Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Vincze Anikó tudományos segédmunkatárs SZTE Szociológia Tanszék
Az információs társadalom Japánból eredő fogalom - Tadao Umesao (antropológus) 1961: információs szektor térnyerése információs társadalom eljövetele ( joho shakai ) 1980-as években válik bevetté Egyéb fogalmak, elnevezések 1950-1980: Posztindusztriális társadalom (D. Bell) Harmadik hullám (A. Toeffler) Kockázattársadalom (U. Beck) Hálózattársadalom (M. Castells) Változás a társadalmi-gazdasági struktúrában Az információ és a tudás felértékelődik, központi szerepbe kerül, megváltoztatja az egyes társadalmi alrendszerek működési logikáját Változás eszközei: az infokommunikációs eszközök telefon, számítógép, internet
Az információs társadalom elméleti megközelítései Frank Webster (1997): Az információs társadalom elméletei 1. Technológiai (pl. Evans 1979) 2. Gazdasági (pl. Machlup 1962 információs gazdaságtan) 3. Foglalkoztatási (pl. Bell 1976 posztindusztriális társadalom) 4. Térszemléletű (pl. Castells 1996 hálózati társadalom) 5. Kulturális (pl. Poster 1990)
Az IKT-eszközök társadalmi hatása Normalizációs hipotézis: az internet kiszélesíti az oktatáshoz, munkához való hozzáférést virtuális demokratikus teret alakít ki fennálló társadalmi egyenlőtlenségek szerepe csökken, idővel eltűnnek Felerősítés-modell: az internet felerősíti a meglévő egyenlőtlenségeket Digitális megosztottság
Az innovációk terjedése (Rogers 1995) Terjedési S-görbe Adaptálók csoportjai
Egyenlőtlenségek az innovációk terjedésében (Hüsing-Selhofer 2002)
Digitális megosztottság vizsgálati fókuszpontjai az elterjedtség függvényében Digitális egyenlőtlenség Mire használja? Hogyan használja? Digitális szakadék Van Nincs? Használ Nem használ?
Digitális megosztottság szintjei Globális, területi megosztottság Társadalmi megosztottság
Globális és regionális digitális megosztottság
Internethasználók aránya a világ régióiban 1990 Kép forrása: www.worldmapper.org
Internethasználók aránya a világ régióiban 2000-2007
Internethasználók aránya (%) a világban 1995-2011 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
Globális megosztottság 2010
Internet penetráció a világ régióiban 2011 Észak-Amerika 78,6% Ausztrália/Óceánia Európa 61,3% 67,5% Latin-Amerika/Karib-szigetek Közel-Kelet Ázsia 26,2% 39,5% 35,6% Afrika 13,5% 0% 20% 40% 60% 80% Adatok forrása: Internet World Stats (www.internetworldstats.com)
A világ összes internethasználójának megoszlása régiónként, 2011 N= 2.267.233.742 6% 10% 12% 4% 1% 45% Ázsia Európa Észak-Amerika Latin-Amerika/Karibszigetek Afrika Közel-Kelet 22% Ausztrália/Óceánia Adatok forrása: Internet World Stats (www.internetworldstats.com)
Romania Cyprus Greece Bulgaria Portugal Italy Poland Malta Lithuania Hungary Spain Slovenia Ireland Czech Republic Latvia France Slovakia Austria Estonia Belgium Germany United Kingdom Luxembourg Finland Denmark Netherlands Sweden 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Internet penetráció az Európai Unióban 2011 Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat EU 27 átlag
Internet penetráció és gazdasági fejlettség
Magasabb internet penetráció jobb gazdasági helyzet? Rodríguez-Wilson (2000) Szegény és gazdag országok közötti szakadék mélyül Előny és hátrány kumulálódik Hargittai (1999) OECD országok közti penetrációs különbségek mögött gazdasági fejlettség és távközlési politika Castells (1996) Hálózati gazdaság gazdasági folyamatok leegyszerűsödnek, felgyorsulnak Choi-Yi (2009) Internethasználat pozitív hatása a gazdasági teljesítményre Noh-Yoo (2008) Az internet-penetráció önmagában növeli a gazdasági teljesítményt A digitális egyenlőtlenségek azonban gátolják
Társadalmi digitális megosztottság
Digitális szakadék Egyenlőtlenség-képző tényezők és hatásuk (Norris 2001) Jövedelmi különbségek Gazdag háztartások átlagosan háromszor nagyobb valószínűséggel rendelkeznek internet-hozzáféréssel, mint a szegény háztartások Foglalkozási különbségek Munkahelyi hozzáférés és használat vezetők és irodai dolgozók Iskolázottság Felsőfokú végzettségűek hétszer nagyobb valószínűséggel válnak felhasználókká Életkor Legmeghatározóbb tényező Fiatalok tízszer nagyobb valószínűséggel használják az internetet, mint az idősek Etnicitás Romák lemaradása ( Amerikában afro-amerikai és hispán népesség) Lakóhely Város Falu
