SZKA_104_06 Földön, vízen, levegőben. A modul szerzõje: Wagner Éva. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4.

Hasonló dokumentumok
MODULLEÍRÁS. A modul célja. Időkeret Ajánlott korosztály Ajánlott megelőző és követő tananyag Modulkapcsolódási pontok

Alkossunk, játsszunk együtt!

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

Az első három perctől

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Ádám Ferencné szabó Anna Kornélia. SZKA_101_30 Természetes és mesterséges anyagok

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

a gyermek jogai és az unicef

SZKA_101_26. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

SZKC 103_02. Motívumok különböző. Népek és tárgyaik. A modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKA_103_15. A modul szerzôje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

A HAGYOMÁNYOK SZEREPE A KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

VIZET VISZEK 7. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_207_13. Készítette: Bányai László

KONFLIKTUSOK MEGJELENÉSE SZÓLÁSOKBAN, KÖZ - MONDÁSOKBAN

SZKA_103_16. A modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

Százalékszámítás alkalmazása

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben

GENERÁCIÓK PÁRBESZÉDE

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

SZKA_106_14. A modul szerzője: Iván Zsuzsanna. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

A hazugság és őszinteség, a félelem, a bizalom, az önbizalom, a nyilvános kiállás és a hitelesség összefüggései

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

Feladatkörök a kooperatív munkában

Az időjárás és a mindennapi

Az én helyem, az én kuckóm III.

MÉRTÉKKEL MÉRJ, ÉRTÉKKEL ÉRTÉKELJ!

SZKA_101_23 Kérlek, segíts! A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

ÖSSZETARTOZÁS, KIREKESZTETTSÉG

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

szka102_02 É N É S A V I L Á G erősítése Készítette: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

szka102_33 É N É S A V I L Á G Készítette: Ádám Ferencné (Szabó Anna Kornélia) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

Mit tegyek, hogy otthon könnyebb legyen mindenkinek?

SZKB_104_12 É N É S A M Á S I K NÉHA NEHÉZ DÖNTENI. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4.

AZ ÉLETFA 2. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_102_02. A modul szerzõi: Dallos Tamásné, Schüttler Vera

SZKA_101_34 Mi lesz vele, ha már nem kell? A modul szerzõje: Wagner Éva. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKC_105_14. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Sáfár Anita, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

Földön, vízen, levegőben. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 4. évfolyam. Programcsomag neve: Én és a világ

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

szka105_33 É N É S A V I L Á G Készítette: Wágner Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. ÉVFOLYAM

SZKB_101_13. A modul szerzõje: Czincz Józsefné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS?

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

A modul szerzője: Makai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Az actiumi csata modellezése

A településünk működése

Gazdag szegények szegény gazdagok

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

Kvízjáték az újrahasznosításról és a hulladékkezelésről

Problémamegoldás és konszenzus

SZKA_103_05. A modul szerzôje: Szabolcs Csilla SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

TISZA TÉMAHÉT TERVEZÉSI DOKUMENTUM

1. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Andóné Nagy Katalin, petik Ágota, ruzsa Ágnes, Korbai Katalin

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

a képzelet útjain 1. ÉVFOLYAM a z é n d i m e n z i ó i A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

SZKA_106_33. A modul szerzője: Béri Eszter. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

szka105_01 É N É S A V I L Á G Készítette: Szegediné Gonda Zsófia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

SZKC 103_15. A modul szerzője: Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

SZKC_105_05. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

a vasfüggöny két oldalán Személyes élmények a közelmúltból

SZKB_106_04 A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

Amiről a kövek mesélnek

a világ gyermekei 3. Tudod, hogy ki készítette?

3. ÉVFOLYAM SZKA_103_14

Fenntarthatósági Témahét 2018 óravázlat. 1. változat

SZKA_103_26. A modul szerzôje: Szabolcs Csilla SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Bánki Vera szabolcs Csilla. SZKA_101_02 A világ körülöttünk I.

