Kreditelismerés és kurzuselfogadás s az Erasmus- program keretében: problémák és s jój gyakorlatok Pásztor Attila SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola attila.pasztor@gmail.com Budapest, 2012. március 6. Az előad adás s vázlata v Néhány szó a kutatásról, módszerek áttekintése A hazai kreditelismerés helyzete a megelőző kutatások alapján Intézményi szabályozás eltérése A mélyinterjúk alapján azonosított problémakörök és az ezek megoldására adott intézményi válaszok
Néhány szó a kutatásr sról Cél: helyzetelemzés, jellemző intézményi problémák és jó gyakorlatok azonosítása, javaslatok megfogalmazása 2011. július december Kutatási team: Nagy Zsuzsanna, Pásztor Attila, Tóth Edit, Hódi Ágnes, Hülber László Résztvevő intézmények: 1. Budapesti Corvinus Egyetem 2. Budapesti Gazdasági Főiskola 3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4. Debreceni Egyetem 5. Eötvös Loránd Tudományegyetem 6. Pécsi Tudományegyetem 7. Szegedi Tudományegyetem Néhány szó a kutatásr sról: módszerekm Szakirodalom feltárása, megelőző vizsgálatok eredményeinek másodelemzése. Résztvevő intézmények Erasmus-programról közzétett szabályzatainak vizsgálata. Mélyinterjús kutatás (20 mélyinterjú, 28 fő) Online kérdőíves adatfelvétel az Erasmus koordinátorok (N 1 =47) és hallgatók körében (N 2 =1070).
A hazai kreditelismerés s helyzete a megelőző kutatások alapján 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Erasmus program keretében kiutazó magyar hallgatók száma Forrás: http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc/stat/report0809annex.pdf
Problémák k a kreditelismerés s terén n I. ECTS: a Nemzeti Irodák statisztikai jelentései csak az elvárható ECTSkreditpontokat tartalmazzák (Európai Bizottság, 2010). Flash Eurobarometer, (2009): a magyar tanulók mindösszesen 53%-a gondolja úgy, hogy a külföldi tanulmányutak során teljesített kurzusokat teljes mértékben elismeri az anyaintézmény hazatérésük után. Teichler (2003): az oktatók 95%-a látja az elismerést akadálymentesnek. Azonosított nehézségek: Diákok hiányosságai (pl.: megfelelő nyelvismeret hiánya). Intézmények vonakodása a partnerintézményekben szerezett ismeretek teljes értékű elfogadására. Az elismerés mértéke mind országok, mind szakok között is óriási különbségeket mutatott. Problémák k a kreditelismerés s terén n II: PRIME, 2009: 52 országból kb. 2400 fő, 24 ország közel 100 felsőoktatási intézmény. További négy faktor azonosítása: A kurzusok és tanulmányok összeegyeztethetetlensége. A kreditpontok kalkulációja körüli bizonytalanság. Szervezési problémák. Bizonyos kurzusok (pl.: az anyaintézményben kötelező tantárgyak vagy nyelvi kurzusok) elismerésének problémái.
Problémák k a kreditelismerés s terén n III. PRIME, 2010: 16 interjú a nemzeti irodákkal, 500 válaszadó a felsőoktatási intézményekből, 9000 hallgató EU-szinten az Erasmus-diákok csaknem 73%-a részesül teljes kreditelismerésben, addig hazánkban ez az arány 32,5%. Forrás: Julia Fellinger (2011): PRIME 2010 main findings and possible solutions. Előadás: PRIME konferencia. Budapest, 2011. szeptember 30. Elérhető oline: http://esn.hu/content/prime
A Tempus KözalapK zalapítvány felmérésének Forrás: Al-Jashi Fadi (2011): PRIME. Előadás: PRIME konferencia. Budapest, 2011. szeptember 30. Elérhető oline: http://esn.hu/content/prime A Tempus KözalapK zalapítvány felmérésének másodelemzésese
A mobilitásban résztvevr sztvevő hallgatók száma (2007-2009) 2009) 2007 2008 2009 BCE 339 364 343 BGF 197 214 193 BME 172 177 205 DE 212 230 238 ELTE 417 446 462 PTE 338 326 318 SZTE 306 334 283 Összesen: 1981 2091 2042 Országosan 3736 4057 4140 A kiutazó hallgatók k intézm zményenkénti nti megoszlása sa a mobilitás éve szerint.
