Zettisch Ferenc ZETTISCH FERENC: LAKÓÉPÜLETEK ELEKTROSZMOG, RADON GÁZOK, ÁRTÓ SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELME. Borító INFORMÁCIÓK HATÁSOK VÉDELEM

Átírás

1 Zettisch Ferenc ZETTISCH FERENC: LAKÓÉPÜLETEK ELEKTROSZMOG, RADON GÁZOK, ÁRTÓ SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELME LAKÓÉPÜLETEK ELEKTROSZMOG, RADON GÁZOK, ÁRTÓ SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELME Borító INFORMÁCIÓK HATÁSOK VÉDELEM

2 Borító B elsõ belsõ

3 LAKÓÉPÜLETEK ELEKTROSZMOG, RADON GÁZOK, ÁRTÓ SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELME 006.

4

5 A Magyar Lakásépítõk Országos Szövetsége ajánlásával, A QUADRAT Építõipari és Kereskedelmi Kft. támogatásával Írta, összeállította, szerkesztette: Zettisch Ferenc Okl. Magasépítõ üzemmérnök Okl. Ingatlangazdálkodási szakértõ / ESSEC Lektorálták, és közremûködtek: dr. Harsányi József mérnök Dr. Tóth János fõorvos Dr. Varjas Géza fizikus Felelõs kiadó: QUADRAT Építõipari és Kereskedelmi Kft. (1094 Budapest, Liliom u. 36.) Varjasné Székely Éva ügyvezetõ igazgató Borítóterv, könyvterv: Szécsi Péter Minden jog fenntartva! Tilos a kiadó engedélye nélkül a könyvbõl részletek közlése, vagy bármilyen módon történõ másolása, terjesztése. ISBN: XXX XXXX XX X

6

7 AJÁNLÁS A Magyar Lakásépítõk Országos Szövetsége fõ célkitûzései között jelentõs helyet képvisel a hazai lakásépítések minõségi színvonalának emelése és fejlesztése. Ennek érdekében a MALOSZ mind a döntéshozó szervek, társ szakmai szervezetek, a szövetség tagjai és partnerei, mind pedig a lakásvásárlók felé széles körû szakmai rendezvények, konferenciák, szakmai utak, szakmai bemutatók, publikációk, szakvéleményezések, ajánlások területén fejti ki tevékenységét. Ennek a szakkönyvnek már a tervezete folyamatában érezhetõ volt, hogy a magyarországi lakásépítések, és lakás fenntartások egy újabb jelentõs minõségi váltáshoz érkeztek el, követve az egyébként már számos országban meglévõ, fejlettebb színvonalat. A MALOSZ ezért messzemenõ szakmai támogatását nyújtja e kiadvány megjelenéséhez. Az elektroszmog, radon gázok, és ártó sugárzások problémaköre valahol tudat alatt szinte minden ember gondolataiban felmerül, talán még kérdések is megfogalmazódnak, de a mai gyakorlatban még sem a lakóépületek beruházói, sem a tervezõi, sem a kivitelezõi, sem a lakás vásárlók, használók nem foglalkoznak különösképpen ezzel a kérdéskörrel, azaz úgy épülnek új lakóházaink, családi házaink, mintha ilyen ártalmak, veszélyek és kockázatok nem is léteznének. Az újdonságok hatása általában mindig nagyobb figyelem ráfordítást, mindig nagyobb érdeklõdést vált ki. E könyv elolvasása azonban nem csak újdonság értékével, de rendkívül komoly mondanivalójával megdöbbentõ hatással vezeti be az olvasót egyrészt az ismeretek, fogalmak, információk mélységeibe, az egészségügyi hatások részleteibe, másrészt az alkalmazott és javasolt megoldások területeibe. Emellett segíti az átfogó képalkotást mind nemzetközi mind hazai szinten a törvényi szabályozások, szakmai ajánlások területén. Megkockáztatható, hogy e tárgyban, a lakásépítések minõségének, az emberi egészség védelmének egyik újabb alapkönyvét tarthatjuk kezünkben. Ajánlom ezért ezt a könyvet minden szakembernek, beruházónak, ingatlanfejlesztõnek, tervezõnek, kivitelezõnek, telek- és lakásvásárlónak, minden érdeklõdõnek. Varjasné Székely Éva elnök Magyar Lakásépítõk Országos Szövetsége

8

9 TARTALOM: 1. Bevezetés. Mi az elektroszmog és ártó sugárzások, melyek a kiváltó okok 3. Alapfogalmak, mértékegységek, információk 4. Az ionizáló sugárzásokról röviden 5. Radon sugárzás, források, egészségügyi hatások, védelem 6. Nem ionizáló sugárzások 7. Kutatások helyzete 8. Az elektroszmog és ártó sugárzások egészségügyi és környezeti kihatásai 9. Elektroszmog helye, szerepe a lakás minõségben, lakás politikában 10. Elektroszmog mérése 11. Elektroszmog elleni védelem 1. Elektroszmog határértékek 13. Kérdések, válaszok 14. Összefoglalás 15. Mellékletek

10

11 BEVEZETÉS Civilizált világunkban az emberiség a földön ma már egy elektromágneses ködben éli az életét. Tágabb környezetünk hatásai (zaj, légköri szennyezések nehézfémek ionjai, vizek szenynyezéses hatásai, élelmiszereinkkel bejutó kémiai anyagok stb.) mellett tapasztaljuk és tudjuk, hogy láthatatlan, de valóságos sugárzások és erõhatások özönében élünk. Életvitelünknek egy részét munkahelyeinken, utazásainkon, pihenõhelyeinken töltjük, de huzamos tartózkodási helyeink a lakásaink, otthonaink, ahol fõ életfunkciónk a megnyugvás, pihenés, az alvás, a feltöltõdés. KÖRNYEZETI HATÁSOK KOZMIKUS SUGÁRZÁS DOHÁNYFÜST NÖVÉNYZET ÁLLATOK ZAJ ÉLELMISZEREK ELEKTROSZMOG FÖLDSUGÁRZÁSOK VIZEK KÖZLEKEDÉS LAKÓ és KÖZÉPÜLETEK IPAR KEMIKÁLIÁK A sugárzások, az elektromosság minden tekintetben forradalmasította életünket, életvitelünket. Amíg száz évvel ezelõtt a leveleink még postakocsin hetekig utaztak, addig napjainkban elég egy pár egér klikkelés, és üzenetünk azonnal célhoz ér függetlenül attól, hogy milyen távolra küldjük. Az elektromossággal ma már ténylegesen minden könnyebb, gyorsabb, olcsóbb, hangosabb, praktikusabb, kényelmesebb a napi munkánk, pihenésünk és minden tevékenységünk. Az elektromosságnak azonban a számtalan elõnye mellett minden esetre meg vannak a maga mellékhatásai, rizikói is, melyekrõl és melyekkel szembeni védelemrõl napjainkban világszerte egyre több szó esik. Környezetünk káros hatásainak vonatkozásában tehát döntõ egyrészt, hogy milyen behatások érik a lakásainkat, munkahelyeinket, milyen egészségi kockázatoknak tesszük ki magunkat, másrészt a lakásunk és környezetünk megválasztásával hogyan tudjuk a káros hatásokat elkerülni, vagy hogyan tudunk ezekkel szemben védekezni. Az aktuális helyzetkép, információk, szabályozások mellett ez a kiadvány tájékoztatást nyújt a QUADRAT Kft. által újonnan kifejlesztett QUADRAT SYSTEM védelmi rendszerrõl is, mely nem csak egylakásos, hanem többlakásos lakóépületek, lakóparkok lakásonkénti és teljes épületegységnyi védelmét, vagy egyéb tartós emberi tartózkodású terek pld. szállodák, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi területek védelmét is képes ellátni.

12 1. A QUADRAT SYSTEM elektroszmog, radon gázok és ártó sugárzások elleni védelmi rendszer preventív elvû és minõségi lépésváltást jelenthet nem csak a lakásépítésben, de lehetségesen minden egyéb funkciójú emberi tér, vagy állati élettér minõsítésében, egészségesebbé, kockázatmentesebbé tételében. Ajánlott ez az összefoglaló és áttekintõ kiadvány minden érdeklõdõnek, elsõsorban lakás vásárlóknak, ingatlan tulajdonosoknak, bérlõknek, ingatlan fejlesztõknek, tervezõknek, beruházóknak, kivitelezõknek, forgalmazóknak, és más szakembereknek. A következõkben hasznos, aktuális elméleti és gyakorlati adatok, információk, hazai és külföldi törvényi szabályozások szolgálják az átfogó tájékozódást az elektroszmog, radon gázok és ártó sugárzások területén.

13 13.. MI AZ ELEKTROSZMOG ÉS ÁRTÓ SUGÁRZÁS, MELYEK A KIVÁLTÓ OKOK? Az elektroszmog a mindennapok folyamán ránk ható, bennünket körülvevõ elektromágneses sugárzások együttese, amely származhat természetes és mesterséges forrásokból (pl. villámlás, föld mágneses tere ill. számítástechnikai eszközök, mobil információs eszközök ) Minden lakásban és minden munkahelyen körülvesz bennünket az ott található elektromos berendezések és szerelvények által elõidézett elektroszmog, de kívülrõl is behatol házainkba, tartózkodási helyünkre. Az elektroszmog tulajdonképpen egy gyûjtõ fogalom, mely vonatkozik mindazon elektromágneses terekre, egymással kölcsönhatásban álló elektromos és mágneses felületekre, melyek a környezetre károsak, és melyek az emberi és más élõ szervezetekben különbözõ megbetegedéseket okozhatnak, vagy azok bekövetkezésének rizikóját lényegesen növelik pl. a szervezetben stresszt váltanak ki azzal, hogy befolyásolják a sejtek nyugalmi állapotát, negatívan csökkentik a sejtmembrán potenciálját, ezáltal károsan hatnak, súlyosabb esetben pedig leukémiát, rákos megbetegedéseket idézhetnek elõ. Az elektroszmogon túl az ártó sugárzások lehetnek másrészt olyan természetes kozmikus, föld vagy mesterséges sugárzások is, melyek az élõ szervezetekre károsan, ionizálóan (sejtroncsolóan) hatnak, különbözõ súlyos megbetegedéseket, halált okozhatnak, vagy azok bekövetkezésének rizikóját növelik (pl. radioaktív sugárzás, radon sugárzás). Egy adott emberi életteret (legyen lakás, vagy munkahely), az embert ért sugárzást, expozíciót akár helyileg, akár idõben mérünk, diagnosztizálunk, megállapíthatjuk hogy a sugárzások özöne (teljes spektruma), intenzitása, karaktere, nemcsak a helyi földrajzi vagy akár lakás alaprajzipozíciótól, hanem az idõ tényezõtõl, napszaktól, különbözõ elektromos hálózatok, elektromos berendezések aktivizálódásától is függ, azaz a bennünket körülvevõ elektromágneses köd folyton változik. TERMÉSZETES SUGÁRZÁSOK KOZMIKUS SUGÁRZÁSOK Napsugárzások (meleg) Kozmikus sugárzások Infravörös sugárzások Fény, UV sugárzások, stb. FÖLDSUGÁRZÁSOK Radioaktív, ionizáló sugárzás. Föld mágneses sugárzása Negatív vízér, geológiai törésvonal sugárzások, stb.. A természetes sugárzások lehetnek közismerten a legártalmasabb ionizáló sugárzások, mint pld. a radioaktív sugárzás, radon sugárzás (Alfa, Beta, Gamma), vagy nem ionizáló sugárzások pld. föld mágneses (Hartmann háló, Curry háló), negatív vízér, geológiai törésvonalak mentén feltörõ sugárzások, és lehetnek kozmikus sugárzások (fény, napsugárzás, napkitörések stb.).

14 14. MESTERSÉGES SUGÁRZÁSOK Épületen belüli elektromos hálózatok, berendezések, háztartási gépek Nagyfeszültségû távvezetékek Távközlési hálózatok Telefon Radar, rádió, TV, stb. Földben vezetett elektromos hálózatok, transzformátorok Vasúti, közl. villamos Vezetékek, hálózatok A mesterséges sugárzások ugyanúgy lehetnek a legártalmasabb ionizáló sugárzások pld.. atomerõmûvek, speciális technológiák, de zömében a nem ionizáló kis és nagy frekvenciás sugárzások spektrumát ölelik fel mint pld.: építmények elektromos vezeték hálózatai, légkábelek, földkábelek, távközlési rendszerek adói TV, telefon, radar, transzformátor berendezések, ipari technológiák, ipari, háztartási gépek, mikrosütõk, képernyõk stb. Az, hogy egy adott helyen a sugárzás milyen mértékben káros az nagyban függ az adott elektromágneses sugárzás teljesítményétõl, karakterétõl, az expozíciós idõtõl, a sugárforrástól való emberi tartózkodás távolságától. Adott diagnosztizált sugárzások káros vagy nem káros hivatalos minõsítése alapvetõen az adott ország törvényben elõírt sugárzási határértéknek való megfeleléstõl függ. A törvényi határértékek mellett azonban nagy számban jelen vannak minden országban különbözõ szakintézeti, kutatóintézeti, szakmai szövetségi, szakértõi ajánlások, ajánlott építésbiológiai határértékek, szabványok ajánlásai, melyek a törvényi határértékekhez képest lényegesen akár nagyságrendekkel is szigorúbbak és jóval kevésbé megengedõek. Megjegyzendõ, hogy a törvényi határértékek az egyes országokban ugyan eltérõen, de az utóbbi 10 évben tendencia szerûen egyre szigorodtak, és várhatóan tovább szigorodnak. Az emberi szervezetet érõ elektroszmog és ártó sugárzás expozíciójának behatása lehet tehát természetes, lehet mesterséges eredetû, de az életvitelt alapul tekintve számtalan behatás érint bennünket otthonainkban, munkahelyünkön, utcán, üzletben, közlekedés, vagy akár pihenés során, melyeknek intervalluma, erõssége, helye folyton dinamikusan változik. Ezért a teljes kiküszöbölés nem lehet reális cél, viszont a lényegi csökkentés igen. A hatékony védelem helyének kijelöléséhez elsõsorban a leghuzamosabb emberi tartózkodási helyet, a lakást lehet kijelölni (ez elviekben lehet egy munkahely is, de a továbbiakban a lakás pozíciót elemezzük). A lakáson belül pedig a tartós helybeni pozíció a szoba hálószoba, ahol az ember az életének 1/3-át alvással tölti. Legexponáltabb hely tehát mind a ártó hatások, mind a védelem szempontjából a lakás hálóhelye. A lakást, mint kijelölt védelmi helyet a sugárzások alapvetõen két fõ irányból terhelhetik, vagy külsõ sugárforrásokból (pld. adótornyok, radar, földsugárzás, elektromos vezetékek, vagy éppen a szomszédos társasházi lakás vezetékei, berendezései melyek falvastagságnyira - 30 cm közelségben vannak), vagy belsõ forrásokból (pld. háztartási gépek, saját elektromos hálózatok stb.). A cél tehát a lakásokban mind a belsõ térbõl, mind a külsõ, vagy szomszédos térbõl jövõ káros hatások lehetõ legjobb hatásfokú csökkentése.

15 15. Az elektroszmog, radon gázok, és ártó sugárzások emberi érzékszervekkel nem érzékelhetõk, nem ízlelhetõk, nem láthatók, nem tapinthatók, nem hallhatók, nem szagolhatók, csak speciális eszközökkel mérhetõk. Alapvetõ, hogy a lakások diagnosztizálása, bemérése megtörténjen, mert csak így igazolható a megfelelõség, és így tárhatók fel az esetleges problémák, melyek védelmi beavatkozásokat igényelnek. Ajánlott tehát a lakások tervezett energetikai minõsítése mellett az elektroszmog és sugárzások szerinti diagnosztizálása, minõsítése is, mely a törvényi elõírások betartásán túl a lakás biztonsági, minõségi és az emberi egészséget érintõ kockázat csökkentõ preventív elveket szolgálja.

16 ALAPFOGALMAK, MÉRTÉKEGYSÉGEK, INFORMÁCIÓK Az elektroszmog és ártó sugárzásokhoz, azok megértéséhez, értékeléséhez elkerülhetetlen az alapfogalmak, mértékegységek, határértékek tisztázása és egzakt megfogalmazása. EGY KIS FIZIKA: Az elektromosság alapjai az atomok elektromos töltés hordozói, az elektronok, így feszültség két különbözõ polaritású töltés között jön létre. Egy feszültség forrás (pl. ceruzaelem) negatív pólusán elektronok többlete, míg a pozitív pólusán elektronok hiánya található. Ez a töltés különbség tehát a feszültség, mely egy erõhatást, elektromos térerõsséget képvisel, melynek jele és mértékegysége: Elektromos térerõsség: E = V /m ( Volt / méter). Ennek példája egy egyszerû természetbeni jelenség, a zivatarok idején a földfelület és a felhõrétegek közötti elektromos töltés különbség, mely a villámlásokkal sül ki (mint egy kondenzátor). Ábrák: elektromos térerõ vonalak két eltérõ töltésû felület között, és áramköri mágneses térerõ: ÁRAM (I) Elektromos térerõ Mágneses térerõ Amennyiben a feszültségforrás két ellentétes töltésû pólusa közé elektromosan vezetõ anyagot iktatunk be, úgy megindul a töltések kiegyenlítõdése, árama, azaz elektromos áram keletkezik. Egyszerû példája ennek, ha egy ceruzaelem két pólusához egy égõt (fogyasztót) kapcsolunk, így létrehozunk egy elektromos áramkört (egyenáram), ami nem más mint elektronok irányított mozgása, folyama a vezetõ anyagban. Minden áram folyam maga körül egy mágneses mezõt hoz létre, mely mágneses mezõ a távolsággal egyre csökken. Ebbõl következõen tehát mágneses mezõ ott van, ahol áram (fogyasztás) is van.

17 17. Mágneses térerõsség: H = A /m ( Amper / méter). A fenti példa az egyenáramú áramkört mutatta be, mely statikus töltöttségeken alapszik. Ezzel szemben ha váltakozó feszültséget és váltóáramot hozunk létre az áram irányát (pólusát) bizonyos idõ intervallumokban ismétlõdõen és folyamatosan változtatjuk ( pl. 50 Hz-es hálózati áram). úgy ennek megfelelõen a térerõsségek is váltakozóak lesznek. Váltóáramkör modellje A térerõsség a távolság növekedésével csökken. Térerõsség Max. érték Távolság A váltakozó mezõk (váltóáramok) jellemzõje a frekvencia, amely tipikusan sinushullám formájában jeleníti meg a folyamatot. 1 Hertz frekvenciát definiálunk akkor, amikor a teljes komplett irányváltás 1 másodperc alatt zajlik le. Amennyiben ugyanezen 1 másodperc alatt pl. 10 komplett irányváltás történik, akkor az 10 Hertz frekvenciát jelent. Minél alacsonyabb a frekvencia, annál nagyobb a hullámhossz, és minél nagyobb a frekvencia, annál kisebb a hullámhossz. Az ábra szerinti példánál ha 1 Hz frekvenciánál 1 m a hullámhossz ( l ), akkor 10 Hz frekvenciánál l = 0,1 m. Megjegyzendõ hogy a frekvencia fogalmát nem csak az elektromosság, de más területeken is alkalmazzák így pl. a mechanika, a sugárzások területén is. Frekvencia: f = Hz (hertz : 1 / sec) / 4 Feszültség / Idõ: 1 másodperc / sec. = Hullámhossz (m) 1 Frekvencia: 1 Hz Feszültség Frekvencia: 10 Hz

18 18. A fontosabb mértékegységek: Jel / szimbólum Megnevezés Mértékegység funkciója Gyakorlati példa V Volt Elektromos feszültség Háztartási gépek 0 V A Amper Elektromos.áramerõsség Háztartási bizt. 16 A W Watt Elektromos teljesítmény Izzó teljesítmény: Pl. 60 W V/m Volt per méter Elektromos térerõsség Vezeték alatti térerõsség T Tesla Mágneses áramsûrûség Föld mágnesesség Hz Hertz Frekvencia Eu: 50 Hz, USA : 60 Hz (hálózati) Gy Sv Bq Gray Sievert Becquerel Elnyelt dózis Dózis egyenérték Radioaktivitás Ionizáló sug. Ionizáló sug. Ionizáló sug. Mértékegységek dimenziói: Elõtag megnevezés Jel / szimbólum Tera Giga Mega Kilo Milli Mikro Nano Piko T G M k m µ n p Hatvány kitevõs karakterisztika Numerikus karakterisztika ,001 0, , , Nevezett karakteregység Billiárd Milliárd Millió Ezer Ezred Milliomod Milliárdad Billiárdad Nemzetközi frekvencia sáv tartományok (Genf 1985.) Frekvencia tartomány tól ig 0 Hz 30 Hz 30 Hz 300 khz 300 Hz 3 KHz 3 KHz 30 KHz 30 KHz 300 KHz 300 KHz 3 MHz 3 MHz 30 MHz 30 MHz 300 MHz 300 MHz 3 GHz 3 GHz 30 GHz 30 Ghz 300 GHZ Hullámhossz tartomány tól ig 100 km felett - végtelenig 100 km 10 km 1000 m 100 m 10 m 1 m 10 cm 10 mm 10 km 1 km 100 m 10 m 1 m 0,1 m 1 cm 1 mm Nemzetközi jelölés Sub ELF ELF Extremely Low Frekvency VF Voice Frequency VLF Very Low Frequency LF Low Frequency MF Medium Frequency HF High Frequency VHF Very High Frequency UHF Ultra High Frequency SHF Super High Frequency EHF Extremely High Frequency

19 19. Fõbb fogalmak, szervezetek az elektromágnesesség területén: EMF ELF Expozíció WHO IARC ICNIRP Elektromágneses tér a 0 Hz GHz közötti frekvenciatartományú elektromágneses erõtér (International Electromagnetic Field) Extrém kisfrekvencia (extremely low frequency) az emberre, a lakosságra az elektromos, mágneses, elektromágneses tér hatása (World Health Organization) Egészségügyi Világszervezet International Agency Research on Cancer (WHO rákkutatásra specializálódott intézménye) International Comission on Non-Ionizing Radiation Protection SAR 1 Kg testsúlyra vetített sugárzás teljesítmény ( W / Kg ) (Specific Absorption Rate) SA Egységnyi tömegû élõszövet által elnyelt energia ( J / Kg ) (Specific Absorption) ÁTTEKINTÉS: ELEKTROMÁGNESES TEREK Váltakozó elektromágneses mezõk Levegö ionok Állandó elektromágneses mezõk Alacsonyfrekvenciás elektromágneses váltakozó mezõk Kis ionok Közepes és nagy ionok Természetes állandó mezõk Mesterséges állandó mezõk ELEKTROSZMOG ELEKTROSZMOG Alacsonyfrekvenciás elektromos váltakozó mezõk Alacsonyfrekvenciás mágneses váltakozó mezõk Magasfrekvenciás elektromágneses váltakozó mezõk Mágneses állandó mezõk Elektromos állandó mezõk Mágneses állandó mezõk Természetes környezeti hatások Geológiai törésvonalak, vízerek Mesterséges környezeti hatások Pl.: épület acélszerkezet, stb.

20 0. ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSOK SPEKTRUMA Frekvencia Hullámhossz Hullám forma Gyakorlati alkalmazási példák 0 Hz 30 Hz 300 Hz 3 KHz 30 KHZ 300 KHz 3 MHz 30 MHz 300 MHz 3 GHz 30 GHz 300 GHz 3 THz 30 THz 300 THz 15 3 x 10 Hz x 10 Hz x 10 Hz 18 3 x 10 Hz x 10 Hz x 10 Hz 1 3 x 10 Hz végtelen 7 10 m 6 10 m 5 10 m 4 10 m 3 10 m 10 m 10 m 1 m m - 10 m m m m m m m m m m m m Kis f r e k v e n c i a Nagy f r e k v e n c i a ELEKTROSZMOG Egyenáram és Váltóáram Rádió hullámok Mikro hullámok Infravörös sugárzás Látható fény sugárzás UV sugárzás Röntgen sugárzás Gamma sugárzás Elektromos háztartási berendezések gépek távvezetékek hosszú közép rövid ultrarövid TV Mobil telefon Mikrosütõ Radar Hõsugárzás 770 nm vörös 390 nm viola Szolárium Radioaktivitás I o n i z á l ó s u g á r z á s N e m i o n i z á l ó s u g á r z á s ( N I S )

21 1. A SUGÁRZÁSOKNAK KÉT FÕ TÍPUSA VAN : AZ IONIZÁLÓ ÉS A NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK A jelen kiadvány tartalmát illetõen elsõsorban a nem ionizáló sugárzásokra, elektroszmogra, azok hatásaira, védelmére fókuszál. Ezért az ionizáló sugárzásokat a teljes és átfogó áttekinthetõség érdekében tájékoztató jelleggel mutatja be, ill. ezen a területen csak a lényegi ismertetéseket tartalmazza. Kiemelten részletezi azonban a radon sugárzások témakörét, mint a környezetünket érõ leginkább ártalmas, és mindenkire ható ionizáló sugárzást. 4. AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOKRÓL RÖVIDEN IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSNAK azokat a részecske ill. elektromágneses sugárzásokat nevezzük, melyek az anyagokban történõ áthaladásuk közben a semleges atomokat töltéssel rendelkezõ ionokká alakítják át. 15 Az ionizáló gamma sugárzás frekvencia tartománya a 3 PHz (3x10 Hz)-nél nagyobb frekvenciájú, és a 100 nm-nél kisebb hullámhosszú sugárzási tartomány. A föld lakosságának sugárterhelése 3 %-ban mesterséges, 86 %-ban természetes eredetû. Ionizáló sugárzást kibocsátó radioaktív anyagok elõfordulnak természetes környezetünkben kõzetekben, kozmoszban stb., de mesterséges úton is nagy mennyiségben állítanak elõ ilyen anyagokat pl. atomerõmûvek, gyógyászat, izotóp diagnosztika, kutatások területei stb. Legnagyobb sugárforrás a nap, ami több milliárd éve sugároz nukleáris energia forrásból. Az emberiség legnagyobb ionizáló sugárzásos balesete a csernobili atomerõmû nukleáris robbanása 1986-ban történt. TERMÉSZETI EREDETÛ IONIZÁLÓ SUGÁRTERHELÉSEK Kozmikus sugárzás 17% Táplálék % Építõanyagok sugárzása 55% Talaj sugárzása 6%

22 . IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK FORRÁSAI Gyógyszer 4% Orvosi diagnosztika 11% Fogyasztási cikkek 3% Egyéb sugárzás 1% Egyéb természetes sugárzás 6% Radon sugárzás 55% A napsugárzás azért meleg, mert testünk elnyeli az infravörös sugár tartományt, de ez nem ionizál. Az ionizáló sugárzás sejt roncsoló, vagy gátolhatja a sejtek normális mûködését. A dózis egyenértéke a Sievert ( Sv ). Mivel ez nagy mennyiség, ezért általában ezredekben milli Sv-ben, vagy milliomodban µsv ben fejezzük ki. Egy tüdõszûrés pl.: 0, msv-nyi sugárdózist ad. Kétféleképpen vagyunk kitéve sugárzásnak: külsõleg a természetes és mesterséges környezetünkbõl, valamint belsõleg a testünkbe jutó sugárzó anyagok által. Ilyen sugárzások pl. a gyógyászati és ipari sugárzások, melyeknek forrásai a röntgen, a folyadékkristályos órák, füst detektorok, ipari nukleáris technikák. Ionizáló sugárterhelések mértékének néhány példája: Mérték Egység Sugár terhelés és hatása ,5 1 0, 50 Sv Sv Sv msv msv /év msv /év msv msv /év msv /év msv /év msv embernek azonnali halál 50 % valószínûséggel halál Akut tünetek napokon belül Leukémia, rák Tilos átlépni Hazai lakosság átlagos terhelése (természetes + civilizációs) Tüdõszûrés Hazai átlagos természetes sugárzás Épület, tégla, beton Napi 1 óra színes TV nézés Csernobil környéki település 1 évvel a baleset után

23 3. Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai: Különösen veszélyesek az ionizáló sugárzások, mert jelenlétüket speciális mûszerek nélkül nem tudjuk érzékelni és hatásuk akut esetben is csak órák, krónikus esetben pedig hónapok vagy évek múlva alakul ki. Az élõ szövetek különbözõ mértékben reagálnak az ionizáló sugárzásokra. A legérzékenyebbek a gyorsan osztódó szövetek, elsõsorban a vérképzést biztosító csontvelõi sejtek, a tápcsatorna nyálkahártyáját borító hámsejtek, az ivarszervek, a bõr. A szervezetet sorozatosan érõ kis dózisú sugárzás az örökítõanyag a DNS és a kromoszómák megváltozását, un. mutációját okozza. Nagyobb dózisú ionizáló besugárzás esetén az alábbi tünetek jelentkeznek: hányás, fejfájás, vérkép elváltozás, lázas állapot, hasmenés, fertõzések, vérzékenység és akár halálos kimenet. Az ionizáló sugárzás hatása lehet determinisztikus, és lehet sztohasztikus. Determinisztikus hatás: egy adott dózis felett a hatás mindig megjelenik és arányos a dózissal (nagy dózis), a lappangási idõ néhány hét és klasszikus sugárbetegség lép fel. Sztohasztikus hatás: kis dózis is okozhat néha megbetegedést hosszú lappangási idõvel (évek), a betegség súlyossága pedig nem függ a dózistól. Más kisebb ismétlõdõ dózisok hatásakor idült sugárbetegség léphet fel, melynek tünetei: bõr gyulladások, bõr fekélyek, szemlencse elhomályosodás, fehérvérsejtek, vérlemezkék számának fokozatos csökkenése, sterilitás, daganatos kórképek... Gyakori betegségek pl. a röntgensugárzással dolgozók bõrrákja, a radon tartalmú gázokat belélegzõ bányászok hörgõrákja, a fehérvérûség vagy leukémia. Az USA Nemzeti Kutatási Tanácsa által 005-ben elkészített jelentés szerint a radioaktív sugárzás bármilyen kis dózisban sejtkárosodást okozhat. Ez egyben azt is jelenti, hogy biztonságosnak mondható küszöbérték az ionizáló sugárzásra nincs, tehát egészségügyi szempontból bármilyen dózis is túl nagy lehet. A legkisebb expozíció is kockázatot jelenthet arra, hogy a sejt rákossá váljon. Az embereket érõ sugárzás nem emberi tevékenységbõl ered (kozmikus vagy földi eredetû). Az emberi eredetû terhelések 4/5-ét orvosi diagnosztikai és terápiás készülékek okozzák. A maradék 15 %-ot a cigarettában és az építõanyagokban lévõ radioaktív anyagok a felelõsek, míg 5 %-ra tehetõ a munkahelyi expozíció. (forrás: Environmental Health Perspectives)

