A HIBRID CSÍKOS SÜGÉR S (MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE TÓ A TÓBANT BAN RENDSZERBEN Kiss Ádám, Borbély Gyula, Stündl LászlL szló,, Bársony B PéterP Szarvas 2009. Május M 27.
BEVEZETÉS A víz v z megtartása és újrahasznosítása sa fontos szempont lett a mai akvakultúrában A víz v z mint alapvető termelési közeg k jelentős s költsk ltségtényezőként nt jelenik meg a magyarországi gi haltermelésben Az a cél, c hogy az egyre korlátozottabban rendelkezésre álló vízkészletek hasznosítása sa révén, r egységnyi gnyi vízmennyisv zmennyiségben minél l több t halat lehessen előáll llítani A tógazdast gazdasági gi polikultúrában termelt halfajok mellett egyre inkább növekszik n a fogyasztói i igény azon fajok iránt, melyek ízletes, kiváló minőségű és s nem utolsó sorban szálkamentes húst adnak Az értékesítési si gondokkal küzdk zdő gazdaságok gok számára kitörési pont lehet a TAT rendszer (beruházásig sigénye alacsonyabb, már m r meglévő erőforr forrásokra alapozható)
TÉMAFELVETÉS A vízkv zkészletek, valamint a haltermelésre rendelkezésre álló földterületek letek egyre jobban beszűkülnek Eközben a halhús s iránti igény egyre fokozódik A mennyiségi kereslet mellet növekedtek n a minőségi igények Víztakarékos kos technológi giákban (Tó a tóban t rendszer) rejlő lehetőségek kihasználása sa A kísérletben k egy Magyarországon gon eddig kevésb sbé ismert gazdasági gi halfajt a hibrid csíkos sügerets mutatjuk be, valamint az említett faj víztakarv ztakarékos kos rendszerben Tó a tóban - történő utónevel nevelésének nek technológi giáját ismertetjük.
CÉLKITŰZÉS Munkánk során n a főbb f célkitc lkitűzéseink az alábbiak voltak A témával t kapcsolatos szakirodalmak részletes r áttekintése és s feldolgozása. Tovább bbá célunk, hogy konkrét t kutatási eredményekkel bemutassuk a hibrid csíkos sügér s TAT rendszerben törtt rténő nevelésének nek technológi giáját, a magyarországi gi viszonyokhoz adaptálva.
ANYAG ÉS S MÓDSZERM
A HIBRID CSÍKOS SÜGÉR S R KIALAKULÁSA Dél-Carolina 1960-as évek közepe. k Fehér r sügér s r (tejes) + Csíkos sügér s r (ikrás) HIBRID CSÍKOS SÜGÉR S A szülői i partnerek és s a hibrid
A HIBRID CSÍKOS SÜGÉRS Morone saxatilis x M. chrysops Egyéb b nevei: Palmetto (pálma) sügér s r (csíkos sügér s r ikrás s X fehér r sügér s r tejes), Sunshine (napfény) ny) sügér s r (fehér r sügér s r ikrás s X csíkos sügér s r tejes ).
