Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu
Alapfogalmak Migráció: népesség mozgás, ami során közigazgatási határ átlépésére kerül sor szokásos lakóhely megváltoztatása szokásossá váló lakóhelyre Szinonimák: vándormozgalom, mobilitás vándorlások száma > vándorlók száma népességszám alakító tényező földrajzi helyhez rendelés problémát jelent Migrációs folyamatok kapcsolódása Láncmigráció (chain migration) Visszavándorlás (return migration) Ismétlődő vándorlás (repeat migration) Szezonális vándorlás (seasonal migration) Ingázó vándorlás (pendulum migration) Cirkulációs vándorlás (circular migration), az egyének többes, visszatérő mozgásainak rendszere Többes mozgás, többes jelenségek, nem szakad el a kibocsátó területtől a migráns: Lakóhely Állampolgárság (szavazati jog) Ingatlanbirtoklás Állás identitás Társas kötelék
Alapfogalmak Ravenstein, E. G. (1885/89) vándorlási elméletének alapjai 1. A vándorlók nagyobbik része csak rövid távolságra vándorol. 2. A vándorlás szakaszosan történik. 3. A nagyobb távolságra vándorlók főként a nagy ipari és kereskedővárosokba mennek. 4. Mindegyik odavándorlási folyamat kivált egy ellentétes irányút is. 5. A falusi népesség erőteljesebben, nagyobb arányban vesz részt a vándorlásokban, mint a városi. 6. A nők vándorlási gyakorisága nagyobb a férfiakénál, de ők a rövidebb távra szóló vándorlásokban vezetnek. A férfiak a hosszabb távolságra történő, különösen a tengerentúli vándorlásokban járnak élen. 7. A legtöbb vándorló egyedülálló felnőtt, a családok kisebb arányban vannak a vándorlók között. 8. A városok növekedését a természetes szaporodásnál nagyobb arányban biztosítja a vándorlási nyereség. 9. A vándorlások mennyisége az ipari fejlődéssel és a közlekedési technika javulásával párhuzamosan nő. 10. A legkifejezettebb, legnagyobb vándorfolyamok a falusi térségekből a városok felé vezetnek. 11. A vándorlások legfontosabb indítéka gazdasági jellegű.
Alapfogalmak a csoportosítás lehetőségei Belső (hazai), vagy külső (nemzetközi) vándorlásról beszélhetünk A vándorló lehet immigráns, vagy emigráns Állandó vagy ideiglenes, periodikus (ingázás). Önkéntes vagy kényszer hatására bekövetkező. Kontinensek közötti, kontinensen belüli (országok közötti), országon belüli (településen beüli) A tanulmányi célú migráció mindegyikben fellelhető.
Migrációs modellek (Kovács Z., 2002) I. Gravitációs-modell A két hely (kibocsátó-befogadó) tömegével egyenesen, a köztük lévő távolsággal fordítottan arányos a vándorlás intenzitása II. Push-pull modell Tényezők: + = vonzó tényezők (pull) - = taszító tényezők (push) Hátráltató tényezők (távolság, határ, bevándorlási törvények, stb.) Személyi tényezők (életkor, családi állapot, nyelvtudás, stb) III. Viselkedésorientált-modell Az egyén elégedetlensége okán: lakás körülmények munka IV. Kényszer-modell A vándorlás kényszerítő erők eredője
Migrációs egyenleg a világban
Vándorlók a világban (1960-2010) (Naciones Unidas) Összesen Fejlett országok Fejlődő országok
Rogers-görbe a vándorlás gyakoriságának változása az életkor függvényében
A tanulmányi célú migráció szerepének erősödése A képzettség és a migrációs bejutás megoszlása (Borjas, 1994.; közli: L. Rédei Mária, 2008) A 190 millió migráns 1,5%-a (2,5 millió fő) tanulmányi céllal vándorol. 27 ország fogadja a tanulók 94%-át. Ebből 14 európai, mintegy 1,2 millió főt. Magyarország 14.000 főt, a teljes létszám 0,5%-át oktatja.
