉGI O. VÁLLALK OZÁS % VÁLLALK OZÁS Kitettségek ágazatbeli megoszlása INGATLAN NAL F.% INGATLAN NAL F. KÉSEDE MES % KÉSEDEL MES ÁGAZA TI KITETT SÉG Ö. Mezıgazdasá A 2,09% 10,404 12,88% 118,157 0,00% 0 128,690 g Feldolgozó D 13,30% 66,164 4,33% 39,686 0,00% 0 105,893 ipar Villamos E 0,69% 3,448 0,00% 0 0,00% 0 3,448 energia, F Építıipar 6,57% 32,659 1,90% 17,403 71,76% 4,666 55,465 Keresked. G 24,63% 122,47 10,02% 91,948 0,08% 0,005 214,524 Jármő Vendéglátás,s H 0,34% 1,706 0,56% 5,159 0,45% 0,029 6,904 zállás I Szállítás 25,03% 124,457 7,12% 65,316 0,00% 0 189,844 Ingatlanügyle K 5,19% 25,802 11,68% 107,102 17,50% 1,138 134,334 t, G. N Egészséügy 0,00% 0 1,50% 13,801 0,00% 0 13,816 N szoc. Egyéb O 16,83% 83,707 0,00% 0 0,03% 0,002 83,709 közösségi sz. N Ismeretlen 5,33% 26,51 50,01% 458,748 10,18% 0,662 486,522 N ágazat Összesen 100,00% 497,327 100,00% 917,32 100,00% 6,502 1423,149 19
IV. 9. KITETTSÉGEK HÁTRALÉVİ FUTAMIDİ SZERINTI MEGOSZLÁSA KITETTSÉGI OSZTÁLYOK Adatok millió Ft-ban Lejárt HÁTRALÉVİ FUTAMIDİ Éven belöli 1-5 év között 5 éven túl NETTÓ KITET.MK SÚLYOZÁS NÉLÜL Központi kormányok és bankok 8,400 366,095 273,761 16,998 665,254 Regionális kormányok, önkormányzat 0,269 0,269 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 2 350,132 0,000 2 350,132 Vállalkozások 0,104 321,154 97,210 78,859 497,327 Lakosság 0,171 74,547 113,032 66,912 254,662 Ingatlannal fedezett követelések 154,822 136,046 626,452 917,320 Késedelmes tételek 5,776 0,270 0,323 0,133 6,502 Kollektív befektetési értékpapírok 30,000 30,000 Egyéb tételek 60,974 168,798 229,772 Összesen 14,451 3 328,263 620,372 988,152 4 951,238 IV. 10. KÉSEDELMES TÉTELEK ÜGYFÉLKATEGÓRIA ÉS GAZDASÁGI ÁGAZAT SZERINT Adatok millió Ft-ban 90 NAPOT MEGHALADÓ KÉSEDELMES TÉTELEK ÜGYFÉL KATEGÓRIÁNKÁNT Ügyfél kategória Késedelmes tételek Millió Ft 2009.12.31 2010.12.31 Nem pénzügyi vállalkozások 15,886 5,803 Jogi személyiségő vállalkozás 15,754 5,803 Nem jogi személyiségő vállalkozás 0,132 0,000 Háztartások 1,234 0,699 Egyéni vállalkozók 0,002 0,008 Nonprofit 0 0,003 Lakosság 1,232 0,688 Összesen 17,120 6,502 ÁG ÁGAZAT JOGI NJ VÁLLALKOZÁS EV NONPROFIT LAKOSSÁG ÖSSZESEN db Összeg db Összeg db Összeg db Összeg db Összeg db Összeg A Mezıgazdaság. 1 0 0 0 1 0 D Feldolgozó ipar 0 0 0 0 F Építıipar 2 5,707 1 0,008 3 5,715 G Kereskedelem 1 0,005 1 0,005 H Szálláshely 1 0,003 1 0 1 0,026 3 0,029 I Szállítás. 2 0 2 0 K Ingatlanügylet 1 0,088 1 0,088 O Egyéb 1 0,003 1 0,003 NN Ismeretlen ág 52 0,662 52 0,662 Összesen 6 5,803 2 0 2 0,008 53 0,688 64 6,502 20