A TOKAJI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI

A TOKAJI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program a MeH Kistérségi Támogatási Alap Célelőirányzat támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából készült. A fejlesztési program kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Busák Zoltán, Haase Diána, Kézy Béla, Gógné Liszkai Judit, Róka László, Szűcs Róbert Készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2004. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...5 BEVEZETÉS... 10 1. A MUNKA HÁTTERE... 10 2. A PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE... 11 3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, FŐBB ELEMEI... 12 A TERVEZÉS MÓDSZERTANA... 13 FEJLESZTÉSI KERETEK... 15 STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS... 42 1. TERÜLETI LEHATÁROLÁS... 42 2. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK... 47 3. MUNKAERŐPIAC, HUMÁN ERŐFORRÁS... 51 3.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 51 3.2. Jövedelmi viszonyok... 54 3.3. Oktatás, képzés... 56 4. TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET... 59 5. GAZDASÁGI SZERKEZET... 63 5.1. Mezőgazdaság... 65 5.2. Ipar... 70 5.3. Szolgáltatások... 71 5.4 Üzleti szolgáltatások és üzleti infrastruktúra... 77 6. VÁLLALKOZÁSOK... 80 7. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA... 86 7.1. Közlekedés... 86 7.2. Közműellátottság... 91 7.3. Telekommunikáció... 94 8. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 97 9. A KISTÉRSÉG KAPCSOLATRENDSZERE... 100 10. EDDIG MEGVALÓSULT ÉS FOLYAMATBAN LEVŐ FEJLESZTÉSEK A KISTÉRSÉGBEN... 102 SWOT ANALÍZIS, KÖVETKEZTETÉSEK... 104 1. ERŐSSÉGEK... 104 2. GYENGESÉGEK... 104 3. LEHETŐSÉGEK... 105 4. VESZÉLYEK... 105 5. KÖVETKEZTETÉSEK... 105 A FEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA... 109 1. A JÖVŐKÉP... 109 2. A MISSZIÓ... 110 3. A KIHÍVÁSOK... 110 4. A STRATÉGIAI KERET... 111 5. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK... 113 6. A PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA... 116 6.1 A) Szőlészet-borászat fejlesztése... 117 6.2 B) Turizmus-fejlesztés... 126 6.3 C) Szociális Válságkezelés... 136 6.4 D Infrastruktúra fejlesztés... 142 6.5 E) Az épített és természetes környezet védelme... 149 7. A fejlesztés csomópontjai... 156 JAVASLATOK... 158 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 3

MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS... 162 FELHASZNÁLT IRODALOM... 165 MELLÉKLETEK... 166 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 4

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából készült. A fejlesztési program kidolgozását a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte 2004-ben. A fejlesztési program a Tokaji kistérség valamennyi településére kiterjed: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj. A felzárkóztatási program kidolgozásának célja, hogy kijelölje a Tokaji kistérség hosszú távú fejlődését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elősegítse a kistérség fejlődését, felzárkózását. A stratégia a helyzetfeltárás következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével határozza meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. A stratégia egy hosszú távú jövőképet és missziót jelöl ki, azonban a beavatkozási területe időtávja alapvetően rövid távú, a 2007-ig terjedő időintervallumot fogja át. Ennek legfőbb oka, hogy a 2007 után időszakra vonatkozó hazai és nemzetközi (EU-s) fejlesztési célok, rendszerek jelenleg még nem ismertek. A fejlesztési program épít a hatályos országos, regionális és megyei fejlesztési koncepciókra. A kistérségi helyzetfeltárás főbb következtetései A külső környezet elemzése rámutatott, hogy a kistérség fejlődését, gazdaságát jelentősen befolyásoló változások következtek be az elmúlt hónapokban, években: Az egyik ilyen jelentős változás Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. A csatlakozást követően hazánkra is kiterjedtek az EU belső piaci szabályai, valamint a Közös Agrárpolitika révén a mezőgazdasági termelés is befolyásolt, mivel a termelőknek magasabb szintű előírásoknak, minőségi kritériumoknak kell megfelelni. A csatlakozás következtében jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre a projektek megvalósítására. A sikeres pályázás érdekében a projektgazdáknak azonban fel kell készülniük a projektekkel szembeni elvárások változására, egy eltérő projektszemlélet elsajátítására. Hatással lesz a kistérség életére az M3 autópálya továbbépítése, mely várhatóan 2006- ig fogja elérni Nyíregyházát, valamint az M30-as autópálya, amely 2004 végéig éri el Miskolcot. Közvetlenül ugyan ezek nem érintik a kistérség területét, de segíti majd a kistérség településeinek közlekedési helyzetét, elősegíthetik gazdasági fejlődését. A módosításra került a területfejlesztési törvény, amely a Szerencs-Tokaji kistérségből lehatárolta a Tokaji kistérséget 11 településsel. A törvény keretein belül alakult meg a kistérségben a többcélú kistérségi társulás. A Tokaji kistérség belső erőforrásait, adottságait vizsgálva körvonalazódnak a kistérség fejlődését meghatározó potenciális fejlesztési területek, irányok, valamint versenyképes gazdaság és a lakosság életminőségének javításához szükséges különböző fejlesztések. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 5