A kiutazó hallgatók k száma a vizsgált intézm zményekben a mobilitás éve szerint A mobilitás átlagos időtartama a vizsgált intézm zményekben (hónap) 2007 2008 2009 A vizsgált időszakban (2007-2009) BCE 4,76 4,62 5,60 4,81 BGF 5,09 5,64 5,33 5,30 BME 5,33 5,69 5,65 5,64 DE 5,65 6,14 5,53 5,83 ELTE 5,32 5,52 5,38 5,41 PTE 4,84 4,98 5,17 4,99 SZTE 4,98 5,33 5,12 5,15
A kreditelismerés s jellemzői i a vizsgált felsőoktat oktatási intézm zményekben 2009-ben PRIME (2010): Teljes mértékben: 23,5% + 7,5%; Többlet: 1,5%; (32,5%) Részben: 59% ; Nem: 8,5%. A kreditelismerés s jellemzői i a vizsgált felsőoktat oktatási intézm zményekben 2009-ben Országos átlag: Nem számították be: 16%, Részben számították be: 45%, Teljes mértékben beszámították: 39 %
Intézm zményi szabályozatok elemzése, jogi szabályoz lyozás Intézm zményi szabályzatok Az intézmények törekszenek arra, hogy írásban rögzítsék a feltételeket Ajánlás: ECTS-kézikönyv (ECTS Guide) Alapelv: teljes elismerés ( full recognition ) Kreditelismerés és kurzusmegfeleltetés szabályozása: általában a TVSZ szerint Általános eljárás: 75 %-os egyezés Kreditátviteli bizottságok A tantárgy annyi kredittel ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek. A megszerzett érdemjegy a tantárgy elismerésekor nem módosítható. Nagy különbségek mutathatók ki szabályzatok a részletességet illetően.
Jogszabályi hátth ttér 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet már nem hatályos! a más intézményben (karon) teljesített helyettesítő tantárgy annyi kredittel ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek. Az új szabályozás (FTV 58. (7) nem fogalmaz meg erre vonatkozóan gyakorlatot. A 75%-os irányelv megmaradt. Néhány jój gyakorlat a szabályzatokban Lehetőség arra, hogy a fogadóintézményben elvégzett kurzusok későbbi félévekben kerüljenek beszámításra (pl.: eltérő képzési ütemezés miatt) Engedély adható később tanulandó tárgyak kiváltására is Választható tárgyak esetén nem szükséges tárgyszintű ekvivalencia
A mélyinterjm lyinterjúk k alapján n azonosított problémak makörök és s az ezek megoldására adott intézm zményi válaszokv Azonosított problémak makörök, k, nehézs zségek 1. Eltérő tantervek és kurzustartalmak problémája 2. A külföldön teljesített és a megfeleltetni kívánt hazai tanegységek eltérő kreditszámának problémája 3. Kredittúllépés problémája 4. A kreditek és tárgyak beszámításának ügymenetében jelentkező problémák 5. A bolognai rendszer bevezetéséből adódó nehézségek a kurzus- és kreditbeszámítás terén 6. A külföldi részképzésben teljesített tanulmányok beszámításának szabályozásában jelentkező nehézségek
Eltérő tantervek és s kurzustartalmak problémája Az intézmények különbözhetnek képzésük felépítésben, valamint az egyes tárgyelemek tartalmait illetően is (pl.: moduláris képzés). Rugalmatlan elfogadás. Elsősorban a kötelező, és a kötelezően választható kurzusoknál jelentkező probléma. Jó gyakorlatok az eltérő tantervek és kurzustartalmak kezelésére Fő szabály: gondos tervezés és rugalmasság Hallgatók tájékoztatása Kurzuslisták létrehozása automatikus beszámítás 75 %-os egyezés rugalmas kezelése Azonos értékű tárgyak megfeleltetése Nagyobb tanulmányi tartalmú tanegység több hazai tárgynak való megfeleltetése Oktatók szemléletének formálása: oktatói mobilitás, beérkező hallgatók kurzusainak megtartása Kötelezően választható kurzusok - Erasmus kreditblokk bevezetése, mesterséges/helyettesítő kurzusok Szakmai gyakorlat előtérbe kerülése
A külfk lföldön n teljesített tett és s a megfeleltetni kívánt k hazai tanegységek gek eltérő kreditszámának problémája Probléma: a külföldön teljesített tanegységek jellemzően magasabb kreditszámot érnek, mint a megfeleltetni kívánt hazai tárgyakhoz maradványkreditek Elsősorban a kötelező, és a kötelezően választható kurzusoknál jelentkező probléma. A hallgatói teljesítmény a hazai kurzus itthoni kreditértékén kerül akkreditálásra. Jó gyakorlatok a külfk lföldön n teljesített tett és s a megfeleltetni kívánt hazai tanegységek gek eltérő kreditszámának kezelésére Nagyobb kreditértékű tanegység több, kisebb kreditértékű hazai tárgynak való megfeleltetése Maradványkreditek beszámítása a kötelezően választható, vagy a szabadon választható kreditblokkba Mesterséges/helyettesítő kurzusok létrehozása - külföldön teljesített tárgyelem kreditértéke, vagy a rögzítik a kreditérték (például 5 kredit/tárgyelem).
