BIQ KERESZTYÉN IGAZSÁG AZORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA. Cj folyam 1-2. szám ü 1989. június



Hasonló dokumentumok
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 12., péntek szám. Ára: 465, Ft

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról...

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft ja nu ár 27.

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: január 1-től

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

1. Bevezetés. Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus. œ œ. A-nyám? œ œ œ Œ Ó. Te al - kot - tál en-gem, vagyté-ged. œ Ó. meg-osz-szam?

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

Erzsébet-akna. Munkások a készülõ aknánál 1898-ban. A jobb alsó kép nagyított részlete. Az aknatorony egy régi képeslapon. Rajz a mûködõ aknáról

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám évi CLXIII. tv.

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM május Ft. Szám Tárgy Oldal.

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A Kormány rendeletei

XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

Bu da pest, au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: januártól

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

157. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

140. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 29., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 895, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

2004. évi LXXXIV. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

Átírás:

«# BIQ KERESZTYÉN IGAZSÁG AZORDASS LAJOS BARÁTI KÖR FOLYÓIRATA Cj folyam 1-2. szám ü 1989. június

MEDITÁCIÓ TANULMÁNYOK DOKUMENTUMOK ÉLŰ TANÚK FORUM TARTALOMJEGYZÉK Szerkesztői beköszöntő Ordass Lajos áhítata Karner Károly: A "több igazság" Fabiny Tibor ifj.: A megállás szimbóluma Scholz László: Ordass vers Ordass Lajos életének kronológiája Boleratzky Lóránd: A lelkiismereti- és vallásszabadság Dóka Zoltán: Summa summarum Dóka Zoltán: Válasz Nyilatkozat Az Ordass Lajos Baráti Kör ALAPSZABÁLYA tor. Schulek Tibor Kendeh György id.: Nyílt válasz dr. Kotsis Ivánnak Magassy Sándor: A nyilvánosság gondjai Ittzés Gábor: Helyzetértékelés Oldal 3 7 8 15 30 31 33 44 58 61 64 65 71 75 KERESZTYÉN IGAZSÁG Új folyam 1989. 1-2. szám június hó. Az Ordass Lajos Baráti Kör folyóirata Szerkesztők: ifj. Fabiny Tibor Ittzés János A szerkesztőbizottság tagjai: Bottá István, Dóka Zoltán, Ittzés Gábor, id. Magassy Sánd Felelős kiadó: id. Kendeh György (Tel.: 662-523) Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1114 Budapest, Bocskai út 10. A folyóirat megjelenik negyedévenként A kettős szám ára: 80 Ft Csekkszám: Ordass Lajos Baráti Kör Budapest OTP Xl.ker. 8145-2. Készült: ATE sokszorosító üzeme, Keszthely :-"i::-jt ISBN 963 7742 72 7 ^ Törzsszám: 302/89. Engedélyszám: III./EL/2Ü/1989.

19 5 6 19 8 9 "Az igazság a bűn pedig felmagasztalja a nemzetet; gyalázatára van a népeknek". Példabeszédek 14,34. "Én vagyok az út, az igazság és az élet" űános evang. 14,6. l

SZERKESZTŐI BEKÖSZÖNTŐ Az Ordass Lajos Baráti Kör folyóiratának, a Keresztyén Igazság új folyamának első számát örömmel és reménységgel adjuk az olvasó kezébe. Testvéri beszélgetések, egyházunk helyzetét elemző eszmecserék, a jobbítás szándékából erőt merítő töprengések közben kristályosodott ki az a meggyőződésünk, hogy szükség van egy független teológiai és kritikai folyóiratra, egy olyan fórumra, ahol a valóság elemzésében és a tudományos megnyilatkozásokban egyszerre és együtt érvényesül az igazság és a szeretet elve, amit oly sokszor, napjainkban is, kijátszanak egymás ellen. Arról is meg vagyunk győződve, hogy válsággal küszködő egyházunk közéletének is szüksége van erre az orgánumra az általunk nélkülözhetetlennek tartott radikális megújulás, a valóságos gyógyulás érdekében. Egyházunkban már 1984 óta egyre többször szólaltak meg a megújulást sürgető hangok. Ezek megelőzték az egyház hivatalos vezetőinek későbbi reformnyilatkozatait, amelyek azonban a tettek aranyfedezete nélkül egyre inkább hitelüket vesztették. Az információhiány és a dezinformáció köde pedig lehetetlenné teszi, hogy egyházi közvéleményünk kellően tájékozódjék mai kérdéseink és feladataink felől. Az egyház a világban él. Nem függetlenítheti magát a a körülötte lévő valóságtól; és különösen akkor nem, ha ez a "valóság", a hatalom, tudatosan újra és újra korlátozza az egyházi élet autonómiáját és lépten-nyomon beavatkozik az egyház életébe.nem lehet tudomásul venni, hogy ami az egyházban jónak indul, ami_ előrevivő, nyílt testvéri légkört teremtő törekvés " az mindaddig hallgatásra és elhallgatásra van ítélve, mindaddig tudatos félremagyarázás és díszkrimináció veszélyezteti, amíg mintegy kívülről, az egyháztól idegen, sokszor pillanatnyi, politikai-taktikai szempontok szerint nem lesz mégis "kívánatossá", vagy kényszerből elfogadottá. Egyházunkat nagy teológiai-szellemi-erkölcsi adósság terheli. Az Ordass Lajos Baráti Kör azzal a céllal alakult, hogy t-örlessze ezt az adósságot. A Kör célja "Ordass Lajos püspök (1901-1978) szellemi örökségének: mély evangéliumi hitének, az egyházzal és a magyar nemzettel kapcsolatos iránymutató szolgálatának az ébrentartása". Alapszabályunk szerint "a Baráti y^^ jcáiéii^&t

Kör az egyháznak az evangéliumból fakadó megújulásáért és benső rendjéért, autonómiájáért, a lelkiismereti- és vallásszabadságért tevékenykedik". Úgy véljük, hogy az igazságot kutató és kimondani akaró céljainkkal összhangban áll, ha egy olyan folyóirat szellemilelki örökségét valljuk a magunkénak, amely, az egykor az "igazságos "kritikát", "az igazságért való elszánt küzdelmet", "a teológiai kutatás elősegítését", "az egyház elfeledett értékeinek a feltárását", "az egyházi élet megújulását" tűzte zászlajára, s a mi törekvéseinkhez hasonlóan a krízissel való tudatos szembenézés igényéből született. Ez a folyóirat a Karner Károly teológiai professzor (1897-1984) által szerkesztett, s 1934 és 1945 között rendszeresen megjelenő Keresztyén Igazság volt, a két világháború közötti magyar evangélikus értelmiség lapja, amelynek végig belső munkatársa volt Ordass Lajos is. Szerkesztőbizottságunk küldetésének tartja, hogy a maga lehetőségeivel élve törlessze egyházunk teológiai-szellemi-erkölcsi adósságát. Ennek érdekében: - Feladatunknak tartjuk, hogy elhallgatott és elfeledett értékeket, a teológia lappangó értékeit felkutassuk és felmutassuk. Ettől elválaszthatatlan az a törekvésünk, hogy méltatlanul félreállított teológusok és professzorok munkáit közreadjuk. - Feladatunknak tartjuk, hogy elősegítsük az igazságtalan ítéletekkel, törvénytelen módon félreállított testvéreink, mártírsorsú elődeink teljes rehabilitálását. Mindaz, ami ezen a téren történt eddig egyházunkban, elégtelen, mert langymeleg félmegoldásokkal akarja elodázni a problémák teljes mélységű feltárását. - Feladatunknak tartjuk, hogy tárgyilagos és nyílt tájékoztatással állandó kontrollt valósítsunk meg egyházi közéletünkben. Ezzel szeretnénk az igazság kimondására szorítani azokat, akik eddig féligazságokkal és az igazság meghamisításával vezették félre az egyházi közvéleményt. - Feladatunknak tartjuk, hogy mindazok lelkiismeretére hassunk, akik érdektelenek, (s egyházunkban nem kevesen vannak ilyenek), akik szándékosan elzárják magukat az igazság elől, s ebben az "akart naívságban" nem veszik észre a mindannyiunkra leselkedő veszélyeket. - Feladatunknak tartjuk, hogy lehetőséget adjunk azoknak, akik eddig nem szólalhattak meg egyházunkban. Várjuk, hogy megosszák szellemi-lelki kincseiket velünk és mindazokkal, akik eddig is hiányolták szolgálatukat. - Feladatunknak tartjuk, hogy hangot adjunk más felekezethez tartozó testvéreinknek is. Identitásunk vállalásával együtt hisszük, hogy az evangélium, az egyházpolitika és a teológia kérdései túlmutatnak felekezeti hovatartozandóságunkon. ''fm

