DERECSKE VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 15.-től Hatályos -2015. 2013.október Július 26.-tól a 2010-2015. évi módosításokkal egybeszerkesztett, jóváhagyott dokumentáció Derecske Város Önkormányzati Képviselő-testületének 40/2004.(IX.02.) Kt. sz. rendelettel jóváhagyott, 14/2008.(IV. 25.), 19/2011.(IX.30.), 26/2012.(VII.27.) 19/2013.(VI.28.), 9/2015.(V.1.) és 16/2015.(IX.14.) Kt. sz. rendelettel módosított Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben.
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu DERECSKE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. (2015.) évi módosítás Vezető településtervező: Zsemberi István TT/1É-09-0016 Környezetvédelmi tervező: Lévai Béla HBM MK 09-0036 Közlekedés tervező: Gulyás Imre K1d-1(16)/09-0057 Környezetalakítás, tájrendezés: Zsila László kert- és tájtervező TK-09-0583/06 Energia- és vízi közmű tervező: Szabó Lóránt TRe-T-(13)/09-0408 TRv-T-(13)/09-0408 D e b r e c e n, 2015. szeptember hó Zsemberi István ügyvezető Derecske Város Településrendezési tervének 2014. (2015.) évi módosítása 2
DERECSKE VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2004-2015 Derecske Város Önkormányzati Képviselő-testületének 40/2004.(IX.02.) Kt. sz. rendelettel jóváhagyott, 14/2008.(IV. 25.), 19/2011.(IX.30.), 26/2012.(VII.27.), 9/2015.(V.1.) 19/2013.(VI.28.), 9/2015.(V.01.) és 16/2015.(IX.14.) Kt. sz. rendelettel módosított Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben. Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 13. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 6. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 5. (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Tiszántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Hajdú- Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Nemzeti Hírközlési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság, Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség, Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 9.. (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2.. (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Derecske Város önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
2 A rendelet hatálya 1.. (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya a város teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete. (3) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad. (4) 1 Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok: 2 2.sz. melléklet - Sz-1 m Külterület szabályozási terv M= 1:20.000 3 3.sz. melléklet - Sz-2 Belterület szabályozási terv M= 1: 4.000 4 5.sz. melléklet - Sz-3m 3.sz. külterületi major és környezetének Szabályozási terve M=1: 4 000 6.sz. melléklet Belvízzel veszélyeztetett területek A/3 7.sz. melléklet Országos- és térségi övezetek lehatárolása A/3 (5) A szabályozási tervlapokon kötelezően betartandó jelölések, szabályozási elemek. - Építési övezet jele - Építési mód - Építménymagasság - Beépítettség maximális mértéke - Kialakítható legkisebb telekterület - Szabályozási vonal (meglévő és tervezett) - Építési övezet határa - Építési vonal - Belterületi határ (meglévő, tervezett, megszüntetendő) - Szabályozási szélesség - Védőtávolság - Változtatási tilalom alá eső területek határa - Műemléki környezet (6) A helyi és tervezett műemléki védelemre vonatkozó szabályozási elemek, az előző pontban felsoroltak kivételével tájékoztató jellegűek, melyekről kötelező érvénnyel külön helyi rendelet intézkedik. A területfelhasználási egységek általános előírásai. 2.. (1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: 1 19/2011.(IX. 30.) Kt. sz. rendelettel módosítva 2 26/2012.(VII.27.) és 9/2015.(V.1.) Kt. sz. rendeletekkel módosítva 3 19/2013(VI.28.) és 16/2015.(IX.14.) Kt. sz. rendeletekkel módosítva 4 19/2013(VI.28.) Kt. sz. rendelettel módosítva
3 Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek: I. lakóterületek V. közlekedési területek II. vegyes területek VI. zöldterületek III. gazdasági területek VII. erdőterületek IV. különleges területek VIII. mezőgazdasági területek IX. vízgazdálkodási területek (2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák. (3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni. A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai 3. (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet. (2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 5 -al, vagy mélysége 10 -al csökkenthető. (3) Azon Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget tesz lehetővé, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani: (a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt legkevesebb mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembevéve kell meghatározni. (b) A telek övezetben előírt legnagyobb beépíthetőségét, az övezetben előírt számítás alapján, a legkevesebb még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani. ÉPÍTÉSI HELY EK. HK. ÚJONAN KIALAKÍTHATÓTELEK OK. TERVEZETTTELEKMEGOSZTÁS PL. 35,0 m MEGLÉVÖ, MEGOSZTHATÓTELEK AZ ÖVEZETBEN ELOÍRTMINIMÁLIS TELEKMÉLYSÉG
4 (4) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni: A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet, (de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet) kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb, de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg. (5) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak. Építési telkek beépítésének általános előírásai 4.. (1) Építési telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető. (2) Az építési telken az OTÉK 42.. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell: a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként, vagy b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként, vagy c) Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 2,4x5,0 méter nagyságú szabad területen. (3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött minimum 0,9 m magasságban helyezendő el. Az előkert méretét (3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m) az övezeti előírások határozzák meg. (4) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. (5) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is engedélyezhető magas tető építése, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték. (6) Az épületelhelyezés egyéb szabályai: a) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 0,5 m-en belül csurgótávolságra kell elhelyezni.
