DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
|
|
- Valéria Tóth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Radon és leánytermékei okozta sugárterhelés vizsgálata barlangban, épületekben Szerző: Szeiler Gábor Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Készült: Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Pannon Egyetem Veszprém 2012
2 Radon és leánytermékei okozta sugárterhelés vizsgálata barlangban, épületekben Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskolájához tartozóan.* Írta: Szeiler Gábor **Készült a Pannon Egyetem... iskolája/ programja/alprogramja keretében Témavezető: Dr. Somlai János Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás) ***Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke 3
3 Tartalomjegyzék Bevezetés célok Irodalmi rész A lakosság sugárterhelése A természetes eredetű sugárterhelés Földkérgi eredetű (primordiális) sugárterhelés A radontól származó sugárterhelés Radon A radon legfontosabb tulajdonságai Talaj mint radonforrás Radon az épületekben A radon egészségügyi hatása Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Hatás összefoglalás Szabályozások Nemzetközi szabályozások Magyarországi szabályozás Radon felmérések rövid áttekintése Radon előfordulása barlangokban A barlangok osztályozása Hegyláb típusú barlangok Tapolcai Tavasbarlang A települések bemutatása Bakonycsernye leírása Nádasdladány leírása Ajka leírása Radon és bomlástermékei koncentrációjának meghatározása A radon mérési módjai A radon mérése közvetlen módon A radon mérése közvetett módon Radon mérési módszerek Pillanatnyi mintavételes mérési módszer Folyamatos mérési módszer Integrális mérési módszer Alkalmazható detektorok Szcintillációs rendszer Ionizációs kamra Félvezető detektoros rendszer Szilárdtest-nyomdetektor Leányelem mérési módszerek Folyamatos mérési módszer Pillanatnyi mintavétel mérési módszer Gamma dózisteljesítmény mérése Számítási meghatározások Egyensúlyi ekvivalens koncentráció számítása Egyensúlyi faktor számítása
4 Az egyes évszakos átlagból az éves átlagos koncentráció szorzófaktorokkal való becslése Kísérleti rész Vizsgálati helyszínek ismertetése Bakonycsernye Nádasdladány Ajka A Tapolcai Tavasbarlang Alkalmazott mérési eszközök, módszerek Radim 2P,Radim 3 radon monitorok Pylon WLx radon leánytermék mérő Automess környezeti dózisteljesítmény mérő Szilárdtest nyomdetektor integrális radonkoncentráció mérésére Radonkoncentráció személyi dozimetria eszköze Alphaguard PRQ 2000 radon monitor Mérőeszközök kalibrálása Számítási módszerek Szilárdtest nyomdetektoros mérés esetén számolt radon aktivitás koncentráció számítása Radon és leányelemeitől származó sugárterhelés számítása Sugárterhelés számítás gamma dózisteljesítményből Eredmények ismertetése Radonkoncentráció évszakos változása Bakonycsernye Nádasdladány Ajka A csoport Ajka B csoport (salakos lakások) Összegzés Szellőztetési vizsgálatok A szellőztetés, mint radon csökkentő beavatkozás hatásossága Összegzés Barlangi radonkoncentráció változása, dolgozók sugárterhelése Barlangi mérések Összegzés Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézisek Theses Mellékletek Köszönetnyilvánítás
5 Kivonat A szerző doktori munkája során elemzett három magyarországi település 182 lakásának éves radon aktivitás koncentráció átlagát, illetve az évszakos változását, valamint meghatározta a lakásokban a gamma dózisteljesítményt. A mért adatokból becsülte a radontól származó lekötött effektív dózist, illetve a gammasugárzástól származó effektív dózis eloszlását. E mellett vizsgálta számos lakás napszaki radonkoncentráció változásait is. Munkája során figyelembe vette a vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, EU-beli és a magyarországi szabályozásokat, a bennük található ajánlások, mérési eljárások és saját mérési eredmények figyelembevételével meghatározta az évszakos korrekciós faktorok és az éves átlagok viszonyát. A nemzetközi irodalomban használatos évszakos korrekciós faktorok használhatóságát igazolta olyan lakásoknál, amelyek építéséhez bizonyíthatóan nem használtak salak építőanyagot. Ezzel szemben a vizsgált 192 lakás közül 25 magas rádium tartalmú salakot építőanyagként tartalmazó lakás esetén ezek a korrekciós faktorok nem