A KÍSÉRLET K HELYSZÍNE VII-es tó TAT rendszer
A KÍSÉRLET K HELYSZÍNE Emelő szivattyú 30 m3-es tartály VII-es tó (21,4 ha) Kifolyó víz TAT rendszer
AZ ÁLLOMÁNY EREDETE ÉS S MÉRETEM Az ivadékokat Izraelből l (MADAN Kibbutz) ) szereztük be és s május m végén v érkeztek meg JászkisJ szkisérre Körülbelül l 9-10ezer 9 darab (4 hetes, 0,5 g/db átlagsúllyal) llyal) Az ivadékok fele (kb. 4500-5000 5000 db) a HAKI recirkuláci ciós s rendszerébe került, a másik m fele pedig a DE-AMTC Halászati laboratórium riumába előnevel nevelés céljából. l. Az előnevel nevelés s időtartama: 6 héth volt Az előnevel nevelés s végére v az egyedek átlagosan 15-18 18 grammos testtömeget értek el. Július közepk zepén n az ivadékok JászkisJ szkisérre kerültek a TAT rendszerbe, ahol a további kísérletek k folytak A TAT rendszerbe kihelyezett halak összsúlya 127 kg volt
A TAKARMÁNYOZ NYOZÁS S RENDSZERÉNEK NEK A táp t összetevői ISMERTETÉSE SE Perla Plus-T Active Light 1P Active Light 2P Szemcseméret (mm) 1,7 2,5 4 Nyersfehérje rje (%) 50 48 45 Nyerszsír r (%) 20 12 13 Hamu (%) 9,5 8 7,6 Nyersrost (%) 0,7 2,8 3 Foszfor (%) 1,6 1,1 1 Vitamin A (I.U.) 8000 8000 8000 Vitamin D3 (I.U.) 1500 1500 1500 Vitamin E (mg) 160 160 160 CuSO4 (mg) 8,5 8 7,4
EREDMÉNYEK
A kísérletben k résztvevr sztvevő hibridek növekedn vekedése Átlagsúly (g) 80 70 60 50 40 30 20 70. nap (36g) 50 54. nap (23g) 40 25 32 20 17 56 58 60 63 67 69 Saját kísérlet 10 0 42. nap (kihelyezés a TAT rendszerbe) júl.. 28. aug.. 4. aug.. 11. aug.. 18. aug.. 25. szept.. 1. szept.. 8. szept.. 15. szept.. 22. szept.. 29. okt.. 6. okt.. 13. okt.. 20. 60 50 48 Izraeli kísérletk Átlagtömeg (g) 40 30 20 10 0 0,5 1,4 1,9 42. nap ( 17 g) 4,1 0 11 17 27 34 47 54 70 11 23 33 Napok száma
4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0 Takarmány nyért rtékes kesítés 3,80 3,10 2,80 1,91 2,03 1,54 1,38 1,16 1,04 1,73 1,62 1,16 30 25 20 15 10 5 0 28.júl 04.aug 13.aug 22.aug 29.aug 05.szept 12.szept 19.szept 26.szept 03.okt 10.okt 24.okt Átlag Takarm ány -együ tth ató (k g /kg) Vízhő m érséklet (o C)
Az összes hal-biomassza változv ltozása 600 500 511,5 400 384,4 Hozam (kg) 300 200 100 127 0 7. 28. 8. 4. 8. 13. 8. 22. 8. 29. 9. 5. 9. 12. 9. 19. 9. 26. 10. 3. 10. 10. Bruttó hozam Nettó hozam
KÖVETKEZTETÉSEK A hibrid jelentős s termelési potenciállal rendelkezik, rendkívül l gyorsan növekszik, n magas a piaci értéke. Jól l alkalmazkodik a különbk nböző környezeti feltételekhez, telekhez, húsa ízletes, szálkamentes, zsírszeg rszegény A vízhv zhőmérséklet (ami a TAT rendszer jellege miatt nem volt kontrolálhat lható) ) jelentős s hatással volt a halak testtömeg meg-gyarapodására és s takarmány nyértékesítésére Az egyedek a hőmérsh rsékletnek megfelelően en táplt plálkoztak lkoztak és s növekedtekn A kísérlet k bebizonyította, hogy a hibrid tenyészt sztése se adaptálhat lható a hazai viszonyokhoz és s a TAT rendszerhez.
JAVASLATOK TAT rendszerben csak szezonális termelés s lehetséges Hatékony termelés s inkább zárt z recirkuláci ciós rendszerekben valósíthat tható meg (álland( llandó vízhőmérséklet) Magyarország g termálv lvízkincsének nek kihasználására kiváló lehetőséget nyújt a hibrid tenyészt sztésese Az állomány beszerzése se nehézkes és s költsk ltség, így nagy hangsúlyt kell fektetni a minél l jobb megmaradás elérésére re A kísérlet k alapján n elmondható,, hogy érdemes és s kell is foglalkozni a hibriddel (választ lasztékbővítés)
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!