Tartalom 1. Az irodalmi formák ismeretének szükségessége 2. Bibliaértelmezés egykor és ma 3. A Genezis 1-11 műfaja 4. A Genezis 1-3 üzenete 5. A műfaji értelmezés értékelése
1. Az irodalmi formák ismeretének szükségessége 1.1. Isten szava emberi nyelven 1.2. Az olvasói szemüvegtől az olvasott szövegig
1.1. Isten szava emberi nyelven Kommunikáló Isten A természet, a lelkiismeret, együttélés a zsidókkal, megtestesülés Jézusban Írott szöveg: maradandó jelentőség, értelmezési kényszer Ókoriak kultúrája, nyelve, irodalmi formái Tartalom és forma, üzenet és műfaj Kihalt műfajok
1.2. Az olvasói szemüvegtől az olvasott szövegig
2. Bibliaértelmezés egykor és ma 2.1. Értelmezési irányzatok a reformációig 2.2. Az európai 15-19. század és hatása 2.3. A modern bibliatudomány kialakulása 2.4. A mai értelmezési irányzatok
2.1. Értelmezési irányzatok a reformációig Martin Luther Zsidóság: szó szerinti (psát), értelmező (drás), mesés (hággádá) Óegyház: antiókhiai iskola (literális, tipologikus), alexandriai iskola (allegorikus) Augustinus, Luther
2.2. Az európai 15-19. század és hatása A történelmi átalakulás drámai felgyorsulása A történelmi tudat kialakulása A tudományosság új értelmezése Gilgames-tábla
2.3. A modern bibliatudomány kialakulása Protestáns teológiák, egyetemek Tanszabadság, függetlenség Új kritikai módszerek Ókori Kelet régészeti felfedezése Biblia előtti vallási szövegek, megfejtett nyelvek Hasonló témák, hasonló stílus Szentföldi régészeti ásatások
2.4. A mai értelmezési irányzatok Neo-kreacionizmus Történelmi beszámoló, tudományos adat Ha nem szó szerinti, kidobhatjuk a Bibliát Evolucionista teológiák Mitológia, az evolúcióval újraértelmezni Műfaji értelmezés Világmagyarázat, bölcsességirodalmi formában
A műfaji értelmezés képviselői Henry Blocher Bruce Waltke Gordon Wenham Meredith Kline
3. A Genezis 1-11 műfaja 3.1. A műfaj meghatározása 3.2. A műfaj sajátságai
3.1. A műfaj meghatározása Ihletettség: visszatekintő prófécia Jelenések: előre, Genezis: utólag vissza Tartalom: világmagyarázat (etiológia) 1. Honnan van a világ? 2. Honnan van az ember? 3. Honnan vannak a népek? Összehasonlítás: anti-mitológia
Mítoszok kontra Biblia Az istenek, istennők Az egyetlen Isten Születnek, harcolnak Örök, nem szeszélyes Ők is a világ részei Ő szent Meglevő anyagból, egymásból alkotnak Ember: rabszolga, játékszer, halandó, tudatlan Szavával parancsol létre mindent Ember: saját képére és hasonlatosságára, nem halandó, kreatív Időn kívüli Történelmen belüli Ciklikus világkép Lineáris világkép
3.2. A műfaj sajátságai Ókori természettudományos szint világkép időszemlélet (pátriárkák életkora ) Ókori társadalomkép egyén és közösség viszonya ( Ádám és Éva )
3.2. A műfaj sajátságai (folyt.) Sémi kifejezésformák Amire nincs szava (levegő) Amit másképp fejez ki (orr = arc) Sajátos szólások (csontom, húsom = rokon) Bölcsességirodalmi eszközök Számszimbolika (3, 7, 10) Héber szójátékok (ádám, adámá, dám stb.) Jelképes személy- és köznevek
4. A Genezis 1-3 üzenete 4.1. A világ teremtése 4.2. Az ember és a Kert 4.3. Az ember lázadása
4.1. A világ teremtése Alaktalanság (tóhú) Szétválasztás (életterek) Üresség (bóhú) Betöltés (mozgó tárgyak, lények) 1. nap világosság/sötétség 4. nap égitestek 2. nap felső vizek/alsó vizek 5. nap halak/madarak 3. nap szárazföld/vizek 6. nap állatok/ember
4.2. Az ember és a Kert
4.3. Az ember lázadása Bűn: öntörvényűség A visszatérés Erkölcsi döntés Erkölcsi döntés Bizalomvesztés Bizalomszavazás Elcsábulás A szeretet vonzása Lázadás Az akarat átadása A Gen 3-11 az ember romlásának története Gen 3-tól Jel-ig a helyreállítás története Jn 14:21
5. A műfaji értelmezés értékelése 5.1. Jelentősége az evolúció-kreáció vitában 5.2. A neo-kreacionista kritika
5. A műfaji értelmezés értékelése 5.1. Jelentősége az evolúció-kreáció vitában Kultúrharc: egyház világ és lelkiség lelkiség Nem az egyetlen módszer Nem ez a téma az igaz hit mértéke Nem szó szerint venni, nem is elmitologizálni 5.2. A neo-kreacionista kritika Liberalizmus, opportunizmus Bibliai visszautalások szó szerintiek
5. A műfaji értelmezés értékelése 5.1. Jelentősége az evolúció-kreáció vitában Kultúrharc: egyház világ és lelkiség lelkiség Nem az egyetlen módszer Nem ez a téma az igaz hit mértéke Nem szó szerint venni, nem is elmitologizálni 5.2. A neo-kreacionista kritika Liberalizmus, opportunizmus Bibliai visszautalások szó szerintiek
Szakirodalom 1. Kommentárok Blocher, Henry: Kezdetben (Harmat Kiadó, 1998) Rózsa Huba: Őstörténet (Szent István Társulat, 2008) Orosz Atanáz (szerk.): A teremtés könyve (Szent Atanáz Gör.-Kat. Hittud. Főiskola, 2000) Ókori kultúra és szövegek Dobrovits Aladár, Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák (Móra Kiadó, 2003) Kuhrt, Amélie: Az ókori Közel-Kelet (PPKE-BTK, 2005) Maróth Miklós, Hahn István: Baal és Anat Ugariti eposzok (Helikon Kiadó, 1986) Rákos Sándor, Komoróczy Géza: Gilgames Ékírásos akkád versek (Kriterion Kiadó, 1986)
Szakirodalom 2. Hermeneutika Almási Tibor: Hermeneutika (GyuRó Art-Press, 1997) Carson, D. A.: Exegetikai tévedések (K IA, 1996) Dér Katalin: A Biblia olvasása (Kairosz Kiadó, 2008) Fabiny Tibor: A keresztény hermeneutika kérdései és története (Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998) Fee, G. D. - Stuart, D.: Kétélű kard (Harmat Kiadó, 1996) Vanyó László: Az egyházatyák Bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története (Jel Kiadó, 2002) Zimmer, Siegfried: Árt-e a hitnek a bibliatudomány? (Kálvin Kiadó, 2009) Köszönet Selmeczi Tamarának (ELTE-BTK Hebraisztika Tszk.) a szakmai segítségéért!
Apológia Kutatóközpont Valláskutatás, hitvédelem www.apologia.hu; info@apologia.hu Készítette: Szalai András és Brátánné Mikics Vera (Apológia Kutatóközpont, Budapest, 2009) (Nevezd meg! Ne add el! Készíthetsz belőle származtatott munkát.)