használhatóak, évszakos arányuk az éves átlaghoz viszonyítva nem olyan hullámzó, egész évben kiegyenlítettnek tekinthető. Vizsgálta egy bizonyítottan salakot tartalmazó lakásban, hogy a szellőzés, mint radon aktivitás csökkentési mód, hatásosabb az eddig véltnél. Megfelelő szellőztetési gyakoriságot választva mind a radon aktivitáskoncentráció, másrészt az egyensúlyi faktor is csökkenthető, melynek eredményeképpen a sugárterhelést meghatározó EEC is jelentősen csökken. Meghatározta azt az optimális szellőztetési gyakoriságot, amelynél az EEC kellően alacsony és a szellőztetés miatti energia veszteség sem magas. A dolgozat harmadik feladata egy barlangi környezetben történő radonkoncentráció mérés, és az ott dolgozók sugárterhelésének becslése volt, a 16/2000 (VI.8.) EüM rendeletben meghatározott szabályozás szerint. Mérési eredmények alapján meghatározta, hogy a barlangban dolgozók esetén átlagosan 10 msv/év a sugárterhelés, ami néhány személynél meghaladja a 20 msv/év dóziskorlátot is, illetve hogy szoros összefüggés van az éves átlagos légtéri radonkoncentrációból és a személyi doziméterekkel mért radonkoncentrációból becsült lekötött éves effektív dózis között. Továbbá megállapításra került, hogy az éves átlagos radonkoncentráció, illetve a szabadban mért éves átlagos hőmérséklet és nyomás között nincs egyértelmű korreláció. 6
6 Abstact In his work the author analysed the annual radon activity concentration average of 182 dwellings in three Hungarian settlements, their seasonal changes; and also gamma dose rate measurement was performed. Based on the results the bound effective dose originating from radon and the effective dose originating from gamma radiation were evaluated. Taking the relevant international recommendations and Hungarian regulations into account the relationship between the seasonal correction factors and the annual average were identified for dwellings with building material containing coal slag and not containing coal slag. In a dwelling built using building material containing slag the efficiency of ventilation as a way of reducing radon activity was surveyed. With the appropriate frequency of ventilation both radon activity concentration and the equilibrium factor can be reduced, therefore, EEC specifying radiation dose also considerably decreases. The third task was the measurement of radon concentration in a cave and assessing the radiation dose of those working there according to the regulations set out by the decree No. 16/2000 (VI.8.) of the Ministry of Health. Based on the measurement results it was found that the radiation dose of the workers in the case was 10 msv/year on average, also exceeding the dose limit 20 msv/year in case of some persons. Abriss In der Dissertation wurden der Jahresdurchschnitt und die saisonale Änderung der Radonaktivitätskonzentration von 192 Wohnungen in drei ungarländischen Siedlungen untersucht. Weiterhin wurden Messungen von Gamma-Dosisleistung durchgeführt. Aus den Ergebnissen wurden die von Radon stammende Folgedosis bzw. die von der Gammastrahlung stammende effektive Dosis geschätzt. Mit der Berücksichtigung der darauf bezogenen internationalen Empfehlungen und der ungarländischen Regelungen wurde die Beziehung zwischen den saisonalen Korrektionsfaktoren und dem Jahresdurchschnitt im Falle von Wohnungen bestimmt, die mit und ohne Kohlenschlacke gebaut worden waren. Es wurde in einer Wohnung, die Schlacke als Baumaterial enthielt, untersucht, wie wirksam die Lüftung als Reduzierungsmöglichkeit für die Radonaktivität ist. Bei der häufigen Belüftung kann sowohl die Radonaktivitätskonzentration als auch der Gleichgewichtsfaktor reduziert werden. 7
7 Dadurch wird auch die gleichgewichtsäquivalente Konzentration (EEC), die die Strahlenbelastung bestimmt, bedeutend reduziert. Drittens wurden die Messung der Radonkonzentration in einer Höhlenumgebung und die Schätzung der Strahlenbelastung der dort arbeitenden Menschen laut der in 16/2000 (VI. 8.) EüM (Ministerium für Gesundheit) Verordnung bestimmten Regelung durchgeführt. Es wurde anhand von Messergebnissen festgelegt, dass die Strahlenbelastung im Falle von in der Höhle arbeitenden Menschen durchschnittlich 10 msv/jahr, was bei einigen Personen auch die Dosisgrenze von 20 msv/jahr übersteigt. 8