5 b) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes övezetekben, építési telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon. Ez alól kivételt képeznek a személygépkocsi tároló épületek, melyeket, a fő rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni, az épületelhelyezés egyéb szabályainak betartása mellett. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők. c) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni nem szabad. A telek beépítettségéhez az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni. d) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető. e) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 14,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület értelemszerűen az utcavonalra is kiépülhet. (7) 5 Belvízzel érintett telekre vonatkozó külön előírások: a) a) Belvízzel veszélyeztetett területeket a Hész 6.sz. melléklete ábrázolja b) b) Belvízzel veszélyeztetett telken, illetve a telek belvízzel veszélyeztetett részén akkor lehet építeni, - ha a telket, vagy a telek belvízzel érintett részét feltöltik, vagy a belvizet elvezetik - az épület olyan alapozással, lábazattal, fal és padlószigeteléssel készül, hogy az eseti kisebb belvíz az épületre nézve veszélyt nem jelent, az épület károsodás nélkül használható marad. c) alagsor, pince nem, illetve az építtető felelősségére, a kártérítés kizárásával létesíthető. d) szennyvízgyűjtő műtárgy csak fokozottan vízzáró lehet e) a hatóság a helyi viszonyok ismeretében előírhatja talajmechanikai szakvélemény készítését 5 19/2011.(IX. 30.) Kt. sz. rendelet kiegészítése
6 Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai. 5.. 1.) A kismélységű építési telkek beépítése: a) A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű építési telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani. b) Kismélységű teleknek azok az építési telek minősülnek, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A kisméretű telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 -al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni. c) A kismélységű telkekre vonatkozó külön előírások. ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához, és nem egy másik kismélységű telek végéhez csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani. cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét. 2.) Lakóházakra telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés: a) A Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok is vonatkoznak. aa) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs). ab) A tároló, és egyéb gazdasági épület, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők ac) hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. ad) Állattartó épületek az utcavonaltól számított 15 méteren belül nem helyezhetők el. Az övezetekre vonatkozó általános előírások. 6.. (1) A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zársorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3, 00 méter legyen. (2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti. (3) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelkeken, vagy a 18 méter szélességet elérő, illetve meghaladó telkeken, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.
7 (4) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai: a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza. b) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető. c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35.. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31.. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el. I. L A K Ó T E R Ü L E T E K A lakóterületek tagozódása 7.. (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak: Lk-1 Lk-2 Lke-1 Lf-1 Kisvárosias - előkert nélküli, belvárosi Kisvárosias - előkertes Kertvárosias Falusias Lk-1 építési övezet Kisvárosias lakóterület előkert nélküli, belvárosi 8.. (1) A városközpont belső tömbjeinek, a belvárosi lakóterületek építési övezete. A beépítési mód jelenleg oldalhatáron álló, zártsorú és hézagosan zártsorú (vegyes). Az új szabályozás segítségével egy kisvárosiasabb, egységesebb városképet eredményező hézagosan zárt- zártsorú beépítést kell a folyamatos átépítések során megvalósítani. (2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 4,2 m utcai homlokzatmagasságú, de az 7,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál. (3) a) Az övezetben elhelyezhető: - legfeljebb tizenhat lakásos lakóépület - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység. - Igazgatási épület - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
8 b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak Figyelembevételével: - Sportlétesítmény - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület - Szálláshely szolgáltató épület (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i t e l e k előírt Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettsége min-max építmény magasság Zárt- Hézagosan zártsorú Lk-1 300 10 25 40* 4,2-7,5 * Saroktelken teljes közművesítettség esetén, a legnagyobb megengedett beépítettség 60. (5) A telek területének min. 20 -át zöldfelületként kell kialakítani. (6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. (7) Az épületeket 25 és 45 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell építeni. Az épületek tetőfedéséhez hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag lemez nem alkalmazható. (8) Az övezet építési telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások: - Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező. - Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet alakítani. - Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó. (9) - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait jelen rendelet: 4.. - Az építési telek beépítésének általános előírásait jelen rendelet: 5.. - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet: 6.. tartalmazza. Lk-2 építési övezet Kisvárosias (általános) lakóterület 9.. (1) Az övezetbe a belváros külső peremén, de még a kiskörúton belül elhelyezkedő lakóterületek tartoznak.