24 4. Ionizáló sugárterhelést növelõ befolyásoló tényezõk: A Föld felszínén élõ ember által elszenvedett kozmikus sugárterhelésnél nagyobb kozmikus eredetû dózist kapnak a repülõgépek pilótái, utasai, az ûrhajósok. A földfelszíntõl távolodva csökken a földi hatás, hatványozottan növekszik a kozmikus sugárzás (pl. 5 km magasságban 00 ngy / h, 10 km. magasságban már 1400 ngy / h). A természetes sugárzás részeként Magyarországon a lakóépületek légterének átlagos 3 3 radon koncentrációja 55 Bq/m, ami igen széles tartományban 0-0 Bq/m között változik. Ennek a koncentrációnak a belélegzése a lakosságnak mintegy évi,5 msv/év dózisú sugárterhelést eredményezhet, ami a világátlag kétszerese. Lakóhelyünk fekvése tehát érdemi kockázati tényezõt jelenthet. A mesterséges sugárterhelés legnagyobb részét a medicínás terhelések okozzák. Az orvosi röntgen és izotópdiagnosztikai vizsgálatok által kapott dózis, mely hazánkban feltehetõen meghaladja az európai átlagot jelentõségét az adja, hogy évente több mint 10 millió vizsgálat történik. Indokolt megvizsgálni azokat a lehetõségeket, melyekkel a sugárterhelések az indokolatlan hányaddal csökkenthetõk. Dohányzó emberek tüdejében kb. 00 %-al magasabb a Polonium tartalom mint a nemdohányzó embereknél. A Polóniumnak vannak radioaktív izotópjai is, amelyek a radon bomlási sorából származnak, és károsítják a szervezetet. Nem ionizáló hatásként egyébként a dohányzó emberek tüdejében kb. 300 %-al magasabb az ólom tartalom is, ami önmagába méreg, és a dohányzás során felhalmozódó hatásként a csontokban 75 %-al nõ meg a Pb tartalom. Ezért a dohányzás a vérképzõ rendszert is károsítja. A dohányzással szembeni küzdelem tehát fontos tényezõ a megelõzésben A széntüzelésû erõmûvekben keletkezõ salak és pernye fajlagos U, Th, Ra tartalma lényegesen magasabb, mint az eltüzelt széné, így ebbõl külsõ sugárterhelés származik. Egy átlagos szénerõmû pernyéjének fajlagos aktivitása kb Bq/Kg és minden megtermelt MW villamos energiára 11 MBq aktivitás kibocsátása jut. Szénerõmûvek melléktermékeként megjelenõ salak és pernyehányók elhelyezése, kialakítása, kezelése, lakott területek közelségére tekintettel kiemelt figyelmet érdemel. Egyes ipari gyártások melléktermékeként keletkezõ valamely mértékben sugárzó (pl. kohósalak) anyagok felhasználása az építõanyag gyártás területén megfelelõ kontrollt igényel, mivel ezek a lakásszerkezetekbe, szûk környezetünkbe beépülhetnek., és hatásuk ártó, vagy kockázat növelõ lehet. Nagyfeszültségû lakossági készülékek, TV és számítógép monitor képernyõjén létrejövõ képet becsapódó elektronok hozzák létre, melyek a képernyõbe csapódva fékezési sugárzást bocsátanak ki. A keletkezõ röntgen sugárzás intenzitása és energiája kicsi, így megfelelõ távolságból csak igen kis méretû sugárterhelést okoz. A képernyõ közelében a sugárterhelés nagyobb, ezért annak közelében nem ajánlatos hosszú ideig tartózkodni. Nukleáris fegyverkísérleti robbantások jelentõs járulékát jelentik a sugárterhelésnek, melyek 195, 1963, 1980 között a nagyhatalmak (Oroszország, USA, GB, Franciaország) megállapodásáig intenzíven folytak, és melybõl Magyarország össz. 4,5 msv sugárdózist

25 5. kapott. A megállapodások értelmében nem folytatnak nukleáris kísérleteket sem a légkörben, sem víz alatt, sem a világûrben. Atomerõmûvek a mûködésük során légnemû és folyékony radioaktív anyagokat bocsátanak környezetünkbe, melyek a táplálékláncba kerülve sugárterhelést okozhatnak. A kibocsátásokat törvényileg szabályozzák, mérik, ellenõrzik. A kibocsátásból származó többletterhelés nem érheti el az évi 0,17 msv értéket. Paks esetében a ténylegesen mért érték ennek a korlátnak csak néhány százalékát teszi ki. Védekezés az ionizáló sugárzásokkal szemben: Az ionizáló sugárzások védelme az egész világon összehangolt szabályozásokon alapszik, melyet az ICRP (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság) fog össze, és az összes jelentõs világszervezet ajánlásait beépíti ( WHO, NAÜ, FAO, ILO, EC, PAHO ). A sugárvédelem az ember védelmét szolgálja. A védelem megfelelõ szabály,- és feltételrendszerek útján valósul meg, mely minden országban rendelkezésre áll, ugyanúgy mint a meghatározott ellenõrzõ szervek. Mivel a sugárterhelés több forrásból származhat, ezért összességében biztosítani kell hogy az egyén sztohasztikus kockázata elfogadható legyen, és a determinisztikus hatásoknál pedig a dózis ne haladja meg a küszöbértékeket. A védelem jogi szabályozása Magyarországon az 1996.évi (VI. 8.) CXVI. Törvény és a 16/000. EÜM.sz. rendeleten alapszik, melyekhez számos egyéb törvény és rendelet kapcsolódik. A sugáregészségügyi feladatokat Magyarországon az ÁNTSZ en belüli hálózat látja el, mely 7 megyei intézetben, és a fõvárosban mûködõ decentrumból, és országos intézetekbõl épül fel (OKK, OSSKI). Az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat rendkívüli esetben szakemberekkel és mérõmûszerekkel áll rendelkezésre napi 4 órás szolgálattal az eljáró hatóságok (egészségügyi, belügyi, környezetvédelmi, vámellenõrzési) számára. Az ionizáló sugárzások vonatkozásában a lakosság egyedeire vonatkozó dóziskorlátok a következõk: A lakosság mesterséges forrásokból származó, külsõ és belsõ sugárterhelésének összege az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozással, a nem foglalkozásszerû betegápolással, az orvosi kutatásban való önkéntes részvétellel járó sugárterhelésen kívül nem haladhatja meg az évi 1 msv effektív dóziskorlátot. Különleges körülmények mellett, egyedi évre vonatkozóan, ennél nagyobb effektív dóziskorlát is engedélyezhetõ, feltéve, hogy a megnevezett évtõl kezdõdõ 5 egymást követõ év folyamán az átlagos egyéni sugárterhelés nem haladhatja meg az évi 1 msv effektív dózist. Tekintet nélkül az egész testre vonatkozó évi effektív dóziskorlátra, a lakosság körében a szemlencsére engedélyezett egyenérték dózis korlát évi 15 msv, a bõrre vonatkozóan bármely cm területre átlagolva 50 msv. A magzat védelmét szolgálja az az ICRP ajánlás, miszerint a terhesség észlelésétõl számítva a terhesség további tartama alatt a terhes hasfalat ne érje msv nél nagyobb dózis, ill. a terhes nõ szervezetébe ne kerüljön az évi felvételi korlát 1/0-át meghaladó radionuklid. A hazai jogszabály a terhes nõkre, szoptatós anyákra és anyatejet adó nõkre vonatkozóan nem engedi a sugaras munkahelyen való foglalkoztatást.

26 6. 5. RADON SUGÁRZÁS (forrás: Dr. Somlai János / Veszprémi Egyetem) A radioaktív sugárzások többnyire félelmet keltenek az emberekben. A csernobili baleset után hazánk lakosságát ért átlagos sugárterhelés 0,-0,3 msv körülinek vehetõ. Vajon ki gondol ilyenkor arra, hogy a természetes eredetû sugárzásoktól évente ennek közel tízszeresét kapjuk, és ennek több mint a fele normál és átlagos esetben a radontól származik (Rn-)? Ezért fordul egyre nagyobb figyelem világszerte a radontól származó sugár terhelés felmérésére, megelõzésére, ill. utólagos beavatkozásokkal a csökkentésére. A természetes ionizáló sugárzások döntõ hányadát országonként eltérõ mértékben, földrajzi adottságoktól függõen 40-55% - ban a radon sugárzás képviseli. A radon (Rn-) színtelen, szagtalan radioaktív nemesgáz, mely az urán (U-38) bomlási sorában található, és közvetlenül a rádium (Ra-6) bomlásakor keletkezik. A talaj, a különbözõ építõanyagok mindig tartalmaznak több-kevesebb rádiumot. A folyamatosan keletkezõ radon a pórustérbe, majd innen a felszínre áramolhat, ahol felhígul vagy pl. épület zárt terébe jutva feldúsul. A radon alfa sugárzás kibocsátásával bomlik el (alfa bomlású magátalakuláson megy keresztül). Ezért a fokozott ionizáló hatásával hússzorosan veszélyesebb a béta, vagy gamma sugárzásnál. A radon sugárzás jellemzõ mértékegységei és azok összefüggései: Az elnyelt dózis a Gray (Gy), amely egységnyi anyag tömegre vonatkoztatott elnyelt ionizáló sugárzás energiáját jelöli: 1 Gy = 1 Joule / Kg. Az aktivitás mértékegysége a Bq (Becquerel), mely az 1 másodperc alatt bekövetkezõ 4 atommag bomlások számát jelöli (pl. a természetes urán aktivitása,54 Bq/g, vagy pl. ez alapján történik a radioaktív hulladékok csoportosítása, de az emberi test is tartalmaz természetes radioaktív izotópokat pl. egy 75 kg-os ember szervezetében 7300 db kálium-40 es atommag bomlik el másodpercenként). A dózis egyenérték mértékegysége a Sievert ( Sv ), amely egy a sugárzás típusától függõ minõségi tényezõvel ( Q ) felszorzott dózis (Gy), azaz Sv = Gy x Q. Ennek magyarázata a radioaktívitás biológiai hatásában keresendõ mégpedig: a sugárzás biológiai hatása nem csak az elnyelt energiától, hanem a részecske fajtájától is függ. A neutronok pl. egy meglökött proton révén sokkal több ionizációt okoznak, mint ugyanolyan energiájú gamma fotonok. Ennek a minõségi különbségnek a szorzó tényezõje a Q, (dimenziótlan szám). A Q minõségi szorzó tényezõ az egyes sugárzások fajtáira a következõ: Q = 1 : röntgen sugárzás, gamma és béta sugárzás esetén Q = 5-0 : neutronokra energiától függõen Q = 5 : protonokra MeV fölött Q = 0 : alfa sugárzásra Effektív dózis mivel az emberi test sugárkárosodása nem csak az elnyelt dózistól, hanem a sugárzás típusától, illetve az elnyelõ szerv, szövet fajtájától is függ, bevezették az ezeket a tényezõket is figyelembe vevõ effektív dózis fogalmát, melynek mértékegysége szintén Sievert.

27 7. A radon forrásai: A radon forrása elsõsorban a talaj. Magas rádium tartalom esetén nem elhanyagolhatók az építõanyagok sem, de hozzájárul a vízben oldott radon, és esetlegesen a földgázban oldott radon is. A talajból és a Föld mélyszerkezeti rétegeibõl különbözõ minõségû gázfázisok törnek elõ, melyeknek enyhe túlnyomása van. Ennek többféle okai vannak: egyrészt a növények gyökér lélegzése, a talajban lévõ szerves anyagok bomlása, melyek fõleg CO-t eredményeznek, másrészt a különbözõ radioaktív izotópokból különféle sugárzó gázok keletkezése. Ezek a gázok, vízgõzök, radon tartalmú gázok fokozatosan, de igen lassan, a kisebb nyomású földfelszín felé áramlanak, mely folyamatot elõsegíthetik, vagy gátolhatják egy adott terület geológiai, hidrológiai talaj viszonyai. Bizonyos területeken tehát a talaj adottságok okán kis mértékû, más térrészeken nagyobb mértékû az összegyûlt radon gázok felszínre törése. Hazánkban sajnálatosan átlagosan magasabb a radon gáz koncentrációja, mint jó néhány Európai országban. 3 Németországban a talaj köbméterenként Bq/m radont tartalmaz attól függõen, hogy milyen a talaj és földkéreg szerkezete. A szabad levegõn a radon tartalom pl. 3 3 mélyföldeken kb. 5 Bq/m, hegyvidékeken kb. 30 Bq/m. Gránitsziklás földrészeken, területeken pl. Észak Amerika, Skandináv országok, stb. jellemzõen magasabb a gránit urán tartalma, ill. annak bomlástermékei okán a radon sugárzás. A radon anyaeleme, a rádium a különbözõ építõipari alapanyagok (kövek, kavics, homok, stb.) vagy ipari melléktermékek felhasználása által bekerül az alkalmazott építõanyagokba is pl. a tégla, beton, cserép, agyag, salak, stb., miáltal beépül épületeinkbe, lakásainkba, de hordoz 3 radon tartalmat jellemzõen pl. a földgáz ( Bq/m ), és az ivóvizeink is ( Bq/m ). Az emberi környezetbe tehát legnagyobb mértékben a talajból, az építõanyagokból, épített környezetünkbõl kerülhet a radon, mely a tér levegõjének belélegzése útján jut a szervezetünkbe. Egy adott radon koncentráció kialakulásában a sugárzás intenzitás mellett szerepet játszik többek között az is, hogy milyen módon, milyen intenzíven szellõztetjük lakásainkat élettereinket, amivel a radon gáz feldúsulását tudjuk megakadályozni. Rn- A radon útja a természetben (forrás: BFS) U-38 Ra-6 Rn- Rn-

28 8. Radon a környezetben, radon a tereinkben, lakásainkban,: Ha a szabadban tartózkodunk, részben a kozmoszból (ún. kozmikus), részben a talajban található (ún. földkérgi, vagy terresztriális) radioizotópoktól származó radioaktív sugárzás ér bennünket. A kozmikus sugárzás, s így az ettõl származó sugárterhelés nagy mértékben függ a földrajzi szélességtõl, és a tengerszint feletti magasságtól ( pl. repülés esetén igen magas). Épületekben való tartózkodás esetén az építõanyagok a kozmikus sugárzást részben leárnyékolják, mely árnyékolás nagysága nagyban függ az anyagoktól. Faházaknál átlagosan 0,96, a beton házaknál 0,4 az árnyékolási, vagyis dózis csökkentõ szorzótényezõ, az átlagos árnyékolási faktor pedig épületeknél 0,8. A Föld keletkezésekor számtalan radioizotóp létezett. Ma már csak azok (ill. bomlástermékeik) találhatók meg, melyeknek felezési ideje a leghosszabb. A sugárterhelés szempontjából meghatározó földkérgi radioizotóp a kálium-40 (K-40), az urán-38 (U-38), és a tórium 3 (Th-3). Az urán és a tórium bomlástermékei is radioaktívak, s így további bomlási sorok alakulnak ki. A bomlás során kilépõ alfa, és béta részecskék a talajban gyakorlatilag elnyelõdnek, de a bomlásokat esetlegesen kísérõ gamma sugárzás akár 30 cm mélységbõl is kijuthat a légtérbe, s ez az ott tartózkodók sugárterhelését növeli. 3 Pl.: 10 Bq/m 3 Pl.: 50 Bq/m 3 Pl.: Bq/m 3 Pl.: Bq/m A radon útja az építményben (forrás: BFS) Napjainkban az épületek alaplemezeiben viszonylag vastag beton réteg van, ami az átlagos izotópkoncentrációjú talajból kilépõ gamma - sugárzást jelentõsen leárnyékolja. Ezek alapján úgy tûnhet, hogy az épületekben kisebb sugárterhelés éri a benntartózkodókat. Ez azonban koránt sem így van, mivel ez csak a külsõ környezeti hatás eredménye. Figyelembe kell venni azonban magukban az építõanyagokban található radioaktív izotópokat is, amelyek gyakorlatilag körbeveszik, körbe határolják a teret, a lakásokat, a benntartózkodókat. Ezért az anyagok bizonyos mértékû radioaktivitása miatt az épületekben nagyobb sugárterhelésre (dózisra) kell számítani. Az egységnyi idõre esõ dózist dózis teljesítménynek nevezzük.

29 9. Épületeink légtereibe a tartós radon beáramlás ha nincs védelem akadálytalanul bejut, és zárt légcsere nélküli térben nagy mértékben feldúsul, ami igen erõsen ionizáló sugárzást (alfa) bocsát ki, ezáltal jelentõs egészségügyi ártalmat okozhat. A radon terhelés folyamatos, állandó utánpótlással rendelkezik, ezért hosszú távon kell gondoskodni ugyanúgy állandó védelemrõl. (Pl. kevés védelmet jelent az ha pl. több naponta csak egyszer szellõztetünk ki.) A legújabb felmérések azt mutatják, hogy a szabadban a népességgel súlyozott világ átlag 59 ngy/óra (nanogray/óra), míg az épületekben 84 ngy/óra, tehát közel 40%-al magasabb az épületekben, mint a szabadban. Összehasonlításképpen az egyes országok átlagos értékei a következõ ábrán láthatók (UNSCEAR -000). A FÖLDKÉRGI RADIOIZOTÓPOKTÓL SZÁRMAZÓ ELNYELT GAMMA- DÓZISTELJESÍTMÉNY ÁTLAGÉRTÉKEI A SZABADBAN, ILL. A LAKÁSBAN Szabadban Lakásban Elnyelt dózisteljesítmény (ngy/h) Albánia Anglia Ausztria Finnország Franciaország Hollandia Magyarország Németország Oroszország Portugália Svédország Svájc Világátlag ( forrás: Dr Somlai János ) Radon az építõanyagokban: Az építõanyagok tehát egyrészt leárnyékolják a külsõ sugárzást, másrészt viszont sugárforrásként szerepelnek. Így tehát pl. egy lakásban való tartózkodásnál a bennünket ért radon sugárterhelés a némileg árnyékolt külsõ téri, és a teret határoló anyagokból kibocsátott belsõ téri sugárzás összege. A fa, vagy könnyûszerkezetes házak anyagában a radioizotóp koncentrációk olyan kicsik, hogy a sugárforrás hatása elhanyagolható, de ezen szerkezetek árnyékolása is jelentéktelen. Így ezekben az épületekben alacsonyabb dózis teljesítmény értékek várhatók, illetve ezen típusú épületeknél a külsõ téri sugárterhelés mértéke a döntõ tényezõ. A téglából, kõbõl, betonból készült házak a külsõ sugárzást hatásosan elnyelik, azaz ezekkel szemben jól védettek. Ezekben az épületekben ezért a várható dózis teljesítményt az épület építõanyagaiban lévõ gamma- sugárzó radioizotópok koncentrációja határozza meg. Az EU országaiban általánosan használt természetes, illetve mesterséges melléktermékeket tartalmazó építõanyagoknál mért aktivitás koncentrációk a következõ táblázatból láthatók.

30 30. EU-ban használt ÉPÍTÕANYAGOK átlagos és maximális aktivitás koncentrációja Legáltalánosabb Építõanyagok Beton Gázbeton, könnyûbeton Vályogtégla Mészhomok tégla Természetes építõkövek Természetes gipsz Foszfogipsz Habosított kohósalak Porszén hamu (tégla) Ra 6 Rádium Átlagos aktivitás Koncentráció Bq/ Kg Th 3 Tórium K-40 Kálium (forrás: Dr. Somlai János) Maximális aktivitás Koncentráció Bq/ Kg Th 3 Tórium Ra 6 Rádium K-40 Kálium ÉPÍTÕANYAGOK ÁTLAGOS ÉS MAXIMÁLIS AKTIVITÁS KONCENTRÁCIÓJA (Bq/Kg) Átlag/Rádium Max./Rádium Átlag/Tórium Max./Tórium Átlag/Kálium Max./Kálium Beton Gázbeton, könnyûbeton Vályogtégla Mészhomok tégla Természetes építõ kövek Természetes gipsz Foszfogipsz Habosított kohósalak Elnyelt dózisteljesítmény (ngy/h) Porszén hamu (tégla) (forrás: Dr. Somlai János) Az egyes izotópok és leánytermékei különbözõ mértékben járulnak hozzá a sugárterheléshez. Ezeket a különbségeket is figyelembe véve az alábbi index segítségével lehet minõsíteni az építõanyagokat: I = CRa/300 + CTh/00 + Ck/3000 ahol a CRa, CTh, Ck az építõanyagokban mért Ra- 6, Th-3, és K-40 aktivitás koncentrációja Bq/Kg egységben. Az építõanyagok gamma-sugárzásától származó sugárterhelést (évi 7000 órás benntartózkodást feltételezve) 0,3-1 msv értékben javasolják korlátozni. Ezt a szabadban való tartózkodáshoz viszonyított többletdózisként határozták meg.

31 31. Dóziskorlátok és I indexek Dóziskorlát (msv / év) ÉPÍTÕANYAG 0,3 1 Nagy mennyiségekben használt anyagok (beton, tégla, stb.) Kis mennyiségekben használt felületi anyagok (cserép, csempe, stb.) I 0,5 I I 1 I 6 A háttér feletti 0,3 msv/év növekmény az 59 ngy/órás szabadtéri világátlagot figyelembe véve azt jelenti, hogy az épületekben a dózis teljesítménynek 10 ngy/óra, 1 msv/év esetén pedig 60 ngy/óra alattinak kell lennie. Ezek a dózisteljesítmény értékek alacsonyak, így pontos mérésük nem egyszerû. A fenti táblázatokból láthatóan a nagyobb aktivitáskoncentrációk elsõsorban az ipari melléktermékek építõanyagként történõ felhasználása esetén léptek fel. Ilyen anyagok: A foszfomûtrágya gyártása során keletkezett gipsz, amiben a nyers foszfátokban esetenként nagy koncentrációban található rádium, tórium feldúsult. Ezt sok országban foszfogipsz néven felhasználták az építõiparban. (Hazánkban erre nem kerülhetett sor, mivel a foszfomûtrágyát más gyártástechnológiával készítették.) A timföldgyártás során a bauxitban feldúsult rádium, tórium a vörösiszapba kerül. Ezt néhány országban téglák készítésére használták. Nagy rádiumtartalmú szenek eltüzelése során keletkezett pernye, salak felhasználása falazóblokk gyártásánál. (Ez csak abban az esetben jelent problémát, ha a tüzelésre használt szénben már eredetileg is nagy volt a rádium, és / vagy tórium koncentráció. Magyarországon már 196- ben szabályozták a falazóblokk gyártásánál felhasználható salakok radionuklid koncentrációját. (A korábban gyártottaknál azonban nagy értékek elõfordulhatnak.) Nagy rádiumtartalmú szenek eltüzelése során keletkezett salakok töltõ, szigetelõanyagként való felhasználása. Mivel Magyarországon Ajka, Tatabánya, és Pécs környékén bányászott szenek rádium koncentrációja jelentõsen meghaladja az átlagot, ezek eltüzelése során keletkezett salakok rádiumkoncentrációja nagy. Magyarországon a salakok építõanyagként való felhasználásának legintenzívebb idõszaka közötti idõszak, amely 0 év alatt a városokban nagy mennyiségben épültek salakblokkos falszerkezetû társasházak, lakótelepek, valamint nagy mennyiségben alkalmazták a salakot családi házak építése során aljzat feltöltésre, födémgerendák közötti födém feltöltésre. Beépítésre kerültek a salakok ezeken túl középületek, iskolák, óvodák építései során is. Mind a padló, mind a födém szerkezetbe való beépítéssel tehát jelentõs sugárforrás bevitelek történtek.

32 3. SALAKOK Rádium (Ra 6) Koncentrációja (Bq/Kg) Min Max Átlag Bq/Kg Tatabánya Ajka Pécs Várpalota (forrás: Dr. Somlai János) A lakásokban, munkahelyeken, iskolákban, óvodákban különbözõ ideig tartózkodunk, de legtöbb idõnket ezek közül a lakásban töltjük (életünk 1/3 a alvással telik el). A helyenként mért dózisteljesítményhez tartozó éves sugárterhelés arányos volumenét a következõ ábra mutatja be: A MÉRT DÓZISTELJESÍTMÉNYHEZ TARTOZÓ ÉVES SUGÁRTERHELÉS A BENNTARTÓZKODÁSI IDÕK FÖGGVÉNYÉBEN 7000 óra/év 5000 óra/év 600 ngy/óra 500 ngy/óra 400 ngy/óra 000 óra/év 1500 óra/év 300 ngy/óra 00 ngy/óra 100 ngy/óra 1000 óra/év Effektív dózis (msv/év) (forrás: Dr. Somlai János) Egyes ipari melléktermékek felhasználása mellett ellenõrizni kell a természetes építõanyagokat is, mivel több esetben az építkezésen felhasznált kõ, a téglagyártásra felhasznált agyag radioizotóp, tartalma alapján nem felel meg a szabványnak. Néhány esetben problémát jelenthetnek a felületek borítására használt csempék, járólapok mázkészítésénél használt cirkon és egyéb ásványok is. Ezeknél, mivel a nagy izotópkoncentrációk vékony rétegben helyezkednek el, a béta-sugárzástól származó sugárterhelést is számításba kell venni.

33 33. A természetes eredetû radioizotópok mellett nem szabad elfelejtkezni a mesterségesen elõállított izotópoktól származó terhelésektõl sem. Itt elsõsorban a kobalt-60 (Co-60) izotópot említhetjük meg. A világban már több helyen elõfordult, hogy egy kobaltforrás elveszett, vagy a tartójával együtt a hulladékfém-kereskedésbe került. Olvasztáshoz a kobalt a vassal jól ötvözõdik. A Co-60 izotóppal szennyezett vas felhasználása (pl. betonvasként) több esetben jelentõs sugárterhelést okozott. Összességében elmondható, hogy amennyiben az építkezéseken felhasználásra kerülõ anyagok radiológiai minõsítése megfelel az EU-ajánlásoknak, úgy kimutatható károsodást okozó sugárterheléssel nem kell számolni. A Radon mérése A radon sugárzás emberi érzékszervekkel nem érzékelhetõ, csak speciális mûszerekkel mérhetõ. Mérése nem egyszerû feladat, mivel a korlátozások mindig éves átlagértékekre vonatkoznak, a radonkoncentrációt viszont számtalan tényezõ befolyásolja. Ha sugárzás forrás oldalról nézzük, a talajgázban lévõ radonkoncentrációt jelentõsen befolyásolja a talaj rádiumkoncentrációja, szemcseszerkezete, póruseloszlása, nedvességtartalma, sûrûsége, a feláramlás tekintetében pedig a porozitás, nedvesség, gázáteresztõ képesség, nyomásviszonyok, ár-apály jelenség, napszakok, évszakok, stb. A lakásban kialakult radonkoncentrációt pedig jelentõsen befolyásolja a földdel érintkezõ legalsóbb szinti padló (pinceszinti vagy földszinti) szerkezete, többszintes épületeknél a további szintek födémszerkezete, ill. a lakások szellõztetésének gyakorisága, intenzitása. Így teljes pontossággal csak egyéves folyamatos méréssel határozhatnánk meg az éves átlagos radon koncentrációt, de még így is két egymást követõ év között is adódhatnak különbségek, vagy akár jelentõs eltérések, mivel nagyon sok a változó tényezõ. A mérési módszerek tehát elsõsorban a mérések idõtartama alapján csoportosíthatók. E szerint megkülönböztetünk pillanatnyi azaz mintavételes mérést, rövid idejû (-3 naptól néhány hétig tartó), illetve integrális mérési módszereket (több hónaptól egy évig tartó mérések). Az átlagos radonkoncentráció meghatározásánál a mintavételes módszer a legpontatlanabb, viszont elõnye az azonnali eredményszolgáltatás. Ilyen esetben alapkövetelmény, hogy a szoba a mérés elõtt egy napig zárva legyen, mivel a radonkoncentráció egy ötperces szellõztetéssel 3 szinte a külsõ szintre ( 10 Bq/m ) csökken, és csak fokozatosan kezd el növekedni. Ezzel a módszerrel tehát csak tájékoztató eredményt kapunk. Tapasztalatok azt jelzik, hogy a körültekintõen végzett rövid idejû mérések eredményei maximálisan egy kettes tényezõvel térnek el a több hónapos mérések eredményeitõl. Tehát ha kis értéket mérünk pl. 3 3 <100 Bq/m, akkor hosszú ideig tartó méréseknél sem várhatunk 00 Bq/m feletti 3 3 átlagértéket. Nagy mért érték esetén pl. >800 Bq/m viszont nagy valószínûséggel 400 Bq/m feletti értékkel kell számolni. Ezek a megállapítások extrém idõjárás esetén nem vonatkoznak. A radonkoncentráció mérésére a legelterjedtebbek az ionizációs kamrás, a szcintillációs kamrás (Lucas cellás) félvezetõ detektoros, illetve nyomdetektoros mérõeszközök.

34 34. A radon sugárzás egészségügyi hatásai (forrás: Dr. Tóth János) Amennyiben az állandóan feláramló, sugárzó radongáz egy zárt térbe pl. egy épületbe, lakásba, irodába, iskolába, stb. jut, ott feldúsulhat, és tovább bomlik. A bomlástermékek már szilárd halmazállapotúak (fémek: polónium, bizmut, ólom), melyek rövid idõn belül különbözõ felületekhez, pl. falfelületek vagy a levegõben lévõ aeroszol szemcsékhez, µm méretû szilárd részecskékhez is ( pollenek és egyéb anyagi részecskék) kötõdnek. A radon nemesgáz, a belélegzett radon túlnyomó részét kilélegezzük, kis hányada oldódik a vérben, és a keringéssel jut el a testnedvekhez, szövetekhez. Az aeroszolokhoz kötött és belélegzett radon bomlástermékek jelentõs hányada már lerakódik a tüdõ hörgõkben. A sejtszintû sugársérülés következtében malignus transzformáció jöhet létre (mutáció!), ami hörgõrákot okozhat. Élettani szempontból kiemelkedõen fontos a dohányzás, amelyre az utóbbi évek kutatásai irányították rá a figyelmet. A hörgõrák a férfiak rákos halálozásában az elsõ, a nõknél a második helyet foglalja el. Az esetek számának sajnos még mindig tartó növekedése egyértelmûen a dohányzással függ össze. Magyarországon mintegy 6000 új megbetegedést tartanak nyilván. "A radon és a dohányzás: Halálos páros?" címmel jelent meg tanulmány a nemzetközi szaksajtóban. Ebben igazolják, hogy a cigarettafüst a radon amúgy is káros hatását 1500 %-al növelheti! Ennek oka a radongázok és bomlástermékeik belégzése. A cigarettafüstben jelentõs a polónium koncentráció, amelyet a dohányosok belélegeznek, így a dohányosoknál a radon 5-szörös kockázatot jelent! Ugyanakkor passzív dohányosoknál is fennáll a veszély a fokozott rizikóra, ami a fentiek értelmében érthetõ. Rendszeres szellõztetéssel a veszély csökkenthetõ. Ismert, igazolt, hogy nagyon magas pl. az urán és a szénbányászok tüdõrákban történõ megbetegedése, amiért egyértelmûen a radon a felelõs. A radon koncentráció radioaktív részecskéi ionizáló egészségügyi hatásuk révén törést okoznak a DNS szerkezetében, melyek mutációkat eredményeznek, ami rákot okozhat. Az Oxfordi Egyetem legújabb kutatásai szerint a zárt belsõ terekben, lakásokban felhalmozódó radon felelõs a tüdõrákos esetek 9 % -ért. Az összes rákos eset % -ért a radont teszik felelõssé. További figyelemreméltó felfedezés, hogy a radongázok által okozott sejtkárosodás átterjed a környezõ sejtekre is. Kismennyiségû radioaktív gáz is okozhat ezek alapján komoly károsodást. Feltételezések szerint a sérült sejt jelzést küld a szomszédainak, amelyek így megsérülnek (Randers-Peterson). Ennek oka egyelõre ismeretlen, de a további kutatások bizonyára fényt derítenek ezen összefüggésekre is. Németországi kutatások szerint 10 %-al növekedett azon lakásokban a tüdõrákos megbete- 3 gedések száma, ahol 100 Bq/m radon expozíció jelen volt. Németországban a lakások átlagos 3 3 radon terhelése 50 Bq/m, Magyarországon 55 Bq/m. Fokozottabb kockázatnak tehát azon 3 3 lakások vannak kitéve, ahol a radon terhelés 100 Bq/m Bq/m közé esik.

