KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1439/2008. Tervezet a Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
A Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM miniszteri rendelet közigazgatási egyeztetése 1. A döntési javaslat fő tartalmi elemei A tervezet célja, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (1) és (3) bekezdése értelmében megállapítsa a Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét. 2. A tervezet viszonya a kormányprogramhoz A tervezetnek a kormányprogramhoz nincs közvetlen kapcsolódása. 3. A kezdeményezés indokai Az Országos Természetvédelmi Tanács 274/1951 OTT határozatával védetté nyilvánított, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 6/1986. (VIII. 21.) OKTH rendelkezésével bővített és fokozottan védetté minősítet, valamint a Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület fokozott védettségének fenntartásáról szóló 57/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel megerősített Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület országos jelentőségű védett természeti terület. A természetvédelmi kezelési terv jogszabályi kihirdetése a Bükk-hegység és a Tornai-karszt között elhelyezkedő dombság úszólápjai és a Mohos-tavak rétegsorai megőrzésének és fenntartásának feltételeit teremti meg. 4. Várható gazdasági, szakmai, társadalmi, költségvetési hatások A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben előírtak szerint előkészített, ennek keretében az érintettekkel köztük a védett természeti területtel érintett önkormányzatokkal területi szinten egyeztetett természetvédelmi kezelési terv jogszabályi kihirdetése hozzájárul a védett természeti terület táji és természeti értékeinek megőrzéséhez, valamint a területet érintő kutatási program természeti feltételeinek biztosításához. A tervezet véglegesítésére a területi szintű egyeztetés során véleményt nyilvánító önkormányzatok észrevételeinek a hivatkozott jogszabályokban előírtak szerint történő figyelembe vételével került sor. A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály tervezete felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi partnerek észrevételeiket eljuttathatják a szaktárca részére. A közigazgatási egyeztetés keretében a kormányzati körbe tartozó szervek mellett közvetlenül felhívjuk az érintett társadalmi érdekszövetségek, így a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, a Magyar Természetbarát Szövetség, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére. Az előző bekezdésben foglaltakon túl felhívjuk az érintett önkormányzati szövetségeket - így például a Magyar Önkormányzatok Szövetsége illetve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2008. ( ) KvVM rendelete a Keleméri Mohos tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában - a 24. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szabályozására - kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az Országos Természetvédelmi Tanács 274/1951 OTT határozatával védetté nyilvánított, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal 6/1986. (VIII. 21.) OKTH rendelkezésével bővített és fokozottan védetté minősítet, valamint a Keleméri Mohos tavak természetvédelmi terület fokozott védettségének fenntartásáról szóló 57/2007. (X. 18.) KvVM rendelettel fenntartott védettségű Keleméri Mohos tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet szerint állapítom meg. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet a /2008. (..) KvVM rendelethez A Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve 1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések - A terület őrizze meg a rendkívül veszélyeztetett átmeneti tőzegmohalápokra jellemző, védett fajok által reprezentált, országos szinten is egyedülálló lápi növénytársulásokat. - Biztosítsa a területen élő védett növény és állatfajok állományainak megőrzését. - Segítse elő a lápok területarányának megőrzését, lassítsa azok beerdősülési folyamatait. - Akadályozza meg a lápok lecsapolását, biztosítani kell azok zavartalan vízellátottságát. - Őrizze meg a terület jellegzetes kultúrtörténeti értékeit, földtani képződményeit és a természetes felszíni formákat. - Biztosítson lehetőséget természetvédelmi célú és régészeti kutatásokra. 