Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Területfejlesztés A területfejlesztés az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. 1
Térségfejlesztés A térségfejlesztés a területfejlesztés azon része, mely egy konkrét térség fejlesztésére irányul, vagy valamely funkcionális területegység fejlesztésére koncentrál. Ilyen térségek lehetnek például a régiók, kiemelt régiók, határmenti térségek, hátrányos helyzetű térségek, megyék, kistérségek, járások stb. Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb és leggyakoribb társadalmigazdasági tevékenységek (ún. társadalmi alapfunkciók ) térben koncentráltan vannak jelen. Társadalmi alapfunkciók: lakhatás, munkavégzés, oktatás-képzésben való részvétel, létfenntartással kapcsolatos tevékenységek, szabadidős tevékenységek, ügyintézési tevékenységek 2
Településrendezés A településrendezés olyan önkormányzati igazgatási tevékenység, amely a település területének megfelelő felhasználását és az építés helyi rendjének szabályozását, ezek révén a település-fejlődését, a kedvező településkép kialakítását szolgálja a mindenkori településpolitikai célokkal és a helyi közösség érdekekeivel összhangban. Településfejlesztés A településfejlesztés olyan döntések és tevékenységek együttese, amelyek közvetlenül irányulnak egy adott település gazdasága és társadalma térbeli szerkezetének megváltoztatására, meghatározott, a helyi közösség életfeltételeinek javítását szolgáló fejlesztési célok megvalósítása érdekében (Rechnitzer, 2007). 3
Települések csoportosítása I. Államigazgatási szempontú település felosztás III. Települések alaprajz szerinti Főváros és kerületei csoportosítása Megyei jogú város Halmazfalu Járásszékhely város Körfalu Város Füzérfalu Nagyközség Szalagtelkes falu Község Sakktábla alaprajzú falu II. Tudományos alapú település felosztás 1. Városok metropolisz Nagyváros Középváros (kisközép város; klasszikus középváros, nagyközép város) Kisváros Apróváros 3154 település, 346 város (2015.) 2. Falvak 3. Tanyák Óriásfalvak Nagyfalvak Középfalvak Kisfalvak Aprófalvak Törpefalvak Magyarország településeinek száma és megoszlása a helység jogállása szerint (2015.) helység jogállása települések száma települések aránya (db) Főváros 1 0,03% Megyei jogú város 23 0,73% Járásszékhely város 152 4,82% Város 170 5,39% Nagyközség 119 3,77% Község 2689 85,26% Összesen: 3154 100,00% Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 2015. 4
A települések számának és a lakosság számának %-os megoszlása településkategóriák szerint, 2014. 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% hazai települések %-ában teljes lakosság %-ában Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 2015. Városok megoszlása település kategóriájuk alapján, 2014. kisváros; 107; 30,92% kis középváros; 95; 27,46% Középvárosok; 134 klasszikus középvárosok; 28; 8,09% apróváros; 97; 28,03% metropolisz; 1; 0,29% nagyváros; 7; 2,02% nagy középvárosok; 11; 3,18% Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 2015. 5
Apró- és kisfalvas településszerkezet 1. Vas 85,6 % 2. Baranya 85,4 % 3. Zala 83,8 % 4. Somogy 73,9 % 5. Veszprém 73,7 % 6. Borsod-Abaúj-Zemplén 63,4 % (az apró és kisfalvak aránya a megye összes településszámához viszonyítva 2014. évben) 6
Jellemzői 1. Magyarország teljes lakosságának 7,7 %-a él apró- és kisfalvakban. 2. Magyarország települései (3154 db) közül 1754 db 1000 fő lakónépesség alatti. Ez a települések 56%-a. 3. Szegényes intézmény hálózat (mely továbbra is ritkulóban van). 4. A termelőszövetkezetek, ipari, élelmiszeripari, és egyéb nagyüzemek megszűnésének következtében ezek településfejlesztő és összetartó hatása csökkent. 5. Az aprófalvakban az alapellátás hiányos. 5. Kisfalvak ingatlanainak értéke (ára) nem nőtt a nagyobb méretű települések ingatlanáraival, ezért a fejlesztés (lakásépítés, infrastruktúra) kevés. 6. Kevés munkalehetőség, az ingázás nehézkes (gyenge a tömegközlekedés). 7. Jelentős az elvándorlás (főleg a munkaképes, tanult emberek). 8. Jellemző a népesség fogyása, az apró és kisfalvakban az országos átlagot meghaladó mértékű 9. Szélsőségesen torzult a demográfiai-társadalmi struktúrája az apró- és kisfalvaknak. 10. Hátrányos helyzetük miatt perifériává váltak. 7