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK, MÁSSÁG

SZKA_104_06. Földön, vízen, levegőben

A KÖZÉPKORI VÁROSOK KÖLTSÉGVETÉSI VITÁJA

Gyerek, kamasz, felnőtt

szka105_35 É N É S A V I L Á G

A siker ösvénye az önbizalom

A gyerekek a projekttéma megismerése és esetleges kibővítése után önkéntesen választanak a megismert tevékenységek közül, és létszámuknak

SZKA_103_21. A modul szerzôje: Ballai Oszkárné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

MODULVÁZLAT. A tevékenység célja, fejlesztendő készségek. Figyelem Beszédkészség Véleményalkotás Ismeretek felidézése

BIZÁNC VAGY RÓMA? 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_02. A modul szerzôje: Püspöki Péter

KÖSSÜNK BÉKÉT! AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_11. A modul szerzôje: Magasi András

A marokvilág hiányzó etikettje

A FEHÉRVÁRI ORSZÁGLÁTÓ NAPOK

REND ÉS RENDETLENSÉG I. Rend és rendetlenség a közvetlen környezetünkben

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

A településünk működése: A helyi szolgáltatások és intézményhálózat személyi, tárgyi feltételei

SZKB_101_09 Répamese. Egyedül nem megy. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

Orvosok Határok Nélkül

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

SZKA_103_33. A modul szerzôje: Wagner Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

A kooperatív tanuláshoz szükséges feladatkörök megismertetése

AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK

SZKA_103_06. A modul szerzôje: Takáts Rita SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Átírás:

SZK_104_06 Földön, vízen, levegőben Én és a világ modul szerzõje: Wagner Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM

tanári Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 85 MODULVÁZLT Tevékenységek időmegjelöléssel Tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek Diák Pedagógus I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése I/a mit a talajról, vízről, levegőről tudunk, és amit tudni szeretnénk! tanulók összegyűjtik a talajról, vízről, levegőről való előzetes tudásukat, majd kérdéseket fogalmaznak meg. megbeszélteket írásban rögzítik, és kifüggesztik a teremben. 5 perc Előzetes tudás mozgósítása Érdeklődés felkeltése Frontális munka beszélgetőkör vagy Kooperatív tanulás ötletroham D1 (Táblázat) papírcsíkok, filctollak, ragasztó P1 (mit tudni szeretnénk) csomagolópapírok, gyurmaragasztó I/b zt találtuk, hogy z előzetes munkában végzett sajtófigyelés eredményeiből plakátokra kiállítást készítenek, majd megbeszélik a látottakat. 10 perc Környezeti témák iránti érzékenyítés Előzetes egyéni vagy csoportos munka gyűjtőmunka Elkészített jegyzetek P2 (zt találtuk, hogy ) B Előzetesen talajjal, földdel, levegővel kapcsolatos témában rövid interjúkat készítenek, majd ezt a teremben kiállítják, és képtárlátogatással megismerkednek egymás munkájával. 10 perc Környezeti témák iránti érzékenyítés Előzetes egyéni vagy csoportos munka gyűjtőmunka képtárlátogatás D2 (Interjú) P3 (Interjú) C Kiállítást készítenek a talajról, földről, levegőről előzetesen készített vagy gyűjtött rajzokból. kiállítást képtárlátogatással ismerik meg. 10 perc Környezeti témák iránti érzékenyítés Előzetes egyéni vagy csoportos munka gyűjtőmunka képtárlátogatás P4 (Képalkotás)