Hisszük, hogy a romlás tünetei, a bajok okai mindegyik egyházban ugyanazok, s a megoldás, a radikális megújulás is csak egy irányból: felülről jöhet. - Feladatunknak tartjuk, hogy megszólítsuk az egyháztól (sokszor éppen politikai okok miatt) elidegenedett, rossz közérzetű értelmiséget; hogy megtaláljuk a szekularizáció, vagy a fogyasztói társadalom csapdájának áldozatul esett, de újra az elfelejtett értékek felé forduló középgenerációt, vagy a múltját még nem ismerő fiatalabb nemzedéket. Hisszük, hogy a múlt bevallása elengedhetetlen ahhoz, hogy tervezzük és szolgáljuk egyházunk jövőjét. - Szeretnénk a hiteles emberi szó becsületét visszaadni. - Szeretnénk Isten új életet teremtő igéjét tisztán és frissen megszólaltatni és olvasóink számára hozzáférhetővé tenni. 1989 tavaszán A szerkesztők

M E D I T Á C I Ú Ordass Lajos Mt. 7,21 * "Nem mindenki, aki ezt mondja nekem: "Uram! Uram megy be a mennyek országába. Hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát". URAM! Szavad most szíven ütött és elgondolkoztat. Ezekben a reggeli elcsöndesedéseimen mindig így szólítalak: "Uram!" Sőt minden alkalommal még meg is ismétlem: Uram! Nem üres szóként ejtegetem ezt a nevedet. Te ezt jól tudod. Ez bizonyos nyugalmat is ad nekem. Valóban Uramnak tartalak. A legfőbbnek. Az egyetlennek. Hangom forrása a szívemben van. Szavam gyökere az irántad hálás szeretetem talajába nyúlik. Nem is tiltod meg nekem, hogy így szólítsalak, csak arra figyelmeztetsz, hogy ez nem elég. Te megváltó műved végrehajtása során üdvösséget nyújtó evangéliumot hirdettél. Igét szót adtál, melyhez hasonlót embernek más még sohasem mondott. De szavadnak hitelesítő pecsétet bűntelen életed tetteivel és ártatlanul elszenvedett haláloddal adtál. A megváltó szó eggyé lett a megváltó tettel. Keresztyén életem föladatává tetted a szóval való bizonyságtételt, de ennek hiteléül azt akarod látni, hogy Isten.akaratát készséggel cselekszem is. A keresz-. tyén szó mellé kell adnom a keresztyén tettet is. URAM! Engedd, hogy ajkamon neved mindig úgy csendüljön meg, mint szerelmes szó. Ilyen vallomással engedj elindulnom napi kötelességem teljesítésére. Nem a magam akaratának a megvalósítására, hanem Isten akaratának szolgálatára. *) Útravaló az év minden napjára. IJtitárs, Köln, 1967. 276. oldal (Ordass Lajos Meditációs kötete név nélkül jelent meg. (Szerk.)

TANULMÁNYOK Karner Károly A "TÖBB IGAZSÁG"* - Mt 5,17-48 - 1. Azt mondottuk: Isten királysága elközelítésének meghirdetéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a "megtérésre" való hívás. Láttuk azt is, hogy Jézus "megtérésre" nemcsak a nyilvánvaló bűnösöket hívja, sőt elsősorban talán nem is azok vannak szeme előtt, mikor prédikál; hanem hívja a kegyeseket, azokat, akik magukat istenfélőknek, sőt "megtérteknek" tudták. Úgy is mondhatnánk, a "megtérés" volt a különféle kegyességi irányzatok, főként a farizeusok "igazsága". "Megtérés" számukra a törvénynek, az az aprólékos megtartása volt, amelyet az írástudomány, nemzedékről nemzedékre szálló hagyomány és a mózesi törvény sokszor nagyon aprólékos értelmezése alapján alakított ki és szabályozott. Mivel a törvényt a farizeusok így és ilyen gondosan megtartották, azért tartották magukat igaznak, azaz feddhetetleneknek Isten színe előtt, és mentek azzal a meggyőződéssel Isten színe elé az ítéletre, hogy ezt a kegyességüket Isten nemcsak helyesli és elfogadja, hanem még meg is jutalmazza. Később ez a gondolkodás becsúszott a keresztyén egyházba is, sőt ott is elterpeszkedett, és szinte magától érthetővé lett: nemcsak a katolikus egyházban, hanem sok evangélikus körében is. Jellemző példa: a katona az amerikai Szent Johannafilmben, aki Jeanne d'arc-nak a máglyán két rőzseszálból összerótt keresztet nyújt fel, s bár egyébként egész élete kárhozatos, és ezért pokolra kerül, de ezért az egyetlen jócselekedetért egy napra minden évben kiszabadul a pokol kínjai közül. Jézus azonban éppen erre a kegyességre gondolva mondja tanítványainak: "Ha a ti igazságotok nem több..." Úgy is mondhatnánk ezt: "ha megtérésetek nem jobb és mélyebb, mint az írástudóké és farizeusoké, vagyis a kegyeseké ", vagy: "ha nem tértek meg másként, jobban és igazabban, mint a megtértek..." Ezt a mondatot sem értjük meg azonban igazán, ha nem gondolunk arra, hogy sokszor nálunk is hasonlóan értelmezik a "megtérést", mint Jézus kortársai közül sokan. Csak amíg akkor a megtérésnek egyik fő jele a pontos tizedszolgáltatás, böjtölés és hasonló kegyességi gyakorlatok voltak, addig ma a megtérést a világtól való elfordulásnak gondolják, és úgy vélik, ennek a legfőbb jele, ha valaki nem vesz részt a világi szórakozásokban (tánc, dohányzás, szeszes italok fogyasztása, stb.). ÜT) Elhangzott a soproni gyülekezetben, 1960. február 26-án.