35 35. A radon sugárzás ártó hatása általában a tüdõrák kialakulásában jelent nagyobb kockázatokat. Magyarországon a lakások átlagosan nagyobb radon tartalma miatt a tüdõrák kialakulásának kockázata is nagyobb mértékû, mint az európai országokban. Az USA-ban ahol a sok gránit hegység miatt magasabb a koncentráció becsülten mintegy , Svédországban pl tüdõrákot okoz a radon évente. Radon sugárzás határértékek: A fentiekben leírt radon mérések egyben azt is jelentik, hogy ahol és amely térben, lakásban konkrét mérés nem készült, ott az ott tartózkodóknak nincs tudomásuk arról, hogy milyen mértékû radon koncentrációknak és ezáltal milyen kockázatoknak vannak kitéve. Ha történetesen egy olyan egy építési telek, családi ház, társasházi lakás fekvése, ahol nagy mértékû a terhelés, ott indokolt a szükséges védelem, és elvezetés beépítése, mivel ezek az ártó hatású gázok a lakás légterébe jutva, és feldúsulva egészség károsító hatásúak lehetnek. Ajánlatos tehát a lakásaink, élettereink kontrollja a radon terhelés tekintetében is, mely pl. egy telek beépítése elõtti diagnosztizálást, mérést, vagy adott esetben egy meglévõ lakás kontroll mérését jelenti, melynek eredményeképpen ha határértéket meghaladó dózis a mért érték úgy megtervezhetõk, kivitelezhetõk a szükséges és egyéni esetekre kialakított védelmi beavatkozások. A nemzetközi sugárvédelmi szervezetek (ICRP, BSS 95.), illetve az EU is javaslatokat tett, hogy 3 az országok milyen aktivitáskoncentrációnál vezessenek be korlátokat. E szerint Bq/m közt célszerû meghúzni a határt, ami 7000 órás benntartózkodás esetén 3-10 msv dózist jelent. Természetesen a választott határérték jelentõsen függ az ezt meghaladó épületek számától és az ország gazdasági helyzetétõl. A munkahelyeken, ahol évente körülbelül órát töltünk, 1000 Bq/m a javasolt határérték. A radonkoncentráció korlátozását az atomenergiáról szóló évi CXVI. Sz. törvény is elõírja. A 000-ben megjelent 16/000. (VI.8.) EüM. végrehajtási rendelet azonban csak a munkahelyeken írja elõ a korlátozást, a lakóépületekre vonatkozó értéket majd késõbb, egy kiegészítõ rendeletben szándékozik megállapítani. Az építõanyagokat a legtöbb országban radiológiai szempontból elõzetesen minõsítik. 3 Legtöbbször olyan rádiumkoncentrációt határoznak meg, ami kizárja a 00 Bq/m feletti radononkoncentráció kialakulását. Újabb elõírások már javasolják az építõanyagok radonkibocsátó (emanáló és exhaláló) jellemzõinek meghatározását is. A vizek radonkoncentrációját, bár eltérõ értékkel ( Bq/l), de több országban is korlátozzák. A vízbõl a radon a melegítés, aprózódás ( fõzés, zuhanyozás ) jut a légtérbe. Zavaró hatással csak nagy radonkoncentrációk esetén kell számolni. A földgázba is bejut a talajban lévõ radon, viszont csak ott kell magas koncentráció esetén számolni a hatásával, ahol zárt helységbe jutnak ki az égéstermékek (pl. gáztûzhely), bár itt eleve intenzívebb a szellõztetés is.

36 36. Védekezés a radon sugárzás ellen: A radon mind a természeti, mind az épített környezetünk állandó része, különbözõ koncentrációkban ott van a talajban, természetben, de jóval nagyobb koncentrációval terheli lakásainkat, és minden egyéb épületeinket is. A védekezés módja elsõsorban arra a kérdésre kell megadja a választ, hogy a meglévõ, vagy épülõ új épületeinkben mit kell tennünk ahhoz, hogy ne alakuljon ki az elõírt, meghatározott korlátoknál, vagy ajánlásoknál magasabb radon koncentráció. A védekezés célja az emberi egészség védelme. Épületek védelme: Fõ kiindulási pont a talaj mint elsõdleges radon forrás vizsgálata. A radon felezési ideje 3,8 nap, így normál esetben a talajból 1-3 m mélyrõl áramolhat ki, az ettõl mélyebbrõl származó radon mire a felszínre jut elbomlik. Ott ahol pl. törésvonalak vannak, sokkal mélyebbrõl és intenzívebben is feltörhet. A kiáramlást sok egyéb tényezõ is befolyásolhatja, melyek az elõzõekben már felsorolásra kerültek ( talajszerkezet, porozitás, évszakok stb). Néhány országban a területeket felmérik, pl. Csehországban szinte már az egész ország területét felmérték, így a radonveszély itt közelítõleg becsülhetõ, melyet a következõ táblázat ábrázol: Radon kockázati kategóriák a Cseh Köztársaságban TALAJ GÁZÁTERESZTÕ KÉPESSÉGE KOCKÁZATI KATEGÓRIA Alacsony Közepes Magas KICSI KÖZEPES NAGY TALAJGÁZ RADONKONCENTRÁCIÓJA (KBq/m3) <30 <0 < >100 >70 >30 3 A táblázatban pl. jól látható, hogy tömör, kis gázáteresztõ képességû talaj esetén 30 KBq/m (= Bq/m ) talajgáz koncentrációig alacsony kockázati tényezõvel kell számolni. Ugyanez a 3 30 KBq/m érték viszont laza, nagy gázáteresztõ képességû talaj esetén már nagy kockázatot jelent. Az alkalmazható védelmi megoldások a következõk: Új építkezések esetén pl. azt javasolják, hogy a tervezett ház alapterületén (a telken) meg kell mérni a talaj radonkoncentrációját és az eredményektõl függõen írják elõ az alkalmazandó építési technológiát. A használatbavételi engedély kiadása elõtt egy-két hetes méréssel ellenõrzik a beavatkozások, védelmek hatékonyságát. Néhány országban nem foglalkoznak a talajgáz radonkoncentrációjának mérésével, hanem olyan technológiát alkalmaznak, ami eleve megakadályozza a radon beáramlását.

37 37. Magyarországon sem az építés kezdések elõtti mérések, sem a védelmi technológiák, sem a kontroll mérések jelenleg nem jellemzõek a gyakorlatban, sem a családi házak, sem a társasházak, sem egyéb épületek vonatkozásában, ezért feltétlenül indokolt mind a diagnosztikák, mind a védelmek bevezetése. A talaj vonatkozásában alapvetõen három fõ védelmi megoldás terjedt el. Amennyiben nagyon magas a talaj mért rádiumkoncentrációja, szóba jöhet a talaj cseréje kisebb koncentrációjú talajra. Svédországi tapasztalatok szerint ez a megoldás mintegy 40-60% -os terhelés csökkenést eredményez. Amennyiben közepes a talaj mért rádiumkoncentrációja, úgy különbözõ közbensõ rétegekkel (pl. fóliákkal) lezárják, vagy lassítják a radon feláramlását. A harmadik módszer esetén az aljzatbeton vagy padlózóna alatt laza szerkezetû (pl. durva kavics) réteget, vagy esetlegesen szabad légteret alakítanak ki, melynek biztosítják az alsó zóna kiszellõztetését, melynek hatásfoka magas terhelés esetén javítható gépi kiszellõztetés közbeiktatásával is. Még jobb eredmény érhetõ el, ha a padló alatti laza rétegbe perforált csõhálózat kerül elhelyezésre, mely gyûjtõ hálózattal a gépi ventillátoros elszívás csökkenti a talaj gáznyomását, és elvezeti a szabadba a radon gázt. Épülõ új épületeknél a másodlagos radonforrásnak számító építõanyagok vonatkozásában még szerencsés módon, mind a tervezés, mind a kivitelezés során elõre kiválaszthatók azon építõanyagok, melyek a leginkább megfelelnek, többek közt a radonnal szembeni védelmi elveknek is. Ez pl. meglévõ épületek esetében csak rendkívül nagy utólagos költségviselések árán valósíthatók meg. Radon védelem, gáznyomás zárás-csökkentés, radon gyûjtés és elvezetés kiépítése új családiház építésénél. ( forrás: BFS ) RADONMENTESÍTÕ BEAVATKOZÁSOK KÖLTSÉGE ÉS HATÁSOSSÁGA ÚJ ÉPÜLETEKNÉL MÓDSZER KÖLTSÉG HATÁSOSSÁG Gyakori, intenzívebb szellõztetés Altalaj eltávolítás, talajcsere Alsó szigetelõ réteg, vagy rétegek beépítése Nyomás csökkentése + szigetelõ réteg a talaj alatt Kicsi Nagy Közepes Közepes Kicsi Nagy Közepes Nagy

38 38. Új épületek, társasházak preventív védelme: A Magyarországon 006-ban kifejlesztett QUADRAT SYSTEM komplex épületvédelmi rendszer egyik fõ alkotóeleme az elektroszmog elleni védelem mellett a lakóépületek radon sugárzások elleni védelme, mely egy preventív elvû védelem, azaz az effektív terheléstõl függetlenül idõben non stop folyamatos védelmet biztosít a radon sugárzással szemben. Ez a védelem tehát akár elõzetes radon mérés nélkül is nagy hatékonysággal alkalmazható, de a tisztánlátás és kontrollált minõségi építés szempontjai igénylik a radon mérést és diagnosztikát. A védelmi rendszer több szintû beavatkozások integrált koncentráció csökkentõ hatásainak eredményeképpen fejti ki optimális védelmi hatékonyságát a következõk szerint: A védelem elsõ eleme az elsõdleges sugárzás, a talaj radongáz nyomásának zárására, csökkentésére beépített polietilén fólia zár az épület talajjal érintkezõ alaplemez síkjában, továbbá minden egyes közbensõ födém síkjában. Ezáltal nagy mértékben mérséklõdik a legalsó épületszint, továbbá az egymás fölötti lakószintek talajból származó állandó radon terhelése. A védelem második eleme az épület minden egyes lakószobájának nyílászáró szerkezetébe beépített automatikus vonalszellõzõ beépítése, mely az adott térben folyamatosan min. 3 4,0m friss levegõt biztosít, ennek eredményeképpen az alkalmazott szintenkénti gázzár mérséklésén túl a térbe esetlegesen bejutó radon nem tud feldúsulni. Ez a védelmi elem alkalmas mind az elsõdleges (talaj), mind a másodlagos (építõanyag) sugárzások védelmére, azok koncentrációjának csökkentésére. A védelem harmadik eleme a másodlagos (építõanyagokból származó) sugárzások csökkentése céljából olyan építõanyagok kiválasztása, alkalmazása, melyeknek alacsony szintû a radon aktivitás koncentrációja (pl. mészhomok szerkezetû falazatok). Ennek már az épületek tervezési fázisában nagy jelentõsége van. A QUADRAT SYSTEM radon védelmi rendszer mindhárom védelmi elem együttes alkalmazásával komplexen és preventív elven biztosítja mégpedig hosszú távon és nonstop mûködéssel a védendõ terek radon elleni védelmét. A rendszer továbbá abban az értelemben is rendkívül hatékonyan mûködik, hogy bármilyen mértékû is egy adott lakás radon koncentrációja, annak mértékét a QUADRAT SYSTEM mindenképpen és állandóan nagyságrenddel csökkenti. Így ez a védelem még egy határértéken belüli terhelésû lakást is jobbá, egészségesebbé tesz. Fontos tényezõje ennek a típusú védelemnek, hogy alkalmazása új épületeknél csak egyszeri létesítési költségeket igényel, a mûködtetése semmiféle energiát nem igényel, így üzemeltetési költsége állandó és hosszú távú üzemeléssel: 0. Meglévõ épület estében pl. utólagos épület felújítás során ugyanezen szintû védelem kialakítása az új építéshez képest nagyobb létesítési költségeket igényel. A QUADRAT SYSTEM radon védelmi rendszerét a következõ modell ábrázolja: (A védelem elektroszmog területét és tartalmát a következõ fejezetek részletezik.)

39 39. A "QUADRAT SYSTEM" VÉDELMI RENDSZER RADON SUGÁRZÁS VÉDELME Minimális aktivitású építõanyagok. Automata vonalszellõzõk helységekben 1. Szintenkénti Gázzáró PVC fólia Talaj radonsugárzása, radongáz RADON VÉDELEM - ÉPÜLET RÉSZLET - TALAJ KAPCSOLAT PADLÓ RÉTEGRENDEK Külsõ járda Földszinti padló Pinceszint Parketta padló Beton esztrich Radongáz gátló réteg Hangszigetelés Vasbeton födém Talaj feltöltés Termett talaj Drain lemez + Radongáz gátló réteg Vasbeton fal / vízzáró SIKA tömítés Aszfalt burkolat Vasbeton alaplemez / vízzáró Szerelõbeton Radongáz gátló réteg Kavics ágyazat Teherhordó talaj

40 40. Meglévõ épületek védelme: Vannak hatásos védelmi megoldások a már meglévõ, magas radonkoncentrációjú épületek esetén is, de ezek megtervezése még több körültekintést igényel. Angliában pl. már több mint lakást radonmentesítettek utólagosan. Az alkalmazható védelmi megoldások és javaslatok a következõk: A beavatkozási szintet csak kis mértékben meghaladó koncentrációknál a meglévõ épületeknél is hatásos a gyakori szellõztetés, vagy a levegõ szûréses cirkuláltatása. A növekvõ energiaárakat is figyelembe véve a nagyobb radonkoncentrációknál a szellõztetés önmagában nem elégséges, inkább csak a hatásosabb beavatkozások bevezetéséig, ideiglenesen célszerû alkalmazni. Utólagosan, bontás nélkül nehéz megoldani a beáramlást gátló rétegek kialakítását, egyes estekben eredményes lehet a padló és a fal csatlakozások réseinek tömítése is. A padló alatti nyomáscsökkentést kész épületeknél már körülményesebb megoldani, de pl. egy nagymértékû épület felújítás esetén, amikor a padlózóna és szigetelés is cserére kerül, ez a védelem könnyen beilleszthetõ. A meglévõ padlózóna megtartása esetén az alapok külsõ oldaláról is kialakíthatók utólag szellõzõ nyílások, furatok, akár csõ bevezetések is, melyeknek megszívása már jó eredményekhez vezethet. Porózus talajok esetén Svédországban pl. az épületektõl m távolságban cm átmérõjû, kb. 4 m mély kutakat fúrnak, amelybõl nagy teljesítményû ventillátorral szívják ki a levegõt. Ezáltal csökken a nyomás a talajban, így a radongáz áramlás nem a házak, hanem a kút irányába tart. Néhány országban a fal melletti intenzív feláramlás ellen úgy védekeznek, hogy egy speciálisan kialakított falszegélyt szerelnek fel, és az így kialakuló kis csatornát szívják meg, elkerülve ezzel a radon lakótérbe való beáramlását. Jól záró ajtók, ablakok esetén megoldást jelenthet, ha a lakótérben egy kis túlnyomást biztosítunk. Ez egy kis ventilátor és megfelelõ fûtõtesttel elõmelegített levegõ befúvásával megoldható. Néhány helyen a padló alatti térbe történõ levegõ befúvással alakítanak ki túlnyomásos légpárnát, ami megakadályozza a radon feláramlását a talajból. Meglévõ épületeknél a másodlagos radonforrásból, az építõanyagokból származó radonkoncentráció pl. a nagy felújítások során a nem megfelelõ anyagok, szerkezetek cseréjével, vagy megmaradó anyagok, szerkezetek esetén az intenzív szellõztetések módszereivel vagy a fenti módszerek kombinációival csökkenthetõ. Olyan többszintes lakó vagy egyéb épületek esetében, ahol a legalsó alagsori szint vagy pinceszint légtere közvetlenül egy légteret alkot a felette lévõ lakószint(ek) légterével, feltétlenül ajánlott ezen légterek elkülönítése, egymástól való elzárása, ugyanis az altalajjal érintkezõ legalsó szint a legkoncentráltabb radongáz gyûjtõ tér, így annak a terhelése a legnagyobb. Kerülendõ tehát a lakószintek védelme érdekében a legalsó és felette lévõ szintek légtéri összenyitása. Ha tervezetten vagy utólagosan megfelelõ radon elleni védelem készül, úgy természetesen nem okoz terhelést és problémát a szintek légtéri közvetlen kapcsolata.

41 41. A fent említett megoldások közül a legcélravezetõbb módszer kiválasztását körültekintõ diagnosztikának, mérésnek, megfelelõ tervezésnek kell megelõznie, és a tervezett védelmi megoldás során meg kell határozni a radongáz útját, elvezetését, a védelmi konstrukciót stb. Az elkészült védelem után kontroll radon méréseket is ajánlott végeztetni, mely már minõsíti is a védett lakást. A radon sugárzás, és az ingatlanérték összefüggései: Napjainkban egyre inkább felmerülhet telek vásárlásnál, lakás vásárlásnál a radonkoncentráció meghatározásának igénye. Feltételezhetõen kicsi az esély arra, hogy az eladó ezt meg is engedje, hiszen könnyen elõfordulhat hogy veszít a pozícióján. Alacsony radonkoncentráció esetén ugyanis senki sem fizet többet az ingatlanért, nagy koncentráció esetén pedig árcsökkentés, vagy akár vevõi visszalépés is történhet. Több napig tartó mérések esetén lehetséges, hogy az értékvesztések elkerülés érdekében a mérések manipulatív befolyásolása is elõfordulhat (pl. elõre kiszellõztetik a mérési helyeket, stb.), mivel a mérések elõtt legalább egy napig zárva kell tartani a tereket, amit a tulajdonosok tudnak elvégezni, betartani. Szakszerû és megfelelõ radon védelemmel tehát nem csak az emberi egészség védelmével kapcsolatos igények, de a lakás tulajdonosi érdekeket szolgálóan, a lakás ingatlan értékének magasabb vagy értéktartó szintje iránti elvárások is teljesülnek. Leegyszerûsítve a megfelelõ védelem nem csak az egészséget, de az ingatlan értéket is védi, emeli és elkerülhetõ az ingatlan értékvesztése.

42 4. 6. NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK 6.1. TERMÉSZETES SUGÁRZÁSOK: A Földbõl származó természetes elektromágneses sugárzások jellemzõi: A Föld mágneses sugárzásának, láthatatlan mágneses mezõjének mágneses védõpajzsának döntõ szerepe van egyrészt a földi élet védelmében a kozmikus sugárzásokkal, a nappal mint termonukleáris kemencével napkitörésekkel szemben, másrészt az emberi élettér biztosításában. A föld mágnesességének energiáját a föld felszíntõl mintegy 3000 km-re lévõ C fokos, több ezer bár nyomás alatti magma, és a föld-hold tömegvonzás indukálja. A Föld mágneses tere sem a sugárzások jellege, sem azok erõssége tekintetében nem homogén, melynek fõ okai a földkéreg (15-45 km vtg.) változó eltérõ szerkezete, geológiai törésvonalak helyzete, föld alatti vízerek, érctelepek, sótelepek, barlangos térrészek eltérõ villamos vezetõképessége. A különbözõ izotópokból (urán, thorium, kálium, rádium, radon) kibocsátott energiák, negatív és pozitív sugárzások a föld felszíne felé áramlanak a kisebb elektromos potenciálú réteg felé. A földsugárzások frekvencia spektrumai eltérõek és az idõ függvényében is változó erõsségûek, (3 féle radioaktív sugárzás, egyéb részecske és hullám természetû sugárzások), ugyancsak eltérõek a sugárzások emberi egészségre jótékony vagy káros hatásai. A Föld mágneses energiái mind mûszeresen, mind radiesztéziailag mérhetõek. Kutatók felfedezték, kimutatták a föld felszínén megjelenõ mágneses térrács rendszereket Hartmann háló (,8x,5m Közép-Európa területén), Curry háló stb. A naptól és a világûrbõl származó természetes kozmikus sugárzások: A legalapvetõbb a földi életet biztosító sugárzásunk a Nap, mely lényegében egy elektromágneses foton sugárzás, valamint többfajta részecske sugárzás. A Nap sugárzás teljes spektrumú, mely a hullámhosszok szerint csoportosítható. Kezdõdik a nagy hullámhosszúságú de igen kis energia tartalmú sugárzásokkal, folytatódik a mikro, infravörös sugárzásokkal, melyeket a látható fénysugárzás követ, majd fellép az ultraibolya, a röntgen, és záródik az igen nagy energiájú gamma sugárzással. Ezen kívül a földet a kozmoszból egy pozitív töltésû csillagközi térbõl érkezõ részecske sugárzás is éri.

43 43. A kozmikus sugárzások a napszakok, évszakok váltakozásával szintén idõben változóak, és mérhetõek (pl. idõjárások részletesen elõre jelezhetõek, védekezések tervezhetõek stb.). Ezen sugárzásokat a Föld részben felfogja, elnyeli, részben a légköri rétegek visszaverik, valamint a Föld mágneses pajzsának hatására ezen sugárzások részben modulálódnak, részben megsemmisülnek. Korunk egyre súlyosabb környezeti változásai a Föld védõpajzsának, légkörének gyengülésével a kozmikus sugárzások növekvõ tendenciája, az üvegházhatás által kiváltott globális problémakör. A nem ionizáló, természetes sugárzások, valamint mágnesesség példái és érdekességek. Különleges helyek: A köztudatban, de az ezoterikus és vallásos irodalomban is világszerte hallunk, olvasunk a Földnek olyan speciális helyeirõl, ahol az oda zarándokló emberek egészségi állapotában néha hihetetlen pozitív változások mennek végbe. Nevezik az ilyen környéket kegyhelynek, aktiváló helynek, mágikus helynek, kultikus helynek, energiahelynek, misztikus helynek, térerõ helynek, zarándokhelynek, stb. Általánosságban szentélyek, templomok körzetérõl van szó, de lehetnek markáns sziklák, vagy barlangok is az energiaadó helyek, ahol az emberek nem telepednek le, hanem ezeket a befelé fordulás, az elmélkedés, a testi lelki energia tankállomásként használják. (Pld.: a franciaországi Lourdes, a portugáliai Fatima, a lengyelországi Czesztochowa, a boszniai Mezsdugorje, mexikovárosi Guadeloupe-bazilika, obertsdorfi energiatér, Leerbach forrás, japán ISE ISE szentély, Szent György vonal stb.) Karl-Heinz Kerll német fizikus 1988 óta kutatja a legmodernebb mûszerek segítségével az energiahelyek titkait, 4 ezer méréssort végzett 1086 kísérleti személyen, 130 energia helyen, 35 országban, 8 m-tõl 545 m tengerszint magasságig, több mint embert kérdezett meg. A sokoldalú mérések alapján a vizsgált helyeket Kerll alapvetõen két alapvetõ csoportra tudta felosztani: energia helyekre, és nyugalom helyekre. Meghatározta, hogy ezek a speciális helyek a következõ jellegzetességekkel bírnak: Energiahelyek: vízerek, vagy azok keresztezõdése fölött helyezkednek el, geológiai vetõdés, tektonikus hasadék, törés van alattuk, pozitív polarizációjúak. A legkülönbözõbb kísérleti alanyoknak az észrevételei, vagyis a helyeknek az emberi szervezetre gyakorolt érzetei mindenhol ugyanolyan jellegûek voltak, mégpedig: bizsergés, vibrációérzés, melegség érzés, energetikai feltöltõdés.

44 44. Ezen helyeken 3 napi mérés után egyértelmûek voltak a Kirlián fotográfiai felvételeken a pozitív változások (Kirlián orosz házaspár által a múlt század 30-as éveiben kifejlesztett eljárás energetikai diagnosztizálás nagy frekvenciával a kéz-, láb ujj végeirõl készített felvételek alapján). Nyugalom helyek: vízér, vagy vízér keresztezõdések hiánya, földtani vetõdések, hasadékok, törések hiánya, negatív polarizáció. A legkülönbözõbb kísérleti alanyoknak az észrevételei, vagyis ezen helyeknek az emberi szervezetre gyakorolt érzetei mindenhol ugyanolyan jellegûek voltak, mégpedig: jó közérzet, ellazult érzet, oldott, kellemes érzet. A sokrétû kutatások eredményeképpen kiderült, hogy a csodatévõ helyek egymástól alapvetõen különböznek, bár mindkét fajta helynek van hatása az emberi szervezetre. Amíg a nyugalom helyeken nincs semmiféle geomágneses zavar, addig az energiahelyeken szoros összefüggésben léteznek geomágneses zavarok. Mindezeknek az adatoknak a feldolgozása természetesen csak egy kis lépés a Föld és az ember finom energetikai viszonyaiban rejlõ ismeretlen tényezõk feltárásához, hiszen e kölcsönhatásokat évezredek óta kutatják minden kultúrában, és nagyon sok jelenség létezik, melyek hatása felfedhetõ, de mégsem tudták még a jelenlegi technikai szinten kellõképpen bizonyítani. A Föld mágnesesség a föld magmában lévõ, rendkívül nagy elektromos töltés mozgások eredménye. A kanadai Bothia félszigettõl észak nyugatra kb km-re a geográfiai északi pólustól található a mágneses déli pólus. A mágneses északi pólus pedig egészen délen az antarktisz peremén helyezkedik el. Egy mágneses iránytû északi hegye tehát a mágneses déli pólusra mutatván az északi égtájat jelzi. A föld állandó mágneses mezõjét irányjelzõ orientációként alkalmazzuk pl. a hajózásban, természetjárásban stb. A Föld mágnesesség szervezetünk mûködésében releváns dimenzióként messzemenõen homogén. Ez azt jelenti, hogy szervezetünk érzékel egy mágneses mezõt, mely a teljes testre, mind az erejét mind az irányát tekintve homogén és állandósult. Mesterségesen elõállított mágneses terekkel ez a természetes mágnesesség erõsen befolyásolhatóvá vagy szétrombolhatóvá válhat. Mágnesezett fémek vagy pl. hangszórók mágnesei behatással bírnak, melyek mérõeszközökkel is kimutathatók. A tudományos kutatások még nem tárták fel elégséges mértékben, hogy viszonylag gyenge mágneses terek mint a föld mágnesesség és annak zavarai miként hatnak. Az azonban tény, hogy ezen gyenge jelek is biológiai hatásokat váltanak ki pl. az állati világban, ami egyszerûen azáltal is bizonyított, hogy az állatok orientálódni képesek a föld mágnesesség alapján. Az állatok pl. egyes halak képesek már a föld átlagos µt közötti mágneses terének már 0,1% -át is érzékelni, azaz 0,03-0,06 µt mágneses teret. Sok faj érzékeli a föld mágnesességét: pl. galambok, költözõ madarak, méhek, csigák, hangyák, de növények is képesek erre: pl. a búza gyökérzete általában észak déli irányban növekedik.

45 45. A mágnesesség hatása az emberi szervezetre: Már idõszámításunk elõtt 00 körül is alkalmaztak természetes mágneseket a kínai orvoslásban, õsi indiai szent írások, a Védák is említik betegségek mágneses kövekkel történõ kezelését, Kleopátra mágneses köveket viselt homlokán, hogy lassítsa öregedését és megõrizze szépségét. Napjainkban a 90-es évek tájékán figyeltek fel a mágneses terápia gyógyító, fájdalomcsillapító hatására és kezdetben sportolókon alkalmazták. A jótékony hatást azzal magyarázták, hogy a fájdalom elektromos jelként haladva az idegsejtek között megszünteti a sejtek polaritását, amit a mágnesek helyreállítanak. Ezen túl a véráramban lévõ töltött részecskékre hatással javítják a keringést, így a szövetekbe több oxigén és tápanyag kerül és segíti a gyógyulást. A NASA kutatói az ûrkutatás során tapasztalták, hogy a föld mágneses mezejének elhagyása után néhány nappal az ûrhajósok teste rosszabbul mûködött, fáradtságra, gyengeségre panaszkodtak, kalciumveszteség és izomgörcs tünetek léptek fel. Ennek megoldására mágneseket helyeztek el az ûrruhákban és az ûrhajóban. A napi életvitel során a földi mágneses tér befolyásolása pl. elektromágneses terekkel, kisebb nagyobb elektroszmog hatásokkal, hasonló ûrsikló szindrómákat okozhat a lakosságnak. Ma már nem kérdés az orvoslásban, hogy mágneses kezelések alkalmazása orvosi felügyelet és irányítás mellett egészség javító hatású és lényeges terápiás jelentõséggel bír. A Föld központi rezgése frekvenciája a Schumann rezonancia hullám a maga 7,8 Hz es rezgésével, melynek központi jelentõsége van az agy összpontosításában és tanulási képességében. Hogy ez mennyire fontos az emberi test számára, a NASA is rádöbbent az ûrkutatások kapcsán. Az asztronauták életfolyamatai a világûrben sokkal gyorsabban játszódnak le, mint a földön az ûrben pl. sokkal jobban öregedtek. Ennek okaként a szakemberek a föld mágneses mezõjének hiányzó frekvenciáit jelölték meg. Ezért ma már az ûrállomásokon ezt a frekvenciát az ûrben is elõállítják. Ez is tehát azt bizonyítja, hogy a Föld mágnesessége és alacsony frekvencia tartománya az emberi élet és egészség egyik legfontosabb fenntartó eleme. A Föld láthatatlan mágneses védõpajzsa, mely védelmet nyújt a nap és az ûr veszélyes sugárzásaival szemben, megdöbbentõ gyorsasággal gyengül. A változás aránya magasabb az elmúlt 300 évben, mint az ezt megelõzõ 5000 évben bármikor. Ez a gyorsuló változás a tudósok szerint arra utal, hogy a mágneses mezõ irányváltásra készül. A mágneses mezõ tizedére, de akár századára is legyengülhet a mostani állapotához képest, ami azt jelenti, hogy több kozmikus sugárzás fog a Földre jutni. A tudósok szerint ezek a fordulások a Földön évente zajlanak le.

46 46. A Föld mágnesességének a magmán túl részét képezik a Föld km vastagságú szilárd kérgének kõzetei, melyek a keletkezésükkor magukba zárhatják az uralkodó mágneses teret. Magmás kõzetek esetén a mágnesességet hordozó ásványok mágnesezhetõségi küszöbhõérték alá hûlve akárcsak egy iránytû beállnak az akkori mágneses erõvonalaknak megfelelõen a kõzetbe, így mintegy belefagy a kõzetbe a keletkezéskori mágneses tér. Üledékes kõzeteknél a már eleve mágneses szemcsék az ülepedés közben állnak be az erõvonalakkal párhuzamosan és a kõzetté váláskor rögzül az eredeti tér. A századfordulón franciaországi vulkáni kõzeteken észlelték elõször, hogy bizonyos láva folyamok nem a mai északi pólus felé mutató parányi iránytûket zártak magukba, hanem a déli pólus felé mutattak. Több izáró vizsgálat során arra következtettek, hogy a Föld mágneses tere idõrõl-idõre átfordul, melyre azóta Nobel-díjas magyarázat is született (Alfven mágneses dinamó elmélete). Igen sok mérés után ma már bizonyított, hogy a Föld története folyamán a mágneses tér igen sokszor átbillent, melyeket a kõzetek rögzítettek. Mágneses terek, elektrosztatikus terek,: Az emberi szervezet az evolúciós fejlõdés során alkalmazkodott a természet, a föld µt erõsségû mágneses teréhez, melynek befolyásolása a fentiekben részletezettek szerint ártó hatásokat okozhat. A lakások mágneses forrásai a következõk lehetnek: Mágnesezett fémek, mint pl. acélrugós ágymatracok, fûtõtestek, fém bútorok, berendezések fém burkolatai, acél tartószerkezetek, beton vasalatok. A vasanyagok pl. a gyártásuk során az egyenáramos hegesztések hatására mágnesezõdnek. Hangszóró mágnesek, rádiók, ébresztõs rádiók, fejhallgatók, telefonkagylók, ahol permanens mágnesek mûködnek. Néhány tipikus példa statikus mágneses mezõkre: Föld mágnesesség mértéke Egyenáramú villamos, trolibusz utasterének állandó mágneses tere Elektrotomográf környezetében a személyzet terhelése Elektrotomográf hatása a páciensre a vizsgálat alatt EKG mérés µt Kb. 80 µt 100 µt - ig 4000 µt - ig 300 µt A mágneses hatások mágneses iránytûvel is ellenõrizhetõk, mérhetõk. Egy acélrugós ágymatracnál pl. a mágneses irány akár 360 fokkal is eltérhet.

47 47. Elektrosztatikus feltöltõdések a töltés különbségek által indukálódnak, mindenek elõtt szintetikus textiliáknál, padlószõnyegeknél, bútoroknál, tapétáknál, függönyöknél. Ezen feltöltõdések tapasztalhatók pl. ha ilyen térbe benyitva a kilincs vagy más fémtárgy érintésével egy elektromos kisülés érzékelhetõ. Apró villám effektuson túl további hatásként a feltöltõdött terekben csökken a levegõ ion koncentrációja, ami egészségügyileg nem elõnyös. Más tekintetben pl. speciális funkciójú helyeken külön védekezni kell az elektrosztatikus feltöltõdésekkel szemben akár szikramentes felületek igénye esetén (antisztatikus padlók). Védelmi javaslatok a mágneses és elektrosztatikus terek hatásaira: Célszerû az acélmatracos fekhelyek vagy fémszerkezetû ágyak alkalmazásának mellõzése. Ajánlott a huzamos tartózkodás során legalább 0,5 m-1m védõtávolság betartása acél fûtõtestektõl, hangszóróktól vagy nagyobb méretû permanens mágnesektõl. Célszerû elkerülni a lakásokban a sztatikusan feltöltõdõ anyagok beépítését, használatát. Ajánlott a légtér levegõ páratartalom optimális szinten tartása, amellyel a sztatikus feltöltõdések légtéri ionizációi gyorsabban helyreállnak. 6.. MESTERSÉGES SUGÁRZÁSOK Az elektromágneses mesterséges sugárzások széles spektrumán belül az elektroszmogot kiváltó sugárzások két fõ csoportra oszthatók: kis frekvenciás sugárzásokra (0 Hz-30 khz) és nagy frekvenciás sugárzásokra (30 khz-300 GHz). Míg a kis frekvenciás tartományba jellemzõen a háztartási energiák, berendezések, gépek, távvezetékek tartoznak, addig a nagy frekvenciás tartományba jellemzõen a rádióhullámok, mikrohullámok, távközlõ rendszerek sorolhatók Kis frekvenciás mesterséges sugárzások példái: A mesterségesen elõállított kis frekvenciás elektromos és mágneses terekben legnagyobb mértékben a váltóáramos terek játszanak szerepet. Civilizált életvitelünk szinte minden területen ezekhez a terekhez kapcsolódik: elektromos kábelek, vezetékek, háztartási gépek, berendezések, az erõmûvektõl a lakásig. Európában az 50 Hz/0 V háztartási energia ellátás jellemzõ, USA-ban és Kanadában 60 Hz. Erõmûvek, távvezetékek: Villamos-, vízi-, szél- stb. erõmûvekben lényegében a mechanikai energiát generátorok segítségével indukálják elektromos energiává különféle hatásfokokkal. A termelt energia feszültségét transzformálják, pl nagy feszültséggé, hogy az távvezetékekkel szállítható legyen.