86 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári Tevékenységek időmegjelöléssel Tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek Diák Pedagógus D Előzetesen talaj- és vízmintákat gyűjtenek, ezekből kiállítást állítanak össze, az egyes minták származási helyének megjelölésével. z elkészített kiállítást képtárlátogatással ismerik meg. 10 perc Környezeti témák iránti érzékenyítés Előzetes egyéni vagy csoportos munka gyűjtőmunka képtárlátogatás P5 (Mintagyűjtés) I/c Találd ki, mi ez? Szimpátia csoportokat alkotnak. Szómagyarázatot készítenek a talajjal, levegővel, és a vízzel kapcsolatos néhány természeti jelenségről. 20 perc természeti környezettel kapcsolatos személyes tudás bővítése Szókincs kerekasztal D3 (Szerinted mit jelent?) B Szimpátia csoportokat alkotnak. Könyvek segítségével értelmezik a talajjal, levegővel és a vízzel kapcsolatos fogalmakat. 20 perc Természeti környezettel kapcsolatos tudásrendszer bővítése Szókincs gyarapítása kutatás D4 (Szómagyarázat) témával kapcsolatos könyvek C csoportok a talajjal, levegővel és a vízzel kapcsolatos kifejezéseket értelmezik, és párosítják a magyarázatokkal. 20 perc Természeti környezettel kapcsolatos tudásrendszer bővítése Szókincs gyarapítása szóforgó D5 (Párosítás) D talaj, levegő és víz színeiből, hangjaiból és mozgásaiból bemutatót állítanak össze csoportmunkában. 20 perc Természeti környezettel kapcsolatos tudásrendszer bővítése sszociáció drámajáték P6 (Dramatizálás)

tanári Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 87 Tevékenységek időmegjelöléssel Tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek Diák Pedagógus I/d Ti milyennek láttátok? z I/c D munkák során elkészített anyagokat bemutatják egymásnak. 5 perc Empátia Mások vélemények figyelembevétele Kooperatív képtárlátogatás z elkészített munkák II. Új tartalom feldolgozása II/a Talaj, víz, levegő ahogyan engem érdekel csoportok egy kísérlet segítségével megvizsgálják az előzetesen gyűjtött anyagminták vízáteresztő, vízmegtartó képességét. Megfigyelés Felelősség Utasítás követése kísérlet megbeszélés D6 (nyagvizsgálat) csoportonként 1 félliteres palack, vatta, fél liter víz, a gyűjtött talajminták, tálka, mérleg, másodpercmutatós óra P6 (nyagvizsgálat) B csoportok egy kísérlet segítségével megfigyelik a levegővel kapcsolatos érdekes jelenségeket. Megfigyelés Felelősség kísérlet megbeszélés D7 (Játékok, érdekes jelenségek a levegővel) csoportonként papír zsebkendő, nagyító, hurkapálca, papírlap P7 (Játékok, érdekes jelenségek a levegővel)

88 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári Tevékenységek időmegjelöléssel Tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek Diák Pedagógus C csoport tagjai elolvassák a munkafüzetben található Cseppecske kalandjait. Írásban befejezik a történetet. történetből előadást készítenek. Beleélés Fantázia Kooperatív szóforgó kerekasztal megbeszélés, játék D8 (Cseppecske kalandjai) P8 (Történet befejezése) D Hangszert készítenek (például vízzel telt poharak). Hallási differenciálás kísérlet D9 (Hangszerkészítés) üvegpoharak, víz P9 (Hangszerkészítés) E Műanyag poharakba különböző helyről származó talajt öntenek, minden pohárba azonos növény magját ültetik. z ültetett magvakat a terem különböző helyére teszik. következő hetekben megfigyelik a magok fejlődését, ezt a táblázatban rögzítik. Megfigyelés Képzelet kísérlet D10 (Növények fejlődése) műanyag poharak az ültetéshez, azonos növényi magvak, különböző minőségű talajok P10 (Növények fejlődése) F Homokképeket készítenek az előzetesen gyűjtött különböző színű homokokból. Fantázia Kézügyesség képalkotás D11 (Homokkép készítése) különböző helyről gyűjtött homok, zárható üveg vagy műanyag flakon P11 (Homokkép készítése)

