A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a hospice ellátást ezekre a kérdésekre kereste a választ az a kutatás, amelyet a most 20 éves fennállását ünneplő Magyar Hospice Alapítvány végeztetett el. A hospice igazi sikertörténete a magyar civil szférának, de a rászorulók jelentős részének még mindig nincs elegendő információjuk a hospice ellátás valódi tartalmáról. Egy olyan teljes körű és magas szintű egészségügyi ellátásról van ugyanis szó, amely egyszerre enyhíti a tüneteket, csillapítja a fájdalmat és ad pszichés támogatást. Számunkra a legnagyobb kihívás, hogy miként tudnánk az orvostársadalom körében, rajtuk keresztül pedig az egész társadalomban a hospice ismertségét növelni. mondta sajtótájékoztatóján dr. Muszbek Katalin a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója. A gyógyíthatatlan betegség a mindennapokban Az ezer fős reprezentatív felmérés szerint a magyar családok közel felében (46 százalékában) fordult már elő gyógyíthatatlan betegség. Ez a szám is mutatja, hogy a magyar társadalmat mélyen átható problémáról van szó. Arra, hogy gyógyíthatatlan betegség esetén milyen körülmények között szeretne meghalni. Saját bevallása szerint a magyarok 55 százaléka soha, 32 százaléka ritkán, míg 13 százaléka gyakran szokott gondolni.
Hol töltenénk életünk utolsó szakaszát? A magyarok kétharmada, ha gyógyíthatatlan betegsége lenne, akkor élete utolsó szakaszát családja, szerettei körében szeretné eltölteni. Minden ötödik megkérdezett fájdalomcsillapítást és lelki gondozást egyaránt nyújtó szakintézményben töltené élete utolsó időszakát, míg a válaszadók 14 százaléka a kórházat választaná. Ez az adatsor is jól mutatja, az otthonápolás fontosságát, amely a hospice ellátás talán legfontosabb egészségügyi szolgáltatása.
Azok között, akik életük utolsó szakaszát otthon, családi körben szeretnék tölteni felülreprezentáltak a nem megyei jogú városban élők és a maximum 8 általánost végzettek, míg alulreprezentáltak a megyeszékhelyen élők és a budapestiek. A fájdalomcsillapítást és lelki gondozást egyaránt nyújtó szakintézményt az átlagosnál jobban preferálják a megyeszékhelyen élők, a budapestiek, a nők és a diplomások, míg az átlagnál kevésbé tartják kívánatosnak ezt a lehetőséget a nem megyei jogú városban élők, a községben élők, a férfiak, a maximum 8 általánost végzettek és az idősek. Életük utolsó szakaszát az átlagosnál nagyobb arányban töltenék kórházban a budapestiek, a férfiak, az idősek (65 év felettiek) és az idős középkorúak (46-65). Ezt a megoldást az átlagosnál kevésbé szeretnék választani a megyeszékhelyen élők, a nők és a fiatal középkorúak (31-45 évesek) Mitől félünk leginkább a gyógyíthatatlan betegségekkel kapcsolatban? A magyarok leginkább a szeretteik elvesztésétől félnének, ha kiderülne, hogy gyógyíthatatlan betegségük van. Szintén sokan aggódnak amiatt, hogy mások terhére lesznek, illetve, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A megkérdezettek 62 százaléka a fájdalomtól is fél, míg a válaszadók fele a betegsége miatti folyamatos sajnálkozástól is tart. Az emberek több mint egyötöde fél, 60 százaléka nagyon fél szerettei elvesztésétől, közöttük felülreprezentáltak a nők, míg alulreprezentáltak a férfiak, a diplomások, a fiatalok és a budapestiek. A magyarok negyede fél 45 százaléka nagyon fél attól, hogy mások terhére lesz betegsége esetén, köztük felülreprezentáltak a nők, míg alulreprezentáltak a férfiak és a fiatalok
A megkérdezettek több mint negyede fél, közel kétötöde nagyon fél a betegség miatti kiszolgáltatottságtól. Köztük arányaiban többen vannak a nők, az idős középkorúak, míg kevesebben a megyeszékhelyen élők, a férfiak és a fiatalok. A magyarok több mint egynegyede fél, több mint egyharmada nagyon fél a betegséggel járó fájdalomtól, köztük felülreprezentáltak a nők, a maximum 8 általánost végzettek, míg alulreprezentáltak a diplomások, a férfiak, fiatal középkorúak (31-45 évesek) és a fiatalok (18-30 évesek). Környezetük folyamatos sajnálata az emberek egyötödét tölti el félelemmel, míg 28 százalékuk nagyon fél ettől. Azok között, akik nagyon félnek a kiszolgáltatottságtól felülreprezentáltak a nők, a maximum 8 általánost végzettek és az idősek (65 év felettiek), míg alulreprezentáltak a diplomások, a férfiak és a budapestiek. Ez az adatsor is jól példázza, hogy a fájdalomcsillapítás, amely a palliatív ellátás központi eleme, mennyire fontos. S a legújabb tudományos eredmények felhasználásával a betegek fájdalom érzete csökkenthető, így életminőségük nagymértékben javul. fejtette ki dr. Muszbek Katalin A legtöbb beteg számára talán az az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy amikor bekerülnek a hospice ellátásba, akkor az általunk alkalmazott szakmai-ápolási módszernek köszönhetően a fájdalmuk számottevően enyhül. Ápolná otthon szakszerű segítség igénybevételével szeretteit? 10-ből 8 magyar ápolná otthon szakszerű segítség igénybevételével gyógyíthatatlan beteg hozzátartozóját, ha anyagi helyzete, életkörülményei engednék. A megkérdezettek 59 százaléka biztosan így döntene, míg 20 százalék valószínűsíti ezt. 13 százalék bizonytalan, és 8 százalékra tehető azoknak az aránya, akik valószínűleg vagy biztosan nem élnének ezzel a lehetőséggel.
