SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK

Hasonló dokumentumok
MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK II

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

Részecske- és magfizikai detektorok. Atommag és részecskefizika 9. előadás május 3.

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Sugárzás mérés. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK, MINT SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐ DETEKTOROK

Röntgen. W. C. Röntgen. Fizika-Biofizika

Képrekonstrukció 2. előadás

Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

A terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.

Mag- és neutronfizika 5. elıadás

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

A Nukleáris Medicina alapjai

Részecske azonosítás kísérleti módszerei

Compton-effektus ( cos. Szóródás elektronon A foton energiája csökken, iránya változik. Az impulzus és energia megmaradásából: γ = m c.

Detektorok. Siklér Ferenc MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Budapest

Modern fizika laboratórium

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus

Sugárzásmérés DR. GYURCSEK ISTVÁN

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Félvezető- és gáztöltésű detektorok. Kiss Gábor november 4.

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Mérés és adatgyűjtés

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Pásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Tantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

Fókuszált ionsugaras megmunkálás

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

Modern Fizika Labor Fizika BSC

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

Az expanziós ködkamra

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása

Röntgen-gamma spektrometria

A töltőfolyadék térfogatváltozása alapján, egy viszonyítási skála segítségével határozható meg a hőmérséklet.

Fókuszált ionsugaras megmunkálás

A jövő anyaga: a szilícium. Az atomoktól a csillagokig február 24.

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Radiokémia. A) Béta-sugárzás mérése GM csővel

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

Pro sensors Measurement sensors to IP Thermo Professional network

Röntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás

Anyagvizsgálati módszerek Elemanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

A hőmérsékleti sugárzás

Abszorpciós spektrometria összefoglaló

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELŐK I

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

2. Érzékelési elvek, fizikai jelenségek. a. Termikus elvek

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Energia-diszperzív röntgen elemanalízis

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Radioaktív sugárzás elnyelődésének vizsgálata

Modern fizika vegyes tesztek

Abszolút és relatív aktivitás mérése

Röntgendiagnosztikai alapok

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Radioaktív sugárzások abszorpciója

A sugárzás biológiai hatásai

Abszorpció, emlékeztetõ

Analitikai szenzorok második rész

Az elektromágneses hullámok

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok

Gamma-spektrometria HPGe detektorral

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Abszorpciós fotometria

Színképelemzés. Romsics Imre április 11.

Átírás:

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK 14. ELŐADÁS: SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐK II 2014/2015 tanév 2. félév 1

1. Nem-mikroelektronikai (hagyományos) érzékelők. 2. Sugárzás és félvezetőanyag kölcsönhatása. 3. Félvezető és mikroelektronikai sugárzásdetektorok. 4. Illesztő áramkörök, töltésérzékeny és áramérzékeny erősítők. Sokcsatornás analizátor. 5. Sugárzás hatása elektronikai eszközökre. 2

BEVEZETŐ: A SUGÁRZÁS KIMUTATÁSA Diffúziós ködkamrák: A ködkamra (más néven Wilson-kamra) egy zárt tartály, amiben víz vagy alkoholgőz van és egy rendkívül hideg felület. Ha a kamrába egy vagy részecske érkezik az a pályája mentén ionpárokat hoz létre, aminek hatására a ködkamrában kicsapódik a gőz és - mint a sugárhajtású repülő gépek - kondenzcsíkot húznak maguk után. Így megfigyelhetők a radioaktív részecskék pálya és meg is lehet számlálni őket. 3

BEVEZETŐ: A SUGÁRZÁS KIMUTATÁSA A fényképen egy ködkamráról készült felvétel látható. A vékony, hosszú, csíkok -részecskék útvonalát jelzik a rövidebb vastag vonalak pedig -részecskék pályája. 4