8 Bevezetés célok A természetes eredetű sugárterhelés két fő forrása a földkérgi radioizotópoktól származó külső gamma dózis, illetve a sugárterhelés több mint felét kitevő radon (és leánytermékei) Ráadásul ezek az értékek különleges esetekben nagymértékben eltérhetnek az átlagtól jelentős sugárterhelés többletet okozva mind a lakosság, mind az alkalmazottak körében. Napjainkban egyre szigorodó ajánlások születnek meg a nemzetközi sugárvédelmi szervezeteknél, hogy megelőzzék az extrém sugárterhelést. Megállapítást nyert (WHO 2009 kiadványa), hogy a tüdőrákos megbetegedéseknél a radon a 2. helyet foglalja el, mint kiváltó ok. Ezért mind a munkahelyeken, mind lakóépületekben célszerű un. cselekvési szinteket megállapítani. Az ICRP ajánlásában szereplő cselekvési szint betartása esetén is azonban 100-szor nagyobb sugárterhelést kaphatunk a lakásunkban, mint amennyit egy atomerőmű környezetében élő lakos az atomerőműtől. Hazánkban sajnos a radonkoncentrációra vonatkozó szabályozás még csak munkahelyekre vonatkozik. Így előfordul, hogy valaki nagyobb sugárterhelést kaphat a saját lakásában, mint amekkora a dolgozóra vonatkozó korlát a sugárveszélyes munkahelyen. Mindez alátámasztja a mérések, szabályozások, illetve a radonkoncentrációt csökkentő beavatkozások vizsgálatának, kidolgozásának jogosultságát. Munkám során ilyen helyeken kialakuló radonkoncentráció és gammadózisteljesítmény értékeket mértem, illetve vizsgáltam a szellőztetés gyakoriságának hatását a sugárterhelés csökkentése szempontjából. Célom egyrészt azt igazolni, hogy a magas rádiumtartalmú ajkai szenek eltüzelése során keletkezett salak építkezéseken történt felhasználása sok esetben jelentős sugárterhelés többletet okoz az épületekben lakóknál a normál építőanyagból készült házak lakóihoz viszonyítva. Vizsgáltam a radonkoncentráció csökkentési lehetőségei közül a legegyszerűbbnek tűnő módszert, azaz a gyakori szellőztetés hatását. A korábban a szakirodalomban leggyakoribb mérések mellett én nem csak a radonkoncentráció változását határoztam meg, hanem a tényleges sugárterhelést okozó leánytermékek koncentrációváltozását is. 9
9 Földalatti munkahelyeken is magas radonkoncentráció alakulhat ki, így bányákban, barlangokban különösen fontos lehet a radonkoncentráció és az ott dolgozók radon és leánytermékeitől származó sugárterhelés meghatározása. Munkám során részletesen a Tapolcai Tavasbarlangban végeztem erre vonatkozó méréseket. 10
10 1. Irodalmi rész 1.1. A lakosság sugárterhelése A bioszféra így az ember már a Föld keletkezése óta mindig és mindenhol ki van téve különböző mértékű sugárzásnak. Az ember tevékenysége következtében napjainkban ez a sugárzás a természetes komponenseken kívül mesterséges forrásból is származhat. Egyes estekben technológiai sugárterhelésről is beszélhetünk, amely természetes radionuklidtól származik ugyan, de az ember kiszélesedett mozgástere, lakókörnyezetének, életkörülményeinek átalakulása révén jelentkezik. Az embert érő természetes és mesterséges sugárzásokat ismerteti az 1. táblázat. 1. táblázat: Az embert érő sugárzások megoszlása [1.] Komponens Évi effektív dózis (msv) Természetes források Kozmikus sugárzás 0,38 Kozmogén radioizotópok 0,02 Terresztrális (földkérgi) sugárzás 2,00 külső 0,46 belső 1,54 Ebből radon és leányelemei 1,30 Összes természetes 2,40 Mesterséges források Orvosi alkalmazások (röntgen, stb.) kb. 0,43 Egyéb (TV nézés, repülőút) kb. 0,10 Atomenergia 0,01 Kutatás, oktatás 0,01 Atomfegyver kísérletek 0,01 Nukleáris balesetek (Csernobil) 0,02 Összes mesterséges 0,60 Mindösszesen 3,00 A táblázat alapján a természetes és mesterséges eredetű sugárforrásokból származó expozíció népességgel súlyozott világátlaga 3 msv/év, ebből 2,4 msv/év-et, több mint 11
