Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól származó sugárterhelést értjük. Népességgel súlyozott világátlag: 2,4 msv/év. Forrásai: kozmikus sugárzás (kozmogén radionuklidok) földkérgi eredető (primordiális) radioizotópok Elhelyezkedés alapján: külsı belsı
A természetes eredető sugárterhelés megoszlása 0,29 1,26 Földkérgi eredető (külsı) Földkérgi eredető (belsı) Radon Kozmogén radionuklidok Kozmikus sugárzás 0,48 0,38 0,01
A Radon három izotópjának fontosabb adatai Név Izotóp Felezési idı Bomlási sor Radon Toron Aktinon 222 Rn 3,82 nap 220 Rn 55,60 s 219 Rn 4,00 s 238 U 232 Th 235 U
238 U bomlási sor
A radon keletkezése 222 Rn 84 226 Ra 86 1 Bq 1 bomlás 1 s alatt 1 Bq/m 3 1 bomlás 1 s alatt 1 m 3 levegıben Szabadban: 8-10 Bq/m 3 Épületben: 40 Bq/m 3 (világátlag) Földgázban : 0,1-20 kbqm -3 Ivóvízben: 1 kbqm -3 (átlag) 4 He 2
226 Ra bomlásakor keletkezik a 222 Rn Pórustérbe kijut (emanáció) Légtérbe kiáramlik (exhaláció) Zárt terekben feldúsul
Egészségügyi hatások Schneebergi tüdıbaj (70-90%) 1945: Bányákban 1956: Svéd házakban 1976: Angliában a házakban Lakóépületekben is probléma lehet
Radon leánytermékek Az elsı négy rövid felezési idejő 218 Po, 3.10 perc, alfa bomló 214 Pb, 26.8 perc, béta bomló 214 Bi, 19.9 perc, béta bomló 214 Po, 0.1643 ms, alfa bomló Következı: 210 Pb T= 22.3 év
A radon leánytermékei által kibocsátott alfa és béta részecskék károsítják a tüdı hámsejtjeit. Az eredmény: megnı a tüdırák kialakulásának a valószínősége
Jelentısen megnövekedett tüdıdaganatos megbetegedéseket figyeltek meg az urán és néhány nehézfém bányában (1940-1950) Megállapították, hogy kapcsolat van a tüdırák és a magas radonkoncentráció között WHO (2009): A dohányzás után a radon a második legfontosabb ok a tüdırák kialakulásánál
A tüdırákos megbetegedéseknek mintegy 3-14 %-át a radon és leánytermékei okozzák. Mértéke függ az átlagos radonkoncentrációtól.
A radon épületbe jutása
Százalékos megoszlás Radon forrása az épületekben Földgáz Víz Külsı levegı Építıanyagok és talaj Hozzájárulás (%) 3,9 5,2 13,0 77,9
A radon bekerülését a talajból a lakásba elsısorban az alábbi tényezık befolyásolják: a talaj rádiumtartalma, a talaj permeabilitása, a talaj porozitása, a talaj nedvességtartalma, az épület alatti nyomás, a hımérséklet.
Radionuklid koncentráció (Bq/kg) K-40 Th-232 U-238 Ra-226 Talajban 420 30 35 35 Építıanyagban 500 50 50
Kockázati kategória Radon koncentráció a talajban (kbq/m 3 ) Talaj permeábilitás Kicsi Közepes Nagy Alacsony <30 <20 <10 Közepes 30-100 20-70 10-30 Nagy >100 >70 >30
Sugárterhelés Egyensúlyi faktor 0,4 ; 7000 óra/év : 100 Bqm -3 1,72 msvév -1 Ajánlott korlátok lakóépültekben: 200-600 Bq/m 3 Lekötött effektív dózis: 3.4-10.2 msv/év Munkahelyen: 500-1500 Bq/m 3
Szeptember 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Az A36-os lakás radonkoncentráció eloszlása egy évre November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Hónapok Október Radonkoncentráció [Bq/m3]
1200 Óvoda Iskola 1000 Radonkoncentráció (Bq/m 3 ) 800 600 400 200 0 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 Idı (h)
Radon aktivitás koncentráció 16 Radon koncentráció (kbq/m3) 14 12 10 8 6 4 2 0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Hónap A radonkoncentráció 3 éves átlaga havi bontásban
1996. évi CXVI. Atomenergiáról szóló törvény 16/2000 (VI.8.) EüM végrehajtási rendelete cselekvési szintként munkahelyekre 1000 Bq/m 3 t határoz meg a radon koncentrációjára nézve levegıben, éves átlagban. 0,4-es egyensúlyi faktor, 2000 óra/év munkaidı, és az ICRP dóziskonverziós tényezıje esetén 6,3 msv/év sugárterhelést jelent.
Magas radonszintek megelızése, utólagos beavatkozások Cél: Talajból, építıanyagból történı beáramlás megakadályozása Új lakásoknál építési területek elızetes minısítése talajgáz radon-koncentrációjának mérése talaj gázáteresztı képességének (permeabilitásának) meghatározása radon kiáramlás ( exhaláció ) mérése Talajgáz mérése -0.8 1 m mélységben - 100 m 2 -en 15-20 ponton
Beavatkozási módszerek
A megfelelı beavatkozási mód kiválasztásához ismerni kell: a radon-koncentrációt az épület típusát, az épület használatának jellemzıit, építési adatokat, alaprajzot, a terület történetét, geológiáját, a terület jellegét (pl. talajvízszint), egyéb speciális adatokat.
Altalaj eltávolítása Csak új épületeknél Több méter távolságban Fóliák alkalmazása
Megnövelt szellıztetés, légmozgás Légcsere Leánytermékek kiülepedése, kiszőrése
2000 1800 Beavatkozás nélkül Ventillátorral Radon koncentráció (Bq/m 3 ) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1 51 101 151 201 251 Idı (h)
Padló szigetelés Polietilén fóliák, vagy bitumenes záróréteg Rések tömítése
Megnövelt légnyomás
Nyomás csökkentés az altalajban Padló alatti tér kiszellıztetése természetes úton, vagy ventillátorral
Padló alatti nyomás csökkentés kialakítása (1)
Padló alatti nyomás csökkentés kialakítása (2)
Padló alatti nyomás csökkentés kialakítása (3)
Padló alatti nyomás csökkentés kialakítása (4)
Radonkút
Beavatkozások hatásossága Elıtte: 447 Bq/m 3 Elıtte: 610 Bq/m3 Elıtte: 1666 Bq/m3 Elıtte: 447 Bq/m3 Utána: 20 Bq/m 3 Utána: 35 Bq/m 3 Utána: 84 Bq/m 3 Utána: 20 Bq/m 3
Köszönjük a figyelmet!