A legtöbb hallgatót fogadó országok 2006-ban (L. Rédei Mária, 2008)
A tanulmányi célú migráció elméleti alapjai és a módszertan következményei Nemzetközi migráció Jogalap Adatbázis Elméleti megközelítés Határátlépés, Tartózkodási időtartam Huzamos időtartamú tartózkodás, szerződéssel Bizonytalanság, KSH adathiány (stock, flow adatok) Módszertani következmény Freemover tanulók/hallgatók vizsgálata Intézményi felvétel igazolása- magyar adatgyűjtés lehetősége Magyarországra irányuló mozgások vizsgálata, KIR, OM adatok, intézményi adatszolgáltatás Migrációs típusokba sorolás Nemzetiségi, gazdasági Két csoport vizsgálata: Határontúli magyarok, Szolgáltatást vásárlók Kritikus pontok, érdekek változása A tartózkodás időtartama és a megváltozott célok, egyéni érdekek előtérbe kerülése Visszatérés, letelepedési szándék megjelenése
Migrációs trendek az OECD országokban (forrás: Magyarországi munkaerőpiac 2005)
Migrációs trendek az OECD országokban (forrás: Magyarországi munkaerőpiac 2005) 2004-től egységes adatbázisa van az OECD országoknak Lassuló, de csúcs közeli a migrációs létszám Sok a diák Szabályokat alkotnak Történelmileg felismerhető mozgások maradnak: Romániából - Magyarországra és Olaszországba, Lengyelországból és Törökországból - Németországba, Kínából Ausztriába, Új-Zélandba és Japánba, Németországból Svájcba és Ausztriába. Szomszédos ország esetében jellemző mozgások: Mexikóiak - Egyesült Államokba, Osztrákok és észtek - Finnországba, koreaiak Japánba A demográfiai fogyás miatt egyre fontosabb a jelenség SZI EU Zöld könyv (2004) csak a harmadik országból érkezőkre koncentrál
A személyek Unión belüli szabad vándorlásának joga A 2004-es csatlakozási hullám után a tagállamokra bízták a migráció szabályozásának a jogát. Írország és az Egyesült Királyság, Svédország engedélyezte a mozgást, azzal a megszorítással, hogy a hozzájuk érkezők csak korlátozottan jutnak a jóléti juttatásokhoz. Svájc, amely ugyan nem tagja az EU-nak, de a számtalan kétoldalú megállapodás következtében az európai munkaerőpiac szerves része, ugyancsak engedélyezte a szabad munkavállalást. Hollandia 22 ezer, Olaszország 20 ezer fő számára határozott meg speciális kvótát. Németország és Ausztria, ahol évek óta külön egyezmények keretében évrőlévre Magyarországról is több ezer vendégmunkást fogadnak, ragaszkodott a 7 éves tilalmi időszakhoz. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006. májusától, Olaszország 2006. novemberétől, Hollandia pedig 2007. májusától kezdve kötöttségek nélkül beengedi munkaerőpiacára a magyar munkavállalókat
Nem vonatkozik a közszolgálatban végzett munkavállalásra ha az adott személy megsérti a közrendet, közbiztonságot, vagy a közegészségügyet. a köztisztviselők, rendőrök, ügyészek, katonák, valamit a bírák vannak bizonyos kategóriák, amelyek közszolgálatinak minősülnek (bíró, ügyész) illetve az éjjeliőr állás Eseti alapon kell dönteni a határterületeken lévő állások tekintetében (orvos, nővér, gazdasági személyzet, titkárnő, tanár), hogy az közhatalminak minősül, avagy sem.
