Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni lehet o függetlenként o párt önálló jelöltjeként o két vagy több párt közös jelöltjeként legalább 500 ajánlás a választókerület választópolgáraitól 93 országos listán (OL) változó számú pártlistán (PL) változó számú nemzetiségi listán (NL) Állítani lehet országos nemzetiségi ÖK állíthat o önálló listát (önálló EVK-jelöltek esetén) HA a névjegyzékben nemzetiségi o közös listát (közös EVK-jelöltek esetén) választópolgárként szereplő választópolgárok HA legalább 27 EVK-ban ebből legalább 9 legalább 1%-ának ajánlása, de legfeljebb 1500 megyében és a fővárosban jelöltet állított ajánlás nincs közös lista egy személy csak egy országos listán fogadhat el jelölést 1 fordulós szavazhat a választópolgárok névjegyzékében szereplő választópolgár, aki: magyarországi lakóhellyel rendelkezik magyarországi lakóhellyel rendelkezik ÉS a magyarországi lakóhellyel rendelkezik ÉS a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nem szerepel szerepel, és a nemzetisége állított listát magyarországi lakóhellyel rendelkezik ÉS a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szerepel, de a nemzetisége nem állított listát magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik a ot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerzi meg (relatív többség) o az 1. helyen bekövetkező szavazategyenlőség esetén időközi választás + töredékszavazat töredékszavazatok (TSZ) o ot nem eredményezett szavazat o (szavazategyenlőség az 1. helyen is ide sorolható) o a ot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám időközi választást kell kitűzni: o nem volt jelölt o az első helyen szavazategyenlőség alakult ki o a megválasztott megbízatása megszűnt o önálló lista esetén: az összes PL+NL-re leadott szavazatok 5% o 2 párt közös listája esetén: az összes PL+NL-re leadott szavazatok 10% o 3 vagy több párt közös listája esetén: az összes PL+NL-re leadott szavazatok 15% o kedvezményes kvóta: (az összes PL+TSZ +NL-re leadott szavazatok száma)/(93*4) hányadosának egész része ( 0,25%) o a kedvezményes kvótához szükséges mértéket meghaladó szavazatok esetén: az összes PL+NL-re leadott szavazatok 5%-a 1. a kedvezményes kvóta alapján kiosztani egy-egy nemzetiségi ot 2. a 93 ból kivonni a kedvezményes kvóta alapján kiosztott ok számát 3. a küszöbnek megfelelő listák meghatározása (NL esetében itt már 5%!) 4. össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a PL-re jutó (PL-re leadott+arra eső TSZ) szavazatok száma, illetve a NL-ekre leadott a kedvezményes kvótával csökkentett szavazatok száma képezik; minden PL, NL szavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, a negyede stb., 5. a táblázat segítségével történik a ok kiosztása: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy ot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy ot; ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes kiosztásra nem kerül (d Hondt-módszer) 6. Ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal hoz jutnának, de a megszerezhető ok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell kiosztani a okat. elosztása a lista jelöltjei között a listán elfoglalt hely sorszáma szerint történik EVK-ban ot szerzett jelölt a listáról kiesik, helyére a soron következő lép ha kevesebb jelölt van a listán, mint amennyit az szerzett: a betöltetlen marad Az OL-n hoz jutott megbízatásának megszűnése esetén a ot az OL-n eredetileg is szereplő jelöltek közül a párt (közös pártlista esetén az érintett pártok) vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az OL-n soron következő jelölt szerzi meg. Ha az OL-n nincs több jelölt, a betöltetlen marad. Az EVK-kat úgy kell kialakítani, hogy o azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát, o azok összefüggő területet alkossanak, o a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen az EVK-k létszámának országos számtani átlagától 20%-kal eltérő EVK határait az OGY módosítja nemzetiségi szószóló: o a NL-t állító, de ot nem szerző nemzetiségeket képviseli az OGY-ben o a NL 1. helyén álló személy lesz
Az Európai Parlament tagjainak választása 2003. évi CXIII. törvény ok száma 21 választójog a választópolgár csak az EU egyik tagállamában gyakorolhatja választójogát szavazhat a magyar állampolgár, ha nem jelezte, hogy másik tagállamban kíván szavazni továbbá a az EU más államának állampolgára, ha nyilatkozik, hogy Magyarországon kíván szavazni és rendelkezik itt lakóhellyel listaállítás pártok állíthatnak listát önálló/közös lista 20.000 ajánlás szavazás és az eredmény Magyarország egy választókerületet alkot megállapítása listás rendszer (1 szavazat), arányos választási rendszer 5% d Hondt módszer szavazategyenlőség esetén a lista sorszáma dönt megüresedett betöltése A hoz jutott megbízatásának megszűnése esetén a ot a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg. Ha a listán nincs több jelölt, a ot az a lista szerzi meg, amely a kiosztás során a következő ot megszerezte volna.