A kistérség közlekedés-földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvezőtlennek mondható. A térségtől távol halad át az M3-as és az M30-as útvonal nyomvonala, viszont a kistérség közelében található két megyeszékhely (Miskolc és Nyíregyháza). A kistérség legtöbb településének megközelíthetősége gyenge, a kistérségi közúti-vasúti közlekedési infrastruktúra minősége alacsony, mivel a települések fele rendelkezik csak vasútállomással, a megyeszékhely és a főváros elérési ideje magas. A kistérség gazdasági versenyképessége alacsony, struktúrája többnyire korszerűtlen. A Tokaj térségében a borászat és faipar dominanciája figyelhető meg. A diverzifikált gazdaság kialakulását akadályozza a térség alacsony tőkevonzó képessége, a korszerű ismeretekkel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya. A kedvezőtlen adottságok ellenére a mezőgazdaság hagyományosan nagy aránnyal rendelkezik a térség gazdaságában. Az ágazatra a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságok mellett (a termőföld átlagos aranykorona értéke alacsony) az elavult termelési szerkezet, elaprózott birtoknagyság és korszerűtlen technológia jellemző. Alacsony a termelési-értékesítési együttműködések elterjedtsége is. Az alapvető lakossági szolgáltatások a kistérség legtöbb településén biztosítottak, ezek infrastruktúrája fejlesztésre szorul, valamint új szolgáltatások bevezetése is szükséges. A szociális ellátás több településen is hiányos. Az üzleti szolgáltatások hozzáférhetősége a kistérségben jónak mondható, bár a térségben nem található ipari park, logisztikai központ, ezért az üzleti szolgáltatások további fejlesztése és kialakítása mindenféleképp szükséges. A kistérségben a kis- és középvállalkozások dominálnak, melyek alapvetően tőkeszegények. Kiemelkedően magas az egyéni vállalkozások aránya. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükséges azok technológiai fejlesztése, valamint az együttműködések ösztönzése, az alapvető üzleti infrastruktúra fejlesztése. A kistérség fejlődése szempontjából meghatározó az emberi erőforrás minősége és összetétele. A kistérségben magas a munkanélküliségi ráta, és ezt még inkább súlyosbítja az inaktív lakosság kiemelkedően magas aránya. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad a megyei és országos átlagtól, amely szintén akadályozza a lakosság foglalkoztathatóságát. A képzett munkaerő hiánya gátolja a versenyképes gazdaság betelepülését, kialakulását. A kistérség legtöbb településén a népesség összetételére a 14 év alattiak és az idős népesség magas aránya jellemző, ami aránytalanul magas terhet ró az önkormányzatokra: bővítésre és fejlesztésre szorul az alapfokú oktatás, nevelés, valamint a szociális ellátás terén működő intézmények infrastruktúrája. A Tokaji kistérség településein a műszaki infrastruktúra (szennyvíz, ivóvíz-ellátottság) kiépítettségében jelentős előrelépés történt az elmúlt években viszont a csapadékvíz és a belvíz elvezetése még most sem megoldott a kistérségben. A megfelelő életminőség biztosítása érdekében fejlesztésre szorul a térség közlekedési hálózata. A kistérség információs-kommunikációs hálózata jónak mondható, az Internet hozzáférés a kistérség valamennyi településén megoldott telefonos kapcsolat révén. A kistérség gazdag természeti, épített és kulturális adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználtsága nem megfelelő mértékű. Az ezekre épülő új turisztikai szolgáltatások kiutat jelenthetnek a térség számára. A kistérség települései közül 7 (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal és Tokaj), része a Tokaj hegyaljai Történelmi Borvidéknek, amely 2002-ben nyerte el a Világörökségi kitüntető címet. A kistérség települései közül Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Tarcal és Tokaj a Világörökségi magterület része, Erdőbénye, Szegi és Szegilong a puffer területhez tartoznak. A Világörökségi területekre külön kezelési terv készült, melynek betartása elengedhetetlen a Világörökségi cím megtartásához. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 6