BEVEZETŐ: GÁZIONIZÁCIÓS ÉS FÉLVEZETŐ DETEKTOR 5

BEVEZETŐ: FILM DÓZISMÉRŐ Filmdózismérő válaszjelének dózisfüggése 6

TERMOLUMINESZCENS DÓZISMÉRÉS A termolumineszcens detektorok működésének alapja az, hogy a sugárzás (általában -sugárzás) hatására a kristályok elektronjai gerjesztett állapotba kerülnek, majd a kristály szennyezőatomjain befogódnak, és onnan csak felmelegítés hatására lépnek ki és térnek vissza az alapállapotba. Eközben látható, vagy ahhoz közeli hullámhosszú fényt emittálnak. A kibocsájtott fotonok száma arányos a doziméterben eredetileg elnyelt sugárzással. 7

TERMOLUMINESZCENS DÓZISMÉRÉS A KFKI Pille TLD fényhozamának időfüggése (hőmérsékletfüggése) kifűtéskor. A méréskor a középső, a dózissal arányos csúcs területét kell meghatározni. 8

ő 9

PILLE DOZIMÉTER A KFKI Energiatudományi Kutatóintézetében űrállomáson való felhasználásra kifejlesztett PILLE dózismérő két részből áll: 1. Tetszőleges számú TL doziméterből, ami egy levákumozott üvegcsőbe (burába) zárt kis fűtőtestre speciális CaSO 4 :Dy kristályszemcsékből áll; ezeket gerjeszti az ionizáló sugárzás. 2. Egy könnyű, kompakt, hordozható TLD kiolvasó rendszerből, ami órával rendelkezik és programozható. Így magában a készülékben, a mérőállásban hagyott doziméter segítségével lehetővé válik a dózisteljesítmény időprofiljának meghatározása, akár operátori beavatkozás nélkül is. Természetesen a készüléktől távol besugárzott doziméterek kiértékelése is lehetséges. Dy: diszprózium, ritkaföldfém, csak ásványokban fordul elő. 10

PILLE DOZIMÉTER A TLD kiolvasó mikroprocesszorral (µp) vezérelt egysége biztosítja a doziméterek abszorbeált dózisának előzetes kiértékelését. A kiolvasó a TL anyagot a burában előre meghatározott módon fűti, az ennek következtében leadott fénymennyiséget mérve, az abszorbeált dózis mérhető; értéke megjeleníthető és a kivehető memóriakártyán tárolható. A kártyán 8000 mérés adatai (dózis, a kiolvasó és a doziméter azonosító kódja, a dátum és idő, hiba kód, a mérés és kiértékelés paraméterei, és a digitális hevítési görbe) tárolhatók. A kiolvasó főbb részei: mikroprocesszor (µp), a fűtés tápegysége, fotoelektronsokszorozó (PMT), szélessávú I/U és A/D konverter, memóriakártya meghajtó, nagyfeszültségű tápegység (HV). 11

PILLE DÓZISMÉRŐ A Pille rendszer egyszerűsített tömbvázlata 12

PILLE DOZIMÉTER Természetesen létezik a PILLÉ-nek földi, de szintén hordozható változata is (PorTL), amelyet széles körben alkalmaznak a környezeti sugárzás monitorozásra, pl. Pakson is. Ezek a fejlett doziméter-kiolvasó egységek korrigálni tudnak a környezet hőmérsékletének tág határok közötti ingadozásaira is. 13

Második űrutazás: 2009. március 25 április 3, teljes mért dózis 596 Gray. 14 Average dose rate from lauch-to-docking 10,8 Gray/h

15

HAGYOMÁNYOS SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐK A legfontosabb nem-mikroelektronikai sugárzásdetektorok: Szcintillációs detektorok Gáztöltésű detektorok, ezen belül proporcionális számláló Geiger-Müller cső 16

SUGÁRZÁSOK HATÁSAI 17

SUGÁRZÁSOK HATÁSAI 18

SUGÁRZÁSOK HATÁSAI 19

SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR Szcintilláció: az ionizáló sugárzás által leadott energia gerjeszti a szcintillátor anyagot, amely fényt emittálva relaxálódik. Szcintillátor anyagok: Szervetlen kristályok: NaI(Tl), ZnS(Ag), CsI(Tl), CaF2(Eu) Szervetlen molekulák Alkalmazás: -spektroszkópia folyadék-szintilláció / számlálás 20

SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR A szcintilláció látható és/vagy UV fény felvillanását jelenti. A szcintillációs detektor szcintillációs anyagból és fotoelektronsokszorozóból áll. A szcintillációs anyagon áthaladó -foton vagy elektron gerjeszti az atomokat, amelyek az alapállapotba való relaxációnál szcintillációs fotont bocsájtanak ki, ezeket a PEM 21 detektálja.

SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR A detektor maga egy szcintillációs kristály (talliummal aktívált nátrium-jodid, NaI(Tl) a Röntgen-, bizmut-germanát (BGO), kadmium-volframát (CWO), illetve lutécium-oxiortoszilikát (LSO) a -tartományban), ami a beérkező sugárzás hatására a látható fény tartományába eső fényfelvillanást hoz létre. A fény egy fotoelektron-sokszorozóra jut, ami fényt elektromos jellé alakítja és fel is erősíti. A fotoelektron-sokszorozó kimenetéről a jel egy nagy bemenő ellenállású előerősítőre jut, majd egy nagy erősítésű erősítő következik. Az erősítő láncot egy amplitúdó - diszkriminátor követi, amit már a kijelző egység követ. Az amplitúdó-diszkriminátor lehetővé teszi egy energia szint beállítását, ami alatti jeleket a kijelző egység figyelmen kívül hagy. Így csökkenthetők a háttérsugárzás okozta zavarok. 22

SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR Fotoelektron-sokszorozó (photoelectron multiplier, PEM) Jó tulajdonságok: egyedi fotonszámlálás (single photon counting) rendkívül kis zaj Hátrányok: viszonylag nagy méret mechanikai érzékenység mágneses tér zavarja nagy feszültséget (kv) igényel Helyettesítése (perspektivikusan): nagy felületű PIN és/vagy APD dióda 23

GÁZIONIZCÁCIÓS DETEKTOROK Elv: gáznemű közegben létrehozott töltések mérése. 24

GÁZIONIZÁCÁCIÓS DETEKTOROK a-b iomizációs kamra energia szelektív, pl. -spektrométer b-c proporcionális kamra energia szelektív, nagy méret, - sugárzás (sugárkapuk) d-e Geiger-Müller cső nem energia szelektív,, dózismérők. 25

GEIGER-MÜLLER CSŐ/SZÁMLÁLÓ Fém henger közepén, attól elszigetelten, egy vékony fémszál húzódik, amire 400-1600V-os feszültséget kapcsolunk. A fém henger alkohol gőzzel és egyéb gázok keverékével van töltve vagy csak halogén gázokkal, attól függően, hogy a cső önkioltó típus-e vagy sem. Az ionizáló sugárzás hatására a töltőgáz ionizálódik és a rákapcsolt nagy feszültség miatt lavinaszerűen megindul rajta az áram. A csővel sorba kapcsolt munkaellenálláson ekkor feszültség impulzus jelenik meg, amit felerősítve a számláló egységre vezetnek. 26

G-M CSŐ ÜZEMMÓDJAI Proporcionális üzemmód: Alacsony anódfeszültségnél az áramerősség arányos a primér részecskék által keltett töltéssel. Ekkor mérhető a részecske által a detektorban leadott energia. Számláló üzemmód: Nagy anódfeszültségnél az eszköz áram-feszültség karakterisztikája telítést mutat (plátó), minden ionizáló részecskénél azonos nagyságú impulzust keletkezik. 27

DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉS A Geiger-Müller számlálókat dózisteljesítmény mérésre szokták beskálázni, vagy pedig CPM-re. Ez a Count Per Minute rövidítése, ami a percenkénti beütések számát jelöli. Utóbbi esetben a Geiger-Müller cső adatlapjáról kell kinézni, hogy az adott CPM érték mekkora dózisteljesítménynek felel meg. 28