tanári Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 89 Tevékenységek időmegjelöléssel Tevékenység célja/ fejlesztendő készségek Munkaformák és módszerek Eszközök/mellékletek Diák Pedagógus G z előkészített eszközök segítségével megvizsgálják a talajminta víztisztító képességét. Megfigyelés Utasítás követése kísérlet megbeszélés D12 ( talaj víztisztító képességének vizsgálata) üres műanyag palack, talaj, homok, sóder, vattapamacs, állvány az üveg felerősítéséhez P12 ( talaj víztisztító képességének vizsgálata) III. z új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értékelés III/a Figyelj, milyen érdekes! csoportok bemutatják munkáikat, kiállítást és előadást szerveznek. bemutatott munkákat értékelik a mellékletben ajánlottak alapján. 35 perc környezettel kapcsolatos tapasztalatok rendezése, ismeretek bővítése Frontális munka csoportbemutatók és előadások a csoportok által készített anyagok III/b zt üzenjük neked csoport tagjai a környezet tisztaságának megőrzése érdekében kívánatos magtartással kapcsolatos tanácsokat fogalmaznak meg. 10 perc Vita Mások véleményének figyelembevétele szóforgó papír, filctollak, gyurmaragasztó

90 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári P1 mit tudni szeretnénk Mellékletek Ennek a feladatnak elsősorban az a célja, hogy képet kapjunk a gyerekeknek a témával kapcsolatos előzetes tudásáról. Ez azért is fontos, mert nemcsak a további differenciáláshoz ad segítséget, de abban is segíthet, hogy a választható feladatok közül melyeket dolgozzuk fel. zt javasoljuk, hogy a feladatot szimpátia elven szerveződő csoportok végezzék, de ha más szempont élvez elsőbbséget, másfajta csoportalakítási elv is megfelelő. Először kérjük meg a gyerekeket, hogy mindenki készítsen magának egy listát a feladattal kapcsolatban (ehhez használjuk a munkafüzet első feladatát D1). z egyéni gyűjtemények alapján készüljön egy közös csoportlista! z információkat írják fel papírcsíkokra, és ezek kerüljenek a közös gyűjteménybe! munkát szervezhetjük úgy is, hogy táblázatot csoportforgóban töltik ki a gyerekek, ekkor a táblázatból csak annyit kell másolni, ahány csoport alakul. Ha ezt az utat választjuk, akkor megbeszélés után ezek a gyűjtemények már be is kerülhetnek a könyvbe, a bevezető fejezet részeként. csoportok munkáit mutassuk be, és egy-egy kérdést hangosítsunk ki közülük. z anyagokat a tevékenység ideje alatt hagyjuk szem előtt. P2 zt találtuk, hogy Ez a feladat a gyerekektől előzetes gyűjtőmunkát igényel. Ha projektben dolgozunk, akkor elegendő a feladatot itt kiadni, ha a feldolgozás során megmaradunk a tanórai kereteknél, akkor a munka megkezdése előtt legalább két héttel (de a talajminták gyűjtésénél akár többel) korábban ismertetni kell a feladatot. tanítási órán csak az előzetesen elkészített munkák rendszerzése és ismertetése zajlik. z, hogy melyik feladatot ki végez el, bízzuk a gyerekek választására. Sajtófigyelés eredményeinek kiállítása plakátokon, megtekintés, beszélgetés tárlatlátogatással. Itt mindenképpen szükséges az előzetes gyűjtőmunka meghirdetése. Legalább kéthetes megfigyelési időszakot tervezzünk, és az a célravezető, ha e közben folyamatosan gyűjtjük az anyagot az osztályban. Ezzel ébren tarthatjuk a gyerekek érdeklődését is, esetleg olyanok is bekapcsolódnak a munkába, akik eleinte nem érdeklődtek a feladat iránt. gyűjtött cikkeket, egyéb információkat már ez alatt az idő alatt is előkészíthetjük a kiállításra. cikkeket ki lehet vágni, megfelelő méretű lapokra ragasztani, és ha szükséges, magyarázó szöveggel ellátni. P3 Interjú Ha a tevékenységet projektben dolgozzuk fel, akkor akár statisztikát is készíthetünk a kérdésekre adott válaszok alapján. z egyes kérdésekre adott válaszokból készülhetnek grafikonok, ez kapcsolódhat a matematika órákon zajló munkához. Ha más kérdéseket is szeretnénk feltenni, nyugodtan egészítsük ki a kérdőívet.

