Magyar Kormánytisztviselői Kar Választási Szabályzata

Átírás

1 Magyar Kormánytisztviselői Kar Választási Szabályzata A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 31. (3) bekezdés b) pontja és a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) Alapszabályának IV. 4. pont b) pontja alapján az MKK Országos Közgyűlése az alábbiak szerint alkotja meg az MKK Választási Szabályzatát. 1. A választási szabályzat tárgyi hatálya A Választási Szabályzat hatálya az MKK Országos Közgyűlése tagjainak, a Területi Elnökség tagjainak területi elnök és területi alelnök, a Területi Etikai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására terjed ki. 2. Alapelvek 2.1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás titkos és közvetlen A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban közreműködőknek és résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. 3. A választási szervek 3.1. Az Országos Választási Bizottság elnökből és két tagból áll. Az elnököt, tagokat és két fő póttagot az MKK Országos Elnökség az MKK Országos Közgyűlés tagjai közül választja meg a választások kitűzésének időpontjától öt éves időtartamra. Az elnök, tagok és a póttagok a választáson nem vállalhatnak jelöltséget Az Országos Választási Bizottság munkáját az MKK Országos Iroda segíti. Az Iroda ellátja a választások lebonyolításával kapcsolatos további szervezési feladatokat A Jogorvoslati Bizottság elnökből és két tagból áll. Az elnököt és a tagokat az MKK Országos Közgyűlés tagjai közül az MKK Országos Elnöksége a választás kitűzését követő 5 napon belül, a választás eredményének jogerőre emelkedéséig tartó időszakra választja meg. Az elnök és tagok a választáson nem vállalhatnak jelöltséget Az Országos Választási Bizottság és a Jogorvoslati Bizottság (ebben az alcímben a továbbiakban együtt: Bizottság) testületként működik, határozatképességéhez a tagok többségének jelenléte, döntésének érvényességéhez és eredményességéhez a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt A Bizottság határozattal dönt. A határozatot meghozatala napján írásba kell foglalni. A határozat tartalmazza a) a Bizottság megnevezését, b) a határozat számát, c) az ügy tárgyának megjelölését,

2 d) a kérelmező nevét és lakóhelyét, e) a rendelkező részben a Bizottság döntését, a jogorvoslati kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, f) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítékokat és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályi és szabályzati hivatkozásokat, amelyek alapján a Bizottság a határozatot hozta A Bizottság határozatát a meghozatal napján, rövid úton közli a kérelmezővel. A határozat rövid úton való közlése a) a jelen lévők részére a határozat átadásával, b) telefaxon, vagy c) elektronikus dokumentum formájában ( ) történhet. A közlés tényét, módját és idejét az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni A Bizottság a határozatát a személyes adatok kivételével a választás központi honlapján nyilvánosságra hozza A választással kapcsolatos jogszabálysértés, jelen szabályzat megsértése, valamint az Országos Választási Bizottság döntése ellen az MKK tagja a Jogorvoslati Bizottsághoz benyújtott kifogással élhet. A kifogást a választás központi honlapján feltüntetett címen, elektronikus levélben lehet benyújtani. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés vagy jelen szabályzat megsértése elkövetésétől számított öt napon belül megérkezzen. A Jogorvoslati Bizottság a benyújtott kifogásról haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezésétől számított öt munkanapon belül dönt A kifogásnak tartalmaznia kell a) a megsértett jogszabályi vagy szabályzati rendelkezés megjelölését, b) a jogszabályi vagy a szabályzati rendelkezés megsértésének bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét és munkahelyének megnevezését Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a 3.9. pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani Ha a Jogorvoslati Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja a jogszabályi vagy szabályzati rendelkezés megsértésének a tényét a) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől vagy a szabályzat megsértésétől vagy b) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti Ha a Jogorvoslati Bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja A Jogorvoslati Bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs A Bizottság ülés tartása nélkül is hozhat határozatot a hatáskörébe tartozó ügyekben A Bizottság ülés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat-tervezetét a Bizottság elnöke írásban, a szavazat vagy a pontban megjelölt nyilatkozat megtételére legalább két munkanapot biztosítva közli a Bizottság tagjaival, akik szavazatukat, észrevételeiket ben adják le.