Kredittúll llépés s problémája Kredittúllépés esetén (10%) a hallgatónak fizetési kötelezettsége keletkezik az extra kreditek után. 58. (4) Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül - az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. Jó gyakorlat: Kérelmet benyújtása a megfelelő szervhez (például oktatási dékánhelyetteshez), hogy tekintsenek el az extra kreditek következtében keletkező fizetési kötelezettsége alól. A kreditek és s tárgyak t beszámításának ügymenetében jelentkező problémák Sok esetben nem átlátható, hogy a külföldi részképzésben megjelölt tanegységek és kreditértékeik milyen tanegységeknek és mekkora kreditértékkel kerülnek beszámításra a hazai képzésekben Learning Agreement és Transcript of Records nem elérhetőek a tantervek, mégsem indulnak a kurzusok, a hallgató lecseréli a kurzust, késnek a TR-ok.
Jó gyakorlatok a kreditek és s a tárgyak t beszámításának ügymenetében jelentkező problémákra Kiutazás előtti dokumentáció elkészítése az egymásnak megfeleltetni kívánt kurzusokról: Learning Agreement, előzetes tárgybefogadási űrlap A külföldön elvégzett tárgyak a következő félév tanulmányaiba kerülnek befogadásra. A bolognai rendszer bevezetéséből l adódó nehézs zségek a kurzus- és s kreditbeszámítás s terén A képzések kétszintű bontása: BA és MA. Mikor utazzon a hallgató? mobilitási ablak Jó gyakorlatok: Az intézmények egy évben kétszer is pályáztatnak. Szakmai gyakorlatok előtérbe kerülése. Tájékoztatás
A külfk lföldi ldi részkr szképzésben teljesített tett tanulmányok nyok beszámításának szabályoz lyozásában jelentkező nehézs zségek Nincs egységes dokumentációja a külföldi részképzésben teljesített tanulmányok beszámításának. Egységes, minden intézményre kiterjedő dokumentálási rendszer bevezetése? Vélemények: Nem: egyedi helyzetek kezelésének nehézsége, intézményi autonómia megsértése. Igen: de nem kötelező, hanem irányadó jelleggel. Sorszám Indikátor megnevezése Lehetséges értékek 1. 2. 3. Azon hallgatóknak az akadémiai évre vetített aránya, akik körében a külföldön megszerzett teljes kreditszám beszámításra került. Az Erasmus-ösztöndíjasok számára készült kreditátvitelt szabályozó kari és/vagy tanszéki információs dokumentum. A Learning Agreement tartalmazza a külföldi és a hazai tárgyak megnevezését és kreditértékét is. 0-1 Van/Nincs Igen/Nem 4. A Learning Agreement tartalma ellenjegyzésre kerül az ECTS Guide-ban foglalt érintetteken (kiutazó hallgató, anyaintézmény képviselője, fogadó-intézmény) kívül egy kurzusmegfeleltetésért felelős szakértő személy által is a kiutazást követő legkésőbb 30 napon belül. Igen/Nem 5. Hallgatói nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a hallgató a programmal, a kiutazás feltételeivel és az intézményi kreditelismerési folyamatra vonatkozó információkat és dokumentumokat elolvasta és tartalmukat elfogadja. Igen/nem [1] Például kreditátviteli bizottsági tag, szakfelelős, tárgyfelelős, tanszékvezető.
Köszönöm m a figyelmet!