48 48. Elektromos távvezetékek behálózzák országainkat melyeket földkábellel, légvezetékekkel, akár tenger alatti vezetékekkel vezetnek. Ezek a vezeték hálózatok, behálózzák környezetünket és minél sûrûbb és nagyobb az energia felhasználás, a hálózatok rendszere is ugyanúgy sûrûsödik, pl. nagyvárosok vagy sûrû ipari, közlekedési övezetek. A távvezetékeken alkalmazott jellemzõ feszültségek: 10 kv, 0 kv, 10 kv, 0 kv, 400 kv, 750 kv. Minél nagyobb egy adott távvezeték feszültsége és áramerõssége, annál nagyobb elektromágneses terhelést gyakorol a környezetére, melyet befolyásolnak egyéb tényezõk is, mint pl.. milyen fáziselosztású vagy konstrukciójú a vezetékrendszer, milyen magasságban helyezkedik el. A vezeték környezete is hatással bír az ottani térerõsségre pl.: a vezetékek elektromos terébe benyúló objektumok (fák, épületek) térárnyékoló hatást képeznek. Az elektromos térerõsség a vezetéktõl 1m-re fekvõ fa esetében 10%-al, 5m távolság esetében 50%-ra csökkenhet. Kõ falazatú épületek szintén nagy árnyékoló hatást fejtenek ki. Pl. az épületen kívüli elektromos térõsséget oly mértékben árnyékolják, hogy az épületen belül az érték akár 10%-ra csökken. Az árnyékolás mértéke összefügg a határoló épületszerkezet nedvességtartalmával. Faházak, vagy nagy üvegfelületû épületek esetében ez az árnyékoló hatás értelemszerûen már nagyon csekély mértékû. A távvezetékek mágneses térerõsségének nagysága lényegében a vezetéken átfolyó áramtól, a vezeték konstrukciójától függ. A mágneses térerõsség arányaiban a vezetéktõl való távolság négyzetével csökken, de itt az objektumok árnyékoló hatása lényegesen alacsonyabb, ezért ez a tényezõ nagyobb fontossággal bír. Rövid áttekintés a nagy feszültségû vezetékek védõtávolságairól: Nagyfeszültségû vezeték védõtávolságok Minimális védõtávolságok Magyarországon / trv. Ajánlott minimális védõtávolság Svájcban Ajánlott védõtávolság / Katalyse Intézet kv 5 m 110 m 0-95 m 0 kv 10 m 0 m m kv 0 m 380 m m Az átlagos térerõsségek nagy feszültségû vezetékek alatt, földtõl 1 m magasságban: Nagyfeszültségû vezetékek átlagos térerõsségei 110 kv / 1000 A vezeték 0 kv / 1000 A vezeték 380 kv / 1000 A vezeték Mágneses térerõsség 8,7 µt 9,1 µt 11,9 µt Elektromos térerõsség 1100 V / m 300 V / m 400 V / m Megjegyzés: az elektromos térerõsség lakossági törvényi határértéke Magyarországon: 5000 V/m, USA - ban: 1000 V/m. A Katalyse Intézet által ajánlott határérték pedig: 0,1 µt és 10 V/m térerõsség. Nagyfeszültségû földkábelek esetében a földtakarásoknak az elektromos térerõsség vonatkozásában jelentõs árnyékoló hatása van. A nagyobb feszültségek itt is arányosan nagyobb terhelést indukálnak. Egy 400 kv-os földkábel esetén, mely,5-3,7 mélyre került lefektetésre 1000 A áramerõsség mellet a földfelszín felett 30 µt mágneses térerõsséget indukál, ami magasabb mint egy hasonló légvezetéknél, ezért itt mintegy 0 m védõtávolság ajánlott. Ilyen vezetékek felett nem tanácsos, hogy lakóházak, óvodák, iskolák létesüljenek. A terhelések méréses ellenõrzése ajánlott.

49 49. Nagyfeszültségû egyenáramú villamos rendszereknél pl. vasutvonalaknál pl. 1,5-3 kv tápfeszültség a vasúti kocsiban 300 V/m-ig terjedõ elektromos térerõsséget okozhat. Az 500 kv körüli egyenáramú távvezetékek mentén, közvetlenül a vezeték alatt 0000 V/m-ig terjedõ térerõsség mérhetõ. Védelmi javaslatok nagyfeszültségû légvezetékek, földkábelek elektroszmog hatásaira: Legalább a rendeletekben elõírt minimális védõtávolság ellenõrzése, betartása. A prevenció elvén lehetõség szerint minél nagyobb védõtávolság alkalmazása. Kerülendõ a hosszú idejû vagy rendszeres tartózkodás a nagy feszültségû vezetékek, földkábelek alatt, felett és azok közelében. Az épületek, lakások belsõ villamos hálózatai szintén különféle vezeték rendszereken keresztül épülnek ki a csatlakozási pontokig. Ezek a vezeték rendszerek már általában a háztartási energiára transzformáltak (0 V/50 Hz), de pl. ipari, mezõgazdasági, katonai és egyéb funkciókhoz más feszültség tartományok is járatosak kiszolgálva a felhasználás igényszintjét. A vezeték rendszerek méretezett kábelek hálózata falakban, födémekben, padlózónákban kerül elhelyezésre általában beépítetten, eltakartan, ezáltal az adott térben a vezetékek nem láthatók, hatásuk emberi érzékszervekkel nem is érzékelhetõ. Az elektromos ellátással gyakorlatilag minden kábel feszültség alatt van, ami elektromos térerõsséget okoz a környezetében, mely hatással van minden elektromosan vezetõ anyagra, az emberre is. Fontos kérdés, hogy van -e a vezetéken energiafelhasználás vagy nincs. Ha pl. egy 0 V-os áram alatt lévõ kéteres elektromos kábelt kezünkben tartunk, úgy mintegy 30 V-os feszültség éri testünket is, mely döntõ részben a test felületén vezetõdik el. Minél több az elektromos kábel és minél közelebb van a környezetünkben, annál nagyobb elektromos térerõ terheli szervezetünket. Egy ülõ ember alatti elektromos vezetékkel pl. az ember is 4-6 V feszültség alá kerül. Lényeges elemét képezik az elektromos hálózati rendszereknek az épületekbe telepített transzformátorok, az épületcsatlakozások, ház és lakás csatlakozások szekrényei, elektromos mérõóra szekrények, biztosíték táblák, melyek az elosztást, a csatlakozást, a biztosítást szolgálják. Ugyanakkor a vezetékek nyomvonalához képest nagyobb terhelést jelentenek a környezetükre, mivel ezeken a pontokon koncentrálódnak az energiák hálózatai (itt a legnagyobb az épületen átfolyó össz. áram). Ezen helyeken fokozott figyelmet érdemes fordítani a terhelések nagyságára, és a szükséges védelemre. Koncentráltan nagy elektromágneses terheléseket, egészségügyi kockázatokat kapnak pl. azon társasházi lakások, ahol az emeletenkénti villanyóra csoportok (lehet akár 10-0 villanyóra is egy helyen) mögött lakószobák vagy hálószobák helyezkednek el minden védelem nélkül.

50 50. Társasházi lakások, mint az elektroszmogtól legjobban terhelt lakások: Az elektroszmog terhelések megjelenése a társasházakban korunkban egyre potentáltabb kérdéskört jelenthet. A meglévõ társasházak ingatlanállománya már egy adott ingatlan építészeti, mûszaki, funkcionális, minõségi-avultsági állapotot takar. Ezek az ingatlanok már lakottak és adottságaik hosszabb ideje, akár évtizedek óta ismertek. Az utóbbi évtized társasházi lakásépítéseinek ingatlan állománya már egyáltalán nem a meglévõ állomány karakterisztikáit és jellemzõit hordozza, hanem azoktól jelentõsen eltér, jóval sûrûbb elektromos hálózatot tartalmaz. Az új építésû társasházak az elektroszmog kapcsán jellemzõen az alábbi problémaköröket vetítik elõre: Egyre csökken a társasházi lakások átlag alapterülete. Amíg egy évtizeddel korábban adott épület kubatúrában pl 80 db lakás volt, most ugyanolyan befoglaló méretek mellett akár db lakás is lehet. Következésképpen jóval több az épületek konyháinak, fürdõszobáinak száma, jóval több a jelentõsebb fogyasztású háztartási gépegységek száma, ami a hálózatok sûrûségét, az elektroszmogot szignifikánsan növeli. Egyre csökkenõ lakásméretek egyenes következményei az egyre szinte minimumra csökkenõ helység (szoba, konyha, fürdõ stb.) méretek. Emiatt a bútorozások, és berendezések egymástól való tércsökkenéseivel az emberi tartózkodás is közelebb kerül a gépi berendezésekhez, elektromos hálózatokhoz, tehát a mérték minimalizálása szintén az ártó expozíciók növekedése irányába mutat. Korunk rohamosan fejlõdõ elektronikai ipara újabb és újabb elektromos készülékek garmadáját kínálja a fogyasztói társadalomnak. Ezek igénybevétele megnövekedett, aminek következményként nagyban megnõtt, sûrûsödött a lakásokon belüli falba szerelt áramkörök volumene, melyeknek csak feszültség alatt tartása is az elektromos térerõsség nagyságrendi megnövekedéséhez vezet. (pl. gyakorlati eset egy 7 m -es konyhában 5 db 0 V os dugalj!) A minimális felszereltségeket az MSZ / rögzíti.

51 51. TÁRSASHÁZ LAKÁS ELVÁLASZTÓ FALAZATOK ÉS FÖDÉMEK Társasházi lakások elektroszmog környezete KÜLÖNBÖZÕ ELEKTROMÁGNESES UGÁRZÁSOK ELEKTROSZMOGOK ( forrás: QUADRAT ) TÁRSASHÁZ METSZET A megépített társasházaknál a lakáselválasztó falak (melyek szerkezettõl függõen általában 30 cm vastagságúak) vonalában ezen falazatokban jellemzõen mindkét lakás oldalon készül falba szerelt vezeték hálózat, és ehhez kapcsolódnak különféle háztartási gépek, berendezések. Ebben az övezetben az elektromos és mágneses térerõk keletkezése felveti a kérdést, hogy milyen nagyságú expozíciót közvetíthetnek az egyik lakás oldali hálózatok, berendezések a tõle 30 cm-re lévõ falon túli másik lakás fekvõhelyére. Lényeges kérdés, hogy ez az elektroszmog terhelés mennyi ideig áll fenn, és hogy van -e a szomszédos lakóknak errõl tudomásuk, vagy tudnak -e az ilyen kockázatok ellen védekezni. Ezeknél az állapotoknál tehát a társasházi lakók védelem nélkül kiszolgáltatottakká válnak. A mai építészeti, belsõépítészeti funkcionális változások miatt jellemzõen már tömeg igény a nappali szobák amerikai konyhás kialakítása. Ebbõl következõen a szoba terébe szinte átemelõdnek a szoba egy részébe szerelt konyhák elektromos áramkörei, gépegységei minden elektroszmog indukáló hatásukkal együtt, ami megint csak az ártó expozíciók nagyságát növeli. Trendként megállapítható, hogy korunk új társasházainak elektroszmog terhelése lényegesen megnõtt, ugyanakkor a gyakorlatban még nem készülnek védelmi rendszerek. Összefoglalva elmondható, hogy a társasházak az elektroszmogok ártó hatásai szempontjából egészségtelenebbek és kockázatosabbak.

52 5. EGY TÁRSASHÁZ JELLEMZÕ ELEKTROMOS RENDSZERE: Lakás áramkör elosztó és biztosító doboz Kapcsolók Lakások áramkörei Lakás lámpatestek Lakás dugaszoló aljzatok Villanyóra szekrény Ház csatl. szekrény Ház elektromos kábelcsatlakozás Védelmi javaslatok az épületek, lakások villamos hálózatainak elektroszmog hatásaira: Az épületek tervezésekor, kivitelezésekor a megfelelõ árnyékolás védelem kialakítása mind a vezeték nyomvonalak, mind a csatlakozó szekrények, villanyórák övezetében. Különösen akkor, ha azok hálóhelyekkel határosak. Környezetünk ellenõrzése a huzamos tartózkodási hely (lakás, iroda, stb.) a tényleges hatások, megfelelõ védõtávolságok tekintetében. Lehetõleg nagy védõtávolságok tartása az elektromos hálózatoktól és lehetõleg rövid idejû tartózkodás a hálózatok közvetlen közelében. Meglévõ állapotoknál, szabályozott vagy ajánlott határérték túllépés esetén utólagos védelem és árnyékolás kiépítése ajánlott. Automata áramköri biztosító megszakítók, és/vagy árnyékolt vezetékek és dugaljak, és/vagy felületi árnyékolások alkalmazása. Társasházi lakásoknál külön kontroll és szükség esetén védelem a lakást határoló szomszédos lakások vagy egyéb szomszédos terek elektroszmog hatásaira a határoló tér mind a négy irányából. Háztartási gépek, berendezések: A háztartások gépeinek, berendezéseinek száma korunkban egyre nagyobb mértékben növekszik, mint ahogy nõ az elektromos energia felhasználása is. Függetlenül a funkciótól, minden elektromos gép kisebb-nagyobb mértékben kibocsát elektromos és mágneses terheléseket a környezetébe, még akkor is ha Stand-by üzemmódban van.

53 53. Mágneses térerõsség vonatkozásában attól függ egy készülék kibocsátása, hogy milyen nagy a villamos energia felhasználása, és milyen a rendszere. Nagy áram igényûek pl. a hõsugárzók, villany boylerek, mosógépek, mosogató gépek, klímagépek. Nagyságrendjét tekintve az 500 W feletti teljesítményû gépek sorolhatók ide. Ezen kívül minél nagyobb a készülékek üzemeltetési ideje, annál nagyobb az expozíciós idõ is. Svájci építésbiológusok elektromos térerõ ajánlása a hálóhelyekre. Feszültség/millivolt Feszültség/Volt Hosszú távú értékelés 1000 mv felett mv mv mv 0 mv alatt 1 V felett 0,5 1 V 0,1-0,5 V 0,0 0,1 V 0,0 V alatt (a magyarországi törvényi elektromos térerõ határértéke: 5000 Volt) Kritikus hálóhely Terhelt hálóhely Mérsékelten terhelt hálóhely Jó, elfogadható hálóhely Hosszú távon nagyon jó hálóhely Más szempontból vannak elektromos háztartási készülékek, elektronikai berendezések, melyek a lakások hálószobáiban, alvó helyek közelében üzemelnek (rádiók, elektr. órák, hifi, elektr. vízágy, babyphon), tehát az alvási ciklus alatt hosszú, tartós expozíciót sugároznak. Ezeknek a készülékeknek a trafó egységei okozzák a lényegesebb elektromágneses térerõsség terheléseket. Ezért ezektõl a kellõ védõtávolság, vagy használaton kívüli áramtalanítás fontos szempont a védekezésben. Televízió berendezések esetében pl. a kisebb energia felhasználású korszerûbb készülékek elõnyösebbek. Ilyenek pl. a folyadékkristályos LCD készülékek, melyek jóval alacsonyabb terhelést adnak át környezetüknek. Harmadsorban egyes készülékeknek viszonylag alacsony a kibocsátásuk, rövid ideig üzemelnek, de a fejhez nagyon közeli pozícióban exponálnak (hajsütõ, villanyborotva, stb.). A gépek ártó expozíciós hatása tehát annál nagyobb, minél nagyobb a feszültsége, áramfelvétele, minél hosszabb az expozíciós üzemideje és minél közelebb helyezkedik el az emberi testhez. Az elektromos gépek berendezések használata elsõsorban az emberi tényezõtõl függ, ezért az ártó hatások megelõzése érdekében a használati módot ajánlott elõtérbe helyezni.

54 54. Néhány példa a háztartási gépek jellemzõ expozícióiról: (forrás: KATALYSE Institut) HÁZTARTÁSI GÉPEK Fúrógép Elektr. fogkefe Elktr. Tûzhely Elektr. borotva Villanypárna Hõsugárzó Körfûrész Porszívó Színes TV Elktr.padlófûtés Kézi mixer Lámpa Mikrosütõ Rádiós ébresztõ Kistrafó-töltõ Képernyõ MRP Vasaló Kávéfõzõ Hûtõszekrény Kenyérpirító a gépegység felületén >100 > > >100 >100 >100 >100 0 >100 >100 >100 >100 >100 30,5 1,8 18 Mágneses térerõ (µt) 30 cm távols. Magas terhelés 16 5 (5 cm) 3 90 (1 cm) 9 (1 cm) Közepes terhelés ,5 (50 cm) 0,4 0,15 0,3 0,7 Elektromos térerõ (V/m) 30 cm távols. 100 (1 cm) 4500 (1 cm) >100 >100 >100 Alacsony terhelés 5 (50 cm) > > Tipikus expozíciós idõtartam naponta percek percek órák percek órák órák percek percek órák órák percek órák percek órák percek órák órák percek órák percek Tipikus távolság a fejtõl kicsi nagyon kicsi közepes nagyon kicsi nagyon kicsi nagy kicsi közepes nagy közepes különbözõ különbözõ különbözõ különbözõ különbözõ kicsi kicsi különbözõ különbözõ különbözõ Z 30 cm 550 nt Y 30 cm 400 nt 10 cm 0 nt 0 cm 7000 nt 0 cm nt 0 cm 4400 nt 35 cm 100 nt X X 35 cm 100 nt 0 cm 6400 nt 0 cm 400 nt 10 cm 850 nt 30 cm 150 nt Y SZÁMÍTÓGÉPES MUNKAHELY ELEKTROMÁGNESES TERHELÉSE

55 55. ELEKTROMOS GÉPEK, BERENDEZÉSEK BEKÖTÉSI és KAPCSOLÁSI MÓDJAI Javasolt alklamazás: C változat CSATLAKOZÓ ALJZAT KAPCSOLÓ FÁZIS NULLA VÉDÕ FÖLDELÉS KÉSZÜLÉK KERÜLENDÕ FÁZIS NULLA VÉDÕ FÖLDELÉS KÉSZÜLÉK JÓ FÁZIS NULLA VÉDÕ FÖLDELÉS KÉSZÜLÉK OPTIMÁLIS Védelmi javaslatok épületekben, lakásokban használatos háztartási gépek, berendezések elektroszmog hatásaira: Lehetõleg a legkisebb áram felvételû, legjobb hatásfokú, legjobban árnyékolt gépek, berendezések használata. Lehetõleg a legrövidebb gépi üzemeltetési idõk választása, használat után pedig lekapcsolás javasolt. Konyhákban csak a szükséges ideig javasolt a tartózkodás. Lehetõleg minél nagyobb távolság tartása az üzemelõ gépektõl. Elektromos fûtésû melegítõ párnák, vízágyak használata felfûtési (elektromos áram fogyasztása) üzem alatt kerülendõ. A gépek kapcsolóinál optimális a kétpólusú kapcsolás, fázis kapcsolás elfogadható, de nulla vezeték kapcsolás kerülendõ. Világítási rendszerek: A fõleg design miatt kedvelt halogén lámpák többnyire erõs teljesítményû trafókkal mûködnek, melyek 1 V-ra transzformálják a feszültséget, emellett viszonylag nagy áramerõsségek és mágneses erõterek keletkeznek (egy 0 W égõ esetén 0,09 A helyett 1,7 A, azaz 19-szeres áramerõsség szükséges). A vezetékek függesztésként is való alkalmazása során, ha minél távolabb esnek egymástól a vezetékek (pl. átívelik egy szoba légterét), annál kiterjedtebb és többszörös a mágneses térerõ hatás, ezáltal nõ a kockázat is. Energiatakarékos égõknek és fénycsöves (neon) lámpatesteknek fõ elõnye a hagyományos izzókhoz képest, hogy hosszabb élettartam mellett kevesebb energiából több fényt adnak, de az elektroszmog oldaláról tekintve több hátránnyal is bírnak.

56 56. Ahhoz, hogy az üvegcsõbe zárt gáz izzásba jöjjön, nagyfeszültségre van szükség, melyet trafóval állítanak elõ. Ezáltal mágneses térerõ indukálódik, melytõl legalább 1 m védõtávolság ajánlott. Mûködésükkel egy erõs elektromos térerõsség is keletkezik, amely nedves vezetõ felületeken vezetõdik le. Itt a szem erõsen exponált, amely ezáltal jobban elfárad, vagy könnyebben begyulladhat. További hatás is jelentkezhet, mely idegi vagy agyi funkciókat zavarhat. A neoncsövek másodpercenkénti 100 szoros gyújtási effektusát az emberi érzékszervek nem érzékelik, de ez a stroboszkop effekt is ártó hatással lehet idegi, epilepsziás betegségeknél. Védelmi javaslatok világítási rendszerek elektroszmog hatásaira: Kisfeszültségû halogén lámpáknál függesztett szereléseknél lehetõleg minél közelebb legyenek egymáshoz az elektromos kábel vezetések a mágneses térerõsség csökkentése érdekében. Minél közelebbi a szerelt lámpa, annál inkább a hagyományos égõ alkalmazása javasolt. A trafó berendezések az embertõl lehetõleg minél távolabb kerüljenek elhelyezésre (min. 1 m), fekhelytõl való javasolt távolság: min. m Nagy frekvenciás mesterséges sugárzások példái: A nagy frekvenciás sugárzások spektrumába a 30 khz-300 GHz közötti sugárzási tartományok tartoznak, melyek lényegében a rádió hullámokat, távközlési rendszereket, mikrohullámokat ölelik fel. Nagy frekvenciás sugárzások tartományai: Sugárzás típusa Mikrohullám (MH), és rádiófrekvencia (RH) Extrém magas frekvencia (EHF) Szuper-magas frekvencia (SHF) Ultra-magas frekvencia (UHF) Nagyon magas frekvencia (VHF) Magas frekvencia (HF) Közép frekvencia MF) Frekvencia tartomány 300 GHz-0,3 MHz GHz 30-3 GHz 3-0,3 GHz MHz 30-3 MHz 3-0,3 Mhz Hullámhossz 1 mm-1000 m 1 mm-10 mm 10 mm-100 mm 100 mm-1000 mm 1 m-10 m 10 m-100 m 100 m-1000 m A mikrohullámú és RF sugárzások jellemzõ mértékegységei az elektromos térerõsség (E: V/m), a mágneses térerõsség (H: A/m), és a teljesítmény sûrûség (S: W/m, ill. W/cm ). A SAR érték az egységnyi tömegben elnyelt energiát adja meg W/kg-ban, ill. mw/mg-ban. Ezen sugárzás tartományok az emberi szervezetben a szövetek víztartalmától, a sugárzások frekvenciájától, és a térerõsségek függvényében különbözõ mértékekben 0,3 cm-tõl 3 cm mélységig képesek az emberi szövetekbe, szervekbe, zsírokba behatolni (a biológiai hatásokat külön fejezet tárgyalja). -9 A környezet természetes háttérintenzitása kevesebb mint 1,4 x 10 W/m (1,4 nw/m ), mely elsõsorban rádióadók, rádiótelefon bázisállomások által okozott sugárzás. A sugárzás 300 MHz felett a fényhez hasonlóan egyenes vonalban terjed, míg alacsonyabb frekvenciákon követi a föld görbületét.

57 57. Nagy frekvenciás adóberendezések: Rádió és TV adók: Általában minden irányban, nagy kiterjedésû területre történik nagy teljesítménnyel a mûsorszórás, és az adók a rendeletekben rögzített határértékek betartása érdekében magas pontokra telepítettek. Kockázati elem ezen adóknál, hogy a terhelés a magas adóteljesítmény miatt az adók közvetlen közelében, a távolság csökkenésével arányosan egyre magasabb. A jelenleg analóg rendszerû adók jövõbeni digitális rendszerre történõ átállásával a kockázatok is emelkedhetnek. Az analóg rendszerû (sinus hullámhoz hasonló jelek) adókat annak ellenére hogy nagyobb teljesítménnyel sugároznak az emberi szervezet jobban viseli, mint a digitális adók hatásait. Az éles és nagyon gyors impulzusos (0,0046 = 4,6 millisecundum) digitális jelek a szervezet természetes ritmusára jelentõs gyorsító hatást gyakorolnak. Katonai, légi, és hajózási radar berendezések: Tengely körüli folyamatos forgó mozgással sugároznak a térbe erõs jeleket ahhoz, hogy objektumokról visszaverõdõ jelek alapján azok jellemzõit megállapíthassák. Kockázati elem az adó közvetlen sugár zónájában magas, de mivel az adó forog, ezért az impulzus ideje viszonylag rövid. Szatelit adók: A föld körüli pályán nagy magasságokban praktikusan nagy területeket sugároznak be (TV jelek, kommunikációs jelek, idõjárási adatok, navigációs adatok, stb.) A kockázati elem a nagy távolság miatt viszonylag csekély, viszont a sugárzás folyamatos. Épületeken belül ezek a sugárzások legyengülnek. Mobiltelefon adók: Mivel ezen adók teljesítményei lényegesen alacsonyabbak a rádió adókhoz képest, ezért a teljes területi lefedettség érdekében minden országban több ezres darabszámú átjátszó adók hálózata épült ki. Kockázati elemként nagyobb rizikót jelent, hogy a testfelületünket több különbözõ irányból, eltérõ távolságból más-más intenzitású digitális impulzusos expozíciók érik, melyek idõben, térben szüntelenül változnak, de folyamatosan üzemelnek.

58 58. Védelmi javaslatok a különféle sugárzó adóberendezések elektroszmog hatásaira: Kétségek esetén ajánlott az adott lakás terhelésének diagnosztikája, bemérése, és szükség esetén szakszerû árnyékolása, védelme. Ajánlott az olyan lakások elkerülése, melyek nagy teljesítményû adók közvetlen közelében helyezkednek el. Tudatában kell lenni annak, hogy magas házaknál a magasabban fekvõ lakásoknak a magasság arányában nagyobb akár többszörös a magas frekvenciás sugár terhelése. Pl.: többszintes lakások esetén szerencsésebb a hálószobát a legalsó szinten kialakítani. Célszerû a lakáson belüli életvitel során az olyan berendezések igénybevételének elkerülése, vagy csökkentése, melyek a külsõ magas frekvenciás terheléseket belsõ terhelésekkel tovább növelik pl. drótnélküli készülékek, rádiótelefonok, adóberendezések, stb. Kerülendõk a különféle fémszerkezetû ágyak, és fémrugós matracok, mivel ezek az adók sugárzására antennaként reagálhatnak és a környezetükben tovább erõsíthetik a jeleket. Kerülendõk a hálószobákban kifeszített fém sodronyok (pl.: halogén lámpák vezetékei, egyéb függesztékek) Mobil és DECT telefon készülékek: A mobiltelefonok száma világtrendként óriási méreteket öltött. Németországban 100 lakosra 87 mobiltelefon jut, hasonló az arány Magyarországon is. Nagy-Britanniában, Spanyolországban ez az arány 100 %-os. Olaszországban és Svédországban egyre több embernek van már két mobilja, az USA-ban pedig ez az arány csak 61 %-os. A mobiltelefonok magas frekvenciás elektromágneses sugárzásokat közvetítenek környezetükre. Teljesítményük 0,5 W-15 W között változik típustól függõen, azonban a folyamatos technikai fejlesztések egyre kisebb teljesítményû készülékeket eredményeznek. Minél rosszabbak az adási körülmények pl. nagy távolságban az adótól vagy árnyékolt épület esetén stb. automatikusan annál nagyobb, vagy maximális teljesítménnyel funkcionálnak a készülékek. Megjegyzendõ, hogy a készülékek elektromágneses sugárzása egy hivás kezdeményezés vagy fogadása másodpercei alatt impulzus szerûen kb. tízszeres volumenû (a készülék és az adó kapcsolat felvétele alatt), mint a beszélgetés ideje alatt. Ezért javasolt ezen rövid idõ alatt a készülék távolabb tartása a fejtõl.

59 59. A NOVA Tudományos Intézet által a telefonálás során a fejet ért sugárzási teljesítmény (SAR érték): ÉRTÉKELÉS: SAR érték Erõs 1- W/kg Közepes 0,5-1 W/kg Alacsony 0,-0,5 W/kg Nagyon alacsony 0, W/kg alatt Törvényi, és ajánlott határértékek példái IRPA (WHO): munkahelyekre IRPA (WHO): lakosságra ICNIRP (EU ajánlás, Magyar) Kína aktuális javaslat DIN/VDE lakosságra/lokális határ DIN/VDE lakosságra/teljes testre TCO Handy Label (svéd) Ökolabel Blauer Engel NOVA - Institut SAR érték 10 W/kg W/kg W/kg 1 W/kg W/kg 0,08 W/kg 0,8 W/kg 0,6 W/kg 0, W/kg A vezeték nélküli DECT telefonok sok esetben a lakások legnagyobb magas frekvenciás sugárzásainak forrásai. A DECT-standardoknak nincs teljesítmény szabályozása, ezért a készülékek ugyanolyan teljesítménnyel sugároznak a bázis készüléktõl 1 m távolságból, mint 300 m- rõl. Ezen túl használaton kívül is folyamatosan kontroll szignálokat bocsátanak ki. Az ICNIRP a DECT telefonokra az ajánlott szabályozásai keretében meghatározta az expozíciós SAR bázis határértéket, mely szerint a még megengedhetõ érték: 0,08 W/kg az egész testre vetítve,,00 W/kg a test részeire pl. a fejre. Ehhez képest a DECT telefonok fejre gyakorolt abszorbciós rátája (SAR): 0,1 W/kg, ami lényegesen kisebb az ICNIRP által ajánlott határértéknél (ez megegyezik a magyarországi szabályozással). Ugyanakkor tudományos és nemzetközileg elfogadott szinten még nem bizonyított egyértelmûen, hogy a mobil és DECT telefonok funkcionálása, vagy a pulzáló szignálok egészség károsodásokat okoznának. Megjegyzendõ, hogy egyes országok, intézetek, szakemberek elõírt és ajánlott határértékei ettõl lényegesen eltérõ, nagyságrenddel kisebb értékeket képviselnek, melyeket figyelembe véve kockázati tényezõk fennállnak. A BFS (Német Sugárvédelmi Hivatal) ajánlásai mobil telefonok legkisebb távolságaira (antenna- emberi test között ) a termikus egészségügyi hatások figyelembe vételével: Frekvencia Tel. készülék max. teljesítmény Ajánlott legkisebb távolság 450 MHZ / analóg 900 MHz / digitális 1800 MHz / digitális 0,5 W ig (Handy) 1,0 W ig 5,0 W ig 0 W ig,0 W ig (Handy) 4,0 W ig 8,0 W ig 0 W ig 1,0 W ig (Handy),0 W ig 8,0 W ig 0 W - ig Nincs min. távolság Kb. 4 cm Kb. 0 cm Kb. 40 cm Nincs min. távolság Kb. 3 cm Kb. 5 cm Kb. 8 cm Nincs min. távolság Kb. 3 cm Kb. 7 cm Kb. 1 cm

60 60. Védelmi javaslatok a mobiltelefonok, DECT-drótnélküli telefonok elektroszmog hatásaira: Érdemes a rádiótelefon kikapcsolása, amikor valaki nem kíván feltétlenül elérhetõ lenni. Állandó üzemelés esetén javasolt a készüléknek az emberi testtõl lehetõleg távolabbi helyen való tartása (pl. aktatáska, kézi táska stb.). Kerülni kell állandó jelleggel a ruhazsebekben, nyakban, stb., azaz a testközeli mûködtetést. Különösen férfiak esetében nem ajánlott állandó jelleggel a készülék nadrágzsebben való tartása, mivel nagyobb kockázat léphet fel a nemzõképesség, a sterilitás irányába. Ugyancsak kockázatos a készülék ing zsebben való tartása, mivel túl közel helyezkedik el a csecsemõ mirigyhez és szívhez, aminek hatására gyengülhet az immunrendszer vagy szívritmus problémák léphetnek fel. Terhes nõk esetében semmiképpen nem ajánlott a készülék testközeli fõleg a magzat közeli - tartása, lehetséges pl. olyan válltáskában, amelynek megfelelõ testoldali fémszövet árnyékolása van. A fej védelme érdekében ajánlott, hogy a készülék és antenna kapcsolat felvétel rövid idõpontjában ne legyen a készülék közvetlen a fejnél. A fej védelmét szolgálja a Headset rendszeres használata. Gyenge vagy rossz térerõsségû helyeken kerülendõk a hosszú idejû beszélgetések. Telefon vásárlásnál érdemes figyelni arra, hogy lehetõség szerint a legkisebb SAR teljesítményû készülék kerüljön kiválasztásra. Autók esetében az autó utastere Faraday kalitka -ként funkcionál mivel szerkezete árnyékoló hatású. Ez azt jelenti, hogy benn ülve az ember védettebb a külsõ elektromágneses terektõl. Ha a mobil készülék antennája az autó utasterében üzemel, úgy a belsõ térerõsség intenzitása nagyobb, mint a külsõ térben. Ennek több oka van: nem csak a teljesítmény emelkedik meg azáltal, hogy a jelek nehezebben jutnak ki, de a kisugárzott jelek belsõ visszaverõdése, reflexiója is növelõ tényezõ. Tehát ezért az expozíciók az autókban magasabbak. Ennek pl. egyik védelmi eszköze, ha a telefon gyárilag elõreszerelt antenna rendszere az autó külsõ felületén kerül elhelyezésre. Ugyanaz a Faraday kalitka effektus, mint az autók esetében felmerülhet olyan épületek, lakások tereiben is, melyek valamely módon fémesen árnyékoltak: pl fémszerkezetû homlokzatokkal burkoltak (logisztikai csarnokok, diszkontok stb.). Családi házaknál vagy többlakásos épületeknél a tetõtér beépítéseknek fémfóliás kasírozású hõszigetelésével szintén Faraday kalitka képzõdik. Ilyen árnyékolások esetében itt is alkalmazható külsõ szerelésû antenna vagy a nagyobb expozíció miatt kerülendõ a belsõ téri mobilhasználat.