3 A Bizottság tagjai az ülés tartása nélküli határozathozatal során igen, nem, tartózkodom szavazatot vagy testületi ülés tartását kérem nyilatkozatot adhatnak le Az ülés tartása nélküli határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. Amennyiben nem érkezik be minden szavazat, de a Bizottság tagjai többségének egybehangzó szavazata lehetővé teszi a döntés meghozatalát, a határozatot a határozattervezet eldöntésére a testületi tagok részére a pontban biztosított határidő elteltét követő munkanapon kell meghozottnak tekinteni Az MKK Országos Iroda a határozatot meghozatala napján megküldi a Bizottság tagjainak A kapcsolattartó felhívására a munkáltató a felhívástól számított két napon belül szavazási biztosokat jelöl ki a szavazás lebonyolítására. A szavazási biztosok a munkáltatóval kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők. A szavazási biztosok kijelöléséről a kapcsolattartó tájékoztatja az Országos Irodát A szavazási biztosok munkáját a választókerületenként kijelölt kapcsolattartók irányítják A választókerületi szintű szavazatszámláláshoz az Országos Választási Bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal jelöltséget nem vállaló választójogosultjai közül, a központi választókerületbe az abba tartozó, jelölést nem vállaló választójogosultak közül egy főt a szavazatszámláló bizottság elnökének, négy főt a szavazatszámláló bizottság tagjának kér fel. I. FEJEZET: AZ MKK ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4. Választójog 4.1. Az MKK Országos Közgyűlésének választásán választó és választható az MKK tagja (a továbbiakban: kormánytisztviselő), amennyiben feliratkozik a névjegyzékre (a továbbiakban: választójogosult) A választójogosult abban a választókerületben választó és választható, amelyikben a kinevezési okiratában szereplő munkavégzési helye található, illetve változó munkavégzési hely esetén a heti munkaidejének döntő részét tölti. A központi államigazgatási szervekkel a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Jogállási tv.) 1. (2) bek. f) pontjában meghatározott kormányhivatalok kivételével kormánytisztviselői jogviszonyban álló választójogosult a központi választókerületben választó és választható. A fentiek alapján a választójogosult az alábbi választókerületekbe tartozhat: a) központi választókerület (1 db.) b) megyei és fővárosi választókerületek (20 db.: 19 megyei és 1 fővárosi) A fővárosi és Pest megyei területi választókerület tekintetében a főszabály mellett az alábbi felosztás érvényesül: a) amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező országos illetékességű szervnél dolgozik, a fővárosi választókerületben választó és választható;

4 b) amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező, Pest megyei illetékességű területi szervnél dolgozik, a Pest megyei választókerületben választó és választható; c) amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező több megyére kiterjedő illetékességgel rendelkező területközi szervnél dolgozik, a fővárosi választókerületben választó és választható; d) amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező fővárosi illetékességű területi szervnél dolgozik, a fővárosi választókerületben választó és választható Az egyes választókerületekben megszerezhető mandátumok számát a kormánytisztviselők munkavégzésének helye alapján kell meghatározni a következők szerint: Minden választókerület a választásra jogosult kormánytisztviselők számától függetlenül legalább egy mandátummal rendelkezik A többi mandátum elosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden választókerület neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott választókerületbe tartozó kormánytisztviselők száma, a második szám az adott választókerületbe tartozó kormánytisztviselők számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik választókerület számoszlopában található, az a választókerület kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik választókerület oszlopában található, az a választókerület kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot el nem osztották Ha két vagy több választókerület számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de az elosztható mandátumok száma kevesebb, mint az érintett választókerületek száma, akkor sorsolás alapján kell elosztani a mandátumokat A választáson nem vehet részt az a kormánytisztviselő, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy ellene fegyelmi eljárás van folyamatban. 5. Jelölés 5.1. Az a jelölt választható, akit az adott választókerület választójogosultjainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott Ha nincs a megszerezhető mandátumok kétszeresének megfelelő számú választható jelölt, a kapott ajánlások számának megfelelő sorrendben további jelölteket kell nyilvántartásba venni Amennyiben nincs a megszerezhető mandátumoknak megfelelő számú választható jelölt, a betöltésre nem kerülő helyekre időközi választást kell kiírni, az MKK Országos Közgyűlés megalakulását azonban ez nem akadályozza. 6. A választás rendszere és az eredmény megállapítása 6.1. A szavazólapon a választójogosult legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum kiosztható.