Digitális egyenlőtlenségek Wilson-féle modell A formális (fizikai) hozzáférés mellett egyéb tényezők teljesülésével valósul meg a valódi hozzáférés: Pénzügyi hozzáférés: anyagi, gazdasági háttér az infokommunikációs eszközök használatának finanszírozásához Kognitív hozzáférés: személyes intellektuális képességek és tudás Tartalmi hozzáférés: felhasználók számára vannak elérhető tartalmak Politikai hozzáférés: beleszólás szolgáltatások kialakításába, kommunikáció a kormánnyal, szabályozó testületekkel
Digitális egyenlőtlenségek DiMaggio-Hargittai-féle modell Használat minősége alapján Dimenziók Technikai felszerelés A használat autonómiája Képességek, készségek, internet-kompetencia Társadalmi támogatás Használat célja
Digitális egyenlőtlenségek hatása a társadalmi és humán tőkére Technikai felszerelés Család szocio-ökonómiai helyzete Iskolázottság Használat mennyisége Jövedelem Nem Etnikum Foglalkozás Régió Lakóhely típusa Képességek Használat minősége Társadalmi és humán tőke Társadalmi támogatás DiMaggio-Hargittai 2001
Romania Bulgaria Greece Ireland Czech Republic Cyprus Portugal Spain Hungary Croatia U (27 countries) Euro area United Kingdom Belgium Austria Poland France Latvia Malta Luxembourg Germany Estonia Slovakia Finland Netherlands Denmark Sweden Norway Rendszeres internethasználók korcsoportok szerinti megoszlása, EU 2011 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0 16-24 évesek 25-54 évesek 55-74 évesek Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
U (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia 100 90 80 70 60 Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 % 50 40 30 16-24 alacsony 20 10 0 Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
U (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia 100 Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 90 80 70 60 % 50 40 30 16-24 alacsony 16-24 közép 20 10 0 Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
EU (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0 16-24 alacsony 16-24 közép 16-24 felső Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
EU (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0 16-24 alacsony 16-24 közép 16-24 felső 25-54 alacsony Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
EU (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 100 90 80 70 60 % 50 16-24 alacsony 16-24 közép 40 16-24 felső 30 25-54 alacsony 20 25-54 közép 10 0 Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
EU (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 16-24 alacsony 16-24 közép 16-24 felső 25-54 alacsony 25-54 közép 25-54 felső Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
EU (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 16-24 alacsony 16-24 közép 16-24 felső 25-54 alacsony 25-54 közép 25-54 felső 55-74 alacsony Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
EU (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia 100 90 80 Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 % 70 60 50 40 30 20 10 0 16-24 alacsony 16-24 közép 16-24 felső 25-54 alacsony 25-54 közép 25-54 felső 55-74 alacsony 55-74 közép Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
EU (27 countries) Euro area Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Cyprus Latvia Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovakia Finland Sweden United Kingdom Norway Croatia Rendszeres internethasználók korcsoport és iskolázottság szerint, 2011 % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 16-24 alacsony 16-24 közép 16-24 felső 25-54 alacsony 25-54 közép 25-54 felső 55-74 alacsony 55-74 közép 55-74 felső Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
Internethasználók Magyarországon korcsoportok és iskolázottság szerint, 2011 100 96 97 95 90 82 84 80 70 71 60 % 50 45 alap 40 30 38 közép felső 20 10 7 0 16-24 25-54 55-74 Korcsoport Saját szerkesztés. Adatok forrása: Eurostat
Köszönöm a figyelmet!
Az előadás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.