ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

Hasonló dokumentumok
Működőtőke-befektetések Adatok és tények

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

MAKROSTATISZTIKA január

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

Külgazdasági kapcsolatok nyilvántartása. A nemzetközi fizetési mérleg november 26.

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

MAKROSTATISZTIKA január

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A magyar gazdaság felülnézetből

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai

A fizetési mérleg alakulása IV. negyedév

A fizetési mérleg alakulása III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása a februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján

MAKROSTATISZTIKA január

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, (millió forint, folyó áron)

Horváth Gábor főtitkár

Gazdaságra telepedő állam

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

Területi kormányzás és regionális fejlődés

A magyar gazdaság versenyképessége közép-európai összehasonlításban

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján

A makroökonómia mutatói

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

A nő mint főbevásárló

Nincs nominál felzárkózás

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c.

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása II. negyedév

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, január)

MAKROSTATISZTIKA január

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról II. negyedév

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

Embargó után, kvótakivezetés előtt

AES Borsodi Energetikai Kft

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Nemzetközi közgazdaságtan

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

Gyorsuló növekedési pályán

Koroknai Péter. A fenntartható növekedés záloga: a lakossági megtakarítás

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Fogyasztói árak, február

Változások a fizetésimérleg-statisztikákban

A nemzetközi fizetési mérleg

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt

A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A fizetési mérleg alakulása a II. negyedéves adatok alapján

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21.

Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

Közgazdaságtan 10. elıadás

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

PÉNZ, DE GYORSAN DR. SUTÁK PÉTER JUSSON HOZZÁ AZ ELNYERT UNIÓS TÁMOGATÁSOKHOZ FAKTORINGGAL EGYSZERŰEN ÉS RÖVID IDŐ ALATT!

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján Május 11. Urbán László

Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról II. negyedév

Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, augusztus)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

Penta Unió Oktatási Centrum. A magyar és román adórendszer összehasonlítása

Válságkezelés Magyarországon

A K ORM ÁNYZAT E XPORTFEJ LESZTÉSI E SZKÖZRENDSZERE

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

Átírás:

MAKROSTATISZTIKA

MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor 2011. január

MAKROSTATISZTIKA 6. hét Külső (és belső) egyensúly/egyensúlyhiány II. rész Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor

Mit jelent a külső egyensúlyhiány? Nemzetközi összehasonlítások GDP-arányos flow-k különbségét (CA, CA+KA, CA+KA+NEO)? GDP-arányos stock-változásokat (dnfa/gdp) (flow-k + átértékelődések) GDP-arányos ráták változását? (nfa t -nfa t-1 ) Ennek egy részét? Csak adósságráta? Bruttó? Nettó?

Példa: USA a GDP-arányos flow-k és az átértékelődések hatása a külső kötelezettségek növekményére 8% 6% f in f lows/gdp Kg_market/GDP dniipmarket/gdp 4% 2% 0% -2% -4% Átértékelődések (KG) Flow-k -6% -8% 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Bevezető: vita az USA fiz. mérleg statisztika körül van/volt-e CA deficit? Az alapgondolat: CA dnfa = h*nfa + stb. (NFI) Kérdés: lehet-e NFA<0, ha h*nfa>0 Ha viszont NFA>0, akkor ΣdNFA ( ΣCA) is pozitív az USÁ-nak nincs is CA deficitje dark matter