5 6.2. Az MKK Országos Közgyűlés tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható tagok száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot A választást az MKK Elnöksége tűzi ki A szavazási időszak öt munkanap. 7. A választás kitűzése 8. Választási szervek 8.1. Az Országos Választási Bizottság többek között a) felügyeli az MKK Országos Iroda választások lebonyolításával kapcsolatos feladatainak teljesítését, b) megállapítja az egyes választókerületekben megszerezhető mandátumok számát, c) megállapítja és közzéteszi, hogy a leadott ajánlások száma alapján mely jelöltek választhatók, d) jóváhagyja a szavazólap adattartalmát, e) megállapítja a választás eredményét, f) dönt a megüresedett mandátum betöltéséről Az Országos Iroda a) vezeti a névjegyzéket, b) működteti a választások központi honlapját, c) nyilvántartásba veszi a jelölteket, d) nyilvántartja a jelöltekre leadott ajánlásokat, e) gondoskodik a kormánytisztviselők tájékoztatásáról, f) ellátja a választások lebonyolításával kapcsolatos további szervezési feladatokat. 9. Feliratkozás 9.1. A névjegyzéket választókerületenkénti bontásban az MKK Országos Iroda vezeti A névjegyzékre feliratkozni elektronikus úton jelszó megadásával, a választás központi honlapján keresztül elérhető feliratkozási modul alkalmazásával lehet. 10. Ajánlás A választójogosult a választókerület névjegyzékében szereplő magát jelöltként nyilvántartásba vett választható választójogosultra adhat le ajánlást a választás központi honlapjáról elérhető modulon A választójogosult ugyanarra a választójogosultra csak egy ajánlást adhat le A választójogosult a választás központi honlapján az erre szolgáló menüpontban kérheti jelöltként való nyilvántartásba vételét, egyben kérheti, hogy önéletrajza ott megjelenjen. Az önéletrajz legfeljebb 4000 karaktert tartalmazhat A jelöltként indulni szándékozó választójogosult a választás központi honlapján nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn a választhatóságát kizáró ok.

