Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben
Fizetési eszközök Minden külkereskedelmi szerződésnek lényegi része, hogy a szerződő felek egyike elad valamit a másik félnek és ezért ellenszolgáltatást kap. Az ellenérték kifizetésének szabályozása minden szerződés egyik legfontosabb feltétele.
Szerződésben rögzíteni kell Meg kell állapodni a következőkben: Mi legyen a fizetési eszköz Mi legyen a szerződéses valuta Mikor fizessen a vevő Milyen eladói teljesítést igazoló okmányok ellenében történjen a fizetés Mi legyen a fizetési mód Milyen módon védekezzen az eladó a fizetési kockázatok ellen
Fizetési eszközök A szerződésben rögzített fizetési eszköz lehet: Valutafizetés Áruval történő fizetés Deviza
Valutafizetés A valutafizetés készpénz átadását jelenti. Ez akkor szabályos és törvényes, ha a szerződés pénzneme konvertibilis valuta, ami szabadon mozog a világkereskedelemben. Ilyen a forint is. A pénzmosás elleni szabályozások miatt nem lehetséges fizetési eszköz a külkereskedelemben. A valuta egy ország törvényes fizetőeszköze más országok fizetési forgalmában. Konvertibilis az a valuta, amely szabadon átváltható bármely ország fizetőeszközére.
Áruval történő fizetés A legrégebbi fizetési mód a külkereskedelemben Napjainkban ritka, barter kereskedelemben használatos csak
Devizával történő fizetés A legelterjedtebb fizetési eszköz a nemzetközi kereskedelemben A deviza valamely valutára szóló követelés. Megjelenési formája lehet: Pénzt megtestesítő értékpapír (váltó, csekk) Bankszámla pénz
A fizetés pénzneme Függetlenül attól, hogy mi a fizetés eszköze, a szerződés rendelkezik arról, hogy mi legyen az ügyletben alkalmazott fizetési pénznem. Ez mindig konvertibilis valuta. Mindkét fél számára az a legkedvezőbb, ha a saját országának a valutája; kompromisszumként egy harmadik ország valutája jöhet szóba, pl.: EUR, USD, CHF
Fizetés pénzneme A harmadik országbeli valuta kiválasztásakor az eladó érdeke, hogy erősödő, a vevő érdeke hogy gyengülő valutát válasszanak ez alkupozíció kérdése. Az Európai Unión belüli kereskedelemben az eurót alkalmazzák a fizetés pénznemeként, még a nem eurózóna tagországok esetében is.
Csekk Legelterjedtebb deviza fizetési eszköz. Szigorú alakisághoz kötött forgatható értékpapír. A csekkre vonatkozó szabályok: Nemzeti csekktörvény Nemzetközi egyezmény: Genfi Nemzetközi Csekkegyezmény (Mo. 1965 óta tagja)
Csekk Egy ügylet során a fizetés megkezdése céljából a vevő állítja ki a csekket. A kiállítás előfeltételei: A vevő és bankja között legyen csekkszerződés Legyen fedezet a kiállítandó csekkre Legyen a vevő bankjánál aláírás minta a vevőtől A vevő által kiállított csekk szólhat az eladóra (rendeleti záradékkal vagy anélkül), vagy szólhat bemutatóra is.
Csekk A kiállított csekket a vevő eljuttatja az eladónak, ezzel megkezdődik az áru ellenértékének kifizetése. A fizetés akkor teljesül, amikor az eladó a megkapott csekket a bankban bemutatja, azt a bank fedezettel rendelkezőnek és alakilag hibátlannak találja és kifizeti az eladónak a csekken szereplő összeget.
Csekk A csekk fizetőeszközként való használata a külkereskedelemben nem gyakori: A jogszabályok által megjelölt rövid érvényességi határideje (8 nap országon belül; 20 nap földrészen belül; 70 nap földrészek között) miatt.
A csekk törvényes kellékei A csekken szerepelnie kell: A csekk kiállításának helye és dátuma A csekk szó a kiállítás nyelvén A címzett bank neve A címzett bank telephelye mint a fizetés helye Határozott pénzösszeg kifizetésére szóló felszólítás A kibocsátó (vevő) aláírása
Csekk Nem érvényességi kellék a kedvezményezett (eladó) nevének feltüntetése, hiszen a csekk lehet bemutatóra szóló csekk is. A kedvezményezett névére kiállított csekk rendeletre szóló értékpapír. Akkor válik névre szólóvá, ha a csekk kibocsátója (vevő) a kedvezményezett neve mellett a negatív rendeleti záradékot is feltünteti. Utóbbi hiányában a kedvezményezett a csekket forgatással ruházhatja át.