A helyzetfeltárás alapján a kistérség helyzete az alábbiakban összegezhető: a kistérség gazdaságában a borászat és a faipar dominálnak. A vállalkozások versenyképessége korlátozott, melyet tovább súlyosbítanak a műszaki infrastruktúra hiányosságai. A vállalkozások nem képesek elegendő munkahelyet teremteni a kistérség lakossága számára, ezért magas a munkanélküliségi ráta, és alacsony a lakosság gazdasági aktivitása. Új turisztikai szolgáltatások kialakítása és a KKV-k fejlesztése kiutat jelenthet az itt élők számára. Mindezek figyelembe vételével került meghatározásra a kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiája. A Tokaji kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A kistérség fejlődésének alapját a hosszú távú jövőkép jelenti. A Tokaji kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kiindulópontját a helyzetfeltárás, SWOT analízis alapján megfogalmazott és a kistérség vezetése által elfogadott jövőkép jelenti: A Tokaji kistérség fejlődésének húzóágazata a változatos szolgáltatásokat nyújtó borászati és idegenforgalmi szektor, melynek multiplikátor hatása kiterjed a kistérség egészére, lehetővé téve a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést, munkahelyek teremtését. A kistérség jövőképe, valamint az előzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelműen kijelölhetőek a fejlesztés stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhetőek a fejlesztési prioritások is. A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési stratégiájának stratégiai céljai az alábbiak: A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - öt fejlesztési prioritás lett kijelölve: 1. Prioritás: Szőlészet-borászat fejlesztése A prioritás közvetlenül az I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség nagy fejlesztési potenciállal bíró húzóágazatának fejlesztése révén. A prioritás keretében a kistérségi mezőgazdaság (illetve feldolgozóipar) szőlészet-borászat szektorának megerősítését, versenyképességének MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 7

javítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészt a szőlészeti-borászati szektor szereplői közötti együttműködések ösztönzését, az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, másrészt pedig a kiegészítő háttértevékenységek ösztönzését célozzák. A prioritás komplex módon kezeli a nagy hagyományokkal bíró borászati szakmát, így itt kerül kifejtésre a szükséges emberi erőforrás kapacitások megteremtését célzó beavatkozási terület is. 2. Prioritás: Turizmus-fejlesztés A prioritás közvetlenül az I. A gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése stratégiai cél eléréséhez járul hozzá, a térség idegenforgalmának fellendítése révén. A turizmusfejlesztés keretében a felzárkóztatási fejlesztési stratégia kistérségi komplex programcsomagok és szolgáltatások kialakítását, turisztikai létesítmények, attrakciók kialakítását, a falusi turizmus ösztönzését és a komplex szemléletet követve a szükséges humán-erőforrás kapacitások megteremtését jelöli meg feladatként. 3. Prioritás: Szociális válságkezelés A prioritás közvetlenül a II. A munkaerőpiaci és szociális feszültségek enyhítése stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, a hátrányos helyzetű és a szociális ellátásra szoruló csoportok igényeire reagálva. A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási programok indítását és a szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási programok megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló programok kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási területének megvalósítását. 4. Prioritás: Infrastruktúra fejlesztés A prioritás közvetve ugyan, de mindhárom stratégiai cél eléréséhez hozzájárul. A közlekedési infrastruktúra fejlődése elősegíti a helyi gazdasági szereplők versenyképességének növekedését, vonzóbbá teszi a kistérséget idegenforgalmi szempontból is. Kiemelten fontos feladat a 37-es és 38-as utakat összekötő, Bodrogkeresztúrt, Tarcalt és Tokajt és Rakamazt elkerülő út, és az ehhez tartozó új Tisza híd megépítése, amely csökkentené a települések útjainak túlterhelését. Az elkerülő út nem csak a Tokaji kistérséget érintené, de a szomszédos Rakamazt is (Tiszavasvári kistérség), amelyet szintén veszélyeztet a növekvő forgalom. Végezetül a kommunális infrastruktúrával összefüggő feladatok ellátását célzó beavatkozási terület a kistérség településeit veszélyeztető vízrendezési feladatokat kísérli megoldani. 5. Prioritás: Az épített és természetes környezet védelme Az épített és természetes környezet védelme prioritás közvetlenül a III. A kistérség belső kohéziójának kialakítása, erősítése stratégiai cél megvalósulásához járul hozzá, hiszen a környezet megóvása csak összefogás, közös fellépés révén valósítható meg. A fenntartható kistérségi fejlődés elérése érdekében a stratégia gazdasági és társadalmiszociális pilléreit szükséges a harmadik, a környezet védelmére irányuló prioritással kiegészíteni. A prioritás célozza egyrészt az épített elemek állagának javítását, megóvását, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 8

másrészt pedig a hulladékgazdálkodásból, közlekedésből és a mezőgazdasági tevékenységekből eredő környezeti terhek csökkentését. A programvégrehajtás mechanizmusa A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Többcélú Kistérségi Társulás menedzsmentje végzi, amely évente beszámol a Társulásnak a program megvalósításának előrehaladásáról, a beavatkozási területek indikátorainak alakulásáról. A szükséges változtatások, korrekciók meghozataláról a beszámoló alapján a Társulás határoz. A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükség van a fejlesztési program térségen belüli promóciója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő kommunikálására. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása ( csatornázása ), megvalósítása. Tehát csak abban az esetben lesz eredményes felzárkóztatási fejlesztési programja, amennyiben a Kistérségi Többcélú Fejlesztési Társulás mint kompetens döntéshozó testület folyamatos monitoring keretében koordinálja a végrehajtást. Ehhez azonban állandó mechanizmust kell kialakítani, és egyértelműen meg kell határozni a program előrehaladását kifejező indikátorokat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 9