Holott, mint ahogyan az a gazdag ifjú történetéből is kitűnik, a "megtérés" nem valami külső kegyesség kialakításában és az ahhoz való ragaszkodásban valósul meg,hanem döntő módon Jézus "követésében". 2. J ezus kortá rsai szamara a " me gtéré s" a Z IS tent elén ség- tői és a tör vényte len gonoszsá gtól V aló e Ifor dulá s, é s Is ten- or hez, val amin t az ő törvényéhez val ó odafo rdul ás V olt. Mik Jézü s en nél jobb é s igazabb me gtér és t köv étel t, a kkor ez könyt vol- nyen azt a b enyomá st kelthette, mi nt ha Jé zus szem befő rdul na a tör vénn yel, v agy annak ér vény ét egye nese n me g ak arta vol- zus : na s zünt etni. Ilye n félreértés sel sz emben han gsűl yozz a Jé "Ne gond oljá tok, h ogy a törvén y va gy a pr óf ét ák e Itör lésé re jött em. Nem azért jöttem, hogy elt ör öljem, ha nem hogy bet ölta va sem. " Me rt 1 sten t örvénye, min t az ő kiny ilat közt atot t sz érvé nyes, és f enná 11, amíg csa k ég é s föl d le sz, és s enki nek sinc s ha talm a, hog y annak csak egy 1 egkis ebb rész ét i s Jézus azt mond ja: egyetl en jótát vag y po nt ocská t érvé nyte leni tse. Jézu s a maga külde tését éppen abba n látta, ho gy a tör vény nek, mint Ist en k inyila tkoztatott i ó és t ökéle tes atán ak é rvényt szer ezzé n, é s így "töltse be"^ a tö rv ényt, akar De e kkor azonn al felvetődi k a ké rdés: hog s ki tölti be a tör vény t? Jéz US erre olya n mó do n adj a me yan, felele tet, hogy fel tárj a tani tványai elöt t a tö rvény iga g a rtelmé t, fel- tárj a Is ten tulajd onképpeni ak arat át, úgy, am zi é azt a törvény- ja és ben kiny ilat koztat ta. Máté a H egyi B eszed ben int eállít egys égés sor ba fűz i Jézusnak a zoka t az lg éit, ossz lyek a Ikalmaa tör- sak arra, ho gy meg értessék a t aní t vá nyokk al: ame jelent vény iga zi b etölté se, és mi az a " tö bb" V agy mit igazs ág, amel yet Jézu s elvá r tanítványa itól Ezekb en a jobb dásokb an Jé- zus idéz i a törvén y rendelkezé sét, é s-t öbb mon ben hozzá- ók ad- tesz i rö vide n azt az érteimezé st i s, amel yet eset ráatud tak neki. Ut ána pe dig a szokás OS é rt elmez esse az í embe á llítja a tö rvén y ig azi ér telmét és je lent és ét. 1 sz Hat rend elkezé st idéz Jézu s a tö rvény bői: az 5. es 6. pa- ránc sola tot, a ház assági elvál ásra az es küvés re, a me gtorlás- t. Pl. ra é s a fele baráti szeretetre vona tk ozó r endel kézé seke Jézu s id ézi az 5. parancsolato t: " Ha llott átok. Ne ö Íj!" Ehhe z ho zzát eszi a z írástudók érte lm ezésé t és mega llap ítását: "Aki öl, mél tó az ítéletre", m ai s ző haszn álat szer int: "aki embe rt ö 1, a zt bír óság elé kel 1 ál lí tani", hog y az íté Ikezzék fölö tte, és az emb eri jog szer int me gtoro Íja a bűn tény t. Az írás tudó mány tehát Isten páran csol at ából az em béri köz ősségi élet et V észé lyezte tő bűntényt emel i ki, é s enn ek m egto rlása érdé kébe n ál lítja fel a maga j ogsz ab ályai t. Ak i er re f igyel, az h amar osan észre veheti, hogy ez az eljá rás e Íves zi a paran- csol at t ulaj donkép peni súlyát, és Is ten a karát át 1 eegy szerűsí- az eljá- ti a z em béri együt tél és jogsza bály áv á. De éppé n ez zel ráss al s zemb en eme ]i ki Jézus az 5 páran csola tot a jo gszabá- tenhez lyok ba f ogla It köz ősségi élet köré bő 1, és tesz i az t Is való vis zony unk eg yik alaptény évé.

Amit Jézu s, mond a z eg eszén megd öbb entő. Megdob bentő a nnyimert ban, hogy els ö- p illana tra ugyanc sak jog szabál ynak 1 átszik, ugya ncsak bír ősá gról, sőt "nagyt anác s"- ról, a zaz fe Isőfokú bíus rósá gról van ben ne szó. De ha po ntos abb an meg figyel jük Jéz szav át, a kkor ha marosa n ki derül, hog y a bírós ági f0 kozatok ra való utal ás t ula jdonké ppen lehet etle nné teszi a par ancsola t jogs zabál ysze rű érteim ezés ét. Me rt k i t udná b íróság elé vi nni a ha ragot his zen a hara g akár hány szo r a sz ív mél yén _rej tőzik el és ne m ke 11, hogy azt valaki sza vak ba ölt öztess e. És m elyik bíró Ság t udná vá Halni, hü gy íté léte t m ondjon mindé nki fel ett, aki csúf 0 lódó, g onosz szóv al kes erít i m eg ell enfele életét. És főké nt: m elyi k b íróság nak van jo ghat ősá ga arr a, hog y valak i t a gyeh enna tűzé re kárhoz tass on. En nél a m ondatn ál egé szén vi lá- gos, hogy Jéz US közvet lenü 1 Iste n sz íne elé á llítja a gyűl ölkö- t dő, szitk ozód ó é s gono szko dó emb ert, ak i fele barátj a életé megk eserí ti. Épp en ezz el t eszi J ézus le hetetl enné, hogy Is ten törv ényét lee gys zerűsí tsük az em béri eg yüttél ést me ghatáro zó jogs zabál lyá, és ezzel egy úttal a pa ran csolat ot min tégy ki ve- gyük Iste n ke zéb öl, és ann ak meg tart ásá t embe ri, kö zösségi ügy- s gyé tegyü k. E hhe z még hozz á kell ven nün k azt is, ho gy Jézu mind ezt n em í rás tudomá nyké nt hir dett e m eg, te hát ne m úgy, mint ahog yen a hi V atá SOS ír ástu dók ma gyár ázt ák és saját koruk V iszo- nyai ra al kaim azt ák a t örvé nyt, h anem is teni k inyila t k 0 z t a t ás- ként, ame ly a ha Ugató tói igényi i an nak elfog adását és ige nlá- sét. Ezz el a zonban m ár ot t is vagyunk annál a kérdésnél: mit is mon d Jé zus tulajdon képpé n a t örvény isteni értelmének új feltár ásáv al t anítvány ai sz ámára, nemcsak azok számára, akik egykor ott ült ek a láb ainál, han em mai tanítványai tehát egyranc sola t elle n, a ki er őszako- háza é s gy ülek ezete száma ra is Ne mcsa k az vétkezi k az 5. pa san ki oltj a em bertársa élet ét, h anem már az is, ak i har aggal, gyűlöl ette 1 va gy szito kkal és be csmé rlés sel fo rdül elle ne. Isivel in- ten ez t a gono sz indul átüt is sz ámon kér i tőlü nk, menny kább a fel ebar átunkat keser ítő s zitk ot, a becs méri ést é s mind- azt, a mi e mber társaink at él etükb en, megé Ihetés ükbe n,' mu nkájuk- ban gá tolj a, V isszavet i vag y egy enes en a kadály üzza és termé- ellen szetes en s zámo n kéri t ölünk fele bará tünk életé t, h a az törtün k va gy a zt valak i egy enese n ki oltó tta. E zt 1 ehetn e úgy is ért eni, hog y Jézus a han gsúly t a gono sz ind ulat ra te szi, arra a gon osz indulatr a, am elybő 1 a gono sz cse leké det f akad. Ugyani gy m ondj a Jézus a 6. páran csal atta I kapc sola tban, hogy az is vétk ezik, aki "b űnös vággy al t ekin t assz onyr a". T ehát nemcsa k az par áználkod ik, i II. t ör h ázás ságot, aki más felesééin az gét, i 11. férj ét elcsá bit ja, és vele vis zony t kezd, han is, ak i ti sztá talán in dulat tal t ekin t az asszo nyra vagy férfira m ég a kkor is, ha az il lető talá n és zre se m ve tte Ezt ugyanc sak süks zor magy arázt ák úg y, h ogy Jézus szer int d öntő az érzüle t ti szta sága, me rt az tesz i le hete tienné a t isztá talán, erkölc stel en é letfolyt atást, és csak tis zta ér züle tből fakadok hat a tisz ta, Istennek kedv e sze nt é let. Mi ev angé likus kü- 10