A cirkulációs migránsok területi elhelyezkedése %-os arányban (Forrás: Illés S. - Kincses Á. 2009.évi adatai alapján Papp Anikó)
A 2006-ban többször (2 és 4 alkalom között) bevándorlók korcsoportok és paritás szerinti %-os megoszlása (Forrás: Illés S. - Kincses Á. 2009.évi adatai alapján, Papp Anikó)
Németországban dolgozó magyarok Németországban, ahol többféle jogcímen juthatnak munkavállalási engedélyhez. Korábban a fő forma a két állam közötti egyezményen alapuló évente meghatározott keretszámnak megfelelően kiadott munkavállalási engedély volt, ma a legtöbben a magyar és a német munkaerő-piaci szolgálat együttműködési megállapodása alapján kapnak engedélyt. Ezen kívül (főként az építőiparban) mehetnek egy-egy magyar cég alkalmazottai versenytárgyaláson elnyert munka elvégzésére, önálló vagy német cég alvállalkozójaként, egyéni munkavállalóként (ha a potenciális munkáltató megkapja az engedélyt), az informatikusoknak meghirdetett toborzás keretében, stb. Számukat ma nem lehet tudni de: a magyarok távolról sincsenek az első öt, Közép- és Kelet-Európából legnagyobb számban érkezett letelepült között volt jugoszlávok, azaz szerbek, horvátok, montenegróiak, boszniaiak, lengyelek és az orosz föderációból érkezettek
Ausztriában dolgozó magyarok Ausztria a másik ország, ahol a legtöbb magyar dolgozik. Itt is többféle jogcímen lehet munkavállalási engedélyhez jutni: közülük a magyarok száma a legjelentősebb, az immár 1900 főre nőtt határmenti ingázó migrációval. Az 1998-ban, eredetileg 550 fővel induló, három határmenti megyére (Vas, Zala, Győr-Sopron) korlátozódó munkavállalási lehetőség évről-évre nőtt néhány száz fővel jellemzően azért, mert az osztrák munkáltatók szívesen látták a magyar munkaerőt, a szezonális mezőgazdasági munkától a kisebb és nagyobb munkahelyekig. Ausztriával a másik államközi egyezmény a gyakornok-cserére vonatkozik. Az 1600 főből álló keretet évek óta nem sikerül kitölteni, 2004-ben mindössze mintegy 600 fiatal szakmunkás gyarapította ismeretét Ausztriában.
EURES (EUROPEAN EMPLOYMENT SERVICES) Ebben 2004. május 1., a csatlakozás óta segít az EURES, az európai számítógépes állásközvetítő rendszer, amelynek Magyarország is tagja lett. A 28 európai országra kiterjedő rendszert Magyarországon a Foglalkoztatási Hivatal működteti, 2004-ben 10 kiképzett tanácsadó segítségével. Az EURES-sel foglalkozók véleménye szerint a nyelvtudás hiánya még az átmeneti időszakban fennálló korlátozásoknál is nagyobb akadályt jelent a magyar munkaerő nemzetközi mobilitásának javításában. A magyar EURES tanácsadók tapasztalatai szerint a legtöbb érdeklődő nyelvtudás nélkül vagy alacsony szintű nyelvtudással, szakmunkásként szeretne elhelyezkedni az EGT tagállamok területén. A magasabban kvalifikált, jó nyelvtudással rendelkező álláskeresők nagy része önállóan, az Internet vagy magánközvetítő irodák segítségével, illetve személyes kapcsolatai révén próbál külföldön elhelyezkedni.
Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 3 alappillérből áll, amik a következők: az adatbázis az EURES tanácsadói az informatikai rendszer
2004. a következő változásokat hozta a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatosan Az EU15 és Izland, Lichtenstein és Norvégia (EGT) polgárai május 1-től elvileg engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon. Gyakorlatilag viszonossági alapon, akik és amilyen ütemben megnyitják piacaikat a magyar munkavállalók előtt, nálunk is azonos elbírálásra számíthatnak. Írek, brittek, svédek azonnal kikerültek mindenféle regisztrálás és engedélyezési kötelezettség alól. A többiekre egyelőre a szokásos eljárás vonatkozik egy kiskapuval. Zöldkártya (csak a hazai szóhasználatban használatos, nem azonos a nyugati és amerikai zöldkártya-fogalommal). A régi EGT tagok állampolgárai közül azok kaphatják, akik igazolni tudnak május 1. előtt vagy utána bármikor 1 év folyamatos, legális magyarországi munkaviszonyt. A kedvezmény a családtagokra is kiterjed. A velünk együtt csatlakozókat csak regisztrálni lehet (ezt nevezik munkavállalási célú regisztrálási eljárásnak); Bevezették egyszerűsített engedélyezési eljárással az összesen 120 napra szóló, de részletekben is igénybe vehető mezőgazdasági szezonális engedélyt.
