Tartalomjegyzék 21. VILÁGÖRÖKSÉG VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOK... 3 21.1. Világörökségi védelem tárgya/kategóriája... 4 21.2. Világörökségi helyszín fogalma... 4 21.3. Világörökség Jegyzékbe történő felvétel... 5 21.4. Világörökségi várományos helyszín... 6 21.5. Világörökségi helyszínek védelmének eszközei... 7 21.6. Ellenőrző kérdések... 11 2
21. VILÁGÖRÖKSÉG VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOK A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyeket az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel építette be azt a magyar jogrendbe. A Világörökségi Egyezmény létrejöttének előzményei: Az egyiptomi kormányzat az ötvenes években döntött egy víztározó létesítéséről Asszuánnál, a Nílus alsó folyásánál. A hatalmas építkezés terve a politikai fejlemények miatt (Egyiptom eltávolodása a Nyugattól) az ország számára a nemzet nagyságának és identitásának szimbólumává is vált így az Abu Simbeli templomoknak, a még nagyrészt feltáratlan, több évezredes egyiptomi-núbiai kultúra kiemelkedő műemlékeinek elárasztása sokadrangú kérdéssé degradálódott. A régészeti emlékek visszafordíthatatlan pusztulásának híre óriási visszhangot váltott ki világszerte és megmentésükre 1959-ben, az UNESCO kezdeményezésére nemzetközi kampány indul. Abu Simbel és Philae templomait hatalmas kőtömbökre darabolták és egy közeli, a későbbi víztükör fölé nyúló mesterséges dombon ismét felépítették. Az akció kereken 80 millió dollárba került, amelynek felét 50 állam teremtette elő. Ez mutatta meg az összefogás fontosságát, azaz hogy a kiemelkedő értékkel bíró kulturális javak megőrzésének felelőssége a nemzetek közösségének együttes feladata. Rávilágított továbbá arra is, hogy léteznek olyan műemlékek, amelyek az egész világ, az egész emberiség számára rendkívüli és egyetemes jelentőséggel bírnak és amelyek sorsa nem függhet egyes államok kormányzatának döntéseitől. Szükségessé vált egy államok felett álló jogi eszköz megalkotása, amelynek segítségével az egyes államok szuverenitásába történő beavatkozás nélkül lehet biztosítani a hasonló értékek védelmét. Ezen előzmények után dolgozta ki az UNESCO az ICOMOS-szal (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tamácsa) együttműködve az egyezményt a kulturális örökség védelmére. Egy 1965-ös, washingtoni konferencián született meg a gondolat, hogy ezt az egyezményt kiterjesszék a természeti örökségre is, azaz hogy a kulturális emlékek megőrzését összekössék a természeti helyek védelmével. A konferenciát World Heritage Trust címmel rendezték ekkor született meg a World Heritage azaz világörökség fogalom. Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1968-ban fogalmazta meg az ICOMOS előterjesztéséhez hasonlóan javaslatait a természeti értékek védelmére.a közös indítványt az Egyesült Nemzetek 1972-es stockholmi konferenciáján terjesztették elő. A résztvevő államok egyhangúlag döntöttek a szövegjavaslatról, amelyet az UNESCO Közgyűlése Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről címen még ugyanebben az évben elfogadott. Az Egyezmény ratifikálása után 1978-ban vették fel az első helyszíneket a Világörökségi Listára. A Világörökség Egyezmény azóta tagállamai számát tekintve a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb szervezetévé nőtte ki magát: 1972. óta már 185 állam 3
csatlakozott hozzá, többen, mint az UNESCO bármely más akciójához. http://www.vilagorokseg.hu) (forrás: Az Egyezménnyel összhangban, annak hatékony végrehajtásához, a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez az Országgyűlés 2011. június 14-i ülésén elfogadta a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényt, mely 2012. január1-én lépett hatályba. 21.1. Világörökségi védelem tárgya/kategóriája A Világörökségi Egyezmény két védelmi kategóriát határoz meg a kulturális, és a természeti örökség kategóriáját. Világörökségi Egyezmény 1. cikk: kulturális örökség -nek tekintendők a következők: - az emlékművek: építészeti alkotások, nagyméretű szobrászati és festészeti alkotások, régészeti jellegű elemek vagy szerkezetek, feliratok, barlangok és ezek alkotórészeinek olyan csoportjai, melyek történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek, - épület-együttesek: egyedülálló vagy egybefüggő építménycsoportok, melyek építészeti stílusuknál, egységes jellegüknél fogva, vagy a környezetbe való beilleszkedésük folytán történelmi, művészeti vagy tudományos szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek, - helyszínek: emberi alkotások, vagy ember és természet együttes alkotásai, valamint régészeti lelőhelyeket is magukban foglaló olyan területek, amelyek történelmi, esztétikai, etnológiai vagy antropológiai szempontból kiemelkedő egyetemes értékűek. Világörökségi Egyezmény 2. cikk: természeti örökség -nek tekintendők a következők: - fizikai és biológiai alakulatok, vagy ezen alakulatok csoportjaiból álló olyan természeti alkotások, melyek esztétikai vagy tudományos szempontból kiemelkedő, egyetemes értékűek, - geológiai és fiziográfikai alakulatok, valamint veszélyeztetett állat- és növényfajok lakó-, illetve termőhelyéül szolgáló pontosan körülhatárolt területek, melyek a tudomány vagy megóvás szempontjából kiemelkedő egyetemes értékűek, - természeti tájak vagy pontosan körülhatárolt természeti területek, melyek a tudomány, a megőrzés vagy a természeti szépség szempontjából kiemelkedő, egyetemes értékűek. 21.2. Világörökségi helyszín fogalma Vötv. 2. 1. kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott - érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú; 2. világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező - e törvény 1. mellékletében meghatározott - helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület; 3. világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és 4
amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete; 4. Világörökség Jegyzék: az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista; 5. világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete; Magyarországi Világörökségi helyszínek: Világörökségi helyszín Felvétel éve Kategória Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed 1987. Kulturális Budapest az Andrássy út és történelmi környezete 2002. Kulturális Hollókő Ófalu és táji környezete 1987. Kulturális Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995. Természeti Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és 1996. Kulturális közvetlen természeti környezete Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1999. Kulturális (kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000. Kulturális Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001. Kulturális (kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék 2002. Kulturális (kultúrtáj) Térkép: Világörökségi helyszínek Magyarországon Aggtelek Hollókő Fertő Pannonhalma Budapest Hortobágy Pécs A Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön jogszabályban meghatározottak szerint - természeti védelem alatt állnak. A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján, az általa - az építésügyért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságon belül működő Világörökség Szakbizottság közreműködésével látja el. 21.3. Világörökség Jegyzékbe történő felvétel 5
A Világörökség Szakbizottság dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely helyszínek felvételét tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori Világörökségi Listára. 17. Kr. 12. (7) bek. f) javaslatot tesz a kultúráért felelős miniszternek a világörökségi területet érintő változások - így különösen a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, illetve a kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása - miatt szükséges intézkedések meghozatalára; g) véleményével segíti a kultúráért felelős minisztert a világörökségi várományos helyszínek kiválasztására, azok Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételére, valamint az abban történő nyilvántartása indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárásban; A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. Az Egyezmény tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy helyszínt a Világörökség részévé nyilvánítanak. A jelenlegi szabályozás szerint két kategória van a kulturális, és a természeti örökség kategória. Az előbbinél a legfontosabb kritériumnak a hitelesség (történelmi autentikusság) számít, míg a természeti örökség esetében az integritás (érintetlenség, sértetlenség). Világörökségi Egyezmény 11. cikk: 1. Az Egyezményben részes valamennyi állam a Bizottság rendelkezésére bocsátja a területén levő és jelen cikk (2) bekezdése szerint összeállított jegyzékbe felveendő kulturális és természeti örökség részét képező javak leltárát. Ennek a leltárnak, mely nem tekintendő kimerítőnek, adatszolgáltatást kell tartalmaznia a szóban forgó javak helyéről és azok jelentőségéről. 2. Az Államok által az (1) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott leltár alapján a Bizottság összeállítja, vezeti és Világörökség Jegyzéke címen nyilvánosságra hozza az - Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározottak alapján - listáját azon kulturális és természeti örökségnek, amelyet kiemelkedőnek, egyetemes értékűnek tekint - az általa megállapított követelményeknek megfelelően. 3. A Világörökség Jegyzékén való felvétel csak az érdekelt Állam egyetértésével történhet. Ha a Jegyzékben szereplő tárgy olyan területen található, melynek szuverenitását, illetve joghatóságát több állam is magáénak vallja, ez nem érinti a vitában álló felek jogait. 5. A Bizottság meghatározza azokat az ismérveket, amelyek alapján a kulturális vagy természeti örökség javai felkerülhetnek a jelen cikk (2) és (4) bekezdései szerinti jegyzékek valamelyikére. 21.4. Világörökségi várományos helyszín A Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke tartalmazza a kulturális örökségi, illetve természeti értékei révén Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneket. A Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke a kultúráért felelős miniszter rendeletében kerül kihirdetésre. Vötv. 2. 6. világörökségi várományos helyszín (a továbbiakban: várományos helyszín): a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület; 6
7. Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek a kultúráért felelős miniszter rendeletében kihirdetett, a helyszínek és azok védőövezetei EOV és WGS 84 koordináták szerinti lehatárolását is tartalmazó jegyzéke; 8. világörökségi várományos helyszín védőövezete (a továbbiakban: várományos helyszín védőövezete): a világörökségi várományos helyszín környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület; 9. világörökségi várományos terület (a továbbiakban: várományos terület): a világörökségi várományos helyszín és annak védőövezete. 21.5. Világörökségi helyszínek védelmének eszközei A Világörökségi Jegyzékre, és Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékére felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, továbbá egyéb jogszabályi védelem alatt állnak. A Világörökségi helyszínek védelmének eszközei: a) Világörökségi kezelési terv (szabályozza a 315/2011.(XII.27.) Korm.rend.) a világörökségi kezelési tervet a Kormányrendeletben hirdeti ki. Vötv. 8. (1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték vagy a várományos helyszínek által hordozott kiemelkedő érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a világörökségi területek, valamint a várományos területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki. b) Világörökségi helyszínenként világörökségi gondnokság működése (32/2012.(V.28.) NEFMI rend.) Vötv. 10. (1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. -ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására - amennyiben azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe - helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik. (2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet - így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság -, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét. c) Világörökségi területek műemléki jelentőségű területté nyilvánítása miniszteri rendelettel. d) A világörökségi helyszínek bekerültek a Magyar Értéktárba, mint kulturális örökség (114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet) 11. A nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni: e) kulturális örökség: továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; 7