SUGÁRZÁS ÉS (FÉLVEZETŐ)ANYAG KÖLCSÖNHATÁSA Az érzékelőn akkor van kimenőjel, ha kölcsönhatás van az érzékelő anyaga és az érzékelendő jel, mennyiség között. Félvezetők és EM sugárzás ( -, Röntgen-, stb.) kölcsönhatása (három fő mechanizmus): - Fotoeffektus (tipikusan 0,25 MeV fotonenergiánál) - Compton szórás (néhány száz kev és néhány MeV közötti energiáknál) - Elektron-pozitron párkeltés (kb. 1 MeV energia felett) 29

SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐK A legfontosabb és legelterjedtebb, nagyenergiájú EM sugárzás, illetve a nagyenergiájú részecske (nukleáris) sugárzás érzékelő a pin dióda. A záróirányban előfeszített félvezető dióda rendkívűl hatékonyan választja szét és gyűjti össze külön-külön a kiürítetett rétegben a nagyenergiájú sugárzás elnyelését kísérő ionizáció által keltett töltéshordozókat. Mivel a nagyenergiájú sugárzások abszorbciós tényezője nem túl nagy (10-1 10 cm -1, összehasonlítás képen, a sávél környékén a látható- vagy infravörös tartományban ez 10 4-10 6 cm -1 ), ezért az elegendően nagy elnyelés hossz csak igen nagy fajlagos ellenállású illetve erősen kompenzált félvezetőanyaggal érhető el. 30

PN-ÁTMENETES NUKLEÁRIS RÉSZECSKE ÉRZÉKELŐ Pn-átmenetes (p + -n - -n + dióda) sugárzásérzékelő: kb. 3eV energia kelt egy elektronlyukpárt, magasabb jelszint minta klasszikus gáztöltésű érzékelőknél), jó linearitás széles energiatartományban, nagyobb érzékenység, kisebb helyfoglalás.

NAGYENERGIÁJÚ -SUGÁRZÁS ABSZORPCIÓS TÉNYEZŐJE 32

FOTOEFFEKTUS Tipikusan < 0,25 MeV fotonenergiánál dominál. Fotoelektromos-effektus: a beeső foton egy belső héjon lévő elektront üt ki. Az üresen maradt helyre a külső héjakról történik feltöltés, amely szekunder foton-emisszióval jár. 33

FOTOEFFEKTUS A foton elektron-lyuk párokat kelt: N = E/ε N - a keltett e-h párok száma; E - beeső -, Röntgen-, stb. foton energiája; ε - egy e-h pár keltéséhez szükséges energia. Az elnyelési mélység az atomok rendszámától Z -5 szerint függ. = const x (h ) -7/2 d Z -5 34

ELEKTRON-LYUK PÁRKELTÉSI ENERGIA Félvezető anyag Tiltott sáv (ev) Energiaveszteség egy e-h párra Rendszám Z Ge 0,66 3,0 32 Si 1,12 3,65 14 CdTe 1,56 4,4 48, 52 GaAs 1,42 4,7 31, 33 SiC 3,0 9 14, 6 HgI 2 2,1 4,2 80, 53 C (gyémánt) 5,5 17 6 35

ELEKTRON-LYUK PÁRKELTÉSI ENERGIA Average energy to create an electron hole pair as a function 36 of band-gap energy for a selection of semiconductors.