Csekkhez kapcsolódó felelősség A csekk kifizetéséért a kibocsátó (vevő) felelős. A kibocsátó mellett a csekket a kezes is aláírhatja, ilyenkor ő is felel a csekk kifizetéséért.
Csekk kifizetése A csekken címzett bank kifizeti a csekket, ha: Arra van fedezet Határidőn belül mutatták be fizetésre A kibocsátói aláírás megegyezik a banknál lévő aláírási mintával Valamennyi törvényes kellék szerepel a csekken.
Csekk típusok Elszámoló csekk Keretezett csekk Bankcsekk Láttamozott csekk Utazási csekk
Elszámoló csekk A csekken fel van tüntetve, hogy csak elszámolásra használható. A csekk összegét nem fizeti ki a bank készpénzben, hanem egy másik bankszámlára történő átutalással teljesíti a fizetést.
Keretezett csekk A visszaélések visszaszorítása érdekében alkották meg. A csekken fel van tüntetve, hogy csak banknak, vagy csak konkrétan egy megnevezett banknak fizeti ki. Ha a csekken a kedvezményezett maga az eladó (és nem a bankja), akkor is csak bankon keresztül juthat hozzá a csekk összegéhez az adott bankra történő forgatással.
Bankcsekk Bank által kibocsátott, másik bankra címzett csekk. Biztonságos forma, hiszen a fedezethiány kockázatával ebben az esetben nem kell számolni.
Láttamozott csekk Az amerikai kontinensen használatos. A csekken címzett bank, a csekk lejárata előtt, láttamozással igazolja, hogy van fedezet nála a csekk összegére, és hogy a csekken lévő aláírás valódi.
Utazási csekk Utazások során a készpénzt helyettesítő eszköz. A kártyapénz elterjedésével a külkereskedelemben elvesztette jelentőségét.
Váltó Egy deviza fizetési eszköz, ami fizetési felszólítást vagy fizetési ígéretet tartalmaz. Szigorú alakisághoz kötött forgatható értékpapír. Kibocsátását, felhasználását: Nemzeti váltótörvény, és A Genfi Nemzetközi Váltóegyezmények szabályozzák. (Mo. 1965-ben csatlakozott.)
Váltó típusok Idegen váltó Saját rendeletre szóló idegen váltó Saját váltó
Idegen váltó Az idegen váltó fizetési felszólítást tartalmaz: a váltó kibocsátója felszólít a váltón valakit arra, hogy fizessen valaki másnak, meghatározott helyen és időben, egy meghatározott összeget. Egy ilyen váltóügyletnek min. 3 szereplője van: Kibocsátó: aki a váltó kibocsátásával az ügyletet létrehozza Címzett: akit fizetésre felszólítanak Kedvezményezett: aki a váltón szereplő összeget a váltó lejártakor megkapja
Idegen váltó A címzettként megnevezett nem köteles fizetni, csak azután, hogy elismeri fizetési kötelezettségét a váltó első oldalának aláírásával. Ettől kezdve címzettből elfogadóvá válik, aki az idegen váltó főadósa lesz. Az elfogadott idegen váltó az elfogadvány. Az el nem fogadott idegen váltó az intézvény. Az intézvény adósa az a személy, akinek az aláírása szerepel a váltón, vagyis a kibocsátó.
Idegen váltó A váltótörvény kimondja, hogy a váltót bárhol aláírók valamennyien felelősek a váltó összegének kifizetéséért, legyen szó akár intézvényről, akár elfogadványról.
Saját rendeletre szóló idegen váltó Olyan idegen váltó, ahol a kibocsátó és a kedvezményezett azonos személy külkereskedelmi ügylet esetén leggyakrabban az áru exportőre. A címzett a fenti esetben az áru vevője.
Saját váltó A saját váltó fizetést ígér: a váltó kiállítója meghatározott helyen és időben meghatározott összeg kifizetését ígéri a váltón megnevezett személynek. A saját váltón mindig két személy szerepel: A kiállító, aki a váltó főadósa A kedvezményezett
Váltókezes A váltóügylet szereplője lehet a váltókezes. Váltókezessé az válik, aki bárhol aláírja a váltó első oldalát. A váltókezes megtérítési váltóadósként felel a váltó kifizetéséért.