11 70 %-ot tesz ki a természetes sugárterhelés. A természetes források az utóbbi évtizedekben újra a figyelem középpontjába kerültek, a természetes komponens nagy aránya miatt, ezenkívül úgy tűnik, hogy a korábban mért értékek nem helytállóak, a valódi dózis magasabb, illetve erősen idő- és helyfüggő. Egyes források hatása kevésbé, másoké erősen ingadozik a földrajzi elhelyezkedés, az időjárás, illetve talajviszonyok szerint így a világ különböző részein jelentősen eltérő értékeket kaphatunk, ezek szórása akár többszörös is lehet. Svédországban pl., a gránitos kőzetek nagymértékű előfordulása miatt, az összes sugárterhelés a világátlagnak akár a kétszeresét is elérheti. [2., 3.] Választott témám szempontjából fontos, hogy a természetes sugárterhelés több mint felét a radon és bomlástermékei teszik ki. A radon-problémával az utóbbi évtizedben kezdtek behatóbban foglalkozni A természetes eredetű sugárterhelés A természetben előforduló sugárzásból származó sugárterhelést nevezzük természetes eredetű sugárterhelésnek. Több forrása lehetséges, így a kozmikus sugárzások, illetve a kozmikus sugárzás és a légkör atomjai között lejátszódó kölcsönhatás során keletkező kozmogén radionuklidok, továbbá a föld kialakulásakor már jelen lévő, de hosszú felezési idejük miatt máig le nem bomlott földkérgi eredetű (primordiális) radioizotópok és ezek bomlástermékei által okozott sugárterhelések. A természetes eredetű sugárzást háttérsugárzásnak is nevezik, s értékét nagymértékben befolyásolják a környezeti tényezők. Részletesen a földkérgi eredetű radionuklidokkal és azon belül a radonnal foglalkozom munkám során, így ezt a két forrást a továbbiakban bővebben kifejtem Földkérgi eredetű (primordiális) sugárterhelés Ma már csak azok a természetes radioizotópok és bomlástermékeik találhatók meg a Földön, melyeknek felezési ideje összemérhető a Föld korával. Dózisterhelés szempontjából az alapvető primordiális radionuklidok a 40 K, 232 Th és 238 U. A 87 Rb és 235 U csak másodlagosak. A 232 Th és 238 U bomlási sorában található radioizotópok többsége dozimetriai szempontból jelentős. Számos helyen monitorozzák a természetes 12
12 eredetű radioizotópokból származó gamma-sugárzás okozta sugárterhelést. A vizsgált országokban, az átlagérték szabadban, 1 m magasságban: 24 és 160 ngy/h között változik. Népességgel súlyozott világátlag 59 ngy/h. A gamma dózisteljesítmény nagy része a 238 U sorban a 214 Pb és a 214 Bi, míg a 232 Th sorban a 208 Tl és a 228 Ac radioizotópoktól származik. A Föld felszíni külső dózishoz a 30 cm-nél mélyebben fekvő kőzetek radionuklidjai már alapvetően nem járulnak hozzá. A 238 U, 232 Th és 40 K átlagos koncentrációja a talajban 33, 45 illetve 420 Bq/kg. A magas 226 Ra, 232 Th és bomlástermékeit tartalmazó ásványok miatt a világ néhány helyén a levegőben mért dózisteljesítmény jóval magasabb az átlagosnál (pl. India, Irak, Szudán). Egyes helyeken ngy/h. A terresztriális gamma-sugárzásból származó külső sugárterhelés népességgel súlyozott világátlaga 0,48 msv. Gyerekek és csecsemők esetén ez az érték 10 ill. 30%-kal magasabb. Belső sugárterhelés szempontjából - a külön tárgyalt 222 Rn izotópot nem tekintve a táplálékláncban mindig előforduló 40 K a legjelentősebb. A légzéssel és élelemfogyasztással a szervezetbe kerülő földkérgi radionuklidok okozta belső effektív dózis 0,29 msv, amelyből 0,17 msv a 40 K-tól, 0,12 msv a 238 U és 232 Th radionuklidtól, és leányelemeitől származik. [4., 5.] A radontól származó sugárterhelés Mivel a természetes sugárterhelés több mint a fele (1,3 msv/év) a 222 Rn-tól származik, ez az izotóp külön figyelmet érdemel. A talajból kiáramló radon a szabadban gyorsan felhígul, de zárt terekben (lakások, munkahelyek) feldúsulhat. Lakásokban mérhető évi átlagos radon-koncentráció világátlaga 40 Bq/m 3, szabadban 5-10 Bq/m 3. [4.] 1.2. Radon A radon legfontosabb tulajdonságai A radon színtelen, szagtalan gáz, forráspontja -62 C, olvadáspontja -71 C, így szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. A természetben előforduló egyik legnehezebb 13
13 gáz, a VIII. főcsoportban található nemesgázok egyike, rendszáma 86. Csak radioaktív izotópjai ismertek 204-től 224-ig terjedő tömegszámokkal. Lezárt külső elektronhéjának köszönhetően nem (vagy kevésbé) képes kémiai kötést kialakítani más elemekkel. Így könnyen és nagy távolságokra képes migrálni keletkezési helyétől. A természetben előforduló három radioaktív bomlási sor mindegyikében megtalálható egy-egy izotópja (2. táblázat). 2. táblázat: A legfontosabb bomlási sorokban található radon izotópok adatai [6.] Bomlási sor 238 U Rádium anyaelem 226 Ra 1622 év Felezési idő leányelem Felezési idő Potenciális alfa-energia a rövidéletű bomlási sorban 222 Rn (radon) 3,8 nap 19,2 MeV 232 Th 235 U 224 Ra 3,6 nap 223 Ra 11,7 nap 220 Rn (toron) 55,6 mp. 20,9 MeV 219 Rn (aktinon) 3,9 mp. 20,8 MeV Az emberiség sugárterhelése szempontjából az 238 U bomlási sorához tartozó 222 Rn a legjelentősebb, mert relatíve hosszabb felezési ideje lehetővé teszi a talaj felső rétegéből való kijutását, ami feldúsulva a légtérben a lakosság természetes eredetű sugárterhelésének több mint felét okozza. (1. ábra) 1. ábra: A 238 U bomlási sora [7.] 14