lönös en is hajla masak vagyun k ar ra, hü gy ilyesfélek éppen magyarázzu k Jézus sza vát, mert tu djuk, hogy sokszor a kü Iső jócses képmutató léked et vagy a 1 átszólag nag yon is keg yes magatartá álcáz ása is lehe t a szív niél yén meghúz ódó tisztátla nságnak, a mások előtt titk olt gonosz i ndul atnak. V alőban, Jéz US szavainak ez a magy arázat nagyon fontos mozarja, hogy életünk ne zanat ra mutat rá. Jézus való ban azt ak csak a külső lát szat szerint leg yen ke gyes, ne csak abban muertársaink láthatnak, ha- tatko zzék "szent "-nek, amit belő le emb nem a bban is, am i a szív mél yén lakozi k, és ami azonnal feltáés csalhatatlan szeme át- rul, amikor Iste n színe elé kerü lünk, világ ltja életűn k legtitkosa bb z ugai t is. De ha Jézus szavait így é rtjük, akko r igen könny en a bba a veszedelembe kerülünk, hogy azt gondolj uk: az érzül et t isztas ága a döntő és fontos, csele kerieteink, magatartásun k, é letfol ytatásunk pedig e mellett jelen táktelenné vagy legaláb bis másüdr endűvé válik. Mindnyájan ismer jük ezt a v eszedelmet és k ísérté se nem egyszer megejt az életb en. Hányszo r hanyagolju k el azt, amit jól tudjuk meg kellé ne tennünk, és megelégs zünk azzal, hogy lelkiismeretünk szeri nt a jót ak arjuk, tal án ú gy, mi nt az a pap és lévita, aki e Ikerülte a gyilkosok ke zébe esett embert. A kísértés küa úgy tetszik: a megtér- lönös en is mege tő a kegyese k - vagy h tek - számára. k különösen is t ud ják azt, hogy Jézus kívánja tőlün k a tiszta indulatot, é s ne m tűri meg a gonoszságot szívigyáznak, addig elhanya- vünkb en. S amíg a szívük tis ztas goljá ágára k a mindenn api élet kéz enf e sen s kvő kö telességeit, sőt egyenellókkal szemben, akiket zeretetlenü 1 viselkedne k a ítélg kivülá étnek és le néznek. Ezer t ér éppen zik m ások sokszor úgy, hogy a kegyesek és megtérte k az lik a igazi képmutatók: csak mímeet, de valójában tele kegyessége t, a hitet é s sz vanna k önzéssel, szeretetlen segg eretet el és gonoszsággal. 4. A miko r Jé zus több igaz Ságot " köv étel tani tván yait ól, es 0 lyan meg téré st kö vete 1, am ely m ás mi nt az í rá stud óké és fari zeus oké, akk or ta ni tv anyai tói n emcsa k tis zta érzü léte t, hane m an nál sokk al tö bbet is k íván. Ezt mutat ják azok az igék, amel yekb en J ézus a me gtor lás ó si pa rancs olatá t ma gyár ázza. A megt orlá s: " szem et sz emér t, fo gat f ogért ugy ancs ak D tt o 1 vase ható a t örvé nybe n. Jé zus is id ézi a zt az ószö véts égi igét hogy az ítél étbe n Ist en m inden kinek megf izet a cs elek edet szer int (Mt 16,2 7); é s ez több hely en vi sszha ngzi k az Újs züvetségb en ( V. ö. Rm2,é; 2 Tim 4,14; Jel 22,12 ; stb V. ö. Z solt 62, 13). Az igaz ságo s Ist en r end jé be ta rtozi k, ho gy a bűn re é s goi : nősz ságr a me gtor lás k övet kezik. Ezt tudj a és érzi min denk azér t ta rtoz ik b ele m inde n áll am és mind en tá rsad almi egy ütt- élés ren djéb e, h ogy a gon oszsá got m eg ke 11 to roln i. J ézus azon- ne a ban csőd álat oské ppen égés zen m ást m ond: "Ne á llja tok elle gono szna k, h anem aki tége d arc ul üt jobb félő je a más ik a n 1, f ordí tsd felés vele együtt a további példák is, rcod at is Jézu snak ez az íg éje, amel yeke t fe Ihoz, min den időben sok nehézséget okoztak a tanítvány okna k. H ogya n ért endő, amit Jézus mond? Hogyan valósulhat 11

m-* meg az, ami t Jézu s akar a tan í tvá ny életé ben? Voltak, akik ege- bzen s zó sz érint értett ék Jéz US S zavát, é s próbáltak is as ze- rint é Ini. Ezt me gpróbá Ihatja val aki, és a saját életét me gkí- ö- sérelh eti e hhez k épest alakít ani. De az b izonyos, hogy a k zösség nem tud me gélni akkor, ha Jézus sz avából a közösség i é- let 5Z ámára próba lünk s zabály t fo rmálni. Sőt, akkor tulajd onképpen úgy teszün k, min t azok az írástudó k, akik az 5. és 6. paranc solat követ élmény ét emb eri jogszabá llyá formálják és épa pen ez zel I sten i gazi a karatá t me llőzik. Va gy ta Ián az t mond juk, h ogy amit Jéz US mo nd, a z csak "tanít ványo kat" k ötelez i, más okát azonban nem? Főké nt a ka tolikus egyhá zban a lakúit ki ez ékre az igék re vu natko zólag a 2 a magyar ázat, hogy Jézus itt a Hegy i Beszéd ben a maga sabb er kölzek esi ti sztas ágra t örekvő tanít vány oknak ad "tan ácsot ", de e nem kö telez ik az átlago s kére szty ént, aki nek e lég, ha megt ars ja a p aranc solato kat. D e a ka toli kus egyh áz kö rein kívül 1 sokan vanna k, aki k - ha nem i s tu datosan val ójába n így v ele kednek : a m indenn api él étben kére sztülvih eteti en az, amit jé ét zus mo nd; a zt nem is le het sz abál lyá tenn i a m inden napi él munkaj ában élő, p olgári hivat ást betöltő keres ztyén számár a, ám élj ének azonba n így, akikn ek a z ilyen élet külön leges k ed- vére V an. D e hama r észr e lehe t ve nni, hog y az ilye sféle g on- en dolkod ássál, amel y közt ünk is nag yon gyak ori, tulaj donképp egysze rűen félrel ök jük Jézus szav át, és m eg se m kis éreljük megkeresn i ann ak iga zi ért elmét, Leg feljebb úgy V éljük, hogy Jényai zus ül yan m ágas e rkölcs i élet eszm ényt áll ított fel tanítva számár a, am elyet ugyan elérni nem lehet, sem a zt me gvalósí tani nem tu djuk, de ez így V an egy éb e szményei nkkel is, amelyek nek a kegy étlen valós ág áll andóan ell entmond. Elég, ha az embe rben van an nyi " ideali zmus", hogy tőre kszik a.z eszm ény f elé, és azt szem e lőtt tartja, nem sűllye d be le a sív ár és alán tas gon dollők k oze, kodáss al te rhelt valósa gba. De Jézu s nem tartóz ott az ok kö akik m ze a go rög b ölese integ y megu ndorod va a k örülő ságátó ttunk 1 évő V ilág sivár 1, at tói el fordul tak, é valóegy s kép eszmén zeletük ben m egalk ották y ien tökéle tes vi lág ké pét, Számár és enne k bűv öleté ben é a a V ilág 1 sten V ilága volt, benne Isten terem tette Itek. a vi az em bért i s, ezé rt az neki formál tulajdo na, a melyr lágot, e igé, és amelye t nem is ad ki a ezért kezéből. Ezé rt "k nyt irály hirde tte me g Jézu s Iste n kir Vele J ályságá nak a z elk ", és özele ézus éppen azt is noszsá hirde ti, h ogy Ist en össze dtét. törve g hat almatt, és í lázad téletb en ká rhoztat va mi ndazt a goellene, ami és ne ki ell enszeg világa ül - t el jes en maga évá t eszi terem t, s benne az emb tett. ert, a kit s zolgála tára és él tett étre Jézus nak ez eket a ragadn 2 igéi t is csak ak kor t ud juk teremán meg- igaz i, ha Jéz erre gondol unk, é s ezt szem e lőtt tart j uk. US né álljat hány p éldáva 1 vilá gítja meg, m it ak ar mo ndani : "Ne ok el mutatj lene a gonos znak!" (Mt 5,39-42 ). Ez ek a példa k azt ák: 3 hogy n ézus n em azé rt til tja a z ellen állás tag onosz nak, eki u váljék tat en gedjen, és a z ily en módo n egy re ha talma sabbá nyait. a vi lágban, sőt talán hatal mába ke rítse Jézu s tan í tvátol Azt, amit Jézus itt mo nd, e gy alka lommá 1 Pál após 12

