~. MÚEGYETEM 17 82 BME Út és Vasútépítési Tanszék Törökbálinti útról nyitandó, Budapest felé irányuló autópálya kapcsolat '" 1..,/ I
Készült az Érd és Térsége Szcnnyvízclvczctési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás megbízásából Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Témafelelös: Munkatársak: Megalapozó munl,arészel<: dr. Kisgyörgy Lajos dr. Fi István Ambrus Dávid Geotechnil,a: dr. Tompai Zoltán Közművek: dr. Raum László Fülöp Roland Geodézia: dr. Czakó János Műtárgy: Futó Tamás Forgalmi vízsgálat: Friedl Ferenc SchvaJUlel' Norbert 2 BME Út és Vasútépítési Tanszék BME Út és Vasútépítési Tanszék Intelligens Utak Mérnökiroda Kft. Geonko Bt. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék BME Általános és Felsögeodézia Tanszék CEOS Kft. Pro Urbe Kft. Pro Urbe Kft. ) )
1. Probléma Törökbálint városa egyedülálló közlekedési potenciállal rendelkezik, területét három autópálya (MO, MI, M7) is átszeli. A terepnehézségek és az autópálya-csomópontok elhelyezkedése miatt az autópályák nem tudnak szerepet vállalni a település belső forgalmának I e bonyo I ódá -sában. o v, ~,~ 0. -, "...,.., l:> I;IJ IlII <1:1 '1' ~ lill ' ~.:..I!.. PJ' II'".~ <III <1:1, \ ~ Q op. \ <III..,... \ ~..,... I;IJ,, ",' \.. <ti ". """ " u ". ",.,.'. Törökbálint terliletén jelentősen megnövekedett az átmenő forgalom. Érd felől sokan Törökbálint felé haladnak, jelentős torlódásokat okozva a város útjain. A 8103-as jelű út Kerekdomb megkerülésével biztosít kapcsolatot az M I autópálya és Budapest felé, becsatlakozva a 8102-es útba. Törökbálint város számára elsődleges fontosságú a zavaró forgalmi terhelések konf1iktusrurőbb térségekbe való átterelése. 3
2. Stratégia A térség kapcsolati fejlesztéseinek egységes rendszerben történő térség autópálya-kapcsolatrendszerének átfogó koncepciója. összefogására elkészült a A koncepció a térség kapcsolatrendszerének a Jelenlegi problémák orvoslására és a későbbi területfejlesztési célok meg valósítása érdekében történő szükséges fejlesztéseket tartalmazza, egységes, az egész térséget érintő rendszerben. o A koncepcióban leíl1, rövidtávon megvalósítható kapcsolati fejlesztések egyike az MO-M7 autópályák csomóponti kapcsolatrendszerének bővítés e, mely Törökbálint városának belső fogalomlebonyolódása szempontjából nagyon kedvező és kívánatos. 4
3. Megoldás Két új összekötő ág épül az MO-M7 autópályák csomópont jában, körforgalommal csatlakozva a 8103. j. Törökbálinti úthoz. A tervezett lehajtó ág a meglévő jobb oldali gyüjtő - elosztó pályából válik ki, az M7 autópályát a meglévő közúti aluljárókon át keresztezi. A tervezett felhajtó ág az MO-M7 csomópont 'L' jelű összekötő ágába csatlakozik be gyorsítósávval. Az új összekötő ágak használata azok geometriai kialakítása miatt csak személygépjármű - forgaloll1 számára javasolt. Tehergépjármüvek áthaladása is biztosítható, a műtárgyak űrszelvényei megfelelőek. Akialakítás forgalomlebonyolódási szempontból megfelelő, bár hálózati szempontból nem kívánatos a vegyes funkciók megjelenése az MO-M7 autópályák csomópont jában. Javasolt, hogyalehajtó ág csak üzemi kapcsolatként müködjön, sorompóval lezátva. A javaslat megvalósításával a térség közúti közlekedésének gondjai hosszú távon enyhíthetőek. Javul Törökbálint életminősége, elérhetősége, csökketmek a forgalmi torlódások és az eljutási idők. A javasolt megoldás megvalósítása 3 éven belli! tér li! meg, a belső megtérli!ési arány 49,0% 20 éves időtávlatra számolva. i. '... ---. j:~l'l':'ff i~ i ~ ~ ' c ti,..., " i I.; i' t?' I I....,<. -' - 5
4. Forgalmi vizsgálat A 15 éves időtávlatban várható forgalmi terhelések meghatározására a Pro Urbe Kft. elkészítette az M7 autópálya érdi csomópont jának és az érintett településrészek VISUM forgalmi modelljét. A fejlesztések hatásának ellenőrzése VISSIM forgalom szimuláció segítségével tőrtént, a forgalmi modellből származó forgalmi adatok alapjál!. A forgalmi vizsgálatok a BME Közlekedésmérnöki Kara által végzett forgalomszámlálások adatsorain, az ÁAK által rendelkezésre bocsátott forgalmi adatokon, illetve a Pro Urbe Kft. által készített törökbálinti és érdi forgalomszámlálásokon és forgalmi vizsgálatokon alapultak. A forgalmi terhelések jelentősen eltérnek a reggeli és a délutáni csúcs idő szakban, a mértékadó óraforgalom alapján készített modell nem adott volna valós képet a forgalmi helyzetről. Ezért különkülön forgalmi mátrix készült a délelőtti és a délutáni csúcsidőszakra. 15 éves távlatban az M7 autópályán a kapacitás kimerülése várható. Ha nincs a forgalmi igényeket befolyásoló intézkedés, akkor az MO-M7 csomópont kapcsolatrendszerének bővítésétől fiiggetlenül szükséges az M7 autópálya kapacitásának növelése. A kapcsolatrendszer bővítéséből származó többletforgalmakat az M7 autópálya a harmadik sáv megépítése eset én le tudja bonyolítani. I-la a közúti forgalmi igények növekedését a kő z lekedési rendszer kiegyensúlyozott alakításával és a módválasztás befolyásolásával el lehet kerülni, akkor tervezett új csomóponti kapcsolatokon keresztül érkező forgalmakat az M7 autópálya el tudja vezetni. A forgalmi vizsgálatok igazolják, hogy a javasolt átalakítások nagymé11ékben javítják Törökbálint életminőségét. 6