ELEKTRON-LYUK PÁRKELTÉS Numerikus példa: 1 MeV energiájú -foton szilícium (Si) detektorban N = 1x10 6 /3,65 = 2,74x10 5 elektron-lyuk párt kelt. A töltéscsomag össztöltése Q = 4,4 fc. C = 1 pf kondenzátoron U =Q/C = 44 mv feszültséget hoz létre. 37

COMPTON SZÓRÓDÁS Néhány 100 kev és néhány MeV között a meghatározó kölcsönhatási illetve elnyelési folyamat. Compton-effektus: a beeső fotonok az atomok külső héján lévő elektronokon szóródnak, az atomot ionizálva szabad elektronokat keltenek. 38

COMPTON SZÓRÓDÁS A Compton effektusnál a h energiájú foton mint részecske ütközik egy (nyugalomban lévő) elektronnal, és energiája egy részét annak átadja. Az ütközésben az elektron mozgási energiára és impulzusra tesz szert, a fotonnak megváltozik az impulzusa (iránya), és energiát veszítve csökken a frekvenciája (h ). A h energiájú és h/c impulzusú foton ütközése az m o c 2 nyugalmi tömegű és zérusimpulzusú elektronnal a relativisztikus mechanika törvényeivel (energia- és impulzus-megmaradás) írható le. 39

COMPTON SZÓRÓDÁS A Compton effektus a fotoeffektus mellett a fény részecsketermészetének másik klasszikus kísérleti bizonyítéka, (fizikai Nobel-díj, 1927). A foton a kölcsönhatásban nem nyelődik el, csak veszít az energiájából, majd újabb szóródás - vagy ha az energiája eléggé lecsökkent - fotoelektromos gerjesztés következhet. 40

ELEKTRON-POZITRON PÁR KÉPZŐDÉS Nagy energiáknál (E > 2m o c 2 = 1,02 MeV) elektron-pozitron párkeltés lehetséges. Ezek sorozatos ütközések miatt elveszítik energiájukat, majd a pozitron egyesül egy rácselektronnal, és két nagyenergiájú foton keletkezik, melyek Compton-szóródással nyelődnek el. 41

RÉSZECSKE-SUGÁRZÁS ELNYELÉSI MECHANIZMUSAI A töltött részecskéket tartalmazó sugárzás ( -, -, protonsugárzás, stb.) Coulomb-kölcsönhatások sorozatát indítja el a szilárd test elektronjaival. A -sugárzás energiájának jelentős része az atomok gerjesztésére és ionizációjára fordítódik. Az atomok különböző elektronhéjairól elektronok lökődnek ki, és a belső pályákon így keletkezett helyekre a külső pályákról elektronok hullanak be, melyet a megfelelő elektromágneses hullám (látható fény, UV fény, vagy Röntgensugárzás) kísér. 42

RÉSZECSKE-SUGÁRZÁS ELNYELÉSI MECHANIZMUSAI A folyamatos kölcsönhatások következtében fékeződő elektron elektromágneses sugárzó, és így mozgási energiájának egy része folytonos spektrumú Röntgensugárzássá alakul. A -sugárzás anyagban való elnyelésére csak közelítőleg érvényes összefüggés: I = I o exp(-mx) (x - rétegvastagság, m - abszorpciós együttható). 43

Semiconductor sensors Semiconductors widely used for charged particle and photon detection based on ionisation - same principles for all types of radiation What determines choice of material for sensor? Silicon and III-V materials widely used physical properties availability ease of use cost Silicon technology is very mature high quality crystal material relatively low cost but physical properties do not permit it to be used for all applications 44

FÉLVEZETŐK DETEKTOROKBAN Félvezető anyag N D - N A [cm -3 ] Nagytisztaságú Si (hpsi) 3x10 10 Lítiummal (Li) kompenzált Ge vagy Si (77 K) > 10 8 Nagytisztaságú Ge (77 K) (hpge) > 5x10 9 CdTe, nagytisztaságú 10 12-10 13 CdTe, kompenzált < 10 10 GaAs, epitaxiás réteg (v < 200 m) 10 13 GaAs, tömb, félszigetelő (v < 1 mm)) 10 12 SiC 10 15-10 17 HgI 2 félszigetelő C (gyémánt) szigetelő 45

Requirements on diodes for sensors Operate with reverse bias should be able to sustain reasonable voltage larger E (V) = shorter charge collection time Dark (leakage) current should be low noise source, ohmic current = power Capacitance should be small noise from amplification ~ C, defined by geometry, permittivity and thickness circuit response time ~ [R] x C Photodetection thin detector: high E but high C unless small area X-ray and charged particle detection "thick" detectors required for many applications efficiency for x-rays larger signals for energetic charged particles dielectric between conducting regions commercial packaged photodiodes 46