tanári Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 91 feladattal foglalkozó gyerekek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kérdések feltételénél ügyeljenek a riportalannyal való megfelelő kapcsolatfelvételre. feldolgozásnál ne szerepeljen a riportalanyok neve, csak a kérdésekre adott válaszokkal foglalkozzunk. zt viszont jegyezzük fel, hogy hány válasz alapján dolgozunk. munka megbeszélésénél figyelemmel kell lennünk arra, hogy viszonylag kevés válasz alapján nem vonhatunk le általánosítható következtetéseket, a feladatnak az a célja, hogy a gyerekek szembesüljenek azzal, hogy ezekben a kérdésekben valószínűleg nagyon különbözik az emberek álláspontja. z egész modulnak az a távlati célja, hogy a gyerekek érzékenyekké váljanak a környezeti témák iránt, és ők már korszerű, környezettudatos elvek szerint élő generációt alkossanak. Ez a cél azonban csak nagyon komplex tevékenységrendszeren keresztül érhető el. Most csak az alapok lerakásánál tarthatunk. P4 Képalkotás Kiállítás talajról, földről, levegőről a gyerekek által előzetesen elkészített vagy gyűjtött rajzokból. Ha projektben dolgozunk, ez a feladat a rajzóra keretében elvégezhető, esetleg más, a témához kapcsolódó feladatokkal is kiegészíthető. Ha például van aktuális környezetvédelmi rajzpályázat, akkor ahhoz is csatlakozhatunk, és annak anyagát dolgozzuk fel a projekt során. Így olyan kiállítást állíthatunk össze, amelyen minden gyerek alkotása szerepel. z információs kártyákat akkor is készítsük el, a kiállítást célszerű az iskola közös terében megrendezni. Így lehetőség van arra, hogy a gyerekek munkáit az iskola többi diákjai és tanárai is lássák és értékeljék. Ehhez ajánljuk a vendégkönyv módszert, a kiállított képek közelébe helyezett lapokkal. Ha az órakeretben való feldolgozást választjuk, a feladatot előzetesen kell kiadnunk. P5 Mintagyűjtés Ez a feladat is előzetes gyűjtőmunkát igényel. Kérjük meg a gyerekeket, ha kirándulni járnak vagy ismerősökhöz utaznak látogatóba, használják fel ezt a lehetőséget arra, hogy a különböző felszíni vizekből és talajokból mintákat gyűjtsenek! Itt is célszerű az egyes mintákat folyamatosan gyűjteni, így arra is lehetőségünk van, hogy az esetleges változásokat is megfigyeljük. Ügyeljünk arra, hogy talaj- és vízminták ne poshadjanak meg! Ezt azzal is elérhetjük, hogy szellőztetjük azokat, és hűvös helyen tároljuk. rra is ügyeljünk, hogy a talajok kiszáradáskor elveszítik szerkezetüket, így lehet, hogy a felhasználás előtt kissé meg kell majd öntözni azokat. kiállításhoz gyűjtsünk lehetőleg egyforma, átlátszó tároló dobozokat! célra műanyagflakon vagy más eldobható csomagolóanyag is megfelel. talajmintákat csomagolhatjuk celofánba is, de ez a módszer csak kis mennyiség tárolására alkalmas. többi talajmintát tegyük félre, mert szükségünk lehet rá a következő tevékenységek során.