BEVEZETÉS 1. A munka háttere A Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás pályázatot nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatal Kistérségi Támogatási Alap Célelőirányzata támogatására, amely pályázat célja egy felzárkóztatási fejlesztési program készítése volt a Társulás tagjainak településeire. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, és a Kistérségi Támogatási Alapból pénzügyi támogatást nyert el. A program célja A program kidolgozásának célja a kistérség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése, valamint a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési források koncentrálása, a fő fejlesztési irányok kijelölése, meghatározása. A program időtávja A program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, 2007-2013-as programozási periódusra készülő fejlesztési tervek kidolgozása során. A jelen programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006 végéig) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a konkrét beavatkozási területek végrehajtása azonnal elindítható. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. A program földrajzi beavatkozási területe A Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás által kidolgozott pályázat keretei között elkészülő fejlesztési program az elképzelések szerint a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás valamennyi (32) településére kiterjedt volna. Ugyanakkor 2004. január 1. óta a statisztikai kistérségek lehatárolása megváltozott, a korábbi 32 településes Szerencsi kistérség egy 11 településből álló Tokaji és egy 18 településből álló Szerencsi kistérségre szakadt, 3 település pedig az új Abaúj-Hegyközi kistérséghez tartozik. Szerencsi (3509) Tokaji (3515) Alsódobsza Bodrogkeresztúr Bekecs Bodrogkisfalud Golop Csobaj Legyesbénye Erdőbénye Mád Szegi Megyaszó Szegilong Mezőzombor Taktabáj Monok Tarcal Prügy Tiszaladány Rátka Tiszatardos Sóstófalva Tokaj Szerencs Taktaharkány + Taktakenéz Abaújszántó Taktaszada Baskó Tállya Sima Tiszalúc Újcsanálos MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 10

1. térkép A kistérségi rendszer változása Magyarországon Forrás: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, www.nth.hu A közeljövőben várható a kistérségi szintű szervezetek és a hazai fejlesztési források igazodása a statisztikai lehatároláshoz. Annak érdekében, hogy a kidolgozott dokumentum gyakorlati hasznosíthatósága ne sérüljön, a felzárkóztatási fejlesztési program is igazodik a megváltozott kistérségi besoroláshoz: a Tokaji és a Szerencsi kistérségre is egy-egy önálló egységet alkotó program készül el. Jelen dokumentum, az újonnan létrehozott, 11 tagtelepülésből álló Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja. 2. A program kidolgozásának szükségessége Magyarországon szinte a rendszerváltás óta működnek kistérségi alapon szerveződő önkormányzati társulások, azonban szerepük az EU csatlakozás miatt egyre jobban felértékelődik. A magyarországi kistérségek előtt jelentős kihívások állnak, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az ezekben rejlő lehetőségeket. Az egyik ilyen nagy kihívás az, hogy hazánk EU csatlakozásával az ország teljes területe az 1. célkitűzés hatálya alá tartozik, és jogosult a Strukturális Alapok támogatásainak fogadására. A másik jelentős kihívás hazai eredetű: a kistérségek (térségi társulások) létrejöttük óta köztes állapotban vannak, jelentős költségvetési korlátok között működnek, szerepük és feladatuk sokszor nem kellően tisztázott, lehatárolt. Ezek felszámolása érdekében tervezik a kistérségek intézményesítését, mellyel kiszámíthatóan és stabilan tudnának működni, ezáltal képesek lennének meghatározott térségi szolgáltató funkciók betöltésére, térségi alapon szerveződő fejlesztések koordinálására (pl.: szennyvíz-beruházások). Mindez felértékelődik MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 11

az EU csatlakozás miatt. Bár az uniós előírásokból nem következik a kistérségek létrehozásának kötelezettsége, azonban a versenyképesség növelését, a területi különbségek kiegyenlítését kiválóan szolgálják ezen szerveződések. A bemutatott kihívások és környezetei változások hosszú időre meghatározzák a kistérségek így a Tokaji statisztikai kistérség szerepét, helyzetét, ezért elengedhetetlen, hogy a kistérségek széles körben elfogadott stratégiával rendelkezzenek. Ezek alapján szükséges olyan komplex kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program kidolgozása, amely meghatározza az adott kistérség jövőbeli helyzetére, szerepére vonatkozó jövőképet és missziót, tartalmazza a kívánt jövőbeli állapot eléréséhez vezető utat (stratégia, prioritások) és azokat a beavatkozási területeket, melyekre koncentrálni szükséges a kistérség sikeres fejlődése érdekében. 3. A program felépítése, főbb elemei A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása, valamint a fejlesztési keretek, mely magában foglalja a fejlesztéspolitikai környezetet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciákat. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része a stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a harmadik nagy tartalmi egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozása felé. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 12

