Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4.
Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók: Összekapcsoltság és technológiai infrastruktúra (4,8) Üzleti környezet (7,34) ekereskedelem szintje (5,85) Jogi környezet (6,86) Társadalmi és kulturális környezet (6,00) eszolgáltatások (7,5)
Klaszteranalízis Élenjáró országok: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Hong Kong, Írország, Japán, Izrael, Új-Zéland, Hollandia, Norvégia, Szingapúr, Svájc, USA Közepesnél jobb helyzetű országok: Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Tajvan, Egyesült Arab Emirátusok Közepes helyzetű országok: Argentína, Brazilia, Chile, Lettország, Litvánia, Malajzia, Mexikó, Lengyelország, Dél-Afrikai Köztársaság, Szlovákia Közepesnél rosszabb helyzetű országok: Bulgária, Kína, Kolumbia, Ecuador, Egyiptom, India, Peru, Románia, Oroszország, Törökország, Venezuela Rossz helyzetű országok: Algéria, Azerbajdzsán, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Pakisztán, Ukrajna, Vietnam
Az internet-használat Város 0,046 0,042 0,218 Mobiltelefon használat 0,085 0,69 Iskolai végzettség 0,131 0,325 Internethasználat Nem (férfi) 0,039 0,046-0,229 0,004-0,42 0,001 Gazdasági aktivitás -0,317 Kor Adatforrás: Tárki, 2006. január-február N=2044
Internet penetráció a háztartásokban 35% 30% 29% 25% 21% 20% 15% 12% 14% 10% 5% 1% 2% 4% 6% 8% 0% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Adatforrás: Tárki WIP, KSH
Melyek a fő okai annak, hogy az Ön háztartásának nincs internet-hozzáférése? A szükséges berendezések drágák 45% Nincs szükségem internetre A csatlakozási, használati költség túl magas A szükséges számítástechnikai ismeretek hiányoznak Máshol férek hozzá az internethez Nem akarok internetet Egyéb Nyelvismeret hiánya Fizikai, egészségi korlátok Adatvédlmi, biztonsági aggodalmak 4% 6% 11% 14% 16% 25% 24% 40% 42% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% Adatforrás: Mikrocenzus, IKT 2005.
A materiális és kognitív gátak faktorainak faktor score átlagai a háztartásban élők, havi nettó jövedelme szerint 0,2 0,16 0,15 0,1 0,06 0,06 0,05 0,02 0-0,05-0,05-0,03-0,06 Materiális Kognitív -0,1-0,15-0,2-0,25-0,23 51.000 Ft alatt 51-100.000 Ft között 101-150.000 Ft között 150.000 Ft fölött Adatforrás: Mikrocenzus, IKT 2005.
Új elemek az információs társadalom politikában Együttműködés: az üzleti, kormányzati, önkormányzati, kulturális-tudományos valamint civil társadalmi erők együttműködésre inspirálása. Állami szerepvállalás: Közpolitika: azoknak a szegmenseknek a támogatása, amelyek önerejükből képtelenek az információs társadalom adta lehetőségek kiaknázására. Közvetlen és közvetett támogatási formákra van szükség, amelyek nem eredményeznek támogatás-függőséget, hanem ellenkezőleg, önálló és fenntartható fejlődésbe torkollanak. Gazdaságpolitika: -K+F - IT ipar exporttámogatása Népszerűsítés: PPP alapon olyan társadalmi kommunikációs környezet megteremtése, mely a Rogers görbén való felfelé haladásnak kedvez az internetelérés és a PC használat tekintetében. Hálózatiság: társadalmiasított, a mozgalomszerveződés logikáját követő web.2.0 re szabott programokat hirdetünk, bevonva a civil szervezeteket, az üzleti életet.
Az új információs társadalom politika célcsoportjai Hátrányos helyzetű települések lakói Idősek Mozgáskorlátozottak Érzékszervi fogyatékosok Értelmi fogyatékosok Kisebbségek
Az új információs társadalom politika legfontosabb fejlesztési dimenziói Hálózat Hozzáférés Tartalom Használat
Információs társadalom országgyűlési határozat Egyetemes hozzáférés Bizalom, biztonság Fenntarthatóság Technológia-semlegesség Verseny Kiegyenlítő állami szerepvállalás Kiber társadalom Oktatás Kereskedelem Egészségügy Kormányzás, igazságszolgáltatás, önkormányzatok Kultúra Közélet, nyilvánosság, demokrácia Kutatás Életminőség
Köszönöm a figyelmet! csepeli.gyorgy@gkm.gov.hu Prezentáció letölthető: http://www.csepeli.hu/prezentaciok/csepeli_nhit_2006.pdf