61 61. Babyphone készülékek: Ezeket a készülékeket különféle típusokban gyártják. Egyes készülékek 7 MHz, más készülékek 433 MHz vagy más frekvencia sávokon mûködnek. A használat során fokozott figyelemet kell fordítani arra, hogy a készülékek legalább 1- m távolságra legyenek a gyermektõl nem ajánlott a készüléknek a baba feje mellé helyezése, mivel a fiatal szervezet érzékenysége jóval nagyobb mint a felnõtt szervezeté. Mikrosütõ készülékek funkciója, hogy ezekben a konyhai készülékekben az élelmiszereket rövid idõ alatt felmelegíthetjük, hevíthetjük, fõzhetjük. A mûködés elve az, hogy nagy teljesítménnyel ( W) egy erõs, magas frekvenciás sugárzással (,45 GHz) az anyag molekula-sejt-struktúráit olyan rendkívül nagy vibrációs hatás éri, melynek eredményeként belsõ mozgási súrlódási felhevülés történik. Ennek hatásaképpen sok egészségügyi kutatás és tesztelés készült, melyek bizonyos kémiai változásokat, funkció zavarokat, vitalitás veszteségeket, természetellenes élelmiszer anyagi változásokat stb vizsgáltak és állapítottak meg embereknél valamint állatoknál de ezek itt nem kerülnek részletezésre. Ehhez társul az elektroszmog, melynek aspektusából tekintve a mikrosütõket meg kell állapítani, hogy a lakásokban jellemzõen a magas frekvenciás terhelések egyik fõ forrását jelentik, és szinte minden háztartásban megtalálhatók. A készülékek természetesen árnyékoltak, de ennek ellenére erõs sugárzó hatást gyakorolnak környezetükre. Ahhoz pl., hogy az Oroszországban elõírt határérték betartásra kerüljön 4 m védõtávolságban kellene tartózkodni a készüléktõl ban Oroszországban ahol egyébként rendkívül behatóan vizsgálták a mikrosütõk hatásait betiltották a mikrosütõk használatát, melyet az ipari országok nyomására 1989-ben ismét feloldottak. Ma is tapasztalhatjuk, hogy Oroszországban milyen komolyan foglalkoznak ezzel a területtel, hiszen itt az elõírt határérték: 0,01 mw/cm, ami 1000-szer kisebb, mint az USA-ban vagy az EU-ban. Mikrosütõ készülékeknél az üzemelés alatt ajánlatos lehetõleg nagyobb emberi távolság tartása. Építés-biológusok gyermekeknél 5 m, felnõtteknél m távolság betartását ajánlják. Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a készülék mûszaki állapota hibátlan legyen, ugyanis pl. a készülék ajtó tömítettség nem megfelelõ állapota nagy egészségügyi kockázatokhoz vezethet.

62 6. 7. KUTATÁSOK HELYZETE: A tárgyi kutatások hazánkban egyrészt hatósági, szakhatósági, másrészt az egyéb szektorban (egyetemek, kutatóintézetek (KFKI), szakvállalatok, egészségügyi intézmények (SOTE), természetgyógyászat, bioenergetika, radiesztézia stb. területeken) folynak saját tevékenységben, illetve nemzetközi kutatások keretében. Ezen kutatások valamint a nemzetközi ajánlások és eredmények képezik az alapját a sugárzások elleni védelmet szolgáló mindenkori törvényalkotásoknak, rendeleteknek, védelmi intézkedéseknek és a védõeszközök, módszerek alkalmazásának a gyakorlatban. A hatósági, szakhatósági szektorban e tárgykörben Magyarországon jellemzõen az alábbi intézmények tevékenykednek, ill. mûködnek közre: OKK (Fodor József Országos Közegészségügyi Központ) OSSKI (Országos Frederic Joliot-Currie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) OKSER IK (Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszer Információs Központ) OKI (Országos Közegészségügyi Intézet) OKBI (Országos Kémiai Biztonsági Intézet) ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) MEEI (Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézet Kutatási példák: A szakmai kutatások, vizsgálatok tárgyköre (OSSKI): NIS-t alkalmazó vagy ilyen forrást mûködtetõ létesítmények, munkahelyek tervbírálata, szakvéleményezése, üzembe helyezésének, üzemeltetésének mûszeres ellenõrzése. NIS-t kibocsátó berendezések és a NIS-ok ártalmas hatásai elleni védõeszközök minõsítéséhez szükséges laboratóriumi vizsgálatok. Javaslatok a NIS-t érintõ szabványok, jogszabályok kidolgozására, alkalmazására. Lakosság, fõhatóságok tájékoztatása, kutatás szervezés, koordinálás. Képviselet nemzetközi szakmai testületeken (ICNIRP, URSI, COSPAR, COST, stb.) NIS-ok biológiai és egészségre gyakorolt hatások kísérletes vizsgálatai. A szakhatósági kutatások, vizsgálatok területei (OSSKI): NIS-ok (nem ionizáló sugárzások) teljes frekvenciája (UV-ultraibolya, MW-mikrohullám, RFrádiófrekvencia, ELF-extrém alacsony frekvencia) tartományaiban 0 Hz-3 PHz-ig. 50 Hz-es hálózati áram nagy-és középfeszültségû távvezetékek. Szabadtéri és épületben elhelyezett transzformátor állomások. Rádiotelefon társaságok bázisállomások. Rádió és TV adóállomások. Mikrohullámú láncok. Légi irányítás és idõjárás elõrejelzés radarrendszerek. Nagyfrekvenciás ipari és egészségügyi alkalmazás. Magmágneses rezonancia (NMR) készülékek. Orvosi és ipari lézerek.

63 63. Kutatási témák: Pulzusmodulált mikrohullámú és rádiófrekvenciás sugárzás (rádiótelefon) biológiai és egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata állatkísérletekben in vivo. Rádiótelefonokból származó rádiófrekvenciás sugárzás dozimetriájának kidolgozása. Hálózati áram keltette, 50 Hz-es mágneses tér biológiai hatásának kidolgozása szövetekvivalens fantomokon. Hálózati áram keltette, 50 Hz-es mágneses tér biológiai hatásának vizsgálata állatkísérletekben in vivo és in vitro. Természetes ultraibolya sugárzás hatása a humán katarakta incidenciára, különös tekintettel az elmúlt évtizedben fokozódó UV-B intenzitásra (epidemiológia). Vizsgálati módszerek: Elektrofiziológiai mérések (EEG, REO, VEP, stb.) Biokémiai vizsgálatok, módszerek. 6-sulfatoximelatonoin mérése vizeletben. Fehérje bioszintézis kezdeti lépésének vizsgálata. Extracelluláris kálium-ion mérése agyszövetben. Tretalógiai vizsgálatok. Epidemiológia A biológiai kísérletek objektumai: egér, patkány, nyúl in vivo és in vitro, valamint humán elektrofiziológiai vizsgálatok is folynak. A nem ionizáló (NIS) sugárzásokra vonatkozó kutatások fõbb területei, céljai, módszerei, eredményei: A sugárzások kutatásai szorosan kapcsolódnak az emberi civilizáció, tudomány, technika mindenkori fejlettségi szintjéhez. Amíg az ókorban (pld: Kleopátra mágneses fejpántja) a középkorban kizárólag a természetes sugárzások területén történtek kutatások, tapasztalat szerzések, addig az újkorban korunkban az elektromosság, mágnesesség, radioaktivitás stb. felfedezésével, megjelenésével, fejlõdésével a XIX., XX.szd-i mesterséges sugárzások kutatásai is megjelentek, az utóbbi évtizedekben pedig jelentõsen felgyorsultak. Nehéz éles határvonalat húzni és minden vonatkozásban bizonyított és elfogadott axiómaként állást foglalni ezen a területen a csodatévõ helyek, a természetgyógyászati tapasztalatok, az ezoterikus tanok, a radiesztéziai technikák, a tudományos kutatási eredmények, a témakör oktatási-mérési-akkreditálási területei, a védelmet célzó eltérõ törvényi szabályozások, a megszámlálhatatlan mennyiségû publikáció, vélemények-ellenvélemények özönében. (H.Bruce Steward szavai szerint: "Egy igazi kutató semmit nem utasít el elõítéletesen, amíg objektív, pártatlan módon személyesen nem gyõzõdik meg valamely jelenség meglétérõl vagy nemlétérõl.") Az átfogó képalkotás és véleményformálás érdekében a témakör kutatásában érdemes széles látókörrel közelíteni és semmiképpen nem egyoldalú feltárást végezni. Ezt a globális

64 64. szemléletû megközelítést indokolja az a tény is, hogy ennek a területnek a kutatását, szabályozását az emberi életminõség érdekében napjainkban is nagy intenzitással végzik a tudomány minden kapcsolódó területén nemzetközi és hazai szinten. Magyarországon kiemelendõ a 46/003. Országgyûlési határozat sugárzásokra vonatkozó program javaslata, miszerint: Program része: A radioaktív sugárforrások egészségkárosító hatásainak megelõzése, az ún. Sugárbiztonság megerõsítése. Program része: az Elektromágneses környezet felmérési program és expozíciós adatbázis létrehozása. Feladat része: A környezetben hálózati áram szállításából és elosztásából származó 50 Hz-es elektromos környezeti és lakossági expozíciójának modellezése és helyszíni mérése nagyfeszültségû elektromos távvezetékek és transzformátorállomások adataiból a környezet elektromos és mágneses terhelésének számítógépes modellezése. Mérõmódszerek fejlesztése, mérõeszközök kiválasztása a nemzetközi tapasztalatok és hazai lehetõségek figyelembe vételével. A nem ionizáló (NIS) sugárzások kutatásának helyzete külföldön A sugárzások (NIS) kutatásának helyzete külföldön szinte mindenhol más és más. Összefügg az adott ország társadalmi, gazdasági, technológiai fejlettségi szintjével. A legfejlettebb és EU országokban hazánkhoz képest mindenképpen egy elõrehaladottabb állapotot mutat, emellett pl. az orosz kutatások is élenjárónak minõsülnek nemzetközi szinten. A kutatások színvonala ugyanakkor a legnagyobb hatással bír a sugárzások elleni védelem szabványosítási, törvényi rendelkezési, gyakorlati alkalmazási területeire. Korunkban az utóbbi 10 évben lezajlott informatikai, távközlési technológiai forradalom felerõsítette nemcsak a mûszaki technológiai biológiai kutatások folyamatát, de különösen az ezzel kapcsolatos társadalmi publikációk, elvárások körét is. Ezért pld. az EU országokban, Svájcban, Németországban nem csak az elektroszmog fogalma, de számos új speciális fogalom került bevezetésre, mint pld: Baubiologie (Építés-biológia), Wohnbiologie (Lakás-biológia). Számtalan kutatató intézet, vállalkozás, szolgáltatás alakult erre a területre és rendkívüli mértékben megnõtt az ez irányú publikációk, honlapok, kínálatok száma, illetve a gyakorlati alkalmazás a káros sugárzások elleni védelemben. A fejlett külföldi kutatási szinteken jellemzõen már több (akár 10 év) évre vonatkoztatott, és nagy volumenû egészségügyi diagnosztikai vizsgálatok, eredmények, statisztikák állnak rendelkezésre melyek alapját képezik a további kutatási folyamatoknak, de a szakmai intézetek kooperációi, együttmûködései is fennállnak országhatároktól függetlenül. Ezzel párhuzamosan évrõl évre folyamatosan emelkednek a kutatásokat segítõ és szolgáló technikai-technológiai mérõeszközök mind pontosabb, mind jobb hatékonyságú fejlesztései, a védelmi rendszerek egyre növekvõ minõségû alkalmazásai.

65 65. A világ legtöbb országában léteznek törvényi elõírások, rendeletek, határértékek az EMF expozíciókra, melyek a nemzetközi normák: ICNIRP határérték ajánlásaihoz orientálódnak. Az EU teljes területére vonatkozóan az EU Minisztertanácsa döntése értelmében mely EU komisszió ajánláshoz Olaszországon kívül minden tagállam hozzájárult egységes ajánlást tettek az EMF expozíciók határértékére. Az ajánlások hiánytalanul kiterjednek a 0 Hz-tõl 300 GHz frekvenciáig és messzemenõen orientálódnak az ICNIRP ajánlásokhoz. Mivel itt csak ajánlásokról van szó, fennáll a nemzetközi lehetõség arra, hogy szigorúbb határ és megelõzõ értékek valamint mûszaki és adminisztratív minimál intézkedéseket tegyenek. Vitathatatlan, hogy az ICNIRP általi határérték ajánlások csak egy biztos védelmet nyújtanak elektromágneses mezõkkel szemben akut termikus ill. izomizgató hatásokra, mely hatások az igen magas térerõsségnél lépnek fel. A lehetséges hosszú távú hatások kockázatai a határértékek függvényében nem érintettek. Ebbõl kifolyólag a megelõzõ értékeket a határértékek alá javasolják. 000-ben Olaszországban és Svájcban elõször vezettek be olyan határértékeket, amelyek messze az ICNIRP értékek alatt vannak. E mellet kritikus intézmények és szövetségek újból saját megelõzõ határértékeket állapítottak meg. Kínának és Oroszországnak régóta egy sajátos határérték filozófiája van, mely az ICNIRP eljárásaitól alapvetõen különbözik és nagyon alacsony határértékekhez vezet. Európában Olaszország és Svájc kivételt képeznek. Mindkét országban 1999., ill év óta az ICNIRP-hez viszonyítva igen alacsony határértékeket rögzítettek rendeletekben, amelyek a megelõzés elvét szolgálják. A határértékek megszabása nem csak a lehetséges termikus effektus hatások egészségügyi károsodásra orientáltak, hanem mindenek elõtt arra, hogy ezen országok felelõs intézményeinek becslései után a jelenlegi tudományos ismeretszint szerint az ICNIRP ajánlások alatti térerõsség értékeknél sem lehet elégséges biztonsággal kizárni az atermikus károsodás hatásokat. Az eddigi gyermek leukémiai rizikó tanulmányok a küszöbértéket 0, mikro tesla-nál határozták meg és emellett csak gyenge szignifikáns relatív terheléseket találtak. Ezzel szemben két aktuális metaanalysis elemzés 0,4 mikrotesla küszöbértéknél a gyermek leukémiai rizikó megkétszerezõdését állapította meg (Karolynska Intézet Stockholm). Nem volt ezt megelõzõen soha bizonyíték, amely kimutatta volna a mágneses tér és a gyermek leukémia közötti összefüggést. A WHO álláspontja az ELF erõterek egészségi hatásáról Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996-ban elindította a Nemzetközi Elektromágneses Terek (EMF) Projektjét, hogy ennek keretében foglalkozzon az EMF behatásával kapcsolatos egészségi kérdésekkel. Az EMF csoport fõ célja, hogy a világon ezen a területen folyó kutatások eredményeit összegyûjtse, feldolgozza és tényfeltáró lapon közreadja. Az ELF erõterek hatásával kapcsolatosan a WHO három közleményt adott ki. Az elsõ, az "Elektromágneses terek és a közegészség: extrém kisfrekvencia (ELF)" címû, 05. sz. tényfeltáró lap kiadására novemberében került sor. Ebben a villamos erõtérre vonatkozóan az a megállapítás olvasható, hogy 0 kv/m térerõsség alatt a töltõáram kisülésével

66 66. járó hatástól eltekintve az egészségi hatás jelentéktelen és ártalmatlan. A mágneses erõtér hatását a "lehetséges emberi rákkeltõ" kategóriába sorolta azzal a megjegyzéssel, hogy ebben a kérdésben további kutatások szükségesek júniusában egy szakértõi munkacsoport áttekintette a sztatikus és ELF elektromos, valamint mágneses terek rákkeltõ hatására vonatkozó vizsgálatokat megállapításait a WHO a 63. sz októberi tényfeltáró lapjában adta közre. Ezek szerint a szabványos IARC besorolást alkalmazva, amely súlyozza az emberre, az állatokra vonatkozó és a laboratóriumi bizonyítékokat, az ELF mágneses erõtér a gyermekkori leukémia epidemiológiai vizsgálataira alapozva, a "lehetséges emberi rákkeltõ" (B) besorolást kapta. Minden más felnõtt- és gyerekkori rákra vonatkozó bizonyítékot "nem besorolható"-nak határoztak meg a nem megfelelõ vagy ellentmondó tudományos információk miatt. A mégoly csekély egészségi kockázatok ellenére egyes országokban a megvalósíthatóság szempontjából irreálisan kicsi (1 µt körüli) határértékek csak politikai érvekkel indokolható bevezetését kezdték fontolgatni. A WHO EMF Projektje segíteni kívánja a nemzeti hatóságokat az esetleges védelmi intézkedések bevezetésében és olyan határértékek megállapításában, amelyek megfelelõ lehetõleg kockázatanalízisre támaszkodó egyensúlyt teremtenek a villamos technológia hasznai és lehetséges egészségi kockázatai között. Különösen bonyolult az ELF erõterekre védõintézkedéseket javasolni, mert nem tudjuk, hogy az erõtér mely jellemzõjét kellene csökkenteni. Vagyis melyik lehet felelõs ha egyáltalán a kockázatként megjelölt gyermekkori leukémia kialakulásáért. Az egyik megközelítés olyan önkéntes eljárások bevezetése, amelyek az ELF terek expozíciójának költség hatékony csökkentését célozzák. Ezt tárgyalja a WHO 000. márciusában kiadott háttéranyaga. Az ebben kifejtettek azonban további bizonytalanságot okoztak, amivel kapcsolatosan 00. február 5-én megjelent az "Óvatossági intézkedések: értelmezés" címû kiadvány. Ez kimondja az óvatossági elv, intézkedés, megközelítés fogalmak definiálásának szükségességét és a WHO "Környezet Egészségi Feltételek" címû monográfiának a sztatikus és az ELF terekre vonatkozó kiegészítését.

67 AZ ELEKTROSZMOG ÉS ÁRTÓ SUGÁRZÁSOK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI Az elektroszmog és ártó sugárzások emberi, állati, környezeti hatásainak ismertetése rendkívül összetett feladat, mivel az ezzel kapcsolatos kutatások, eredmények, alkalmazott gyakorlatok, törvényi szabályozások országonként más-más szinten, más-más megítélésben tartanak. A hatáselemzés vonatkozásában azonban két fõ irányvonal húzódik: az elektronikai iparágak által finanszírozott kutatási eredmények, és az azoktól a függetlenül végzett kutatások megállapításai, melyek jelentõsen eltávolodtak egymástól. Ennek fõ oka, hogy túl szûk határok és keretek közt folyik a kutatás. A következõkben azon EU országokban publikált eredmények, megállapítások kerülnek ismertetésre, melyek a legszignifikánsabban tükrözik ezen ártó hatásokat. Napjainkra már többszörösen bizonyított, valamint a tudományos szakágakban is vitathatatlanul elismert, hogy a mindennapjainkban fellépõ elektromágneses mezõk az élõ testben egy sor biológiai effektust okoznak, melyek részben egészségügyi károsodásokat is jelenthetnek. A fõ kérdések témakörében a leukémia és a rákbetegségek mellett megjelentek a hormon háztartásokra tett hatások is. Más szempontok azt jelzik, hogy az építés-biológusok által megfogalmazott rendkívül erõs és sokirányú ártó egészségügyi kihatások korunkban tudományos oldalról még nem kellõképpen igazoltak. Minden élõlényt elektromos és mágneses jelek vezérelnek, melyekbõl mi a legkevesebbet érzékeljük. A legtöbb jel a tudat alatt, a sejtek szintjén kerül feldolgozásra. Tudati ráhatásunk erre nincs, mint ahogy az ártó sugárzásokat sem érzékeljük, melyek hatásait ugyanúgy tudat alatt dolgozzuk fel. Az érzékelés hiánya miatt ezért a hosszú idõszak alatt bekövetkezett egészség károsodás valós okait alig lehet összefüggésbe hozni. Ha valaki pl. nekiszalad egy üvegajtónak és megsérül, azonnal tiszta, hogy mi az oka a sérülésnek, annak ellenére, hogy korábban a sérülés forrását nem látta. Ha viszont az emberi szervezetre hosszú évekig, idõben elosztva hat egy ártó befolyás, akkor a legtöbb esetben hiányzik a betegség direkt forrása és oka.

68 68. Annak ellenére, hogy ez tudományosan még nem teljességgel bizonyított, az elektroszmog és káros sugárzások az emberre és természetre rövid és hosszú idejû ártalmas hatásokat is gyakorolhatnak. Ezért egyre több orvos óvja pácienseit az elektroszmogtól, számos vizsgálat eredménye teszi kívánatossá a komolyabb védelmet és sokan hívják fel a lakosság figyelmét a tudatos megelõzésre, prevencióra. Vélemények a sugárzások hatásairól: Minden negyedik embernek károsodott az immun -, hormon-, idegrendszere. Minden harmadik ember allergiás. Elértünk egy olyan pontot, amely további terheléseket már nem visel el. DGUHT Német környezeti és humantoxiológiai társaság (1994.) A biztosítottak 30 %-a környezeti befolyások miatt betegedett meg. Német betegbiztosító pénztárak (1996.) Minden ember más, minden biológiai rendszer másképpen reagál. Ez a testi, lelki állapoton, az immun rendszeren kívül sok más faktortól függ. A próba alanyok 70 %-a EEG változásokkal reagált a mobiltelefon sugárzási hatásokra, ami egy magas százalékos arány. Dr. Lebrecht von Klitzing, Orvos fizikus, Lübeck egyetem A leggyakrabban elõforduló, elektroszmog hatására kialakuló egészségügyi problémák: idegrendszeri panaszok, szív és keringési, vérképzési problémák, immunrendszer legyengülése, izomgörcsök, krónikus gyulladások, allergiás panaszok. Ez nem azt jelenti, hogy a fentebb felsorolt betegségek csak elektroszmog hatására alakulhatnak ki, más környezeti, örökletes vagy életmódbeli tényezõket is figyelembe kell venni. Az esetek többségénél a veszélyeztetõ faktorok összeadódnak. Dr. Tóth János fõorv. Szt. János Kórház Budapest Napjainkban tehát már semmi újat nem jelent az emberiségnek az elektromosság, az elektromágnesesség, a sugárzások, ill. azoknak való kitettség. Tendencia, hogy az elektromos energia felhasználás nagy mértékben növekvõ felhasználást mutat, aminek viszont egyre nagyobb jelentõsége van az emberi testre, környezetre gyakorolt ártalmas hatások tekintetében is Alacsony frekvenciás terhelések egészségügyi kihatásai Az emberi szervezet mûködése nagyon bonyolult biokémiai rendszer, mely pontos, rendkívül jól szabályozott mûködéshez kötött. A vegetatív idegrendszer szabályozza az életfontosságú szervek mûködését, így a szívfrekvenciát, a vesemûködést, légzést és hormonrendszert, amelyeken keresztül valósul meg az anyagcsere, maga az élet. Az egész szabályozásban természetesen a központi idegrendszer az agy a döntõ tényezõ. Nagyon bonyolult elektrokémiai folyamatokon keresztül valósul meg ez a szabályozás, parányi milliárdnyi kis áramkörök indukálják a biokémiai reakciókat. Mintegy 10 µv potenciál változások mûködnek elektromos impulzusok formájában a sejtekben pl. az idegi impulzusok, vagy izommûködtetések során. (1 mikro Volt = egy milliomod Volt ). A sejtek molekuláiban lévõ folyadékok az elektromos impulzusok hatására történõ gyorsuló mozgása felmelegítéshez, thermikus hatáshoz vezet.

69 69. Ezen nagyon érzékeny folyamatokba avatkoznak be láthatatlanul az elektroszmog és ártó sugárzások, melyeket emberi érzékszerveinkkel nem érzékelünk. Tehát ezek a külsõ elektromágneses hatások az emberi test mûködését befolyásolhatják. Alacsony frekvenciás mágneses sugárzások az emberi testben áramokat kelthetnek, melyek zárt körökön folyhatnak. Ha ezek az áramkörök eléggé erõsek, úgy idegeket, izmokat izgathatnak, ill. biológiai folyamatokat befolyásolhatnak. Az áram erõssége a külsõ mágneses erõsségtõl függ. A legfontosabb biológiai effektje ennek a folyamatnak az emberi szövetekre gyakorolt melegítõ hatás. Kutatók zöme kétli, hogy csak ez a thermikus hatás a jelentõs, ezért elõtérbe kerültek az athermikus hatások is, mint pl. a hosszú távú elektromágneses expozíciók hatásai. Lehetséges megbetegedések, és problémák az eddigi különféle kutatások és eredmények szerint: Fej: Agy: Agyi tobozmirigy: Szem: Orr: Fül: Pajzsmirigy: Nyirokmirigy: Tüdõ: Csecsemõmirigy: Szív / keringés: Vér: Mellékvese: Bél / emésztés: Termékenység: Méh / magzat: Csontváz: Végtagok: Izomzat: Sejtek: Bõr: Fejfájás, migrén, koncentrációs zavarok, tanulási zavarok, gondolati blokk Idegesség, idegalapú betegségek: Altzheimer kór, MS, Parkinson, Epilepszia Álmosság, depresszió, alvási zavarok Szem ingerlékenység, szürkehályog, szaruhártya probléma Nehezen gyógyuló fertõzések Fülzúgás, szédülés, beteges hallucinálás Pajzsmirigy alul, vagy túltengés Nyirokmirigy duzzadás, lokális gyulladás Megfázás, asztma, tüdõgyulladás, embólia rizikó Immunrendszer gyengeség, krónikus betegség Szívritmus zavarok, alacsony vagy magas vérnyomás, szívinfarktus Véralvadás, vérkép változás, leukémia, vérzsír emelkedés Stressz szimptóma, ingerlékenység, agresszivitás Bél ingerlékenység, paraziták, candida, vérzés Potencia, és termékenységi zavarok Öröklött tulajdonság változás, koraszülés, abortusz Végtagi fájdalmak, a csontok kalciumtartalom csökkenése, osteoporosys Végtagok izületi bántalmai, reuma Túlsavasodás, vándorló fájdalmak, lágy testrész reuma Öröklõdési hajlam változás, rákbetegség rizikó növekedés Allergia, neurodermatitisz, herpesz Változások a vérben: Fontos alkotóelemei a vérnek a vörös vértestek (hemoglobin), melyek többek között a tüdõ oxigén transzportjáért felelõsek. A vörös vértestek színe a beépült vas atomoktól (ferrum) származik, melyek a Föld mágnesesség hatására feltöltõdnek. Ez a mágneses töltöttség teszi lehetõvé a vörös vértesteknek, hogy a legkisebb véredényekbe bekerüljenek, és mindenhol ellássák egészségmegtartó feladatukat.

70 70. A váltóáramos elektroszmog hatására a vér megváltozik, a természetes mágneses töltöttség összeomlik. Ezzel egyidejûleg a test energiája és a vér magas felületi feszültsége megszûnik. Az elektromos törvényszerûségek okán romlik a sejtek tápanyag ellátása, a vér és a szervezet túlsavasodik, ami vérrögök kialakulásához vezet, melynek késõbbi következményei: trombózis, embólia, infarktus vagy egyéb megbetegedések lehetnek. Az emberi test napközben viszonylag jól reagál, jól kezeli az elektroszmog terheléseket, mivel az életvitel során változó környezetben mozog. Éjszaka, a pihenési ciklus alatt viszont huzamosan egy helyben tartózkodik, sokkal érzékenyebb a terhelésekre. Ezért az alvóhely elektroszmog mentesítése nagy fontossággal bír. A szervezet túlsavasodásának elkerülése nem csak a helyes étrenddel biztosítandó, de figyelemmel kell lenni az elektroszmog terhelések elkerülésére vagy megfelelõ védelemre is. Hosszútávú hatások az agyra: A mobiltelefon és rádiótelefon készülékek hatásaira vonatkozóan számos kutatás megállapította: hogy már kevesebb, mint egyperces telefonálás hatására is megnyílik a vér-agy-gát. Ez a természetes sorompó azt szolgálja, hogy normál esetben ne kerülhessenek a vérben szállított méreganyagok az agysejtek belsejébe. Ez tehát egy sejtszintû védelem mely csak az agysejt mûködéshez szükséges anyagok beengedését szolgálja. Ha az elektroszmog hatására ez a gát megnyílik, úgy bekerülhetnek olyan méreganyagok, prionok (nehézfémek, fogtömés amalgám stb.) az agysejtekbe, melyek betegségeket okozhatnak: pl. alzheimer kór, parkinson kór, epilepszia, MS., Kreutzfeld-Jakob kór. Ez nem csak emberre, de háziállatokra nézve is ártalmas lehet. Pl. mezõgazdasági nagyüzemekben a tehenek fülébe chip-készüléket rögzítettek, melyek a rádiós copmuter kapcsolattal követi a tehén táplálkozási evési-ivási szokásait, jellemzõit. Nem történt még azonban vizsgálat arra nézve, hogy ezek az online-tehenek milyen terhelésnek, következményeknek vannak kitéve. A mobil adórendszerek, telefonok ipari gyártói, forgalmazói, üzemeltetõi által felkért szakemberek ugyanakkor semmiféle agyi vagy más egészségügyi ártó hatást nem állapítanak meg. Illetve gondosan ügyelnek arra, hogy berendezéseik, készülékeik megfeleljenek az országonként elõírt törvényi határértékeknek és azokat betartsák. Aktuális példa az eltérõ megítélésekre az évek óta húzódó római vatikáni rádióadókkal kapcsolatos polgári per, melyben az adókörzetben sûrûn elõforduló rákos megbetegedések miatt perel az ott élõ lakosság.

