A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19.
I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást
Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő szállítása Szabályozott anyagkibocsátás átvitel recepció sejtbeni változások
Távolra hat, sok és sokféle sejtnek szól és nem specifikus de általános és tartós hatás
Helyi célzott és speciális hatás Szomatosztatin, P-anyag, NO
Példa a parakrin szabályozásra Nyíróerők Ligand Furchgott L-arginine NOS [Ca 2+ ] R Ignarro NO + citrulline Endothelium VIAGRA Murad NO GC cgmp Simaizom Nobel-díj 1998 Relaxáció VASODILATATIO Bíró T.: Élettan előadás
3. A sejt önmagát értesíti a szekretált anyag koncentrációjáról, aktivitásáról citokinek monocyta differenciálódás noradrenalin felszabadulás leszabályozása idegvégződésekben
Figure 3 Autocrine insulin signalling Evaluation only. Created with Aspose.PowerPoint. Copyright 2004 Aspose Pty Ltd. Biochemical Society Transactions www.biochemsoctrans.org (2008) 36, 290-293 293 Biochem.. Soc. Trans.
Neurokrin jelátvitel 4. Egyirányú folyamat két sejt között A küldő sejt: idegsejt A fogadó sejt: ideg, izom, mirigy Axo-dentritikus kapcsolat Vegetatív dúc: Ach nachr Központi idegrendszer serkentő: glutamát gátló: GABA, glicin
Szinaptikus áttevődés lépései Transzmittert tartalmazó vezikula AP a pre-szinaptikus neuronon feszültségfüggő kalciumcsatornák megnyílása [Ca 2+ ] i megemelkedése neurotranszmittert tartalmazó vezikulák migrációja és fúziója neurotranszmitter felszabadulás neurotranszmitter diffúziója a szinaptikus résben neurotranszmitter kötődése a posztszinaptikus sejten található receptorhoz poszt-szinaptikus sejt permeabilitásának (membránpotenciáljának) megváltozása Ca csatorna Ca ++ Transzmitter-függő csatorna POSZT- SZINAPTIKUS PRE- SZINAPTIKUS Szinaptikus rés A transzmitter Ca-indukált exocitózisa Csernoch L.: Élettan előadás
Egy speciális kémiai szinapszis a neuro-muszkuláris junkció (NMJ) felépítése I. Schwann sejt Izomrost Idegvégződés Mielinhüvelyes axon Mag Axon Izomrost felszíne Junkcionális befűződés Szinaptikus vezikula Preszinaptikus membrán A Szinaptikus rés AChE molekulákkal (o) egy fibrózus mátrixban M ACh receptorok a posztszinaptikus membránban Csernoch L.: Élettan előadás
Ionotróp receptor a NMJ-ban a nikotin-típusú acetilkolin receptor (nachr) Acetilkolin kötőhely 0 5 10 nm alegység-felépítés 2 α (Ach kötőhely), β, γ, δ nem-szelektív kationcsatorna nagy átmérőjű pórus elektro-kémiai grádiens miatt elsősorban Na + beáramlás depolarizáció Csernoch L.: Élettan előadás
Mi szabályozza a neurotranszmitter mennyiségét a szinaptikus résben? 1. Acetil kolin észteráz / észteráz gátlók SARIN, neosztigmin 2. Noradrenalin visszavétel Fonyó A.: Az Orvosi Élettan Tankönyve
5. Elektromos szinapszisok jellemzői elektrotónusos potenciálváltozás mindkét irányban vezeti az információt a potenciálváltozás gyengített formában terjed időveszteség nélküli információtovábbítás nincs szinaptikus késés I left (μa) V left (mv) +0.2 0-0.2 +20 0-20 +20 0 kis molekulák is átjutnak V right (mv) +20 0-20 speciális esetben képes egyenirányítani kationok az egyik, míg anionok a másik irányba tudnak mozogni a depolarizáció csak megadott irányban halad I right (μa) 0 20 40 60 80 idő (ms) LEFT AXON +0.2 0-0.2 0 20 40 60 80 idő (ms) RIGHT AXON Csernoch L.: Élettan előadás
Ionok Kis molekulák (H 2 O) Elektromos ingerület ph csökkenés zár [Ca2+]i növekedés zár Cell 1 szívizomzat!!!! agykérgi interneuronok lábasfejűek
III. A sejtműködés humorális szabályozása
disszociációs konstans: K D = [R][H] [RH] Ligandok: agonista vagy antagonista K D v. EC 50 = az a ligand koncentráció, amelynél a receptorok fele kötött ligandot tartalmaz
ozik Aldoszteron, kortizol
II. Sejtfelszíni receptorok:
Ionotróp receptorok Receptorfehérjék osztályozása Pentamer fehérjék (ionotróp receptorok) Mediátor: Receptor: Hatás: acetilkolin n-ach R depolarizáció glutamát NMDA R depolarizáció ATP P 2 X Ca 2+ signalling gamma-aminovajsav GABA-A R repolarizáció glicin glicin R repolarizáció Bíró T.: Élettan előadás
7-TM fehérjék Metabotróp receptorok G-fehérjék: adenilát cikláz camp guanilát cikláz foszfolipáz C cgmp IP 3 + DAG Egyetlen TM-szakasszal bíró fehérjék (saját enzimaktivitás)-tyrozine kinázok Second messenger α-adrenerg receptorok β-adrenerg receptorok Second messenger muszkarinos kolinerg receptorok hisztamin (H1) receptorok Bíró T.: Élettan előadás