9 (2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 3.5 méter, de legfeljebb 6,0 méter építmény magasságú épületek elhelyezésére szolgál. (3) a) Az övezetben elhelyezhető: - legfeljebb nyolclakásos lakóépület - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység. - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység. - Igazgatási épület - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak Figyelembevételével: - Sportlétesítmény - A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület - Szállóhely szolgáltató épület (4) Az övezet telkeinek beépítése előkertes, vagy előkert nélküli, az építtető által szabadon választhatóan. Amennyiben előkert létesül, az utcában jellemző mélységű előkertet kell biztosítani. (5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i t e l e k előírt Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettsége min-max építmény magasság Oldalhatáron álló** Lk-2 400 12 30 35* 3,5-6,0 * Saroktelken teljes közművesítettség esetén, a legnagyobb megengedett beépítettség 60. **Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6.. (3) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül. (6) A telek területének min. 20 -át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be (7) Az épületeket 25 és 45 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell építeni. Az épületek tetőfedéséhez hullámpala, műanyag lemez nem alkalmazható. (8) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (A szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel.)
10 (9) Az építési övezetbe tartozó azon építési telkek telekvégétől mért 14 m-en belül, amelyek a Ksp építési övezettel határosak, állattartó épületek, trágya- és szennyvíztároló nem helyezhető el és az érintett telekrészt kertként kell hasznosítani. (10) - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait jelen rendelet: 4.. - A lakótelek beépítésének általános előírásait jelen rendelet: 5.. - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet: 6.. tartalmazza. Lke-1 építési övezet Kertvárosias lakóterület 10.. (1) Az övezetbe a belvárost övező azon lakóterületek tartoznak, ahol az apró és közepes méretű telkek, a spontán történt tömbbelső feltárások, telekaprózódások következtében vegyesen helyezkednek el, ahol a kertvárosias és falusias telekhasználat egyaránt megtalálható. (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - legfeljebb négylakásos lakóépület, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. c) Az övezetben nem helyezhető el: - szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel. b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épület elhelyezés alkalmazása is megengedett. (4) a) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni. A z é p í t é s i t e l e k Építmények legnagyobb Legnagyobb magasság Beépítési módja Övezeti jele Területe Szélessége Mélysége Beépítettsége (m2) Oldalhatáron álló* Lke-1 500 6 14 35 30 6,0 6 19/2011.(IX. 30.) Kt. sz. rendelettel módosítva
11 *Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6.. (3) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül. (5) Az építési telek területének min. 50 -át zöldfelületként kell kialakítani. (6) Az épületeket 25 és 45 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell építeni. Az épületek tetőfedéséhez hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag lemez nem alkalmazható. (7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (A szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel.) (8) Az építési övezetbe tartozó azon építési telkek telekvégétől mért 14 m-en belül, amelyek a Ksp építési övezettel határosak, állattartó épületek, trágya- és szennyvíztároló nem helyezhető el és az érintett telekrészt kertként kell hasznosítani. (9) - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait jelen rendelet: 4.. - A lakótelek beépítésének általános előírásait jelen rendelet: 5.. - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet: 6.. tartalmazza. Lf-1 építési övezet Falusias ( általános ) lakóterület 11.. (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-1-el jelölt falusias lakóterületek tartoznak. (2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető: - legfeljebb kétlakásos lakóépület - Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - Szálláshely szolgáltató épület - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló, állattartó épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével: - Kézműipari épület - Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény
12 (4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel. (5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i t e l e k Építmények Legnagyobb legnagyobb Területe Szélessége Mélysége Beépítettsége magasság (m2) Oldalhatáron álló* Lf-1 650 7 14-30 4,5 *Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 6.. (3) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül. (6) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (A szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel.) Új rendeltetési egység építése, meglévő átalakítása, bővítése estén a meglévő szennyvízhálózatra való rákötés kötelező. (7) - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait jelen rendelet: 4.. - A lakótelek beépítésének általános előírásait jelen rendelet: 5.. - Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet: 6.. tartalmazza. (8) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 40 -a II. V E G Y E S T E R Ü L E T E K Általános előírások 12.. (1) Derecske területén az OTÉK 6.. (3) és 15.. Alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére: Vt : településközpont vegyes terület került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembevéve, a fenti területeket további övezetekre bontja: Vt-1 Településközpont vegyes terület, hézagosan zárt- zártsorú beépítéssel. Vt-2 Településközpont vegyes terület, laza, szabadonálló beépítéssel 7 19/2011.(IX. 30.) Kt. sz. rendelettel módosítva
13 (2) A telek beépítésének általános szabályai: a) A telken belül, az OTÉK 42.. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani. Vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen. A szükséges gépjárművek 50 -a közterületen is kialakítható, az önkormányzattól megváltott, bérelt területen, amennyiben ez az ingatlantól 200 méteres távolságon belül biztosítható. Ennek részletes szabályait az önkormányzat parkolási rendelete tartalmazza. b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött, min. 0,9m magasságban helyezendő el. c) A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni. d) A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el. e) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen. f) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték. Vt-1 építési övezet Településközpont vegyes terület hézagosan zárt- zártsorú beépítéssel. 13.. (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési Szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - legfeljebb tizenhat lakásos lakóépület - Igazgatási épület - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.) b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
14 (3) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú (előkert nélküli, az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze, illetve zártsorú. (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i t e l e k előírt Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettsége min-max építmény magasság Zárt- Hézagosan zártsorú Vt-1 300 10 25 50** 4,2-7,5* ** Saroktelken teljes közművesítettség esetén, a legnagyobb megengedett beépítettség 75. * A szabályozási tervlapon Vt-1*-al jelölt tömbben (a piactér tömbjében) a legkisebb építménymagasság értéke 3,5 m. (5) A telek területének min. 10 -át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. (6) Az épületeket 25 és 45 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell építeni. Az épületek tetőfedéséhez hullámpala, műanyag lemez nem alkalmazható. (7) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások: - Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező. - Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet kialakítani. - Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó. (8) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Közműpótló alkalmazása megengedett, de a hálózat megvalósulása esetén a rákötés kötelező. Vt-2 építési övezet Településközpont vegyes terület szabadonálló beépítéssel 14.. (1) Az övezet elsősorban a központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint a telekigényes oktatási-nevelési létesítmények, elhelyezésére szolgál. (2) a) Az övezetben elhelyezhető: - Igazgatási épület
15 - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület - Közösségi szórakoztató, kulturális épület - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Sportépítmény - A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás - A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.) b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: - az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépület. c) Az övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, illetve garázs, valamint állattartó épületek. (3) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség. (4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. A z é p í t é s i t e l e k előírt Beépítési módja Övezeti jele Területe (m2) Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettsége min-max építmény magasság Szabadon álló Vt-2 k - - 30 4,2-7,5 (5) A telek területének min. 10 -át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. I I I. G A Z D A S ÁG I T E R Ü L E T E K Általános előírások 15.. (1) A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére, Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz-2 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gip-1 Ipari gazdasági terület IG-3a Mezőgazdasági- Ipari gazdasági terület) IG-3b Mezőgazdasági- Ipari gazdasági terület) került kijelölésre.