71 71. Zavarok a hormon háztartásban: A hormon háztartás vezérlését ellátó mirigyek nem csak az életfunkciókért, de kedélyállapotunk befolyásolásáért is felelõsek. Évtizedek óta tudott, hogy a mirigyek nagyon érzékenyen reagálnak természetes és mesterséges elektromágneses hatásokra. A csecsemõmirigy többek között a test energia háztartásért és az immunrendszerért felelõs. Vezérli a fehér vértestek képzését, melyek a kórokozókat felismerik és megsemmisítik. Elektroszmog behatására (50 Hz-es háztartási energia hatására is) a funkcióképességük zavarttá válik, amivel a saját testi rezisztencia csökken. Ezért az elektroszmog behatására betegebbekké válhatunk, ami egy rendszeres megfázástól a rák betegségig is eljuthat. Számos vizsgálat igazolta, hogy nagyfeszültségû vezetékek közvetlen közelében a gyerekek többszörösen gyorsabban betegednek meg leukémiában, mint máshol. Az agyi tobozmirigy a melatonin neurohormon által vezérli többek között az alvási és ébrenléti ciklust. A tobozmirigy nagyon érzékenyen reagál az elektroszmogra, és gyorsan kiesik az egyensúlyából. Elektroszmog hatására a melatonin termelés válik zavarttá. Ennek következtében alvászavarok, és krónikus fáradtság léphet fel. A melatonin a rákos sejtek kialakulását is gátolja, ezért az elektroszmog következtében fellépõ akár 50 %-os melatoninszint csökkenés nagyban növeli a lehetséges rákos megbetegedés rizikó faktorát. A tobozmirigy továbbá a serotonin tárolását is ellátja. A serotonin, mint öröm hormon mértékadóan befolyásolja hangulatunkat. A serotonin hiánya búskomorsághoz, életuntsághoz, depresszív hangulathoz vezet. Aki tehát depresszióban szenved, annak ajánlott az elektroszmog minden formájának elkerülése. A mellékvesekéreg feladata többek között, hogy a testben a cortison hormonnal a fertõzések ellen hasson. Ennek csökkenésével nagyobb mértékben fordulnak elõ gyulladások és növekszik az allergiakészség is. Modern kultúránkban az allergiás megbetegedések számának lényeges növekedésének oka szoros összefüggésben áll az elektroszmoggal. A mellékvesekéreg további hormonja az adrenalin, amely stressz szituációban vezérli az anyagcserét, és emeli a vérnyomást. Elektroszmog hatására megsokszorozódik az adrenalin kiválasztás. Az adrenalin feladata, hogy teljesítõképességünket rövid ideig emelje. Az elektroszmog ezáltal a szervezetünket egy tartós extrém szituációba hozhatja, amely a szervezetet állandó feszültségben tartja ezáltal növeli az agresszivitási készséget. Ennek következtében túlfeszítettség vagy hosszan tartó stresszállapot is felléphet.

72 7. A melatonin szint redukálódásának lehetséges következményei (More - Ede és mások 199.) Háttér információ: Elektromágneses mezõk növekvõ behatása A tobozmirigy eltávolítása melatonin koncentráció melatonin koncentráció nappal éjszaka nappal éjszaka Hatás idegrendszerre Hatás hormon rendszerre Hatás immunrendszerre DIREKT HATÁS A jel-szinkronizáció elvesztése A ivarmirigy gátló anyag elvesztése A tumor gátló anyag elvesztése A neuro modulátor elvesztése Melatonin A ivarmirigy hormon fokozott termelése Nem megfelelõ immun válasz Hormon ingadozások hibás szinkronizációja Törzssejtek fokozott cella növekedése stressznél Idegi kommunikációs szintézis hibás szinkronizációja Hormon indukált daganatok növekedése Az NK sejtek citotoxitásának csökkenése (természetes pusztító sejtek) Nagyobb rizikó depressziós megbetegedésre Nagyobb rizikó egy hormon indukált daganat kifejlõdésére Globálisan magasabb daganat rizikó Ugyanaz a kiváltó ok az elektroszmog tehát a tobozmirigyre gyakorolt hatással depresszióhoz, a mellékvesekéregre hatással, pedig agresszivitáshoz is vezethet. Nem zárható ki, hogy szélsõséges magatartások vagy ámokfutások is egy elektroszmogos terhelés következményei legyenek.

73 73. Az idegrendszeri hatás sem mellõzhetõ, hiszen az emberi testben több mint 10 milliárd idegsejt gondoskodik az életfunkciók vezérlésének információ cseréjérõl. Eközben egy minimális, 1-50 µv (1 mikro volt = 1 milliomod Volt) elektromos impulzus keletkezik. Extrém esetben egy idegsejt 10 impulzust tud másodpercenként elosztani (10 Hz). Az agy összességében másodpercenként 1 millió impulzust tud feldolgozni (ez 1 MHz-es teljesítménynek felel meg). Minden testi funkció ezáltal az információs rendszer által vezérlõdik: mozgás, szívritmus, légzés, gondolkodás, érzetek, stb. Az ideg végzõdések különösen érzékenyen reagálnak külsõ impulzusokra. Az elektromágneses térerõsségek törvényi elõírt határértékének már egy ezredét is már érzékelik, ami egy agyi áramokat mérõ EEG készülékkel mérhetõ. Aligha képzelhetõ el, hogy az idegrendszerünk külsõ elektromos tartós terhelése hatás nélkül maradna. Az emberi sérülékenység példájaképpen: elektroszmogos hatás nélkül is lehetséges egy 15 Hz frekvenciára beállított stroboszkópos indukcióval epilepsziás esetek kiváltása. Ez esetben nem az elektromágneses inger nagysága, hanem az agyi idegsejtekre ható frekvenciája a kiváltó tényezõ, melyet felismer az agy a saját speciális agyi területi frekvenciája rezonánsaképpen és annak megfelelõen reagál. Gyakorlati példaképpen: az egyre szaporodó magas frekvenciás adóberendezések egyre növekvõ volumene, egyre növekvõ hullámtartományai, melyek hasonló rezonanciába léphetnek egyes idegsejtekkel. Ha még oly alacsony is az adórendszer teljesítménye, de egyre több idegsejtet ér el a rezonáns hatás, annál jobban növekszik lehetségesen egyes ártó hatások, megbetegedések rizikója. KIS FREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES MEZÕK HATÁSAI SEJTKOMMUNIKÁCIÓ / DIREKT NEURON EFFEKTUS BIORITMUS IMMUNRENDSZER MELATONINSZINT SÜLLYEDÉS ALVÁSZAVAR, FÁRADTSÁG TELJESÍTÉS CSÖKKENÉS RÁKOS MEGBETEGEDÉS VISELKEDÉS ÉS PSYCHE VÁLTOZÁSA (DEPRESSZIÓK)

74 Nagyfrekvenciás terhelések egészségügyi kihatásai: A nagyfrekvenciás tartomány (30 KHz-300 GHz között) egészségügyi és környezeti kihatásai eltérnek a kis frekvenciás hatásoktól. Ezen terhelések volumenének jellemzõ mértékegységére a teljesítmény sûrûséget (mw/cm ) alkalmazzák. A teljes magas frekvenciás tartományra integrálva a teljesítmény sûrûség a föld felületére vetítetten átlagosan: 0,07 µw/cm = 0,00007 mw/cm. Amerikai nagyvárosokban végzett néhány évvel ezelõtti mérések eredményei azt jelezték, hogy az emberek 99 %-a kevesebb mint 0,001 mw / cm terhelésnek van kitéve, és kb. 1 % -a (pl. adótornyok közelében) kap intenzívebb terhelést 1-10 mw / cm nagyságrendben. Thermikus hatások: A testhõmérséklet megemelése a magasfrekvenciás behatás legfontosabb hatása (termikus hatás), melynek során a sugárzási energia hõenergiává alakul (abszorbció). A magas frekvenciás sugárzások azok frekvenciális karakterétõl függõen különféle mélységekben tudnak testünkbe behatolni: pl. egy 00 MHz-es sugárzás az izomszövetekbe kb. 3 cm mélyen, a zsírszövetekbe 10 cm mélyen, egy 4 GHz-es sugárzás az izomszövetekbe 0,3 cm mélyen, a zsírszövetekbe 3 cm mélyen tud behatolni. Itt további faktort jelent a rezonáns hatás mértéke is, mely nagyban befolyásolhatja a behatások mértékét. Ahhoz, hogy az egész test hõmérsékletét 1 C fokkal megemeljük, ahhoz 1-4 W/Kg SAR értékû sugárzási teljesítményt kell közöljünk. Az hogy az emberi testre gyakorolt termikus hatás milyen mértékû ártalmat vagy károsodást okoz, függ attól, hogy milyen mértékû a lokális felmelegedés, és függ attól, hogy az adott testrésznek (szervnek) mennyire jó a termikus regulációja. Azok a szervek, melyek kevésbé rendelkeznek hõvezetõ képességgel és kevésbé vérellátottak a lokális felmelegedéseket nehezen tudják kiegyenlíteni ( pl. a szem vagy a férfi ivarszervek). Ez a hatás különösen lázas vagy idõs embereknél, diabetikus betegeknél igényel külön figyelmet, esetleg gyógyszeres beavatkozást, mivel nagyobb izzadékonyságot vagy vérnyomás emelkedést is okozhat. Férfiaknál esetlegesen sterilitáshoz is vezethet. A nagyfrekvenciás terhelés emberileg akkor érzékelhetõ mint hõérzet ha eléri a 13-1 mw/cm értéket. Fájdalom érzet legalább 0 s ig tartó mw / cm nagyságú teljesítmény sûrûségnél érzékelhetõ. Azon terhelések, melyek meghaladják a 10 mw/cm és 4 W/Kg SAR értéket, már különféle komolyabb ártalmakat és károsodásokat is okozhatnak, úgymint: sejtmembrán változás okán változás az anyagcserében, a vér-, az immun-, az idegrendszerben, a viselkedési reflexekben. Még magasabb terhelések esetén behatások észlelhetõk a sejt növekedésekben, ártalmak az embrió növekedésben, zavarok a szem funkciókban, szívinfarktus okán halálos kimenetelig. Nagyon magas terheléseknél (50 mw/cm felett), mint pl. speciális munkahelyeken (radar) fejfájás, fáradékonyság, kedvetlenség, félelem, izgatottság, alvászavarok jelentkezhetnek a differenciált emberi érzékenység függvényében. Különösen veszélyes itt a vérsûllyedés foka, mely infarktushoz is vezethet.

75 75. Atermikus hatások: A nagyfrekvenciás terhelések atermikus hatásait illetõen a tudomány a 70-es évekig abból indult ki, hogy ezek termikus hatásokat sem fejtenek ki és biológiai hatásuk sincs. Ma sem zárultak le a kutatások, de lényegesen közelebb jutottak az eredmények a valós hatásokhoz, melyek a következõkben foglalhatók össze: Sok területen regisztráltak a sejtekre gyakorolt atermikus effekteket, de ezek még tudományosan nem ismertek. Az effektusok nagyobb jelentõséggel a modulált magas frekvenciás sugárzási tartományokban jelentkeztek. Az atermikus sejt effektusok relevanciája tudományosan ma még nem tisztázott, ill. általánosságban még nem akceptáltak, nem ismertek még a hosszú távú ( pl éves ) hatások. A mobil telefonok és rádiótelefonok nagy frekvenciás mûködésének egészségügyi hatásai napjainkban minden országban viták tárgyát képezik. Azonban bizonyos, hogy az egyre korszerûbb készülékek a fejlesztéseknek köszönhetõen tendenciózusan nem ok nélkül már egyre kisebb teljesítményûek. Az eddigi kutatások eredményei szerint a mai alkalmazott 1- W os telefon készülékeknél 15 perces beszélgetési idõ alatt, 50 mw készülék teljesítmény mellett, 835 Hz frekvenciás 0 vonalon 0,9 C thermikus hõemelkedést mértek az emberi fejen. (Piuzzi 001.) 0 Más esetben egy 30 perces beszélgetés alatt a fülnél közel C -os hõemelkedést mértek egy W os telefon készülék használatakor (Santini) és megállapítást nyert, hogy ezt a nõk jobban érzékelik mint a férfiak. Megjegyzendõ, hogy Magyarországon a jelenlegi mintegy GSM bázisállomás mellé további bázisállomás fog épülni a hazai 3G hálózatok kiépítéséhez. Érzékletes példa, hogy egy 3G bázisállomás alig tizedannyi sugárzást bocsát ki, mint egy a taxisok által használt rádió adó-vevõ. A Környezetvédelmi Minisztérium 005. áprilisi jelentése szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy a bázisállomások közelében lakó emberekre nézve nincs egészségi kockázat annak alapján, hogy a várható expozíciók az ajánlásokban szereplõ határértékeknek a töredékét sem érik el. Ugyanakkor a közérzetük miatt egyes esetekben lehetséges indirekt, rossz közérzetben megnyilvánuló, pszihére káros hatás. A WHO szerint a mobil telefonok óriási elterjedése újszerû közegészségügyi kérdéseket vet fel. Ugyanis a nagy érintett populáció miatt egy viszonylag kis egészségügyi kockázat is következményekkel járhat. A WHO és az Európa Tanács is kellõ ismeretek hiányában a kérdés elõvigyázatos kezelését ( precautionary approach ) vetette fel. Dr. Varga András a heidelbergi egyetem szakértõje szakvéleménye szerint a távközlési biológiai hatások 4 csoportba sorolhatók: - hõhatás, - ingerhatás - információhatás - szinergetikai hatás.

76 76. A magyar szabályozásban rögzített határértékek csak a hõhatásra terjednek ki, holott a panaszok a többi hatástényezõkre is kiterjednek. Tehát lehet egy expozíció törvényileg megfelelõ és mégis egyéb kihatásokkal is rendelkezhet. Amíg a hõhatás az alaprészecskék mozgásán (atom, molekula), addig a többi hatás a molekuláris kölcsönhatásokból ered. Az elektromágneses terek biológiai határértékei országonként akár több nagyságrendben is eltérnek (Magyarországon 10 µw/cm, addig az USA-ban µw/cm határértéket tapasztalhatunk). Példák a nagy frekvenciás expozíciók ártó biológiai hatásairól: Az egyéb ártó hatásokról számos példát, híradást lehet említeni, melyek jelzik, hogy ártó hatások fennálnak, melyek tudományosan még vizsgálandók, megoldandók. Pl.: R. Maier (Mainzi Egyetem, 00.) közölte, hogy 0,1 µw/cm teljesítményû mobiltelefonnal (1800 MHz) 50 percig besugárzott személyeknél emlékezeti zavarok keletkeztek. Több németországi jelentés számolt be arról, hogy adó tornyok 00 m-es körzetében bizonyos állatok (borjú, csirke) testi deformációkal születtek. A francia Jeanjon család (Franciaország, Arte) 18 évig foglalkozott csirkekeltetéssel probléma nélkül. Amióta 00-ben a háztól 50 m-re bázisállomást építettek, egyetlen csirke sem kelt ki a tojásokból. Megemlítendõk: Lengyel kutatások (1988), melyek megállapították honvédségi vizsgálatok során, hogy katonai radarállomások környezetében bizonyos típusú rákbetegségek gyakorisága 3-7 szeres volt. Állatkísérletek eredményei (egér, patkány) azt jelezték, hogy,45 GHz frekvenciájú, és 0,5 mw/cm teljesítményû nagyfrekvenciás térben az állatokon a tumor képzõdés 3,5-szörös volt, és egyes fajoknál ennek a kétszerese lépett fel. Keilmann és Grundler kutatók gomba kultúrák erõs visszamaradását vagy felgyorsulását állapították meg a különbözõ sugárzásos magas frekvenciás terhelések függvényében. A heidelbergi Hygiene-Institut kutatója prof. Varga megállapította (1989), hogy az 1,5 GHz frekvenciájú 0,1-3,0 mw/cm teljesítmény sûrûségû nagyfrekvenciás sugárzással kezelt tyúktojásokból szignifikánsan több hibás csirke kelt ki és több embrió elpusztult, melynek okán azt a következtetést vonta le, hogy az 1,5 W/cm nél nagyobb teljesítmény terhelés az embernél is károsíthatja a csíraanyagot, ezért a határértéket ehhez az 1,5 W/cm értékhez javasolta. A 000-ben kezdõdött római vatikáni per, melynek lakossági vádja, hogy Santa Maria di Galeria városrészben a Vatikán rádió adói a megengedettnél jóval magasabb (szakértõk szerint háromszoros) sugárzásukkal a környékbeliek között rákos megbetegedéseket okoznak. Itt a rákos betegedések arányai 30 %-al múlják felül az országos átlagot, gyermekek körében pedig hatszoros az arány Róma egyéb területeihez mérten ban itt a halálesetek 60 %-át rákos megbetegedés okozta. A Vatikán közvetlen káros hatást, ill. szabálysértést nyilatkozatában nem ismer el. A Népszabadság i híradása szerint egy úniós Reflex program (7 ország 1 kutatócsoport) vizsgálatai és eredményei szerint a mobiltelefonok körüli elektromágneses mezõ már kis dózisban is változásokat okozhat a sejtek génállományában, mely többféle betegség, akár daganatos elváltozás kialakulásához is vezethet. A brit Cancer Intézetben elvégzett tesztek bebizonyították, hogy semmiféle összefüggés nincs a mobiltelefonok elektromágneses sugárzása és egy bizonyos agydaganat kialakulása között.

77 77. Egy franciaországi felmérés szerint, amelyet 00-ben végeztek el ( Santini R) és amelyen 530 önkéntes személy vett részt, 16 féle egészségügyi szimptómára kerestek választ. A kiválasztás önszelekciós alapon történt, tehát olyan emberek részvételével, akik valamilyen összefüggésben valamely a mobil adók által elõidézett egészségügyi problémával rendelkeztek. Ennek van egy hátránya, hogy a megállapításokat nem lehet 1/1-ben a teljes lakosságra vetíteni. Elõnye viszont, hogy valós effektusokat tár fel az elektroszmogra érzékenyebb emberek körébõl. A következõ diagram azt jelzi, hogy a vizsgált esetekbõl az erõs tüneti problémák körének gyakorisága hogyan alakult a lakás és a magas frekvenciás adó közti távolság függvényében. Megállapítható például, hogy az m közötti távolsági sávban ami jellemzõen a városi közeget érinti jelentõs emelkedés tapasztalható az egészségügyi problémák körében. A problémák okai tehát fizikaiak, melyek az adó berendezésektõl származtathatók. (forrás: Dr. med. Gerd Oberfeld Salzburg WTA Expertenworkshop / 005.) LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI SZIMPTOMÁI A MOBIL RÁDIOADÓTÓL VALÓ TÁVOLSÁG FÜGGVÉNYÉBEN Esetek %-a m m m m m 300m felett Lakás távolsága a mobil adótól Fáradékonyság Ingerlékenység Fejfájás Émelygés Étvágytalanság Alvászavar Depresszió Rossz közérzet Koncentrációs nehézség Emlékezet kiesés Bõrprobléma Látászavar Hallászavar Szédülés Mozgásszervi zavar Szív és keringési zavar Számos kutatás folyik korunkban melyek különbözõ hangsúlyos területeket érintenek, úgymint az agy aktivitásának vizsgálata, a sejtek kalcium háztartásának vizsgálata, a viselkedésre gyakorolt hatások, a rák megbetegedések rizikó faktor viszonyai. Az állapotos nõket, és gyermekeket a modern diagnosztikai technikák nagyfokú sugárzás veszélynek teszik ki, melyre az Európai Környezeti és Egészségügyi Bizottság án tartott konferenciáján világítottak rá. Az ionizáló sugárzás pl. rákos megbetegedéshez is vezethet. A számítógépes tomográfiai vizsgálat meglehetõsen nagy dózisú sugárzással jár, így csak akkor kellene alkalmazni, ha egyéb alternatíva nem áll rendelkezésre. Az ultrahangos vizsgálatokat sokszor nem orvosi okokból is alkalmazzák. Például csak azért,

78 78. hogy extra képet készítsenek a magzatról a családi fotóalbumba. Ezek a felvételek szintén nagy intenzitású sugárzással járnak és a méhmagzatra kifejtett hatásuk mindeddig ismeretlen. A túlzott mértékû ultraibolya sugárzásnak való kitettség, amelyre az észak európaiak különösen érzékenyek bõrrákot, sõt akár melanómiát is okozhatnak. A BFS (Német Sugárvédelmi Hivatal) i sajtótájékoztatásán kinyilvánította, hogy a mobiltelefont használó gyermek és fiatal korúak nagy számát a hivatal rendkívül komolyan veszi, mivel ez a korosztály rendkívül érzékeny a mobil térerõsségekre és ezért ez a megelõzések centrumába helyezendõ. Ennek érdekében a BFS megrendelt a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetemtõl egy kétéves tudományos kutatást, melynek keretében Bajorországban 3000 fiatalnál végeznek vizsgálatokat arról, hogy milyen érzékenységek és zavarok lépnek fel a mobilok expozíciója során a gyermekeknél (a vizsgált kérdéskörök között szerepelnek: fejfájás, alvászavarok, koncentrációk gyengülése, hyperaktivitás, idegesség, szédülés, rossz közérzet) Egyéb környezeti hatások, érdekességek A növényekre gyakorolt hatások: A különbözõ sugárzások a növényvilágra is különbözõ hatásokkal bírnak. Vannak növények, melyek kedvelik, keresik a sugárzásokat mint pl.: juharfa, sárgabarack, aralia, bambusz, bab, csalán, tölgyfa, páfrány, borostyán, lucfenyõ, gyûszûvirág, õszi kikerics, bodza, rekettye, szentivánfû, cseresznye, vörösfenyõ, levendula, menta, fagyöngy, mák, barack, szilva, gomba, gesztenye, nád, tavirózsa, jegenyefenyõ, nadragulya, paradicsom, boróka, fûzfa, yuccapálma. Érdekesség: pl. a tölgyfa, lucfenyõ alkalmasak földsugárzások leárnyékolására, de ehhez mintegy 1-1,5 m vastagság szükséges. Vannak növények, melyek nem kedvelik, menekülnek a sugárzásoktól, mint pl.: almafa, azalia, banánfa, begónia, benjamin, körtefa, karfiol, bükkfa, borsó, orgona, kertisövény, gerania, uborka, ribizli, kaktusz, burgonya, karalábé, hársfa, lencse, diófa, magnólia, pálma, rózsa, zeller, napraforgó, egres, kakukkfû, ibolya. (forrás: Vastu-Baubiologie-CH.) A fák levelei, tûlevelei olyanok mint a kisméretû antennák, melyek a legkisebb magas frekvenciákra is reagálnak (forrás: Prof. Ing. Günter Käs /199 radar kutató) A levelek és tûlevelek ideális mikrohullámú antennák. Az erdõk elhalása és a nagyfrekvenciás sugárzások között egyértelmû összefüggés található. (forrás: Dr. Wolfgang Volkrodt Siemens /1990)

79 79. Különbözõ vizsgálatok és kutatások megmutatták, hogy az erdõk halálában is érvényesül és szerepet játszik a rezonancia törvénye a rezonáns hatás. (Képletes rezonanciás példa: ha két külön szobában elhelyezünk egy-egy zongorát, és a becsukott ajtók mellett az egyiken leütünk egy hangot, ugyanaz a hang a másik szobában elhelyezett zongorahúron is megszólal anélkül, hogy ott leütöttük volna.) Miután kezdetben az ember kiváltó okként csak a savas esõknek tudta be az erdõk elhalását, meg kellett állapítani, hogy a hegyes régiók fáit sokkal jobban érintette a pusztulás, mint a sûrûn beépített, lakott völgyek fáit annak ellenére, hogy a hegyekben az esõ sokkal kevésbé volt savas tehát a savas esõk mellett más ok is fennáll. Összehasonlítva a jelentõsebb adóberendezések hullámhosszait a fák leveleivel és tûleveleivel a következõket lehetett megállapítani: A fák ezen finom struktúrái rezonanciába léptek a mesterséges sugárzás hullámhosszaival, és a lassú elégés jelenségét mutatták fel. A lombhullató fák az évszakos lombváltás és a növekedési fázisok okán kevésbé exponáltak, mint a tûlevelû fák, melyek leveleiket azonos méretben több évig megtartatják. A rezonancia folyamatában a levelek anyagcseréje zavarttá válik és a levelek szinte elégnek. (Pl. a német E-Netz mobiladók hullámhossza: 16,7 cm, mellyel rezonanciába léphetnek az azonos méret mellett a (f /) 8,4 cm és a (f / 4) 4, cm méretû struktúrák is.) Az erdõgazdálkodások tapasztalatai szerint hasonlóképpen lombkorona elszáradások elhalások tapasztalhatók az erdõkön átvezetõ magasfeszültségû távvezetékek közelében elhelyezkedõ fákon is, ami egyértelmûen az elektroszmog behatásnak tudható be. Sugárzások hatása a gyümölcs minõségre, tárolásra: A besugárzást, mint élelmiszer tartósítást már 199.-ben szabadalmaztatták. Gyakorlati bevezetésére a II. világháború után került sor, de nem vált széles körûvé. Az eljárás lényege, hogy megtervezett dózis menyiségû 0,1nm-nél kisebb hullámhosszúságú sugárzással (ionizáló gamma-sug.) hõtermelés nélkül csökkenteni tudják a mikroorganizmusokat. A besugárzás hatására egyéb változások jönnek létre, melyek rendszerint bomlás jellegûek. Pl. hatásképpen a szövetállomány, a színanyagok, cukor, szerves sav, vitaminok csökkennek, az etilénképzõdés nõ. A kezeléssel, melyek gyümölcsfajtánként eltérõ intenzitásúak és idejûek (0,1 KGy-5,0 KGy) a tárolás javítás mellett hatást gyakorolnak az adott gyümölcs minõségére, színére, utóérésére. Leginkább alkalmazott gyümölcsök: alma, õszibarack, szilva, málna, szamóca. Forrás: Agrárágazat, Racskó József Major Marianna Debreceni Egyetem AT./ 005.

80 80. Az állatokra gyakorolt hatások: A különbözõ sugárzások az állatvilágra is különbözõ hatásokkal vannak. Vannak, melyek kedvelik, keresik a sugárzásokat, mint pl.: hangyák, méhek, bagoly, rovarok, macska, szúnyog, kígyók, darazsak. És vannak állatok, melyek nem kedvelik, menekülnek a sugárzásoktól, mint pl.: csincsilla, borz, kacsa, róka, hörcsög, vadnyúl, szarvas, kutya, tyúk, kanári, egér, ló, szarvasmarha, õz, birka, fecske, sertés, papagály, gólya, galamb, vaddisznó, kecske, minden madárfaj, a vízi madarak kivételével. (forrás: Vastu-Baubiologie-CH) A sugárzások a világtengereken sem állnak meg. A víz mint relatív sûrû elembe történõ behatáshoz leginkább alacsony frekvenciákra és hosszú hullámhosszakra van szükség. A tengeralattjárók kapcsolattartásához pl. ilyen karakterû, modulált jel sugárzásokat alkalmaznak (ELF), de hasonlóképpen vizsgálják a tengerfenék, barlangi, vagy ásványi kutatásokat. Itt említhetjük még a tenger fenékre telepített kábelek hatásait is. Mivel ezek a hullámok jól terjednek a vízben, elérik a tenger élõvilágát, halakat is, melyeknél a legnagyobb testûek bálnák, cetek, delfinek stb. a leginkább exponáltak. Ezen hatások eredményeképpen egyre nagyobb számban fordulnak elõ ezen fajoknál az orientációs képességek ártalmai, ezért egyre több kutató véli indokoltnak az ELF tartományok újabb hatás vizsgálatait. A bálnák esetében feltételezhetõ, hogy ezeket az alacsony frekvenciákat akusztikusan és olyan erõsségben érzékelik, ami erõs fizikai fájdalomérzet eredményez, amely tudatvesztést, pánikszerû viselkedést és menekülést, illetve partra vetõdést vált ki esetükben. Valószínûleg a 00. nyarán történt északi tenger parti tömeges fóka pusztulásnak is elektromagnetikus okai lehettek. Teljes bizonyosságot ebben a kérdésben állítani nem lehet, mivel elhullott állatok vizsgálataira kutatási források, ezáltal lehetõségek nem állnak fenn. A teheneket érõ ártalmak feltárásai is hasonlóképpen nehezen alakulnak, miután egyre több állattartó adott lehetõséget arra, hogy a takarmánysilók tetejére, vagy az állatok közelebbi környezetére adóberendezéseket szereljenek. Vannak kutatók, akik direkt összefüggést látnak az egyéb atipikus állati betegségek és a mikrohullámú sugárzás között. Rendellenes születések, hibás növekedések, állati viselkedési formák változásait szintén összefüggésbe hozzák az adók sugárzásaival. Egy a Bajor Környezetvédelmi Minisztérium megbízásában készített tanulmány rámutat, hogy állatorvosok által vizsgált gazdaságok összehasonlításánál lényegesen több problémás, rendellenes esetet, és állati viselkedési problémát, tejtermelés csökkenést tapasztaltak azon gazdaságoknál, ahol adóberendezések voltak a közelben, mint ahol nem voltak. Egyre több gazda tesz észrevételeket, hogy a közelükben az adóberendezések szaporodásával, új berendezések beüzemelésével az állatállományban is egyre több probléma merül fel. (forrás: ARD-Report )

81 81. A vándor madarak esetében a fõ tájékozódási pontot a föld mágneses erõvonalai jelentik, melyeket a madarak agyi szervi funkciói érzékelni képesek, melynek alapján földrésznyi távolságokat képesek ezzel az orientációval, nagy pontossággal megtenni. Amennyiben ezeket az erõvonalakat valamely technikai kisugárzások zavarják, vagy modulálják, úgy ezek ártó hatással lehetnek a madárvilágra is. Magyarországi vadgazdálkodási tapasztalatok szerint az erdõkön átvezetõ nagyfeszültségû (0-380 KV-os és nagyobb) elektromos távvezetékek nyomvonalára biztosított m széles famentes erdõ nyiladékok területén megváltoznak a vadállatok viselkedési szokásai. A nagy szabad terület ellenére egyáltalán nem tartózkodnak itt vadak (szarvas, õz, vaddisznó). Ezen területeken csak átváltanak, melyet a téli idõszakban hóban megfigyelt vadnyomok is igazolnak (nincsenek hosszirányú, csak keresztirányú mozgások ). Az ilyen távvezetékek alatti területeken táplálkozásuk során egyáltalán nem fogyasztják a tavaszi friss rügy hajtásokat. Mindezeket figyelembe véve feltételezhetõ, hogy a vadon élõ állatok általunk nem ismert módon érzékelnek elektromágneses hatást és igyekeznek kikerülni, elkerülni, ill. a szervezetükre nézve mérsékelni ezeket az expozíciókat és hatásaikat. (forrás: Vértesi Erdõgazdaság Rt.) A vadgazdálkodási gyakorlatok szerint a vadgazdálkodást végzõk az erdõk közelében a vadak takarmányozására növényi kultúrákat vetnek (pl. kukorica). A tapasztalatok szerint ezen távvezetékek alatti nagy szabad területeken végzett számos kísérlet ellenére a növényi kultúrák egyszerûen nem fejlõdtek ki, csíraképességük, növekedési képességük nagy mértékben károsodott. Lehetetlen volt termesztésük annak ellenére, hogy a talaj megfelelõ volt. Ezektõl a területektõl m távolságra pedig ugyanezen vetett növényi kultúrák teljesen normálisan kifejlõdtek. Fentiekkel, ha közvetlen betegséget kiváltó tényezõk nem is, de negatív elektroszmog hatások egyértelmûen kimutathatók. ( forrás: Vértesi Erdõgazdaság Rt.) Egyéb hatások, néhány példa az új veszélyekre: A mesterséges elektromágneses sugárzások más mûszaki berendezések mûködésére is befolyással lehetnek, melyek lényeges károkat okozhatnak és egyre magasabb kockázatokat jelentenek:

82 8. A tokiói egyetem ezzel foglalkozó kutatója Dr. Keizo Okabe, biztosra veszi, hogy a robotokat "alkalmazó" gyárakban is vészhelyzetek jöhetnek létre. Példa erre az általa kinyomozott ügy. 198-ben egy szelepgyárban egy robot "megvadult" és "rátámadt" a felügyelõ emberre. A sci-fibe illõ jelenet persze azért nem egészen így zajlott le. A robot numerikus volt, elektronikus jelekre indult és végezte dolgát. Mint kiderült, egy, a közelben elhaladó, máskor ott nem lévõ emelõdaru ugyanazon a hullámhosszon küldött jelzéssorozata tévesztette meg a szerelõrobot vezérlését, és az éppen akkor, arra haladó embert kis híján elgázolta... Mivel a világ gyári robotjainak legalább a fele jelenleg Japánban dolgozik, az illetékesek egyre nagyobb érdeklõdést mutatnak Okabe professzor kutatásai iránt. Világviszonylatban és fõleg Amerikában igen sok emberbe operáltak be pace-makert, vagyis szívritmus-szabályzót. Ezek az emberek talán nem is ok nélkül mind nyugtalanabbul olvassák az efféle esetekrõl szóló híreket. Állítólag már történt olyan, hogy egy lakásban a betörõjelzõ hullámhossza volt azonos a ház elõtt elhaladó beépített ember szívritmusszabályzója frekvenciájával, így megzavarta annak munkáját. Bár halálesetrõl még nem szólntak jelentések, azért érthetõ e nyugtalanság, hiszen szinte hetente találnak ki olyan újabb és újabb szerkezetet, amely mind elektromágneses sugárzást kelt. Pl. két esetrõl volt híradás, amikor menet közben kinyíltak egy-egy szuper expresszvonat ajtajai, szintén egy, a közelben dolgozó elektronikus szerkezet jelei hatására. Néhány modern utasszállító repülõgép érthetetlen okból letért pályájáról, kis híján katasztrófát és több száz ember halálát okozva... Mint kiderült, az utasok között valaki CDlemezjátszót, laptop-számítógépet vagy hordozható videojátékot használt. Így történt nemrégen, amikor a Kennedy-repülõtéren (New York) éppen landoláshoz készülõdõ gép berendezései mondták fel a szolgálatot, miután egy elsõ osztályú utas bekapcsolta CDlejátszóját... Ma már gyakorlat pl., hogy repülõgépeken a biztonság érdelében tiltják a rádiótelefonok használatát ben az osakai repülõtér radarját huzamosabb idõn keresztül megbénította egy ismeretlen jelforrás. Kiderült, hogy egy közeli ház tetején erõsítõt helyeztek el egy tévéantennához ennek jelzése már elég volt a fent említett, rendkívül balesetveszélyes helyzet elõidézéséhez! forrás: Nemere István

83 83. Az elektromágneses összeférhetõség szempontjai: Az ELF erõterek hatását nem csak élettani, ill. egészségi szempontból kell vizsgálni, hanem a villamos és elektronikus berendezésekre okozott zavarás, ill. az azokkal való elektromágneses összeférhetõség (electromagnetic compatibility, EMC) szempontjából is. Az EMC valamely berendezésnek vagy rendszernek az a képessége, hogy elektromágneses környezetében kielégítõen mûködik (megfelelõ zavartûrése van) anélkül, hogy környezetében elviselhetetlen elektromágneses zavarást idézne elõ. EMC szempontból lényeges különbség van a villamos és a mágneses erõtér között. A villamos erõtérrel szemben árnyékolással nagyon könnyû védekezni. Lényegében bármilyen vékony fém fóliaborítás teljes védelmet tud adni akkor, ha legalább egy ponton földelt. Ennek megfelelõen villamos erõtérrel szembeni zavartûrésre nincs elõírásokban megfogalmazott (szabványosított) követelmény. A mágneses erõtér esetében a helyzet fordított, azaz hatásosan árnyékolni csak kis méretû, ferromágneses anyaggal teljesen tokozható készülékeket lehet. Kiterjedt térségek (irodák, lakások) árnyékolási lehetõsége korlátozott és rendkívül drága, a hatásos árnyékolás elsõsorban a zavarforrás oldalán, azaz a villamos energia hálózat sínezésének vagy kábelezésének EMC szempontból is megfelelõ tervezésével és létesítésével lehetséges. A nagy felbontású monitorokat már 1 A/m térerõsségû mágneses tér is zavarhatja, 3 A/m erõtér pedig már szemmel láthatóan torzítja a képet. Az EMC biztosítása különösen a kis zavartûrési szintbe sorolt érzékeny berendezések környezetében egyben garantálja az egészségi határértékek betartását is. Magyarországon a 6/006.(VIII.30.) GKM rendelet az elektromágneses összeférhetõségrõl ad jelenleg hatályos törvényi szabályozást. Az ingatlanok kérdéskörében biológiai és egyéb mûszaki vagy más kárveszélyek mellett felmerülnek, és a jövõben még inkább felmerülhetnek ingatlanérték vesztések problémái is, melyek sérthetik a tulajdonosok érdekeit. Amennyiben egy adott ingatlanon meglévõ, vagy késõbb akár a közelbe telepített sugárzó adóberendezés vagy más sugárforrások (pl. radon gáz, légkábel, földkábel, transzformátor, szomszédos iparterület stb.) okán az érintett ingatlan értékcsökkenést szenved el, úgy annak mértéke akár 10-0 % vagy annál nagyobb nagyságrendeket is elérhet.