92 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári mintákat zárják üvegekbe, és az üvegekre ragasszanak címkéket a következő információkkal: a gyűjtő neve: a gyűjtés helye: a gyűjtés időpontja: Ha a talajminta nagyon vizes, az üveg lezárása előtt várják meg, amíg kiszárad! P6 Dramatizálás talaj, levegő, víz színei, hangjait és mozgásait bemutató összeállítás csoportmunkában. feladat megoldása során nem kell az előzetesen megadott jelenségekhez ragaszkodnunk, ha a gyerekeknek van más, a témához illő ötletük, azt is eljátszhatják. Ennél a feladatnál különösen fontos a gyerekek önálló választása. Ha nincsen rá vállalkozó, ne erőltessük túlságosan a feladat választását! Kérjük meg a gyerekeket, hogy a csoport minden tagja vegyen részt az előadásban! Bátorítsuk a gyerekeket arra, hogy maguk találjanak ki eljátszandó jelenteket, ha ez valakinek nem sikerül, akkor a következő jelenségek közül ajánlhatunk: hullámzó víz, szélorkán, mennydörgés, napsütés, téli hideg. P6 nyagvizsgálat Mivel ebben a tevékenységcsokorban több olyan elem is van, amely hosszabb megfigyelési időszakot igényel, a munkát úgy kell szervezni, hogy a csoportszervezés és feladatok értelmezése, elkezdése után hosszabb (két három hét) szünet következzen. Ezt az időt a csoportok egy része a megkezdett megfigyelések folytatására, mások a munkához való további anyaggyűjtéshez használhatják. kínálatból azokat válasszuk, amelyek megvalósításához a szükséges eszközöket és anyagokat könnyen be tudjuk szerezni. z anyagminták közül úgy válogassunk, hogy legyen benne homok, termőföld és agyag is. Ezeknek ugyanis a kísérletek szempontjából markánsan különbözően viselkednek. Ha a gyerekek által gyűjtött minták közül valamelyik hiányzik, akkor a gyűjteményt még a kísérletek megkezdése előtt ki kell egészíteni. kísérleti berendezés elkészítéséhez könnyen vágható műanyag flakonokat használjunk. z eszközt az órán is elkészíthetik a gyerekek, de a minta után előre is legyárthatjuk. Tulajdonképpen csak a palack talpát kell levágni, és a nyílással lefelé egy állványzatra szerelni. kémiaszertárban biztosan van olyan állvány, amit a kísérlethez kölcsönkérhetünk. Egy megfelelő méretű karikába a kísérlethez előké-