A helyi önkormányzati k és polgármesterek választása 2010. évi L. törvény választás típusa testület létszáma jelölt-/listaállítás választás módja 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település testülete 10.000-nél több lakosú település testülete, fővárosi kerület testülete fővárosi közgyűlés 100 lakosig 2 fő 1.000 lakosig 4 fő 5.000 lakosig 6 fő 10.000 lakosig 8 fő 25.000 lakosig 8 EVK, 3 KL 50.000 lakosig 10 EVK, 4 KL 75.000 lakosig 12 EVK, 5 KL 100.000 lakosig 14 EVK, 6 KL efelett: 10.000 lakosonként +1 EVK 25.000 lakosonként +1 KL 33: 1 főpm 23 ker-i PM 9 komp.lista az adott válker válpoljainak jelöltnek ajánlása EVK: az adott válker válpol-jainak jelöltnek ajánlása közös EVK: uaz. KL: az a jelölő szervezet állíthat, amely a település EVK-inak több mint felében jelöltet állított közös KL: azok a jelölő szervezetek, amelyek az EVK-k több mint felében közös egyéni jelöltet állítottak fővárosi KL: az a jel.szerv., amely a fővárosi kerületek több mint felében PMjelöltet állított (a listán a jel.szerv. PM-jelöltjei szerepelnek) közös fővárosi KL: azok a jel.szer.-ek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös PMjelöltet állított (opcionális) egyéni lista: annyi szavazat, ahány Az egyéni listán k azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható k száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták Szavazat-egyenlőség: sorsolás ha polgármesternek is megválasztották, e listáról törölni kell EVK: a legtöbb érvényes szavazat megszerzője (relatív többség) TSZ: a ot nem eredményező szavazatok KL: módosított d Hondt-módszer (Sainte-Lague) alapján (/1, /3, /5, /7,...) önálló KL:5%, 2 jelelölő szervezet közös KL-je: 10%, 3 vagy több jelölő szervezet közös KL-je: 15% szavazategyenlőség: az a lista kap ot, amelyik addig még nem szerzett ot, vagy amelyik kevesebb ot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott ha egy KL több ot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a betöltetlen marad speciális rendszer: a főpm és a 22 ker-i PM automatikusan tagja a KL a fővárosi kerületekben a PMjelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített töredékszavazatok arányában kap ot a KL-k között d Hondt-módszer betöltetlen/kiesett sorsa időközi: kevesebb jelölt, mint kevesebb t választanak meg, mint amennyi volt képv. testület ha megválasztott képv. helye üresedik meg, a képv. tetület) EVK időközi: szavazategyenlőség az első helyen megbízatása megszűnik ha KL-n megválasztott a képv. tetület) Időközi, ha a képv. testület ha a listán megválasztott a közgyűlés) Időközi, ha a közgyűlés egyéb kedvezményes kisebbségi : a válker válpoljainak legalább 50%-a a nemzetiségi névjegyzékben szerepel és nemzetiségi jelölt és polgármester nem került megválasztásra a legkevesebb szavazattal szerzett hoz szükséges szavazatok 2/3- val így eggyel bővül a képv. test. kedvezményes kisebbségi : a válker válpoljainak legalább 25%-a a nemzetiségi névjegyzékben szerepel és nemzetiségi jelölt és polgármester nem került megválasztásra a legkevesebb szavazattal szerzett hoz szükséges szavazatok 2/3- val így eggyel bővül a képv. test.