Silicon as a particle detector Signal sizes typical H.E. particle ~ 25000 e 300µm Si 10keV x-ray photon ~ 2800e Ge large crystals possible higher Z must cool for low noise No in-built amplification E < field for impact ionisation Voltage required to deplete entire wafer thickness V depletion (q/2e)n D d 2 N D = substrate doping concentration N D 10 12 cm -3 => r = (qµn D ) -1 4.5kΩ.cm V depletion 70V for 300µm Electronic grade silicon N D > 10 15 cm -3 N D = 10 12 : N Si ~ 1 : 10 13 ultra high purity! GaAs less good material - electronic grade crystals less good charge collection further refining required Float Zone method: local crystal melting with RF heating coil 47

PIN DIÓDÁK MINT NUKLEÁRIS DETEKTOROK A félvezető sugárzásdetektorok lényegében pn-átmenetes, vagy p-i-n szerkezetű diódák, elvileg igen hasonlóak a fotodiódákhoz. Specifikus különbségek: - nagyobb rekombinációs veszteség, kisebb kvantum-hatásfok; - kis elnyelési tényező, igen vastag kiürített rétegre van szükség. 48

Ge(Li) ÉS Si(Li) DETEKTOR Li-iondrift technlógiával készült detektor vázlata. "Driftelt" Ge(Li) és Si(Li) detektorok: lényegében PIN diódák. Az intrinsic réteget Li ionok elektromos térrel segített alacsony hőmérsékleti diffúziójával alakítják ki. 49

Ge(Li) ÉS Si(Li) DETEKTOR A lítium I. oszlopbeli elem, igen kicsi az atomsugara, ezért rácsközi atomként épül be a félvezető kristályrácsába, ott ionizálva Li + ionént donor, és így kompenzálja a kristály p- típusú háttérszennyezőit. A Li + ion a kristályrácsban annyira mozgékony, hogy a Ge(Li) detektoroknak még a tárolási hőmérséklete is jóval a szobahőmérséklet alatt van! A Ge(Li) detektor természetesen csak alacsony hőmérsékleten (pl. 77 K) üzemeltehető. A Si(Li) detektort is 77 K-en szokás üzemeltetni, a zaj lecsökkentése céljából. 50

Ge(Li) ÉS Si(Li) DETEKTOR A Li driftelt detektor univerzális, alkalmas részecskesugárzás (pl. -, - sugárzás), vagy elektromágneses sugárzás ( -, Röntgen-sugárzás) érzékelésére és mérésére. Ha csak a korpuszkuláris sugárzás érzékelése a cél, az ablakra igen vékony alumínium réteget kell felvinni, mely átengedi az - és -részecskéket, de elnyeli a fotonokat, így a háttérzaj kiszűrhető. 51

Silicon microstrip detectors Segment p-junction into narrow diodes E field orthogonal to surface each strip independent detector Detector size limited by wafer size < 15cm diameter Signal speed <E> 100V/300µm p-type strips collect holes v hole 15 µm/ns Connect amplifier to each strip can also use inter-strip capacitance & reduce number of amplifiers to share charge over strips Spatial measurement precision defined by strip dimensions and readout method ultimately limited by charge diffusion s ~ 5-10µm 52

JELFELDOLGOZÁS A záróirányban előfeszített pn átmeneten alapuló sugárzásérzékelők más típusú jelfeldolgozó áramkört igényelnek mint a hasonló szerkezeti kialakítású optikai sugárzásdetektorok. A részecske- vagy kvantumdetektorban egyedi töltések, illetve töltéscsomagok keletkeznek, a töltésfelhalmozódás ideje nagyjából a kiürített rétegben való áthaladás ideje, tipikusan néhány nanosec néhány tíz nanosec. A töltéscsomag mérése kapacitív impedancia révén történhet. 53

