7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Hasonló dokumentumok
6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)

5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI

Ásványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?

5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok

3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI

ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

ÉRCEK ércnek ércásványok

Ásványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok

Almandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI

3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Kristályos szilárd anyagok

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet

Ásvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Ásvány- és kzettan. Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei. Bidló A.: Ásvány- és kzettan

10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI


6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

... Dátum:... (olvasható név)

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

2. csoport: Alkáliföldfémek

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

Ásványtani alapismeretek

6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Koordinációs vegyületek (komplexek)

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

6. Melyik az az erős oxidáló- és vízelvonó szer, amely a szerves vegyületeket is roncsolja?

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

American Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI

Kémia OKTV döntő forduló I. kategória, 1. feladat Budapest, április 9.

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Az ötvözet a fémek szilárd oldata, ami a következő anyagokból tevődik össze:

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK

KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL március 3.

Törökbálinti Homokkő: millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Minőségi kémiai analízis

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat

Átírás:

7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs számú ionrácsok az uralkodók, míg a közepes koordinációs számú, kovalens kötéseket tartalmazó, illetve kis koordinációs számú molekularácsú oxidok ritkábbak. Az összetett oxidokban két vagy több kation található. Ezekben a kationok koordinációs száma lehet azonos, de lehet különbözı is. Az oxidok a szulfidokhoz képest jobbára tömöttebb rácsszerkezetet építenek föl, ami a kémiai és fizikai tulajdonságokban kifejezésre jut: nagyobb keménység, magasabb olvadáspont, kisebb oldhatóság.

Oxidok Az oxidok csoportosítása a fém/kation : oxigén arányt követi. Jelenleg kb. 450 oxid és rokon vegyületet ismerünk a természetben. Egyesek igen gyakoriak, mint a kvarc. Legnagyobb mennyiségben a földkéregben találhatók, átlagos mennyiségüket 17 %-ra becsülik (ebbıl azonban kb. 13% esik a kvarcra). Gazdasági és történeti szempontból fontos ásványok tartoznak az oxidok közé. A vas, mangán, króm, ón, titán, alumínium és az urán döntı részét oxidokból nyerik ki. Sok oxid ismert a drágakövek világában is. De gondoljunk a jégre, hiszen az szintén ásvány és az oxidok közé tartozik.

Spinell MgAl 2 O 4 ; köbös Néhány fontos oxid fontos kızetalkotó (magmás, üledékes) megbecsült drágakı Magnetit Fe 2+ Fe 3+ 2 O 4 ; köbös gyakori kızetalkotó (magmás, metamorf üledékes), fontos érce a vasnak, ferromágneses sajátságú

Korund - Al 2 O 3 ; trigonális Néhány fontos oxid fontos kızetalkotó (metamorf, üledékes) nagy keménység és kémiai stabilitás, drágakıváltozatok: (rubin, zafir)

Néhány fontos oxid Hematit - Fe 2 O 3 ; trigonális fontos kızetalkotó (magmás, metamorf, üledékes) a vas fontos ércásványa, pora korábban fontos festékföld volt Ilmenit - FeTiO 3 ; trigonális fontos kızetalkotó (magmás, üledékes), a titán ércásványa

Néhány fontos oxid Rutil - TiO 2, tetragonális gyakori kızetalkotó (magmás, metamorf, üledékes), nagy keménység, kémiai stabilitás, a titán fontos ércásványa, fehér festék alapanyaga Piroluzit - MnO 2, tetragonális a mangán legfontosabb ércásványa, leginkább üledékes eredető, pora kedvelt festékföld volt

A földkéreg legfontosabb oxidja: kvarc Kvarc - SiO 2 ; trigonális, hexagonális Tridimit - SiO 2 ; monoklin, rombos Cristobalit - SiO 2 ; tetragonális, köbös az egyik leggyakoribb kızetalkotó (magmás, metamorf, üledékes), 7-es keménység, nagy kémiai stabilitás, nem hasad sokféle szín- és alakváltozat (drágakövek), változatos felhasználás: üvegipar, építıipar, kohászat, elektronikai és optikai ipar, tőzállóanyagipar, korábban eszközkészítés (kıkorszakok) SiO 2 módosulatok stabilitási tartományai

A földkéreg legfontosabb oxidja: kvarc formák, ikrek, jól kristályos változatok ametiszt rózsakvarc füstkvarc

kalcedon- és jáspisfélék Mikrokristályos kvarcváltozatok

Egy rövid távon rendezett szerkezető és amorf ásvány: opál Opál - SiO 2. nh 2 O amorf vagy rövid távon rendezett szerkezető kagylós törés, változó víztartalom, felszínközeli képzıdés (magmás, üledékes eredet)

Hidroxidok, oxid-hidroxidok A hidroxidokban a hidroxil-csoport egyedül vagy az oxigénnel együtt tölti be az anionhelyeket. Szerkezetük jelentısen különbözik az oxidokétól. Az OH-ionok koordinációs száma leginkább 3-as vagy 6-os és zömmel rétegrácsos felépítést eredményez. A hidroxidok sokkal kevéssé stabil vegyületek, mint az oxidok. A rétegrácsokban a rétegek között gyenge van der Waals kötés vagy hidrogénkötés van. Jellemzı a hidroxidokra: kristályok táblás, lemezes termete, a rétegekkel párhuzamos kiváló hasadás és kis keménység. Legtöbbször a felszín közelben vagy a felszínen képzıdnek, mállási folyamatok során. Az alumínium, vas, mangán fontos ércásványai tartoznak közéjük.