84 Az emberi sugárérzékenység az elektroszmogokra Az emberi érzékenység az elektroszmogos hatásokra azon bizonyos reakciókat testesíti meg, amelyeket már gyenge elektromágneses behatások is kiváltanak az emberi szervezetbõl. Ezek a reakciók melyek akár erõs közérzeti vagy egészségártalomban jelenhetnek meg viszonylag rövid idõn belül, vagy több óra múlva, jelentkeznek. Az elektromágnesességre érzékenyebb emberek ezen terheléseket rövid idõn belül érzékelik, ezért számukra különösen elektroszmog mentes környezetre van szükség. Egy más definiálás szerint azok az emberek is sugár érzékenyek, akik érzik az elektromágneses mezõket, de nem feltétlenül kötik össze egészségügyi ártalommal. Erre az érzékenységre vonatkozóan viszonylag kevés kutatást végeznek. Gyakorlatilag nincsenek konkrét küszöbszámok ennek értékeléséhez, ezért e kérdéskör inkább csak tendenciákat érintõen kerül tárgyalásra. Münchenben ben megalakult a sugár érzékeny emberek önsegélyzõ egyesülete. Ennek az egyesületnek a megállapítása szerint itt az emberi szervezet fokozott érzékenységérõl van szó, amely embereknél a sugárzás hatásaképpen fejfájások, alvászavar, feszült, ideges állapot, szívritmus zavar, vérnyomás problémák, depresszió, stressz és hasonló szimptómák léphetnek fel. Az egyesület hírül adta, hogy brit, és amerikai tapasztalatokat is figyelembe véve Németországban mintegy sugár érzékeny ember lehet, akik az összlakosság kb. 0, %-át jelenthetik. Nemzetközi kutatók által megállapítottan a sugár érzékeny emberek aránya a lakosság körében becsülten -4% között van. Kutatók által külön vizsgált jelenség a csecsemõk és kisgyermekek gyerekágyi menekülése, mely megfigyelések szerint a kisgyermekek az ágyuknak ösztönösen olyan részébe húzódnak, amely legtávolabb esik valamely sugárforráshoz ( pl. elektromos vezeték, fali dugaszoló aljzat, babyfon, rádiós óra). Általánosságban elmondható, hogy a kisgyermekek érzékenyebbek a sugárzásokra. 35 NÕK ÉS FÉRFIAK BECSÜLT ELEKTROMOS ÉRZÉKENYSÉGE (Forrás: Leitgeb / Technischer Universitat, Graz / 1995.) Férfiak Nõk Nõk / férfiak % -os aránya Rendkívül érzékeny Érzékenyebb Normál érzékenységû Érzéketlenebb Rendkívül érzéketlen

85 ELEKTROSZMOG HELYE, SZEREPE A LAKÁS MINÕSÉGBEN, LAKÁSPOLITIKÁBAN KORSZERÛBB LAKÁSPOLITIKAI KONCEPCIÓ FUNKCIÓ ÉS SZEMPONT RENDSZER ÁLTALÁNOS LAKÁSPOLITIKAI ELVEK JAVASOLT SZEMLÉLET Lakáspolitika alakítása csak konszenzusos alapon meghatározott elvek mentén lehet hatékony, és sikeres. Éppen ezért csak olyan szabályozások javasoltak, melyek nem csak politikai célokat szolgálnak, hanem megfelelnek az össztársadalmi érdekeknek, szakmai elvárásoknak. Elsõdlegesnek tekintendõk a meglévõ ingatlanállomány megõrzését, fenntartását, korszerûsítését célzó és az új értéket hozzáadott értéket produkáló környezettudatos lakásépítési tevékenységek ösztönzését szolgáló szabályozások, mivel elsõsorban a lakásminõség emelése szolgálja az életminõség jobb környezetét. Korunkban a tartós minõség kérdését célszerû újra elõtérbe helyezni, melynek alapgondolata a múlt századi erdõgazdálkodásban már, mint követendõ elv felmerült, nevezetesen: "...csak annyi fát használjunk fel, amennyit a növekedéssel pótolni lehet..." Tehát ne a tõkénkbõl, hanem a kamatainkból éljünk. Ez az elv nemcsak a jelenlegi értéket hordozza, de gondol a következõ generációkra is. Az urbanizálódás mai fokán az építészeti települési környezet már döntõ mértékben határozza meg az élet minõségét, beleértve ebbe az egészséges élet biológiai-orvosi, ökológiai értelemben vett feltételeit éppen úgy, mint az adott környezet településesztétikai meghatározóit. A mindenkori kormányzat, a szakma felelõssége a környezet, az élettér átalakításában átháríthatatlan. Azaz a jelenkor igényeinek kielégítése nem történhet a jövõ rovására. (UIA deklarációja 1993.) A mindenkori lakáspolitika természetesen nem lehet mentes szociális elemektõl, de átgondolást igényel az a lakáspolitika, amely túlsúlyosan elosztó és szinte csak szociális elemekre korlátozódik. Amely mellett éppen a fejlõdést, a lakás- valamint életminõség emelését szolgáló és indukáló, hozzáadott értéket teljesítõ és társadalmi érdekeket szolgáló elemek nem kapnak kellõ teret. Tehát e két fõ területre fordított források helyes arányának meghatározása kulcskérdést jelent a jövõt illetõen. Nem lehet kielégítõ és elégséges az az álláspont sem, mely szerint a spontán piac, a lakás mobilitás (ingatlan forgalom) növelése önmagában elégséges az ingatlanpiaci egyensúly helyreállításához, a fenntartható és minõségi fejlõdés biztosításához. Ennek a szemléletnek és egyben mai gyakorlatnak a hiányosságát igazolja azon tény, miszerint az ingatlanpiac-lakáspiac mára igen nagy mértékû egyensúly vesztést visel, és egyre exponáltabb probléma úgy a megépült új lakások kritikus minõségi színvonala, valamint ehhez kapcsolódóan a minõségi garanciák kérdésköre.

86 86. A LAKÁSMINÕSÉG MINT PRIORITÁS LÉNYEGI FUNKCIÓI ÉS CÉLJAI: A lakás, az élettér, az életminõség egyik legszükségesebb feltétele. A lakásminõségének változása hatással bír az egészség, az életminõség változására. A lakásminõség értéket és értékállóságot képvisel. A lakásminõség kihat az emberi közérzetre, elégedettségre, munkavégzés minõségére. A lakásminõség befolyásolja a társadalmi tudatot, a családi életet, gyermek vállalást. A lakásminõség része az életút fõ célkitûzéseinek fiatal, közép, idõs korban egyaránt. A lakásminõség fejlettségi szintje tükrözi a társadalom fejlettségi szintjét. A lakásminõség folyamatos emelése egyik fõ garanciája a fenntartható fejlõdésnek. Ezzel összefüggésben ellentmondásosnak vélhetõ, hogy olyan területen keletkeztek a legnagyobb állami tehervállalások (használt lakás adás-vétel), melyen nem képzõdött jelentõsebb hozzáadott érték és minõség növekmény, melybõl nem képzõdött állami bevétel, és amely területen messze nem a felhasznált támogatások arányában emelkedett a lakás és környezet minõség. A kérdés tehát, hogy van -e, és mi a jelenlegi támogatási rendszer lakásminõségi hozama. Ergo a lehetõ legnagyobb mértékben tisztáznia szükséges a lakáspolitikának az elveket, célokat, eszközöket. Világossá kell tenni minden résztvevõ számára a motiváló vagy szankcionáló tényezõket, a versenysemleges gazdasági mozgásteret. Ez talán a legnehezebb kérdés, hiszen mások a politika prioritásai, szakmán belül is eltérõek az érdekek (tervezõk, beruházók, fejlesztõk, kivitelezõk, forgalmazók, kamarák, multik, projektcégek, KKV-k, stb.). Közös szempont lehet mindenki számára, hogy kiszámítható gazdasági közegre van szükség (építés igazgatás, adóügyek, támogatások rendszere, stb.). Az elektroszmog, radon gázok és ártó sugárzások kérdésköre hazai viszonylatban jelenleg még nem releváns része a lakáspolitikának, viszont éppen a politikai jelentõsége az egyik fõ tartalmi eleme, mivel közegészséget szolgáló tényezõ. Meggondolandó, hogy pl. minimális esetben csak a tájékoztatások és szemléletváltások útján milyen érdemi eredmények érhetõk el azzal, ha az életmóddal, odafigyeléssel az ártalmakat felére, harmadára csökkenthetjük, és ezzel a kockázatok is lényegesen mérséklõdnek. Ez pedig nem elsõsorban anyagi vagy finanszírozási kérdés, tehát csekély ráfordítással is nagyságrendekkel jobb eredmények érhetõk el. Sajnálatos, hogy a hazai lakáspolitikában ez idáig nem szerepelnek az elektromágneses terek, radon sugárzások lakosságra gyakorolt hatásainak teendõi annak ellenére, hogy számos EU

87 87. országban ezt már-már kellõ súllyal kezelik. Mindenképpen pozitív tényezõként említhetõ azonban emellett a már hatályban lévõ magyarországi 004. évi szabályozás (63/004. EszCsM.), mely rögzíti a kötelezõen betartandó határértékeket stb., de biztosan állítható, hogy még sok megoldandó kérdés hárul a következõ idõszakokra. Rendkívül sok feladatot szükséges még megoldani ahhoz, hogy ezen a területen fejlõdést lehessen elérni: pl. sokkal nagyobb mértékben van szükség tájékoztatásokra, kutatásokra, kutató intézetekre, forrásokra, képzésre, szakemberekre, cégekre, mérõ mûszerekre, védelmi rendszerekre, megfelelõ anyagokra stb. Legfontosabb cél a prevenció, a megfelelõ információk birtokában az életforma, a lakáskörülmények egészségesebbé tétele. Rendkívül fontos az ismeretterjesztés társadalom szintjein, mely az idõ függvényében ugyan, de indukálni fogja az igényeket, a diagnosztikákat, alkalmazásokat. Szükséges és idõszerû tehát az Elektroszmog és radon sugárzások elleni védelem gyakorlati szintre emelése, melynek egyik fõ eszköze egy korszerû lakáspolitika. Alapvetõ jogi kötelezettségek, körülmények is indokolják az elektroszmog kérdéskörének beemelését a lakáspolitikába: Az évi ICNIRP általi EU ajánlás elfogadása, a 63/004. EszCsM rendelet, a 46/003. Országgyûlési Határozat, mely a jövõbe mutatóan meghatározza a kutatási, fejlesztési irányokat. Tehát egy korszerûbb, környezettudatos lakáspolitikai szabályozásnak a lakás minõség emelését célzó, mobilitást értékteremtõen ösztönzõ és emellett egyenrangúan szociális elemeket is megjelenítõ elveket célszerû logikusan szolgálnia, melybõl nem nélkülözhetõ az elektroszmog elleni védelem. Ezen elv mentén esély nyílik a negatív hatások kiküszöbölésére, hosszú távú, fenntartható, minõségi fejlõdésre. A következõ értékelemzéses táblázat két fontos kérdést kíván szemléletessé tenni: Egyrészt összességében kíván rávilágítani a lakások minõségi színvonalának értékelendõ szempontjaira melyet sajnálatosan a jelenlegi lakáspolitika rendkívül méltatlanul alacsony szinten képvisel. Másrészt azt kívánja bemutatni, hogy milyen és mekkora súlyt jelenthet egy lakás vonatkozásában az elektroszmog és ártó sugárzások elleni védettség a lakás mûszaki, minõségi, funkcionális körülményeiben. Új lakás, vagy használt? A táblázat szubjektív kiértékelést és összehasonlítást részletez egyes lakás típusokra. Ugyanakkor lényegi különbséget tesz új lakás és használt lakás vonatkozásában, hiszen a lakás

88 88. minõségi, mûszaki avultsági eltérések ebben a két kategóriában szignifikánsan eltérõek. Az összehasonlítás mellõzi az ingatlanok fekvési, tulajdonjogi, tájolási, utcaképi, infrastruktúrális, építészeti stílusbeli körülményeit. Úgy is tekinthetõ, hogy ezen körülményeket azonosnak feltételezi. Mindkét lakás típusnál a jelenlegi lakás viszonyok alapján az átlagos állapotok feltételezettek, melyektõl az egyedi esetek, egyedi lakások természetszerûleg eltérnek. Az ingatlanok adott funkcióira értékeléssel beírt pontszámok súlyszámok, melyek azt jelzik, hogy egy 1-10 pontos skálán mekkora maximális pontszámot lehet adni az adott lakás típus átlagos állapotára. A pontszámok összege tehát súlyozottan értékeli a lakás funkcionális és mûszaki adottságait, tulajdonságait. Minél magasabb tehát egy súlyszám, annál jobb az adott lakás mûszaki, minõségi és funkcionális tulajdonsága. Ebbõl a táblázatból az is látható, hogy a lakásnak egy adott tulajdonsága mekkora súllyal bír az össz. állapotához képest. Mennyit ér az elektroszmog és radon sugárzás elleni védelem? Ha értékeljük az elektroszmog és radon sugárzások elleni védelmet, akkor ez a pontszám a használt lakásnál 0, mivel itt nem létesült védelem. Új építésû, védelemmel ellátott lakásnál a pontszám: 8, ami a 136 össz. pontszámnak 8/136= 6%-a. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy egy elektroszmog védelemmel épített új lakás összes mûszaki funkcionális értékébõl 6% -ot jelenthet átlagosan a beépített elektroszmog és radon sugárzás elleni védelem. Az össz. pontszámok összevetése azt jelzi, hogy a választott új lakás közel kétszer nagyobb pontszámával mûszakilag, minõségileg és funkcionálisan kétszer többet ér. Minden egyéb szempontok összevetése során pl. egy értékbecslésnél, az adott állapot alapján az értékelés bármely irányban és volumenben eltérhet. Szélsõ esetben pl. egy súlyosan (határérték felett) sugárterhelt lakásnál (pl. egy árnyékolatlan villamos erõkábel vagy védelem nélküli transzformátor nagy közelsége okán) ez a 6%-os átlag sokkal fontosabbá válik, és vagy magas egészségügyi kockázatok lépnek fel, vagy értékesítés esetén akár a lakás nagy mértékû leértékelõdése is bekövetkezhet. A lakás funkcionális és mûszaki minõségi értékelemzése tehát szintén hangsúlyosan igazolja az elektroszmog elleni védelem létjogosultságát, szükségességét.

89 89. LAKÁSÉPÍTÉSI TÁRSADALMI GAZDASÁGI KÖRNYEZETI CÉLOK P É L D A 1 LAKÁS FUNKCIONÁLIS, ÉS MÛSZAKI ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA 50 m HASZ NÁLT LAKÁS: BP.FERENCVÁROS, ÉPÍTÉS ÉVE: 1900, LAKÁSÁR: Ft/m (piaci ár) 50 m ÚJ LA KÁS: BP. FERENCVÁROS, ÉPÍTÉS ÉVE: 006, LAKÁSÁR: FUNKCIÓ / KÖVETELMÉNY Igény szerinti méret Ft/m (piaci ár) RÉSZLETES SZEMPONTOK, MÛSZAKI TARTALMAK, TULAJDONSÁGOK Lakóterek, kiszolgáló terek + garázs nagyságai, méretei, arányai ÉRTÉKELÉS PONTSZÁM: 1-10 ig ÚJ ÉPÍTÉSÛ LAKÁS 9 HASZNÁLT LAKÁS 6 Alaprajzi megfelelõség / funkció séma, átalakíthatóság Helység megfelelõség / tájolás, világítás, fûtés, szellõzés, zaj ALACSONY Flexibilitás / alaprajzi változtathatóság, bútor flexibilitás LÉTESÍTÉSI, ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK 3 Kompakt épületi érforma Egyszerû épületszerkezet Épület kubatúrából a hasznos terület optimális arány (gazdaságosság) Lakóterületek, közl.területek, vizes blokkok optimális fekvése Egyszerû, gazdaságos statikai modell, késõbbi átalakíthatóság Racionális építés Tiszta, gazdaságos struktúra a tervezésben 8 5 Teljesítési, költségbeli, minõségi kontroll a kivitelezésben Minõségbiztosítás minden fázisban (tervezés + kivitelezés) EGYSZERÛ FENNTARTÁS EGÉSZSÉGES KÜLSÕ KÖRNYEZET Idõjárás elleni védelem Szerkezetek cserélhetõsége Installációk hozzáférhetõsége Használatbarát belsõ elemek Megújuló energiaforrások Hulladék, és veszélyes anyagok Épület környezet Tartós, idõjárás - védett homlokzatok, tetõk, árnyékolók Egyszerûen cserélhetõ épületelemek, egyszerû renoválhatóság Szaniter, fûtés, szell., elektr. berend., tetõ, csatorna, karbantarthatóság Burkolatok, felületek, szerkezetek tisztíthatósága, felújítása Napkollektorok, geotermikus energia, (fafûtés - hulladék fa) Anyaggyártások vonzatai (energia felhaszn.,körny.kár), újrahasznosítás Parkok, növényi -állati környezet, parkolók, esõvíz visszavezetés a talajba EGÉSZSÉGES BELSÕ Egészséges belsõ terek Légcsere, szellõztethetõség Egészségre ártalmatlan anyagok Akusztika, páratartalom, hõérzet, természetes fény, Szellõztethetõség ablakokkal, gépi szellõzés, hõ visszanyerés Víz báz.festékek, min. kemikáliák-ragasztók, term. anyagok TÉR 15 Sugárzás csökkentés Elektroszmog, radon sugárzások elleni védelem 8 0 ALACSONY ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK Energia takarékosság Víz háztartás takarékosság Elektromos energia takarékosság Ideális ép.forma, passzív napenergia (tájolás), hõszigetelések Korszerû falazatok, nyílászárók, hõ visszanyer.-szellõzés, minõség tanusítás Ivóvíz takarékosság, esõvíz gyûjtése, felhasználása Alacsony fogy.asztású gépek, idõ-programozható használat, építészeti kialakítás Elért pontszám összesen:

90 ELEKTROSZMOG MÉRÉSE Az elektroszmog emberi érzékszervekkel nem érzékelhetõ, nem tapintható, szagtalan, íztelen, hangtalan és nem látható, ezért a mérése csak különbözõ speciális mûszerekkel lehetséges. Az elektroszmog mérésére az egyszerû készülékektõl, a külön e célra gyártott profi készülékeken át egészen a csúcsminõségû mérõkészülékekig rendkívül széles mûszerskála áll rendelkezésre, melyek minõségben, pontosságban, mérés tartományban és árban eltérõ szintûek. Árfekvésük a néhány százezer forinttól több millió forintig terjedhet. Mivel az elektromágneses terek spektruma rendkívül széles és a sugárzás típusait más-más mûszaki mértékegységekben mérik, külön mûszereket alkalmaznak pl. az ionizáló-radioaktív sugárzások mérésre, külön mûszereket gyártanak a nem ionizáló sugárzásokon belül a kis- és külön a nagy frekvenciás tartományokra. A mérõmûszerek az adott mérendõ tér elektromos és mágneses térerõsségeit, teljesítmény sûrûségeit képesek mérni. Minden mérésnél meghatározó tényezõ a mérési és frekvencia tartomány, melyek készülékenként eltérõ módon megválaszthatók. Az elektroszmog mérõmûszer kiválasztása során meg kell állapítani azon jellemzõ kritériumokat, melyek leginkább a mérési célt szolgálják: a mérés tárgyát funkcióját a mérendõ tér adottságainak figyelembe vételét ( lakás, iparterület, kutató labor, stb.) a mérés pontosságát, a mérés elvárt komfortját (gyors, vagy lassú mérés, kijelzések módja, mértékegység átszámítások, normatív határérték összehasonlítások stb.). A mûszerek széles skálája ezen jellemzõkben eltér, amit az ár/minõség arányok is tükröznek. A célnak megfelelõen kiválasztott mûszer vásárlása esetén fontos megkövetelni, hogy részletes használati útmutatója legyen, minõsítéssel-kalibrálással rendelkezzen és legyen gyártói garancia. A nem ionizáló sugárzásokban a mérési módszerekrõl törvényi elõírások Magyarországon nincsenek. Külföldi szakmai szövetségek, kutatóintézetek ajánlott módszerei követhetõk. A mérõmûszerek általában elektromos térerõsség (V/m), mágneses térerõsség (ma/m), mágneses indukció (nt), teljesítmény sûrûség (W/m ) és decibel (db) karaktereket jeleznek ki. Az elsõ négy karakter a törvényi vagy más ajánlott határértékekkel való közvetlen összehasonlítást tesz lehetõvé, melybõl a mért térre megfeleltetéseket, megállapításokat lehet tenni. A db érték tulajdonképpen egy viszonyítási jelerõsség érték, de ez a komplikáltnak tûnõ metódus végsõképpen az egyszerûsítést szolgálja. A mért érték megállapításához külsõ táblázatok vagy számítási programok segítségével lehet eljutni. Jelenthet pl. egy +6 db érték egy négyszeres teljesítményt vagy egy kétszeres feszültséget. Fordítva pedig egy -6dB érték jelentheti a teljesítmény egynegyedét vagy a feszültség felét. Jobb minõségû mûszerek pl. már rendelkeznek USB PC kapcsolatokkal és analizáló szoftverekkel is, melyek segítségével egy adott tér teljes elektromágneses spektrumát analizálni lehet. Az értékek akár 3D-ben is megjeleníthetõk, ábrázolhatók, nyomtathatók, dokumentálhatók.

91 91. Vannak olyan szolgáltatásokkal rendelkezõ mûszerek, amelyek az adott mért eredményt azonnal összehasonlítják a kiválasztott kategóriájú határértékkel, ezáltal a mérést végzõ szakember a helyszínen minden további számítás vagy táblázat használata nélkül azonnal meg tudja állapítani a terhelés %-os mértékét. Magyarországon nem jellemzõ az elektroszmog mérésére alkalmas mûszerek kiterjedt kereskedelmi forgalma, jelenleg csupán kevés helyen lehet némelyiküket megvásárolni. Egy teljesebb és nagyobb kínálat az EU országokban rendelkezésre áll. A mûszerek teljes palettájának részletezésére a jelen kiadvány nem vállalkozik. Alapvetõ kérdések vetõdhetnek fel, hogy a hazai gyakorlatban mi a módja az elektroszmog méréseknek: hol, kinél, mikor, mennyiért lehet mérést igényelni? A válasz sajnálatosan egyáltalán nem hasonlítható ahhoz, ha erre a kérdésre pl. svájci viszonylatban kellene tájékoztatást adni. Azaz hazánkban jelenleg ezek a szolgáltatások még alacsony szinten tartanak. Magyarországon ilyen típusú mérések elsõsorban szakintézményeknél, egyetemeknél igényelhetõk (ANTSZ, OSSK, BME stb.). Piacgazdasági szinten még csak igen csekély mértékben vannak jelen olyan cégek, vállalkozások, melyek megfelelõ szakember és mûszerállománnyal tudnak rendelkezésre állni. Európai viszonylatban számos országban ilyen tevékenységeket végzõ gazdasági szereplõkön túl azok szakmai szövetségei is rendelkezésre állnak teljes körû tájékoztatásokkal, jogszabályokkal, ajánlásokkal, minõsítésekkel, szolgáltatásokkal, szakmai rendezvényekkel, ajánlott vállalkozói listákkal stb. A méréseken túl azonban nem fejezõdhet be a tevékenység. Hiszen, ha megállapítást nyer egy mérés során pl. egy ártalmas vagy nagyobb kockázatú esetleg a törvényi határértékeknek sem megfelelõ lakossági terhelés pl. egy társasházi lakásban akkor gondoskodni kell a kellõ szintû védelemrõl, annak megtervezésérõl, kivitelezésérõl is. Azaz a méréseken túl szükség van védelmi anyagokra, technológiákra, szakemberekre, szakcégekre is. Ez a kérdéskör egy külön fejezetben kerül kifejtésre. Példaképpen néhány jellemzõ elektroszmog mérõ-analizáló mûszer bemutatása (melyeknek ára: EURO közötti), melyek a németországi kereskedelmi egységeknél, szakvállalatoknál elérhetõek: Alacsony frekvenciás típus: ME 3840 B / GIGAHERTZ SOLUTIONS (mérés tartomány: khz 100 khz ) Magas frekvenciás típus: HFE-35C / GIGAHERTZ SOLUTIONS (mérési tartomány: 7 MHz-,5 GHz) Alacsony frekvenciás típus: SPECTRAN 5010./AARONIA AG (mérés tartomány:1 Hz1 MHz ) Magas frekvenciás típus: SPECTRAN 6080./AARONIA AG (mérési tartomány: 1 MHz-7 GHz)

92 9. A mérések gyakorlatában egy kiválasztott helyszínen, pl. egy társasházi lakásban az elektroszmog terhelések megállapításához külön-külön meg kell mérni a kis- és nagy frekvenciás tartományokat. Amennyiben a lehetõ legnagyobb pontosságú térterhelés megállapítása a cél, akkor ennek érdekében méréseket több alkalommal és alkalmanként is több eltérõ idõpontban ajánlott elvégezni, majd ezek eredményeit összesíteni, megállapítani a szélsõ értékeket és azok átlagát. A mérések eredményei a helyszín vizsgálatával együtt feltárulnak a sugárzások forrásai, melyek azért fontosak, hogy a legmegfelelõbb védelem kerülhessen kiválasztásra. Az elvégzett mérések eredményeit mérési jegyzõkönyvben tanácsos rögzíteni és szükséges elkészíteni a terület építészeti alaprajzát a hálószobák és egyéb helységek bútorozását is, melyen felvezethetõk a mért értékek. Az elkészített pontos diagnosztika fontos és lényegi információkat jelenít meg mind a szakember, mind az ott lakó emberek számára. Minden vizsgált helyi pozíció minõsíthetõ. Ez alapján készíthetõ el az esetlegesen szükséges védelmi terv és védelmi kivitelezés is. A mérés tehát az adott tér diagnosztikája. A következõ két ábrán példaképpen bemutatásra kerül egy adott lakás részlet elektroszmog mérése, diagnosztikája. A példában feltüntetettek szerint külön mérés készült az alacsony és külön a magas frekvenciás tartományokra. ALAPRAJZ / PÉLDA: MAGAS FREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TÉR MÉRÉSI EREDMÉNYEI / LAKÁS ÉS IRODA Ablak el õtt 0, m: µw/m Faltól 0, m-re 10 µw/m Ablak elõtt 0, m 6 µw/m Telefontól 0, m: 850 µw/m,0 m: 0 µw/m Ágynál: 30 µw/m Ablak elõtt: 0, m: 500 µw/m 1,5 m: 100 µw/m Hálószoba Iroda Gyerekszoba 3,0 m: 0 µw/m JELMAGYARÁZAT: = 0 µw/m nél nagyobb teljesítmény sûrûségû sugárzási terület

93 93. ALAPRAJZ / PÉLDA: ALACSONY FREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TÉR MÉRÉSI EREDMÉNYEI / LAKÁS ÉS IRODA Elosztó trafóval:0,1 m: 350 V/m, 000 nt, 0,6 m: 80 V/m, 100 nt Halogén asztali lámpa: 0,1 m: 150 V/m 1500 nt, 0,8 m: 40 V/m, 40 nt PC: 0,1 m: 40V/m 1,0 m: 0 V/m Fal mellett: 0,1 m: V/m0,8 m: 80 0 V/m, Éjjeli lámpa: 0,1 m: 500 V/m,1,0 m: 50 V/m Monitor 0,3 m: 40 V/m, 00 nt A fal mellett 0,1 m: 00 V/m, 0,6 m: 0 V/m Lámpa rossz kapcs. 0,1 m: 300 V/m, 0,6 m: 30 V/m Audio berendezés:0,1 m: 400 V/m, 1000 nt 0,6 m: 30 V/m, 00 nt Hálószoba A térben 80 V/m, 50 nt Áram nélkül 10 V/m, 50 nt Fal mellett: 00 V/m, 0,6m: 0 V/m Iroda A térben 0 V/m, 40 nt Halogén asztali lámpa 0,1 m: 50 V/m, 1000 nt 0,8 m: 0 V/m Gyerekszoba A térben 0 V/m, 40 nt Fürdõszoba Fal mellett 0,1 m: 00 V/m, 0,6m: 0 V/m JELMAGYARÁZAT: = 0 V/m, vagy 00 nt nál nagyobb sugárzás terhelésû terület