e) A nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások által támasztott speciális igények (hatékonyság, engedélyezési eljárások gyorsítása) érdekében hozott, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatályának kiterjesztése a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlék együttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó beruházásokkal összefüggő - a Kormány által rendeletben meghatározott - közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásokra. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásainak speciális szabályaival a 7. témakör foglalkozik. f) Különös övezeti szabályok a területrendezési tervekben: az Országos Területrendezési Tervben OTrT 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervben (2005. évi LXIV. törvény) önálló térségi övezeti besorolás A Balaton Törvény (2000. évi CXII. tv.) kiemelt térségi övezetbe sorolása, valamint egyéb különös övezeti előírásai Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Balaton Törvény 28. (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3) területét - a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni. g) Étv. 56. (3) A nemzetközi építészeti örökség - a Világörökség jegyzék -ben nyilvántartott - kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni. h) Jogszabályban előírt esetekben területi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezés polgármester településképi véleménye hiányában. 252. Kr. 9. (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 8
méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészetiműszaki dokumentációt. i) Építésügyi eljárásokban a világörökségi területen örökségvédelmi szakhatóság bevonása az alábbi esetben, és szakkérdésben (312.Kr. 6.sz. mell. 37. sor): Világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése vagy átalakítása esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Vötv. 9. (1) A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi- és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték, valamint a várományos helyszín által hordozott kiemelkedő érték megőrzése érdekében a világörökségi területen és a várományos területen az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni. (2) Amennyiben a világörökségi területet érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési tevékenységre irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság, szakhatóság - a saját költségei terhére - a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakértőt rendel ki. Övr.Kr. 13. (3) Világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásában a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal - az ügyintézési határidejére figyelemmel megállapított határidő tűzésével - kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ véleményét. 3. melléklet Az örökségvédelmi hatóság hatósági és szakhatósági eljárásában vizsgálandó szempontok C. Világörökségi területet érintő eljárásokban 2. Világörökségi területen minden esetben vizsgálni kell, hogy a tervezett tevékenység 2.1. megfelel-e a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek; 2.2. összhangban áll-e a világörökségi kezelési tervvel; 2.3. biztosítja-e a világörökségi terület egyetemes és nemzeti értékeinek megőrzését, fenntarthatóságát. 301. Kr. 6. A (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási) Központ a világörökséggel kapcsolatos tevékenysége körében közreműködik a miniszternek a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendeletben és a világörökségi gondnokságról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásában. j) Az építési engedélyhez kötött tevékenység körének kiszélesítése a műemléki jelentőségű területnek minősülő Világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épületen végzett átalakításra, 9
abban az esetben is, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni. (312.Kr.1.sz. mell. 1.pont) k) Világörökségi területen végzett szabálytalan építési tevékenység esetén mind az építésügyi, mind pedig az építésfelügyeleti magasabb mértékű bírság, mint a nem védett területen kiszabható bírság. építésügyi bírság: az alapbírság mértéke a műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 300 000 forint, (nem védett építmény esetén 200.000 Ft); az építmény értékének 80%-a, a nem védett területen kiszabható 50%, ill. 40%- hoz képest. (245.Kr. 3. (2) és (4) bek. f) pont) a megemelt építésfelügyeleti bírság a nem védett területen kiszabható bírság 150%-a (238.Kr.2. (2) bek.) l) Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006.(v.24.) TNM rendelet hatálya nem terjed ki a világörökség részét képező területen létesített építményre, vagyis nem kell elvégezni az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást. 10
21.6. Ellenőrző kérdések A.21.1. Ismertesse a Világörökségi védelem tárgyait, kategóriáját! A.21.2. Ismertesse a Világörökségi helyszín fogalmát! A.21.3. Sorolja fel a magyarországi világörökségi helyszíneket! A.21.4. Sorolja fel a Világörökségi helyszínek védelmének eszközeit! A.21.5. Milyen esetben, és melyik építészeti-műszaki tervtanács véleményezi a Világörökségi területen megvalósítandó építészeti-műszaki tervdokumentációt? A.21.6. A Világörökségi kezelési tervnek mi a funkciója? A.21.7. Ismertesse a Világörökségi területen végzett szabálytalan építési tevékenység esetén az építésügyi, és az építésfelügyeleti bírság eltérésnek mértékét a nem védett területen kiszabható bírsághoz képest! 11