A leggyakoribb vas-oxid-hidroxid: goethit Goethit - α-feo(oh); rombos roppant elterjedt kızetalkotó, a felszínen minden vastartalmú ásvány döntıen goethitté (vagy rosszul kristályos vas-oxiddá) mállik el, a vas évezredek óta felhasznált ércásványa, porát festékföldként hasznosítják.

Gyakori alumínium-hidroxidok Gibbsit - γ-al(oh) 3 ; monoklin a felszínen más Al-tartalmú ásványokból gyakran képzıdik; kristályai mindig szubmikroszkopikus méretőek, a bauxit fontos ércásványa Böhmit - γ-alo(oh); rombos a bauxit legfontosabb ércásványa, kristályai mikroszkopikus méretőek

Környezetünkben képzıdı oxidok, hidroxidok Sokszor rövid távon rendezett szerkezetőek vagy amorfak; nagy fajlagos felülettel, nagy adszorpciós képességgel rendelkeznek Fe-oxidok Al-oxidok Fe-Mn-oxidok Fe-oxidok

Karbonátok A karbonátokra a CO 3 összetett anion jelenléte jellemzı. A karbonát anionban lévı kötések sokkal erısebbek, mint a szerkezetben lévı többi kötéstípus. A karbonát anion legtöbbször közepes vagy nagy ionrádiuszú, két vegyértékő kationokkal (Ca, Mg, Fe, Mn, Pb, Ba, Sr) kapcsolódik össze. A kisebb ionmérető fémek karbonátokban ritkábbak, és általában más fémekkel együtt épülnek be a szerkezetbe. kalcit rácsa és hasadása

Karbonátok A vízmentes, vízben nem oldódó karbonátok 3 5 közötti keménységőek. A vízben fıként az OH-csoportot tartalmazó, vagy a víztartalmú karbonátok oldódnak. Hidrogén-ion jelenlétében a karbonátok instabilakká válnak és elbomlanak (pl. sósavban pezsgéssel oldódnak). A karbonátok a földkéreg felsı zónáiban, illetve a Föld felszínén elterjedt ásványok. Karbonátokból áll számos igen elterjedt üledékes (pl. mészkı, márga, dolomit) és metamorf (márvány) kızet. Jelenleg kb. 200 karbonátásványt ismerünk. Gyakoriságuk és gazdasági jelentıségük miatt a kalcit-, az aragonit- és a dolomit-csoport ásványai a legfontosabbak. A karbonátokat a víztartalom, illetve a pótanionok hiánya vagy jelenléte alapján csoportosítjuk.

A leggyakoribb karbonát: kalcit Kalcit - CaCO 3 ; trigonális a leggyakoribb kızetalkotó karbonát (magmás, üledékes, metamorf), romboéder szerinti kitőnı hasadás, közepes keménység, savakkal szembeni instabilitás, változatos felhasználás: építıipar, mész- és cementgyártás, kohászat, cukoripar, talajjavítás, festékipar, díszítıkıipar

A kalcit formai változatossága

Sziderit - FeCO 3 ; trigonális Néhány fontos karbonát gyakori kızetalkotó (magmás, üledékes); a vas egyik ércásványa, barna szín, romboéder szerint kitőnı hasadás Magnezit - MgCO 3 ; trigonális a magnézium legfontosabb ércásványa, tőzállóipar, építıanyagipar (speciális cementek)

Dolomit - CaMg(CO 3 ) 2 ; trigonális Néhány fontos karbonát gyakori üledékes kızetalkotó, közepes keménység, savakkal szemben instabilitás, romboéder szerinti kitőnı hasadás, Kohászati adalék, tőzállóanyag-ipar, talajjavítás, vegyipar

Aragonit - CaCO 3 ; rombos Néhány fontos karbonát üledékes, ritkábban magmás, metamorf kızetalkotó, közepes keménység, savakkal szemben instabilitás, nem jó a hasadása (ellentétben a kalcittal)

Malachit - Cu 2 (CO 3 )(OH) 2 ; monoklin rézérctelepek oxidációs zónája, zöld, közepes keménység, a réz ércásványa, pora korábban fontos festékföld volt, díszítıkı Néhány fontos karbonát Azurit - Cu 3 (CO 3 ) 2 (OH) 2 ; monoklin rézérctelepek oxidációs zónája, kék, közepes keménység, a réz ércásványa, pora korábban fontos festékföld volt

Környezetünkben képzıdı karbonátok