A szociodemográfiai tényezők nem befolyásolják a válaszadást szignifikánsan, egyedül a budapestiek azok, akik az átlagosnál kevésbé hajlanak arra, hogy otthon ápolják gyógyíthatatlan beteg hozzátartozójukat. Mennyire ismerik, támogatják a magyarok a Magyar Hospice Alapítvány munkáját? A megkérdezettek 53 százaléka hallott már a Magyar Hospice Alapítványról. Az alapítvány ismertebb a megyeszékhelyen élők, a budapestiek, a magasabb iskolai végzettségűek (érettségi, diploma), illetve a fiatal középkorúak körében (31-45 évesek). A névismertség szignifikánsan alacsonyabb a községben élők, a maximum 8 általánossal rendelkezők, az idősek (65 év felettiek) és a fiatalok (18-30 évesek) között. Akik ismerik a Magyar Hospice Alapítványt, azok döntő többsége a nonprofit szervezet tevékenységével is tisztában van. Magyar Hospice Alapítvány legfontosabb feladatai közül a válaszadók leginkább a gyógyíthatatlan betegek lelki gondozását és életminőségének javítását ismerik el. * A két évtizedes évforduló egyik kiemelt rendezvényeként az alapítvány nemzetközi konferenciát és work-shopot szervez 2011. április 11-15 között, 10 ország 80 szakemberének részvételével. Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon Kelet- Közép-Európában az elsők között jelent meg a hospice-palliatív ellátás, s az elmúlt 20 évben a magyarok kulcsszerepet játszottak abban, hogy ez a szemlélet és szakmai tudás az egész régióban elterjedhetett. Ezért is támogatjuk a Magyar Hospice alapítvány munkáját, s remélem, hogy a jövőben az eddigieknél is több rászorulón tudnak majd segíteni. közölte Kathy Foley, a Nemzetközi Hospice Palliatív Egyesület korábbi elnöke, az Open Society Institute Népegészségügyi Programjának elnöke. Módszertan
A Magyar Hospice Alapítvány 1000 fős, reprezentatív mintán végzett kutatásába arra kereste a választ, hogy mennyire van a köztudatban az alapítvány által végzett hospice-palliatív tevékenység, ismerik-e az emberek a szervezet munkáját, és hogyan vélekednek az a gyógyíthatatlan betegségek esetén az életminőségüket érintő kérdésekről. Az adatfelvételt a Tárki végezte 2011 februárjában, az adatok feldolgozását pedig az Image Factory munkatársai készítették. Idén 20 éves az 1991-ben Polcz Alaine közreműködésével megalakult Magyar Hospice Alapítvány, melynek alaptevékenysége a fájdalomcsillapítás, a betegek méltóságának utolsó pillanatig való megőrzése, családjuk lelki támogatása. A gyógyíthatatlan rákbetegeket otthonukban, valamint szükség esetén a Budapesti Hospice Házban gondozza az orvosokból, pszichológusokból, nővérekből és önkéntesekből álló hospice team. Az ápolás egyénre szabott és térítésmentes. Az alapítvány jubileumi évének négy fővédnöke: Göncz Árpádné, Mádl Dalma, Sólyom Erzsébet és Schmittné Makray Katalin. További információ: Kovács Anita programvezető anita.kovacs@hospicehaz.hu 70/3310-481