2. Természetvédelmi stratégiák - A lápok fokozottan védett és védett növény és állatfajait, azok természetes élőhelyét a taposási károk elkerülésével, a látogatás korlátozásával kell megőrizni. - A lápokon tapasztalható szukcessziós folyamatokat pl. nyíresedés-, valamint a lápok természetes fajösszetételét veszélyeztető növényfajok nád, szittyó stb.- állományait kismértékű beavatkozásokkal kell visszaszorítani. - A lápok úszó jellegének biztosítása érdekében a lápokat körülvevő lag-zónát (part menti nyíltvizes övezet) a feltöltődés mértékétől függően ki kell tisztítani. - A domborzati és talajviszonyokat megváltoztató, illetve azokat jelentősen befolyásoló tevékenységek tilalma. - A lápok vegetációjában, valamint a védett fajok állománynagyságában bekövetkezett változások detektálására monitoring jellegű kutatások végzése. - A terület élővilágának és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása a keleméri Mohos-házban működő kiállítás keretében lehetséges. -A terület vadállományát a természetes vadeltartó képességnek megfelelően kell korlátozni. - A lápokat körülvevő erdőkben a védőfunkció ellátásának, illetve a terület mezo- és mikroklímájának megóvása érdekében biztosítani kell a folyamatos erdőborítást, s ehhez tekintettel a jelenlegi egykorú állományokra aktív beavatkozások szükségesek. Az erdőkezelési beavatkozások az állományok vegyeskorúsítását, elegyes, vegyeskorú, mozaikos szerkezetű állománykép kialakítását, illetve a potenciális erdőtársulásoknak megfelelő összetételű, őshonos fafajokból álló, kedvező természetességi állapotú állományok kialakítását és fenntartását kell szolgálják. - Csak minimális természetvédelmi infrastruktúra kiépítése és fenntartása lehetséges. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak - A természetvédelmi kezelési tervben szereplő kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és
tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet melléklete tartalmazza. 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1.Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme - Az egyedülálló fosszilis tőzegrétegek védelme érdekében a tőzeget megfúrni csak hatósági engedéllyel rendelkező szakemberek számára, a természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetett kutatási terv alapján lehetséges. A fúrások helyét későbbi azonosítás céljából pontosan be kell mérni. - A területen semmilyen domborzatátalakító-tevékenység nem végezhető. 3.1.2. Élőhelyek kezelése, fenntartása - Hüvelyes gyapjúsásos társulások felett a záródó nyírest meg kell nyitni. 3.1.3. Fajok védelme - A lápterületeken (Kelemér 19/VI. és 20/VI. erdőrészletek, azaz Kelemér 037-ből 2,45 ha) csak a fajmegőrzés érdekében történő minimális kisbeavatkozások engedélyezhetők: nádvágás, nyírsarjirtás, 1-2 nyárfa eltávolítása, lag-zóna tisztítása. - A lápterületen a kisbeavatkozások csak kézi erővel és a természetvédelmi kezelő szakembereinek jelenlétében történhetnek. - A lápterületen a taposás elkerülése érdekében, csak külön hatósági engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak- kivéve a természetvédelmi kezelő szakembereit. - A lápterületen tilos a vadászat és az erdei termékek gyűjtése. 3.1.4.Táj- és kultúrtörténeti értékek - A terület táji értékeit a tájképátalakító-tevékenységek teljes tiltásával kell megőrizni. - Biztosítani kell a lápok közelében elhelyezkedő középkori vár (Mohos-vár) megmaradt földműveinek védelmét, illetve további régészeti feltárásának lehetőségét. 3.1.5. Látogatás - A két lápterület (Kelemér 19/VI. és 20/VI. erdőrészletek) látogatása csak az illetékes természetvédelmi hatóság külön engedélyével, a természetvédelmi kezelő szakembereinek jelenlétében, csak kutatási célzattal lehetséges. - A lápokat övező erdőkben csak a kijelölt turistautakon, és meglévő erdészeti utakon kizárólag gyalogos közlekedés lehetséges. -A terület erdészeti útjai csak természetvédelmi célú erdészeti munkák, vadászat alatt a vad elszállítása esetén használhatók gépjárművel. 3.1.6. Oktatás, bemutatás - A két lápterület oktatási és bemutatási céllal nem látogatható! - Az oktatási és bemutatási célokat szolgáló túrák a turistautakra és a Mohos-túra útvonalára korlátozottak.