14 Meg kell említeni azonban a tórium radioaktív bomlása során keletkező 220 Rn hatását is, ám ennek az izotópnak a sugárterheléshez való hozzájárulása csak akkor jelentős, ha a légtér közeli talaj felső rétegében magas a 232 Th koncentráció. (2.ábra) 2. ábra: A 232 Th bomlási sora [7.] A harmadik izotóp a 219 Rn. (3.ábra) Az ettől származó sugárterhelés jelentéktelen, mivel alacsony felezési idejének köszönhetően már a keletkezése helyén elbomlik, ezért nem képes a talajból kidiffundálni, valamint a talaj 235 U tartalmának csekély volta miatt ( 235 U/ 238 U=0,00725). 15
15 7, év 235 U 25,52 óra 231 Th 3, év 231 Pa 18,7 nap alfa bomlás 21,77 év 237 Ac 227 Th béta - bomlás 11,43 nap 21,8 perc 223 Fr 223 Ra 219 Rn 1, mp 215 Po 36,1 perc 211 Pb 3,96 mp 10-4 mp 215 At 2,17 perc 211 Bi 4,77 perc 207 Tl 0,52 mp 211 Po 207 Pb 3. ábra: A 235 U bomlási sora [7.] Dolgozatom témája a 222 Rn meghatározása különböző zárt légterekben, ezért a további megnevezés erre az izotópra vonatkozik. Összefoglalva a következő táblázat tartalmazza a radon fő fizikai tulajdonságait. (3. táblázat) 3. táblázat: A radon fizikai tulajdonságai [8.] Rendszám 86 Tömegszám Elektronkonfiguráció (Xe) 4f 4 5d 10 6s 2 6p 6 Ionizációs potenciál (ev) 10,7 Olvadáspont ( C) -71 Forráspont ( C) -62 Sűrűség (kg/m 3 ) gáz ( C-on, 760 Hgmm) 9,73 folyadék (-62 C) Oldhatóság vízben 20 C-on (m 3 /m 3 víz) 0,23 Levegőre von. relatív oldhatósága vér 0,5 zsírok 16 Szorpciós koefficiens (m 3 /kg) szén (20 C) 2-6 gránit 10-4 kvarc
16 A radon a kőzetekben, talajban lévő rádiumból keletkezik, mennyiségét ezért elsősorban az anyag 226 Ra aktivitás-koncentrációja határozza meg, és csak úgy képes a felszínre, vagy a nagyobb földalatti terekbe jutni, ha ki tud lépni a kristályok és a talaj szemcséinek pórusai közé. [9.] A radon alfa-bomlással keletkezik a 226 Ra-ból: γ Ra 86 Rn 2He (1) 226 Rádium bomlásakor a szilárd fázisban keletkező radon egy része kerül csak ki a pórustérbe vagy becsapódik a szemközti szemcsébe a visszalökődés miatt, a többi része a szilárd fázisban marad, és ott bomlik tovább. Ezek után a radon mozgását két fizikai folyamat határozza meg: a diffúzió, mely a koncentrációkülönbségen alapul, a pórusokat kitöltő közeg (folyadék, gáz) mozgása, amely magával viszi a radont (konvekció). Ezt a pórustérbe kerülést nevezzük emanációnak (ε). ε = pórustérbe kijutott radon/kőzetekben keletkezett radon (2) Az emanációt befolyásoló tényezők a következők (elsősorban talaj minőségi paraméterek) : Szemcseméret Porozitás Nedvességtartalom Sűrűség Ra-eloszlás A légtérbe kiáramló radon fluxusa (exhaláció) az egységnyi felületen, egységnyi idő alatt kiáramló radon aktivitása. Az exhaláció mértékegysége Bq/m 2 s. [9.] Az exhalációt közvetlenül és közvetve befolyásoló tényezők: a pórusközti tér radon-koncentrációja, a talaj gázáteresztő képessége, a talaj nedvességtartalma, 17
17 a talaj szemcseszerkezete, az emanációs tényező, a napszak, az évszak, az időjárási viszonyok, árapály effektus. Látható, hogy a rádium jelenléte adott területen még nem feltétlenül jelenti a légtéri radon-koncentráció megnövekedését, hiszen ez függ az emanációtól és exhalációtól, amit igen sok más tényező befolyásol. [9., 6.] Mivel a radon a talajban és a kőzetekben található rádiumból keletkezik, az atmoszférába jutó radon legnagyobb része a talajból származik. A másik, bár kevésbé jelentős forrás a talajvíz. Amint az a 4. táblázatból kitűnik, az egyéb radon források szinte elhanyagolhatóan kis százalékban járulnak hozzá a koncentrációhoz. 4. táblázat: A légköri radon forrásai [2.] Forrás Atmoszférába kerül (Bq/év) Százalékos megoszlás Talaj 7,4x % Talajvíz 1,85x ,7 % Óceánok 1,11x ,18 % Foszfát maradványok 1,11x ,12 % Urán gyártás salakanyaga 7,4x ,079% Szén maradványok 7,4x ,00079 % Természetes gáz 3,7x , % Szénégetés 3.7x , % Talaj mint radonforrás Az atmoszférába jutó radon közel 80 %-a föld felső rétegeiből származik. A 222 Rn különösen laza talaj esetén, akár 1-3 méter mélységből is kiáramolhat. Különböző méréseket végeztek a radon, toron koncentráció mélység összefüggésének vizsgálatára, úgy találták, hogy vertikális gradiens figyelhető meg, a talajgáz radon, toron koncentrációjának maximuma 1 méternél található. Mennyiségét a 224 Ra és 226 Ra határozza meg, és mivel e 18
