A fentiek alapján a választójogosult az alábbi választókerületekbe tartozhat:

Átírás

1 Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének ideiglenes választási szabályzata A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi V. törvény 9. -ának (8) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) Előkészítő Bizottsága az MKK Országos Közgyűlésének ideiglenes választási szabályait az alábbiakban állapítja meg: 1. Az ideiglenes szabályzat tárgyi hatálya Az ideiglenes választási szabályzat az MKK Országos Közgyűlése tagjainak első megválasztására (a továbbiakban: választás) szól. 2. Alapelvek 2.1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás titkos és közvetlen A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. 3. Választójog 3.1. Az MKK Országos Közgyűlésének első választásán választó és választható az MKK tagja (a továbbiakban: kormánytisztviselő), amennyiben feliratkozik a névjegyzékre (a továbbiakban: választójogosult) A választójogosult abban a választókerületben választó és választható, amelyikben a kinevezési okiratában szereplő munkavégzési helye található. A központi államigazgatási szervekkel a kormányhivatalok kivételével kormánytisztviselői jogviszonyban álló választójogosult a központi választókerületben választó és választható. A fentiek alapján a választójogosult az alábbi választókerületekbe tartozhat: Központi választókerület (1 db.) Megyei és fővárosi választókerületek (20 db.: 19 megyei és 1 fővárosi) A fővárosi és Pest megyei területi választókerület tekintetében a főszabály mellett az alábbi felosztás érvényesül: a) amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező, országos szervnél dolgozik, a fővárosi választókerületben választó és választható; b) amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező, pest megyei területi szervnél dolgozik a Pest megyei választókerületben választó és választható;

2 c) amennyiben a kormánytisztviselő Budapesten székhellyel rendelkező területközi szervnél dolgozik: a fővárosi választókerületben választó és választható. I. A VÁLASZTÁSI RENDSZER 4. Választókerületek 4.1. A választáson azok a választójogosultak tartoznak egy választókerületbe, akiknek munkavégzési helye ugyanabban a megyében vagy a fővárosban található. Külön választókerületbe tartoznak a kormányhivatalok kivételével a központi államigazgatási szerveknél kormánytisztviselői jogviszonyban álló választójogosultak Az egyes választókerületekben megszerezhető mandátumok száma a kormánytisztviselők munkavégzésének helye alapján kerül meghatározásra a következők szerint: A mandátumok elosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden választókerület neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott választókerületbe tartozó kormánytisztviselők száma, a második szám az adott választókerületbe tartozó kormánytisztviselők számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik választókerület számoszlopában található, az a választókerület kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik választókerület oszlopában található, az a választókerület kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot el nem osztották Ha két vagy több választókerület számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de az elosztható mandátumok száma kevesebb, mint az érintett választókerületek száma, akkor sorsolás alapján kell elosztani a mandátumokat. 5. Jelölés 5.1. Az a jelölt választható, akit az adott választókerület választójogosultjainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott Ha nincs legalább a megszerezhető mandátumok kétszeresének megfelelő számú választható jelölt, a kapott ajánlások számának megfelelő sorrendben további jelölteket kell nyilvántartásba venni Amennyiben nincs a megszerezhető mandátumoknak megfelelő számú választható jelölt, a betöltésre nem kerülő helyekre időközi választást kell kiírni, az Országos Közgyűlés megalakulását azonban ez nem akadályozza. 6. A választás rendszere és az eredmény megállapítása 6.1. A szavazólapon a választójogosult legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum kiosztható Az Országos Közgyűlés tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható tagok száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