A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A fejlesztési stratégiai módszertanának kialakításánál az a célkitűzés vezérelte a szakértőket, hogy a munka eredményeként ne egy elméleti tanulmány, hanem egy olyan szakmai anyag készüljön el, amely a gyakorlatban is alkalmazható a kistérség fejlődésének elősegítésére. Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a szakértők a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követték. A Tokaji kistérség fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: Reális időtáv meghatározása A program időtávjának kettős elvárást kell teljesítenie: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Az időtáv meghatározása igazodik az Európai Unió programozási ciklusaihoz. Ennek megfelelően a program missziója középtávon 2014-ig biztosíthatja a jövőképben kijelöltek elérését, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006-ig) megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérségi felzárkóztatási fejlesztési program céljainak, beavatkozási területeinek felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétel új munkahelyek teremtésének, a kistérség népesség-megtartó képességének jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdéssel is foglalkozik. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés kérdőívek és szakmai egyeztetések keretében történt, mind a tizenegy település bevonásával. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 13

Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv. Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-Magyarországi Régió, Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv. Megyei szinten: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program, Középtávú Stratégia és Operatív Program a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élő romák élethelyzetének javítására. Kistérségi szinten: Zemplén 2000 Stratégiai és operatív területfejlesztési program, Tokaji Borvidék Kezelési Terv (2001). Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése, Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján, Primer információk összegyűjtése kérdőívek segítségével, SWOT analízis összeállítása, Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával. A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 14

FEJLESZTÉSI KERETEK 1. Fejlesztéspolitikai környezet 1.1. Tervezési keretek 1.1.1. Országos fejlesztési tervek Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. A Strukturális Alapoktól igényelhető támogatások hazai felhasználásának szabályozására az országnak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készítenie. A Nemzeti Fejlesztési Terv egy stratégiai dokumentum, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat a 2004-2006 közötti időszakra. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, általános célja: az egy főre eső jövedelem EU átlagtól való elmaradásának mérséklése. A célok elérésére három specifikus cél került kijelölésre: A versenyképesebb gazdaság, A humán erőforrások jobb kihasználása, A jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. A célok megvalósítására 2004-2006 között az NFT az alábbi négy fejlesztési prioritást jelöli ki: 1. A termelőszektor versenyképességének javítása, 2. A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, 3. Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, 4. A regionális és helyi potenciál erősítése. Ezeket kiegészíti egy Technikai Segítségnyújtás prioritás, melynek célja a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának elősegítése. A célok és a prioritások alapján meghatározott intézkedések 5 Operatív Program keretében valósulnak meg. Ezek a következők: Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja, a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele, a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése révén. A program másik célja a vidék felzárkóztatása, a jövedelemi lehetőségek biztosítása, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, valamint a vidéki kulturális örökség védelme révén. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja, mint azt neve is mutatja a gazdaság általános versenyképességének javítása. Ennek érdekében az MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 15

operatív programból támogatásra kerülnek a termelőszektor modernizációját, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó beruházások, a kis- és közepes vállalatok beruházásai, vállalati együttműködések, valamint a kutatás-fejlesztés növelését, és az elektronikus gazdaság kiépülését elősegítő beruházások. A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése és a munkaerő versenyképességének javítása. Ennek érdekében olyan sokrétű tevékenységek kerülnek finanszírozásra, melyek egyrészt javítják a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek és az inaktív népesség foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát (többek között képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni tanácsadás), másrészt az oktatás, a képzés és a szociális ellátás infrastruktúrájának modernizálását szolgálják. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja az ország környezeti állapotának javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezek érdekében a környezeti-, környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, javítását szolgáló beruházások kerülnek megvalósításra az operatív program keretei között. A Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) a régiókon belül gazdaságitársadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul. A célok elérése három prioritáson keresztül valósul meg: turisztikai potenciál erősítése (a turisztikai vonzerők és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, szálláshelyek fejlesztése), térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (közlekedési infrastruktúra fejlesztése, településrészek és barnamezős területek rehabilitációja), a régiók humánerőforrásának fejlesztése (a foglalkoztatás elősegítése, a közigazgatás és a civil szervezetek modernizációja). A kistérség települései, szereplői számára mind az öt operatív program tartalmaz közvetlen vagy közvetett kapcsolódási lehetőségeket. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv A csatlakozást követően az EU tagállamaként lehetőségünk van arra, hogy igénybe vegyük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) forrásait vidékfejlesztési tevékenységek megvalósítására. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 2004-2006 közötti, hároméves időszakra jelöli ki a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések végrehajtásának részletes szabályozását. A legújabb, bár még mindig nem végleges 13. változat (2004. április 9.) szerint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv általános célja: a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának elősegítése, és a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben. A koncepció az alábbi 6 specifikus célt határozza meg: 1) A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, 2) A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 16