18 két izotóp az uránból és a tóriumból keletkezik, ez utóbbiak aktivitáskoncentrációja határozza meg. Az urán, tórium a legtöbb kőzetben jelen vannak, általában nyomnyi, néhány g/t mennyiségben. A tórium általában 3-szor nagyobb koncentrációban található meg, de nagyfokú eltérések lehetnek. Meghatározó e tekintetben a kőzet típusa és kémiai összetétele. Üledékes kőzetekben, mészkőben és homokkőben általában kicsi a koncentráció, hasonlóképpen bázikus vulkáni kőzetekhez. Ezzel ellentétben a savas vulkáni kőzetekben nagyobb mennyiség található, néhány ásványban pedig különösképpen feldúsulhat. A Föld magjához közeledve az U és Th mennyisége a mélység függvényében csökken. A radon a kőzetszemcsékben elhelyezkedő rádiumatomokból alfa bomlással keletkezik, majd az energia- és lendület megmaradás törvényei szerint visszalökődik. A visszalökődött radon atom kinetikus energiája 86 kev, átlagos úthossza kőzetszemcsében nm, vízben 100 nm, levegőben 63 m. 5. táblázat: A radon előfordulása (zárójelben extrém magas értékek szerepelnek) [2.] Előfordulási hely Aktivitás-koncentráció (kbq/m 3 ) Talajban 1 méterre 5,0-22,0 Szabad levegőn (Szárazföld felett) (Óceán felett) Földgázokban Vizekben Zárt helységekben 0,002-0,5 (100) Uránbányákban Szénbányákban 0,2-0,5 Egyéb ércbányákban 0, Radonos fürdőkben 0,37-4,44 (55) Alagutakban 0,1-2, Radon az épületekben A szabad levegőn mérhető radonkoncentráció általában olyan alacsony értékű, hogy problémát nem okoz, zárt térben, különösen bizonyos építőanyagokból épült házakban, ill. pincehelységekben azonban feldúsulhat. Az első beltéri radon méréssorozatot 1956-ban közölték, amely magas radonszinteket mutatott ki néhány 19
19 olyan házban, amelyet nagy rádiumtartalmú agyagpalát tartalmazó betonból építettek. [10.] A csaknem 20 évvel későbbi, több ország lakásaiban végzett radon-felmérések kimutatták, hogy a lakásokban a radonszint rendkívül széles tartományokban mozog, néhány Bq/m 3 -től egészen Bq/m 3 -ig terjedhet, a szabadban mért értékeknél általában %-kal magasabb. A radon többféle módon juthat az ember környezetében található zárt terekbe: Radon kiáramlás a talaj felső rétegéből, ha kijutott a pórusközi térbe A magas rádiumtartalmú építőanyagokból Szellőzés révén a külső levegőből is kerülhet beáramlás során Radon felszabadulás vezetékes földgáz és ivóvízrendszerből A legjelentősebb hányadot az első két kijutási forrás jelenti, amit a 4. ábra és a 6. táblázat mutat be. 4. ábra: A lakóhelyi radon különböző forrásai 6. táblázat: Radon források átlagos megoszlása az épületen belül [11.] Radonforrás Földgáz Víz Külső levegő Építőanyag + talaj %-os megoszlás 3,9 5, ,9 20
20 Egyes építőanyagok (pl. salakok) rádium koncentrációja is magas értéket érhet el, s az ezek felhasználása során a légtérbe jutó radon szintén nem elhanyagolható. Az építőanyagok szerepe kettős: egyrészt sugárforrást jelenthetnek, másrészt a külső sugárzást leárnyékolhatják. A masszív, téglából, kőből, betonból készült házak a külső sugárzást hatásosan elnyelik és az épületben várható dózisteljesítményt - egyebek mellett - az építőanyagokban lévő természetes eredetű radioizotópok koncentrációja határozza meg. Melegítés vagy a fajlagos felület növelésének hatására, pl. zuhanyozáskor a vízben oldott radon egy része diffúzióval a légtérbe kerül, kismértékben megnövelve ezzel a sugárterhelést. A felhasználásra kerülő vizek radonkoncentrációjának világátlaga 10 3 Bq/m 3. A főzésre felhasznált földgáz égéstermékei a benne található radonnal együtt a levegőbe kerülhetnek, ezáltal növelve a radon aktivitáskoncentrációt. 