3 II. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 7. Választási szervek 7.1. A Választási Bizottság 3 tagból áll. Tagjait az MKK Előkészítő Bizottsága saját tagjai közül választja A Választási Bizottság a) vezeti a névjegyzéket, b) működteti a választások központi honlapját, c) megállapítja az egyes választókerületekben megszerezhető mandátumok számát, d) nyilvántartásba veszi a jelölteket, e) nyilvántartja a jelöltekre leadott ajánlásokat, f) megállapítja, és közzéteszi, hogy a leadott ajánlások száma alapján mely jelöltek választhatók, g) jóváhagyja a szavazólapok adattartalmát, h) gondoskodik a kormánytisztviselők tájékoztatásáról, i) megállapítja a választás eredményét, továbbá j) ellátja a választások lebonyolításával kapcsolatos további szervezési feladatokat A Jogorvoslati Bizottság 3 tagból áll. Tagjait az MKK Előkészítő Bizottsága saját tagjai közül választja A Választási Bizottság és a Jogorvoslati Bizottság (ebben az alcímben a továbbiakban együtt: Bizottság) testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt A Bizottság határozattal dönt. A határozatot meghozatala napján írásba kell foglalni. A határozat tartalmazza a) a Bizottság megnevezését, a határozat számát, b) a kérelmező nevét és lakóhelyét, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben a Bizottság döntését, a jogorvoslati kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, e) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta A határozatot a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel. A határozat rövid úton való közlése a) a jelen lévők részére a határozat átadásával, b) telefaxon, vagy c) elektronikus dokumentum formájában ( ), történhet. A közlés tényét, módját és idejét az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni A Bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével a választás központi honlapján nyilvánosságra hozza A választással kapcsolatos jogszabálysértés, jelen szabályzat megsértése, valamint a Választási Bizottság döntése ellen a Jogorvoslati Bizottsághoz lehet fordulni kifogással. A

4 kifogást a választás központi honlapján feltüntetett címen, elektronikus levélben lehet benyújtani. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés vagy a szabályzat megsértése elkövetésétől számított 5 napon belül megérkezzen. A Jogorvoslati Bizottság a benyújtott kifogásról haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezésétől számított 5 napon belül dönt A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértésnek vagy a szabályzat megsértésének megjelölését, b) a jogszabálysértésnek vagy a szabályzat megsértésének bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét és munkahelyének megnevezését Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a 7.9. pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani Ha a Jogorvoslati Bizottság a kifogásnak helyt ad a) megállapítja a jogszabálysértésnek vagy a szabályzat megsértésének a tényét, b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől vagy a szabályzat megsértésétől, c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti Ha a Jogorvoslati Bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja A Jogorvoslati Bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs A választókerületi szintű szavazatszámláláshoz a Választási Bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal jelöléssel nem rendelkező választójogosultjai közül, a központi választókerületbe az abba tartozó, jelöléssel nem rendelkező választójogosultak közül 1 főt a szavazatszámláló bizottság elnökének, 4 főt a szavazatszámláló bizottság tagjának kér fel A munkáltató szavazási biztosokat jelölhet ki a szavazás lebonyolítására. A szavazási biztosok a munkáltatóval közszolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők. A kijelölést a szavazási biztos nyilatkozattal fogadja el. A szavazási biztosok kijelölését a Választási Bizottság hagyja jóvá. 8. Feliratkozás 8.1. A névjegyzéket választókerületenkénti bontásban a Választási Bizottság vezeti A névjegyzékre feliratkozni elektronikus úton, a választás központi honlapján, a választójogosult által megadott jelszó alkalmazásával lehet. A választás központi honlapján a kormánytisztviselő a következő adatait rögzíti: a) nevét, b) születési dátumát, c) elektronikus levélcímét és d) munkáltatója nevét A kormánytisztviselő adatainak megadásával egyben hozzájárul a személyes adatainak kezeléséhez és ahhoz, hogy szükség esetén az MKK Előkészítő Bizottságának titkársága azokat a munkáltatóval egyezteti. 9. Ajánlás 9.1. A választójogosult a választás központi honlapján az erre szolgáló menüpontban kérheti jelöltként való nyilvántartásba vételét.