A dark matter gondolata * és a körülötte kibontakozott vita H-S állításai Ha egy országnak pozitív nettó jövedelme van a nettó külső kötelezettség-állományán (NFL) [lásd USA], akkor nem lehetnek nettó kötelezettségei [ nem tartozik, hanem követel] Ha a stock -statisztikák azt mutatják, h. tartozik ( NFA negatív), akkor a stock-statisztikák rosszak A flowk-ból kell rekonstruálni a stock-okat, ill. azok változását (valamely diszontrátával pl 5%- kal, azaz 20-as P/E-vel); így eljárva: nemcsak NFA (állomány) pozitív, hanem dnfa {=? CA} (a múltbeli, ill. jelen változás) is pozitív; tehát Az USÁ-nak (a hivatalos statisztikákkal ellentétben) nem volt, és most sincs CA deficitje; Nincsenek fenyegető globális egyensúlyhiányok, hanem csak rossz CA és NFA statisztikák vannak. Ami a hivatalos és a valódi (H-S által számított) CA statisztikák közötti rést kitölti: dark matter (DM) (3-féle nem regisztrált USA szolgáltatásexport): DM: (1) likviditás, (2) biztosítás, (3) tudás (ezek X-ja nincs benne sem a hivatalos folwk-ban, sem a stockok-ban) [Kérdés: ha sem a CA (flow), sem a NFA (stock) statisztika nem jó, miért éppen a nettó befektetési jövedelem-statisztika jó?] * R. Hausmann és F. Sturzenegger több cikke

1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 USA NFA (bal) és nettó befektetési jövedelem (jobb tengely) GDP arányában 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% NFA NFINVinc 1,4% 1,2% 1,0% 0,8% 0,6% 0,4% 0,2% 0,0% Net foreign investment income

1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 USA: NFA (bal tengely), ill. CA és nettó befektetési jövedelem, NFINVinc (jobb tengely) a GDP arányában 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% NFA NFINVinc CA 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6%

Mitől lehet NFA hozama (h*nfa) pozitív, ha NFA negatív? (Ha hiszünk a hivatalos statisztikáknak) Pl. attól, hogy az USA passzíváinak hozama << aktíváinak hozama Pl. USA passzívák: bankjegyek külföldön ennek jövedelme: 0 (seigniorage) De ez nem magyaráz meg mindent; van még átértékelődés NEO VALÓDI dark mater

Egy lehetséges magyarázat: hozamkülönbség

Ellenvetések (a hivatalos statisztikák és szemlélet védelmében) Legerőteljesebbek W. Buitertől No,Virginia, there is no Santa Claus, mert: DM1 ( biztosítási export ) nem létezik DM2 [(implicit tudás-export )] bizonytalan DM3 (seigniorage) van, de nem eléggé nagy Az átértékelődésen és NEO-n nehéz fogást találni

Nemzetközi összehasonlítások A külső egyensúlyhiány standard nemzetközi jelzőszáma: CA/GDP ehhez kapcsolódnak az ún. hüvelykujj-szabályok (pl. a 3-5%-nál nagyobb deficit már veszélyes) ennek alapján szokták országok külső egyensúlyhiányát egybevetni DE: a CA/GDP arányokat nem helyes (közgazdaságilag), de nem is szabadna (technikailag) nemzetközileg összehasonlítani (annak alapján küszöböket felállítani) Kétfajta probléma: tartalmi technikai

Fizetésimérleg-statisztikák nemzetközi források IMF: IFS és BOPS (fizetős; 5 nap próba) http://www.imf.org/external/data.htm Eurostat http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/port al/balance_of_payments/data/database HU: MNB

CA/GDP ráták: az összehasonlítás tartalmi és technikai problémái Tartalmi: mi áll a külső egyensúlyhiány hátterében, ill. fenntartható-e Szintek Belföldi ellentétel: ÁHT vagy magánszektor Finanszírozás: FDI (tulajdon) vagy adósság Irányzat: megtakarítás-csökkenés vagy beruházásnövekedés (a nominális beruházási rátákat nem lehet eltérő fejlettségű országok között összehasonlítani) Fenntarthatóság (gazd. növekedés vs. külső deficit) Technikai problémák (főként ezekről lesz szó) számláló (mi van, ill. mi nincs a CA-ban) nevező (a GDP-vel való osztás nem standardizálja a külső deficiteket: árszint, árarány különbségek) [Részletesen: Külgazdaság 2006/9 10]

Mi a baj a CA/GDP számlálójával? CA vs. CA+KA (nettó finanszírozási képesség, NL/NB) Az újra befektetett jövedelmek értelmezése Nominális vs. reál (operacionális) deficit Átértékelődések (tőkenyereség/veszteség) Statisztikai eltérés (NEO)

