Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-8900 Zalaegerszeg, Arany János u. 1.Tel: +36 (92) 550-940 Fax: +36 (92) 550-945 e-mail: zalaegerszeg.kvk@katved.gov.hu Ügyiratszám: 20.3/528-6/2014/ZH Tárgy: <ügyfél neve> tűzvédelmi bírság ügye Ügyintéző: Telefonszám: H A T Á R O Z A T <ügyfél neve>-t (<ügyfél címe>) tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés (Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak) megszegése miatt 20.000,- Ft, azaz húszezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bírság letéti számla javára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg banki vagy készpénz átutalási megbízással késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét ( tűzvédelmi bírság, 20.3/528-6/2014/ZH <ügyfél neve> ). A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, 5.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
I N D O K O L Á S A Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltóság készenléti állománya 2014. június 19-én 11 óra 12 perckor érkezett jelzés alapján tűzesethez vonult. A területen (<káreset címe>) megállapításra került, hogy <ügyfél neve> saját területén a lekaszált füvet égette, amely átterjedt a szomszédos szőlőültetvényre. Az oltásban a Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltóság EGERSZEG/1. állományán kívül a <ÖTE neve> Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a <ÖTE neve> Önkéntes Tűzoltó Egyesület is részt vett 3-3- fővel. A káreset helyszínén az oltás során 20.3/528-1/2014/ZH számon felvett helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben a kárhelyparancsnok rögzítette, hogy a tűz körülbelül 300 m2-en égett. A tűz oltását az ügyfél két tanú segítségével megkezdte. A szomszédos szőlő tulajdonosa nem tartózkodott a helyszínen, értesítéséről <ügyfél neve> gondoskodott. A káreset, mint első eljárási cselekmény napján hatóságom hivatalból közigazgatási eljárást indított <ügyfél neve> ellen. A bizonyítási eljárásban a tényállás tisztázása érdekében sor került az ügyfél meghallgatására, 2014. július 01-én személyesen tett nyilatkozatot hatóságom hivatali helyiségében. Nyilatkozatát a 20.3/528-4/2014/ZH. számon nyilvántartásba vett jegyzőkönyvbe mondta. Elmondása szerint a lekaszált füvet szakaszosan, kis kupacokban egymás után égette. A korábban szélcsendes idő égetésre alkalmas volt, ám a harmadik fűkupac égetése közben feltámadt a szél, mely a körülbelül hat méterre található szomszédos szőlő felé vitte a tüzet. A szőlőben az aljnövényzet gyulladt meg. A tőkék nem égtek meg, kb. 40 tőke levélzete perzselődött. A gondozott szőlő nem volt kapálva, a füves aljnövényzet így kaphatott lángra. <ügyfél neve> az oltást a tűzoltók értesítése mellett- azonnal megkezdte, elmondása szerint vasvilla, gereblye és lapát is volt készenlétben, valamint több ásványvizes palackban oltóvíz. Elmondta, hogy: az égetés előtt a tűzgyújtási szabályoknak utánanéztem, tilalom nem volt, és az önkormányzat sem szabályozza az égetés időpontját. Az égetés során más hulladék nem került égetésre, kizárólag a lekaszált füvet gyújtottam meg. továbbá: a telek tudomásom szerint belterület, nem lakóövezet. A nyilatkozattételt követően a szomszédos, <helyrajzi szám> és <helyrajzi szám> helyrajzi számon található, kárral érintett telek <károsult lakóhelye szerinti város> lakos tulajdonosával telefonon egyeztettem, az erről szóló feljegyzést 20.3/528-5/2014/ZH. számon nyilvántartásba vettem. A károsult a <ügyfél neve> által elmondottakkal megegyezően nyilatkozott, és elmondta, hogy a kár rendezéséről a károkozóval megegyeztek. Megállapítottam, hogy a <ügyfél neve> által végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 606. (19 bekezdése szerint: Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Megállapítottam továbbá, hogy bejelentési kötelezettsége nem állt fenn az elsőfokú tűzvédelmi hatóság felé az égetés helyét, időpontját és terjedelmét illetően, mert a bejelentés csak tarló-, gyep- és avar tekintetében kötelező; a lekaszált fű, mint növényi hulladék nem tartozik a (2) bekezdésben előírt bejelentendő égetés körébe. Az OTSZ 567. (3) bekezdés szerint: Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (4) bekezdés kivételével előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Megállapítottam, hogy az égetést saját telken, magánszemélyként végezte az ügyfél, vagyis írásbeli feltételek meghatározására szintén nem volt kötelezett.