5 9.2. A jelöltet a Választási Bizottság veszi nyilvántartásba a bejelentéstől számított 5 napon belül A nyilvántartásba vett jelölt a választás központi honlapján rögzítve kérheti, hogy önéletrajza ott megjelenjen. Az önéletrajz legfeljebb 4000 karaktert tartalmazhat A választójogosult korlátlan számú ajánlást adhat le. A választójogosult ugyanarra a jelöltre csak egy ajánlást adhat le A választójogosult a választás központi honlapján, az erre szolgáló menüpontban adhatja le az ajánlásait. 10. Szavazás A szavazási iratok leadási feltételeinek megteremtése és a szavazási iratok leadásának lebonyolítása a szavazási biztosok és a választókerületenként kijelölt kapcsolattartók feladata, akik munkájához a munkáltató minden támogatást megad A szavazási biztosok a választókerületenként kijelölt kapcsolattartókon keresztül a szavazási iratok leadásához megfelelő számú szavazóurnát biztosítanak. A szavazóurnát a szavazatok leadását megelőzően, az első választójogosult jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Az urnákat a szavazási biztosok az Ideiglenes Választási Szabályzat szabályainak megtartása mellett mozgathatják az előre kijelölt szavazási helyszínek között. A szavazási időszak befejezését vagy az urna telítődését követően a szavazóurna nyílását le kell ragasztani úgy, hogy abból szavazási iratot kivenni, illetve oda mást betenni ne lehessen. A szavazóurnát a leragasztáson bélyegzőlenyomattal kell ellátni A szavazási biztosok a szavazási időszak alatt gondoskodnak a szavazóurnák megfelelő őrzéséről, a szavazóurnákat a szavazáson kívüli időben zárt szekrényben kell tárolni A Választási Bizottság a szavazás megkezdését megelőzően a választások központi honlapján abc sorrendben, ozottan közzéteszi, hogy a leadott ajánlások száma alapján mely jelöltek választhatók A választójogosult a szavazólapot és a nyilatkozatnyomtatványt a választások központi honlapjáról nyomtatja ki. A szavazólap a leadható szavazatok számának megfelelő rubrikát tartalmaz Szavazni tollal, a választható jelöltek neve mellett a választások központi honlapján szereplő nak a szavazólapon szereplő rubrikákba történő felvezetésével lehet A választójogosult a kitöltött szavazólapot borítékba zárja. A lezárt kis borítékot és a kitöltött nyilatkozatnyomtatványt egy nagyobb borítékba teszi, amelyet lezár (szavazási irat) és a hivatalos munkaidőben, a választókerületi kapcsolattartók által előre meghatározott helyszínen és időpontban, a szavazási biztosok által a választójogosultak részére biztosított szavazóurnába dob vagy a szavazás lezárásáig postai úton juttat el a szavazatszámláló bizottsághoz. A szavazatszámláló bizottság postacímét a Választási Bizottság a választás központi honlapján teszi közzé A szavazási időszak befejezésekor a szavazási biztosok a lezárt urnát a szavazatszámláló bizottsághoz szállítják, és átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadják.

6 11. Az eredmény megállapítása A szavazatszámláló bizottság az összes szavazóurna beérkezését követően az azokban lévő iratokat, továbbá a szavazás utolsó napjáig postán beérkezett szavazási iratokat megvizsgálja, ennek során a beérkezett külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le a részére előzetesen eljuttatott névjegyzék adatai alapján ellenőrzi Érvénytelen a szavazási irat, ha a) a szavazó nem szerepel a névjegyzékben, b) a külső boríték nincs lezárva vagy sérült, c) a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot tartalmazó belső boríték, d) a belső boríték nincs lezárva, e) a nyilatkozat nem tartalmazza a választójogosult adatait vagy aláírását, f) a választójogosultnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a névjegyzéken szereplő adataitól, g) a postán érkezett szavazási irat elkésett Ha a szavazási irat a pont szerint érvénytelen, ennek indokát a külső borítékon fel kell tüntetni, s a külső boríték tartalmát a szavazólapot tartalmazó belső boríték felnyitása nélkül vissza kell helyezni a külső borítékba. Ezeket a borítékokat külön kell kötegelni Ha a szavazási irat a pont szerint nem érvénytelen, a szavazólapot tartalmazó belső borítékot annak felnyitása nélkül a szavazatszámláló bizottság mindaddig külön tárolja, ameddig valamennyi külső boríték felbontásra nem kerül. A szavazásról szóló nyilatkozatokat külön kell kötegelni A szavazatszámláló bizottság a belső borítékok felbontását követően megszámlálja a szavazatokat. Érvénytelen a szavazat, ha a) nem a hivatalos szavazólapon adtak le, b) nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely jelöltre adták le, c) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmazó szavazólapon szerepel, d) nem a pont szerint adtak le A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell A szavazatszámláló bizottság a választókerületi eredményről jegyzőkönyvet állít ki, melyet a választási iratokkal együtt haladéktalanul a Választási Bizottsághoz továbbít A jegyzőkönyv alapján a Választási Bizottság határozatban állapítja meg a választás eredményét és határozatát ugyanezen a napon a választás központi honlapján közzéteszi A 6.2. esetben a Választási Bizottság végzi a sorsolást, majd állapítja meg a választás eredményét A választás eredményének jogerőssé válását követően a Választási Bizottság átadja a megbízóleveleket az Országos Közgyűlés megválasztott tagjainak A Választási Bizottság a választást követő 25. napot követő munkanapon a választási iratokat megsemmisíti.