A számláló problémái: a folyó + tőkemérleg számít A folyó és a tőkemérleg: a mai statisztikai konvenciók szerint egyneműek (a korábbi definíciók mások voltak) A jelenlegi felépítés: Folyó mérleg Tőkemérleg Pénzügyi mérleg NEO Devizatartalékok változása Nettó finanszírozási igény/képesség EU-transzferek (befelé) elszámolása: jórészt a tőkemérlegben történik (de: aszimmetria ki: főleg folyó; be: főleg tőke)

A számláló problémái illusztráció: CA és NL (=CA+KA) a GDP %-ában (2000 2005 átlaga) 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9% -10% CA/GDP (CA+KA)/GDP CZ EST HU PL SK GR ESP PT IRL USA

A számláló problémái (folyt.): a visszaforgatott FDI-jövedelem sajátos kiadás FDI jövedelmek két része átutalt/kivitt visszaforgatott (az országban befektetett) jöv. A visszaforgatott jöv: az országon belül marad, automatikusan finanszírozódik (nem befolyásolja a devizapiacot)

A számláló problémái: a visszaforgatott jövedelem a GDP %-ában (2000 2005 átlaga) 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12% CA/GDP (CA+KA)/GDP (CA+KA+IRE)/GDP (CA+KA+NRE)/GDP CZ EST HU PL ESP PT USA

A számláló problémái (folyt.) Operacionális vs. nominális A CA iránti érdeklődés elméletileg megalapozott oka: CA dnfa reálváltozása Csakhogy: infa-ban i r+

Nominális és operacionális nettó finanszírozási képesség ( alulról számítva: NL= CA+KA+NEO) a GDP %-ában 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9% -10% NL NL(op) infl. komp. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 NL és NL(op) közötti rés: a kamatokban foglalt inflációs kompenzáció (a nettó adósság inflációs eróziója) Forrás: Magyarország pénzügyi számlái (MNB)

A számláló problémái (folyt.) Átértékelődések (tőkenyereség/veszteség) Az elmúlt években került előtérbe USA nagy stock-ok (FA FL esetében érdekes) Egyértelmű: a valuta tartós reál fel/leértékelődése adósságrátát csökkenti/növeli Nem egyértelmű: a teljes külső kötelezettségrátára is jól értelmezhető-e a ráta változása (jó vagy rossz-e)

dnfa/gdp felbontása: átértékelődések vs. flow-k (Magyarország példája) 10 40% Átért+egyéb 0 20% CA+KA+NEO -10-20 -30-40 -50-60 Átért+egyéb CA+KA+NEO dnfa 2001 2002 2003 2004 2005 2001-2005 2001-2002 2003-2005 0% -20% -40% -60% -80% -100% 2001 2002 2003 2004 2005 2001-2005 2001-2002 2003-2005 Hozzájárulások dnfa(t)/gdp(t)-hez (%-pontban) dnfa(t) szerkezete (%)

A számláló problémái (folyt.) NEO: statisztikai hiba Amíg kicsi, nem érdekes, ha nagyobb régebben szokásos feltevés: nem regisztrált tőkeáramlások Csakhogy: lehetnek nem regisztrált folyó műveletek is Magyarországon pl. az a gyanú (MNB): nem regisztrált külker. import (2004-től nőtt meg) DE: lehet burkolt jövedelemtranszfer is Többi új EU-tagországnál nincs a hazaihoz hasonló hatás

Czech Republic United Kingdom Estonia Lithuania Latvia Spain Poland Slovenia Austria Hungary Netherlands NEO: nemzetközi összehasonlítás NEO/összes folyó bevétel (%) 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% -1,0% -2,0% -3,0% 2003 2004 2005 2005I-III 2006I-III -4,0%

Slovakia Cyprus Turkey Slovenia Romania Czech Republic Spain Estonia Greece United Kingdom Portugal Netherlands Poland Sweden Austria Latvia Hungary NEO: nemzetközi összehasonlítás (folyt.) NEO/GDP (%) 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% -0,5% -1,0% -1,5% -2,0% -2,5% 2003 2004 2005