6 10.5. A választható jelöltek névsorát az Országos Választási Bizottság állapítja meg a jelölési időszak befejezését követő öt napon belül. 11. Szavazás A szavazási iratok leadási feltételeinek megteremtése és a szavazási iratok leadásának lebonyolítása a szavazási biztosok feladata A választókerületenként kijelölt kapcsolattartók a szavazási biztosokon keresztül a szavazási iratok leadásához megfelelő számú szavazóurnát biztosítanak. A szavazóurnát a szavazatok leadását megelőzően, az első választójogosult jelenlétében úgy kell lezárni, hogy abból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Az urnákat a szavazási biztosok a jelen szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mellett mozgathatják az előre kijelölt szavazási helyszínek között. A szavazási időszak befejezését vagy az urna telítődését követően a szavazóurna nyílását le kell ragasztani úgy, hogy abból szavazási iratot kivenni, illetve oda mást betenni ne lehessen. A szavazóurnát a leragasztáson bélyegzőlenyomattal kell ellátni A szavazási biztosok a szavazási időszak alatt gondoskodnak a szavazóurnák megfelelő őrzéséről. A szavazóurnákat a szavazáson kívüli időben zárt szekrényben kell tárolni Az Országos Választási Bizottság a szavazás megkezdését megelőzően a választások központi honlapján abc sorrendben, ozottan közzéteszi, hogy a leadott ajánlások száma alapján mely jelöltek választhatók A választójogosult a szavazólapot és a nyilatkozatnyomtatványt a választások központi honlapjáról nyomtatja ki. A szavazólap a leadható szavazatok számának megfelelő rubrikát tartalmaz Szavazni a választható jelöltek neve mellett a választások központi honlapján szereplő nak a szavazólapon szereplő rubrikákba történő felvezetésével lehet A választójogosult a kitöltött szavazólapot borítékba zárja. A lezárt kis borítékot és a kitöltött nyilatkozatnyomtatványt egy nagyobb borítékba teszi, amelyet lezár (szavazási irat) és a hivatalos munkaidőben, a választókerületi kapcsolattartók által előre meghatározott helyszínen és időpontban, a szavazási biztosok által a választójogosultak részére biztosított szavazóurnába dob vagy a szavazás lezárásáig postai úton juttat el a szavazatszámláló bizottsághoz. A szavazatszámláló bizottság postacímét az Országos Választási Bizottság a választás központi honlapján teszi közzé A szavazási időszak befejezésekor a szavazási biztosok a lezárt urnát a szavazatszámláló bizottsághoz szállítják, és átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadják. 12. Az eredmény megállapítása A szavazatszámláló bizottság az összes szavazóurna beérkezését követően az azokban lévő iratokat, továbbá a szavazás utolsó napján munkaidő végéig postán beérkezett szavazási iratokat megvizsgálja, ennek során a beérkezett külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le a részére előzetesen eljuttatott névjegyzék adatai alapján ellenőrzi Érvénytelen a szavazási irat, ha a) a szavazó nem szerepel a névjegyzékben, b) a külső boríték nincs lezárva vagy sérült,

7 c) a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot tartalmazó belső boríték, d) a belső boríték nincs lezárva, e) a nyilatkozat nem tartalmazza a választójogosult adatait vagy aláírását, f) a választójogosultnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai a beazonosítást megakadályozó módon eltérnek a névjegyzéken szereplő adataitól, g) a postán érkezett szavazási irat elkésett Ha a szavazási irat a pont szerint érvénytelen, ennek indokát a külső borítékon fel kell tüntetni, s a külső boríték tartalmát a szavazólapot tartalmazó belső boríték felnyitása nélkül vissza kell helyezni a külső borítékba. Ezeket a borítékokat külön kell kötegelni Ha a szavazási irat a pont szerint nem érvénytelen, a szavazólapot tartalmazó belső borítékot annak felnyitása nélkül a szavazatszámláló bizottság mindaddig külön tárolja, ameddig valamennyi külső boríték felbontása meg nem történik. A szavazásról szóló nyilatkozatokat külön kell kötegelni A szavazatszámláló bizottság a belső borítékok felbontását követően megszámlálja a szavazatokat. A szavazat akkor érvényes, ha a) az adott választókerületbe tartozó jelöltre adták le, b) az adott választókerület hivatalos szavazólapján adták le, c) a szavazat az erre kijelölt rubrikában szerepel, d) egyértelműen megállapítható, hogy mely jelöltre adták le, e) a szerint adták le A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét és számát rögzíteni kell A szavazatszámláló bizottság a választókerületi eredményről jegyzőkönyvet állít ki, melyet a választási iratokkal együtt haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz továbbít A jegyzőkönyv alapján az Országos Választási Bizottság határozatban állapítja meg a választás eredményét és határozatát ugyanezen a napon a választás központi honlapján közzéteszi A 6.2. esetben az Országos Választási Bizottság végzi a sorsolást, majd állapítja meg a választás eredményét A választás eredményének jogerőssé válását követően az Országos Választási Bizottság átadja a megbízóleveleket az MKK Országos Közgyűlés megválasztott tagjainak Az MKK Országos Iroda a választást követő 25. napot követő munkanapon a választási iratokat az eredményjegyzőkönyvek kivételével és választói névjegyzéket megsemmisíti. 13. A megüresedett mandátum betöltése Ha az MKK Országos Közgyűlés tagjának megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátumot annak a választókerületnek a szavazatszám szerint soron következő jelöltje szerzi meg, amelyik a 4.4. pont szerinti mandátumelosztás szerint következne.

