A második világháború története 1.rész Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel A második világháború története A második világháború jellege, sajátosságai és szakaszai: I. szakasz: 1939. 1. - 1941. június 22. Hitler Csehország szétverése után Lengyelországot szemelte ki; Németország követelései: (1938. október): Gdansk (Danzig) visszaadása, Lengyel hozzájárulás a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi összeköttetés megteremtése; Lengyelországon átvezetõ autópálya és vasút, DE! az ajánlatot visszautasították a németeket. Nagy-Britannia és Franciaország 1939 áprilisától tárgyalások a Szovjetunióval a közös németellenes fellépés lehetõségérõl - Moszkva nem nagyon foglalkozott a kérdéssel - nyáron kudarcba fulladtak a tárgyalások; Lengyelország garancia- és szövetségi szerzõdést kötött Nagy-Britanniával (1939 április) és Franciaországgal (augusztus) 1939. augusztus 23.: Moszkvába érkezett Ribbentrop - megkezdõdött a tárgyalás
Molotovval. 1939. augusztus 24. hajnal: német - szovjet megnemtámadási szerzõdés aláírása: Ribbentrop és Molotov. Az egyidejûleg elfogadott titkos kiegészítõ jegyzõkönyvben felosztották egymás közt Lengyelországot és a Baltikumot, s a németek elismerték a szovjetek érdekeltségét a Besszarábiában. augusztus 26.: Hitler Lengyelországot meg akarta támadni, de két nappal elõtte Franciaország bejelentette a lengyelek fegyveres támogatását, 25-én pedig Nagy-Britannia aláírta a Lengyelországgal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést. Hitler 25-én éjjel leállította a támadást. 1.: a német haderõ (Wehrmacht) megindította a támadást Lengyelország ellen - a világháború nyitánya 3.: Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak 17.: Vörös hadsereg átlépi a lengyel határt 17.: elesik Varsó - varsói tartomány a németeké lett, Litvániát a szovjetek kapták; furcsa háború: az angol és francia hadüzenetet nem követték hadmûveletek - áprilisáig tartott Szovjet-finn háború: 1939 õszén a szovjet vezetés - területi igény az elutasításra háborúval válaszolt - a finnek azonban hõsiesen helytálltak november
30.: Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadja Finnországot 1939. december14.: agresszió miatt kizárták Szovjetuniót a Népszövetségbõl február: újabb szovjet támadás - márciusban békére kényszerültek a finnek március 12.: finn kormány békekötésre kényszerül átengedtek: 50000 km2, félmillió lakosságot áldozatok: 200000 szovjet, 25000 finn Balti népek szovjet bekebelezése: 1939 - október: Észtország, Lettország, Litvánia fenyegetése - kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötöttek, így szovjetek állomásoztak az országban. július: a szovjetek lemondásra kényszerítették a balti országok kormányait, és saját bábáikat ültették helyükre. augusztus: Szovjet kötelékbe felvették a balti országokat. Dánia és Norvégia lerohanása: április.: Németország megtámadta Dániát és Norvégiát, júniusig folytatták a norvégok a reménytelen ellenállást; király és kormánya, valamint a kereskedelmi flotta Nagy-Britanniába menekült
május 10.: Winston Churchill, náci birodalom kérlelhetetlen ellenfele alakított koalíciós kormányt - német haderõ támadást indított Hollandia, a semleges Belgium és Luxemburg ellen, és gyors ütemben tört Rotterdam ellen; német haderõ bombázta a holland városokat, megsemmisítve Rotterdam belvárosát; május 14.: Hollandia kapitulált; május 28.: Belgium kapitulált; Franciaországi hadjárat: francia és brit vezérkar azt hitte, hogy minden várakozás szerint történik: Elzászt és Lotaringiát védte a Maginot-vonal, az Ardenneket pedig áttörhetetlen természeti erõdnek tartották - ezét északon várták a német támadást; északra csoportosították a brit és francia erõket - Belgium segítségére sietett; május 12.: német páncélos fõerõk - Erich von Manstein haditervének megfelelõen - átkeltek az Ardenneken és megindult a tengerpart (Abbeville) irányába; két tûz közé szorították a francia - brit erõket; május 15.: Paul Reynaud francia miniszterelnök szerint a háborút elvesztették - ezt mondta Churchillnek; május 20.: német csapatok elérik a tengerpartot - bezárult a gyûrû a brit - francia - belga csapatok között; június 5.: német csapatok megindultak Párizs irányába; június 14.: bevonultak a németek a francia fõvárosban - francia kormány és