16 (2) A telkek beépítésének általános szabályai: a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 4.. (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani. b) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. Megvalósulásáig kommunális közműpótló engedélyezhető. c) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi. d) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el. (3) A lakó és kertgazdálkodási övezetbe tartozó telkek telekhatárától 20m-nél közelebb lévő telekrészen legalább 40- os zöldterületi fedettséget kell biztosítani. Ezen a területen zajos üzemi tevékenység nem folytatható, a telek ezen sávjában a lakóövezetre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket kell betartani. Gksz-1 építési övezet Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (alacsony beépítéssel) 16.. (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) a) Az övezetben elhelyezhető : - nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - igazgatási és iroda épület - parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz - sportépítmény b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület (3) 8 Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Szabadon álló Oldalhatáron álló Övezeti jele Gksz-1 SZ Gksz-1x O A z é p í t é s i t e l e k Előírt max építmény Legnagyobb magasság Területe Szélessége Mélysége Beépítettsége (m2) 1000 20-40 6,0 800 20-50 6,0 (4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20. 8 19/2013(VI.28.) Kt. sz. rendelettel kiegészítve (Gksz-1x alövezet)
17 (5) Az övezetben csak magastetős épületek helyezhetők el. (6) A közterületek felőli kötelező építési vonal, az előkert mérete 12 méter. (7) Az ingatlanok határán épülő kerítések egységes megjelenése érdekében, kötött a kerítések áttörtsége és magassága. Ennek megfelelően, csak 180 cm magasságú, legalább 60 -ban áttört kerítés építhető. (8) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai: a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza. b) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető. c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35.. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31.. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el. Gksz-2 építési övezet Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános) 17.. (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) a) Az övezetben elhelyezhető : - Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - Igazgatási és iroda épület - Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz - Sportépítmény b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: - Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - Egyéb közösségi szórakoztató épület. (3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i Területe (m2) t e l e k Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettsége Építmények legnagyobb magasság Szabadon álló Gksz-2 1500 20-40 7,5
18 (4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20. (5) A közterületek felőli kötelező építési vonal, az előkert mérete 12 méter. (6) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai: a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza. b) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető. c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35.. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31.. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el. Gip-1 építési övezet Ipari gazdasági terület 18.. (1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el. (3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. (4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. (5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i Területe (m2) t e l e k Szélessége Mélysége Legnagyobb Beépítettsége Építmények legnagyobb magasság Szabadon álló Gip-1 1500 20-30 9,0 (6) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25. (7) Az előkert mérete 12,0 m.
19 IG-3a építési övezet Mezőgazdasági Ipari gazdasági terület (Jelentős mértékűen zavaró hatású tevékenységek elhelyezésére.) 19.. (1) Az övezetbe azok a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmasak, de az ott folytatott tevékenységek olyan jelentős mértékű zavaró hatással (zajjal vagy bűzzel) járnak melyek emiatt szigorúbb beépítési és környezetvédelmi korlátozást igényelnek. (2) A gazdasági területen elhelyezhető: - A mezőgazdasági és mezőgazdasági tevékenységhez kapcsoló ipari gazdasági tevékenységek építményei - igazgatási, és irodaépület (3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i t e l e k Előírt max. építmény Legnagyobb Területe Szélessége Mélysége Beépítettsége magasság (m2) Szabadonálló IG-3 a 1500* 30 50 30 7,5** *A táblázatban jelölt minimális alakítható telekméret a meglévő telkek megosztása, telekalakítása, bővítése esetén alkalmazható. Új (jelenleg mezőgazdasági területek) bevonásával történő telekalakítás, azaz új majorok létesítése esetén legalább 1 hektár egybefüggő gazdaságin területet kell alakítani. ** Az övezetben egyébként megengedett legnagyobb építménymagasság mellett, a technológiából adódó építmények esetén az építménymagasság nem esik korlátozás alá. 9 (4) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható. (5) Az építési telkeken minimálisan 40 -os zöldterületi fedettséget kell biztosítani, melybe a parkolóterületek, még fásítottság estén sem számíthatók bele. (A zöldterületi fedettséget az OTÉK.25.. előírásainak, számítási módjának megfelelően kell kiszámítani.) (6) Az övezetben alakítandó utak, magánutak helyét, szabályozási szélességét, szükséges keresztmetszeti kialakítását a majorok területére készített szabályozási tervek tartalmazzák. 9 14/2008.(IV. 25.) Kt. sz. módosító rendelet alapján