3) A vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása, 4) Az erdősültség növelése, ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése, 5) A gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása, 6) A termelők piaci pozícióinak javítása. A célok elérésére a következő prioritások kerültek meghatározásra: 1) A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak. 2) A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása. 3) A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása. 4) A környezeti állapot megőrzése és javítása. A kitűzött célok elérése hét intézkedésen keresztül valósul meg. 1) Agrár-környezetgazdálkodás, 2) Kedvezőtlen adottságú területek támogatása, 3) Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése, 4) Mezőgazdasági területek erdősítése, 5) Korai nyugdíjazás, 6) Szerkezetátalakítása alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása, 7) Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés a legjelentősebb, a rendelkezésre álló összes forrásnak több mint a fele kerül ezen intézkedés keretében felhasználásra. Mivel a kistérség gazdaságában jelentős a mezőgazdaság aránya, rendkívül fontos a NVT intézkedéseinek ismerete, a projektek, pályázatok előkészítése, mivel ezáltal jelentős mértékben javíthat az életminőség a vidéki területeteken. Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 1997) irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Eszerint többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés központi forrásaiból a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek javítását, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, a területi egyenlőtlenségek mérséklését és a további válságterületek kialakulásának megakadályozását tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 17

Az OTK A régiók sajátos fejlesztési irányai című fejezetben az Észak-Magyarországi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A gazdaságfejlesztésen belül a következő fejlesztési irányelveket tűz ki: diverzifikált iparfejlesztés (a nagy és középüzemeken nyugvó iparszerkezet kialakítását, a nemzetközileg versenyképes többágú termékstruktúra kialakítását, a feldolgozottabb és értékesebb termékek arányának növelését), sokoldalú természeti adottságokra épülő agrárgazdaság fejlesztése a régió turizmusának fejlesztése az országos jelentőségű attrakciók (pl. Hollókő, Tokaj, Parádfürdő) térségeihez kapcsolódó területi programcsomagok kialakításával. A humán infrastruktúrán belül kiemelt alapkérdés az emberi erőforrások fejlesztése, a lakosság és az aktív munkaerő képzettségi, valamint alkalmazkodó képességének az emelése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az OTK közlekedési (M3, M30-as autópálya, Miskolc térségi logisztikai központja), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem) és energiaellátási irányokat jelöl ki. Országos Területrendezési Terv A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2003. március 20-án fogadta el a 2003. évi Országos Területrendezési Tervről szóló XXVI. törvényt. Ennek célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában, amit legalább öt évente felülvizsgálnak. Az ország szerkezeti tervével kapcsolatban tartalmazza a térségi területfelhasználási kategóriákat és az ezekre vonatkozó szabályokat, a területfelhasználásra vonatkozó általános szabályokat, az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjére, az országos jelentőségű építmények elhelyezkedésére és az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjére vonatkozó szabályokat. Az országos övezetekre vonatkozóan pedig magában foglalja - az országos ökológiai hálózat övezetére - a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetére - a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetére - a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére - a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére és a - a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó szabályokat. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 18

1.1.2. Regionális fejlesztési tervek Regionális Akcióterv, Észak-Magyarországi Régió (RAT) Az Észak-Magyarországi Régió területfejlesztési stratégiai programját 2004. február 10-én fogadta el az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács. Az akcióterv 5 prioritást és ezen belül további konkrét célokat fogalmaz meg. 1. Humán erőforrás fejlesztés, tartalékok mozgósítása A régióban szükségesnek ítélt gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési folyamatok elindításának és felgyorsításának alapfeltételét jelenti a meglévő munkaerő bázis komplex fejlesztése, figyelembe véve az innovációs képességek növekvő fontosságát. Többek között a régió fejlett felsőoktatási intézményrendszerére és kutatási potenciáljára alapozva biztosítható a korszerű, naprakész tudás megszerzése átképzések, továbbképzések keretében. A foglalkoztathatóság javításában fontos szerepet kapnak a komplex esélyjavító programok, amelyek elsősorban a tartósan munkanélküli, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli csoportok képzését, elhelyezkedését segítik elő, különös tekintettel a roma népességre. Mindezen tevékenységek megvalósulásához elengedhetetlen a régióban a tudásközpontokban és a civil szférában felhalmozott sokrétű tudás hasznosulása. Konkrét célok: Hatékony humánerőforrás-gazdálkodás kialakítása Innovatív emberi erőforrások hasznosulása, regionális identitástudat növelése Felsőfokú oktatási intézmények és kutatóhelyek bővítése, erősítése A vállalkozói szemlélet és képességek erősítése Foglalkoztathatóság javítása Szakképzési formák korszerűsítése Alapképzés színvonalának fejlesztése A roma népesség beilleszkedésének elősegítése 2. A gazdasági dinamizmus erősítése A stratégia elsősorban a régió adottságaira (jó geopolitikai helyzet) és jellegzetességeire (jellemző iparágak) építve kívánja a kapcsolódó iparágak betelepülését elősegíteni, párhuzamosan támogatva a produktív szektorok vállalkozásainak és a háttér-infrastruktúra fejlesztését. A kis- és közepes vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése, a KKV-k technikai modernizációja, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és az integrációk létrehozása a versenyképesség és a kapacitásteremtés hosszú távú fenntartását szolgálja a folyamatos megújulás terén. A komplex programok a piaci kapacitásokat erősítik. A stratégia a marketing mix minden egyes elemére kiterjed. A versenyképes regionális jellegzetességeket hordozó termékek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 19