Jelentős változások 2008. januárjától a külföldiek munkavállalásának jogi szabályozásában Az EGT állampolgárok és hozzátartozóik foglalkoztatása engedélymentessé vált a szakképzettséget, vagy legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben. A statisztikai nyilvántartás szempontjából jelentős változás, hogy a foglalkoztatók kötelesek bejelenteni a jogszabályok szerint engedélymentesen foglalkoztatható EGT állampolgárok és hozzátartozóik létszámát a munkaügyi szervezetnek.
A magyarországi munkavállalási szándékok fő jellemzői A Magyarországon munkát vállalni kívánók mintegy 80 %-a a szomszédos országok zömmel magyarlakta településeiről érkezik, meghatározó hányaduk Romániából. Legtöbbjük tud magyarul, ez megkönnyíti itteni munkavállalásukat. Az EU15, és az EGT országokból munkavállalási engedélyt igénylő munkavégzésre mindössze mintegy 2 500-an érkeztek, a külföldi munkavállalók 4,4 %-a. Vélhetően sokkal többen dolgoznak Magyarországon, de, mint a kisebb-nagyobb cégek kulcsszemélyzetéhez tartozóknak, önállóknak vagy más jogcímen kedvezményezettnek, itteni munkájukhoz nem szükséges külön engedély. Az újonnan csatlakozott országok polgárai egyelőre szórványosan jelennek meg a magyar munkaerőpiacon, Szlovákia kivételével, amely 2003-ban csaknem 5,7 ezer dolgozóval pótolta a Magyarországon akkor szükséges munkaerőt, 2004-ben pedig már 11,4 ezer fővel; meghatározó többségüket azonban csupán regisztrálni kellett. A szlovákiai munkavállalók többsége a szomszédos megyékben dolgozik. (Komárom-Esztergom: 7 083, Győr-Moson-Sopron: 1 652 fő). 2004-ben jelentősen megnőtt a különböző jogcímen Magyarországon munkát vállalók száma (2003-ban: 48651 fő; 2004-ben már 63919 fő).
2007 A 2007-ben kiadott engedélyek, bejegyzett regisztrációk és zöldkártya igazolások szerint: munkavállalók 46 %-a (25.485 fő) román 18 %-a (9.944 fő) szlovák 15 %-a (8.073 fő) pedig ukrán állampolgár Területi elhelyezkedésük: 62%-a a közép-magyarországi régióban, 19%-a Közép-Dunántúlon 6%-a a Dél-Alföldön 5%-a a Nyugat-Dunántúlon 4%-a Észak-Magyarországon 2-2%-a pedig a dél-dunántúli ill. az észak-alföldi régióban.
2007 A kiadott általános engedélyek gazdasági ágak, ágazatok szerinti bontása: (11 804 db) építőipari munkákra ezer és háromezer közötti engedélyszámot találunk a következő ágazatokban (csökkenő sorrendben): vendéglátás, mezőgazdaság, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, kereskedelem, híradástechnikai termékek gyártása, élelmiszeripar, szállítás, ruházati termékek gyártása. A zömében szlovák munkavállalókat érintő regisztrálás a híradástechnikai eszközök gyártása, a közúti járműgyártás ágazatokra koncentrálódik.
2007 Az általános engedéllyel rendelkező munkavállalók 83 %-a, míg a regisztráltak 90 %-a fizikai munkakörben dolgozott. Az engedélyek 56 %-a (20.959 db) szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra vonatkozott. A vendéglátó-ipari, gépkezelői és könnyűipari foglalkozásokban találunk 1-2 500 fő külföldi munkavállalót. A regisztráltak 38%-a (3 995 fő) gyártósori összeszerelőként dolgozott, a lista további helyein csökkenő sorrendben a segédmunkás, gépkezelő, kézi anyagmozgató, raktáros szakmák szerepelnek.
2008 A mezőgazdasági szezonális engedélyek megoszlása az alábbi csökkenő sorrendben: Ukrajna 72%, Románia 22%, többi 6%. A kiadott zöldkártyák 95%-át román állampolgárok kapták meg. A bejelentések megoszlása az alábbiak szerint alakult: Szlovákia: 48%, Románia 30%, EU15: 13%, többi: 9%. A kiadott általános engedélyek, a mezőgazdasági szezonális engedélyek, ill. bejelentések együttes száma 2007. első félévéhez viszonyítva jelentősen változott: - Romániában: 68%-kal (-7691 fő) - Szlovákiában 46%-kal (-2219 fő) mérséklődött.