8 II. FEJEZET: A TERÜLETI ELNÖKSÉG TAGJAINAK, A TERÜLETI ETIKAI BIZOTTSÁG TAGJAINAK ÉS ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A I. FEJEZET rendelkezéseit a Területi Elnökség tagjainak, a Területi Etikai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása során a jelen fejezetben található eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. 14. Választójog A választáson nem választható: aki legkésőbb a szavazás megkezdéséig ötéves közigazgatási gyakorlattal nem rendelkezik, akit az adott tisztségre két egymást megelőző alkalommal megválasztottak A választáson nincs központi választókerület. A 4.2. a) pont alapján a központi választókerületbe tartozó választójogosultak a Területi Elnökség tagjainak, a Területi Etikai Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása során a fővárosi választókerületbe tartoznak. 15. A Területi Etikai Bizottság A Területi Etikai Bizottság egy elnökből és négy tagból áll Az elnök és a négy tag megválasztása külön történik. 16. A választás rendszere és az eredmény megállapítása A jelölt csak egy tisztség tekintetében szerezhet mandátumot Amennyiben a jelölt több tisztség tekintetében is mandátumot szerezne, a következő sorrend szerint szerez mandátumot: a) területi elnök, b) területi alelnök, c) Területi Etikai Bizottság elnöke, d) Területi Etikai Bizottság tagja Amennyiben a alapján a jelölt valamely mandátumot nem szerez meg, a mandátumot a szavazatszám szerint soron következő jelölt szerzi meg. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. Ha nincs soron következő jelölt, időközi választást kell kitűzni. 17. A választási szervek A fővárosi választókerületben a szerinti fővárosi és a szerinti központi szavazatszámláló bizottság is működik. 18. Szavazás A Területi Elnökség tagjainak, a Területi Etikai Bizottság tagjainak és elnökének megválasztására ugyanaz a szavazólap szolgál.

9 18.2. A fővárosi választókerületben a ban foglaltakat a szerinti fővárosi és a szerinti központi szavazatszámláló bizottsághoz tartozó választójogosultak és szavazatszámláló bizottságok tekintetében külön-külön kell alkalmazni A szerinti fővárosi és a szerinti központi szavazatszámláló bizottság megállapítja a fővárosi választókerület választásának részeredményét. A fővárosi választókerület választásának eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg a részeredményeket tartalmazó jegyzőkönyvek adatainak összesítésével. 19. A megüresedett mandátum betöltése Ha a Területi Elnöknek, a Területi Alelnöknek vagy a Területi Etikai Bizottság elnökének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, időközi választást kell kitűzni Ha a Területi Etikai Bizottság tagjainak száma ide nem értve az elnökét egyre csökken, időközi választást kell kitűzni. III. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A választási eljárás egyes határidőit e szabályzat 1. melléklete, a szavazólapok mintáját e szabályzat 2. és 3. melléklete, a szavazásról szóló nyilatkozat mintáját e szabályzat 4. melléklete, a szavazatszámlálásról kiállított jegyzőkönyv mintáját e szabályzat 5. melléklete állapítja meg E szabályzat 2013 február 8-án lép hatályba. III. FEJEZET: ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 21. A Területi Elnökség tagjainak, a Területi Etikai Bizottság tagjainak és elnökének első alkalommal történő megválasztása során a) az MKK Országos Közgyűlése tagjainak évi választása során keletkezett névjegyzéket fel lehet használni, b) a kiegészítő feliratkozás és a jelölés időszaka a szavazási időszak első napját megelőző munkanap, c) kapcsolattartóként eltérő döntés hiányában az MKK Országos Közgyűlése tagjainak évi választása során kijelölt kapcsolattartók járnak el.