Váltó minősége Az üzleti életben egy váltó minősége, vagyis biztonságos volta nem attól függ, hogy azt hányan írták alá, hanem attól, hogy aki(k) aláírták milyen bonitással rendelkeznek.
A törvényes váltókellékek Kiállítás helye és ideje Váltó szó szerepel az okiraton Fizetés időpontja Fizetés helye Címzett megnevezése Kedvezményezett neve Határozott pénzösszeg kifizetésére szóló fizetési felszólítás Kibocsátó aláírása
Opcionális váltókellékek Rendeleti záradék Negatív rendeleti záradék Effektivitási záradék (a váltó kifizethető a váltón feltüntetett valuta mellett a váltóadós országának pénzében is) Fedezeti záradék (arra utal, hogy milyen művelet van a váltóügylet mögött, pl.: áruváltó, pénzkölcsön, stb.)
Váltó útja a kiállítását követően A kedvezményezett őrzi a váltót lejártáig, amikor beváltja. Ilyenkor a váltónak csak a hitelfedezeti funkciója él. A kedvezményezett a váltó lejárta előtt értékesíti a váltót egy pénzintézetnek. Ez a váltódiszkontálás. A kedvezményezett harmadik fél felé fennálló tartozását egyenlíti ki a váltóval ill. árut vásárol vele forgatással, vagyis fizet vele.
Váltó összegéhez való jutás A kedvezményezett 3 időpontban juthat hozzá váltója összegéhez: A váltó lejárata előtt diszkontálással A váltón szereplő fizetési időpontban a kedvezményezett keresi fel az adóst Lejáratot követően, ha a váltóadós nem fizette ki a váltó összegét, akkor a kedvezményezett óvást indít ellene, ami a váltóper elindításának az előfeltétele is egyben. Ilyen esetben bármelyik váltóaláíró felszólítható a fennálló tartozás rendezésére, attól függően, hogy a kedvezményezett melyik választja.
Váltó a külkereskedelemben A váltót fizetőeszközként gyakran használják a nemzetközi kereskedelemben. Eladó és vevő közötti felhasználásához eltérően a csekktől nem szükséges bank közbeiktatása.
Váltó felhasználási módja a külkerben A vevő saját váltót állít ki, amin későbbi időpontban fizetést ígér az eladónak Az eladó idegen váltót bocsát ki, ezen szólítja fel a vevőt, hogy egy megnevezett kedvezményezettnek fizessen. A vevő ezt a váltót aláírva vállalja a fizetési kötelezettségét. Az eladó saját rendeletre szóló idegen váltón felszólítja a vevőt (címzettet), hogy magának az eladónak (kibocsátó itt = kedvezményezett) fizessen. A vevő aláírásával itt is fizetést ígér.
Váltó felhasználási módja a külkerben Az eladó valamennyi esetben a váltó lejártakor jut hozzá az áru ellenértékéhez (a váltó összegéhez), ha a váltót a vevőnek bemutatja.
Fizetés számlapénzzel - átutalás A devizafizetés leggyakrabban számlapénz formájában, bankátutalással történik. A bankátutalás előfeltétele a folyószámla kapcsolat a bank és ügyfelei között illetve a bankok között. Bankátutalás lehet: Egyszerű: eladónak és vevőnek is ugyanazon banknál van folyószámlája. Összetett: az átutalásban több bank közreműködése is szükséges. A bankátutalások az elektronikus SWIFT rendszeren keresztül valósulnak meg.
AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS FIZETÉSI FELTÉTELÉBEN SZABÁLYOZANDÓ KÉRDÉSEK
Eladói teljesítés igazolása Jórészt a választott INCOTERMS klauzula szabályozásától függ: Van olyan záradék, ahol az eladó az árú átadásával teljesít. Van olyan záradék, ahol az okmányok átadásával.
Fizetés időpontja A fizetési időpontra vonatkozóan a nemzetközi üzleti élet számos megoldást ismer. A vevő fizethet: Az áruszállítás előtt meghatározott időpontban. Az áruszállítással egyidejűleg. Az áruszállítást követően meghatározott időpontban. Leggyakoribb a fentiek kombinált alkalmazása.
A fizetés módja Részben nemzetközi szokványok, részben kialakult kereskedői szokások határozzák meg. Lehetséges fizetési módok: Előrefizetés: áruszállítás előtti fizetés Fizetés utánvéttel: egyidejű fizetés; a vevő csak a fizetés után kapja meg az árut bizalmatlanság Nyitva szállítás: egyidejű fizetés; a vevő az áru átvétele után fizeti ki annak ellenértékét bizalmi kapcsolat