Mi állhat a nagy/növekvő negatív NEO mögött? 3 fő lehetőség és allehetőségek: Folyó tételek Áru és szolgáltatás (nettó export) Jövedelem Egyoldalú folyó átutalás Pénzügyi mérleg Tőkekivitel Igazi NEO: pénzkivitel NFA nő NFA csökken

A nevező (a GDP) problémái A CA/GDP nevezője a szokásos felfogás szerint standardizálja az egyenleget: kiszűri az országok méretéből adódó különbségeket Ez tévedés: a CA nemzetközi áron, a GDP nemzeti árakon van mérve A GDP relatív árszintje (belföldi/nemzetközi árszint) a fejlettség növekvő függvénye (B-S hatás: NT/T szektor ) Nemzetközi összehasonlításban a CA/GDP arány túlbecsüli a fejletlenebb országok CA hiányát KKEU: specifikus probléma: NT szektor árszintje a fejlettséggel nem magyarázhatóan alacsony (kormányzati szektor árszintje) Mi lenne jó? CA / T_szektor outputja ilyen szám közvetlenül nincs; nemzetközi célú előállítása bonyodalmas Kerülőutak: CA/GDP(ppp) CA/Külföldi bevételek CA/Xgs CA/CA_credit

Per capita GDP (PPS) A nevező problémái: a GDP/fő relatív nominális szintje (x tengely) vs. reál (PPP)-szintje (EU 25=100) 100 90 80 70 CZ MT SL PT GR CY ES 60 50 40 30 20 SK LT PL EE LV HU 10 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Per capita GDP (Euro)

GDP relative price A nevező problémái általános (GDP-) relatív árszintek 100 90 80 PT GR CY ES 70 MT SL 60 EE 50 LV PL HU CZ LT SK 40 40 50 60 70 Per capita GDP (PPS) 80 90 100

Relatív általános (GDP-)árszintek és az áruk, szolgáltatások és kormányzati szolgáltatások relatív árszintje 100 90 80 70 60 50 SK LT LV HU CZ PL EE MT SL PT GR ES Goods Services CY 40 Gov. services 30 20 GDP relative price level 40 50 60 70 80 90

CA+KA (finanszírozási igény) az a) GDP, b) áru + szolgáltatás export és c) összes folyó bevétel %-ában 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% (CA+KA)/GDP (CA+KA)/Xgs (CA+KA)/CFR CZ EST HU PL SK GR ESP PT

CA+KA (finanszírozási igény) a) a folyó áron, b) a PPP-n számított GDP%-ában 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% -9% (CA+KA)/GDP (CA+KA)/GDP_PPP CZ EST HU PL SK GR ESP PT IRL USA

Nemzetközi összehasonlítások: a technikai gondok következményei Ne (ill. csak óvatosan) hasonlítsunk össze CA/GDP rátákat olyan országok között amelyek Jelentősen eltérő fejlettségi szinten állnak Figyelembe kell venni a KA-t (a CA+KA érdekes) a visszaforgatott jövedelmet Emellett célszerű figyelembe venni az átértékelődések (tőkenyereség/veszteség) és a NEO relatív nagyságát Az operacionális CA+KA (= NL) is érdekes lenne, de erről alig van nemzetközileg összehasonlítható (kész) info De: ha sokan használják CA/GDP rátát: gyakorlati erővé válhat Voltaképpen a CA tartalma, belföldi ellentétele, finanszírozása és fenntarthatósága számít tartalmi gondok

CA/GDP-k nemzetközi összehasonlítása: tartalmi gondok CA bele : NX + munkajöv + NFTC vs. NFI ( fenntarthatóság), CA belföldi ellentétele: S I (S csökken vagy I nő) Kormányzat vs. magánszektor ( Lawson doktrína ) CA (+KA) finanszírozása: adósság vs. tulajdon Fenntarthatóság: ennek jelentése nem triviális GDP arányos NFA, vagy csak adósság, ez utóbbi esetben Bruttó vagy nettó Lényeg: összetett mutatórendszer szükséges

