CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

Hasonló dokumentumok
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

50 év a sugárvédelem szolgálatában

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

Radioaktív izotópok terjedése a környezetben (Cs-137-el történő talajeróziós vizsgálati módszer)

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus

A NATO ÉVI NEMZETKÖZI RADIOLÓGIAI ÖSSZEMÉRÉSÉNEK (SIRA-2008) TAPASZTALATAI. Vágföldi Zoltán, Ferencz Bernadette

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

Magyar Tudományos Akadémia 3: MTA Energiatudományi Kutatóközpont

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

Röntgen-gamma spektrometria

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

Modern fizika laboratórium

Személyi felületi szennyezettség ellenőrző sugárkapu rekonstrukció a Paksi Atomerőműben

Radon a felszín alatti vizekben

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

Magspektroszkópiai gyakorlatok

RADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata

Vízminta radioaktivitásának meghatározása.

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

Modern Fizika Labor Fizika BSC

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

ERMAH laboratóriumok mintavételi és vizsgálati programja (2014)

Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április 24.

A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

AZ ÉVI ""TOTES" EXPEDÍCIÓ RADIOLÓGIAI EREDMÉNYEI

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Térbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Hazai környezetradiológia Fukushima után

FÖLDRAJZ BSC TALAJFÖLDRAJZ GYAKORLAT

Talajmechanika. Aradi László

Átírás:

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN Beleznai Péter ELFT XXXVIII. Sugárvédelmi Tanfolyam Hajdúszoboszló 2013.04.23-25

Bevezetés: Környezeti minták gyűjtése az EK Telephelyen (talaj, gomba, moha, fű). 137 Cézium a minták spektrumában. A cézium jelenléte nagy mértékben befolyásolja az adott minta környezetre gyakorolt hatását. 30 év felezési idő! A feldolgozni kívánt minták (évente ~40db.) a telephely teljes területéről és a talaj felső rétegeiből (30-20- 10 cm) származnak. Előadásomban a 137 Cs izotóp telephelyi eloszlását foglalom össze a telephelyen gyűjtött talajminták gamma-spektroszkópiai vizsgálata alapján. Végső célom a telephelyi eloszlásról egy térkép készítése Surfer programmal.

A céziumról általában: A cézium a periódusos rendszer 55-ös rendszámú eleme, az I. főcsoportba, az alkálifémek közé tartozik. Elemi állapotban a cézium nem található meg a természetben. A 137 Cs radioaktív izotóp az 1945 és 1980 között zajló légköri atomfegyver kísérletekből, illetve az 1986. április 26-án az ukrajnai Csernobil atomerőmű balesetből, valamint elvileg helyi kibocsátásból is származhat. Felezési ideje 30 év. Kiülepedve megtalálható a talajban, ahonnan bekerülhet a növényekbe, állatokba és végső soron az emberbe is.

A céziumról általában: A Csernobilból származó radioaktív kihullás tekintetében az országos átlagnál jelentősebben szennyezett területek közé tartozott Budapest és környéke. 1. ábra. Cézium-137 kihullása a csernobili baleset után

Cézium a talajban: A cézium aktivitás-koncentrációjának térbeli és vertikális eloszlása változó a talajban. A légköri atomrobbantások és a csernobili baleset során a légköri kihullás az eltérő növényborítottságból és a domborzatfüggő felszíni lefolyásból adódóan különböző területeken eltérő volt, ezért a cézium térbeli eloszlása inhomogén. Vertikálisan a talaj felső, néhány centiméterében a felszíntől lefelé nő a cézium mennyisége, míg a talaj legfelső részén a talajerózió miatt kisebb. Az egyes talajalkotók mennyisége és minősége fontos szerepet játszik a 137 Cs talajban való viselkedésében, mert egyes anyagok hajlamosak megkötni a céziumot. (Kaolinit agyagásvány). A humuszban gazdag talajokban a gyökérzet nagy mennyiségben megköti a 137 Cs-t.

Cézium a talajban: A talaj típusa és a hidrológiai adottságok sem elhanyagolhatók a 137 Cs megkötődés szempontjából. A 137 Cs migrációja a talajban függőlegesen lassú. A 137 Cs-nak a vályog-, homok- és agyagtalajokban a legkisebb a mobilitása. Ezekben a talajokban több, kisebb szemcseméretű szilikát- és agyagásvány található, amelyek nagyobb szorpciós felülettel rendelkeznek, ezért ezeken a cézium könnyen megkötődik.

A Telephely bemutatása, mintavétel: A Telephely 27,4 ha zöldövezeti terület, parkokkal, fákkal és erdőrészletekkel tarkítva. Jellemző fái a tölgyek, talajtípus barna erdőtalaj, kőzete főleg mészkő. A mintavétel során az IAEA TECDOC 1415-ös ajánlás szerint jártam el. 2-3. ábrák. Mintavételi pontok

A Telephely bemutatása, mintavétel: A mintákat egy talajmintavevő készlettel szedtem. 4. ábra. Talajfúró

Mintaelőkészítés: A mintákat légszáraz állapotban homogenizáltam eltávolítottam a nagyobb szennyező anyagokat (gyökér, ág, nagyobb kövek, falevél, makk és egyéb termések) majd egy 2mm-es lyukátmérőjű szitán leszitáltam. 100 g-ot mértem ki mindegyikből egy mérőedénybe.