tanári Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 93 szített palack könnyen beletehető. palackot olyan magasra kell erősíteni, hogy a vattán átfolyó víz felfogásához szükséges edényt alá tudjuk állítani. térfogat és tömeg mérésére használhatunk bármilyen mérőeszközt. Ha a kísérlethez a fent említett talajmintákat használjuk, akkor azt találhatjuk, hogy a homokon könnyen, és viszonylag gyorsan átszalad a víz, és csak nagyon kevés mennyiséget tárol. z agyagon a talajminta tömörítettségétől függően lehet, hogy egyáltalán nem folyik át a víz, vagy csak a darabok között szivárog. termőtalaj a víz egy részét átengedi, egy jelentős részét viszont tárolja, ezzel kedvez a növények fejlődésének. termőfölddel végzett kísérlet során van különös jelentősége annak, hogy a mintánk kiszáradt-e, vagy a benne lévő víz segítette megőrizni a szerkezetét. Ha az előkészítés során azt tapasztaljuk, hogy a minta túlzottan kiszáradt, és ezért elvesztette a struktúráját, kevés vízzel nedvesítsük meg, hogy az újra felépülhessen. kísérletek során nem törekedhetünk nagy pontosságra az alkalmazott eljárás és az egyszerű eszközök miatt, de a mérések minden bizonnyal alátámasztják majd a trendeket. Kísérleti elrendezés Félliteres átlátszó műanyagpalack, nyílással lefelé egy tartóra erősítve. palack talpa le van vágva, a szájába kb. 1 cm-es darabon, lazán vattát tömtünk. lefelé fordított palackban kb. 2/3-ad részéig talajminta látszik. kísérletekhez a gyűjtött talajmintákból használjunk! P7 Játékok, érdekes jelenségek a levegővel Ezt a feladatot elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnek kísérletezni, és szívesen elgondolkodnak a látottak magyarázatán. Bár itt nem cél a jelenségek pontos magyarázata, de röviden megadjuk, hogy az egyes kísérleteknél mi várható, és a tapasztaltaknak mi a magyarázata. nedves papír zsebkendőre kiülepedik a levegőben található szennyeződés egy része. zsebkendő ne legyen vizes, de eléggé nedvesnek kell lennie ahhoz, hogy a különböző anyagdarabkák ne szabaduljanak el róla. Érdemes a zsebkendőket az iskola környékén olyan különböző helyekre elhelyezni, ahol várhatóan lesz különbség az egyes helyekre kitett mintavevők között. Például a sportudvar közelében lehet, hogy több a por, egy többemeletes épület legfelsőbb emeletének ablakpárkányán viszont valószínűleg kevesebb. Érdemes egy mintagyűjtőt lombos fa ágai közé helyezni, ezzel talán megmutathatjuk, hogy a növények levelei rengeteg szálló port kötnek meg leveleiken. Ezt esetleg néhány levél lerázogatásával vagy lemosásával és a lehulló szennyeződés összegyűjtésével is bemutathatjuk. vizsgálatra érdemesnek látszó helyeket mindig a helyi viszonyoknak megfelelően kell kiválasztani. munka megkezdése előtt érdemes egy próbavizsgálatot végezni, mert ezzel azt is megállapíthatjuk, hogy környezetünkben mennyi idő alatt foghatnak be a gyerekek már szemmel, és/vagy nagyítóval is látható szennyeződéseket. Lehetséges, hogy a papír zsebkendőn befogott szennyeződések egy része vízben oldódik. Erre abból következtethetünk, hogy körülötte körkörösen oldódási nyomok figyelhetők meg. fúvós hangszerek mind a levegő mozgását használják ki. Különböző papírcsíkokra fújva vagy fűszálat ujjunk közé fogva sokféle hangot adhatnak ki a gyerekek. Itt tényleg játékról van szó, ha elég ügyesek, még egy dallamot is eljátszhatnak. Ha erre vállalkoznak, akkor jó, ha a gyakorláshoz külön helyet tudunk biztosítani nekik, mert a többi csoport figyelmét elvonhatják, és elronthatjuk az előadás sikerét.