Alföldi településszerkezet Magyarországon Békés 26,7% Hajdu-Bihar 24,4% Bács-Kiskun 23,5% Csongrád 23,3% Fejér 22,2% Jász-Nagykun-Szolnok 20,5% (Pest megye 10,7%) (az apró és kisfalvak aránya a megye összes településszámához viszonyítva 2014. évben) Az aprófalvakban élők aránya elenyésző (4-5 %-ot nem éri el a fenti 6 megyében). Pl. Bács-Kiskun megyében, települések száma és népessége, népesség nagyságcsoportok szerint. (2013) 0-499 500-999 1000-1999 2000-4999 5000-9999 10000-49999 50000-99999 100000 és több Összesen 10 17 36 37 10 8-1 119 3 468 13 416 54 444 107 503 70 250 158 986-111 863 519 930 (A települések külterületén vannak a tanyák! Ez torzít) Az alföld területének zömét a mezővárosi múltú, jobbára ma is városi ranggal rendelkező települések foglalják el. Bennük él az említett megyék lakosságának közel 60 %-a (alulurbanizált). A lakosság többsége 3.000-15.000 lakosú településeken él. 8
Az alföldi településszerkezet következményei: A városiasodás küszöbértéke magas, 10.000 lakos körüli. Sok városban nem működik bíróság, korház, utazási hivatal, földhivatal, stb. A nagyszámú népes település lehetővé teszi a városi funkciók megtelepedését (Több helyen elszórva vannak az egységek). A nagy számú, több-kevesebb városi funkcióval rendelkező település a városi funkciók szétforgácsolódását eredményezi. (pl. Tiszántúl középső része több kisvárosból egy sem tud középvárossá kiemelkedni). A település szerkezete miatt nincs,,városi hangulata`` legtöbb alföldi kisvárosnak. A városi népesség aránya az országos átlagnál magasabb, a városok sűrűsége nagy, azonban az urbanizációs szint elmaradottabb (pl. a dunántúli városoktól). A falusi lakosság zöme népesebb közegben él (4-5000 fő). Ezen lakosok alapellátása helyben megoldható. Helyi társadalmuk tagolt. Települések vonzáskörzetei Funkcionális Városi Térségek Agglomerációk 9
Települési tervek típusai Fejlesztési tervek (stratégiai és operatív) a jövőbeli cselekvéseket, azok célját, idejét, módját, szervezeti és finanszírozási hátterét tartalmazzák Rendezési tervek az elsődlegesen a fejlesztés térbeli, fizikai viszonyait határozza meg 10
Tervek időtávlatuk alapján hosszú távú tervek: 12 20 év közötti időtáv, középtávú tervek: 3 7 évre (célszerűen a 4 éves választási ciklushoz igazodóan), rövid távú tervek: 1 2 évre (a költségvetéssel összhangban) 11
Településpolitika A települések működését és fejlődését alapvetően a településpolitika határozza meg. A településpolitika a település fejlesztésére és működésére vonatkozó önkormányzati stratégiai elképzelések és az azok megvalósítását szolgáló eszközök összessége. A településpolitika két fontos pillére a településfejlesztés és a településüzemeltetés. Településfejlesztés fogalma A településfejlesztés a település társadalmi és gazdasági erőforrásainak, környezeti minőségének, műszaki, anyagi és humán ellátásának olyan fejlesztése, amely a fenntartható fejlődés érdekében megteremti a település lakossága számára az életszínvonal növekedésének, az életminőség javulásának egyensúlyi feltételeit. 12