2.] A radon egészségügyi hatása A radon egészségkárosító hatása nem annyira a radon, hanem elsősorban a rövidéletű bomlástermékeinek belégzése révén jelentkezik. A belélegzett radon nagy része ugyanis a kilégzés során el is távozik a szervezetből, ám a keletkező bomlástermékek a levegő aeroszol részecskéire abszorbeálódhatnak. Ezek a radon bomlásából keletkező polónium, ólom, bizmut izotópok, melyek közös jellemzői, hogy radioaktívak és felezési idejük fél óránál rövidebb. Ezek a fématomok tapadnak hozzá a levegő apró porszemcséihez, majd ezekkel együtt lélegezzük be őket. A porszemcsék egy része a tüdőben, elsősorban az elágazásoknál megtapad és az aeroszolokhoz tapadt és itt elbomló leányelemek által kibocsátott alfa és/vagy béta sugárzások a tüdő hámsejtjeit károsítják. A tüdő egyes sejtjei eltérő mértékben érzékenyek. A hörgők elágazásainál megtapadt részecskék például a hörgőhám rendkívül érzékeny osztódó sejtrétegét, illetve a kiválasztó sejteket és ezek sejtmagjait bombázzák alfarészecskékkel. A bomlástermékek belégzéséből eredő sugárterhelés megnöveli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét, mely az esetek túlnyomó többségében halálos 21
21 kimenetelű. A tüdőrák kialakulásának megnövekedett kockázatát alátámasztja a betegség rendkívül gyakori előfordulása az urán- szén- és ércbányászok körében, valamint számtalan állatkísérlet. Tapasztalatok alapján a néhány 100 msv effektív dózisnál nagyobb radon sugárterhelés esetén a tüdőrák kialakulásának valószínűsége arányosan növekszik a sugárterhelés mértékével. A radon kockázatát tovább fokozhatja a dohányzás. A cigaretta és a radon egymás hatását kölcsönösen felerősítik. A rák kialakulásának esélye akár 1500 %-kal is növekedhet. Ennek oka, hogy a füst képes megkötni a radon leánytermékeit és akár több órán át levegőben tartani. A radon és cigarettafüst halálos párosa minden jelenlévőre egyformán veszélyes, nemcsak a dohányzóra. [12., 13.] A szervezet más részeibe a tüdőből a véráramon keresztül juthat el a radon illetve a nem kötött leányelemek, így tehát tulajdonképpen az egész szervezet szennyeződhet. A belégzésen kívül súlyos ártó hatása lehet még a magas radon tartalmú ivóvizek elfogyasztásának, mely szintén jól becsülhető sugárdózist jelent a gyomor számára. Ezenkívül a bőrfelületet szennyező radon bomlástermékei a bőrhám osztódó sejtjeit károsíthatják. 14., 15., 10. Az ionizációs sugárzásoknak, alapvetően kétfajta biológiai hatása lehetséges: sztochasztikus, illetve determinisztikus hatás Determinisztikus hatás A determinisztikus hatások csak nagy dózisoknál lép fel, ilyen jellegű sugárterhelés a radon esetén csak nagyon extrém körülmények között léphet fel, így ezzel itt nem foglalkozom Sztochasztikus hatás Sztochasztikus hatásoknak nevezzük azokat a hatásokat, amelyek valószínűségi jellegűek. Tehát adott dózis esetén megmondható a sztochasztikus hatások fellépésének valószínűsége, vagy gyakorisága egy nagyobb népesség esetén, de soha nem mondható 22
22 meg, hogy konkrétan kinél lépett fel az adott hatás a sugárzás miatt. Ezek a hatások ugyanis többlet sugárzásnak nem kitett populációban is gyakran előfordulnak. 5. ábra: A sztochasztikus hatás súlyosságának függése a dózistól [16.] Az átlagos természetes háttérsugárzás (kb. 2,4 msv) nagyságánál kisebb többletterhelés is megnövelheti a sztochasztikus hatásokat - a daganatokat és örökletes károsodásokat. A radon sztochasztikus hatását először uránbányászok körében ismerték fel, akik több ezer Bq/m 3 aktivitású levegőt lélegeztek be a bányában. A tapasztalatok szerint 500 Bq/m 3 aktivitású munkahely 0,3 %-kal növelte a tüdőrák kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1988-ban megállapította a radonnak és bomlástermékeinek rákkeltő hatását. Több nemzetközi tanulmány szerint Bq/m 3 radonkoncentráció felett egyértelműen kimutatható a kockázat növekedése. [17.] Hatás összefoglalás Fontos és mindeddig megválaszolatlan kérdés, hogy alacsony dózisok esetén létezik-e egy küszöbszint, mely alatt a sugárzásnak nem tulajdoníthatunk káros hatást, vagy pedig minden sugárzási szint, a mértékével arányos kockázati tényezőt jelent. Más szóval, lehet-e extrapolálni a magasabb dózisoknál tapasztalható egészségügyi kockázatot egészen a 0 szintig. Ha így teszünk, akkor ugyan a maximális biztonságot 23
Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenKell-e félnünk a salaktól az épületben?