Nemzetközi összehasonlítások: tartalmi gondok GDP arányos S, I és S-I irányzatai [a ráták nem hasonlíthatók össze] Nemzetgazdasági megtakarítás (S) 30% 28% 26% 24% 22% 20% 18% 16% 14% 12% 10% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 EU-25 Czech Republic Estonia Greece Spain Latvia Lithuania Hungary Poland Portugal Slovenia Slovakia Nemzetgazdasági felhalmozás (I) EU-25 Czech Republic Estonia Greece Spain Latvia Lithuania Hungary Poland Portugal Slovenia Slovakia 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12% -14% -16% -18% Nemzetgazdasági (S I) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: AMECO EU-25 Czech Republic Estonia Greece Spain Latvia Lithuania Hungary Poland Portugal Slovenia Slovakia

Nemzetközi összehasonlítások: tartalmi gondok A kormányzat szerepe: S(gov)/GDP 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% A kormányzati szektor megtakarítása/gdp 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 EU-25 Czech Republic Estonia Greece Spain Latvia Lithuania Hungary Poland Portugal Slovenia Slovakia Forrás: AMECO

Nemzetközi összehasonlítások: tartalmi gondok fenntarthatóság* egyfajta értelmezés szerint * Lane Milesi Ferretti (2006)

Dekompozíciók GDP-arányos stock-ok és stock-változások: dekompozíciók hazai adatok alapján Nettó követelés-állomány (NFA) szerkezete (lásd: előző rész ) Stock-változások: A külső kötelezettségráta változásának összetétele: dnfa/gdp vs. a növekedés hatása (Lásd előző részt) azonosítható tranzakciók vs. egyebek hatása Reálhozamok vs. egyebek

Azonosítható tranzakciók vs. egyebek (neo+átért.+egyéb) 10% 5% 0% NEO+átért+egy éb v ol. v ált Azonosítható tranzakciók (CA+KA) nf at-nf at-1 dnfa -5% -10% -15% -20% 2001 2002 2003 2004 2005

A külföldi követelésráta (NFA/GDP) változásának tényezői Reálnövekedés és reálhozam vs. egyebek nfa t nfa t A L r gt r gt ( nxgst nlit nfctrt kat) fat 1 flt 1 1 gt 1 gt ( neo egyéb ) 1 t t r(a)eq r(l)eq r(nfa)eq Dinamikus tényezők r(a)debt r(l)debt r(nfa)debt

Implicit nominális kamat+profit és átértékelődés, illetve teljes nominális és reál-hozam: FA és FL 20% 15% 10% ifa ifl kgfa kgfl Reál 5% 20% 0% 15% rra -5% 2001 2002 2003 2004 2005 10% rrl 5% Nominális 0% 25% -5% 20% i+kg_fa -10% 2001 2002 2003 2004 2005 15% i+kg_fl 10% 5% 0% 2001 2002 2003 2004 2005

Az NFA (-NFL) implicit nominális és reál kamata(+profit) [i], átértékelődése [kg] és teljes hozama Nominális Reál 30% 25% 25% 20% 15% kgnfa infa (i+kg)nfa 20% 15% 10% rkgnfa rnfa rrnfa 10% 5% 5% 0% 0% -5% -5% 2001 2002 2003 2004 2005-10% 2001 2002 2003 2004 2005 1 i 1 kg 1 nfa

A reálnövekedés és a reálhozamok együttes hatása (kétféle nézőpontból) vs. az összes többi tényező hatása a külső kötelezettségráta (nfa) változására 10% 10% 5% 5% 0% 0% -5% -5% -10% -10% -15% 2001 2002 2003 2004 2005-15% 2001 2002 2003 2004 2005 FA*(rr-g) -FL*(rr-g) Együtt din nfa_t - nfa_t-1 Ndebt*(rr-g) Neq*(rr-g) Együtt din nfa_t - nfa_t-1