A településfejlesztés elemei a település társadalmi viszonyainak, humán infrastruktúrájának, a település gazdaságának, gazdálkodásának, a település természeti és művi környezetének fejlesztése. A településfejlesztési tervezés a település társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki-fizikai helyzetének elemzésére alapozott, a lakosság, a településpolitikai döntéshozók, a civil szerveződések és érdekképviseletek, valamint több tudományág szakembereinek bevonásával készülő, a település hosszú, közép- és rövid távú fejlődési irányainak meghatározását szolgáló tervezési folyamat, mely során elkészül a település jövőjével kapcsolatos alapvető döntések és akciók rendszere. 13
A településfejlesztési tervezés az a folyamat, amelynek során egy település meghatározza saját jövőjét, a hozzá vezető utat, kijelöli a feladatokat és a megvalósítást biztosító eszközöket (ide értve a végrehajtásban közreműködőket is). Településfejlesztési koncepció A településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepció feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszú távra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. A településfejlesztési koncepció egyidejűleg a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, illetve a szervezetfejlesztés és az ellenőrzés dokumentuma. 14
A településfejlesztési koncepció feladata meghatározni a település jövőképét, a közösség érdekeinek legjobban megfelelő megoldást adni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatni az alkalmazkodás lehetőségét a hazai és nemzetközi fejlődési trendekhez. A településfejlesztési koncepció munkarészei Kommunikációs program elkészítése Adat- és információgyűjtés A település társadalmi összetételének és helyzetének vizsgálata A település gazdaságának, a települési önkormányzat gazdálkodásának vizsgálata A település természeti és művi környezetének vizsgálata Nemzetközi, országos, térségi és kistérségi összefüggések áttekintése A fontossági (prioritási) lista felállítása A településfejlesztési célok és eszközök összefoglalása A településfejlesztési koncepció megfogalmazása A koncepció évenkénti felülvizsgálata 15
Területfejlesztés A területfejlesztés az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. Térségfejlesztés A térségfejlesztés a területfejlesztés azon része, mely egy konkrét térség fejlesztésére irányul, vagy valamely funkcionális területegység fejlesztésére koncentrál. Ilyen térségek lehetnek például a régiók, kiemelt régiók, határmenti térségek, hátrányos helyzetű térségek, megyék, kistérségek, járások stb. 16
Térségfejlesztést ellátó szervezetek Központi állami szervek és területfejlesztési feladataik: Országgyűlés Kormány Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum A miniszter és más miniszterek feladatai A területrendezésért felelős miniszter A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter Területi szervek és területfejlesztési feladataik: Területfejlesztési önkormányzati társulás A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat Regionális területfejlesztési konzultációs fórum Megyei területfejlesztési konzultációs fórum Térségi Fejlesztési Tanács Regionális fejlesztési ügynökség A területi államigazgatási szervek A térségek fejlesztését szolgáló tervdokumentumok A térségek fejlesztését, a hozzá kapcsolódó területrendezési feladatokat az alábbi terv dokumentumok szolgálják, melyek törvényi szinten meghatározottak: országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció, országos szintű területrendezési terv, kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció, kiemelt térségi szintű területrendezési terv, operatív program, kiemelt térségi szintű területfejlesztési program, megyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció, megyei szintű területrendezési terv, megyei és budapesti szintű területfejlesztési program, térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció, térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program. 17
Kedvezményezett térségek Kedvezményezett települések Kedvezményezett járások Szabad vállalkozási zónák 18