fejlesztése előnyt élvez a feldolgozóiparon, a mezőgazdaságon és a turizmuson belül egyaránt. A marketingtevékenység erősítése, az értékesítési együttműködések megteremtése a termékek és szolgáltatások piaci megjelenését könnyíti meg. A gazdaság háttér-infrastruktúrájának megteremtése révén javul a régió megközelíthetősége, amely a gazdasági versenyképesség serkentésének záloga. Konkrét célok: A régió elérhetőségének javítása KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése Korszerű technológia, minőségbiztosítás kialakítása Integrációk kialakulásának és megerősödésének elősegítése Tőkeellátottság javítása Vállalkozási és közszolgálati infrastruktúra fejlesztése Nemzetközi hírű egyedi tájtermékek fejlesztése Turisztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása 3. Környezeti és kulturális értékek védelme A régió környezeti és kulturális értékeinek megléte szilárd alapot teremt a további fejlődéshez. Ennek ellenére, a súlyos környezeti károsodás miatt bizonyos területeken helyreállító munkálatokra van szükség a versenyképesség fenntartására és a vonzó életkörülmények megteremtésére. A régió jóléte elsősorban a természeti erőforrások fenntartható kiaknázására, a biológiai sokszínűségből fakadó előnyök feltárására, illetve a kulturális értékekre épül. A szilárd és folyékony hulladék kezelése kiemelt feladat az életminőség javítása és a környezeti értékek megőrzése szempontjából. A régió egyes térségeiben a környezet állapotának helyreállítása és a gazdaságilag nem művelhető területek kihasználása a foglalkoztatást segítheti elő. A lakott területek biztonsága a természeti katasztrófák megelőzése, valamint az árvizek és belvizek elleni védekezés segít a fejlődés eredményeinek megőrzésében. Konkrét célok: Biológiai sokféleség védelme Természeti erőforrások fenntartható kiaknázása Tájvédelem, fenntartható tájgazdálkodás megalapozása Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció Környezetvédelem regionális rendszerének létrehozása Épített környezet védelme MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 20

4. A minőségi élet feltételeinek megteremtése A minőségi élet feltételeinek megteremtése a régió népességének megtartását célozza. A stratégia támogatja a fizikai és szellemi egészség megőrzését, a kényelmes és esztétikus életkörülmények kialakítását és a pihenés lehetőségeit. A várakozások szerint az életkörülmények átfogó javulásának pozitív hatása a foglalkoztatásban is megmutatkozik, nemcsak a szakképzett munkaerő elvándorlásának csökkenésén, hanem a produktivitás növekedésén keresztül is. A régió lakosságának egészségi állapota, orvoshoz fordulási adatai rosszabbak az országos átlagnál, ezért a megelőzés erősítése, a különféle réteg- és mentálhigiénés programok szervezése, illetve a káros környezeti hatások mérséklése kulcsfontosságú eleme az életminőség javításának. Konkrét célok: Környezetterhelés csökkentése Lakosság egészségügyi állapotának javítása Szociális ellátás fejlesztése Lakáskörülmények javítása, lakókörnyezet védelme Vizek kártételei elleni védelem 5. A régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a belső integráció előmozdítása A régió gazdaságának dinamizálása, innovációs képességének erősítése rövid távon az ehhez legjobb adottságokkal rendelkező, regionális kisugárzásra képes centrumok megerősítését indokolja. A régió központot (Miskolc) és társközpontjait (Eger, Salgótarján) mind infrastruktúrájukban, mind intézményeikben meg kell erősíteni ahhoz, hogy képesek legyenek a nemzetközi városhálózatba integrálódni és a régió versenyképességét erősíteni. A régión belüli integráció kulcseleme a kommunikáció, a perifériák közlekedési és informatikai helyzetének javulása. Ugyanakkor ezekben a térségekben fokozottan fontos a fejlesztés komplexitásának biztosítása, kiemelt szerepet kapnak a közösségi vállalkozások és támogatások. Konkrét célok: Integrált városhálózat kialakítása A területi egyenlőtlenségek mérséklése Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2003. október 22-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv című munkaanyagot. Az EU RITTS/RIS módszertana alapján kidolgozott innovációs stratégia segítségével megteremtődhet a régió felzárkózásának és a nemzeti innovációs rendszerbe történő bekapcsolásának lehetősége. Ellenkező esetben az amúgy is hátrányos helyzetű régió leszakadása a többi régióhoz képest még tovább fokozódik. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 21