így f oglal ta ös sze: "Ne engedd, hog y a gono sz 1 egyoz zon hanem te gy ózd 1 e a g onosz t jó val!" (Rm 12,21 ). E zért hang súly ózza Jézus : aki velű nk go nősz ul bán ik - pl. arcú 1 üt, per rel és bíszerít róval tárna d ell enűnk, va gy jög talán ul r obot -mun kára kény, ah hoz n em ak kor V iszo nyulun k a t aní t vány mód jára, min t Isten királ yságá nak ö rökös ei, ha a V ilági gon dolk ódás mód j ára a rajnk, tünk elköv etett sere Írnek et meg torol juk, és mást nem tudu mint hogy ragas zkodu nk a magún k val ódi vagy sok szór csak úgy vélt igaza hoz Aki m ást sem tu d, mi nt a tar mész etes embe r, és így r agasz kodik kapz si á s önző módo n a sajá tjáh oz, a z ma ga sem tudja elke rűlni, hog y go noszul csel eked jék a f e lebar át já val. Ha a gonos zság ellen meg torlás sal V agy éppé n bo sszúá llás sal vét, azt dekez űnk, akkor magú nk s em tud juk e Iker ülni a g onosz ságo nem g yőzzü k le, hane m in kább m agunk is anna k ha talmá ban marat Jézus a Heg yi Bes zéd dunk. J óval ke 11 1 egyozn ünk a gon oszt! Ez felöl vaso tt szak aszána k az utol só i géjé ben áll ítja a tanít vány szeme elé Szer esd fe leba rátod at", - h angzik felénk az ós zöja vetsé gi t orv ényb 51. "G yűlö Id el lens éged et!" - ezt ne m mond az ós zöve tsé gi t örvény, és talá n ne mis mondta ki il yen ny ersen egyet len írá stud ó sem. De hogy mily en m élyen b enne é It Jéz us zsidó kor tár sain ak gon dolk odásá ban az e llenség gyűlő léte, azt m.a na gyón vi lágo san Iá tjük a ku mrán i gy űlekeze t ránk marad t emság lékei bői. En nek a gyűl ekéz étnek a t agja i maguk at a v ilágos fiain ak t art ottá k, és Iste n irá nti raga szkodás unkról igyek ez- tek b izon ysá got tenni azzá 1, ho gy s zenv edélyes gyűlő lettel for- iket dúlta k vé It és V alóság os e llenf elei k el len, az ok ell en, ak egyút tal Ist en e llensé gein ek is tar tott ak. Azó ta is hánysz or f ordu It e lő, hog y olya nok, akik mag ukat Isten gyerme keinek tarknek, tóttá k, g yűl ölet tel fo rdul tak a zok elle n, akik et hit etlene eretn ekek nek vag y egye nese n Ist en e llen ségeine k tart ottak. így hurco Iták bí rósá g elé, üld özték, pu sztí tották és irt ották egyk, - házi embe rek azo kat, a kikr e az eret neks ég bély egét s ütötte menny it s zen vedt ek a m i ős eink isi lyen üldözt etések tői! S aki ma kö rűln éz a vi lágban, ha maros an é szre veheti, hogy ma sem más a hel yzet Gyűl öld el lens égede t!" ez a term észete s embe r ma- gatar tása, s hog y ebbő 1 me nnyi gono szsá g szárm ázik',' m ennyi igaz- ságta lans kelte ág tárna d, men nyi könny és pusz tulás f akad, azt ér zé- tik lölsé a m ásod ik vil ághá ború konc entr ációs t áborai és a gyű- aját gnek életű so k át kos gy űmöl cse, amel yet talán m i magú nk a s nkbe győzn n i s me gtapas ztal hattu nk. Gyűl Ölettél nem 1 ehet 1 e- i a rül, gon oszt, aki gyűl öl, m aga is a gonosz ság ha talmáb a ke- még szik akk or i s, ha a go noszs ágot gyű löli, é s jogo snak 1 át- le a gonoszt!" "Szeressétek e llenségeiteket, a gy űlö léte Jóvá 1 g yőzd mondj átok dást azokk al, ál azokra, akik titeket átkoznak, tegyetek jót k ti Isten hez aki tekét gyűlölnek, és könyörögje tek imádságban kért éppen a s azo, akik titeket üldöznek!" mo ndja Jézus. Ez etet nincs has zer : segíteni és jót tenni akkor is, ha abból nk, becsű less znu és ha nem fizetnek érte tiszte lettel vagy megrögni mások ja- vára akko el; áld ást mondani, és Istenhez könyö r i s, h a az a saját "érdekeinket" sér ti vagy semmissé 13

teszi sikereinket és eredményeinket, melyekhez ragaszkodni szoktunk. Ki volna ennek a szeretetnek inkább példája, mint maga Jézus. Ö nem fizetett gonosszal a gonoszért, nem válaszolt gyűlölettel a gyűlöletre, hanem áldást mondott, és vállalta a keresztet, melyet a gyűlölet és gonoszság ácsolt számára. Ez a szeretet a "több igazság", az a megtérés, amit Jézus az övéitől követel. Nem idealizmust hirdet Jézus, hanem azt a- karja, hogy ugyanazzal a szeretettel szeressük felebarátainkat, amellyel Isten és maga Jézus is szerette és szereti az övéit, szeret minket is. S ha összevetjük ezzel a szeretettel életünket, betokosodott magatartásunkat, amelyen a legjobb szándékkal és legnagyobb akaraterővel is sokszor alig-alig tudunk változtatni? bizony mélyen megszégyenülünk, és csak akkor érezzük Jézus hívásának az igazságát: "Térjetek meg!" De az is nyilvánvaló: ami megtérés tőlünk kitelik, az nem eredményez több igazságot. Ezért Jézus igéi tükörré is lesznek számunkra, melybe beletekintve, csak egyre világosabbá válik elveszett és a gonoszság hatalmába került ó-emberünk. Akkor látjuk meg, hogy tisztára Isten kegyelmére vagyunk utalva. De Jézus a Hegyi Beszédben nem azért tárja fel előttünk Isten szent és tökéletes akaratát, hogy belőle csak bűnös-elveszett voltunkat lássuk meg, és Isten könyörülő kegyelméért i- mádkozzunk, hanem még inkább azért, hogy igéjével is formálja bennünk az új embert, akinek van ereje ahhoz, hogy egyre inkább Jézus nyomdokába lépjen, és a jóval győzze le a gonoszt. (Megjegyzés: Dr. Karner Károly egy hosszabb előadás-sorozatot tartott a soproni gyülekezetben 1959. december 4. és 1960. március 4. között. Az itt közölt előadás a tizenkét előadás között sorrendben a tizen negyedik; a kezdő gondolataiban az előadó a korábban elhangzott előadásokra utal. Szerk.) 14

w T A N U L M Á N Y ifj. Fabiny Tibor A MEGÁLLAS SZIMBÓLUMA (Olvasónapló: Ordass Lajos Önéletrajzi írások.'*) "Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelői, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték ő előtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az ő nevét." Ma I. 3: I6. "talán éppen a csöndes hallgatásban szólal meg Isten a legvilágosabban" (15. oldal) Hogyan lehiet szólni arról, akiről három évtizede nem beszéltek, aki még csak tíz éve halott, s akit mégis egy nemzedék jobbára csak hallomásból vagy legfeljebb szüleinek szemlesütött pillantásából ismer, aki két évtizeden keresztül a hivatalos egyházvezetők számára neuralgikus pont, a vezetettek, a hazai félmilliónyi lutheránus közösség életében pedig tabu-téma lett; akit éppen negyven éve börtönbe zártak, akit éppen harminc éve másodszor is félreállítottak és véglegesen elhallgattattak, s aki ilyen körülmények között is engedelmesen hallgatott? Hallgatása Malakiás könyvét idézte fel fennem: "az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték ő előtte azoknak, a kik félik az Urat." Igen, egy hallgatás szívós csendjében számunkra is egy emlékkönyv íratott: az Önéletrajzi írások. E két vaskos kötet alapján szeretnék beszélni Ordass Lajos püspök személyéről. Nem arra vagyok hivatott, hogy a lelkipásztort, az igehirdetőt, a teológust, a püspököt, vagy akár az egyházpolitikust értékeljem vagy megítéljem. Mégis, örömmel és kötelességtudattal teszek eleget a f elí<érésnek, hogy beszéljek róla. Önéletrajza külföldön jelent meg és minden nehézség nélkül bejutott az országba: ott van sok lelkész és gyülekezeti tag könyvespolcán. Nyilvánosság elé került, tehát mindenkitiez szól, már nincsen illetéktelen olvasója, így én is elmondhatom a véleményemet. I^lindezt olvasónapló formájában teszem; e műfajban vállalhatom az esetleges elfogultság és szubjektivizmus hangját is. E műfaj nyelvén az emberről szólhatok és az emberről szólnom is kell, itt és most, emberkánt és emberi hangon. (Talán illő, hogy éppen itt, ebben a városban és ezen a helyen beszélek róla, hiszen éppen harminc éve annak, hogy 1958. március 28-án Ordass püspök váratlanul betoppant a Tolna-baranyai LMK ülésére, *) Elhangzott Szekszárdon, 1988. április 22-én, valamint a kiegészítéssel együtt az Ordass Lajos Baráti Kör alakuló ülésén Budapesten, 1989. március 18-án. 15