2008 A kiadott általános engedélyek megoszlása az alábbi képet mutatja: európai országok összesen: 69%, ezen belül csökkenő sorrendben: Ukrajna 34%, Románia 17%, Szerbia 9%, többi 9%. Európán kívüli országok összesen: 31%, ezen belül csökkenő sorrendben: Kína: 8%, Mongólia 5%, Japán 4%, a többi 14%.
Célországok Terv Megvalósult Bíró Szonja DE 2011. december
A külföldi állásajánlat elfogadását befolyásoló szempontok Fizetés Családdal való költözés lehetősége Letelepedés lehetősége 11% 5% 18% Költözési támogatás Lakhatási támogatás 8% Tréningek 18% 11% 9% 6% 3% 3%3% 5% Személyes okok Kulturális környezet Nemzetközi tapasztalat Nyelvtudás tökéletesítés Adott ország jobb gazdasági helyzete Ismeretségi kör bővítése Bíró Szonja DE 2011. december
És ami mögötte van Országgal való szimpatizálás Kiválasztott cég ott ajánlott munkát 10% 3% 8% 8% 5% 8% Szakmai gyakorlat Más kultúra Magyar cég kint vállalt munkát Álláskereső oldalra elküldött önéletrajz alapján ott ajánlottak munkát 5% 5% 3% 3% 3% Nyelvtudás tökéletesítése Cég központja az adott országban található EU intézményeinek székhelye az adott országban található Megfelelő fizetés 10% Közel található a lakhelyhez (határon) 3% 3% 23% Ösztöndíjas lehetőség, intézmények közötti együttműködés Ismerősök, barátok pozitív visszajelzései Ott talált érdeklődésének megfelelő, munkát Az adott országban volt munkalehetőség Bíró Szonja DE 2011. december
Munkakörönkénti százalékos megoszlás 18% 8% 12% Házi szolgáltatások Vendéglátás, idegenforgalom 4% 8% 8% Adminisztráció Szakmunka Értékesítés Mérnöki, műszaki Ügyfélszolgálat 8% Pénzügy, számvitel 12% 22% Egyéb Bíró Szonja DE 2011. december
Menni vagy maradni? Kontra tényezők Otthonmaradást befolyásoló szempontok Család 13% 3% 3% 6% 6% 6% 63% Az adott ország jobb gazdasági helyzete Nyelvi korlátok Félelem a kezdeti nehézségektől Kötődés hazájához Szeret a hazájában élni Életkor Bíró Szonja DE 2011. december
Tanult nyelvek százalékos megoszlása és ismereti szintje a válaszadók között Bíró Szonja DE 2011. december
A külföldön dolgozók munkahelykeresési módszerei
A válaszadók hány %-kal keresnek többet a magyarországi átlagkeresethez képest
A válaszadók legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása
Összegzés Az Európai Unió minden állampolgára számára biztosítja a szabad munkavállalás jogát bármely tagállamban. A társadalom számára fontos érték. Mozgatórugók: magasabb fizetés, tapasztalatszerzés, nyelvtudás bővítése Legkedveltebbek: Egyesült Királyság, Ausztria és Németország Vannak olyan magyarok is, akik már dolgoztak más tagállamban, és pozitív tapasztalattal tértek vissza hazájukba. A magyar állampolgárok munkaerő-áramlási hajlandósága az Európai Unió bármely más tagállamába kedvező képet mutat. Bíró Szonja DE 2011. december
A külföldi munkavállalás szabályozása az EU-ban Római Szerződés engedi a személyek szabad mozgását 10 év átmenet Frissen csatlakozók ellenében átmenet kérhető Csatlakozási Szerződés X. melléklete 2+3+2 év első 2 év, saját nemzeti szabályok 3 évvel meghosszabbítható, de felszabadítható a mozgás újabb 2 év csak súlyos munkaerő-piaci zavarok esetén lehet (itt már a Bizottság és (fellebbezés esetén) a Tanács dönt Védzáradék stadstill klauzula Akár minden újtagállammal szemben külön-külön alkotható szabály, de nem lehet szigorúbb,mint a csatlakozás előtti időszakban