- A Kelemér községben működő Mohos-ház vehető igénybe a lápok élővilágát bemutató oktatási tevékenységek színhelyéül. 3.1.7. Kutatás, vizsgálatok -A területen kutatási tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és természetvédelmi kezelő hozzájárulásával, előre benyújtott és elfogadott kutatási terv alapján végezhető. 3.1.8. Terület- és földhasználat - A területen felszíni, mélységi és talajvizet megcsapoló vízkivételi műtárgy nem építhető. - A területen semmiféle gazdálkodási jellegű területhasználati tevékenység nem folytatható. - A meglévő földutak és sétautak fenntarthatók, de újabbak kiépítése tilos. - A területen keresztül légvezeték kiépítése tilos. - A területen építmények nem létesíthetők, illetve nem helyezhetők el. - A területen ipari jellegű létesítmények nem építhetők, külszíni bányaművelés - és tőzegkitermelés - nem végezhető. - A tervezési területen csak őshonos állatfajok tarthatók fenn. Mesterséges vadkibocsátás, zárttéri vadtartás a területen nem lehetséges. - A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani. A vadlétszám kontrolljára a vadászati módok közül a cserkelés, riglizés és téli vaddisznóhajtás alkalmazható. - A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény nem alakítható ki. - A védett területet övező erdőtömb területén a tervezési terület károsodásának (túrási, taposási és rágási kár fellépésének) megakadályozása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a nagyvadállomány elfogadható szinten tartására. Gondoskodni kell a tervezési terület folyamatos vadmentesítéséről, különös tekintettel a vaddisznóra, szarvasra és őzre. - A tervezési területet érintő társasvadászatok ütemtervét a vadászatra jogosult köteles írásban (a tervezett vadászatok ideje, a vadászattal érintett terület, a vadászatvezető neve, a találkozó helye és időpontja megadásával) legkésőbb szeptember 30-ig megküldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak. Az esetleges változásokat legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően kell jelezni. - A területen belül (a lápok mellett húzódó földúton) csak az elejtett vad kiszállítása esetén lehet gépkocsival közlekedni, egyébként a terület megközelítésére a védett terület határán található földutakat lehet használni. - A vadászati és vadgazdálkodási tevékenység nem járhat együtt természetkárosító tevékenységgel (lőnyiladékok vágása vaddisznóhajtás alkalmából, új utak dózerolása, évtizedek óta felhagyott utak újbóli kitisztítása-dózerolása, szemetelés, lőállás-sorszámok élőfára szegezése, stb.). 3.1.9. Természetvédelmi infrastruktúra - Tilos a területre bármilyen műtárgy, épület építése kivéve: fa esőbeálló, asztal, szék elhelyezése a turistaút mentén a meglévő helyére, valamint információs táblák kihelyezése. 3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Gyep művelési ágú területek kezelése
(Kelemér 034 hrsz-ből 2,45 ha) - A terület gyep művelési ágban tartandó fenn. - Szükség esetén nádvágás végezhető. - A fakivágásokat az éves erdőgazdálkodási tervben szerepeltetni kell. 3.2.2. Erdők kezelése (Kelemér 19/VI, 20/VI, 18/D; 19/A,B; 20/B erdőrészletek) A lápok fás növényzetére vonatkozó irányelvek: (Kelemér 19/VI, 20/VI) - A Mohosok tőzegképződményeinek, illetve tőzegmohás élőhelyeinek megőrzéséhez a lápok fás növényzetének jelentősebb mértékű, rendszeres (mesterséges) kezelése nem szükséges, egyedi esetekben viszont szükségessé válhat egy-egy fa, vagy kisebb facsoport kivágása, eltávolítása. - Egyes ritka, védett növényfajok (így különösen vidrafű, hüvelyes gyapjúsás, kereklevelű harmatfű) állományainak megőrzéséhez a túlzottan záródott nyíres foltok óvatosan megbonthatók, szálanként, vagy kisebb csoportokban néhány törzs kitermelhető (a kivágott törzseket a lápról ki kell hordani). - Idős nyír- és rezgőnyár törzsek kiszáradt egyedei, illetve a kiszáradt fák kisebb csoportjai a lápokról a lápmedence feltöltődésének mérséklése érdekében kivághatók, illetve kihordhatók. - A tőzegmohás lápok szegélyében (az ún. lag-zóna nyomvonalán) felnőtt cserjék (elsősorban füzek) és fák (elsősorban nyírek) az úszóláp-jelleg megőrzése érdekében rendszeresen kivághatók, illetve kivágandók. - A lápokat szegélyező