Káldy esperes és a jelenlévő állami emberek nem kis meglepetésére. A végső trónfosztás már nagyon a levegőben volt: alig három hónap volt hátra...) Személyes emlékekkel kezdeném. Életében kétszer találkoztam vele: 1975 és 1977 nyarán, először az öcsémmel együtt, másodszor egyedül voltam a lakásán. Mindkét alkalommal az az angliai "Mária néni" küldött el hozzá bennünket, akinek számos hazai lelkészcsalád kimondhatatlan hálával tartozik. Mária nénitől magnókazettát hoztunk neki és lejátszottak a szalagra mondott angol nyelvű áldást. Az első látogatáskor én húsz éves voltam, az öcsém tizenhat. Mindketten hosszúhajú, farmernadrágos, mai gyerekek. Úgy rémlik, az izlandi fordításáról kérdeztem. A verstant, mondotta, csak öregkorában tanulta meg, hiszen még fiatalon sem írt szerelmes verseket. A második hasonló célú rövid találkozásunk még jobban megmaradt bennem. Felesége akkor is a nappaliba kísért, majd Ordass püspök nemsokára belépett. Lassan ás méltóságteljesen. "Isten hozott. Fiam!" köszöntött, aztán hosszasan hallgatott, s e hallgatásban nekem valamiképpen beszédkényszerem támadt. Azt hiszem, a készülő szakdolgozatomról meséltem neki. Én gyorsan hadartam és sokat fecsegtem, ő lassan beszélt és keveset mondott. Neki súlya volt, én pedig úgy éreztem: pehelykönnyű vagyok. Egy esztendővel később újsághír értesített a haláláról. Pár nap múlva lakásunkon csörgött a telefon. A szüleim, ha jól emlékszem, külföldön voltak, a kagylót a húgom vette fel. A vonal másik végén egy jólismert hang beszélt. Csak azt üzente, hogy édesapám ne menjen el Ordass temetésére, mert lesz majd ott hivatalos egyházi delegáció. Szólunk először Ordass írásainak megjelentetéséről! A három lila kötet a berni Európai Protestáns Szabadegyetem kiadásában látott napvilágot. Az első, ami a Válogatott írások címet viseli, 1982-ben jelent meg, Ordass Lajos prédikációit és beszédeit tartalmazza. Az Önéletrajzi írások első kötete 1984 decemberében hagyta el a nyomdát: ez a "Nagy idők kis tükre" című életrajzi írások első három részét fogja egybe a kezdetektől 195n-ig. Sokunk számára meglepetést jelentett, amikor 1987 tavaszán kijött még egy, vastagabb kötet. Önéletrajzi írások, folytatás címen. Mindhárom kötetet Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész gondozta, 6 írta mindegyikhez az utószót; az akkurátus és nagyszabású jegyzetapparátus elkészítésével derekas filológiai munkát végzett. A második rész szerkezete 16

*? irodalmi, pontosabban fogalmazva, "narratológiai" szempontból is rendkívül figyelemreméltó alkotás: az elbeszélés ezentúl már drámára emlékeztető dialógusok formájában történik; de ennél is izgalmasabb, hogy a könyv egyúttal önmaga történetét is tartalmazza, ugyanis az utolsó fejezetben éles pillanatképet kapunk a hetvenes évek egyházvezetőinek hisztérikus reakciójáról, amit körükben a kézirat külföldre kerülése váltott ki. Ilyen jó "meta-regénnyel" csak a modern próza legjobb mestereinél találkozunk. Nem tudom, hogy a könyv másokra milyen hatást gyakorolt, a saját spontán reakcióimról viszont hitelesen beszámolhatok. Az első kötet elolvasása után, 1985 januárjában a következő pár sort vetettem papírra: "Lajos bácsi önéletrajza. Az abszolút, sziklaszilárd becsület. Az utolsó hiteles és egyenes szó... olyan mélykeresztyén emberi értéket képviselt, amire ma leginkább szükség van. Világos immár: az ő hiányától beteg és szenved a lefejezett egyház. Csakis az ö szelleméből születhet újra népünk. Ö hű maradt, bár mindenki otthagyta... Anélkül, hogy bálványt faragnánk belőle, emberi példáját kell magunkévá tennünk. Öröksége olyan lelki erő, ami egy reformáció fedezete lehet." Tavaly tavasszal a második kötetet is elolvastam, és a katartikus hatás akkor sem maradt el, benyomásom tovább erősödött. Az elmúlt évtizedekben a szószékekről, az egyházi sajtóban olyannyi hangos és demagóg szólamot hallottunk, hogy ezekről még valódi ismeret és tájékozottság hiányában, csupán becsületérzékünk, józan eszünk, szimatunk és hallásunk alapján ÍK gyaníthattuk, hogy hamis. Ordass hangja viszont messziről és mélyről jön, lassan és tagoltan szól. Megrendülünk, mert a rikácsoló hangzavar után e tisztaságot üdítőnek érezzük, csupán azért, mert igaz, hiteles, emberi szó. Miért? Mert nines benne ravaszság. Sem taktika, sem praktika, sem politika. De hiányzik belőle még a retorika is. Semmi sem áll távolabb tőle, mint az érzelgősség hangja, nem akar meggyőzni senkit sem a maga igazáról, voltaképpen nem is ő beszél, hanem az apró események, a konkrét tények, a száraz faktumok, vagyis az igazság a maga könyörtelen és szánalomraméltó egyszerűségében, kiszolgáltatottságában és mezítelenségében. De ebben az igénytelenségben és látszólagos gyengeségben hatalmas erő feszül. A tények súlyosak, így magukért beszélnek, a tanú pedig szívós szorgalommal lejegyzi és az emlékezet számára megörökíti őket. Minden egyes fontos beszélgetés után pro memoria-kat készít, élő magnetofonként mindent rögzít. De Ordass nemcsak hallgatott. Nemcsak a csend, hanem a szó erejével is beszélt. Akkor, olyan időben, amikor a szó még érvénnyel bírt, amikor még nem veszítette el hitelét és becsületét. Olyan ember volt, aki 1945 után meglepődik azon, hogy felelős pozíciót vállaló emberek "a hazugságot szemrebbenés nélkül alkalmazzák," aki 1956 után megdöbben azon, hogy "kétlelkű" emberek között van, akik "nyilvános fölszólalásukban mást mondanak, mint magános beszélgetések során" (699). 17