(4) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. Az OTSZ további rendelkezéseket tartalmaz a tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatosan: 569. (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Megállapítottam, hogy az égetést szélcsendes időben, felügyelet mellett végezte az ügyfél, a veszély esetén az oltás megkezdésével egy időben tűzoltói segítséget kért. Az eset helyszínén a tűz oltására, illetve terjedésének megakadályozására megfelelő eszközöket és felszereléseket tartott készenlétben, melyeket az oltáshoz a két oltásban segédkező tanúval használtak. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1) bekezdése alapján A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. A Korm. Rendelet 1. melléklet 40. pontjában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság: Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 20 000 Ft, legnagyobb mértéke 60 000 Ft. Egyéb jogszabályként vizsgáltam <káreset helye szerinti település neve> Község Önkrmányzati Képviselőtesülete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a tepeülés tisztaságáról szóló 12/2013. (VIII.22.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: ÖR), melynek IV. Fejezete rendelkezik az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről. Az ÖR 17. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. Megállapítottam, hogy a telken történő égetés a gondosság ellenére is környezeti kárt okozott a szomszédos szőlőben. Az ÖR egyéb jogszabálynak minősül, a Korm. Rendelet 1. melléklet 40. pontjában definiált tényállást megvalósította, ezért hatóságom a 20 000 Ft bírság kiszabása mellett döntött. A bizonyítási eljárás során a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat megvizsgáltam, döntésemet a tűzesetnél a kárhelyparancsnok által felvett ellenőrzési jegyzőkönyv, a helyszínen készített fényképek, az ügyfél nyilatkozata, a károsulttal történő telefonos egyeztetés, valamint a fenti jogszabályok vizsgálata alapján hoztam. A Ket. 94/A. (1) bekezdésének megfelelően mérlegeltem a döntés meghozatalakor. Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a
bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. A bírság kiszabásánál és összegének megállapításánál figyelembe vettem, hogy anyagi kár keletkezett. A felmerült vagyoni kár nem jelentős, és <ügyfél neve> a károsulttal megállapodott annak rendezéséről. A jogsértéssel a szőlőtőkékben okozott kár relatíve rövid időn belül regenerálódik. Az érintettek körének száma csekély, egy, magánszemély tulajdonában álló hétvégi telket érint. A tűz keletkezésétől annak felszámolásáig egy óra 1 perc telt el, a jogsértő állapot rövid ideig állt fenn. Megállapítottam, hogy <ügyfél neve>-vel szemben első alkalommal kerül sor tűzvédelmi bírság kiszabására. Enyhítő körülményként értékeltem, hogy az ügyfél az oltásban részt vett, a tűzoltóságot értesítette; az ügyfél magánszemély, gazdasági szempontból átlagos állampolgárnak mondható. A fentiek alapján egyéb tűzvédelmi jogszabályban foglalt előírások megszegése miatt 20 000,- Ft tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. (4) bekezdése alapján A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az eljárást hivatalból indítottam meg, az eljárás megindításáról az ügyfelet 20.3/528-2/2014/ZH. számú végzésemben a tűzeset időpontjától, mint első eljárási cselekménytől nyolc napon belül értesítettem a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. (1) vagy (2) bekezdése alapján a Zala Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. -a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. Zalaegerszeg, 2014. július 02. kiadományozó