Mérések, vizsgálatok: Gamma-spektrometria A méréseimet az MTA EK Környezetvédelmi Szolgálatán végeztem, Canberra típusú germánium félvezető detektorral A talajmintákat ún. Marinelli edényben (henger alakú műanyag tartóedény, magassága 11 cm, átmérője 14,5 cm) helyeztem a detektorra A detektor energia-felbontóképessége 1 MeV-en 10 kev, kimutatási határ 1 Bq/kg A méréseket 10000 s-os mérési idővel mértem, Genie 2000 programmal értékeltem.

5. ábra. Marinelli edény

Mérések, vizsgálatok: Gamma-spektrometria

Mérések, vizsgálatok: Gamma-spektrometria

Mérések, vizsgálatok: Arany-féle kötöttség meghatározása A K A azt a 100 g légszáraz talajra vonatkoztatott vízmennyiséget adja meg, amelyet a vizsgált talaj a képlékenység és hígfolyósság határán tartalmaz. Mértéke elsősorban a talaj eliszapolható frakciójának (iszap- és agyagfrakció) mennyiségétől függ, ezért használható fel a fizikai talajféleség meghatározására. Táramérlegen dörzsmozsárba mértem 50g-nyi finom talajmintát, majd - állandó kevergetés mellett - bürettából desztillált vizet csepegtettem rá, míg a talaj a hígfolyósság határáig jutott.

Mérések, vizsgálatok: Arany-féle kötöttség meghatározása A talajpép ekkor teljesen átnedvesedett, egynemű, csomómentes, a talaj az ún. fonalpróbát adja. 6. ábra. Fonálpróba

Mérések, vizsgálatok: Arany-féle kötöttség meghatározása

Eredmények: Mintaszám (30 cm mélységből) Cézium aktivitáskoncentráció [Bq/kg] Arany-féle kötöttség 100 g-ra talajféleség 1 15,4 31 2 11,5 30 3 17,3 33 5 21,3 33 6 17,2 32 7 18,1 36 15 5,34 39 Vályog 16 6,99 38 Vályog 17 23,0 48 Agyagos vályog 22 33,7 34 23 11,5 28 Homok 24 16,4 38 Vályog 25 17,5 32 26 31,2 47 Agyagos vályog 27 13,3 30 28 27,4 46 Agyagos vályog 29 8,93 30 30 8,60 31 31 18,1 33

Eredmények: A 137 Cs főleg a talaj legfelső rétegeiben halmozódik fel, A Pest megyei átlaghoz képest (~6,4 Bq/kg) nagyobb a koncentráció. A kötöttség és a koncentráció között nem volt korreláció. 7. ábra. Egy minta spektruma

aktivitás mlbq/g 137 Eredmények: 40 35 30 25 20 15 10 5 Cs-137 eloszlás 0 1 2 3 5 6 7 15 16 17 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 mintaszám

Eredmények: 2013.04.05-én szennyvíztúlfolyás során vett talajminták vizsgálata Szennyvízkifolyás környezetében 2 μsv/h körüli dózisteljesítmény volt tapasztalható. talajminták mintavétel ideje mintavétel helye radionuklid aktivitás-koncentráció (kbq/kg) I-125 Fe-59 Co-60 Cs-134 Cs-137 2013-04-05 a kerítés mellett, belül 12,82 0,32 1,10 0,01 0,39 2013-04-05 az elektromos kapcsolószekrénynél 5,89 0,09 3,34 0,01 0,53 2013-04-08 az elektromos kapcsolószekrénynél 12,60 0,74 3,31 0,01 0,43 2013-04-10 az elektromos kapcsolószekrénynél 5,86 0,13 4,62 0,01 0,49 2013-04-18 a kapcsolószekrény előtti gödörből 2,72 0,12 2,79 0,01 0,32 2013-04-05 a fal tövében (kívül) 6,41 0,05 0,02-0,04 2013-04-05 murvás út mellett 91,30 0,01 0,00-0,01 2013-04-05 murva a turistaútról 0,87 0,01 - - 0,00 2013-04-08 a murvás út mellett mélyedésben 3,41 0,01 0,00-0,01 2013-04-11 a murvás út mellett mélyedésben 24,98 1,34 0,59-0,25 2013-04-11 a fal mellett, ahol lyuk van a falon (kívül) 4,28 0,01 0,00-0,02 2013-04-12 a murvás út kerítéssel átellenes oldalán 5,03 0,28 - - 0,03 2013-04-15 a murvás út melletti mélyedésben 4,17 0,01 - - 0,02 2013-04-15 a murvás úttól távolabb (>10 m) az erdőben 4,76 0,01 - - 0,04 2013-04-18 a kerítésen kívül, a murvás út mellett 3,30 0,01 0,00-0,01 kimutatási határ 0,008 0,007 0,003 0,003 0,003 9,531

8. Ábra Dózisteljesítmény mérés a kibocsátásai pont közvetlen közelében

Jövőbeni tervek: A még fel nem dolgozott talajminták mérése, vizsgálata. Szervesanyag meghatározás, agyagásvány összetétel vizsgálat. További környezeti minták gyűjtése, mérése (gomba, moha, fű) A kettő- illetve háromdimenziós térképek, felszínmodellek elkészítésére szolgáló Surfer program segítségével a térkép készítése.

Köszönöm a figyelmet!