7 12. Záró rendelkezések A választási eljárás határidőit e szabályzat 1. melléklete, a szavazólap mintáját e szabályzat 2. melléklete, a szavazásról szóló nyilatkozat mintáját e szabályzat 3. melléklete, a szavazatszámlálásról kiállított jegyzőkönyvet e szabályzat 4. melléklete állapítja meg Az ideiglenes választási szabályzat augusztus 31-én lép hatályba.

8 A választási eljárás határidői 1. melléklet FELADAT ÚJ HATÁRIDŐK 01. Feliratkozás és jelölés időszaka október 1 - november Névjegyzék lezárása, döntés a jelölésekről, szavazásra történő felhívás és tájékoztatás a szavazás menetéről és a szavazás időpontjáról. 03. A Választási Bizottság felkéri a Szavazatszámláló Bizottság tagjait. november 5 - november 10. november 4-ig 04. Szavazási Biztosok kijelölése október 17-ig 05. A Választási Bizottság a szavazás megkezdését megelőzően a választások központi honlapján abc sorrendben, ozottan közzéteszi, hogy a leadott ajánlások száma alapján mely jelöltek választhatók. november 10-ig 06. Szavazás november 12 - november Szavazatszámlálás, eredménymegállapítás 08. Döntés az esetleges jogorvoslatokról, megbízólevelek átadása november 19 - november 21. november 22 - november Országos Közgyűlés összehívása december 14 - december 21.

9 2. melléklet SZAVAZÓLAP A Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése tagjainak évi általános választása (hónap)... (nap)... választókerület Érvényesen szavazni legfeljebb... jelöltre lehet! A választható jelöltek listája a választás központi honlapján tekinthető meg. Szavazni tollal, a választások központi honlapján a jelölthöz tartozó nak a szavazólapon szereplő rubrikákba történő felvezetésével lehet.

10 3. melléklet A Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése tagjainak évi általános választása NYILATKOZAT A SZAVAZÁSRÓL A választójogosult adatai (1) Családi neve: utóneve(i): (2) Születési dátum: (3) Elektronikus levélcíme: (4) Munkáltatójának neve: Nyilatkozom, hogy a lezárt boríték az általam leadott szavazatot tartalmazza. Kelt:, a választójogosult saját kezű aláírása

11 A Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése tagjainak évi általános választása JEGYZŐKÖNYV A SZAVAZATSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYÉRŐL 4. melléklet A szavazatszámláló bizottság állítja ki két példányban! Ez a számú példány Készült év... hó... napján, a szavazatszámláló bizottság hivatali helyiségében:... (város)... utca... szám alatt, A szavazatszámlálás során jelen vannak: Név Aláírás Név Aláírás A szavazatszámláló bizottság elnöke P.H. a szavazatszámláló bizottság tagjai a) A választók nyilvántartása A választójogosultak száma Szavazási iratok száma Érvényes szavazási iratok száma Érvénytelen szavazási iratok száma b) Szavazás Az érvényes szavazási iratokban lévő szavazólapok száma Érvénytelen szavazatok száma Érvényes szavazatok száma A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazatokat alkalommal számolták meg.

12 AZ ÉRVÉNYES SZAVAZATOK SZÁMA JELÖLTENKÉNT A JELÖLT NEVE, SORSZÁMA Érvényes szavazat A JELÖLT NEVE, SORSZÁMA Érvényes szavazat 1-10 összesen: összesen: Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-20)