94 ELEKTROSZMOGGAL SZEMBENI VÉDELEM Az elektroszmog bizonyítottan hatással van az emberre, a tágabb környezetre, természetre, állatvilágra, növényvilágra, az épített környezetre, gépi, technológiai, elektronikai berendezésekre is. A jelen kiadvány elsõsorban az emberre ható elektroszmoggal szembeni védelmet részletezi, ill. ad átfogó ismertetést, gyakorlati megoldásokat. A védelem fõ célja tehát az emberi egészség védelme, a kockázatok és káros hatások csökkentése. Az ártó hatások alapgondolatának lényege: annál nagyobb az embert érõ elektroszmog és sugárzási ártalom, minél közelebb van az ember a sugárforráshoz, minél hosszabb-tartósabb idõintervallumban éri õt az expozíció, és minél erõsebb-intenzívebb az ártó sugárzás. Meghatározó továbbá, hogy milyen típusú, frekvenciájú sugárzásról van szó. Legegyszerûbb védelmi elv tehát ebbõl következõen, hogy az elektroszmog és ártó sugárzásoktól a lehetõ legnagyobb távolság tartásával, a lehetõ legrövidebb ideig tartózkodjunk. Emellett a lehetõ legkisebbre válasszuk meg az exponáló sugárzások mértékét (pl. alacsonyabb teljesítményû gépekkel vagy jobb árnyékolású vezetékekkel stb.). A távolság növelésével a terhelés hozzávetõlegesen négyzetesen csökken. Az elektromágneses külsõ és belsõ tereket megfelelõ árnyékolással térerõ mentessé vagy csak minimális térerõsségû szintre lehet alakítani, melynek elvét a következõ ábra jelzi: Külsõ és belsõ terek térerõ csökkentésének árnyékolásos elvi modelljei: Q: elektromos térerõ forrás Q: Mágneses térerõ forrás Q Q Térerõ mentes Q Q Térerõ mentes Q Q Elektromosan vezetõ anyag Térerõ mentes Mágnesesen vezetõ anyag Térerõ mentes Térerõ mentes Q Térerõ mentes Térerõ mentes Q Térerõ mentes Térerõ mentes Elektromos térerõ árnyékolás Térerõ mentes Mágneses térerõ árnyékolás

95 95. ELEKTROSZMOGGAL SZEMBENI VÉDELEM ELVI MODELLJEI Védelem árnyékolással Q s Védelem nagyobb távolsággal Q s Védelem földelésssel ( filter + földelés ) Q s Védelem szûréssel ( filterrel ) Q s Védelem kompenzációval ( fázis fordítás + összegzés) Q Zavaró forrás s Zavarás csökkentés A VÉDELEM FÕ TERÜLETEINEK ÉS MÓDSZEREINEK FOLYAMAT ÁBRÁJA: ELEKTROSZMOG ÉS ÁRTÓ SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM MEGLÉVÕ ÁLLAPOTOK ESETÉN TERVEZETT ÚJ BERUHÁZÁSOK ESETÉN Mérés, diagnosztika, kozkázat ismertetése Mérés, diagnosztika, kozkázat ismertetése VÉDELEM MÓDJA VÉDELEM MÓDJA Mûszaki beavatk. nélkül Mûszaki beavatkozással Mûszaki beavatk. nélkül Mûszaki beavatkozással Életmód változtatás Védelem tervezése Telek kiválasztás Védelem tervezése Sugárzás csökkentés Védelem kivitelezése Épület, lakás választás Védelem kivitelezése Berendezés átrendezés Elköltözés... részleges bontás... utólagos árnyékolás... helyreállítás... beüzemelés Figyelmes életmód Tudatos berendezkedés... tervezett árnyékolás... beüzemelés Utólagos kontroll mérés (ek) Utólagos kontroll mérés (ek)

96 96. A fenti ábrából láthatóan védelmi intézkedésekre akkor van szükség, ha akár a meglévõ állapotok, akár a tervezett új beruházások esetén történt elõzetes vizsgálat és diagnosztika, melyek intézkedések megtételét indokolják. Egy tervezett új lakóház esetében természetesen nem beszélhetünk elõre mérésrõl az épület megépítése elõtt (csak pl. a telek és a környezet vonatkozásában). Ez esetben mérlegelni szükséges a preventív jellegû mûszaki megoldások lehetõségeit, beépítéseit, melyrõl természetesen a beruházó dönt. Preventív (megelõzõ) megoldások azon mûszaki létesítések és egyéb nem mûszaki beavatkozások, melyek beépítésével, alkalmazásával valamely mértékben már a beköltözés idõpontjától, a védelem kezdetétõl fogva csökkenthetõk az ártó expozíciók. Tehát nem szükséges ártó tüneti vagy megbetegedési eseményeket megélni az adott környezetben (ezek a késõbbiekben részletezésre kerülnek). A megfelelõ védelem alkalmazása vagy az ellenõrzés céljából való mérés, diagnosztika, kockázat ismertetés folyamata a szakember által szakszerûen, jegyzõkönyvvel dokumentált, elvégzett méréseket, diagnosztikai megállapításokat és a határértékeknek való megfeleltetéseket, valamint az ezekkel összefüggõ kockázat ismertetéseket tartalmazza, mely alapján a tulajdonos eldöntheti, hogy milyen védelmi módszert választ mûszaki beavatkozást vagy sem. Megjegyzendõ, hogy mûszaki beavatkozások mértékétõl függetlenül a beavatkozás nélküli védelmi elvek is érvényesíthetõk és érvényesítendõk, mivel minden lépés fontos, amely az expozíciók mértékének csökkentése irányába hat akár utólagosan, akár preventív módon. A védelem hatásfokát tehát egyértelmûen növelhetjük, ha nem csak mûszaki védelmet alkalmazunk, hanem emellett életvitelünk során is betartjuk azokat az elveket, ajánlásokat, melyek az expozíciókat elkerülik vagy mértéküket csökkentik akár preventív, akár más módon Meglévõ lakóépületek elektroszmog és ártó sugárzások elleni védelme mûszaki beavatkozás nélkül A mûszaki beavatkozások nélküli módszerek a leginkább költségkímélõ lehetõségek, melyekkel jelentõs eredmények érhetõk el. Megfelelõ és optimális lépésekkel a régi állapotok terhelései akár felére vagy nagyságrendekkel is csökkenthetõk. A legmegfelelõbb megoldásokat azonban mindig a helyi viszonyok döntik el. Az életmód változtatás a mûszaki beavatkozás nélküli védelmi módszer egyik alkotóeleme. Ennek keretében elsõsorban meg kell ismerni és meg kell érteni az elektroszmog és ártó sugárzások lényegi tartalmát, összefüggéseit, és kockázatait. Az éltmód változtatás lényegében azt jelenti, hogy amire az eddigi életvitel folyamán bármely okból nem voltunk tekintettel vagy elkerülte figyelmünket, arra a következõkben nagyobb hangsúly kerüljön.

97 97. Néhány javaslat és gyakorlati példa az életmód változtatásaira: A nem használt elektromos gépek és vezetékek feszültség mentesítése. Lehetõleg csak a legszükségesebb, rövid idejû tartózkodás elektromos vezetékek, kábelek, gépek közelében. Vásárláskor célszerû a kisebb teljesítményû és jobb árnyékolású gépek választása. Valamely tünet esetén a környezet és az életmód ellenõrzése vagy szakember, orvos javaslatának kikérése. Terhes kismamáknál, kisgyermekeknél fokozott védelem ajánlott (vizsgálatoknál, mobil telefon használatánál stb.) A hálóhelyek, ágyak legmegfelelõbb helyének kiválasztása, szükség esetén a bútorozás megváltoztatása. A lakás és környezetének az ellenõrzése vagy valamely változások kontrollja. Sugárzás csökkentés mûszaki beavatkozások nélkül mint a védelem része a meglévõ vezetékek, hálózatok vagy egyéb sugárforrások expozíciójának mérséklését csökkentését jelenti. Néhány példa a sugárzások csökkentésére: Hálószobában pl. fémszerkezetû lámpák, ágyak, spotlámpa sodronyok szanálása, helyettük fa, vagy más megfelelõ berendezési tárgyak alkalmazása. Megengedettnél nagyobb magas frekvenciás sugárzás esetén (pl. adóberendezés közelében) pl. árnyékoló függönyök vagy árnyékoló baldachinok felszerelése. Elavult, nagy sugárterhelést közvetítõ elektromos berendezések cseréje pl. régi mikrosütõ, PC., stb. A hálószobai alvó környezet feszültség mentesítése. Társasházi lakásnál pl. a lakás alatti (melletti) elavult, vagy nem megfelelõ védelmû transzformátor szanálása. Autóban külsõ szerelésû rádiótelefon-antenna alkalmazása. Berendezés, átrendezés mûszaki beavatkozások nélkül mint a védelem része a huzamos tartózkodású emberi környezet átrendezését jelentheti pl. lakásban, munkahelyen, stb. Akkor célszerû ennek alkalmazása, ha nincsenek nagy terhelések, mégis valamely berendezések átrendezésével kis ráfordítással sokkal jobb eredményt érhetünk el a környezeti terheléseket illetõen, amely preventív elveket elégít ki. Néhány példa a berendezések átrendezésére: Többszintes lakás legfelsõbb szinti hálószobájának felcserélése a legalsóbb szintre azt eredményezheti, hogy alul csökkennek a magasfrekvenciás expozíciók. Hálószobákban ágyak áthelyezése egy elektromos vezeték nélküli falra. Hálószobák ágy felöli határoló fal túlsó oldalán esetlegesen felszerelt vagy meglévõ sugárforrások elvitele, átrendezése. Munkahelyen az elektromos berendezések, sugárforrások átrendezése pl. ülõ munkahelynél. Elköltözés is egyféle megoldást jelenthet akkor, amikor a feltárt nagy terhelések ismeretében, ha nem elégségesek a beavatkozások nélküli módszerek, vagy nincs módja a tulajdonosnak mûszaki védelmi beavatkozásra és nem kívánatos számára egy káros állapot fenntartása (pl. nagyfeszültségû vezeték védõtávolságon belüli közelség miatt ).

98 98. Felmerülhet egy ilyen szituáció meglévõ épületek környezetének hátrányos megváltozása esetén akár utólagosan is. Ugyanakkor ilyen vagy hasonló eseteknél felmerül a kérdés az ingatlan értéket illetõen, mely anyagi kihatású mind a vevõ, mind az eladó részére. Ebben az esetben érdemes egy ingatlan szakértõ véleményét is kikérni Tervezett új lakóépületek elektroszmog és ártó sugárzások elleni védelme mûszaki beavatkozás nélkül: Tervezett új beruházásoknál a védelem nem merül ki a mûszaki beavatkozások körében. Feltétlenül indokolt a nem mûszaki beavatkozások figyelembe vétele is. Telek kiválasztás mindenkor egy tervezett beruházás elsõ lépése. A számos kiválasztási szempont ( pl. tájolás, lejtés, közmûvek, környezet, ár stb.) között akár meghatározó is lehet egy olyan körülmény, mely a telek beépítése esetén jelentõs ártó hatást gyakorolna az ott élõkre. Ilyen lehet pl. egy meglévõ, közeli nagyfeszültségû elektromos vezeték, földkábel, adóberendezés, ipari berendezés, transzformátor stb.). Célszerû tehát szakemberrel is ellenõriztetni, véleményeztetni, akár beméretni is az adott ingatlant. Nem közömbös továbbá az sem, ha fejlesztendõ területen fekszik a telek, akkor milyen tartalmú a vonatkozó szabályozási terv pl. funkciók, beépítési lehetõségek kérdéskörében, melyekbõl megítélhetõk a várható szomszédos terhelések is. Lakás és/vagy épület választás kérdése egy ingatlan szerzése vagy bérlése során merül fel, amely lehet akár használt, akár új építésû ingatlan. Használt ingatlan vásárlása vagy bérlése esetén felmerülnek mindazon kérdések, melyek a meglévõ állapotok területén már részletezésre kerültek. Új épületek és/vagy új lakások vásárlása vagy bérlése esetén az elektroszmog aspektusából a legelsõ szempont a telek viszony, mely a fentiek alapján döntõ tényezõ lehet. Amennyiben az új épület és/vagy lakás telek adottságai, külsõ körülményei megfelelõek, úgy a házon, lakáson belüli viszonyokat kell diagnosztizálni és ellenõrizni. Természetesen a legelõnyösebb állapot, ha az adott lakás rendelkezik komplett beépített elektroszmog védelemmel, mely már egy tervezett védelem megvalósulását jelenti. Ez esetben csak az a kérdés, hogy annak a terve, kivitelezése, üzemelése mennyire megfelelõ minõségû. Amennyiben nem készült beépített elektroszmog és sugárzás védelem és ez ma Magyarországon 99,9 %-ban jellemzõ úgy célszerû a lakás berendezése során figyelembe venni az elkészült hálózatokat és az utólagos védelem kérdésében egy elektroszmog mérés és diagnosztika eredményétõl függõen a fenti folyamatábra szerinti valamely módszert kiválasztva dönteni.

99 99. Társasházi új lakás esetén érdemes külön figyelmet fordítani a villamos hálózatok megfelelõ földelésére, villámvédelemre, valamint a társasházon belül a közös területeken vezetett villamos kábelek nyomvonalaira, villanyórák pozícióira, melyek pl. egy falvastagságnyi távolságú szomszédos hálószoba esetén nagyon jelentõs ártó elektromos és elektromágneses sugárzást gyakorolhatnak az ott lakóra. Ilyen körülmény feltárása esetén, vagy célszerû elállni a vásárlástól, vagy megfelelõ utólagos mûszaki beavatkozási védelmet szükséges alkalmazni. A társasházi lakások elválasztása egymástól általában egy 30 cm-es fallal történik, ennek okán a szomszédos lakások elektroszmoggal egymást is fertõzhetik melyrõl a szomszédoknak általában nincs is tudomása, melynek feltárására és megfelelõ védelmére szintén szakember véleményét ajánlatos kikérni és szükség esetén a védelmet már az építés fázisában kialakítani. Utólagos védelemre is vannak technikák, de ezek általában költségesebbek. A védelem módjai a következõkben ismertetésre kerülnek. A figyelmes életmód kérdése új lakások esetén tulajdonképpen ugyanazt a tartalmat érinti, mint a használt lakások meglévõ állapotoknál az életmód változtatás, sugárzás csökkentés, berendezés átrendezés. Ennek fõ oka pedig, hogy Magyarországon jelenleg az új lakások nem rendelkeznek külön elektroszmog elleni védelemmel, ezért ebben a tekintetben szinte ugyanazon vagy akár nagyobb terhelések léphetnek fel, mint a használt ingatlanoknál. A tudatos berendezkedés új épületek esetében azért fontos, mert beköltözéskor és lakás berendezésekor már elõre megvizsgálhatók azok a szempontok, melyek leginkább megfelelõek az optimális védelmi szint biztosításához. Mint tudjuk egy új lakás berendezése elég magas költségekkel jár, és amennyiben figyelmen kívül maradnak az elektroszmog elleni védelem szempontjai, és káros hatások lépnének fel, úgy egy új és költséges berendezés viszonylag rövid idõ alatti cseréje, átrendezése igen terhelõ kiadásokat jelentene. Javasolható tehát beköltözés elõtt egy szakember véleményének kikérése, akár egy méréses diagnosztika elvégzése is Meglévõ lakóépületek, és épülõ új lakóépületek elektroszmog és ártó sugárzás elleni védelme mûszaki beavatkozással Meglévõ állapotok esetén: A meglévõ állapotok sugárzás védelmének mûszaki beavatkozás módját az elõzetesen elkészített mérés és diagnosztika által feltárt terhelések függvényében elsõ lépésként meg kell tervezni. Az elkészített terv alapján készülhet a megvalósítás elõkészítése, majd a kivitelezés. A befejezést követõen pedig ismételten kontroll mérésekre van szükség.

100 100. A meglévõ állapotokhoz kapcsolódó mûszaki megoldások elõzetes részleges bontási munkákat is igényelhetnek, pl. padlóburkolat, falburkolat, falba szerelt elektromos rendszer elbontása és újraszerelése stb., melyek a védelem elkészülését követõen helyreállítandók. Tervezett új beruházások esetén (társasház, családiház, stb. építés): Ezen esetekben a megfelelõ védelem kialakítása a következõ lépésekben javasolt: 1. Elsõ lépésben a telek és a külsõ környezeti adottságok esetleges elektroszmog terheléseinek feltárása, szükség esetén kontroll mérések elvégeztetése szakemberrel.. A beruházás tervezése fázisában a betervezett épület alaprajzi funkciók és azok ellátását szolgáló elektromos hálózatok tervezésénél az elektroszmog elleni védelmi rendszerek, egyéb ajánlások figyelembe vétele. Amennyiben a beruházó döntésében védelmet igényel, úgy elektroszmog védelmi terv is elkészítendõ. 3. A beruházás kivitelezési fázisában a betervezett védelmi rendszerek, anyagok szakszerû beépítése, beüzemelése, átadása és kontroll mérése ajánlott megfelelõ szakember bevonásával. 4. Utólagos beavatkozás új építésû beruházás során akkor szükséges, ha védelemre kijelölt terekben valamely oknál fogva (pl. külsõ körülmények változása, szomszéd lakás átalakítása stb.) megváltoznak az elektroszmog terhelések. Védelmi rendszerek és anyagok: A beépítés jellegétõl függetlenül (meglévõ állapotok, vagy új tervezett beruházások ) a mûszaki beavatkozásokhoz bemutatásra kerülnek olyan anyagok-technológiák, melyeket speciálisan elektroszmog elleni védelem céljából fejlesztettek ki, melyek gyártására a külföldi ipar már felkészült és a kereskedelmi forgalomban (külföldön) kaphatók. Ezen termékek forgalmazásra bevezetettek és szabadalmilag is védettek. Az anyagok részletes mûszaki specifikációit és beépítési útmutatóit a gyártók és forgalmazók megadják. Megjegyzendõ, hogy bizonyos magyar fejlesztésû és gyártású termékek is megjelentek már, melyek ismertetésre kerülnek. Felületi árnyékolás anyagai: A felületi árnyékolás valamilyen térelhatároló felületre utólagosan egy külön munkafázisban felvitt, elektromágneses árnyékolási tulajdonsággal rendelkezõ anyaggal történik. A felület síkja ebben a tekintetben közömbös. Lehet függõleges, vízszintes, ferde, íves stb. A felület anyaga, és pozíciója azonban már meghatározó jellegû. Nem mindegy pl., hogy homlokzati külsõ oldalra készül árnyékolás vagy egy belsõ válaszfalra, vagy éppen üveg felületre. Ezek az anyagok jól alkalmazhatók egyaránt új építéseknél és meglévõ épületek esetében is. Felületi árnyékoló anyagok: külsõ és belsõ téri, alacsony és nagyfrekvenciás tartományokra alkalmazott speciális árnyékoló festékek, árnyékoló hálók, árnyékoló tapéták, árnyékoló fóliák, vagy külön e célra gyártott árnyékoló panelek.

101 101. Felületi árnyékoló anyagok példái, melyek széles skálán különbözõ minõségûek lehetnek: Árnyékoló belsõ téri festékek, alacsony és magas frekvenciákkal szembeni védelemre: Típ: NF-33, HF-33 Árnyékoló külsõ téri festékek, magas frekvenciákkal szembeni védelemre: Típ: HF-33 Árnyékoló fóliák üvegfelületre, magas frekvenciák elleni védelemre Árnyékoló hálók (homlokzati), magas frekvenciák elleni védelemre Árnyékoló belsõ tapéták, alacsony és magas frekvenciák elleni védelemre Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA stb. Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA stb. Forgalmazó: YSHIELD BIOLOGA, AARONIA, stb. Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA AARONIA, stb. Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA stb. Térbe függesztett árnyékolással: Felületi árnyékolás készülhet alapfelület nélkül a térbe függesztetten is pl. árnyékoló textiliákkal, árnyékoló hálókkal (árnyékoló függönyök, baldachinok, akár ruhadarabok vagy azok részei). Ezek az anyagok olyan helyeken elõnyösek, ahol csak lokális árnyékolásra van igény. Pl.: egy gyerekágy vagy franciaágy védelme, de alkalmazhatók más védelmi rendszerekkel együtt is. Árnyékoló szövetháló baldachin, magas frekvenciák elleni védelemre Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA stb. Anyagba beépített árnyékolással: Készülnek már olyan építõanyagok, melyeket már az anyag gyártásakor speciális adalékok gyártási hozzáadásával ellátnak árnyékoló tulajdonságokkal, ezáltal a beépítéskor már árnyékoló anyagok épülnek be és nincs szükség egy külön felületi árnyékoló külön munkafázisra. Ilyenek pl. az árnyékoló vakolatok, de léteznek már árnyékoló tégla falazatok is. Speciálisan anyagba épített, szabadalmaztatott árnyékolási technológiát fejlesztett ki, gyárt, és forgalmaz a magyarországi LORIX Kft., mely vezetõképes szöveteket textiliákat képes elõállítani réz (+ón) bevonatú (nem szövött). Ezen anyagok árnyékoló alkalmazási területei nagyon széles területen pl. tapéta alatti, laminált padló alatti felületektõl a speciális tömítéseken át a ruházattól a lehallgatás biztos terekig terjed, és még az ûrkutatásban is felhasznált. Kész vakolat alacsony frekv.elleni védelemre. Árnyékolás magas frekv. ellen : vezetõképes fémezett szövetek, fémezett ruhák (pl. trikók, Forgalmazó: LB KNAUF Forgalmazó: LORIXKft.

102 10. Elektroszmog sugárzás hatást csökkentõ elektromos anyagok és berendezések: Ezek az anyagok és berendezések a háztartási (0V/50Hz) áramkörökbe beépítettek, gyakorlatilag az áramellátásnak már a primer oldalán beavatkoznak mégpedig oly módon, hogy a hálózatokban lévõ feszültséget vagy árnyékolják, vagy a nem használt idõszakokon szinte kiiktatják. Ezáltal az elektroszmog sugárzást az adott környezetben csökkentik. A gyakorlati megoldás alapvetõen háromféle anyagcsoportra irányul: speciálisan elektroszmog árnyékolt kábelekre, árnyékolt beépítet elektromos kötõ dobozokra, automatikus feszültség megszakítókra, árnyékolt elektromos készülék csatlakozó kábelekre, elektromos elosztókra Automatikus feszültség megszakítók különféle típusokban. Árnyékolt elektromos kábelek, és árnyékolt kötõ dobozok. Árnyékolt villamos elosztók, és árnyékolt csatlakozó kábelek. Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA AARONIA, stb. Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA AARONIA, stb. Forgalmazó: YSHIELD, BIOLOGA AARONIA, stb. Ezen anyagok közül az árnyékolt kábelek alkalmazása inkább az új építések, míg az automatikus feszültség megszakítók mind a meglévõ épületek, mind az új épületekben javasolt. Gyakorlatilag mind a két módszer ugyanazt a célt szolgálja. Alkalmazásuk külön-külön vagy párhuzamosan is lehetséges. Lakások komplex elektroszmog és radon elleni védelmi rendszere: a QUADRAT SYSTEM Ez a védelem speciálisan lakásokra, társasházi új építésekre került kifejlesztésre Magyarországon, melynek fejlesztõje, szabadalmaztatója, rendszergazdája és forgalmazója a QUADRAT Kft. A komplex védelmi rendszer lényegi ismertetése: A védelmi rendszer preventív elven mûködik. Hatékony mûködtetésével lényegesen csökkenthetõk, kiszûrhetõk (30-60 %-kal!) az ártó elektroszmog sugárzások, melyeket a rendszer elvezet a védendõ térbõl. Ezáltal lényegesen csökkenthetõk az ezen behatások (expozíció) okán kialakulható egészségkárosodások, megbetegedések rizikó faktorai. A védelemmel ellátott lakások másik nagy elõnye, hogy ezekben az elektroszmog terhelésekkel szemben mért, diagnosztizált, védett ezáltal minõsített lakások valósulnak meg. A QUADRAT SYSTEM komplex védelmet nyújt az elektroszmog és ártó sugárzásokkal szemmben azzal, hogy nagy mértékben csökkenti a védendõ térben mind a kis, mind a nagy frekvenciás terheléseket valamint a radon sugárzást.

103 103. A védelmi rendszer általános beépítési alkalmazási helyei, lehetõségei : Elsõsorban új építésû többlakásos társasházi lakóépületek, továbbá huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló egyéb funkciójú épületek: irodaházak, üzleti, kereskedelmi épületek, szállodák, középületek, családi házak, üzemi épületek stb., de kiterjeszthetõ az állattartás területére is. A védelmi rendszer célja, alkalmassága és mûködése: A rendszer a kijelölt adott védelmi térbe semmiféle új vagy külsõ energiabevitelt nem teljesít, hanem az adott térben meglévõ ártó sugárzásokat árnyékolja, kitakarja és elvezeti. Ezáltal a védett helyen egy elektroszmog és ártó sugárzásoktól, valamint radon sugárzásoktól mentesebb tér alakul ki, melynek elõnyei a jelen kiadásban leírtak ismeretében nem igényelnek külön részletezést. A rendszer tehát megelõzõ, preventív elven mûködik. Alkalmas nem csak emberi, de egyedi állati életterek védelmére is (pl. versenylovak, stb.) A rendszer részletes technológiája, know how - ja üzleti titok tárgyát képezi és szabadalmi úton is védett. A védelmi rendszer komplexitása több összetevõbõl alakul ki, mégpedig: A rendszer elõször is mindig, minden telepítésnél lokálisan diagnosztizál, majd a feltárt expozíciókra-terhelésekre biztosít teljes körûen védelmet. A mûszaki tervek alapján beépíti az anyagokat, technológiákat, valamint emellett beavatkozás nélküli védelmi tanácsokkal is ellátja az ügyfeleket, használókat, üzemeltetõket, így a védelem hatásfokát optimális szintre emeli. A rendszer egy adott védendõ épületnek kivétel nélkül minden egyes külön rendeltetési egységére (pl. minden lakásra) készít diagnosztikát és védelmet még a közös területekre tekintettel is ezáltal a teljes épület komplexen védett. Amennyiben egy adott rendeltetési egység nem kívánja a terét védetni, úgy az bármely idõpontban külön leválasztható, de a többi egység védelme változatlanul fenn marad. Preventív elvet szolgál azáltal, hogy minden rendeltetési egységnek a határoló síkjain (lakás határolófal és födém) az expozícióktól függetlenül minden esetben készül határoló felületi árnyékolás, amivel biztosítható, hogy a szomszédos egységek egymást semmilyen irányból nem fertõzhetik elektroszmog sugárzással. Preventív elvet követ a védelem abban az értelemben is, hogy nem várja meg míg a lakókon, használókon esetlegesen évek múlva bizonyos tünetek, vagy megbetegedések fellépnek, hanem megelõzõen egy egészségesebb életteret biztosít és kockázatot csökkent. Mûszaki értelemben is megvalósul a komplexitás elve, ugyanis a védelem alkalmazza az EU országokban már kifejlesztett technikákat, anyagokat, eszközöket, továbbá kiegészíti és összekapcsolja ezeket a magyar találmány elemeivel valamint hatékonyságával, és egy rendszer struktúrát képez. A védelmi rendszer telepítése, beépítése a gyakorlatban három fõ fázisban valósul meg: Elsõ fázis: a kijelölt lakótér (vagy egyéb tér) elektromágneses mûszeres bemérése, diagnosztizálása a rendszer beépítése elõtt, melyrõl mérési jegyzõkönyv készül. Második fázis: a kifejlesztett védelmi technológia tervezése, beépítése, beszabályozása az épület építési fázisában. Harmadik fázis: a beépített védelmi rendszer átadása, üzembe helyezése, üzemi állapotban újbóli mûszeres lakás bemérés, ellenõrzés, használatba adás, melyrõl ismételt jegyzõkönyv minõség tanúsítás készül. A védelemmel ellátott lakások, terek tehát mûszeresen kontrolláltak és minõsítettek.

104 104. A védelmi rendszer üzemeltetése, használata: A védelmi rendszer üzemeltetéséhez üzembe helyezési jegyzõkönyv és használati útmutató kerül átadásra a rendszer üzemeltetõjének, használójának. A védelmi rendszer egyedi sajátossága az üzemeltetés során, hogy csak egyszeri létesítési költségek merülnek fel, a rendszernek semmiféle külsõ energia bevitele, energiafogyasztása nincs (sem villamos, sem gáz, sem szolár, sem egyéb), így mûködtetésének, üzemeltetésének, fenntartásának, karbantartásának költsége: 0 A rendszer semmiféle karbantartást nem igényel, mivel eltakart, beépített épületszerkezeti elemekkel létesül, így az élettér rendeltetésû használata (lakás, iroda, munkahely, bútorzat, berendezés stb.) semmiféleképpen nem korlátozódik. A rendszer mûködése igény szerint bármely bontás vagy külön szerelés, ill. egyéb beavatkozás nélkül minden egyes rendeltetési egységen (lakásonként) tetszõlegesen, igény szerint kiiktatható vagy újraindítható. Mûködési probléma akkor keletkezhet, ha a rendszert mechanikai behatás, sérülés, károkozás éri, ez esetben a rendszergazda értesítendõ a helyreállításra. A védelmi rendszer mûködési garanciája a rendszergazda által garantáltan: 30 év. A rendszer fõ elemei részben helyileg fix beépítésûek (eltakart, beépített épületszerkezeti külön elem minden lakás épületszerkezetein belül), részben pedig hozzáférhetõek (szerelvény szekrény és vezeték rendszer). A rendszer nem bérelhetõ, csak helyileg beépíthetõ és telepíthetõ ingatlanonként (házanként vagy lakásonként). A QUADRAT SYSTEM elektroszmog védelemmel ellátott elsõ társasház 006.-ban Budapesten kerül átadásra és beüzemelésre, melynek minden rendeltetési egysége védett (tehát a teljes társasház is védett). A következõkben tájékoztatásképpen bemutatásra kerül ebbõl a társasházi védelembõl egy jellemzõ tervlap és fotók, melyek a megvalósulás egyes fázisait ábrázolják. TÁRSASHÁZI LAKÁSOK TERHELÉSI MODELLJE JELMAGYARÁZAT Elektroszmog és radon sugárzások ha nem készül védelem változó sugárzások és a szomszédos lakások terhelései lakás határokon

105 105. TÁRSASHÁZI LAKÁSOK VÉDETT MODELLJE JELMAGYARÁZAT "QUADRAT SYSTEM" Elektroszmog sugárzások elleni védelem Védelem a lakás határok síkjaiban (födémek, falak) szintenként és lakás határonként

106 106. Elektroszmog elleni védelem a gyakorlatban: új építésû társasház QUADRAT SYSTEM elektroszmog védelmi terv részlete / általános emeleti alaprajz (Forrás: QUADRAT Kft. 006.)

107 107. Elektroszmog elleni védelem a gyakorlatban: felületi árnyékolás alacsony frekvenciás sugárzások ellen, társasházi közlekedõ területen villanyórák mögötti árnyékoló festéssel, valamint lakás határoló oldalfalon. (forrás: QUADRAT Kft ) Elektroszmog védelmi rendszer egyes részletei 34 lakásos társasházban, kész állapotban: társasházi elektroszmog védelmi rendszerközpont kapcsoló szekrény szerelvény és kapcsolótábla (méret: 0,80 x 1,90 m, lakásonkénti kapcsolással) pinceszinten külön, zárt acéllemez szekrényben elhelyezve. Lakáson belüli, parketta szegélybe süllyesztett elektroszmog víszintes és függõleges felületi védelmet összekötõ csatlakozási pont (horganyzott csavar). Lakáson belül összesen csak ennyi látható a többi alkotóelem eltakart szerkezeti elemként létesült, a lakás bútorozását semmiképpen nem zavarja. ( Forrás: Quadrat Kft )