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. Kell-e félnünk a salaktól az épületben? Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenXL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Radon Cselekvési Terv az EU BSS tükrében Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenBeltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi
Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenRADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON
RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Készítette: Váradi Eszter, ELTE Környezettan Bsc Témavezető: Dr. Horváth Ákos, ELTE Atomfizikai Tanszék Budapest, 2013. Célkitűzés Vasad területének
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenA sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenA REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
RészletesebbenA BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE
A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának
RészletesebbenEnergiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése
Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése Tóth-Bodrogi Edit Radiokémiai és Radioökológiai Intézet Pannon Egyetem Termelt villamosenergia-felhasználás forrásmegoszlása Magyarországon
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1
RészletesebbenLAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem
SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS AZ ÉVI ÁTLAGOS RADON-KONCENTRÁCIÓ ÉS A SUGÁRTERHELÉS MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ MUNKATERÜLETEKEN Szerző: Kávási Norbert Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Somlai János
RészletesebbenA SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN
Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
RészletesebbenA kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban
A kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban Drozsdik Emese, Madas Balázs Gergely MTA Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfizikai Laboratórium XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
RészletesebbenUránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)
Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év) Kocsonya András, Lakosi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratórium OAH TSO szeminárium 2016. június 28. Előzmények
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenDÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény
RészletesebbenA hazai vízművek NORM-os felmérése
A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenInfluence of geogas seepage on indoor radon. István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila
VII. Magyar Radon Fórum és Radon a környezetben Nemzetközi workshop Veszprém, 2013. május 16-17. Influence of geogas seepage on indoor radon István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila Debrecen Marosvásárhely
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenA sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát
RészletesebbenA levegõ radonkoncentrációjának meghatározása
A leegõ radonkoncentrációjának meghatározása 1. Beezetés A mérési gyakorlat során a leegõ aeroszol részeihez kötõdött röid felezési idejû radon bomlástermékek alfasugárzásának mérése alapján a leányelemek
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenKis dózis, nagy dilemma
Kis dózis, nagy dilemma Farkas Árpád, Balásházy Imre, Madas Balázs Gergely, Szőke István XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Mi számít kis dózisnak? Atombomba
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenRezervoár kőzetek gázáteresztőképességének. fotoakusztikus detektálási módszer segítségével
Rezervoár kőzetek gázáteresztőképességének vizsgálata fotoakusztikus detektálási módszer segítségével Tóth Nikolett II. PhD hallgató SZTE Környezettudományi Doktori Iskola 2012. augusztus 30. Budapest,
Részletesebbena NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
RészletesebbenA TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN
A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és
RészletesebbenMagas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens
Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenHáttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenA NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői
RészletesebbenTermészetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti
Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti mangánércbányában KÁVÁSI NORBERT okl. környezetmérnök SOMLAI JÁNOS okl. vegyészmérnök KOVÁCS TIBOR okl.vegyészmérnök (Veszprémi Egyetem, Radiokémiai
RészletesebbenKörnyezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán
Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Baricza Ágnes ELTE TTK, Környezettudomány M. Sc. 1 évf. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. TDK, 2010. november 26. Bevezetés A
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
RészletesebbenPajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
RészletesebbenTémavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens
ÉPÍTŐANYAGOK RADONEMANÁCIÓJÁT ÉS EXHALÁCIÓJÁT BEFOLYÁSOLÓ PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSA Szerző: SAS ZOLTÁN Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens Pannon Egyetem
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenA hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai
RészletesebbenA magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése
A magyarországi Ru mérési eredmények értékelése Jakab Dorottya 1 (jakab.dora@energia.mta.hu), Endrődi Gáborné 1, Kapitány Sándor 2, Kocsonya András 1, Pántya Annamária 1, Pázmándi Tamás 1, Zagyvai Péter
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Részletesebben1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat
A természetes háttérsugárzás Mérésleí rás Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intnzitása
RészletesebbenA munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai
A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai ÉS 100 msv / 5 év Fülöp Nándor, Elek Richárd, Glavatszkih Nándor, Papp Eszter és az OSzDSz 487/2015 (XII. 30.) Korm. r. Expozíciós kategória
Részletesebben