TÖLTÉSÉRZÉKENY ERŐSÍTŐ 54

TÖLTÉSCSOMAG ÉRZÉKELÉSE 55

FET ELŐERŐSÍTŐ Félvezetető detektor illesztése nagy bemeneti impedanciájú erősítőhöz. 56

TÖLTÉSÉRZÉKENY ERŐSÍTŐ Töltésérzékeny erősítő jelének zavarszűrése és a jelalak formálása RC és CR szűrővel. A két egységnyi erősítésű fokozat szerepe a töltésérzékeny erősítő, az integráló tag (RC), és a differenciáló tag (CR) funkcióinak szétválasztása. 57

DETECTOR SIGNAL PROCESSING 58

CdTe (CdZnTe) ALAPÚ ENERGIA- SPEKTRÁLIS ÉRZÉKELŐ 59

CdTe (CdZnTe) ALAPÚ ENERGIA- SPEKTRÁLIS ÉRZÉKELŐ The XR-100T-CdTe and -CZT are high performance X-ray and -ray detection systems. They are based upon planar semiconductor radiation detector, mounted on a thermoelectric cooler inside a small hybrid package. Thermoelectric cooling permits very high energy resolution without cryogenic cooling. This system is well-suited for X-ray and -ray spectroscopy applications requiring high energy resolution but where the use of liquid nitrogen is inconvenient or impossible. They are finding increasing applications in fields as diverse as chemical analyses using X-Ray Fluorescence under field conditions, isotopic measurements for environmental remediation and for national security measurements, medical uses, and many research uses. 60

CdTe (CdZnTe) ALAPÚ ENERGIA- SPEKTRÁLIS ÉRZÉKELŐ 61

SOKCSATORNÁS ANALIZÁTOR Schematic diagram of the detector and electronics. Typical outputs from each stage of the processing electronics are sketced below. 62

MULTICHANNEL ANALYZER: ENERGY SPECTRUM In most applications, one is interested in measuring the deposited energy, which is proportional to the total charge rather than the current. Charge is the integral of current so the detector is attached to a chargesensitive preamplifer, which produces an output pulse with a voltage step directly proportional to the time integral of the current. The preamp is followed by a shaping amplifier, which shapes the pulse to allow accurate measurements under realistic conditions. The shaped, noise filtered and amplified voltage pulse with peak amplitude proportional to the deposited energy, is then sent to a multichannel analyzer, which measures the peak amplitude of many pulses, producing a histogram showing the number of pulses with amplitude measured within the range of each channel. This is the output spectrum. 63

Mo RÖNTGEN-FORRÁS SPEKTRUMA 64

ÓLOM (Pb) RÖNTGEN SPEKTRUMA Representative spectrum from Pb X-Rays measured using an Amptek XR-100T-CdTe system. 65

URÁNIUM SPEKTRUMA 97%-os dúsítású (235U) uránium, illetve elszegényített (235U) uránium fluoreszcens spektruma. Különbség: 185,72 kev-os csúcs megjelenése, illetve hiánya. 66

A SUGÁRZÁS KIMUTATÁSA Ködkamrát akár házilag is készíthetünk, erre több leírást is találni az interneten, egyetlen nehezebben beszerezhető alkatrész az a szárazjég. Azonban ha nem szeretnénk ezzel foglalatoskodni, akkor a paksi atomerőmű bemutató termében meg is tekinthetünk egy üzemképes példányt. 67

68

Silicon detector radiation damage As with all sensors, prolonged exposure to radiation creates some permanent damage - two main effects Surface damage Extra positive charge collects in oxide all ionising particles generate such damage MOS devices - eg CCDs - are particularly prone to such damage Microstrips - signal sharing & increased interstrip capacitance - noise Bulk damage atomic displacement damages lattice and creates traps in band-gap only heavy particles (p, n, p, ) cause significant damage increased leakage currents - increased noise changes in substrate doping 69