94 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári papírkaput fújással nem lehet felborítani, mert az áramló levegő miatt bekövetkező nyomásváltozások ezt megakadályozzák. papírkapu odébb mehet, lelapulhat, de fel nem borul. z egymással párhuzamos papírlapokat sem lehet közéjük fújva egymástól eltávolítani. Ennek is a keletkező nyomáskülönbségben keresendő a magyarázata. lapok közé fújva ott megnő az áramlás sebessége, lecsökken a nyomás, viszont a lapokon kívül nem változik. külső levegő összenyomja a lapokat, minél erősebben fújunk, annál jobban. P8 Történet befejezése Ebben a feladatban azok a gyerekek lelik majd örömüket, akik egyébként is szívesen szerepelnek. történet a víz körfogását mutatja be, addig, amíg az eső elered. vízcsepp további sorsát a gyerekek írják majd meg, és persze többféle kaland is várhat még rá. Patakba kerülhet, felszín alatti vagy feletti utakon utazhat, addig, amíg visszajut az óceánba. Kérjük meg a gyerekeket, hogy a történet befejezését írásban is rögzítsék, de mivel ez az előadás során is alakulhat, kezdetben elégedjünk meg egy vázlattal. Ha a gyerekek úgy szeretnék, a végleges változat csak az előadás elkészítése után kerüljön papírra. P9 Hangszerkészítés Erre a feladatra vékonyabb falú üvegpoharak alkalmasak. Csak akkor vágjunk bele, ha rendelkezünk olyan üvegedényekkel, amelyek a feladatban használhatók. Ezt a feladatot viszonylag kis létszámú csoportnak érdemes végeznie, és a poharak hangolása során vízről is kell gondoskodni. poharakat érdemes keményebb fából készült pálcikával megszólaltatni (például evőpálcika), mert így talán nem repednek el az üveghangszerek. Ha sikerül az eszköz elkészítése, a hang valószínűleg akkor is halk lesz. P10 Növények fejlődése Ennek a feladatnak a végzését különösen a projekt keretű szervezéskor ajánljuk. Ekkor ugyanis több időnk van a növények növekedésének megfigyeléséhez. kísérlethez bármilyen könnyen szaporítható és gyorsan növő szobanövényt használhatunk. megadott feltételek mellett vagy azok helyett választhatjuk például a különböző vízmintákkal való öntözés hatásának megfigyelését, a különböző hőmérsékleti és fényviszonyok melletti fejlődés összehasonlítását. megfigyelési naplót a kiválasztott szempontnak megfelelően kell elkészíteni a tanulói mellékletben megadott minta felhasználásával. Ha a tanulói mellékletben megadott megfigyelési feladatot választjuk, akkor az várható, hogy a homokba ültetett növény fejlődése lesz a leglassúbb. fejlődés a talajmintákban található tápanyagok mennyiségétől függ. z is elképzelhető, hogy látható különbség csak 5 6 hét után jelentkezik. kárhogyan döntünk a megfigyelési feladat tartalmáról, arra vigyázzunk, hogy lehetőleg csak egy feltételt változtassunk!. Mivel a növények fejlődése télen általában lassú, ezt a tevékenységet érdemes február végén elkezdeni, amikor a nappalok már hosszabbak, mert ilyenkor a növények fejlődése is felgyorsul.

tanári Földön, vízen, levegőben 4. évfolyam 95 P11 Homokképek készítése homok színe sokféle lehet. fehértől a vörösig, sötétszürkéig sokféle árnyalattal találkozhatunk. Ha sikerül különböző színű homokot gyűjteni, akkor üvegekben látványosan rétegezhetjük azt. Hegyvonulatok alakíthatók, vagy csak egyszerűen nonfiguratív alkotások készíthetők. munkához a homokon kívül átlátszó széles szájú üveget, esetleg akváriumot használjunk. munkához használandó anyagot ki kell szárítani. z egyes színek megfelelő helyre juttatásához használhatunk papírból összetekert tölcsért, melynek átmérőjét úgy alakíthatjuk, hogy az üveg száján beférjen. tölcsér nyílásából a száraz homok a kívánt helyre juttatható. munkához nagy kézügyességre és türelemre van szükség. Egy alkotáson többen csak egymást váltva dolgozhatnak, ezért különösen fontos közöttük az alapos megbeszélés és a jó együttműködés. P12 Talaj víztisztító képességének vizsgálata talajban található homok- és kavicsrétegek természetes víztisztítóként működnek. Sok festéket elszíntelenítenek, és az átfolyó oldat ilyenkor víztisztának látszik. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden szennyeződést kivontunk a vízből, de azért eléggé látványos. zzal viszont tisztában kell lennünk, hogy a szűrőrétegek előbb-utóbb telítődnek, és akkor már nem képesek további tisztításra. Ha a megfestett víz túl sötét (sok benne a szennyezés), akkor az átfolyó oldat csak halványabb lesz, de nem színtelenedik el teljesen. kísérlethez a tintát ajánljuk, de használhatunk vízben oldódó egyszerű (víz-)festéket is. kísérelt végzése közben már megkezdhetik a gyerekek a feladat megbeszélését, ezt mindenképpen hangosítsuk ki a különböző csoportmunkák ismertetésekor.