20 IG-3b építési övezet Mezőgazdasági Ipari gazdasági terület (Nem jelentős mértékűen zavaró hatású tevékenységek elhelyezésére.) 20.. (1) Az övezetbe azok a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmasak. (2) Újabb területek ilyen célú kialakítása csak a rendezési terv módosításával, (a településszerkezeti terv módosításával és szabályozási terv készítésével) lehetséges. (3) a) A gazdasági területen elhelyezhető: - A mezőgazdasági és mezőgazdasági tevékenységhez kapcsoló ipari gazdasági tevékenységek építményei - Igazgatási, és irodaépület b) A gazdasági területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások - Oktatási, egészségügyi és szociális épületek. (4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i t e l e k Előírt max. Legnagyobb építmény Területe Szélessége Mélysége Beépítettsége magasság (m2) Szabadonálló IG-3 b 1500* 30 50 40 7,5 ** *A táblázatban jelölt minimális alakítható telekméret a meglévő telkek megosztása, telekalakítása, bővítése esetén alkalmazható. Új (jelenleg mezőgazdasági területek) bevonásával történő telekalakítás, azaz új majorok létesítése esetén legalább 1 hektár egybefüggő gazdaságin területet kell alakítani. ** Az övezetben egyébként megengedett legnagyobb építménymagasság mellett, a technológiából adódó építmények esetén az építménymagasság nem esik korlátozás alá. 10 (5) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható. 10 14/2008.(IV. 25.) Kt. sz. módosító rendelet alapján
21 (6) Az építési telkeken minimálisan 25 -os zöldterületi fedettséget kell biztosítani, melybe a parkolóterületek, még fásítottság estén sem számíthatók bele. (A zöldterületi fedettséget az OTÉK. 25.. előírásainak, számítási módjának megfelelően kell kiszámítani.) (7) Az övezetben alakítandó utak helyét, szabályozási szélességét, szükséges keresztmetszeti kialakítását a majorok területére készített szabályozási tervek tartalmazzák. I V. K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K Általános előírások 21/A.. A város területén az OTÉK 6.. (3) bekezdés 5. pontja alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint Ksp Sportolási célú, strandfürdő és kapcsolódó létesítményeinek különleges területe Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Ktem Temető különleges terület Kkegy Kegyeleti park különleges terület Ksz Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület Kzt Záportározó különleges területe Kszoc Szociális otthon különleges terület K-km Kutya menhely elhelyezésére szolgáló terület 11 Kmü-1 Mezőgazdasági- üzemi különleges terület 12 Szociális otthon különleges terület 13 21/B.. (1) Az övezetbe a város külterületén található Szociális Otthon területe tartozik. (2) Az övezetben a szociális otthon funkciójának betöltéséhez szükséges rendeltetési egységek, valamint a rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) magában foglaló önálló épületek, (melléképületek) helyezhetők el. Fentieken kívül elhelyezhető a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló legfeljebb 1 db szolgálati lakás is. (3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető. (4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (5) a) Az építési hely meghatározása szempontjából az övezetben oldalhatáron álló beépítés az előírás. Oldalkertet (10 m mélységgel) a terület déli oldalán elhaladó országos mellékút felől kell biztosítani. A terület keleti oldalán haladó út felől előkertet nem kell elhagyni. Hátsó kertet nem kell biztosítani. 11 19/2011.(IX. 30.) Kt. sz. rendelet kiegészítése 12 16/2015.(IX.14.) Kt. sz. rendelet kiegészítése 13 14/2008.(IV. 25.) Kt. sz. módosító rendelet alapján
22 b) A fentiek szerint meghatározott építési helyen belül az épületeket oldalhatáron állóan, vagy szabadon állóan bárhol elhelyezhetők. c) Az övezetben lévő építési telket megengedett legnagyobb beépítettsége 40. A megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 7,5 m. Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület a telek területének legalább 40-a. Ksp-sz jelű övezet Sport és szabadidő központ különleges terület 14 22.. (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények: sportterület, sportcsarnok, strand, kemping, gyógyfürdő, gyógyszállóegyéb egészségügyi létesítmények és ezekhez tartozó, a tulajdonos vagy a működtető személyzet számára lakások, szabadidő eltöltését szolgáló egyéb létesítmények, építmények, elhelyezésére szolgál. Ezeken kívül elhelyezhetőek a környezethez és alapvető hasznosításához illeszkedő módon megújuló (napenergia, szélenergia, geotermikus energia) energiatermelés építményei is. (2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően, amennyiben az önkormányzat tervtanácsot működtet, a terveket tervtanácson kell bemutatni, melyben az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való alkalmazkodást igazolni. (3) a) A beépítés módja szabadonálló. b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 20 -a. c) A meglévő telekösszetétel tovább nem bontható. Telekösszevonás, telekhasználatot javító telek-kiegészítés engedélyezhető, de a csökkenéssel érintett telek területe nem maradhat kevesebb, mint 2000 m2 d) A létesíthető legnagyobb építménymagasság 12,5 méter. (4) A övezetben csak magastetős épületek helyezhetők el. Kid jelű övezet Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület 23.. (1) Az övezet az idegenforgalomhoz, pihenéshez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó létesítmények számára biztosít helyet. (2) Az övezetben elhelyezhetők kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési célú építmények, a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló lakás, a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető. (4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. 14 19/2011.(IX. 30.) Kt. sz. rendelettel módosítva, kiegészítve