erdőkből a lápokra bedőlt fákat a lápmedence feltöltődésének mérséklése, illetve a területre való bejárás lehetőségeinek megszüntetése miatt rendszeresen el kell távolítani. - A lápokon és szegélyükben bárminemű fás növényzetet érintő munkák (fakivágás, cserjék kivágása, faanyag kihordása csak az őszi-téli, alacsonyabb vízállású időszakban lehetséges. A partról bedőlt fák kihordása és az ún. lag-zóna kitisztítása ősszel is végezhető, a lápokon esedékes fakivágásokra azonban csak téli, havas-fagyott talajviszonyok mellett lehet sort keríteni. - A lápokat körülvevő szegélyzónát megnyitni, ritkítani, levágni csak indokolt esetben szabad. - A lápokat körülvevő lag-zónát csak kézi erővel szabad kitisztítani. - A nád és a nyírsarjak irtását kizárólag kézi erővel, minimális taposással kell végezni, a szerves anyagot ki kell hordani a területről. - Az esetlegesen megjelenő tájidegen növényfajok eltávolítása is csak kézi erővel végezhető. A védőzóna erdeinek kezelésére vonatkozó irányelvek (Kelemér 18/D; 19/A,B; 20/B) - A védőfunkció ellátásának, illetve a terület mezo- és mikroklímájának megóvása érdekében biztosítani kell a folyamatos erdőborítást, s ehhez tekintettel a jelenlegi egykorú állományokra aktív beavatkozások szükségesek. Az erdőkezelési beavatkozások az állományok vegyeskorúsítását, elegyes, mozaikos szerkezetű állománykép kialakítását, illetve a potenciális erdőtársulásoknak megfelelő összetételű, őshonos fafajokból álló, kedvező természetességi állapotú állományok kialakítását és fenntartását kell szolgálják. - Az erdők kezelésére vágásos üzemmód sematikus megoldásai nem alkalmazhatók, az átalakítási és fenntartási feladatokat szálaló üzemmód keretében kell biztosítani. A szálaló
erdőkezelés keretében csekély erélyű, eseti, a mindenkori állományszerkezeti viszonyok figyelembe vételével megtervezett és végrehajtott beavatkozások végezhetők. - Az erdőkezelési beavatkozások lehetséges irányai, feladatai az állományrészek fafajösszetételétől, szerkezetétől, szintezettségétől, az újulat jelenlététől, stb. függően az alábbiak: - erős koronájú, kielégítő egészségi állapotú, várhatóan magas életkort elérő faegyedek megsegítése - a sűrű állományrészek kismértékű, csoportos-foltos mintázatú fellazítása - az elegyesség fokozása szempontjából figyelemre méltó fafajok (bükk, madárcseresznye, kislevelű hárs, mezei juhar, stb.) faegyedeinek megsegítése, az alattuk megjelent újulatfoltok lékvágással történő fokozatos felszabadítása - az állományok alatt (a cserjeszintben, illetve az alsó lombkoronaszintben) megjelent faegyedek, facsoportok megsegítése, felszabadítása - az erős újulattal fedett erdőfoltokon, állományrészeken egy famagasságnál nem nagyobb átmérőjű mesterséges lékek nyitása - teljesen záródott, aljnövényzet és újulat nélküli állományrészekben újabb korosztályok megjelenésének indukálása lékvágással - a szétesési fázisba jutott erdőfoltok felújulási folyamatainak segítése, a természetes úton keletkezett lékek megtartása, szükség szerinti bővítése - a feltörekvő fiatalos foltokban a természetes szelekció kiegészítéseképpen a kiugró, erőteljesebb egyedek megsegítése, a fafajok-arányok mérsékelt kontrollja - Tekintettel a cser üde termőhelyen jelentkező magas elegyarányára az erdőkezelési munkákat általában a cser rovására, az előforduló egyéb őshonos fafajok megsegítésével kell végezni. - A közút közelében megjelent, agresszíven terjeszkedő akác kisebb állományfoltjait és szórvány előfordulásait fel kell számolni. Az akác visszaszorítására, illetve kiirtására - a védett fajok és védendő élőhelyek kímélete mellett - vegyszeres technológia is alkalmazható. - Az erdők öngyérülése és lékesedése folytán jelentkező álló és földön fekvő holtfa - leszámítva a használt közlekedési utakat és a Mohosvár területét, továbbá a lápokba bedőlt fákat - a helyszínen hagyandó. A kismértékű beavatkozások kitermelt faanyagának egy része szintén a területen kell hogy maradjon. - Bárminemű fakitermelési és faanyagmozgatási munkát kizárólag a vegetációs időszakon kívül, október-február hónapok között, fagyott, lehetőség szerint havas talajon kell folytatni. - Az erdei melléktermék-gyűjtés a teljes védett területen tilos.