Átfogó célja a gazdaságfejlesztésben az innováció kiemelt prioritásként kezelése a regionális innovációs rendszer összekapcsolásával és megerősítésével, valamint a régió bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerbe. A Stratégia a következő közvetlen célokat tűzte ki: a régió, mint K+F helyszín vonzóvá tétele, innovációs potenciáljának javítása regionális konszenzus megteremtése a régióban az innováció terén a már meglévő intézmények és szervezetek között K+F, innovációs célú kapcsolatok együttműködések fejlesztése hazai és nemzetközi szinten felkészülés az Európai Unió 6. Keretprogramjára (RIS/RITTS Európai Kutatási Térség), valamint a Strukturális Alapokból hozzáférhető innovációs források felhasználására A meghatározott célok és prioritások az alábbi intézkedések megvalósulásával teljesíthetőek: 1. prioritás: Innovációs infrastruktúra 1.1 a kutatói infrastruktúra és eszközpark, valamint a K+F információs infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése, a Miskolci Egyetem területén egy Innovációs Park létrehozása. 1.2 hazai és nemzetközi nagyvállalatok régióbeli K+F bázisteremtésének támogatása, ösztönzése. 1.3 intenzívebb részvétel ösztönzése a műszerbeszerzési programokban, egyedi, nagy értékű korszerű műszerek és K+F eszközök beszerzésének támogatása. 2. prioritás: Oktatás és képzés az innováció szolgálatában 2.1 a kutatói személyi állomány fejlesztése, a széleskörű kutatói életpálya vonzóbbá tétele, a kutatói mobilitás fokozása. 2.2 az oktatás színvonalának emelése és a képzés közelítése az ipar igényeihez a tudásáramlás, átjárhatóság intézményes feltételeinek megteremtésével a kutatóintézeti hálózat, a felsőoktatás és a vállalati szféra között, a Miskolci Egyetem Tudáscentrum szerepének erősítése. 2.3 K+F és innovációs képességek fejlesztése a kis és középvállalatok körében. 3.- prioritás: Az innováció tudatosítása, terjesztése 3.1 a régió K+F és innovációs központi szerepének erősítése nemzetközi konferenciák, tudóstalálkozók, workshopok, kiállítások, vitafórumok szervezésével 3.2 bizonyos terültek kijelölése regionális K+F központi szerep felvállalásával (pl.: anyagtudományok, IKT, környezetvédelem, mechatronika, logisztika, stb.) 3.3 regionális tudásközpontok körül és között kialakuló szakmakultúrák, klaszterek kialakulásának, megerősödésének segítése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 22

4. prioritás: Az innováció finanszírozása 4.1 decentralizált innovációs döntéshozatali és pályázati rendszer kialakítása 4.2 források rendelkezésre bocsátása a Regionális Fejlesztési Tanács részére, forráskeresés és koordináció a régió fejlesztési programjának megfelelő emberi erőforrás fejlesztési, intézményfejlesztési, nemzetközi együttműködési, valamint a régión belüli K+F intézmények és az üzleti szféra együttműködés fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében 5. prioritás: Kutatási együttműködések fejlesztése 5.1 hatékony, alkalmazásorientált, együttműködésen alapuló K+F tevékenység elősegítése, az egyetemek és kutatóhelyek ösztönzése a vállalatokkal közös kutatásokra, átlátható versenypályázati rendszerben támogatott kooperációs kutatási projektek 5.2 a csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F tevékenység és a kapcsolódó beruházások, valamint technológia-intenzív vállalkozások kezdeti innovációs feladatainak támogatása 5.3 régión belüli és régiók közötti intézményes együttműködési rendszerek fejlesztése: tudományos-technológiai, felsőoktatási, K+F témák szerinti, vállalkozások és intézmények közötti hálózatos együttműködések kialakítása 5.4 KKV-k innovációs és versenyképességének fejlesztése regionális hálózataik kiépítésének támogatásával 1.1.3. Megyei szintű tervek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Felzárkóztatási Program A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács, mint az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő megye területfejlesztési döntéshozó intézménye, az Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program végrehajtását követően az 1999-es átmenti évben elkészítette a megye újabb 2000-2002-re szóló fejlesztési, felzárkóztatási programját. A program megvalósítására, a Tanács hatáskörébe utalt decentralizált források felhasználására integrált módon kerül sor, mellyel lehetőség nyílik a programfinanszírozásra, az egyszerű és hatékony program és projekt megvalósításra, egyéb állami és Európai Uniós források addicionális felhasználására. A megye jövőképe megteremteni az alapjait a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek és a megye felemelkedésének a humánerőforrások hatékony és dinamikus fejlesztésén keresztül. A célként feltételezett fejlesztések eredményeként a megyében kialakulnak és fejlődni fognak olyan növekedési pólusok, mint Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd vagy Sátoraljaújhely, amelyek a megye GDP-jének jelentős részét adják és fogják adni a jövőben is, új lehetőségeket kínálva a környező falvak, kisvárosok lakosainak. A megye Felzárkóztatási Programja 5 prioritást fogalmaz meg, amelyeken belül további általános, rövid- és középtávú célokat sorol fel. I. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása Az eredményes ipari szerkezetátalakítás a fejlett technológiára és a magas hozzáadott értéket megvalósító gépgyártásra, mikroelektronikára, finomkémiára támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb szintű képzettségére, valamint a tercier szektor erősödésére építő, a jövő igényeinek megfelelő gazdasági szerkezetet kell kialakítani. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 23