fõparancsnokság délre menekült; június 17.: Philippe Pétain marsall lett a miniszterelnök, fegyverszünetet kért a németektõl, és felszólította a francia csapatokat a harc egyoldalú beszüntetésére; június 22.: Franciaország képviselõi - Hitler kívánságára a compiegne-i erdõben visszaszállított elsõ világháborús kocsiban - aláírták a fegyverszünetet - Észak-Franciaország német megszállás alá került a meg nem szállt déli övezetekben Vichy székhellyel formailag független francia bábállam létesült Pétain vezetésével; kapituláció után a francia nemzetgyûlés felhatalmazta Pétain-t új alkotmány kidolgozására - a marsall nemzeti forradalmat hirdetett, amelynek eredményeként létrejött az új francia állam. Nagy-Britannia egyedül: júniusától a francia kapitulációtól 1941 júniusáig a Szovjetunió elleni támadásig egyedül maradt - Németországgal szemben; politikai körökben felmerült a németekkel való kiegyezés - de Churchill világosan látta, hogy Hitlerrel csak egy legyõzhetetlennek tartott Anglia folytathat érdemi tárgyalásokat - meg kell akadályozni az esetleges német partraszállást, és meg kell õrizni a tengerek feletti uralmat; brit tengerészet megsemmisítette a francia flotta fõ erejét - nehogy német kézre kerüljön; Hitler parancsot adott az angliai partraszállás terveinek kidolgozására;
augusztus 13.: német légitámadások megindulása - károk az angol légierõben (London központját is lõtték - Churchill utasítása: Berlin bombázása - Hitler újabb parancsa: repterek helyett Londont bombázzák ) 15.: brit légierõ (Royal Air Force) visszaverte a német légi támadást - 61 német gépet lõttek le, és csak 29 angol esett áldozatul - angliai csata vége; angliai csata mérlege: veszteség: brit légierõ: 493, német: 862 repülõ; 15.: Hitler meghatározatlan idõre felfüggesztette az angliai partraszállást; folytatódott 42-ig a német tengeralattjáró-háború: megbénítva a szigetország és Amerika közötti hajóforgalmat; Háromhatalmi szerzõdés: 27.: Németország, Olaszország, Japán megkötötte a háromhatalmi szerzõdést: kötelezettséget vállaltak, hogy minden eszközzel támogatják egymást, ha bármelyiküket újabb támadás éri. Ezzel megerõsödött a Berlin-Róma-Tokió-tengely, amely körül a világnak forognia kellett volna. Mussolini vereségei - Háború Észak-Afrikában és a Balkánon: augusztus 4.: Mussolini megnyitotta az afrikai frontot;.: támadás Egyiptom ellen; október 28: az olaszok megtámadták Görögországot
- verség; "Marita-terv": Görögország ellen indított német villámháborús terv - 1941 tavaszára december: brit haderõ megállította az olaszokat, és kiszorította õket Líbiából; 1941 február: Hitler Afrikába küldte az Erwin Rommel parancsnokság alatt álló Afrika-hadtestet - az angol hadsereget egészen Egyiptomig szorította vissza 1941 március: németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat elõkészítéséhez, s a Balkán biztosításához - ennek érdekében Bulgáriát és Jugoszláviát csatlakoztatták a háromhatalmi szerzõdéshez; Egyesült Államok 1941 elõtt: elszigetelõdési politika; 1939. 5.: amerikai semlegességi nyilatkozat; Roosevelt elnök egyre inkább elkötelezte magát Nagy-Britannia mellett; : 50 kiselejtezett torpedórombolót ad Nagy-Britanniának, cserébe különbözõ brit tulajdonban lévõ tengerészpontok 99 éves bérlete; 1941 január.: kongresszus elé terjesztik a kölcsönbérleti törvényt (Lend and Lease Act) - Roosevelt javaslata március.: elfogadják a törvényt, felhatalmazza a törvény az elnököt, hogy hadianyaggal támogassa azokat az országokat, amelyeket az USA biztonsága szempontjából létfontosságúnak tekint;
USA megszerezte Nagy-Britannia aranytartalékait, tengerentúli befektetéseit, korlátozzák a brit exportot, amerikai üzletemberek nyomulnak a brit piacokra; vagyis: háború ára: Nagy-Britannia nagyhatalmi szerepének elvesztése;