Mindennek ellenére ő "kertelés nélkül, őszinteséggel" beszél. Nem akkor mond el dolgokat, amikor a legjobb, legkedvezőbb lehetőség adódik erre, hanem akkor, amikor mondania kell, amikor ki kell mondania a szót, az igazságot. Furcsa és bolond magatartás ez a világban. Milton Sátánja a Visszanyert paradicsomban éppen az ellenkező "bölcsességgel" kísérti Krisztust: "Each act is rightliest done, Not when it must, but when it may be best" (4,475-6) "Nem akkor legszerencsésebb a tett, amikor "kell", hanem amikor "megy". Drdass éppen fordítva cselekedett: 1944. március 19-én, a német megszállás napján családi nevét a német Wolf-ról Ordassra magyarosította. Az egyház vitorlásának irányítása közben elsősorban sohasem a szél vagy az ár erejének engedelmeskedett, mégcsak nem is a biofizika törvényére hallgatott, hanem olyan irányba igyekezett menni, amilyen irányba lelkiismerete és meggyőződése szerint mennie kellett. Id eje mar ann ak, ho gy ve gre e létén ek es emeny eiről, pályája alakul ásáról, a m ágassá gokró 1 és a mél ysége kről szólj ak terén egy mészét esen a rend elkezé semre álló önéi etra j za al apján Wo If La jos Bá cskába n, - a mai Jugo szláv ia te rület Torzsa nevű falub an szü letet t 1901. fe bruár 6-án Apj a, W olf Arthur, a F elvidé kről D él-ma gyaro rszág ra vá ndoro It ká ntor tanínya. tó, éd esany ja Ste inmetz Paul a, dé Ividé ki né met c salad leá Az Újv idék (Növi Sad) m ellet ti To rzsa (Savi na Se lo) 1 akós ságát valósz ínűle g II. József tele pítet te át Pfal z vid ékérő 1. A z ele- mi isk ola e Iső öt osztá lyát szülő f aluj ában végzi, maj d Új verbá- szón k ezdi meg gi mnáziu mi ta nulmá nyait, ame lyet Bonyh ádon foly- sről tat. I tt is érett ségizi k. 1920-ba n a P ozson yból és Ep érje Budape stre menekí tett E vangé likus Teol ógiai Akad émiár a ir atkoa zik be, de párhuz amosan magy art é s tör ténel met i s hal Igat Budape stre áttele pített Pozs onyi egyet emen. 1922-23-b an H allé- ba ker ül ös ztöndí jjal, s teo lógia i tan ulmán yait 1924-ben feje- zi be az ek kor má r Sopr ónban műkő dó te ológi ai fa kultá son. Még ugyané bben az évb en Raf fay S ándor püsp ök av atja leik essz é, aki er re az ünnep re e s zavak ra ad ja kö Icsön neki tart alék Lut- her-ka bátjá t: "Ve dd föl ezt a kab átot, háth a püs pök 1 esz belő- led." Segédle Ikészi szolgálatát Hartán kezdi meg, majd Mezőberényben fol ytatja, 1927-ben rövid Időre a Deák térre kerül. Ebn valósul meg régi álma: édesapja áldozatvál- ben az észt endőbe lalása megt eremti svédországi útjának anyagi feltételeit. Lundés Bppsalában tanul. Hazatérése után átmene- ban, Stockh óimban tileg Soltv adkert en, majd újra a Deák téren segédlelkész. Debdapesten katonai, majd kerületi missziós lel- recenben, m ajd Bu késznek nev ezik k i. 1929-ben feleségül veszi Kirner Irént. Háermek születik, egy korán zasságukból öt gy meghal. 18

19

nyelmetlenné vált né gy evs zázado s epu letét kell á tépíten i, hagának nem a félelme tes ára dással szemb en vé delme zni kel 1 a drá tartott érték eket (256-7). Ennek szel leméb en Orda SS az e gyre erősödő nyoma s ellen ére se m haji andó elcsa pni a r égi fel ügyelöket, és bár mennyir e is f enyege tik: nem ó hajt le mondani. Makacsul elle nségei szerin t "mer evén" ra gaszkod ik az e Iveigye. hez. A három püspök közül az isk ola e gyedü 1 Ordas s szívű A Turóczy-von al szer int az iskol a nem tart ozik az egyház teskap: téhez. Pattan ásig fe szült a hely zet. Ordas s ultim átumot vagy lemond s zeptemb er 8-á ig, va gy le tartó ztatják. A hat áridő előtt két nap pal még egy u tolsó kísér tés: családj ával eg yütt külföldre táv ózhat, Nem ké r gond olkod ási i dőt: a börtönt váesen lasztja. Éjsz aka vis zik a Csókon ai ut cába. A szeg yentelj megrendezett koncepc iós ki rakatp er: " a dol lársegé ly beje lentéz utol sének szándék OS elmu lasztá sa." K étévi fogh ázra ít élik. A só szó jogán elmondó tt bes zéde ( 348-350) a z ártat lan emb ér megdöbbentő e rejű bi zonysá gtétel e. A halig atóságb an gyor sírásengedi, sal lejegyezte k. Megg yőződé se és tiszt a lel kiismer ete meg hogy a megalá ztatáso k köze pette emelt főve 1 járjo n. Késő bb ezt így summázza: "az a meggyő ződés alakú It ki bennem. hogy Isten azért parancs olt el a püsp üki sz olgál atra, hogy á Italam mondről hassa ki azt a szót, amely et az evang éliku s egyhá z részé szükségesnek látott elmoda ni" (330). Ordas s püspö k, Radv án szky "felügyelő és Vargha Sándor főtit kár m ögött ja bezárul, o a gyűj tőfoghá z ajtaennek dakint pedig gúnyos cikk ek és tok jel meg "az evang röpira élikus egyház valut ázó é s sik vezetői len. Két hóna kasztó " elyház ppal a letart megköti az E óztatá s utá n az s az eg állam é gyezmén yt. A Csillag-börtö gyűjtő f oghá zból a szege Ordass di nbe, ma jd Vá val közös zár cra ke rül. Római kus pap katoli társaiét. kába cs ukják, Egy idő múlva kende rf oná sra k ítik ők ényszer azonnal szaba Turócz y felk eresi a bör tönbe zli, ho n és kö Bibliájából a donbocs átják, ha le mond. Gond i időt gy olkodás déséhez és a bebört önzött Silás tört éneté sa. Meg kér. t olvas börtönben és lelkiis méreté hez hű séges dönt : marad győzőa ést hoz társaitól meg nem mon d le. Amikor a be szelő szatér, ről vis hogy megállha tudja, hogy t papztak, ávollé te al att ő k azért imádko (361). A bőrt sson és a lel kiisme rétét a sé relemtő 1 megóv hassa puritánsággal önben B enjami n Fran klinr a eml ékeztet ő prote stáns jelekkel a zá tíz na pirend i pont ot vé s fel magána k gyors írási 2. Egy mondat rkaajtó sötét zöld 0 lajfe stéké re: 1 Angol á hítat; házi énekek; útrava ló; 3. Akikk el az úton találk óztam; 4. Egy- úton; 8. Szép 5. Győr sírás; 6. Tr éf ák; 7. G yülekez eti lát ogató- rácsonyán kat irodalo m; 9. Népdal ok; 10. Sv éd áhít at. 1949. kas szü- letését. Közö olikus paptár saival együ tt ün nepeli Krisztii 2:1-20 alapja sen éne kelnek és ig ét is olva snak, 0 rdass L ukács is elítéli. 1 n prédi kál. 1950. á prili s 1-én az e gyházi bíróság dő hat észten 950. má jus 30 -án sz abadu 1 Vác ott. Az elköve tkezenig még a püspöki lak dőt tel jes el sziget eltsé gben tölti, Egy ide lenebbé válik ásban v an a P uskin utcáb an, d e ez eg yre kén yelmetárvány utcába. Feles. Papja i kerü lik. N emsok ára á tköltöz nek a M Közben gyerme égével eg> ütt sálat, kes ztyűt és ken dőt köt nek. keket n évelne k. Pas sioel mélke déseket ír, és hason- 20

lókat fordít izlandi nyelvből. Ezijciőtájt születik meg önéletrajzi írásainak első része. Ordassf" La jos püspök életének első drámai szakasza ezzel lezárul. A leltár: szépen felfelé ívelő egyenes pálya, három év püspöki szolgálat, két esztendő börtön és hat év szilencium. A második felvonás hat évvel később, 195é-ban kezdődik. E második szakaszban most megelőlegezzük a leltárt: majdnem két esztendő püspöki szolgálat, ezt követően pedig két évtized szilencium. Erről a két esztendőről a drámai dialógus formájában megírt második kötetből értesülhetünk. 1956 nyarán élénkülni kezdenek az események. A XX. kongresszust követő oldódáson túl volt egy másik tényező is, amely szerepet játszott abban, hogy Ordass Márvány utcai lakásának ajtaján bejelentéssel vagy bejelentés nélkül egyre gyakrabban kopogtatnak az egyház és az állam hivatalos vezetői. Dezséry László és Vető Lajos püspökök, továbbá Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke sorra adják egymásnak a kilincset. A nyugtalanságot okozó tényező az, hogy augusztusban lesz az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának a tanácskozása Galyatetőn. A neves egyházi vezetők minden bizonnyal találkozni akarnak majd a Lutheránus Világszövetség 1947-ben megválasztott alelnökével, Ordass börtönviselt püspökkel. A kérdés, ami izgatja őket: hogyan nyilatkozik majd Ordass az egyház jelenlegi állapotáról, a vezetőkről és nem utolsósorban saját helyzetéről. Ordass az ÁEH elnökkel a kölcsönösen előzékeny hangon folytatott beszélgetések alkalmával saját sorsát, jövőjét, esetleges rehabilitálását sohasem választja el az 1950- ben elítélt és a gyülekezetből elmozdított Kéken András és Kendeh György lelkészek rehabilitációjától. A Lutheránus Világszövetség vezetői, Hanns Lilje elnök és Lund-Quist főtitkár valóban megérkeznek a Márvány utcába, sőt a galyatetői konferenciát többször is megszakítva Budapestre utaznak Ordass püspökhöz látogatóba. Ordass és az egyház jövőjéről beszélnek. Itt hangzik el Hanns Lilje szájából az a gondolat, amiből az esszém címét is választottam: "A te megállásod a nyugati világ számára a kerestyén megállás szimbólumává lett." E kép és a szimbólum értelmezésére mondanivalóm vége felé majd még visszatérek. A külföldi egyházi vezetők, az állam és Ordass már a rehabilitációról beszélnek. Ám a vendégek távozását nem követik igazán gyors tettek. Ordass rehabilitációját véleményem szerint az alsópapság körében megélénkült nyárvégi és koraöszi mozgolódások is elősegítették. Augusztus utolsó napjaiban az evangélium és az ébredés ügyét szolgáló lelkészek és jóbarátok találkozót rendeznek Nagybaráton: Csepregi Béla, Danhauser László, Fabiny Tibor, Józsa Márton, Kajos János, 21