10 A választási eljárás határidői 1. melléklet FELADAT Az MKK Országos Elnökség felkéri a Választási Szabályzatban meghatározott választási szervek tagjait. HATÁRIDŐK a szavazási időszak első napját megelőző nap. Feliratkozás és jelölés időszaka Névjegyzék lezárása, a választható jelöltek körének megállapítása, szavazásra történő felhívás és tájékoztatás a szavazás menetéről és a szavazás időpontjáról. Az Országos Választási Bizottság a szavazás megkezdését megelőzően a választások központi honlapján abc sorrendben, ozottan közzéteszi, hogy a leadott ajánlások száma alapján mely jelöltek választhatók. a szavazási időszak első napját megelőző munkanap a szavazási időszak első napját megelőző 10. munkanapon a szavazási időszak első napját megelőző 5. munkanapon eredmény- Szavazatszámlálás, megállapítás a szavazási időszak utolsó napját követő 1. és 2. munkanap Döntés az esetleges jogorvoslatokról, megbízólevelek átadása a szavazási időszak utolsó napját követő 3-8. munkanap

11 2. melléklet SZAVAZÓLAP A Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése tagjainak. évi választása.. (év).... (hónap)... (nap)... választókerület Érvényesen szavazni legfeljebb... jelöltre lehet! A választható jelöltek listája a választás központi honlapján tekinthető meg. Szavazni tollal, a választások központi honlapján a jelölthöz tartozó nak a szavazólapon szereplő rubrikákba történő felvezetésével lehet.

12 3. melléklet SZAVAZÓLAP A Magyar Kormánytisztviselői Kar...(megye/főváros) Területi Elnöksége tagjainak, a Területi Etikai Bizottság tagjainak és elnökének.. évi választása...(hónap)... (nap) FIGYELEM! A választható jelöltek listája a választás központi honlapján tekinthető meg. Szavazni a választások központi honlapján a jelölthöz tartozó nak a szavazólapon szereplő rubrikákba történő felvezetésével lehet. 1. Területi Elnök választása: 2. Területi Alelnök választása: Érvényesen szavazni legfeljebb 1 jelöltre lehet! Érvényesen szavazni legfeljebb 1 jelöltre lehet! 3. Területi Etikai Bizottság elnökének választása: Érvényesen szavazni legfeljebb 1 jelöltre lehet! 3. Területi Etikai Bizottság tagjainak választása: Érvényesen szavazni legfeljebb 4 jelöltre lehet!

13 4. melléklet NYILATKOZAT A SZAVAZÁSRÓL A választójogosult adatai (1) Családi neve: utóneve(i): (2) Születési dátum: (3) Elektronikus levélcíme: (4) Munkáltatójának neve: Nyilatkozom, hogy a lezárt boríték az általam leadott szavazatot tartalmazza. Kelt:, a választójogosult saját kezű aláírása

14 JEGYZŐKÖNYV A SZAVAZATSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYÉRŐL 5. melléklet A szavazatszámláló bizottság állítja ki két példányban! Ez a számú példány Készült... év... hó... napján, a szavazatszámláló bizottság hivatali helyiségében:...(város)... utca... szám alatt, A szavazatszámlálás során jelen vannak: Név Aláírás Név Aláírás A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatszámláló bizottság tagjai P.H. a) A választók nyilvántartása A választójogosultak Szavazási iratok Érvényes szavazási Érvénytelen száma száma iratok száma szavazási iratok

15 száma

16 (A VÁLASZTÁS TÍPUSA) b) A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG A SZAVAZATOKAT ALKALOMMAL SZÁMOLTA MEG. c) AZ ÉRVÉNYES SZAVAZÁSI IRATOKBAN LÉVŐ SZAVAZÓLAPOK SZÁMA ÖSSZESEN:.. d) AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA JELÖLTENKÉNT: 1 A JELÖLT NEVE, SORSZÁMA Érvényes szavazat A JELÖLT NEVE, SORSZÁMA Érvényes szavazat összesen: összesen: Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-20)

17