megyei közgyűlés 400.000 lakosig minden 20.000 lakos után 1, de legkevesebb 15, 700.000 lakosig 20, és a 400.000-t meghaladó minden további 30.000 lakos után 1, 700.000 lakos fölött 30, és a 700.000-t meghaladó minden további 40.000 lakos után 1 megyei jogú város, főváros lakossága nem számít bele! ML: állíthat az a jelölő szervezet, amelyet az adott válker válpol-jainak ajánlott közös ML: azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei válker-ben lévő települések válpoljai 1%-ának, de legalább 2000 válpol közös ajánlásának összegyűjtésével d Hondt módszer o önálló lista: 5% o 2 jelölő szervezet közös listája: 10% o 3 vagy több jelölő szervezet közös listája: 15% ha a listán megválasztott a közgyűlés) Időközi, ha a közgyűlés polgármester főpolgármester 10.000 vagy annál kevesebb lakosú település válpoljainak legalább 3%- a, a 10.000 lakost meghaladó, de 100.000 vagy annál kevesebb lakosú település: legalább 300 válpol. ajánlotta a 100.000-nél több lakosú település: legalább 500 ajánlás nemzetiségi jelölt is lehet 5000 válpol ajánlása Egyos válker Közvetlen választás. Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (relatív többség) időközi: szavazategyenlőség az első helyen megbízatás megszűnése
ok száma A nemzetiségi önkormányzati választások 2011. évi CLXXIX. törvény típusok települési területi országos nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma kevesebb, mint 100: 3 legalább 100: 4 7 nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma -5.000: 15 5.001-10.000: 23 10.001-25.000: 31 25.001-50.000: 39 50.001-: 47 kitűzés a településen az adott nemzetiséghez ha az adott megyében/fővárosban a települési ki kell tűzni tartozók száma a 30 főt eléri (kerületi) választások száma legalább 10 időpontja a helyi önkormányzati k és polgármesterek általános választásának napja jelöltlistaállítás szavazás módja eredmény megállapítása megüresedett időközi választás egyéb a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok 5%-ának, de legalább 5 választópolgár ajánlása az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati k választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati k választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. Kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat listát nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet/listát, közös jelölt/lista állítható egyéni listás rendszer: annyi szavazat, listás rendszer: 1 listára szavazhat ahány i hely van eredményes, ha legalább annyi jelölt kap küszöb: szavazatot, mint a megválasztható önálló lista esetén 5% k száma 2 szervezet közös listája esetén 10% k azok a jelöltek lesznek, akik 3 vagy több szervezet közös listája esetén 15% az eredményes választáson a Hare-módszer (legnagyobb maradék elve) megválasztható k száma szerinti a küszöböt átlépett valamennyi listára leadott szavazatok összeadása legtöbb szavazatot kapják ennek elosztása a megszerezhető ok számával (egy ért fizetendő szavazategyenlőség esetén sorsolás szavazatszám) minden lista annyi ot szerez, amennyi e hányados egész része ha marad még, azt a listák a hányadosaik törtrészének nagysága szerinti sorrendben, a nagyobbtól a kisebb törtrész felé haladva kapják meg szavazategyenlőség esetén a lista sorrendje dönt Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett ok száma, a ki nem osztott betöltetlen marad. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott ok száma nem éri el a testület működéséhez szükséges létszámot. a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet. a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a listát állító nemzetiségi szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg a k száma a -testület, közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre (pusztán a tény nem elég, h van betöltetlen ) ha az általános választás eredménytelen ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg ha a -testületet, közgyűlést feloszlatták a -testület, közgyűlés kimondta feloszlását átalakult nemzetiségi önkormányzat: a településen választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékében szereplő polgárok több mint fele az adott nemzetiség választói jegyzékében szerepel, és a megválasztott k több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként indult a települési önkormányzati választáson Ezáltal nem működik a településen külön rendes és nemzetiségi önkormányzat: a nemzetiségi vagy meg sem alakul (a rendes az alakuló ülésén dönt az átalakulásról) vagy működése szünetel (a rendes később dönt). E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.