} Kovács Géza, Laborczi Zoltán, Lupták Gyula, Smidéliusz Ernő, Veöreös Imre és Zászkaliczky Pál. A találkozó résztvevői közös nyilatkozatot is fogalmaznak az elhanyagolt evangelizáció ügyében, a szöveget majd a Lelkipásztor októberi száma közli. A hatodik pont azt hangsúlyozza, hogy az egyház megújulásához elengedhetetlenül szükséges egy "széleskörű egyházi önvizsgálat, bűnbánattartás és tisztulási folyamat az utóbbi évek hibái tekintetében" (408). Foton két héttel később már jóval nagyobbszabású, nem kis vihart kavaró országos lelkészi konferenciák zajlanak, s már nyílt összeütközés robban ki a lelkészek egy csoportja és Dezséry László között. Most már az állami vezetés több oldalról is kényszerített helyzetben érzi magát: október 6-án, az aradi vértanúk és Rajk László temetése napján végre hivatalosan rehabilitálják Ordasst. Két nappal később, "az államhatalom intézkedései után kullogva," az Egyetemes Egyház törvényszéke is kimondja a püspök teljes rehajiilitáció ját. Ordass október 14- én prédikál először a budahegyvidéki gyülekezetben. A megállapodások értelmében október 24-én kezdte volna meg előadásait a skandináviai Luther-kutatásokról az Evangélikus Teológiai Akadémián. A felgyorsult történelem azonban módosítja a terveket. Hogyan is tért vissza Ordass a püspöki székbe? E kérdés körül a közelmúltban szomorú vita pattant ki. A tények a következők: az ÁEH elnöke már október 23-án jelentkezik Ordassnál és kéri hivatalbalépését, Dezséry 25-én közli lemondását Mihályfi Ernővel telefonon, majd 30-án meg is írja lemondólevelét. Ordass ezekről a napokról így emlékezik: "1956. október 30-án Dezséry László lemondott törvénytelen püspöki tisztségéről. Mivel elmozdításomnak nem volt törvényes alapja azt most már rehabilitálásom egyházi és állami okmányai is bizonyították és mivel az egyházi élet irányítását sürgősen kézbe kellett venni, ezért elhatároztam, hogy október 31-én, a reformáció ünnepén istentisztelet és úrvacsoraszolgálat végzésével visszatérek püspöki székembe. Ezt a szolgálatomat a Deák téri templomban tartottam meg" (570-2). Másnap, november 1-én történik a hivatalátvétel. Ezen a napon Vető Lajos püspök is lemond. (Itt egy pillanatra megállok. A szöveggondozó jóvoltából a jegyzetekben olvashatjuk Dezséry, Vető, valamint Péter János református püspök lemondólevelét. Ha a három szöveg tónusát, szóhasználatát, etikáját összehasonlítjuk, szomorúan kell megállapítanunk, hogy még mindig Péter Jánosé a legkevésbé következetlen, elvtelen és gyáva. Dezséry így ír: "az egész magyar nép szenvedésének, a nemzeti nyomorúság után a nemzeti függetlenség biztos reményének fénye ragyog be most mindent." Vető meg így kezdi: "Magyar népünk, különösen hős ifjúságunk világraszóló dicsőséges küzdelmében leverte magáról a bilincseket, s most függetlenül és szabadon rendezi hazánk ügyeit" (570 és 573). Ismervén elő- és utóéletüket, szavaikhoz nem fűzök kommentárt. ) 22

Itt az ideje, hogy megemlítsük a Mindszenty-kérdést. Ordasst már 1948-ban is az "evangélikus Mindszenty"-nek nevezték, és 1956 után kettőjük kapcsán egyenesen "ellenforradalmi összeesküvésről" beszéltek. Tény, hogy Grdass Mindszenty kérésére találkozik a kiszabadított hercegprímással, de a látogatás már a várakozó sokaság miatt is protokolláris jellegű és mindössze néhány percig tart. Tény az is,hogy a Szabad Kossuth Rádió november 1-én megszólaltatja a törtnelmi egyházak képviselőit, Mindszentyt, Ravaszt és Ordasst. Ám ha figyelmesen elolvassuk Drdass magyar, angol, német és svéd nyelven elmondott rádidszózatát, észrevehetjük, hogy a beszéd tartalma határozottan egyházias és nem politikus. A magyar ifjúsághoz és a külföldi hittestvérekhez szól. A nyugattól gyógyszert és segítséget kér. Ordass november 3-án az elérhető lelkészek és a teológiai tanárok számára értekezletet tart, ahol elhatározzák, hogy a lemondott Vető helyére Túróczy Zoltánt hívják viszsza, továbbá új embereket neveznek ki a legfontosabb beosztásokba (sajtóosztály, Evangélikus Élet szerkesztése, stb.). Később sokszor nevezték ezt az alkalmat az "Ordass-klikk összeesküvésének". A jegyzőkönyv elolvasásakor engem leginkább az hatott meg, hogy a jelenlévők (Kéken, Schulek, Scholz) legfontosabb "ügye" az volt, miképp nyújthatnának segítséget az állítólag fogvatartott ÁEH elnöknek, Horváth Jánosnak. A megújított egyházvezetés november 4-ének sorsfordító eseményét még nem érzi a bőrén. Novemberben Ordass lelkészt avat, s újra tárgyalásokat kezd még mindig a kölcsönös megbecsülés hangján Horváth Jánossal. Érdemes idéznünk azt, amit Havasi Kálmán lelkészavatásakor az életkereszténységről prédikál: "Ma, amikor a szó olyan végzetesen hitelvesztetté vált, nagyon erősen szeretném hangsúlyozni, hogy Jézus ezt nemcsak mondotta, hanem élte..." Az egyház egyelőre még teljes szabadságot élvez. Érdemes lenne alaposan átnéznünk e rövid korszaknak az egyházi sajtótermékeit, különösen az Evangélikus Életet és a Lelkipásztort. A cikkek és tanulmányok nemcsak a hanghordozásban különböznek a megelőző és a következő korszakétól, de a teológia és a tudomány tisztasága is kiemelkedően magas színvonalat eredményezett (687-688). Amíg az egyházi élet benső virágzását éli, kívülről egyre erösebben jelentkeznek a nyugtalanító jelek. 1957 márciusában megjelenik a 22. számú törvényerejű rendelet. Bár az 1948-ás Egyezmény biztosította az egyház autonómiáját, az 57/22. sz. rendelet értelmében az egyházi vezetők kinevezéséhez az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. Horváth a rendelet megjelenésének napján felhívja Ordasst, és közli, hogy az evangélikus egyházban "e tekintetben rend van." Közben napirenden van a LVSZ minneapolisi 1957. évi nagygyűlése, s a kérdés, hogy kit küldjenek delegátusként. Az állami vezetésnek már nem mindegy,hogy kik lesznek a kiutazó személyek. Számomra az Önéletrajzi írások folytatása azért okozott meglepetést, mert azt vettem észre, hogy Ordass második püspöki periódusában több esetben is másképpen cselekedett, mint 23