A külső kötelezettségráta változása: dinamikus vs. egyéb 5% 0% -5% -10% -15% -20% 2001 2002 2003 2004 2005 "dinamikus" "elsődleges" nfa_t - nfa_t-1

Az NFA/GDP rátát stabilizáló elsődleges egyenleg és az elsődleges rés 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% 2001 2002 2003 2004 2005 "dinamikus" "elsődleges" stabilizáló elsődleges elsődleges rés nfa_t - nfa_t-1

A külföldi követelésráta (NFA/GDP) változásának reál-tényezői nfa t nfa t Reál Transzferek L A L r gt r r ( nxgst nlit nfctrt kat) nfat 1 fat 1 1 gt 1 gt ( neo egyéb ) 1 t t Áru és szolg. egyenleg Munkajövedelem Folyó egyoldalú átutalás Tőkeátutalás A nettó kötelezettségállomány reálhozamának a gazdasági növekedés által csökkentett hatása A követelések és a kötelezettségek átlaghozama közötti eltérés hatása A valódi dark matter (egyfajta nézőpontból)

Implicit (forintban mért) nominális kamat-, profit-, átértékelődési és hozamráták 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% 20% 15% 10% 5% 0% -5% 2001 2002 2003 2004 2005 ifa_debt i_fa_eq ifl_debt ifl_eq kgfa_debt kgfa_eq kgfl_debt kgfl_eq 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% 2001 2002 2003 2004 2005 nrfa_debt nrfa_eq nrfl_debt nrfl_eq -10% -15% 2001 2002 2003 2004 2005

Implicit reálhozam-ráták (%) és a forint nominális-effektív árfolyama (%-os változás: emelkedés: leértékelődés) 20% 15% 10% 5% rrfa_debt rrfa_eq rrfl_debt rrfl_eq neer 0% -5% -10% -15% 2001 2002 2003 2004 2005

A GDP-arányos NFA változása és annak reál-összetevői 10% 5% 0% -5% -10% -15% neo+egyéb nx_gs+ntr(c+k) fa*(ra-rl)/(1+g) nfa*(rl-g)/(1+g) nfa_t - nfa_t-1 2001 2002 2003 2004 2005

Kumulatív változások 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% 0,5% 8,3% 1,1% -2,7% 0,2% -4,6% -2,0% -0,8% -4,2% -3,7% -9,8% neo+egyéb nx_gs+ntr(c+k) fa*(ra-rl)/(1+g) nfa*(rl-g)/(1+g) nfa_t - nfa_t-1-5,6% -1,5% -13,3% -2,6% -5,3% -3,5% -21,3% kum2001-2002 2001-2003 2001-2004 2001-2005

FM alapján: NOMINÁLIS változások HUF-ban és EUR-ban, és hozzájárulások a dnfa növekményéhez 1996 2004 között dfna = Bgs+iNFA t-1 +NFTR C +NFTR K +NEO+KG CA (átértékelődés) NL dnfa Bgs infa NFTRc+k NEO KG HUF 100% 20% 51% 9% 2% 35% EUR 100% 20% 57% 9% 2% 29% Valójában: dnfl 11% NOMINÁLISAN növelte NFL-t

Az nfa (ráta) változásának nominális (eur) és reál-felbontása EUR össz elsődleges nom kamat reálnöv kg (=KG-deflátor) -29,3% -9,3% -52,2% 23,4% 8,8% r*infa r-g HUF össz = elsődleges reálkamat reál.növ átérték+egyéb reálkam-reálnöv -21,6% = -9,2% -36,4% 24,0% 15,7% -12,4% Az átértékelődés (ár/árfolyamváltozás) hatása csökkentette a nfl-ráta emelkedését

Nemzetközi kitekintés Dekompozíció (Lane és Milesi-Feretti, 2005 alapján) CA+KA+NEO 28,4 39,9 +6,8 45,4 7,5 9 2,2 10,4 13 36,7 2,5 12,3 HU (96 2004) 29,3 10,5 52,2 +1,2 23,4 8,8 23,5 61,5 32,2